Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-19 / 15. szám

fZELírO A S7EGEPI MÜS 7.AKI Ég TERMftSZETTtTD OMANTOfi ÉRTELMISÉG TEL J ESlTMÉN YKIBOL Milyen á lami támogatást kapnak Az MTESZ jubileumi evkönyve az idén a tsz ek W _ , _ _ UaLIrkan taft- TVTlntbocrv „A tudomány közvetlen termelóerove va lik" — ez a tétel napjainkban nemcsak rangot ad. hanem kötelez is. A hajdani mezőváros. Szeged már nem csupán az irodalom és a humán tudományok hírneves központja, nemcsak isolyanok, mint Juhos Márton: Cipomodell-tervezés a Szegedi Cipőgyárban 1958 — 1964), Tóth Ferenc: Kerámiaelemes középblokk és födémpalló gyártása, Rédei Ottó és Zombori Zoltán: A mintaszortiment kialakítása a Szekolaváros, hanem növekvő és gedi Textilművekben, valaszülető gyárai, kutató intéz- mint Dani Ferenc: A Faipari ményei révén a műszaki és Tudományos Egyesület szeretermeszettudományokban je- pe a szegedi bútoripar fej 13leskedő alkotó értelmiség te- désében. kintélyes részének működési Annak a mlntá a, hogy a dozás hiányát jelzik. S ha a matematikai szedés meghaló-, rozott betűtípust követeit, emellett kellett volna végig kitartani, hogy ne szeplősítse a szöveg esztétikai képét a kétfél? betű. Másik észrevételem általánosabb. Üjból el kell mondanom az évkönyv mint kiadványtípus ellen ceterum censeo-mat. Stílusos hasonlattal: lassú és nehézkes gőzmozdony ez a fürge személyh«b;e is- K város eleteben műszaki tudományok miként autó korában. Az írások tekillönösen 1957 óta egyre nó ennek az értelmiségnek a befolyása. Szakmai szervezetük, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, amelynek helyt csoportja tizenöt éve, 1949 augusztusában alakult meg — a föváros után elsőként — Sz >ge- tálmaz*' még Wagner" Richárd Pánzt és könyvespolcunkon den, ma már 78 tagegyesület- ia S/.cccdi Textilművek kii- helyet kell szorítaniuk az szolgálhatják a városismerutet és a városfejlesztést, Ungár Tibor munkája (Szeged geotechnikai adottságai) lehetne. Kár, hogy e nemben kevés tanulmány szolgálja a városépítés közvetlen érdekeit Helyi eredményeket tarmetője az évkönyv, mert a benne fölhalmozott különféle írások elsikkadnak a sivár főcím mögött, hamar feledésbe merülnek. Árukapcsoló is: még a műszakiak is csak egy-két írást tartanak maguk számára szükségesnek, mégis be tömörült 33H7 tagot tart nyilván. Másfél évtizedes munkájának gyümölcse ért be abban a mutatós kiállítású. majd félezer lapos évkönyvben, mely a jubileum alkalmából a múlt év végén hagyta el a Szegedi Nyomdát. A gazdag tartalmú gyűjteményes kötet anyagát a kilenc tagú szerkesztő bizottság, Bátyai Jenővel az élen, valamennvl tagegyesület köréből válogatta. A tanulmányok egy része országos, sőt nemzetközt érdeklődésre ls számot tarthat általános vonatkozásaival és eredményeivel Tlven Gérseq Ferene és Peák István (Az automaták matematikai elméletéről. Horváth János (A statisztikai (A Szegedi Textilművek kiimatizált munkaterének bio- epesz vaskos kötetnek, ha az klimatológiai vizsgálata), Bu- °ket érdeklő pár laphoz hozzási Géza (Szeged közieke- za akarnak jutni. A könydésfejlcsztése) és Benedek termés hallatlan folduzzadáLászló (A fűszerpaprika bel- idején a korszerű kiadső értéktartalma) írása Érté- ványtípus az önálló füzet s kos az MTESZ szegcdi egve- az ezzel egyértékű különsületelnek történetét nvúttó nyomat. Az évkönyv egyetbevezető vázlat Is. bár lehe- len érve a reprezentatív jel, x- - i-u j. v 'eS, ám ennek ára van. nemtett volna tömörebb és homo- 'k írb é pénzben, génabb; érzik rajta, hogy h ^ d6b