Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

-inv r f / Felelősség és jó szándék VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ej 'lég-e a jószándék ahhoz, hogy valaki valamilyen felelős poszton eredményesen megállja a helyét? Az igen jelentős kérdésen vitatkoztak nemrégen egy kis termelőszövetkezetünk vezetői, s az előttük álló nem éppen örvendetes példa hatására a kérdésre egyhangú nemmel válaszoltak. Az történt, hogy a szövetkezetből elment az állattenyésztési agronómus, és jobb híján az egyik brigádvezetőt állították a felelős posztra. A képesítést és a kellő tapasz'talatot nélkülöző újdonsült állattenyésztő tele volt jó szándékkal. Éjt nappallá téve dolgozott, nem ismert sem fáradtságot, sem szabad időt, mégsem boldogult. Nem tudta átfogni bonyolult feladatait, s kiderült, hogy a tudása is kevés a sok ismeretet kívánó őrhelyen. A tehenészetben például a helytelen takarmányozás miatt fokozatosan csökkent a tej hozam és a hízók sem gyarapodtak a kellő ütemben. Végül is a vezetőségnek új szakember után kellett néznie, pedig — amint előrebocsátottuk — a jó szándékban egy pillanatig sem volt okuk kételkedni. A jó szándék nagyon értékes tulajdonság, s ráadásul a mi társadalmunkban az élet, az egymásért végzett erőfeszítések egyik alapfeltétele. Szocialista humanista társadalmunk eleve feltételezi a jó szándékot, minden tenni akaró emberben, s ez az alapja az egymás iránti kölcsönös bizalomnak is. Fiataljainknál, kezdő, fejlődésben lévő embereknél, még ha hibáznak is, mindig méltányoljuk a jó szándékot, és indokolt esetben elnézzük a botlást. A nagy tettekre, fel keli készülni, mert elmélyült tudás, sokoldalú tapasztalatok nélkül nem juthat messzire az embér. A jószándék szította fel a vezető posztra került munkás, paraszt káderek ezreiben azt a mély felelősségérzetet, mely könyv mellé ültette a legjobb szándékúakat, hogy gazdag ismereteket szerezzenek, tehetségük pengéjét élesre köszörüljék, kifeileszthe^ék magukban azokat a képességeket, amelyekkel felvértezve felelhetnek meg igázás a bizalomnak. Ma, amikor már húsz éve építjük az új társadalmat, és nem szűkölködünk szakemberekben sem, joggal tarthatjuk felelőtlenségnek, ha valaki úgy kap egy nagy felelősséggel járó, a gazdaság szempontjából fontos feladatot, hogy annak sikerét csak a jószándék garantálja. Aki ma felkészületlenül vágja fejszéjét ilyen nagy fába — mint a szövetkezet példája bizonyítja —, a felelőtlenség fölébe kerekedett a jÓ6zándéknak. S ha valami kár származik az ilyen vállalkozásból, még a nyilvánvaló jószándék sem mentesítheti a felelősség vállalása alól. Igazuk volt tehát az említett szövetkezet vezetőinek, amikor a saját felelősségüket sem kendőzve, megállapították: a tapaisztalatlan ember, még ha jószándék vezérli is, könnyen hibát hibára halmoz. A mai alkotó, építő világban az igazi jószándék már a tehetség kiművelését, a vállalt feladatokhoz szükséges tudás és tapasztalat becsületes megszerzését, összegyűjtését is kell hogy jelentse. KÉKESDI GYULA MUNKABAN fliimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin a ja.aubcíq.ád" imiiiiiiiifliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Szegeden, a 10. sz. AKÖV Bakay utcai tárolóhelyén éjszakánként Erdélyi István 14 tagú „fagybrigádja? 250 tehergépkocsi motorjainak melegen tartásáról gondoskodik. Legfőbb segédeszközük a forró víz, a benzinlámpa és a Warta-féle akkumulátor. A tulajdonképpeni munka éjfélkor kezdődik, amikor a hatalmas tartályt feltöltik forró vízzel a Marx téri központban, aztán kivontatják a tárolóhelyre ós a meleg vizet kannákkal mérik a gépkocsik hűtőjébe. A Diesel-kocsikat veszik előre, mert ezek nehezebben indulnak. Hidegebb időben benzinlámpával felmelegítik a kartelolajat, aztán igénybe veszik a Warta-féle akkumulátor segítségét is az indításhoz. A fagybrigádban olyan tapasztalt, idősebb gépkocsivezetők is vannak, mint Római Imre, Kispál Mihály és Gyovai István. Szükség is van rájuk, mert a fagy elleni védekezésen kívül elvégzik a kisebb javításokat is a gépkocsikon. Hajnali öt órakor már igen mozgalmas a telep. A gépkocsik nagy része útrakész állapotban van. Pedig itt igen nehéz a szolgálat... A fagybrigád december elején kezdte szolgálatát. Addig végzik ezt a nehéz munkát, ameddig az időjárás ezt szükségessé teszi. 