Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-22 / 18. szám
Modern gépeket kap a Szegedi Konzervgyár A magyar konzerviparra évről évre nagyobb feladatok hárulnak. Termékei iránti kereslet is növekszik Európa-szerte. Hogy a követelményeknek jobban megfeleljen, az igényeket kielégítse, állandóan tökéletesíteni kell a konzervgyártás technikáját, technológiáját. A Szegedi Konzervgyár is minden évben kap új gépet. Az iparban már közismert a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott Hakeinfa típusú automata üveg-, illetve palackmosó gép. Hét olyan gép érkezik az idén, amely óránként 6 ezer üveget, illetve palackot mos ki, tisztít meg. Óránként 9 ezer üveg tisztítására alkalmas. A Nagykőrösi Konzervgyár tavaly már kapott egy ilyen gépet. A próbaüzemelés során szerzett tapasztalatok alapján átalakították a gépet, illetve berendezést. A gyártó cég figyelembe vette a nagykőrösiek módosítását, s az idén leszállításra kerülő berendezéseket az öblösszájú konzervesüvegek mosására is alkalmas kivitelben szállítja. Ezekből a gépekből a szegedi gyár kettőt kap. Előreláthatóan április 15-ig megérkezik Szegedre a két automata üveg-, illetve palackozógép. A Bolgár Népköztársaságból 3 darab úgynevezett léfelöntő berendezést vásárol az ipar. Első mintapéldányát ugyancsak a Nagykőrösi Konzervgyárban próbálták ki. A berendezés jól működött Az idén ebből ls kap egyet a szegedi gyár. Szeged, Hagytak, Vásárhely a fejlesztési tervben a beruházás nagyobb részét gépekre költik A könnyűipar idei beruházása: 1 milliárd 706millió 1965-ben a könnyűipar a beruházásokra rendelkezésére álló erőforrások többségét a rekonstrukciók befejezésére fordítja. A könnyűipar ez évben egymilliárd 706 millió forintos beruházási kerettel gazdálkodik. Ebből az összegből egymilliárd 400 millió forint jut az értékhatár feletti — 5 millió forintot meghaladó — 70 nagy beruházásra, amely közül 35 ebben az évben fejeződik be. A legjelentősebb beruházások közül lezárul a pamutkikészitőgyár és a Kistext kikészítő üzemének rekonstrukciója. Végetér A Lőrinci Fonó rekonstrukciója, amely évente 1400 tonna fésült fonal termelési többletet tesz lehetővé. A Pamuttextilművek fonodájának rekonstrukciója 438 tonnával növeli a fonalgyártást. A Richards Finomposztógyárban a fésülő üzem teljesítőképességét 1200 tonna, úgynevezett fésült szalag előállításával növelik. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi kenderfeldolgozó üzemének rekonstrukciója azt eredményezi, hogy a szövődik 2700 tonnával több kenderfonalat kapnak. A nagylaki pozdorjalemezgyár 29 000 tonnás termelésével lép be a könnyűipari üzemek sorába. Szintén 1965 a határideje a Bőripari Vállalat újpesti bőrgyára fejlesztésének, ahol félmillió négyzetméter puha bőr gyártásához teremtik meg az előfeltételeket. Ez év feladata a Papíripari Vállalat fűzfői gyárában a 2-es számú gép rekonstrukciója és az idén ér véget a Szolnoki Papírgyár cellulóze üzemének a bővítése is. Ez évben tovább folyik és 1966-ban fejeződik be a Pamutnyomóipari Vállalat Goldberger kikészítő gyárának és a textilfestőgyárának a bővítése, korszerűsítése. A négy nagy kikészítőgyári rekonstrukció egyébként a nyomott mintás textíliák előállításánál 49 millió négyzetméter kapacitásbővítést jelent és ennek egy része már ebben az évben is jelentkezik. Folytatódik a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár, a zuglói kötöttárugyár bővítése, a Bőripari Vállalat pécsi bőrgyárának fejlesztése és a szolnoki 4. számú papírgép rekonstrukciója. Ebben az évben a könnyűipari üzemek számára 1,1 milliárd forint értékű gépet vásárolnak, s ebből csaknem 750 millió forint értékűt külföldről szereznek be. (MTI) Uj brigádok alakultak a felszabadulási munkaversenyben A szegedi üzemek, vállalatok dolgozói röpgyűlóseken, bizalmi választásokon, termelési tanácskozásokon ismerkednek meg az 1965. évi terv feladatokkal, a SZOT múlt év decemberében meghirdetett versenyfelhívásával. Ezeken a gyűléseken, tanácskozásokon csatlakoznak a versenyfélhíváshoz és felszólalásaikban különböző