A szerzőknem egységes szempontok szerint, többen frták. Hasznos Berkes Jenő beszámolója a Bolyai János Matematikai Társulat szegedi tagozatának oktatási szakosztályáról, valamint nemes és dicséretes a tavaly elhunvt Breinorics Vilmosról és Miháltz Istvánról közölt nekrolőg is. íróiknak nevét is célszerű lett volna föitflntetni, valamint termodinamika modern meg- „ , . „ ,, , alapozásáról). Szalag László ^ (Oldatok fluoreszcencláiannk polárosságáról, Festó Szabó László (Merre tart a geodézia?), Lapis Péter (A vasút fejlődése és jövője). Zádori János (Alállomások távműködtetésűnek gazdaságos megoldása), Kovács Ödön (Orális fogamzásgátlók), Haraszthy Géza (Sütőipari termékek szakmai szállítási alapfeltételei és újabb szabályozásának szükségessége). Prohászka Ottó (Keveréktakarmány gyártástechnológiája). Vámos Rezsó és Vida László (Serkentő anyagok alkalmazása a nvárdiigvánvok haitásáhan). valamint Mardrschi Károly (A kenderturblna néhánv hibájának elméleti oka) írása. A dolgozatok egy másik esoportja, ha általános eredményekhez jut is, helyi tapasztalatok segítik hozzá. Ilyen Muszka Dániel: Kiberegy lezárt életmű bibliográ flai összegezésére. Ennyi és ennyi fajta szakműröl a tudományok mai széttagoltsága korában egyenkinti és érdemi méltatásra egyedül senki sem vállalkozhat, de napilapban ennek nincs is helve. A reprezentatív mt! köszöntésén és tartalmi változatosságának megismertetésén kivíll két általánosa hb kritikai észrevételt, azonban mégis kell tennünk Az egvik konkrétan e kötetre vonatkozik: kár. hogy a szerkesztés nem segített növelni a mű értékét. Tudiuk. a műszakiak kezében jobban áll a „cirkálom", mint a toll: de éppen ezért fokozottabb szerep Jut ilven kiadványok nál a nek egymásra kell várniuk, több időt rabol el a szerkesztés, hatványozottan nő a nyomdai átfutási idő ls. Az MTESZ rég sürgeti — mint itt is olvassuk — egy szegedi műszaki és természettudományi folyóirat indítását. Ez valóban frissebb, mozgékonyabb lenne az évkönyvnél, s nem is venne több papírt igénybe. Mégis inkább azt javasoljuk: az MTESZ kapcsolódjék be népszerű Írásokkal a januári számától folyóirat formátumú Tiszatáj munkájában, s a korábban-túlzottan irodalom-centrumú folyóirat körül szülessék meg a társadalomtudományokon, valamint a műszaki és természettudodományokon iskolázott szegedi értelmiségnek a várost, a Dél-Alföldet és az országot szolgáló alkotó együttműködése. A szűkebben szakmai érdeklődésre számító dolgozatokat pedig az MTESZ önálló füzetekből elősorjázó kiadványsorozatban adja közre. A mostani évkönyv — kissé cammogó, késedelmes Pzoiihon a hetekben tartIiieiíuen ják zárszámadó közgyűléseiket a termelőszövetkezetek. Megkönnyíti a tervezést, hogy nem csupán a régebbi és a tavalyi tapasztalatokra, tanulságokra támaszkodhatnak, hanem tanulmányozhatják annak a messzemenő támogtásnak a módozatait is, amelyben az állam részesíti a termelőszövetkezeteket. Megállapíthatják, hogy saját adottságaik figyelembevételével hogyan tudják az ország és a maguk javára leghasznosabban gyümölcsöztetni a különféle kedvezményeket. A Magyar Közlönyben és a Mezőgazdasági Értesítőben közzétették azokat a rendeleteket, amelyek a tsz-ek 1985. évi állami támogatásának rendszeréről, illetve a termelőszövetkezetek szakember-ellátásáról szóló kormányhatározatok részletes végrehajtását szabályozzák. Köztudomású, a mezőgazdasági termelés és árutermelés fokozásának milyen kiemelkedő szerepe van népgazdaságunk további erősödése, az egész nép életszínvonalának emelkedése