Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

aatía. BESZELOETES a viselkedésről, magatartásról "<•• ui M

últkori beszélgetésünk, mely a barátságról, szere- mondom rendesen, az a baj, kart. Magunktól nem jötlemről, közösségről szólt, úgy látszik sikert ara- hogy egyáltalán ellentmon- tünk volna rá, hogy azt a tott. A fiatalok és vezetőik baráti társaságban is dok. tízet „felesleges" beverni... sorra vették, ami akkor elhangzott, a MÁV nevelőintéze- ANDRÁS: Nem szabad el- PÉTER: Nagyszerű! Én is tében pedig vitaestet rendeztek róla. Igaz, ilyen gazdag lentmondani. Ha az ember a konzervgyárban dolgoztémát kimeríteni szinte nem is lehet, most mégis újabb kerek perec megmondja az tam, s ládákat rakodtunk, tárgyat választottunk a beszélgetés alapjául. Űjabbat, üzemben az „öreg szakinak", Le is szakadtak a kezünkamennyiben újnak lehet nevezni a fiatalok viselkedését, hogy ő különb módszert tud, ben egymás után! Bizonyára magatartását, mely mióta a világ világ, kritikai célpon- akkor megharagszik. De ha tl csináltátok, tul szolgál a felnőttek számára. megkéri, hogy engedje meg, TANÁR ELVTÁRS: *LátjáDe ne vágjunk a dolgok elébe, higzen sok okos gon- hogy a saját elképzelése sze- tok, mire vezet az önnevelés dolat kapott hangot erről mostani beszélgetésünkben. In- rint csinálja meg a munkát, és a közösség erkölcsformáló kébb adjuk nyomban át a szót Péternek, akit külön di- akkor örülni fog az igyeke- erejének hiánya? Senki sem csérét illet azért, hogy elsőnek vállalkozott felszólalásra, tének. Ezt saját tapasztalat- állítja, hogy a felnőttek ki-fc ból tudom. vétel nélkül rendesen végzik BÉLA: De ha tárgyilago- munkájukat, de ez semmi PÉTER: Sokszor bírálják nünket csirkefogónak, mert sak akarunk lenni, azt is esetre sem jelenti azt, hogy a fiatalokat a felnőttek, azt ez meg az — néven nevezték meg kell mondani, hogy a a fegyelmezetleneket, a lómondják rólunk, hogy neve- őket — úgy viselkedik, hogy leszemtelenezés néha kibúvó gósokat kell példának tekinletler.uk vagyunk, kihívó, fe- az egész közösségnek rossz is a felnőtt számára. Ha teni. A fiatalok többsége lelőtlen a magatartásunk, híre kél miattuk. A légkör esetleg nem tud valamire fe- nem is ehhez a kisebbséghez Könnyíi ilyen véleményt al- úgy alakult, hogy végül a leletet adni, akkor ez az igazodik. Röviden fogalmaz kötni, mivel sem a viselke- rendetlenkedők megígérték, désnek, sem a magatartásnak nincsenek véglegesen kialakult, megfogalmazott normái. Egyszerűen azért szidnak gyakran bennünket, utolsó érve. Így persze ne- va, az itt a kérdés tulajdonhezen fejlődhet ki a tiszte- képpen, hogy a fiatalok let iránta. mennyire becsülik meg azoPÁL: Ha megengeditek, kat a lehetőségeket, melyeba elenyésző azoknak a fia- röviden elmondanám az én ket a társadalom biztosít taloknak a száma, akiknek megfigyelésemet a tekintély- számukra. A felületesség, érhogy megváltoztatják magatartásukat. MAGDOLNA: Ez az, hiá dektelenség lesz-e úrrá közöttük. vagy a lelkiismeretes PÉTER: Ezt nem egészen mert valami szubjektíve nem sem viselkedése, sem maga- tisztelettel és a szemtelente; ,zik