Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

Modern gépeket kap a Szegedi Konzervgyár A magyar konzerviparra évről évre nagyobb felada­tok hárulnak. Termékei iránti kereslet is növekszik Európa-szerte. Hogy a kö­vetelményeknek jobban meg­feleljen, az igényeket kielé­gítse, állandóan tökéletesíte­ni kell a konzervgyártás technikáját, technológiáját. A Szegedi Konzervgyár is min­den évben kap új gépet. Az iparban már közismert a Német Demokratikus Köz­társaságban gyártott Hakein­fa típusú automata üveg-, illetve palackmosó gép. Hét olyan gép érkezik az idén, amely óránként 6 ezer üve­get, illetve palackot mos ki, tisztít meg. Óránként 9 ezer üveg tisztítására alkalmas. A Nagykőrösi Konzerv­gyár tavaly már kapott egy ilyen gépet. A próbaüzeme­lés során szerzett tapaszta­latok alapján átalakították a gépet, illetve berendezést. A gyártó cég figyelembe vette a nagykőrösiek módosítását, s az idén leszállításra kerülő berendezéseket az öblös­szájú konzervesüvegek mo­sására is alkalmas kivitel­ben szállítja. Ezekből a gé­pekből a szegedi gyár kettőt kap. Előreláthatóan április 15-ig megérkezik Szegedre a két automata üveg-, illetve palackozógép. A Bolgár Népköztársaság­ból 3 darab úgynevezett lé­felöntő berendezést vásárol az ipar. Első mintapéldányát ugyancsak a Nagykőrösi Konzervgyárban próbálták ki. A berendezés jól műkö­dött Az idén ebből ls kap egyet a szegedi gyár. Szeged, Hagytak, Vásárhely a fejlesztési tervben a beruházás nagyobb részét gépekre költik A könnyűipar idei beruházása: 1 milliárd 706millió 1965-ben a könnyűipar a beruházásokra rendelkezésé­re álló erőforrások többsé­gét a rekonstrukciók befe­jezésére fordítja. A könnyű­ipar ez évben egymilliárd 706 millió forintos beruházá­si kerettel gazdálkodik. Eb­ből az összegből egymilliárd 400 millió forint jut az ér­tékhatár feletti — 5 millió forintot meghaladó — 70 nagy beruházásra, amely kö­zül 35 ebben az évben feje­ződik be. A legjelentősebb beruhá­zások közül lezárul a pa­mutkikészitőgyár és a Kis­text kikészítő üzemének re­konstrukciója. Végetér A Lőrinci Fonó rekonstrukció­ja, amely évente 1400 tonna fésült fonal termelési több­letet tesz lehetővé. A Pa­muttextilművek fonodájának rekonstrukciója 438 tonnával növeli a fonalgyártást. A Richards Finomposztógyár­ban a fésülő üzem teljesítő­képességét 1200 tonna, úgy­nevezett fésült szalag előál­lításával növelik. A Kender­fonó és Szövőipari Vállalat szegedi kenderfeldolgozó üzemének rekonstrukciója azt eredményezi, hogy a szö­vődik 2700 tonnával több kenderfonalat kapnak. A nagylaki pozdorjalemezgyár 29 000 tonnás termelésével lép be a könnyűipari üze­mek sorába. Szintén 1965 a határideje a Bőripari Válla­lat újpesti bőrgyára fejlesz­tésének, ahol félmillió négy­zetméter puha bőr gyártásá­hoz teremtik meg az előfel­tételeket. Ez év feladata a Papíripari Vállalat fűzfői gyárában a 2-es számú gép rekonstrukciója és az idén ér véget a Szolnoki Papír­gyár cellulóze üzemének a bővítése is. Ez évben tovább folyik és 1966-ban fejeződik be a Pa­mutnyomóipari Vállalat Goldberger kikészítő gyárá­nak és a textilfestőgyárá­nak a bővítése, korszerűsíté­se. A négy nagy kikészítő­gyári rekonstrukció egyéb­ként a nyomott mintás tex­tíliák előállításánál 49 mil­lió négyzetméter kapacitás­bővítést jelent