Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-23 / 19. szám
VILÁG PROLETÁRJAIEGYESÜLJETEK} MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 19. szám Ara: 60 fillér Szombat, 1965. jannár 23. A brit kormány erkölcsi veresége Bírósági jegyzetek j Olvasóink írják Helytállás fagyban, hóban Mindenki mondja a magáét Már a falura is átterjedt a felszabadulási munkaverseny 0 Elsőnek Mórahalom csatlakozott 0 Egymilliós vállalás 0 Tttbb termést, több társadalmi munkát! A szabadságunk születése 20. évfordulójának méltó megünneplésére született lelkes szocialista munkaverseny a gyárakból átterjedt a falvakba is. A szegedi járásban először a mórahalmiak készültek el egész évre szóló versenyprogramjukkal. Kocsis Savanya Imre, a községi pártbizottság titkára mondotta el, hogy a pártbizottsághoz tartozó 12 pártalapszervezetben már decemberben megvitatták a kommunisták az ünnepi munkaverseny-mozgalom ügyét. Azóta a helybeli közös gazdaságok, a földművesszövetkezet, a gépállomás és a sütőüzem dolgozói részéről már a konkrét vállalások is megtörténtek, és ezek nemcsak a több, gazdaságosabb termelésre terjednek ki. Szó van például a különféle beruházások saját erőből való meggyorsításáról, a falu szépítéséről, a földművesszövetkezeti mozgalom nagyarányú gazdasági fejlesztéséről és a takarékosságról is. A helybeli Móra Ferenc Tsz-csoport gazdái szocialista versenyvállalásukba foglalták többek között, hogy a második ötéves tervünk Idejére szóló nagyüzemi szőlő- és gyümölcsöstelepítési munkálataikat — 80 hold szőlő és 50 hold gyümölcsös telepítését — májas l-ig kifogástalan minőségben befejezik. Megváltoztatták a régebben kimunkált telepítési terveket, 30 holdon minőségi borszőlőt ültetnek. Saját gazdaságfejlesztési beruházásaikat a tavalyi 529 ezer forintról 1 millió 129 ezer forintra emelik. Ebből új, korszerű gépeket vásárolnak többek között, másrészt építkezésekre, villamosítási célokra fordítják. Vállalták, hogy az év folyamán az összes kampány-munkákat — tavaszi szántást, vetést, növényápolást, aratást etb. késedelem nélkül, kiváló minőségben végzik cl. Ezzel kívánják lehetővé tenni, hogy a közösség éves áruértékesítési tervét jelentősen túlteljesíthesse A Vörös Október Tsz növénytermesztői eredeti tervükön felül 96 ezer 050 forint értékű terméstöbbletet ígértek versenyük eredményeként. Többek között holdanként 2 mázsával növelik a fűszerpaprika hozamát. Kukoricából holdanként 11,5 mázsa májusi morzsoltban számított átlagtermést vállaltak, s ez igen jó eredménynek számít az itteni homokon. Jelentősen emelkedik a Vörös Október Tsz-ben a gazdák ígérete szerint a kalászos vetések terméshozama is. Ezt elsősorban most a téli fejtrágyázás gondos elvégzésével biztosítják. A szőlő- és gyümölcstermesztő brigád közösen az állattenyésztőkkel további 180 ezer 630 forint értékű vállalást tett. A vállalások teljesítése érdekében a tsz-en belül is munkaverseny kezdődött a brigádok, munkacsapatok között. A mórahalmi Virágzó Tszcsoport gazdái közös vagyonuk nagyarányú gyarapítása mellett 26 ezer forint értékű társadalmi munkát ígértek a község és csoportjuk számára. Mint a községi párttitkár elmondotta, a társadalmi munkából hasonlóképp veszik ki részüket a többi gazdaságok is. A terebélyesedő versenymozgalomban élenjárnak a Mórahalom és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói és tagjai is. ök első versenyvállalásukat a 20. évforduló tiszteletére még az ősz kezdetén megtették és azokat nagyobbrészt már teljesítették is. 17 földművesszövetkezeti egységet — különféle telepeket, üzleteket — csinosítottak, újítottak fel társadalmi munkával, további 19et pedig a jövőben hoznak rendbe. A felújított üzleteket, telepeket földművesszövetkezeti tagokból alakult társadalmi bizottságok szocialista megőrzésre veszik át. Az elöljárójában vállalt 25 ezer forint értékű társadalmi munka helyett eddig 26 ezer 309 forint értékű munkát vegeztek eL Sokan kitűntek az új tagok szervezésében is. Jelenleg 520-szal van több tagja a mórahalmi