egyéni és csoportos felajánlásokat tesznek. Az éves terv teljesítéséért már most megindult a küzdelem. Annak, hogy egy-egy üzem kollektívája komolyan veszi és érzi feladatát, nemcsak a különböző munka- és EMBEREK a földeken A ház. amelyben lakik, családi örökség; csupán a régi lakót kellett „kiváltainak", hogy a fiatal házasok otthonra találjanak. Azóta évek szaladtak el. Virág Lajosnak már gimnazista fia van. Teljesen megváltozott az élete: tsztag lett. A tágas szoba, a régi bútorzat hamisítatlan módos paraszti hangulatot áraszt. S a házigazda szíves. közvetlen vendégfoga- f dásában is érezni a rátarti- ; ságot. Pedig nem szól róla; nem is dicsekszik, nem is panaszkodik... És mégis érzem: gazdánál vagyok. Igaz, hogy szövetkezeti gazda. Három éve a kisteleki Felszabadulás Tsz tagja. Az új életformában is megőrizett valamit a régi tartalomból. A közös nem törte ie, talán nem is lelkesíti; dolgos ember maradt. Hajnaltól napestig munkálkodó, hétköznap és vasárnap dolgozó gazda. Mindig a mezőn van. maga is. az asszony is. — amikor az iskola engedi — a gyerekek is. Becsületesen dolgozik a kertészeti csapatban, s ez jó a közös gazdaságnak is, a családjának is. Virág Ferenc megtalálta itt a számítását, innét a lankadatlan munkakedv. Számítgatjuk a tavalyi keresetét, 41 mázra kukoricát. 8 mázsa burgonyát, 7— 8 mázsa búzát, 27 mázsa ! •'•.•rmányrépát vitt haza. N ' iy disznót hizlalt eladásra. A fűszerpaprika, a dohány, a borsó értékét pénzben kapta. Nehéz k'srémítani, mennyi az évi /.ereset. — Még nem volt családi zárszámadás — mondja. Csodálkozom: egy ih en gazda ne kalkulálná ki? — Ügy 20—25 ezer kijön egész évre — jegyzi meg. — Külön is vállaltunk fél hold paprikát, meg egy hold kukoricát — segíti ki a felesége. — Hát nem muszáj mindent bevallani — mosolyodik el a gazda. A brigádvez.ető mondta, hogy az őszi esős időben emberfeletti munka árán takarította be a család a terményeket. A kertészeti csapat úgyszintén. Vasárnap és olykor éjszaka is dolgoztak. Virágék megszolgálták a keresetet; jól is élnek. Gazdafiúnak született, a tsz-ben is megőrizte gazdavoltát. Ambíciójának a felesége is hasznát látja. Véleményét a tsz-ről így summázza: — Innét élünk ! B. Ö. minőségi felajánlások a tanúbizonyságai. Erről a lelkesedésről tanúskodnak a nap mint nap alakuló új brigádok is. Érről beszélt az Ecset- és Seprű ipari Vállalat ecsetüzemének termelési tanácskozásán Farka® Istvánné, az összeszerelő műhely dolgozója. Munkatársaival ifjúsági exportbrigádot alakítottak. Vállalták, hogy exportkötelezettségeiknek minden hónap 24-ig, belföldi megrendeléseiknek pedig 30-ig túlórázás nélkül eleget tesznekA vállalat kádár-részlegének dolgozóiban is tetté érett, a gondolat, brigádot alakítottak. A Szegedi Konzervgyárban is négy új brigád jelentette be. hogy miiyen felajánlásokkal küzd a szocialista címért. Kettő a rakodókból, kettő pedig a külső szállításnál dolgozókból alakult. A textilművek napjainkban formálódó üzem. Szövödéjében 60 munkabrigád köszöntötte az új évet. Ök már tavaly decemberben megtették 1965. évi versenyvállalásaikat. A szövőgépeken fiatal szakmunkásgárda dolgozik — legtöbbjük az iskolapadból került ipari tanulónak az üzembe. — Szocialista címért küzdő brigádokat így még nem alakíthatnak. A fonodában a gyűrúsfonóban is átszervezték a munkakörváltozások miatt feloszlott brigádokat. Az Aműszakban január első két hetében négy új brigád alakult. Szeged-állomáson 48 szocialista címért küzdő brigád tett különböző felajánlásokat felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére. Ezek közül a brigádok közül 38 már a múlt évben is versenyzett. Előreláthatóan tavalyi eredményeikkel elnyerik a szocialista címet. Példájukon felbuzdulva tíz új brigád alakult. Az említett üzemeket, csak példaként soroltuk fel. Ezzel nem teljes azoknak a váltatoknak a száma, ahol az új évben már alakultak brigádok. Hasonló eredménnyel dicsekedhet a Szegedi Vízés Csatornaművek, a Szeged 1. postahivatal, a Szegedi Gázmű, a Söripari Vállalat, a Csongrád Megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat mindkét szegedi telepe is. Rövidzárlat a gondolkodásban Megrokkant emberek, árván maradt gyermekek kérik néha számon: megtettünk-e mindent legdrágább kincsünkért, az emberért? Hányszor olvastuk, hallottuk már, hogy aki erről megfeledkezik, embertársai, a társadalom ellen vét. S lám, mégis milyen gyakran elfelejtkeztünk és hagyjuk, hogy munkatársaink semmibe vegyék az óvórendszabályokat és védőfelszerelés nélkül dolgozzanak. Egy derekat körbefogó kenderheveder, két rávarrott bőrszalag, kötél, és ennek végére erősített acélkarabíner, ez így együtt a biztonsági védőöv. Ki ne ismerné, ki ne tudná, mire kell használni ezt tetőfedéskor, állványozásnál, szerelésnél stb. Mégis vannak, akik fittyet hánynak az utasításnak, sőt használatát a gyávaság cégérének tartják. Mások dicsérik a merészkedőket, hogy milyen bátor emberek, mernek öv nélkül dolgozni fenn a magasban, a traverzen. Miért a szemet-hunyás a szabálytalanságok láttán, a hivalkodás a bátorsággal, vagy a nemtörődömség az óvórendszabályokkal? Találóan jegyezte meg néhány napja a kenderfonógyár egyik munkásvédelmi őre: „Rövidzárlat a gondolkodásban". Mi okozza ezt a rövidzárlatot, amiből könnyen származhat súlyos baleset is? Aki járatos a munkásvédelemben, ismeri az üzemi életet, jól tudja, hogy a baleseteket sok minden előidézheti — műszaki tökéletlenség, az óvórendszabályok mellőzése, a balesetvédelmi oktatás elmulasztása, a gyakorlatlanság stb. A közvetlen előidéző ok azonban csak A rövidzárlat a gondolkodásban nem álland< tünet. Az emberek többség ugyanis észreveszi, szóvá tt szi, bírálja a hibákat, bárho is történnek az életben. Mi. szakiak, munkások harcol nak az újítási javaslatol megvalósításáért az üzem ben, viaskodnak a jóért, ; termelést elősegítő intézke dések érvényesítéséért. A. emberekben él a tettrekés/ ség és ha kell, ostorozzák hibákat, számtalan esetbci adják példáját az egyéni é a közös ügy iránti odaadá szép megnyilvánulásának, esetenként mégis bekövetki zik náluk az értelmi és éi zelmi rövidzárlat. Már régóta ismerem Sze ged egyik üzemének főmér nőkét. Meggyőződésem, hog> szívvel lélekkel munkálkodik feladatai jó megvalósításáért, s a minap mégis tapasztalhattam értelmi rövidzárlatát. Olyan gép. működtetésére utasította a munkásokat, amely nem volt még ellátva a szükséges védőfelszerelésekkel, s amelynek üzembehelyezését a vállalati biztonsági megbízott már előbb megtiltotta. Csak" akkor oldódott fel a főmérnök gondolkodásában a „görcs", amikor a biztonsági megbízott ismét leállíttatta a gépet. Ekkor már ő is intézkedett, hogy előbb szereljék fel a szükséges védőfelszereléseket. Szilveszter éjszakáján a Magyar Tanácsköztársaság útján egy ittas férfi súlyosan bántalmazta feleségét. A járókelők közül néhányan „biztatták" is. A buzdítás hatására a férj még erőteljesebben ütlegelte az aszszonyt, aki végül az egyik házba „«.5JS„,;„ „ menekült. Innen hívtailján kZet ** segítsé«ül 3 rendőrséget, xaiajan jonet Még gkkor som mondoM [e nyelműség létre. Kivel nem fordult még elő üzemben, vagy utcán, hogy felháborító jelenséget, hibát, esetleg már a bűn határát súroló esetet látott, s úgy tett, mintha észre sem vette volna. Figyelmetlenségből, vagy mert . fáradt volt, esetleg sietségből. Ez is a gondolkodásban bekövetkezett rövidzárlat. Másszóval : nemtörődömség. A KGST segélynyújtása a fejlődő országoknak A Szovjetszkaja Torgovlja című lap közlése szerint, a KGST-tagországok 45 fejlődő országnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget. Ez a segítség tette lehetővé 1220 iparvállalat, berendezés és egyéb projektum építését Ázsiában (630), Afrikában (550) és Latin-Amerikában (40). A lap a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a KGSTtagországok eddig 3,6 milliárd rubel összegben nyújtottak hiteleket a fejlődő országoknak. Gazdag vizsgálati program a népi ellenőrzés idei terveiben A népi ellenőrzés idei tevékenységéről és a KNEB első félévi programjáról tájékoztatta csütörtökön az újságírókat Varga György, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Elmondotta: a népi ellenőrök elsősorban arra összpontosítják erőiket, hogy sajátos eszközeikkel elősegítsék a népgazdasági érdekek érvényesülését minden területen és a pártás kormányhatározatok gyors, pontos végrehajtását. Idei első félévi munkaprogramjukat a kormány megbízásai, a különböző tárcák és főhatóságok javaslatai, a népi ellenőrök korábbi tapasztalatai és a lakosság jelzései, közérdekű bejelentései alapján dolgozták ki. Vizsgálják például a munkafegyelemmel összefüggő kérdéseket, így többek között a normákkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtását, az üzemszervezési problémák megoldását. A tervek szerint áprilisban, vagy májusban a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Munkaügyi Minisztériummal együtt a kormány elé terjesztik ezzel kapcsolatos tapasztalataikat. Feldolgozzák majd a közérdekű bejelentések tapasztalatait, s jelentésüket ugyancsak a kormány elé terjesztik. Figyelemmel kísérik a takarékossági intézkedések végrehajtását. Megvizsgálják az export növelésének és az import csökkentésének lehetőségeit is. Ezenkívül tanulmányozzák az ipar átszervezésével összefüggő úgynevezett profiltisztítások helyzetét. Felfigyeltek ugyanis arra, hogy bizonyos termékek „elsikkadlak" a különböző üzemek között: egyik helyen megszüntették gyártásukat, új gazdájuk pedig nem kezdte meg a termelést. Megvizsgálják a bútoripar fejlesztésének eddigi tapasztalatait is. A közlekedés különböző területeivel is foglalkoznak majd a következő hónapokban a népi ellenőrök. Megvizsgálják a javítóvállalatok tevékenységét. Ezenkívül felmérik a népgazdaság szállítási igényeit és lehetőségeit, megvizsgálják, hogy milyen felesleges szállítások nehezítik a közlekedés munkáját és hol vannak kihasználatlan kapacitások. Helyet kapott a programban a külkereskedelem szállítmányozási tevékenységének ellenőrzése is. Az építőiparban megvizsgálják majd a kutatások hatékonyságát és átfutási idejét. Számbaveszik az ország fagazdálkodását s felmérik a járóbetegellátás és a vidék közegészségügyének helyzetét. Foglalkoznak majd a mezőgazdasági beruházásokkal is és megvizsgálják: kellőképpen betültik-e hivatásukat a népgazdaság különböző területein készülő mérlegbeszámolók. (MTI) szándékáról a goromba férfi, amikor megjelentek a rendőrök. Milyen közöny keríthette hatalmába a buzdítok csoportját? A közömbösség. a nemtörődömség, amit ez esetben bizonyára megalapozott néhány pohár bor vagy pálinka is. Emlékszem, most egy éve a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa munkásvédelmi felügyelői egyik üzemünkben olyan hibát találtak, amely veszélyeztelte a dolgozók egészségét. Tiltakoztak egységcsoport üzembehelyezése ellen. Ezt tudva, azt hihetné az ember, hogy a gyár vezetői kissé elszégyellték magukat, mert a hibát ők nem vették észre. Nem így történt. Fellebbeztek, futkostak jobbrabalra, hogy engedélyezzék az üzemeltetést. V/ajon miért fellebbeztek, tiltakoztak a munkásvédelmi felügyelők figyelmeztetése ellen? Azok talán rosszakaróik lennének a munkásoknak? A gondolkodásbeli rövidzárlat miatt csak az érem egyik oldalát, a termelést látták, s megfeledkeztek a termelőmunkásokról, az emberről. A nemtörődömségnek több jellemző megnyilvánulásával találkozhatunk a mindennapi I munkában. Gyakran láttuk, tapasztaltuk, hogy valaki mindig kárát látja a nemtörődömségnek. hol egyik társunk, hol mi magunk, vagy mindannyian. Éppen ezért az ezerarcú nemtörődömség ellen, bárhol is jelentkezzék, fel kell emelni szavunkat, mert mögötte rövidlátás, fegyelmezetlenség, nemtörődömség vagy egyéni nyugalmat óvó felelősségeihárítás rejtőzik. Ez pedig mind összeegyeztethetetlen a szocialista életformával, a mi társadalmunkkal. Akkor sem lehetünk kórm- zömbösek a közömbösséggel szemben, ha ez a legkisebb ügyben, dologban nyilvánul meg. Figyelmeztessünk, hogy később ne kelljen nagyobb dolgok miatt valakiknek, vagy valakinek, esetleg mindannyiunknak szenvednünk a közömbösség, az értelmi és érzelmi rövidzárlat okozta baj miatt. NAGY PAL Péntek, 1965. január 22. dél-magyarország 3