és ennek egy része már ebben az évben is jelentkezik. Folytatódik a Hódmezővásárhelyi Kötött­árugyár, a zuglói kötöttáru­gyár bővítése, a Bőripari Vállalat pécsi bőrgyárának fejlesztése és a szolnoki 4. számú papírgép rekonstruk­ciója. Ebben az évben a könnyűipari üzemek számá­ra 1,1 milliárd forint érté­kű gépet vásárolnak, s eb­ből csaknem 750 millió fo­rint értékűt külföldről sze­reznek be. (MTI) Uj brigádok alakultak a felszabadulási munkaversenyben A szegedi üzemek, vállala­tok dolgozói röpgyűlóseken, bizalmi választásokon, ter­melési tanácskozásokon is­merkednek meg az 1965. évi terv feladatokkal, a SZOT múlt év decemberében meg­hirdetett versenyfelhívásá­val. Ezeken a gyűléseken, tanácskozásokon csatlakoz­nak a versenyfélhíváshoz és felszólalásaikban különböző egyéni és csoportos fel­ajánlásokat tesznek. Az éves terv teljesítéséért már most megindult a küz­delem. Annak, hogy egy-egy üzem kollektívája komolyan veszi és érzi feladatát, nem­csak a különböző munka- és EMBEREK a földeken A ház. amelyben lakik, családi örökség; csupán a régi lakót kellett „kiválta­inak", hogy a fiatal háza­sok otthonra találjanak. Azóta évek szaladtak el. Virág Lajosnak már gim­nazista fia van. Teljesen megváltozott az élete: tsz­tag lett. A tágas szoba, a régi bútorzat hamisítatlan mó­dos paraszti hangulatot áraszt. S a házigazda szí­ves. közvetlen vendégfoga- f dásában is érezni a rátarti- ; ságot. Pedig nem szól róla; nem is dicsekszik, nem is panaszkodik... És mégis érzem: gazdánál vagyok. Igaz, hogy szövetkezeti gazda. Három éve a kiste­leki Felszabadulás Tsz tagja. Az új életformában is megőrizett valamit a ré­gi tartalomból. A közös nem törte ie, talán nem is lelkesíti; dolgos ember maradt. Hajnaltól napestig munkálkodó, hétköznap és vasárnap dolgozó gazda. Mindig a mezőn van. ma­ga is. az asszony is. — amikor az iskola engedi — a gyerekek is. Becsületesen dolgozik a kertészeti csapatban, s ez jó a közös gazdaságnak is, a családjának is. Virág Fe­renc megtalálta itt a szá­mítását, innét a lankadat­lan munkakedv. Számítgatjuk a tavalyi keresetét, 41 mázra kukori­cát. 8 mázsa burgonyát, 7— 8 mázsa búzát, 27 mázsa ! •'•.•rmányrépát vitt haza. N ' iy disznót hizlalt el­adásra. A fűszerpaprika, a dohány, a borsó értékét pénzben kapta. Nehéz k'­srémítani, mennyi az évi /.ereset. — Még nem volt családi zárszámadás — mondja. Csodálkozom: egy ih en gazda ne kalkulálná ki? — Ügy 20—25 ezer kijön egész évre — jegyzi meg. — Külön is vállaltunk fél hold paprikát, meg egy hold kukoricát — segíti ki a felesége. — Hát nem muszáj min­dent bevallani — mosolyo­dik el a gazda. A brigádvez.ető mondta, hogy az őszi esős időben emberfeletti munka árán takarította be a család a terményeket. A kertészeti csapat úgyszintén. Vasárnap és olykor éjszaka is dol­goztak. Virágék megszol­gálták a keresetet; jól is él­nek. Gazdafiúnak született, a tsz-ben is megőrizte gaz­davoltát. Ambíciójának a felesége is hasznát látja. Véleményét a tsz-ről így summázza: — Innét élünk ! B. Ö. minőségi felajánlások a ta­núbizonyságai. Erről a lel­kesedésről tanúskodnak a nap mint nap alakuló új brigádok is. Érről beszélt az Ecset- és Seprű ipari Vállalat ecset­üzemének termelési tanács­kozásán Farka® Istvánné, az összeszerelő műhely dol­gozója. Munkatársaival