földművesszövetkezeti közösségnek, mint amennyi három hónappal ezelőtt volt. Garanciát vállaltak a lakosság áruszükségletének tökéletes kielégítéséért, s a felvásárlási tervek késedelem nélküli teljesítéséért. A sütőüzem a kisteleki sütőüzemet hívta egész évre szóló termelési versenyre. A verseny eredményeit negyedévenként gondosan számba veszik. A vetélkedésben a mórahalmi dolgozók szeretnék megtartani elsőbbségüket. Hazaérkezett Varsóból a Magyar Népköztársaság küldöttsége Pénteken hazaérkezett Varsóból a Magyar Népköztársaság küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének vezetésével részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. A küldöttség tagja volt Czinege Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, vezérezredes, honvédelmi miniszter, Péter János külügyminiszter, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes. A tanácskozáson a küldöttség tagjaként részt vett Martin Ferenc hazánk lengyelországi nagykövete is. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Köteles Jenő altábornagy, a honvédéi- titkárságának vezetője fomi miniszter első helyettese, gadta. Ott volt a fogadtatáSzarka Károly külügymi- son Jan Kiljanczyk, a Lenniszterhelyettes és dr. Gál gyei Népköztársaság budaTivadar, a Minisztertanács pesti nagykövete is. (MTI) A Varsóból Kádár János elvtárs vezetésével érkező küldöttséget fogadják a Nyugati pályaudvaron. Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja köszönti Kádár elvtársat Hat és fél milliárd művelődés költségeire TIZENKÉTEZERREL TÖBB NAPKÖZIS — ÚJ TANTERMEK ÉS KOLLÉGIUMOK II közlekedés idei tervei és távlati fejlesztése Beszélgetés dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterrel Találó hasonlat, a közlekedés az ország vérkeringése. S mint ahogyan az élő szervezetnek sem közömbös, hogy milyen a vérellátása, az ország, az egész népgazdaság szempontjából is rendkívüli jelentősége van annak, miiyen — és hogyan fejlődik — közlekedésünk. Ezzel kapcsolatos kérdésekkel kerestük fel dr. Csanádi György elvtárs közlekedés- és postaügyi minisztert. Az alábbiakban közöljük a kérdéseinkre adott válaszait. A Művelődésügyi Minisztérium illetékesei az 1965. évi fejlesztés terveiről tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmondották, hogy az idén a központi és a tanácsi intézmények kiadásaira csaknem hat és fél milliárd forint áll rendelkezésre. Tovább bővítik az óvodai hálózatot és az óvodai helyek számát háromezerrel növelik. így összesen több mint 173 000 apróságról gondoskodnak az óvodákban. Az általános iskolákra ebben az esztendőben csaknem kétmilliárd forintot költenek. Az általános iskolai napközi otthonokban a jövő tanévben — a tervek szerint — a jelenleginél 12 000-rel több gyermekről gondoskodnak. Az általános iskolai tantermek számát az idén — állami hitelből, valamint állami támogatással párosuló helyi erőforrásokból — mintegy ötszázötvennel növelik. Ennek eredményeként némileg csökken a váltakozó tanítás mértéke. 274 millió forintot fordítanak a minisztérium felügyelete alatt álló középiskolai diákotthonok fenntartására, illetve fejlesztésére. Az otthonokban újabb 1200 tanulónak biztosítanak majd helyet. A tárcához tartozó középiskolák hálózata 209 tanteremmel növekszik. Ezenkívül folytatják több mint 200 középiskolai tanterem építését és 1184 diákotthoni hely létesítését. A minisztérium beruházási kereteiből a központi népművelési intézmények és vállalatok fejlesztésére csaknem 52 millió forintot használnak fel az idén. 27,5 millió forintot biztosítanak a tanácsi művelődési otthonok, könyvtárak folyamatban levő és kezdődő beruházásaira A tervek szerint 10—15 falusi művelődési otthon építésének befejezéséhez nyújtanak ez évben állami támogatást. I — Üj esztendő lévén, elsősorban azt szeretnénk megtudni miniszter elvtárstól: mit várhatunk a közlekedéstől 1965-ben? — Az elmúlt év közlekedési eredményei — 8,5 millió utassal és 10 millió tonna áruval szállítottunk többet a tervezettnél — azzal a reménnyel