Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAIEGYESÜLJETEK} MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 19. szám Ara: 60 fillér Szombat, 1965. jannár 23. A brit kormány erkölcsi veresége Bírósági jegyzetek j Olvasóink írják Helytállás fagyban, hóban Mindenki mondja a magáét Már a falura is átterjedt a felszabadulási munkaverseny 0 Elsőnek Mórahalom csatlakozott 0 Egymilliós vállalás 0 Tttbb termést, több társadalmi munkát! A szabadságunk születése 20. évfordulójának méltó megünneplésére született lel­kes szocialista munkaverseny a gyárakból átterjedt a fal­vakba is. A szegedi járásban először a mórahalmiak ké­szültek el egész évre szóló versenyprogramjukkal. Kocsis Savanya Imre, a köz­ségi pártbizottság titkára mondotta el, hogy a pártbi­zottsághoz tartozó 12 párt­alapszervezetben már decem­berben megvitatták a kom­munisták az ünnepi munka­verseny-mozgalom ügyét. Az­óta a helybeli közös gazda­ságok, a földművesszövetke­zet, a gépállomás és a sütő­üzem dolgozói részéről már a konkrét vállalások is megtörténtek, és ezek nemcsak a több, gaz­daságosabb termelésre ter­jednek ki. Szó van például a különféle beruházások sa­ját erőből való meggyorsítá­sáról, a falu szépítéséről, a földművesszövetkezeti moz­galom nagyarányú gazda­sági fejlesztéséről és a taka­rékosságról is. A helybeli Móra Ferenc Tsz-csoport gazdái szocialista versenyvállalásukba foglalták többek között, hogy a második ötéves tervünk Idejére szóló nagyüzemi szőlő- és gyümölcsöstelepí­tési munkálataikat — 80 hold szőlő és 50 hold gyü­mölcsös telepítését — má­jas l-ig kifogástalan minő­ségben befejezik. Megváltoztatták a régebben kimunkált telepítési terveket, 30 holdon minőségi borszőlőt ültetnek. Saját gazdaságfej­lesztési beruházásaikat a ta­valyi 529 ezer forintról 1 mil­lió 129 ezer forintra emelik. Ebből új, korszerű gépeket vásárolnak többek között, másrészt építkezésekre, vil­lamosítási célokra fordítják. Vállalták, hogy az év folya­mán az összes kampány-mun­kákat — tavaszi szántást, ve­tést, növényápolást, aratást etb. ­késedelem nélkül, kiváló minőségben végzik cl. Ezzel kívánják lehetővé ten­ni, hogy a közösség éves áru­értékesítési tervét jelentősen túlteljesíthesse A Vörös Október Tsz nö­vénytermesztői eredeti ter­vükön felül 96 ezer 050 forint értékű terméstöbbletet ígértek ver­senyük eredményeként. Többek között holdanként 2 mázsával növelik a fűszer­paprika hozamát. Kukoricá­ból holdanként 11,5 mázsa májusi morzsoltban számított átlagtermést vállaltak, s ez igen jó eredménynek szá­mít az itteni homokon. Jelen­tősen emelkedik a Vörös Ok­tóber Tsz-ben a gazdák ígé­rete szerint a kalászos vetések terméshozama is. Ezt elsősor­ban most a téli fejtrágyázás gondos elvégzésével biztosít­ják. A szőlő- és gyümölcster­mesztő brigád közösen az ál­lattenyésztőkkel további 180 ezer 630 forint értékű válla­lást tett. A vállalások teljesí­tése érdekében a tsz-en be­lül is munkaverseny kezdődött a brigádok, munkacsapatok között. A mórahalmi Virágzó Tsz­csoport gazdái közös vagyo­nuk nagyarányú gyarapítása mellett 26 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát ígértek a község és csoportjuk szá­mára. Mint a községi párttitkár el­mondotta, a társadalmi mun­kából hasonlóképp veszik ki részüket a többi gazdaságok is. A terebélyesedő verseny­mozgalomban élenjárnak a Mórahalom és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgo­zói és tagjai is. ök első ver­senyvállalásukat a 20. évfor­duló tiszteletére még az ősz kezdetén megtették és azokat nagyobbrészt már teljesítet­ték is. 17 földművesszövetke­zeti egységet — különféle te­lepeket, üzleteket — csino­sítottak, újítottak fel társa­dalmi munkával, további 19­et pedig a jövőben hoznak rendbe. A felújított üzlete­ket, telepeket földművesszö­vetkezeti tagokból alakult társadalmi bizottságok szo­cialista megőrzésre veszik át. Az elöljárójában vállalt 25 ezer forint értékű társadalmi munka helyett eddig 26 ezer 309 forint értékű munkát vegeztek eL Sokan kitűntek az új tagok szervezésében is. Jelenleg 520-szal van több tagja a mó­rahalmi földművesszövetkeze­ti közösségnek, mint amennyi három hónappal ezelőtt volt. Garanciát vállaltak a lakos­ság