szempontjából. Ezért fordít nagy gondot kormányzatunk arra, hogy a tsz-ek állami támogatásának rendszere a legfontosabbat, a termelés fejlesztését szolgálja. A sokféle ilyen irányú támogatás és kedvezmény közül egyike a legjelentősebbeknek az, amivel a talajjavítást, a talajvédelmet és az üzemen belüli vízrendezést segíti elő az állam. Vannak hazánknak olvan T oliUda vidékei, „hol kedvezőtlenek a természeti, gazdasági és üzemj viszonyok. Az ilyen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek az átlagosnál nagyobb költségekkel is kisebb hozamokat érnek el, mint a többiek. A szóban forgó vidékeken a földterületek megjavításához többirányú feladat elvégzése szükséges. Minthogy a nem mondhat területeknek I. Talajjavitas, talajvédelem népgazdaság ad az állam A gazdaságilag le ezeknek a meg nem erősödött termelőa terméséről sem, a talajjavítás, a vízrendezés, a fásítás és a többi munka pedig jóval meghaladja az ottani üzemek teherbíró képességét — továbbra is jelentős támogatásra van szükség, a természeti viszonyok megjavításéhoz. Államunk a népgazdasági tervben meghatározott ilyen körzetekben végzett talajjavítás. talajvédelem, vízrendezés, rét- és legelőjavítás összes költségeire vissza nem térítendő állami támogatást ad az érintett tszeknek. A költségek, amelyekre ez a támogatás vonatkozik, magukban foglalják a tervezés, a beruházás bonyolítási és a műszaki ellenőrzés költségeit is. Ugyancsak fontos tudnivaló. hogy a talajjavításhoz szükséges szerves, mű- és zöldtrágya, valamint a ligoitpor talajjavító anyagnak számít. Ha a tsz saját előállítású talajjavító, talajvédelmi, vagy vízrendezési anyagot használ fel, úgy, hogy a helyszínre is szállítja, akkor szintén állami támogatást vehet igénybe. Támogatja az állam azokat a termelőszövetkezeteket is, amelyek nem kiemelt körzetben működnek. Kiterjed ez az intézkedés a talajjavítás!, mésztrágvázási, valamint az üzemen belüli lecsapolási és egyéb vízrendezési munkák elvégzéséhez szükséges anyagok vételárára és a rendeltetési vasútállomásra történő szállítás költségeire. A szerves trágya és a zöldtrágya vetőmagja ellenértékének kivételével vonatkozik a kedvezmény azoknak a talajjavító anyagoknak az ellenértékére is, amelyeket a tsz maga állított elő. A talajjavítással kapcsolatos gépi munkák költségeinek ötven százaléka erejéig szintén támogatást szövetkezetek első csoportjába tartozó tsz-ek esetében ez a tamogatás a költségek 80 sz&zalekát jelentheti. Ha a gép. munkákat a tsz saját gepeivel végzi el. az állami támogatás akkor is jár neki. Az üzemen földmunka minden köbmétere után tíz forint állami támogatás illeti meg a tsz-t, ha a földmunkát saját., vagy bérelt gépekkel, a szövetkezet munkaerejével végzi el. A tsz az így kapott összeget is felhasználhatja üzemviteli célokra. A talajjtvítási, talajvédelmi és az üzemen belüli vízrendezési munkákhoz szükséges tervek és szakvélemények költségeit az' állam megtéríti a termelőszövetkezeteknek. Üj intézkedés, hogy a talajjavítás és a talajvédelem hatékonyságának fokozása érdekében szerződésben kell meghatározni azokat a feladatokat, amelyek egyfelől az érdekelt vállalatra, másfelől a ts»-re hárulnak. A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a termelőszövetkezet hiánytalanul teljesítse szerződéses kötelezettségeit. A termelőszövetkeze»p»j állami támogatásáról szóló kormányhatározat és a végrehajtást szabályozó miniszteri rendeletek természetesen részletesebben foglalkoznak mind a talajjavítás, mind a szőlő- és gyümölcsöstelepítés kedvezményeivel. Jól teszik a tsz-ek vezetői, ha nem elégszenek meg azzal, hogy ők megismerik ezeket a jogszabályokat, előírásokat. Beszéljenek ezekről a tagoknak is. G. P. ..