ifjúsági exportbrigádot alakítottak. Vállalták, hogy exportköte­lezettségeiknek minden hó­nap 24-ig, belföldi megren­deléseiknek pedig 30-ig túl­órázás nélkül eleget tesznek­A vállalat kádár-részlegé­nek dolgozóiban is tetté érett, a gondolat, brigádot alakítottak. A Szegedi Konzervgyár­ban is négy új brigád jelen­tette be. hogy miiyen fel­ajánlásokkal küzd a szocia­lista címért. Kettő a rako­dókból, kettő pedig a külső szállításnál dolgozókból ala­kult. A textilművek nap­jainkban formálódó üzem. Szövödéjében 60 munka­brigád köszöntötte az új évet. Ök már tavaly decemberben megtették 1965. évi verseny­vállalásaikat. A szövőgépe­ken fiatal szakmunkásgárda dolgozik — legtöbbjük az iskolapadból került ipari ta­nulónak az üzembe. — Szo­cialista címért küzdő brigá­dokat így még nem alakít­hatnak. A fonodában a gyű­rúsfonóban is átszervezték a munkakörváltozások miatt feloszlott brigádokat. Az A­műszakban január első két hetében négy új brigád ala­kult. Szeged-állomáson 48 szocialista címért küzdő brigád tett különböző fel­ajánlásokat felszabadulá­sunk 20. évfordulója tisz­teletére. Ezek közül a brigádok kö­zül 38 már a múlt évben is versenyzett. Előreláthatóan tavalyi eredményeikkel el­nyerik a szocialista címet. Példájukon felbuzdulva tíz új brigád alakult. Az említett üzemeket, csak példaként soroltuk fel. Ezzel nem teljes azoknak a válta­toknak a száma, ahol az új évben már alakultak brigá­dok. Hasonló eredménnyel dicsekedhet a Szegedi Víz­és Csatornaművek, a Szeged 1. postahivatal, a Szegedi Gázmű, a Söripari Vállalat, a Csongrád Megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat mindkét szegedi te­lepe is. Rövidzárlat a gondolkodásban Megrokkant emberek, ár­ván maradt gyerme­kek kérik néha számon: megtettünk-e mindent leg­drágább kincsünkért, az em­berért? Hányszor olvastuk, hallottuk már, hogy aki er­ről megfeledkezik, ember­társai, a társadalom ellen vét. S lám, mégis milyen gyakran elfelejtkeztünk és hagyjuk, hogy munkatársa­ink semmibe vegyék az óvó­rendszabályokat és védőfel­szerelés nélkül dolgozzanak. Egy derekat körbefogó kenderheveder, két rávarrott bőrszalag, kötél, és ennek végére erősített acélkarabí­ner, ez így együtt a bizton­sági védőöv. Ki ne ismerné, ki ne tudná, mire kell hasz­nálni ezt tetőfedéskor, áll­ványozásnál, szerelésnél stb. Mégis vannak, akik fittyet hánynak az utasításnak, sőt használatát a gyávaság cé­gérének tartják. Mások di­csérik a merészkedőket, hogy milyen bátor emberek, mer­nek öv nélkül dolgozni fenn a magasban, a traverzen. Miért a szemet-hunyás a szabálytalanságok láttán, a hivalkodás a bátorsággal, vagy a nemtörődömség az óvórendszabályokkal? Talá­lóan jegyezte meg néhány napja a kenderfonógyár egyik munkásvédelmi őre: „Rövidzárlat a gondolkodás­ban". Mi okozza ezt a rö­vidzárlatot, amiből könnyen származhat súlyos baleset is? Aki járatos a munkásvéde­lemben, ismeri az üzemi éle­tet, jól tudja, hogy a bal­eseteket sok minden előidéz­heti — műszaki tökéletlen­ség, az óvórendszabályok mellőzése, a balesetvédelmi oktatás elmulasztása, a gya­korlatlanság stb. A közvet­len előidéző ok azonban csak A rövidzárlat a gondolko­dásban nem álland< tünet. Az emberek többség ugyanis észreveszi, szóvá tt szi, bírálja a hibákat, bárho is történnek az