nekik. Az ilyen ál- tartása nem méltó a mi tár- séggel kapcsolatban. Ha az lá iont viszont nekünk nem sadalmunkhoz, mivel min- idős mesternek valami nem becsületes munka válik élettetszik. denütt ők tűnnek fel, min- tetszik, amit a mellé beosz- elemükké. IGAZGATÓHELYETTES denütt az ő hangjukat lehet tott ipari tanuló csinál, rendELVTÁRSNÖ: Ami az emlí- hallani, gyakran rajtuk ke- szerint azt mondja neki, értem. Miért kell nekünk tett normák kialakulatlansá- resztül ítélik meg a mai fi- hogy amikor én inas voltam, meghálálni, visszafizetni gát illeti, azért ez nem egé- atalság egészét Éppen most olyan két pofont kaptam amit kapunk? szen így van. Minden fiatal hallottam egy érdekes meg- volna ezért, hogy megemle- TANÁR ELVTÁRS: Nem tudja, hogy mi a helyes, mi fogalmazást és nagyon is getem. Anélkül tehát, hogy meghálálni kell, hanem élni a helytelen, s a viselkedés, egyetértek vele: a rendes menteni akarnám a mai fia- vele. Ahogy mondtam: mega magatartás belső világá- lányok szinte el vannak rejt- talok hibáit, mégis kényte- becsülni, nak, gondolkodásmódjának a fiúk elől. Nekem i- len vagyok azt mondani, megnyilvánulási formája. A van jónéhány csinos, ren felnőttek valóban sokszor bí- des osztálytársnőm, s nem kérik tőlünk számon, amirálják a fiatalokat, s előfor- udvarol nekik senki. Persze 1 yenek ők voltak fiatal ko dul persze, hogy elfogultak, az iskolában, ahol a kiala- rukban, s nem veszik észre, hiszen már ebbe a társadaDe ne feledjük, "hogy legtöbb kult közszellem lehetetlenné hogy nemcsak a fiatalok raá- lomba születtek bele. Viszocsaládban mindkét szülő dol- teszi az udvariatlan beszé- sok most, ők is megváltoz- nyitani sem igen képesek, det, egyik fiú sem merészel tak az elmúlt húsz év alatt, mint az idősebbek, mert ninvelük kikezdeni. Másutt meg ANNAMÁRIA: Amit Pali csenek személyes élményeik, nem találkozhatnak velük. mondott, abban sok az igaz- tapasztalataik. Mégsem merPÁL: Igen, gyakran el- ság. Ami pedig az egymás ném állítani, hogy nsm ér_ ______ hangzó vád ellenünk, hogy közötti viselkedést illeti, sok dekli őket, ami körülöttük, gorúan a szülők gyermekei- tiszteletlenek vagyunk. Tisz- fiú azért modortalan a lá- az országban vn?v a "a"vvihet, nem foglalkoznak, nem teletlenek a lányokkal szem- nyokkal, mert ezzel akar ki- lúgban történik. Erre példátőrődnek velük annyit,' mint ben és a felnőttekkel szem- tűnni, tekintélyt szerezni ul jó érvként tudom felhozkellene. A fiatalok eldurvul- ben is- társai előtt. ni, hogy milyen szenvedélyes PÉTER: Na persze, csu- MAGDOLNA: Nagyon kis- vitákon „rágtuk" át magunpán azért, mert valaki idős, stílű dolog ez! kat a KISZ kongresszusának PÁL: Csak arról sem szahogy a felnőttek gyakran azt bad megfeledkezni, hogy a fiatalok természetesnek veszik adott körülményeiket, gozik, este, amikor a csalód összetalálkozik, fáradtak, esetleg ingerlékenyek is. RÚZSA: Azt hiszem, itt a baj. Nem fogják eléggé sziták, visszabeszélnek nekik. IGAZGATÓHELYETTES ÉLVTÁRSNÓ: Szóval most nerr> tiszteljük. ANDRÁS: Ráadásul társa- anyagán. Sokszor három óra magatok ellen beszélsz? RÓZSA: Igen, de