Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

lv UJ j i L Vtfftl KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai politikai tcrnácskozó te tilstkek üléséréi világ proletárjai. egyesűljetekl A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés tagál­lamainak politikai tanácskozó testülete 1965. január 19—20-i varsói ülésén meg­vitatta az Északatlanti Szövetség egyes tagállamainak a sokoldalú NATO-atom­haderö létrehozására irányuló tervével kapcsolatban kialakult új helyzetet, vala­mint ama lehetóséges következményeket, amelyek e tervek megvalósítása esetén a béke ügyét érintenék. A nemzetközi helyzet alakulásának fő tendenciája jelenleg a béke megőrzéséért és megszilárdításáért küzdő erők gyarapo­dása. Állandóan növekszik a következe­tes békepolitikát folytató szocialista or­szágok ereje. Határozottan fellépnek a nemzetközi helyzet javításáért az európai és más országok kommunista pártjai és néptömegei. Hathatósan segítik a béke megszilárdítását Ázsia, Afrika és Latin­Amerika független államai. Az imperialista erők ugyanakkor foldoz­zák aktivitásukat és makacsul töreksze­nek a nemzetközi helyzet élezésére a vi­lág különböző részein. Az Egyesült Álla­mok változatlanul folytatja ellenséges po­litikáját a Kubai Köztársaság ellen. Foly­tatódnak az Egyesült Államok veszélyes provokációi a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. A Varsói Szerződés tag­államai és az összes szocialista országok határozottan elítélik ezt az agresszív po­litikát. Az imperialista erők beavatkoznak a független államok belügyeibe, a gazda­sági és katonai politikai nyomás módsze­reit alkalmazzák. Felhasználják katonai csoportosulásaikat a nemzeti felszabadító mozgalmak elfojtására. Ennek példái: a Dói-Vietnam népei elleni háború, a kon­gói intervenció, a gyarmatosítók agresz­6zív cselekményed Malaysiában. A Varsói Szerződés tagállamai kinyilvá­nítják szolidaritásukat a szabadságuk és függetlenségük kivívásáért, valamint a függetlenségük megszilárdításéért küzdő népekkel. Az imperializmus agresszív politikájá­ban különleges szerepet játszik a sokol­dalú NATO-atomhaderő létrehozásának terve. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a sokoldalú NATO-atomhad­erő. amelynek létrehozását az Egyesült Államok és Nyugat-Németország vezető körei szorgalmazzák, komolyan veszélyez­tetné Európa és az egész világ békéjét. A sokoldalú atomhaderő bármely formá­ban történő megteremtése a nukleáris fegyverek elterjedését, és többek között azt jelentené, hogy a nyugatnémet milita­ristákat e fegyverek birtokába juttatnák. Ez vonatkozik mind az Egyesült Álla­mok sokoldalú atomhaderőtervére is, ame­lyet a Német Szövetségi Köztársaság tá­mogat, mind pedig az „atlanti haderők" angol tervére. Mindkét változat össze­egyeztethetetlen a népieknek és a békeszere­tő országoknak ama törekvésével, hogy megszüntessék az atomfegyverkezési ver­senyt, elhárítsák az atomháború veszélyét és megvalósítsák az általános és teljes le­szerelést. összeegyeztethetetlen több ál­lam erőfeszítéseivel, hogy a föld külön­böző körzeteiben atommentes övezeteket létesítsenek. A sokoldalú NATO-atomhaderő célja a külön amerikai—nyugatnémet tömb meg­szilárdítása az Északatlanti Szövetségen belül. Ez sajátos alku, amellyel az Egye­sült Államok biztosítani igyekszik katonai és politikai hegemóniáját Nyugat-Európá­ban. az NSZK előtt pedig az amerikai törekvés támogatásának viszonzásául meg­nyílik az út az atomfegyverekhez. Az NSZK hozzájuttatása az atomfegy­verekhez, akár a „sokoldalú", akár az „at­lanti" atomhaderő kereteiben, csak lép­csőfok ahhoz, hogy a nyugatnémet mili­taristák saját atomfegyverrel rendelkez­zenek Az NSZK miután az északatlanti pak­tum tagja lett. lehetőséget kapott arra, hogy a hitleri Németország feltételnélküli kapitulációja után megkötött potsdami egyezmények megszegésével agresszív ka­tonai potenciált hozzon létre. Az atom­fegyver megszerzése kétségtelenül arra ösztönözné Nyugat-Németország