életben. Mi. szakiak, munkások harcol nak az újítási javaslatol megvalósításáért az üzem ben, viaskodnak a jóért, ; termelést elősegítő intézke dések érvényesítéséért. A. emberekben él a tettrekés/ ség és ha kell, ostorozzák hibákat, számtalan esetbci adják példáját az egyéni é a közös ügy iránti odaadá szép megnyilvánulásának, esetenként mégis bekövetki zik náluk az értelmi és éi zelmi rövidzárlat. Már régóta ismerem Sze ged egyik üzemének főmér nőkét. Meggyőződésem, hog> szívvel lélekkel munkálko­dik feladatai jó megvalósítá­sáért, s a minap mégis ta­pasztalhattam értelmi rövid­zárlatát. Olyan gép. működ­tetésére utasította a munká­sokat, amely nem volt még ellátva a szükséges védőfel­szerelésekkel, s amelynek üzembehelyezését a vállalati biztonsági megbízott már előbb megtiltotta. Csak" ak­kor oldódott fel a főmérnök gondolkodásában a „görcs", amikor a biztonsági megbí­zott ismét leállíttatta a gé­pet. Ekkor már ő is intézke­dett, hogy előbb szereljék fel a szükséges védőfelszerelése­ket. Szilveszter éjszakáján a Magyar Tanácsköztársaság útján egy ittas férfi súlyo­san bántalmazta feleségét. A járókelők közül néhányan „biztatták" is. A buzdítás hatására a férj még erőtel­jesebben ütlegelte az asz­szonyt, aki végül az egyik házba „«.5JS„,;„ „ menekült. Innen hív­tailján kZet ** segítsé«ül 3 rendőrséget, xaiajan jonet Még gkkor som mondoM [e nyelműség létre. Kivel nem fordult még elő üzemben, vagy utcán, hogy felháborító jelenséget, hibát, esetleg már a bűn ha­tárát súroló esetet látott, s úgy tett, mintha észre sem vette volna. Figyelmetlen­ségből, vagy mert . fáradt volt, esetleg sietségből. Ez is a gondolkodásban bekövet­kezett rövidzárlat. Másszó­val : nemtörődömség. A KGST segélynyújtása a fejlődő országoknak A Szovjetszkaja Torgovlja című lap közlése szerint, a KGST-tagországok 45 fejlő­dő országnak nyújtottak gaz­dasági és műszaki segítsé­get. Ez a segítség tette le­hetővé 1220 iparvállalat, be­rendezés és egyéb projektum építését Ázsiában (630), Af­rikában (550) és Latin-Ame­rikában (40). A lap a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a KGST­tagországok eddig 3,6 milli­árd rubel összegben nyújtot­tak hiteleket a fejlődő or­szágoknak. Gazdag vizsgálati program a népi ellenőrzés idei terveiben A népi ellenőrzés idei tevékenységéről és a KNEB első félévi programjáról tá­jékoztatta csütörtökön az újságírókat Varga György, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke. Elmondotta: a népi ellenőrök elsősorban arra összponto­sítják erőiket, hogy sajátos eszközeikkel elősegítsék a népgazdasági érdekek ér­vényesülését minden területen és a párt­ás kormányhatározatok gyors, pontos vég­rehajtását. Idei első félévi munkaprogramjukat a kormány megbízásai, a különböző tárcák és főhatóságok javaslatai, a népi ellenőrök korábbi tapasztalatai és a lakosság jelzé­sei, közérdekű bejelentései alapján dol­gozták ki. Vizsgálják például a munkafe­gyelemmel összefüggő kérdéseket, így töb­bek között a normákkal kapcsolatos ren­delkezések végrehajtását, az üzemszerve­zési problémák megoldását. A tervek sze­rint áprilisban, vagy májusban a Szak­szervezetek Országos Tanácsával és a Munkaügyi Minisztériummal együtt a kor­mány elé terjesztik ezzel kapcsolatos ta­pasztalataikat. Feldolgozzák majd a köz­érdekű