áruszükségletének tökéle­tes kielégítéséért, s a felvá­sárlási tervek késedelem nél­küli teljesítéséért. A sütőüzem a kisteleki sü­tőüzemet hívta egész évre szó­ló termelési versenyre. A verseny eredményeit ne­gyedévenként gondosan szám­ba veszik. A vetélkedésben a mórahalmi dolgozók szeret­nék megtartani elsőbbségü­ket. Hazaérkezett Varsóból a Magyar Népköztársaság küldöttsége Pénteken hazaérkezett Varsóból a Magyar Népköz­társaság küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának, a kormány elnökének vezetésével részt vett a Var­sói Szerződés tagállamai po­litikai tanácskozó testületé­nek ülésén. A küldöttség tag­ja volt Czinege Lajos, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának pót­tagja, vezérezredes, honvé­delmi miniszter, Péter János külügyminiszter, Erdélyi Ká­roly külügyminiszter-helyet­tes. A tanácskozáson a kül­döttség tagjaként részt vett Martin Ferenc hazánk len­gyelországi nagykövete is. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány el­nökhelyettese, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Csaná­di György közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Frigyes, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága külügyi osztá­lyának vezetője, Köteles Je­nő altábornagy, a honvédéi- titkárságának vezetője fo­mi miniszter első helyettese, gadta. Ott volt a fogadtatá­Szarka Károly külügymi- son Jan Kiljanczyk, a Len­niszterhelyettes és dr. Gál gyei Népköztársaság buda­Tivadar, a Minisztertanács pesti nagykövete is. (MTI) A Varsóból Kádár János elvtárs vezetésével érkező kül­döttséget fogadják a Nyugati pályaudvaron. Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kö­szönti Kádár elvtársat Hat és fél milliárd művelődés költségeire TIZENKÉTEZERREL TÖBB NAPKÖZIS — ÚJ TAN­TERMEK ÉS KOLLÉGIUMOK II közlekedés idei tervei és távlati fejlesztése Beszélgetés dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterrel Találó hasonlat, a közleke­dés az ország vérkeringése. S mint ahogyan az élő szer­vezetnek sem közömbös, hogy milyen a vérellátása, az ország, az egész népgazdaság szempontjából is rendkívüli jelentősége van annak, mi­iyen — és hogyan fejlődik — közlekedésünk. Ezzel kapcso­latos kérdésekkel kerestük fel dr. Csanádi György elv­társ közlekedés- és postaügyi minisztert. Az alábbiakban közöljük a kérdéseinkre adott válaszait. A Művelődésügyi Minisz­térium illetékesei az 1965. évi fejlesztés terveiről tájé­koztatták az MTI munka­társát. Elmondották, hogy az idén a központi és a tanácsi intézmények kiadásaira csak­nem hat és fél milliárd fo­rint áll rendelkezésre. Tovább bővítik az óvodai hálózatot és az óvodai helyek számát háromezerrel növe­lik. így összesen több mint 173 000 apróságról gondos­kodnak az óvodákban. Az általános iskolákra ebben az esztendőben csaknem két­milliárd forintot költenek. Az általános iskolai napközi otthonokban a jövő tanév­ben — a tervek szerint — a jelenleginél 12 000-rel több gyermekről gondoskodnak. Az általános iskolai tanter­mek számát az idén — álla­mi hitelből, valamint állami támogatással párosuló helyi erőforrásokból — mintegy ötszázötvennel növelik. En­nek eredményeként némileg csökken a váltakozó tanítás mértéke. 274 millió forintot fordíta­nak a minisztérium felügye­lete alatt álló középiskolai diákotthonok fenntartására, illetve fejlesztésére. Az ott­honokban újabb 1200 tanu­lónak biztosítanak majd he­lyet. A tárcához tartozó kö­zépiskolák hálózata 209 tan­teremmel növekszik. Ezenkí­vül folytatják több mint 200 középiskolai tanterem építé­sét és 1184 diákotthoni hely létesítését. A minisztérium beruházá­si kereteiből a központi nép­művelési intézmények és vál­lalatok fejlesztésére csak­nem 52 millió forintot hasz­nálnak fel az idén. 27,5 mil­lió forintot biztosítanak a tanácsi művelődési otthonok, könyvtárak folyamatban le­vő és kezdődő beruházásai­ra A tervek szerint 10—15 falusi művelődési otthon építésének befejezéséhez nyújtanak ez évben állami támogatást. I — Üj esztendő lévén, elsősorban azt szeret­nénk megtudni minisz­ter elvtárstól: mit vár­hatunk a közlekedéstől 1965-ben? — Az elmúlt év közleke­dési eredményei — 8,5 millió utassal és 10 millió tonna áruval