nem egészen. Mert ahogy igaz, ANDRÁS: Hogy érted ezt? sága válogatja! sem volt elég egy-egy kérPÉTER: Ügy, hogy vala- KATALIN: Az igaz, de dés megbeszélésére. ; milyen más ok is kell a te- egy ember nem alakíthatja MAGDOLNA: Nálunk is hogy a felnőttek elfáradnak kintélytiszteletre. Az abszo- át a társaságot. Ha rossz a pontosan így volt. az egész napi munka után, ldt tekintélyt elvetjük. szellem és nem képes elsza- BÉLA: Igaz. hogv általáúgy igaz az is, hogy a fia- PÁL: Ez azért túlzás, nem kadni tőlük, kénytelen be- ban le vagyunk terhelve déltalok izmait, idegeit is fel- hiszem, hogy jól meggondol- hódolni szokásaiknak, őrli a munka, tanulás. Ezer- tad. amit mondtál. Kijelen- ANNAMÁRIA: És ha a szer, milliószor elmondott tésed tetszetős ugyan, de en- társaság régi. nehéz is észkritika ellenünkben, hogy n®l sokkal bonyolultabb a revenni a változást. Mert nem adjuk át helyünket az idősebbeknek a villamoson, dolog. BÉLA: lehet, hogy annak idején után is, sok s tanulnivaló és az egvéb ptt-'OgltSHC:. de azért kell: hogv jusson idő mindenre, marxista köri vitára, újságolvasásra. Az álBonyolultabb biautóbuszon. Hát csak a fel- zony. Ugye az előbb emlímég minden rendben volt, talános műveltséghez ma s csak később alakultak ki már nemcsak a szsktantárnőtt lehet fáradt, mi sohasem? PÉTER: Nem szólva arról, ha már a villamosnál tartettem, hogy az osztályozó gyűléseken milyen őszinték vagyunk. Igen ám, de van tunk, hogyha egy kisebb olyan társunk is, aki mást gyerek együtt utazik apjával vagy anyjával, számtalanszor megesik, hogy szülei nem engedik meg neki, hogy átadja a helyét. Ilyen „péla helytelen vonások. MAGDOLNA: Az biztos, hogy a közösség nagy hatással van az egyénre. A mi közösségünk most, négy év után jutott el odáig, hogy mond a tanár jelenlétében és mást, miután az kiment. IGAZGATÓHELYETTES ELVTÁRSNÓ: Vajon tiszte- ség, senki sem húzza ki ma damutatás"! láttán nem le- let ez? Szerintem nem az. gát belőle. gyak ismerete tartozik. PÁL: Ismerek r<?" fiút, nagyon sokat tam ' v '-.ő a bizonyítványa, mém ^bírálták, amiért túlságosan Alkalmazkodni kellene A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Csongrád megyei intéző bizottsága mellett működik egy könyvtári bizottság is. Illetve csak működnie, de mivel az MTESZnek nincsen könyvtára, munkája sem nagyon akad. Csupán arra felügyel legfeljebb, hogy a Széchenyi téri hivatalos szobák egyikében mindig hozzáférhető legyen az a néhány szakfolyóirat, melyet járatnak. Ha egy-egy egyesületből húsz szakember olvassa ezeket a folyóiratokat, akkor sem nagy számot kapunk eredményül, hiszen a tagok összlétszáma ma már jóval meghaladja a háromezret Nyilvánvaló, hogy a könyvtári bizottságnak az is feladata lenne, hogy megkeresse azokat a lehetőségeket, melyek hozzásegítenének a Szegeden régóta nélkülözött műszaki könyvtár megteremtéséhez vagy legalább ideiglenes pótlásához. Tárgyalásaik azonban már egy éve abbamaradtak, miután valamennyi kezdeményezésük sikertelennek bizonyult Sem az Országos Műszaki Könyvtár, sem a Szegedi Somogyi Könyvtár nem tudott segítségükre lenni. A maguk erejéből pedig azért nem képesek a könyvtárt létre hozni, mert nincs arra alkalmas helyisége az MTESZ-nek. Annak idején néhány igen életravaló ötlet is született a könyvtári bizottságban. Az volt például az elképzelés, hogy úgynevezett katalógusközpontot szerveznek, s ebben összegyűjtik valamennyi szegedi üzem műszaki könyvállományának anyagát. A tájékozódó jellegű felmérés szerint ugyanis a városban működő ipari üzemeknek igen gazdag, s nem is túlságosan kihasznált szakkönyvtárai vannak. A könyvek természetesen az üzemek tulajdonában maradnának, de bizonyára szívesen kölcsönöznék ki másutt dolgozó szakemberek is, ha azoknak szüksége van rájuk. Az említett ötlet, attól függetlenül, hogy a műszaki könyvtár megteremtésének jelenleg nincsenek meg a feltételei, hasznosítható lenne. Sőt talán éppen ezért! Az MTESZ klubjának egyik helyiségében ugyanis minden bizonnyal elférne még az a szekrény, melyben a katalógusközpontot elhelyezhetnék. S ha mellette ott vannak az MTESZ-hez járó szakfolyóiratok is, sokkal többen lapozgatnák, tanulmányoznák őket. A körülményekhez való alkalmazkodás még soha senkinek sem ment a kárára! Új agrotechnika a hagymatermesztésben Disszertáció készül a fűszernövényről mindenki egyforma részt vál- egysíkú az érdeklődése lal a feladatokból, s ha tár- KISZ-szervezetünk különösadalmi munkára van szüksen nagy gondot fordít arra, hogy a közömbösség ellen het csodálkozni rajta, hogy Egészen más, ha a megértett . ANDRÁS: Addlg ninC8 }* harcoljunk, s evégből szin S^^TSfffi f*™* elismert ^ elveket rendesen viselkedni. Egyéb- önkéntesen elfogadjuk, vagy tói. De van, amikor szinte ként az a véleményem, hogy ha csak azért tartjuk be, akaratlanul kénytelenek tén több vitát rendeztünk már. Ha a fiataloknak nem általános feladatokat adnak. a felnőttek — ellentétben mert az kötelező, az úgy szo- rosszat eltanulni. A nyáron hanem konkrétan megjelöazzal, amit Rózsa mondott k^s " """" ~J — igenis sokat foglalkoznak velünk. Nem annyira a neTANÁR ELVTÁRS: Attól kellett beütni egy-egy oldal a konzervgyárban ládákat ril, „_ . . , .. szegeztünk. Vagy 12 szeget hk az elVegzendo munkát, velésünkkel, mint inkább vi- függ, hogy á viselkedése a ba, de tízet egy pánt eltaselt dolgaink boncolgatásé- valódi énből fakad vagy csuval, kritizálásával. pán képmutatás. legyen az bármi, szívesen, lelkesedéssel végzik el. MAGDOLNA: Rajtunk köANDRÁS: Ha valakinél lyett, hogy igazi példamuta- nincs meg a belső alap, az tással segítségünkre lennének. BÉLA: Szerintem nemcsak a felnőttek bírálnak bennünket, ha van miért, mi macsak „előadja" a viselkedést. Azt hiszem, ebből ered egynémely fiatalnál az a „lezserség", amit sokan áltagunk is. Nálunk a nevelő- lánosítanak is a fiatalokra. otthonban a KISZ-gyúlése. ken bizony elővesszük azokat, akiknek baj volt a magatartásával. MAGDOLNA: Nekem épKATALIN: Az előbb, amikor a tekintélytiszteletről beszélgettünk, jutott az mjagyjából ezek a gondolatok, ezek a mondatok hanglej zottak el a fiatalok megbeszélésén, az újságíró-klubban. Igaz, a meghatározások, a fogalmazás nem volt mindig pontos, de ne feledjük, nem is az volt a cél, hogy tökéletes, meg nem támadható vélemények sora öltsön testet. Élénk, kellemes, okos beszélgetés volt. Részt vett benne dr. Moldovai Kálmánné, a Radnóti gimnázium igazgatóhelyettese, Vass György, a Felső-tiszaparti gimnázium KISZ-tanácsadó tanára, Hetesi Rózsa, a KISZ ruhagyári végrehajtó bizottságának gazdasági vezetője, Zoliéi Magdolna, a Radnóti gimnázium IV B-s diákja, az iskolai KISZ-szervezet ügyeletes gárdájának vezetőhelyettese, a társadalmi bíróság tagja, Bódi Annamária. IV B-s, az __ eszembe, hogy ml állítólag RB elnöke, Nagy Katalin, a Felső-tiszaparti gimnázium pen ellenkező tapasztalataim szemtelenek is vagyunk. Ezt IVA osztályú tanulója, alapszervezeti sportfelelős, Bovannak. A gyerekek nem- „ .... k;ilttn«„pn nkWor ér_ ^its Béla, IV B osztályos, alapszervezeti és kollégiumi hogy elítélnék lelepleznék 8 ]elzot kulonosen aklíor er KISZ-titkár, Vass András, Valastyán Pál és Izsák Péter, egvmás csínytevéseit, inkább demeljük ki, ha más véle- a Radnóti IV/C-s diákja, az ügyeletes gárda vezetője, falaznak Ezt nevezik be- ménnyel vagyunk valamiről, KISZ-bizottsági titkár, illetve vb-tag. Eljött Szimán Ertyárbecsületnek. mint a felnőttek, és azt zsébet és Groditzky Anna, a Szegedi Ruhagyár KlSZ-fiapAt • Azért inknhh Bélá- - . talia, utóbbi alapszervezeti titkár, valamint Nagy Júlia, n a kv an ig az a Elég gyak- öszlnlen meg 1S mond-|uk Dobsa Ibolya, a Felső-tiszaparti és Kóczó István, a Radran járok KISZ-taggyűlések- ANDRÁS: Az a kerdes, nóti gimnázium diákja. re Nemré" egy olyan osz- hogy mondod meg? Ha go- Legközelebb február 2-án, kedden délután 3 órai táiyban voltam, melyet álta- rombán, persze, hogy szem- kezdettel a fiatalok eszményeiről eszményképeiről lesz Iában rossz osztálynak tarta- tp,pnnek tartanak aZ eddlg,ckhez .haso1? 6 befelge,tés az. ujságír°-k\"bba" nak. S mit hallottam? Sor- * ^ . hanonpm (Tanácsköztársaság utja 10.), melyen minden érdeklődőt ra álltak fel. s mondták el, KATALIN. A hangnem szivesen latunk. hogy azért neveznek ben- teljesen mindegy. Hiába A makói vöröshagyma világmárka volt és az ma is. Egykor a berlini terménytőzsdén „Makauer Zwiebel" néven rendszeresen jegyezték a legnagyobb külföldi ex-port-import cégek négy-ötezer vagonnal kötöttek le belőle. A termést felszeletelték, szárították, majd lisztté őrölve nagy haszonnal adták el az angol és amerikai hosszújáratú hajóstársaságoknak, amelyek több hónapos tengeri utakon főzésre használták föl. Ma több mint tíz ország vásárolja, s a megrendelők kívánsága szerint csomagolják az egyforma nagyságúra válogatott hagymákat. Fontos exportcikkünk terméshozamának emelésén tudományos kutatók és más szakemberek fáradoznak. Ma már ötletes gépek sora köiiynyíti meg a talajelökészítést, a növényápolást egy fiatal főagronómus, Mápori József, a makói Üttörő Tsz tagia új agrotechnikai eljárást dolgozott ki. Sokáig az a tévhit járta, hogy csak szárazművelést szabad alkalmazni a hagymánál. A közös gazdaságban két egymásutáni évben meglepően jó eredményt értek el az úgynevezett esőpótló öntözéssel. Az elmúlt nyáron száznegyven holdon nagyüzemi kísérletet folytatva kétszer ötvenmilliméteres „műesőt" permeteztek a növényre, s 135 mázsás holdankénti átlageredményt értek el. A többi tábláról ötven százalékkal alacsonyabb termést takarítottak be. Mágori József főmezőgazdász négy éve végezte el az egyetemet, azóta irányítja az országos hírű közös gazdaság munkáját. Gyakorlati tapasztalatairól feljegyzést készített és most érdekes, a maga nemében egyedülálló témával pályázik a mezőgazdasági doktori cím elnyerésére: „Hagymás disszertációt" készít. Az adatokat már összegyűjtötte. s hatvan gépelt oldalon dolgozza fel. A bevezető részben rövid áttekintést nyújt a két évszázados tájkultúra kialakulásáról, történetéről. s részletesen elemzi a nagyüzemi termesztés módszereit. Beszámol egy másik fontos kísérletről is, amelynek során olyan új vegyszereket próbált ki, melyek nemcsak a gyomokat irtják, hanem megvédik a fűszernövényt legveszélyesebb betegsége, a peronoszpóra ellen. Rádió- és televizióműsor Szombat KOSSUTH RADIO 4.30 Hirek. 4.33 vidáman-frissen! 3.00 Hírek. 5.05 Falurádió. 5.30 A postát bontja: ifj Gerencsér Ferenc, 6.ott Hírek. 6.20 Orvosi tanácsok. 6.35 Hirdelöuszlop. 7.00 Hirek. 7.10 Uj könyvek. 7.30 Színház- és moziműsor, n.00 HiI rek. 8.05 Műsorismertetés, a.13 Lányok, asszonyok. 3.35 Népdalok. 9.10 Lakasgcndok az állatvilágban. 9.20 Barokk hangverseny. 10.00 Hírek. 10.10 Epeiosz, az ács. Rádiódráma. 11.17 Klaszszikus operettrész'.etek. 12.00 Hírek. 12.15 A vidéki színházak műsora. 12.20 Tánczenei koktél. 13.00 Magyarország felfedezése. 13.15 Fjodor Saljapin énekel. 14.00 Hírek. 14.05 Villanófényben . . . 14.10 Kamarazene. 14.45 Mi történt a nagyvilágban? 15.00 Hét vége . . . 16.50 Irodalmi séta az Erzsébet-hld budai hídfőjénél. 17.31 Vezényel: Feltx Weingartner . . . 18.00 Hírek. 19.09 Utolsó áldozat. Komédia. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti Krónika. 22.16 Hírek. 22.30 Sporthírek. 23.35 Táncoljunk. 24.00 Hirek. petőfi radio 6.00 Hírek. 6.10 Torna. 7.00 Hírek. 7.15 A postát bontja: Ifj. Gerencsér Ferenc. 8.00 Hirek. 14.00 Pest-Buda énekelte . . . 14.10 Idöjárásjelemés. 14.25 Magyar nóták. 15.00 Hirek. 15.05 A zsivány. Rádiójáték. 15.55 Orvosi tanácsok. 16.(10 Heti hangversenykalauz. 16.45 Beregi Oszkár köszöntése. 17.00 Hírek. 17.05 Magyar költök — magyar dslok. 17.22 Hanglemezparáde 18.15 A fl'.ozófia nagy problémái: A lehetőség és a valóság. 19.00 Hírek. 19.05 Magyar nóta és népdal-est 20.09 Mint különös hírmondó. 20.13 Verdi: Nabucco. 21 00 Hírek. 22.30 Uj művek a világirodalomban. 23.00 Hírek. tei fvi7i0 16.00 Kis zenetörténet. A szimfonikus zenekar hangszerel. 1. 17.50 A Magyar Hirdető műsora. 18.03 Hírek. 18.15 Házunktéja: Gombatermesztés. 18.20 Párizsi dallamok. 18.45 Nagy felfedezések. A zöld Szahara. 19.10 Hétről hétre. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.45 Nagy siker volt... A szerető két arca. — Magyarul beszélő amerikai film. (14 éven felülieknek.) 21.25 „A la mode Hotel Gellért 1965" A „Lányok, asszonyok" a Gellért Szálló „divatbálján". 22.30 Tv-hlradő. 2. kiadás. Szombat, 1965. január 83. dél-magyarország 7