biztatnak, hogy eleget tudunk tenni idei feladatainknak is. Ezek pedig óriásiak; hogy mást ne említsünk, a MÁV-nak 410—420 millió utas és 115 millió tonna áru szállítására kell felkészülnie. Ennek objektív előfeltételeit is igyekeztünk biztosítani: o vasút 1965-ben több ezer teherkocsit, s jelentős számú diesel- és villanymozdonyt kap. Villamosítjuk a Miskolc—Szerencs— Nyíregyháza vonalat és Szerencsig bevezetjük a villamosvontatást. Közismert, hogy — elsősorban a nagytömegű áruszállításnál — milyen előnyei vannak a hajón történő fuvarozásnak. Ezt a lehetőséget is jobban szeretnénk kihasználni az idén, a hajózás, a vasút, és az autóközlekedés együttműködésének megjavításával. A gazdálkodó szerveknek, vállalatoknak, gazdaságoknak időben kellene gondolniok arra, hogy a cukorrépa-, kő- stb. szállításaikhoz gazdaságosabb a folyami szállítást igénybevenniök. A személyszállítás lebonyolításának zöme a vasútra és az autóbuszközlekedésre húrul. De olyan gyorsan nőnek ezen a területen az igények, hogy azokkal egyelőre nehezen tudunk lépést tartatani. így a személyszállításban a zsúfoltság fokozódása ellen elsősorban forgalomszervezési és forgalomirányítási intézkedésekkel próbálunk majd küzdeni. A távolsági autóbuszközlekedés kocsiparkját felfrissítjük: Az új autóbuszok megjelenésével a kényelmetlen bódés gépkocsik és elavult autóbuszok lassan eltűnnek a járatokról, az utazási idő megrövidül, utasaink hamarabb jutnak be munkahelyükre, illetve haza. Az idén folytatjuk az új létesítményeink sorát: a többi között Veszprémben, Szegeden, Szombathelyen, Gyulán és Sopronban adunk át új autóbuszállomást a közönségnek. Útjaink korszerűsítésével kapcsolatban megemlítem, hogy úthálózatunk 41 százaléka már portalan burkolatú. Az idén a főúthálózat fejlesztése mellett folytatjuk az alsóbbrendű utak portalanítását. További bekötő utak építésével újabb községek kapcsolódnak be az ország gazdasági vérkeringésébe. Megépítünk, illetve átépítünk több nagynyílású hidat. I — Hallhatnánk valamit a telefonhálózat, a rádió és a tv idei fejlesztéséről Ls? — Lehetőségeinkhez mérten gondot fordítunk a vidéki városok távbeszélő központjainak fejlesztésére. A vidéki automataközpontok közül Szeged, Szekszárd, Hatvan és Tatabánya központját 400—400 állomással, a kézikapcsolású központokat 500 állomással bővítjük. Csongrád központja például 100 új állomást kap. Központi áramellátású távbeszélő központot kap Füzesabony; Balatonfüred és Veszprém között korszerű kábelt fektetnek le az idén, s így a két város előfizetői közvetlen tárcsázással hívhatják majd egymást. A múlt esztendőben helyezték üzembe a gépesített budapesti távgépíró központot, amely 77 hazai távíróhivatal között létesít automatikus távírókapcsolatot. A Petőfi rádió műsorát sugárzó 8 kilowattos adó helyett a második negyedévben új, 20 kilowattos berendezést helyezünk üzembe. Ez Budapesten és környékén javítja meg a műsor vételét. A napokban kezdi meg rendszeres üzemét a salgótarjáni televíziós átjátszó állomás. A tokaji nagyadó üzembehelyezését az év második felére tervezzük. Még ebben az évben adjuk út rendeltetésének a budapesti tartalékadót is, hogy a tv-nagyadó üzemzavara esetén a közönség megszakítás nélkül élvezhesse a műsort. — Újabban a sajtóban is gyakran hallatnak magukról a megyei szállítási bizottságok. Hogyan értékeli ezek tevékenységét Csanádi elvtárs? A bizottságok, amelyeknek élén a megyei tanácsok illetékes elnökhelyettesei állnak, már a tavaly nyári-őszi forgalomban is többségükben mozgékonyak, rugalmasak voltak, jól megállták a helyüket. Ellenőrizték megyéjükben a szállítási tervek, határozatok végrehajtását, s az illetékes szervekkel együtt — részben saját hatáskörben — többnyire eredményesen intézkedtek. A megyei bizottságoktól azt várjuk, hogy főként az áruszállítások gazdaságosságának és tervszerűségének biztosításában működjenek közre, kezdeményezzék helyi anyagok feltárását, s helybeli szállításokkal tehermentesítsék a távolsági fuvaro(Folytatás a 3. oldalon.)