revansista erőit, hogy megváltoztassák a második világháború után Európában kialakult helyzetet és érvényesítsék a Német De­mokratikus Köztársasággal és más álla­mokkal szemben támasztott területi leé­ri veiket. a nyugati hatalmak semmiféle fogadkozása nem nyújthat garanciát a vi­lágot. fenyegető e veszéllyel szemben. Az NSZK igazi szándékairól tanúsko­dik a Bundeswehr vezetőinek provokációs terve a keleti határ mentén létesítendő atomaknazárról, valamint az úgynevezett „előretolt határok stratégiájának" meghir­detése, amely atomfegyver alkalmazását követeli bármilyen közép-európai háborús konfliktus kirobbanása esetén. Ez azt bi­zonyítja. hogy az NSZK revansista erői a nyugatnémet kalandortervek részesévé igyekeznek tenni az Egyesült Államokat és a többi NATO-országot Minden olyan kísérlet azonban, amely atomfegyverek segítségével igyekszik ér­vényt szerezni a nyugatnémet revansistai követeléseknek, magára a német népre jelenti á legnagyobb veszélyt. E kísérle­tek ugyanis elkerülhetetlenül atomhábo­rúvá fajulnának, amely nem Németország egyesítését, hanem atomsivataggá válását eredményezné. A Varsói Szerződés tagállamai teljes határozottsággal fellépnek az ellen, hogy a nukleáris fegyvereket bármilyen alak­ban, közvetlenül vagy államok csoporto­sulása révén közvetve kizárólagos rendel­kezésre, vagy a rendelkezésben való rész­vétel bármilyen formájában a Német Szö­vetségi Köztársaság birtokába juttassák. A Varsói Szerződés tagállamai teljes mértékben támogatják a Német Demok­ratikus Köztársaság békeszerető politiká­ját és úgy vélik, az NSZK részvétele a sokoldalú NATO-atomhaderőber. azt jelen­tené, hogy az NSZK kormánya leveszi a napirendről Németország egyesítését. Csak a feszültség en'nyítésére, valamint Német­ország és Európa leszereléséről kötött ha­tékony egyezmények útján lehet megte­remteni a fennálló két szuverén és egyen­jogú német állam egyesítésének feltéte­leit a potsdami egyezmény elveinek szellemében. Az egyesített NATO-atomhaderő létre­hozása nemcsak az európai béke és bizton­ság ellen irányul. Növelné az imperialista és neokolonialista nyomást a felszaba­dult és a függetlenségükért harcoló né­pekre is. Minden nép alapvető érdeke azt kö­veteli, hogy mondjanak le a sokoldalú NATO-atomhaderő létrehozásának tervé­től. Ha azonban a NATO-államok a bé­ke érdekeivel szemben létrehozzák a sok­oldalú atomhaderőt — történjék ez bár­milyen formában — a Varsói Szerződés tagállamai tekintettel azokra a súlyos kö­vetkezményekre, amelyekkel ez Európa bé­kéje és biztonsága szempontjából járna, kénytelenek lesznek biztonságuk érdeké­ben megtenni a szükséges védelmi intéz­kedéseket A Varsói Szerződés tagállamainak fő po­litikai célkitűzése békés feltételeket biz­tosítani a szocializmus és a kommunizmus építéséhez hazájukban, valamint a béke­szerető népek együttes erőfeszítéseivel megóvni az emberiséget az atomháború veszélyétől. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamai eddig is a ja­vaslatok egész sorát tették a nemzetközi helyzet javítására. A Varsói Szerződés tagállamai a jövőben is támogatni fogják azokat az intézkedéseket, amelyeknek meg­valósítása a nemzetközi, feszültség enyhü­léséhez vezetne és kedvező feltételeket teremtene a fegyverkezési verseny beszün­tetéséhez. valamint az általános és teljes leszereléshez. A Varsói Szerződés tagállamainak euró­pai politikai tanácskozó testülete korunk elengedhetetlen követelményének tekinti, hogy biztosítsák az európai békét, ame­lyet a sokoldalú atomhaderő létrehozásá­nak tervei súlyosan fenyegetnek. Az euró­pai béke biztosításának célját hasznosan szolgálná az atomfegyverek befagyasztásá­ra, s a közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozására tett javaslatok meg­valósítása. A politikai tanácskozó testület támogat­ja a Lengyel Népköztársaságnak azt a kez­deményezését, hogy hívjak össze az euró­pai országok értekezletét az európai kol­lektív biztonságot szolgáló intézkedések megvitatása végett. A