„. „ gubancos mondatokat ÍJ™*1" tekintve megfésülő, a nvelvhclvességí . ^zdeményesés. és hibákat iavftő szerkesztői blztató iqeTet nrra> hogv a kéznek. A túltengő nacv kez- szegedi műszaki és termédőhettTk. n nevek különböző szettudományos értelmiség eetikaj műszerek ^ alkalma- (hol^navvhetűs. hol dőlt sze- szakirodalmi tevékenysége a közeljövőben hatalmasan fölrása a fonóiparban, Galambost István: Földgáz- és nehezszén-hldrogének alkalmazása a városi gáztermelésben, Pozsony Gyula: Elavult kazántelepek korszerűsítése és a hazat gyenge minőségű szenek gazdaságos eltüzelése. Fejér Levente: Ideiglenes földelő rövidrezárókkal kapcsolatos kísérletek és javaslatok. Adóm Anna: Lisztek értékmérő elemzési adatainak grafikus ábrázolása a sütőipari termelés szolgálatában. Bérezés Tlborné és Bósa László közös munkáia: Korszerű parndicsomfeldolgozás, valamint Kiss Jenő írása: Oj ruhaipari szabászat) technológia présgépek alkalmazásával. Néhány tanulmány a tágabb vidék ipari és mezőgazdasági kérdéseit vizsgái la. mint Brúder János, Cs. Kovács László és Szalay Ferer.c írása (Hol tart ma a nagyüzemi vöröshagvmatermesztés?). Somor jai Forenc dolgozata (A rizs palántázásának előnvei). Aldnboliii Nngv Miklósé (A Dél-Alföld geotermikus nnervtn|4r>nk hasznosításai. Gulársi Jánosné (Az Alsé-Ttsza vidék vízgazdálkodásának táilati feileszlése), Boros Józsefé (A békési szikes talaiok néhány sajátosságának összefüggése a talajhőmérséklet tel). Jelentős tanulmányok szolgálják a Szeged-kutatást. i< Ma közvetlen termelési tapasztalatokat nyújtanak, holnap a nálunk annyira birnvzó gyártörioneli vi* gálatokhoz adnak fontos adö+okat az Héxű) kiemelése, a tartalom .1egv7.ékhől kimaradó lapszá mok, ere megfordult grnfi- lendül. kon pedig a tipográfiai gnnKönyves László Nem azért a húsa fillérért, de mégis kinek nem okoz boszszúságot, ha a jókívánságokat tartalma- .... , zó levélhez büntetést fett díjkedvezményes is mellékel a posta..küldeményekkel van. Pedig előfordul ez jócskán. Csupán ka- ,,..,,, , . rácsony és új év előtt S°ka például Budapesten, tózt?k az?r ' Debrecenben, Miskol-,mertt20 Mli™ be7 Pé- ráeget ragasztott ra noha A tdedékentység- áia borítékos üdvözlölacon, esett Szegeden, és Sopronban elküldője, noha a mintegy 120 000 üd- névjegyre kézzel, vözlőlapot portózott géppel írta a jókímeg a posta. A leg- vánságokat Hasontöbb baj az úgyneve- lóan sok a tévedés az újságok, a nyomtatványok. a gépelt meghívók postára adásánál. Nem is hinné az ember, hogy több tízezer olyan feledékeny ember akad, aki egyáltalában nem ragaszt bélyeget a levélre. A posta bevétele ilyenformán nem csekély. Az elmúlt esztendőben kétmillió forintot hozott a portózás. Jelentős összeg ez még akkor is. ha az előző érinél 100 ezer forinttal kevesebb. Nem a feladók lettek figyelmesebbek. A posta tava!v megváltoztatta az üdvözlőlapok díjszabását, s azok portózását megszüntette. Mintegy hárommillió címzett azonban így is bosszankodott a portó miatt. Vigyázzunk tehát, hiszen ml is lehetünk címzettek! A légpuska A halványzöld Lancia hangtalanul állt meg a kis parasztház előtt. A szomszédos tanyákról már jóelöre összecsődültek a gyerekek, hogy nem mulasszák el megcsodálni az autót.. Ez a szó, hogy autó, a felsőpakonyi tanyavilágban varázslatos volt. Egy évben a két-háromszor hangzott motorzúgás a dűlőutakon. S akkor is legfeljebb