1 ' A M A G T A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 20. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1965. január 21. A 3—4 ezer méter mély rétegeket vizsgálják — Új fúróberendezéseket vásárolunk — Mélyfúrás Dorozsmán és Fábiánsebestyénben Üj szakaszába lép az idén a hazai kőolaj- és földgázkutatás: hozzáfognak a négyezer méternél mélyebben fekvő földtani szerkezetek felderítéséhez. ___ Hazánk 93 ezer négyeztkilométernyi területének több mint 92 ezer négyzetkilométerét üledékes kőzet borítja, ebből — a geológusok megállapítása szerint — körülbelül 77 ezer négyzetkilométer szénhidrogén kutatásra érdemes. A nagy kiterjedésű területnek háromezer méter mélységig terjedő rétegviszonyait a geológusok már javarészt ismerik, majdnem teljesen ismeretlenek azonban az ennél méiyebben húzódó szerkezetek, amelyeknek pedig az üledékes rétegek törvényei szerint valószínűleg még sok olajat és földgázt tárolnak. A háromezer-négyezer méter közötti rétegviszonyokat már korábban is tanulmányozták az Országos Kőolajés Gázipari Tröszt szakemberei. Egy ízben sikerült is négyszer ezer méter mélységig hatolniok, ez a fúrás azonban nem hozott eredményt Legújabban egy Uralmas típusú szovjet fúróberendezéssel több mint 3500 Képeinken: EírdéJyi István brigádja munka közben. méteres mélységet értek el Dél-Zalában és az utolsó pár méteren figyelemre méltó olaj- és gáznyomokat észleltek. A nagy mélységű kutatást eddig az akadályozta, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő fúróberendezések és szerszámok. TaValy vásárolta a kőolajipar az első nagymélység-kapacitású berendezést Romániából és az Alföldön nyomban ki is próbálta. Jelenleg Kiskundorozsmet határában kutatnak vele. A múlt év végén még két hasonló román berendezés érkezett Az egyiknek a szerelését megkezdték á Csongrád megyei Fábiánsebestyén község határában, ahol 3800 méteres kutatófúráson próbálják ki. A harmadikat valószínűleg a Dunántúlon állítják fel. Felszerelik őket megfelelő kitörésgátló berendezésekkel és egyéb szerelvényekkel is, hogy teljes biztonsággal használhassák ki kapacitásukat így az év második felében, esetleg már korábban, hozzáfoghatnak a négyezer méter mélység alá hatoló kutatófúrásokhoz. Tervezik, hogy negyedik nagy mélységű fúróberendezést. is beszereznek. A geológusok sokat várnak a mélyszintek kutatásától, hígnak benne, hogy újabb gazdag kőolaj- és földgáztelepeket találnak négyezer méter alatt. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt két kőolajfúrási üzeme, a dunántúli és az alföldi különben 1964-ben 275 fúrást fejezett be, ebből 123 (44,8 százalék) volt olajat, vagy gázt adó eredményes kutatás, ami az elmúlt évekhez képest visszaesést jelent Ez is sürgeti a nagymélységű kutatások megkezdését, hogy új, nagyhozamú szénhidrogén területeket tárhassanak fel. (MTI) Ujabb olaj- és földgázkincs után kutatnak AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A MEGYE IPARÁNAK ÉS MEZŐGAZDASÁGÁNAK 1965. ÉVI FELADATAIRÖE (A 3—4. oldalon) mm iiiiü Több mint ezer ággyal bővítik akórházi hálózatot Felújítják a szegedi nőgyógyászati klinikát is Az Egészségügyi Miniszté- gyermekklinikát és a szegedI szülészeti klinikát. A világszerte sok problémát okozó, úgynevezett kórházi tánsfertőzések csökkentésére több nagy kórházban az NDK-ból behozott nagy teljesítményű sterilizátorokat helyeznek üzembe és megkezdik a jelenleg sok munkaerőt lekötő élelmezési, takarítási, mosási, szállítási munkák gépesí'.ését Az idén 50 új általános és 30 körzeti gyermekorvost állítanak munkába. A napi szakorvosi órák számát 1200zal növelik. A kórházi hálózatot mintegy 1100 új ággyal bővítik. Előreláthatólag az idén megkezdi működésót a dunaújvárosi és orosházi új kórház, az edelényi és a szekszárdi 300 ágyas tbc intézet Űj szaki" rium idei tervei szerint jelentősen fejlesztik a lakosság egészségügyi ellátását, s az ezt szolgáló intézményhálózatot Javítják az intézmények gép- és műszer ellátását. Folytatják a nagy intézmény-egységek korszerűsítését is. Felújítják a szekszárdi kórházat, a debreceni megyei kórházat, a győri megyei kórházat és több budapesti klinikát, köztük a 2-es számú női klinikát, a pécsi Országgyűlési bizottság ülése Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága szombaton Friss István elnöklésével ülést tartott a Parlament Gobelin-termében. Az ülésen részt vett Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter és dr. Lázár György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Dr. Tímár Mátyás ismertette az 1965. évi állami költségvetést, majd a bizottság az előterjesztést megvitatta. A vitában felszólalt Benke Lajosné, dr. Dabrónaki Gyula, dr. Erdei Ferenc, Friss István, Galló Ernő, Inokai János, dr. Pesta László, Rágó Antal, Róka Mihály, dr. Udvardy Károlyné képviselő. A felszólalásokra dr. Timár Mátyás és dr. Lázár György válaszolt A bizottság az 1965. évi állami költségvetés tervezetét elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. (MTI) A ktsz-ek is növelik idén az exportot A szövetkezeti ipar terve a tavalyihoz mérten 3,6 százalékos termelésnövekedést ír elő, ami félmilliárd forintnak felel meg. Több szövetkezetnek, illetve szövetkezeti részlegnek át kell állnia exporttermékek gyártására, mivel a külkereskedelem a tavalyinál 20 százalékkal több árut kért tőlük. A szövetkezeteknek mind nagyobb részt kell vállalniok a lakosság számára történő javító-szolgáltató tevékenység ellátásában. A terv erre vonatkozóan 9 százalékkal nagyobb feladatot jelöl meg. Szintén átcsoportosítást kíván a tervnek az a követelménye, hogy két és fél— háromezer fővel növelik azok számát, akik a lakosság közvetlen megrendelésére dolgoznak. Az építőipari szövetkezetek 1964-ben 5500 lakást adtak át az építtetőknek, s ez évben szintén több ezer lakás építését végzik el. Üj orvosi rendelőintézetet kap Szombathely, a budapesti XXII. kerület, továbbá két dunántúli község, Barcs és Lenti. Megépül Pécsett és Szekszárdon a mentőállomás, Salgótarjánban, Székesfehérvárott és Kecskeméten a KÖJÁL. A már megkezdett és a következő évekre átnyúló építkezések közül legjelentősebb a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáinak és elméleti tömbjének csaknem 50 milliós idei munkálata, a hévízi állami kórház 12 milliós költséggel épülő téli fürdője, a kazincbarcikai, a hatvani, a salgótarjáni, a siófoki, a karcagi és a dombóvári kórházépítés. Az idén megkezdik az ajkai és a nyíregyházi kórház, valamint az Országos Idegsebészeti Intézet építését. A bölcsődei hálózat fejlesztése újabb 1200 kisgyermek elhelyezését teszi majd lehetővé. A szociális otthonok befogadóképessége ugyancsak 1200 ággyal bővül a tervek szerint Kiemelkedő beruházás a 450 személyes debreceni és a 200 személyes nagyszénás: szociális otthon. Debrecenben és Budapesten 100— 100 hellyel bővítik a vakok intézetét. (MTI) A csanádi püspök látogatása a városi tanácsnál Dr. Ijjas József, a csanádi egyházmegye püspöke, dr. Nagy Tibor püspöki titkár társaságában szombaton délelőtt bemutatkozó, tisztelgő látogatáson kereste fel hivatalában dr. Biczó Györgyöt, Szeged mj. város tanácsa végrehajtó bizottságának elnökét. Az egyházmegye új képviselőjével folytatott szívélyes légkörű beszélgetésen részt vettek a város más vezetői is. Fehér Lajos látogatása Békés megyében Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes háromnapos látogatást tett Békés megyében. Csütörtökön részt vett Békés megye pártés tanácsvezetőinek megbeszélésén, amelyen megvitatták a megye múlt évi mezőgazdasági eredményeit, • megszabták az 1965. évi feladatokat. A miniszterelnökhelyettes pénteken megjelent és felszólalt az MSZMP Békés megyei bizottsága kibővitett ülésén, amelyen megtárgyalták a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatából adódó feladatokat. Fehér Lajos szombaton Kétegyházára látogatott.