Varsói Szerződés tagállamai tovább­ra is készek megnemtámadási szerződést kötni a NATO tagállamaival, ami nagy­mértékben hozzájárulna a feszültség eny­hüléséhez Európában és az egész világon. A Varsói Szerződés tagállamai az eu­rópái béke biztosítása érdekében támogat­ják a német kérdés békés rendezésére irá­nyuló erőfeszítéseket. E cél elérését előse­gítené a jelenlegi határok elismerése, a második világháború maradványainak fel­számolása, valamint a két német állam olyan kötelezettségvállalása, hogv nem látják el fegyveres erőiket atomfegyverek­kel és leszerelési intézkedéseket hajta­nak végre. A Varsói Szerződés tagállamainak po­litikai tanácskozó testülete ugyancsak tá­mogatja a Német Demokratikus Köztársa­ságnak azt a javaslatát, hogy a két német állam mondjon le az atomfegyverekről. A Varsói Szerződés tagállamai támogat­ják a Kínai Népköztársaság kományá­nak azt a javallatát, hogy hívják össze a világ kormányfőinek értekezletét és azon vitassák meg a nukleáris fegyverek teljes betiltását, és teljes megsemmisítését, vala­mint első lépésként é fegyverek alkalma­zásának megtiltását. A Varsói Szerződés tagállamai ugyan­csak támogatják az el nem kötelezett or­szágok kairói értekezletének javaslatát le­szerelési világkonferencia összehívására. A politikai tanácskozó testület kijelen­ti, hogy az imperializmus fenyegetéseivel szemben a szocialhta országok teljesen egységesek és szolidárisak és az imperia­lista körck próbálkozásai, hogy ezt az egy­séget aláaknázzák, kudarcra vannak ítélve. A Varsói Szerződés tagállamai a jövő­ben minden erejükkel arra törekszenek, hogy hatékonyan hozzájáruljanak a feszült­ség enyhítéséhez és a leszereléshez, a bé­kés egymás mellett éléshez és biztosítsák a békés jövőt minden nép számára. (MTI) a magyar szocialista munkáspárt lapja 55. évfolyam, 18. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1965. január 22. ICádár János látogatása acSfslaw Gomnlücánál Küldöttségünk hazaindult Varsóból Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnö­ke csütörtökön látogatást tett Wladyslaw GomulkáriÁl, a LEMP első titkáránál és Józef Cyrankiewicz minisz­terelnöknél. Magyar részről a látogatá­son jelen volt Czinege La­jos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, hon­védelmi miniszter, Péter Já­nos külügyminiszter, Martin Ferenc, a Magyar Népköz­társaság varsói nagykövete. Lengyel részről jelen volt: Zenon Kliszko, a LEMP Po­litikai Bizottságának tagja, Adam Rapacki külügymi­niszter, valamint Boleslaw Jaszczuk, a LEMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. A találkozó szívélyes, ba­ráti légkörben folyt le. * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökének vezetésével a Varsói Szerződés tagállamainak ér­tekezletén részt vett magyar küldöttség csütörtökön este elutazott a lengyel főváros­ból. A központi pályaudvaron a magyar küldöttség búcsúz­tatására megjelent Józef Cyrankievicz, a Lengyel Mi­nisztertanács elnöke, Adam Rapacki külügyminiszter, Marian Naszkowski külügy­miniszter-helyettes, . Jerzy Bordzilowski hadsereg-tábor­nok, vezérkari főnök, nemzet­védelmi miniszterhelyettes, tábornokok, a külügyminisz­térium főtisztviselői és Jerzy Zielinski, a budapesti lengyel nagykövetség első titkára. Jelen volt a magyar kül­döttség búcsúztatásán Martin Ferenc, a Magyar Népköztár­saság varsói nagykövete, a Lengyelországban akkreditált magyar diplomaták, újság­írók, foto- és rádióriporterek. Kádár elvtárs és a magyar küldöttség tagjai hosszasan el­beszélgettek a lengyel ven-* déglátókkal, és szívélyes, me­leg búcsú után a küldöttség különvonata 18 óra 06 perckor kigördült a varsói pályaudvar­ról. * A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének értekezletén részlvett test­véri szocialista országok kül­döttségei közül szerdán es­te az NDK és a Román Népköztársaság küldöttsége vonaton elutazott a lengyel fővárosból. Csütörtökön délelőtt uta­zott el Varsóból a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége, repülőgépen. A