teherkocsi zötyögött végig a tanyák között. A gyerekek pedig nem igen jutottak még el a városig. A kocsiból fehérruhás, feketeinges férfi szállt ki. Napszemüveggel takart szemét végighordozta a gyerekeken, aztán végre felfedezte a fiát. A gyerek örömmel ugrott apja nyakába. — Szervusz apa. Már nagyon vártalak. Hoztál puskát? Mert megígérted — mondta el egyszuszra. — Türelem — fejtette le magáról az apa a gyerek karjait, s végigsimította ruháját. — Nagyapádéi, hol vannak? — Kint, a szőlőben. — Nem várnak? — A/,1 mondták, hogy te szeretsz a szőlőbe menni. Ott várnak. — Na jó — vonta meg a vállát a férfi, aztán a kocsihoz ment.. — Ne fogdossátok össze! — szólt a körülötte settenkedő gyerekekre. Behajlot a hátsó ülésre, s egy vadonatúj lég puskát húzott elő. A gyerekek megmerevedtek. Gyurka, a fia a fegyver után nyúlt. — Kösz — intézte el egyszerűen. — Töltény hoztál? < Am'kc.r előkerültek a kis ólomgolyók is. se szó, se beszéd, elrohan* a közeli mező felé. Néhány perc múlva egy fecskével tért vissza. — Sikerült — mondta, a felmutatta atákmányát A gyerekek megdöbbentek. Az egyik félszegen meg is jegyezte: — Fecskét? — Na és? — torkolta le Gyurka, 0 Teltek, múltak a napok. Vetőék fiát alig lehetett otthon látni. Mindig Gyurkával volt. — Viszem a puskádat — mondta, mikor Gyuri vadászatra indult. — Jó — bólintott az, s kényelmesen elindult — Hadd lőjek egyet! — kérte egyszer Feri. — Hogyne! Kell a töltény. Feri ezen a napon nagyon szomorú volt. Lehajtott fejjel ült a vacsoránál. — Ne babráld azt a kanalat! — seólt rá az anyja. — Egyél rendesen! — korholta az apja. Feri csak' ült, hallgatott. — Mi ba.i"d? — kérdezték. — Semmi — s lesütötte ismét a szemét. Végre nagy nehezen kinyögte. — Ti miért nem vesztek nekem légpuskát" Te a fegyvergyárban vagy — nézett az apjára —, mégsem csinálsz. — Mondtam már. hogy nem lehet a gyárban légpuskát csinálni, hagyj békén a nyavalygásaidda!! Feri nyugtalanul aludt, s ami még soha nem fordult elő. álmodott Egymás mellett mentek Gyurkával, mindkettőjük vállán légpuska. Aztán Gyurka egy fecskére célzott, de ö felkiáltott, s a fecske elszállt. Azlán céltáblára lőttek. S ott ő nyert. Mindig a közepébe talált. © A fegyvergyárban felbőgött egy mentőautó szirénája. Az egyik munkás megigazította a géppisztolyon a célgömböt <% megjegyezte: — Fojtott volt a cső. A belövőben felrobbant egy puska. A másik ceak bólintott, s kalibermérőt vett elő. — Hétöt — mondta félhangosan. Stimmel. — Aztán a hóna alá csapta a gépisztolyt s indult a belővőbunker felé. Géppisztolysorzatot vert vissza a kőfal. A férfi visszatért. — Jó. Adom a meósnak. — S aztán szinte közömbös hangon megjegyezte. — A Feriért jött a mentő. A jobbkezét vitte le a cső — s dolgozott tovább. — Öööö... — kiáltott végig a napraforgóié blak között mehuzódó úton Feri. Mert az Alföldön az egytagú hangok szállnak legmesszebre. Semmi válasz, pedig a vonat már befutott. Szomorúan ballagott haza. — Nem jött. — Majd a későbbi vonattal — mondta a mama S Feri a nyolcashoz is kiment. Megint egyedül tért haza © — Nem mértem be a kalibert. Nagyon fáradt voltam — mesélte Vető. mikor kiengedtek a kórházból. — Sürgős munka volt. Bent maradtam éjszakázni A harmadik golyó kivágta a csövet. De a túlórapénz azért meglett! A felesége sírt. a fiú szomorúan nézte a légpuskát. Aztán a' vállára akasztotta, s elindult a mező felé. Az apa mosolygott. Bekötött kézfejét az asztal alá rejtette. A halványzöld Lancia éppen akkor gögösködott ki az országútra. KOVÁCS ATTILA Kedd, 1965. január 19.