bejelentések tapasztalatait, s je­lentésüket ugyancsak a kormány elé ter­jesztik. Figyelemmel kísérik a takarékos­sági intézkedések végrehajtását. Megvizs­gálják az export növelésének és az im­port csökkentésének lehetőségeit is. Ezen­kívül tanulmányozzák az ipar átszerve­zésével összefüggő úgynevezett profiltisz­títások helyzetét. Felfigyeltek ugyanis ar­ra, hogy bizonyos termékek „elsikkadlak" a különböző üzemek között: egyik helyen megszüntették gyártásukat, új gazdájuk pedig nem kezdte meg a termelést. Meg­vizsgálják a bútoripar fejlesztésének ed­digi tapasztalatait is. A közlekedés különböző területeivel is foglalkoznak majd a következő hónapok­ban a népi ellenőrök. Megvizsgálják a javítóvállalatok tevékenységét. Ezenkívül felmérik a népgazdaság szállítási igényeit és lehetőségeit, megvizsgálják, hogy mi­lyen felesleges szállítások nehezítik a köz­lekedés munkáját és hol vannak kihasz­nálatlan kapacitások. Helyet kapott a programban a külkereskedelem szállítmá­nyozási tevékenységének ellenőrzése is. Az építőiparban megvizsgálják majd a kutatások hatékonyságát és átfutási ide­jét. Számbaveszik az ország fagazdálko­dását s felmérik a járóbetegellátás és a vidék közegészségügyének helyzetét. Fog­lalkoznak majd a mezőgazdasági beruhá­zásokkal is és megvizsgálják: kellőképpen betültik-e hivatásukat a népgazdaság kü­lönböző területein készülő mérlegbeszá­molók. (MTI) szándékáról a goromba fér­fi, amikor megjelentek a rendőrök. Milyen közöny ke­ríthette hatalmába a buzdí­tok csoportját? A közömbös­ség. a nemtörődömség, amit ez esetben bizonyára meg­alapozott néhány pohár bor vagy pálinka is. Emlékszem, most egy éve a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa munkásvé­delmi felügyelői egyik üze­münkben olyan hibát talál­tak, amely veszélyeztelte a dolgozók egészségét. Tilta­koztak egységcsoport üzem­behelyezése ellen. Ezt tud­va, azt hihetné az ember, hogy a gyár vezetői kissé elszégyellték magukat, mert a hibát ők nem vették ész­re. Nem így történt. Felleb­beztek, futkostak jobbra­balra, hogy engedélyezzék az üzemeltetést. V/ajon miért fellebbeztek, tiltakoztak a munkás­védelmi felügyelők figyel­meztetése ellen? Azok talán rosszakaróik lennének a munkásoknak? A gondolko­dásbeli rövidzárlat miatt csak az érem egyik oldalát, a termelést látták, s megfe­ledkeztek a termelőmunká­sokról, az emberről. A nemtörődömségnek több jellemző megnyilvánulásával találkozhatunk a mindennapi I munkában. Gyakran láttuk, tapasztaltuk, hogy valaki mindig kárát látja a nem­törődömségnek. hol egyik társunk, hol mi magunk, vagy mindannyian. Éppen ezért az ezerarcú nemtörő­dömség ellen, bárhol is je­lentkezzék, fel kell emelni szavunkat, mert mögötte rö­vidlátás, fegyelmezetlenség, nemtörődömség vagy egyéni nyugalmat óvó felelősségei­hárítás rejtőzik. Ez pedig mind összeegyeztethetetlen a szocialista életformával, a mi társadalmunkkal. Akkor sem lehetünk kó­rm- zömbösek a közömbös­séggel szemben, ha ez a legkisebb ügyben, dologban nyilvánul meg. Figyelmez­tessünk, hogy később ne kelljen nagyobb dolgok miatt valakiknek, vagy valakinek, esetleg mindannyiunknak szenvednünk a közömbös­ség, az értelmi és érzelmi rö­vidzárlat okozta baj miatt. NAGY PAL Péntek, 1965. január 22. dél-magyarország 3

Next

/
Thumbnails
Contents