küldöttségeket Wladys­law Gomulka és Józef Cy­rankiewicz búcsúztatta. Tiszaszigei Gyálarétet is megeüzie Jól haladnak a zárszómadásoh —— Nőit a termeteken %'ség a tsz-el.ben — Több helyen még magas az önköltség Szerda estig 11 tsz gazda­sági mérlegét erősítették meg a szegedi járási tanács vb és a Magyar Nemzeti Bank szakemberei. A 11 kö­zött 1 kimagasló gazdasági sike­rcikkel az újszentiváni Űj Élet Tsz gazdái járnak az élen. Szerdán délután a faluban mar a zárszámadó közgyű­lést is megtartották. Balla Pál tsz-elnök nagy örömmel számolt be a gazidaközösség­nek: Az Űj Élet Tsz 6 millió 601 ezer forint értékű árut tervezett tavaly a népgazda­ság és a fogyasztók számára Ezzel szemben 7 millió 246 ezer forint ér­tékben állítottak elő élel­miszercikkeket és nyers­anyagot az ipar számára Az állattenyésztők minden elismerést megérdemelnek itt. 2 millió 776 ezer forint értékű hízott állatot, tejet vártak tőlük. Termelési ter­vüket azonban 3 millió 908 ezer forintra teljesítették. Bepótolták a növénytermesz­tésben — főleg időjárási okokból — keletkezett 732 ezer forintnyi termelési ki­esést. Az ünnepi közgyűlé­sen többen is elmondották: ilyen állattenyésztési sikerre még nem volt példa a falu­ban. Többek között a terve­zett 60 hízott marha helyett 112 darabot szállítottak. Ezek után érthető, hogy szerdán Üjszentivánon — nemcsak a közgyűlésen, ha­nem este az ünnepi vacso­rán is — a nap hősei leg­inkább az állattenyésztők voltak. Amellett, hogy 1 millió 122 ezer forinttal töb­bet tettek le a közös asztal­ra, nagymértékben szaporí­tották a tenyészállatok lét­számát is. A tsz sertésállo­mánya egy évvel ezelőtt 535 volt, most pedig 823. A tsz állóeszközeinek érté­ke — ami a termelés továb­bi növelését segíti elő — egy év alatt 3 millió 137 ezer fo­rinttal emelkedett. A prémiumokkal együtt 47 forint 45 fillér egy mun­kaegység értéke — jobb, mint a kiváló gyá­laréti Komszomol Tsz-ben. AZ egy családra jutó közös­ből eredő jövedelem 21 ezer 747 forintra emelkedett. A földjáradékkal együtt kész­pénzben és terményben 3 millió 897 ezer forintot fi­zetett ki a közös tagjainak. Korántsem minden zár­számadás mutat ilyen ragyo­gó eredményeket. A számok gyengén vallanak az algyői Napsugár Tsz gazdáiról és vezetőiről. Nekik épp olyan jó termelési adottságaik van­nak. mint az újszentiváni­aknak, mégis 534 ezer forint mérleghiánnyal búcsúztak az óévtől. Gondatlanság követ­keztében sok dughagyma el­pusztult itt. Az egész gazda­ságban visszaesett a terme­lés nívója. • Most rosszabbul dolgoztak, mégis 345 ezer forinttal többet osztottak, mini egy évvel ezelőtt. A rúzsai Napsugár Tsz gazdáinak is egészségükre kívánjuk az ünnepi vacso­rát. Kiegyenlítettek a ko­rábbi esztendő mérleghiá­nyait, ugyanakkor lényege­sen gazdaságosabbá tették a termelést. A kisteleki Felszabadulás Tsz gazdái 6 millió 033 ezer forint új termelési értékről adtak számot. A termelé­kenység' növekedése az utób­bi egy év alatt 847 ezer fo­rint volt. Ennek megfelelően a Felszabadulás Tsz a gyengék kategóriájából előbbre, a közepesek közé jutott. A személyes jövedelmek is magasan meghaladják itt a járási átlagot. A Felszaba­dulás Tsz-szel szomszédos Perczel Mór Tsz-ben viszont félmillió forint fölé emelk®­dett a mérleghiány. Az eddigi tapasztalatok azí mutatják: alapjában véve még a leggyengébb tsz-ek­ben is figyelmet érdemlően növe­kedett a termelékenység. A jelentkező mérleghiányo­kat elsősorban a túlságosan magas önköltségek okozták. Sok gazdaságban híján va­gyunk még az elemző köz­gazdasági számításoknak. TIT-székház vidéken Az ország első megyei TIT székházában tizennégy tudományágból tartanak előadást a város lakóinak. Fi­gyelemre méltó a székház kísérleti terme, amelyben a tudományos ismeretterjesztő munkán kívül mód nyílik a munkásakadémia előadásainak megtartására és helyet kapnak itt a dolgozók esti iskoláit látogató hallgatók is. Képünkön: Kémiai kísérlet a műszerszobában.

Next

/
Thumbnails
Contents