szállítottunk többet a tervezettnél — azzal a re­ménnyel biztatnak, hogy ele­get tudunk tenni idei fel­adatainknak is. Ezek pedig óriásiak; hogy mást ne em­lítsünk, a MÁV-nak 410—420 millió utas és 115 millió ton­na áru szállítására kell fel­készülnie. Ennek objektív előfeltételeit is igyekeztünk biztosítani: o vasút 1965-ben több ezer teherkocsit, s je­lentős számú diesel- és vil­lanymozdonyt kap. Villamo­sítjuk a Miskolc—Szerencs— Nyíregyháza vonalat és Sze­rencsig bevezetjük a villa­mosvontatást. Közismert, hogy — első­sorban a nagytömegű áru­szállításnál — milyen előnyei vannak a hajón történő fu­varozásnak. Ezt a lehetősé­get is jobban szeretnénk ki­használni az idén, a hajózás, a vasút, és az autóközleke­dés együttműködésének meg­javításával. A gazdálkodó szerveknek, vállalatoknak, gazdaságoknak időben kelle­ne gondolniok arra, hogy a cukorrépa-, kő- stb. szállítá­saikhoz gazdaságosabb a fo­lyami szállítást igénybeven­niök. A személyszállítás lebo­nyolításának zöme a vasútra és az autóbuszközlekedésre húrul. De olyan gyorsan nő­nek ezen a területen az igé­nyek, hogy azokkal egyelőre nehezen tudunk lépést tarta­tani. így a személyszállítás­ban a zsúfoltság fokozódása ellen elsősorban forgalom­szervezési és forgalomirányí­tási intézkedésekkel próbá­lunk majd küzdeni. A távolsági autóbuszközle­kedés kocsiparkját felfrissít­jük: Az új autóbuszok meg­jelenésével a kényelmetlen bódés gépkocsik és elavult autóbuszok lassan eltűnnek a járatokról, az utazási idő megrövidül, utasaink hama­rabb jutnak be munkahe­lyükre, illetve haza. Az idén folytatjuk az új létesítmé­nyeink sorát: a többi között Veszprémben, Szegeden, Szombathelyen, Gyulán és Sopronban adunk át új au­tóbuszállomást a közönség­nek. Útjaink korszerűsítésével kapcsolatban megemlítem, hogy úthálózatunk 41 száza­léka már portalan burkolatú. Az idén a főúthálózat fej­lesztése mellett folytatjuk az alsóbbrendű utak portalaní­tását. További bekötő utak építésével újabb községek kapcsolódnak be az ország gazdasági vérkeringésébe. Megépítünk, illetve átépí­tünk több nagynyílású hidat. I — Hallhatnánk vala­mit a telefonhálózat, a rádió és a tv idei fej­lesztéséről Ls? — Lehetőségeinkhez mér­ten gondot fordítunk a vidé­ki városok távbeszélő köz­pontjainak fejlesztésére. A vidéki automataközpontok közül Szeged, Szekszárd, Hat­van és Tatabánya központját 400—400 állomással, a kézi­kapcsolású központokat 500 állomással bővítjük. Csong­rád központja például 100 új állomást kap. Központi áram­ellátású távbeszélő közpon­tot kap Füzesabony; Bala­tonfüred és Veszprém között korszerű kábelt fektetnek le az idén, s így a két város előfizetői közvetlen tárcsá­zással hívhatják majd egy­mást. A múlt esztendőben he­lyezték üzembe a gépesített budapesti távgépíró közpon­tot, amely 77 hazai távíróhi­vatal között létesít automati­kus távírókapcsolatot. A Petőfi rádió műsorát su­gárzó 8 kilowattos adó he­lyett a második negyedévben új, 20 kilowattos berende­zést helyezünk üzembe. Ez Budapesten és környékén ja­vítja meg a műsor vételét. A napokban kezdi meg rend­szeres üzemét a salgótarjáni televíziós átjátszó állomás. A tokaji nagyadó üzembehelye­zését az év második felére tervezzük. Még ebben az év­ben adjuk út rendeltetésének a budapesti tartalékadót is, hogy a tv-nagyadó üzemza­vara esetén a közönség meg­szakítás nélkül élvezhesse a műsort. — Újabban a sajtóban is gyakran hallatnak magukról a megyei szál­lítási bizottságok. Ho­gyan értékeli ezek tevé­kenységét Csanádi elv­társ? A bizottságok, amelyeknek élén a megyei tanácsok il­letékes elnökhelyettesei áll­nak, már a tavaly nyári-őszi forgalomban is többségük­ben mozgékonyak, rugalma­sak voltak, jól megállták a helyüket. Ellenőrizték me­gyéjükben a szállítási tervek, határozatok végrehajtását, s az illetékes szervekkel együtt — részben saját ha­táskörben — többnyire ered­ményesen intézkedtek. A megyei bizottságoktól azt várjuk, hogy főként az áru­szállítások gazdaságosságá­nak és tervszerűségének biz­tosításában működjenek köz­re, kezdeményezzék helyi anyagok feltárását, s hely­beli szállításokkal tehermen­tesítsék a távolsági fuvaro­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents