Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-15 / 293. szám
A FEKETE-TENGER --- f/+/0i i n ii&enete SZ.SrmtfnfótV^n: ypeszai leljegys&ek: A régi görögök bölcsek voltak a névudasban is. A 1'eke le-tengert például Pontosa Euxmosznak nevezték, ami annyit jelent: vendégszerető tenger. Lehetséges, hogy marasztaló szép partjaiért, mediterrán éghajlatú félszigetéért becézték meg így, de én megpróbálom rá. fogni, hogy a partjain élő emberek kedvességóért, vendégszeretetéért Hiszen az első ogyesszai élményem is mogerősltet ebben, a találkozás a Csernomorec Halászkolhoz vizenjáróival. Hová menne először a szegedi ember, akinek a szeme hozzászokott a száradó varsákhoz, i parton hasaló ladikokhoz, a bógósorrú halászbárkához meg a halászlé páratlan ízéhez? Le a vízre, ahol kilométerekéin feszülnek a száradó hálók, ahol tonnaszám, ra ömlik a hal a gumiszalagokon. A szardella halomban hever a parti raktárakben, mint ősszel az állomásokon nálunk a cukorrépa, teherautókon fekszenek a vízben fáradhatatlan, kecses és játékos delfinek, az áramvonalas, csontvértes tokfélék, a lapétnyi-asztalnyt lepényhalak. — Fantasztikus! J6 lenne a Ttsaán egy évben ennyit látni 1 Ezért a kijelentésemért jóindulatúan megmosolyognak a cserzett arcú ogyesaszai halászok. — Most gyenge napunk volt Persze, a tenger.:. Itt ta. Ián most is igaz. hogy aki vizet merít, hallal rántja kl a vödröt Aki pedig hálóval szűri a zöldesbarnás hullámokat, egy-egy évben brigádjával 400 tonnányit is faszefua. Igaz ls. folyón kisipar a halászat Horgok, varsák. kis ladikok, Itt meg öt nagy, egyenként 200 regis®tertonnás halászhajó járja n Fekete- meg az Azóvitengert, legalább 200—200 Különféle hálóval, egész bri•ártokkal. Akad olvan kerí, tóháló. melynek két vége 000 méterre esik egymástól. A hala* pedig nem azzal köszön el otthonról, hogy este megjövök, hanem így? talán a negyedér végén, vagy a jövő negyedév eleién. S «z ér végi számadás tavaly huszonöt és fél ezer tonna rolt. TVividenko Vasztlij Grfgorjevics kolhozelnök meséli ngy sikeres rekordfogás emlékét az esztendőből. — Egyik hajónk logényséSe öt. nap alatt ötször en-redtie le s halót a szlyulka fogást ideién. Tíz napra készültek a tengerre, mért ezt s halat csak t'z unnig lehet fogni az cs-tondöb-n. amikor a jé? olvadni kH f" olvadási? azután sr-vu e-m lát srlvulkít. ?róval i>t"">r encedték le a hálót. Az első fogás kilenc és fél tonna volt. rná'odsrorrn húsz tonnát merítettek kl, a harmadik húzás pedip a le?, gazdagabbra sikerűt: 40 torma nvomla a hálót. Volt még egv harminchat tonnás búzás, s vééül ötödnanrs megtelt mindim zug és tarOsztályozzák a zsákmányt a halászhajón tály, a szállító hajók bevo- nehéz munkával? — forszínultak a 144 tonna zsák- rozom később. mánnyaL — A halászok fizetsége 220 A hajók mindig kint van- rubel havonta átlagosan. a nak a tengeren. Rádión kap- parti munkásoké 100—120. Szocialista brigádok naplókiállitása A Szegedi Ruhagyár s®> cialistabrigád-mozgalmának érdekes kiállítását rendezte meg a vállalat szakszervezeti bizottsága néhány hete. Ankétot szervezett a brigádvezetók részére, egyúttal kiállításon mutatták be a brigádnaplókat. Ezzel újfajta tapasztalatcsere-fórumot létesítettek az üzemben. Nemcsal; a brigádvezetök cserélhették ki élő szóval tapasztalataikat, j hanem a brigádtagok ls tanulmányozhatták a naplókat. ' megismerhették a mozgalom különböző eseményeit. Most a szentesi üzemegység kérésére rövidesen bemutatják a kiállítás anyagát a telepen is. N3 i theodore dre1ser: amerikai tragédia ják az üzenetet a repülősöktől, hogy merre járnak a halcsapatok; a meteorológusoktól, hogy milyen lesz az időjárás. A legénység maga főz, a kolhoz ingyen gomdoskodlk az ellátásról. Ülünk a terített asztalnál, melyen húsz tálból húsaféle hal csiklandozó gőze száll. Kicsit sokallom a halászok fizetségét, legalábbis gondolkodom rajta, ezért nem is késnek a magyarázattal: — Hónapokig a tengeren vannak, s roppant nehéz fi. zikai munkával jár a halászat. — Egy újságíró is elment egyszer az egyik hajónkkal, Kinézem a legszebb darabot hogy majd riportot ír. Felés nyúlok érte. Vaszilij Zaharovics, asztalszomszédom, a veterán ezredes, kinek több sorban nem férnek el mellén a kitüntetései, gyen, géden megfogja a kezemet. — A laikus a legszebbért nyúl, a halász a legjobbért Majd én választok. S már rakja is tányéromcsapott halásznak s három hónapra készült..., de nem bírta három hétig sem. Hazajött az első szállítóhajóvaL Ebben a megjegyzésben volt ugyan egy kis szálka, de lenyeltem. Annyi vicc elhangzott már úgy is a halászék rovására, hadd egyenlítsenek. ök öngólt is rúgra a legjobb falatokat, szép tak maguknak. uszonyos darabokat. Mert az uszony melleit főnek a legjobb ízek! — Csalafinta dolog ec a hal! — fűszerezi szóval is. — Van egy nagy fejű halfajta, úgy hívják: karp. Ennek a feje a legjobb falat Amikor a halászok közül valamelyik elsőnek meglátja a hálóban, elkiáltja mar gát: „Enyém a feje!" Igenám, de a kezdő halász könynyen ráfizet mert a szudak is nagy fejű, csak abban nincs olyan fa. Könnyen rákiáltja hogy „Enyém a feje!" Vidd — mondjuk Ilyenkor, s a hasunkat fogjuk, mikor ígérete szerint meg kell neki enni. — a rákkal is meg lehet járni... A városiak meg is járják mindennap, mert azt hiszik, hogy alma, vagyis hogy úgy válogatják, mintha az lenne. A nagyját, a szépét keresik. Pedig ha tudnák, hogy csak hároméves koráig Igazán Jó a tengeri rák. amíg meg nem haladja a 10—15 centit.... Itt kóstoltam meg az ogyesszai halászlét ls. A mi szokásainkkal húslevesnek vélné az ember. Aranyló, kristályos tiszta halié, melyhez nagy tálakon adják a benne főtt halat hozzá apróra vágott fokhagymával. Remek pikáns étel, az em_ ber el se hinné, hegy a tenger sós vizében nőtt halból van. Ahogy oldódnak a nyélvek a vendégszerető tenger vendégszerető halászai között, egyre több epizód villan fel: a halászról, aki úgy megsajnálta a hálóban vergődve síró delfint hogy szabadom bocsájtotta („Nem bírom a sírást — magyarázkodott a brigádvezetönek — s hallhatad. ez úgy sírt, akár egy vverek"); a szakácsról, akii kellet váltani a hosszú liiilúszúton. mert kiderült róla, hcRv csak e«vfaita ételt tud főzni; a tiszta legényszállásról, ahol egy-egy kaucsukbabát ágyaztak be az ifjúsági b'-i <ád tagjainak, mire me"' ' i tengerről pihenőre: *vs7,«eí">tó viharról, r ' ndt fenékzsákról ... — fts mit I; Dallal búcsúztunk egymástól. Szép szomorú hal ászdalt énekeltek az aranyhalról, amely önként megy a sze. gény halász hálójába. aki viszont mindig elengedi újra a tengerbe, akkor is, ha üresen marad a bárkája. Mi pedig egy magyar fiúval, aki ott diákoskodik Ogyesszában, cserébe a „Hej, halászok, halászok"-at énekeltük. — Miért szomorú majd minden halásznóta? — kérdezte az egyik ogyesszai vizemjáró. — Talán azért mert amúgy igazán jókedvű minden halász. (Következik: Séta a kikötöben) Selecták A Beatnik-babák után most a „lángelmék" jönnek divatba: Beethoven-, Einstein-, Lincoln-, Van Gogh- stb. babákat adnak a gyermekek kezébe. * a Champfi-Elyséesen különböző sebeséggel mozgó járdákat szándékoznak építeni. De csak 25 év múlva készülnek eL « Sikerült kísérlet: a goldstonei űrkutató központból „kisugárzott" emberi hang elérkezett a Vénuszig és visszaverődő visszhangja elérte földünket Az eredeti mondai még mindig érthető volt « Egy amerikai régész tízévi kutatás után arra a következtetésre jutott hogy a barlanglakó ősember osztrigahéjjal vagy cápafoflgal borotválkozott • Óriási vállalkozás: elektronikus rendszerükre alakítják át az Egyesült Államok távbeszélő hálózatát a művelet 35 évig tart és 12 milliárd dollárba kerül. Amerika legnagyobb klaszszikusának nálunk leginkább ismert művét, s méltán leghíresebb regénj ét adta ki most a Magyar Helikon, a Helikon Klasszikusok sorozatiban. A szinte dettktivregényszerü i/.gulmassággal megírt mű valójában monumentális társadalomábrázaias. Bemutatja egy bokktgulnivágyó, de gyengejelleniü amerikai fiatalember életútját aki tragédiába sodródik és tragédiaba sodor másokat, mert nem tud ellentállni egy gonosz társadalom vad és val; kísértéseinek, követeléseinek. Könyörtelen törvények hálójában akad fenn, és sorsa egyben példázat is. Az olvasók nagy része magát a cselekményt és a valóban drámaivá sűríthető magol megismerhették a budapesti Thália Színház múlt szezonbeli előadásán is, dc a regény — Szőllősy Klára fordításában — újabb szépségéket rejteget. E művet joggal nevezhetjük Dreiser Írói pályája csúcsának és egyben leggondosabban megszerkesztett regényének Az alkotás tartalmas értékelést adja. a szerző életútja felvázolásával Valíwy Saroltának a kötethez foglalt utószava. giovann1 verga: parasztbecsület A Magyar Helikon adta ki Vergának, a múlt századvég és a századforduló nagy olasz klasszikusának harmincnál több elbeszélését. A kötet címadó novellája különösen ismert, bár inkább Mascagni muzsikájával lett világhírű operai átdolgozása. a kis remekmű drámai ereje, azonban nem művészetében: többi elbeszélései is hasonlók ehhez. Nem véletlen, hogy korában nagy föltűnést, sőt bizonvos körökben fölháboroamelyeknek hangja és szemléletmódja messze eltért az addig többnyire szokásostól. Nem Irodalmi „fenegyerek", de szenvedélyes leírója kora délolasz nyomasztó valóságának. Lírai leírásait forró szenvedélyek fűtik át és valóságos sorstragédiákat tár az olvasó elé. Szereplői tömörsége egyszerű emberek, akiket egyedülálló mély együttérzéssel és nagy feszültségekben ábrázol. Az elbeszéléseket Majtényt Zoltán, Rózsa Zoltán. Sallay Géza és Telegdi Polgár István fordította, a válogatás és a jegyzeteik Saldást váltott ki műveivel, lay Géza munkája. grimmelshausen: simplicissimus A kötet eredeti címlapja, jém, a XVII. században a magyar nyelven így hang. némat irodalom legnagyobb zik: „A kalandos nemet ,, ,, . ,, , . . Simpliciaaimus, vagyis: egy tolásai egyikének - ha különös világcsavargó, név nern a legnagyobbnak — szerint Melchior Sternfels számított. Mihez ls hasonvon Fuchshaim életének leírása, nevezetesen, hogy mily módon jatt e világra, mit látott, tanult, tapasztalt és szenvedett ott, és miért vonult el onnan a maga szántából. Módfelett vidám és mindenkinek hasznon olvasmány ,.," Mint e néhány sor is mutatja, sajátos ízű, furcsa olvasmány ez a könyv, amely a maga ideA 61. elem: a prometheum Olvai Eraemesae finn tu- latára elneveztél; promeldósnak sikerült 82 milli- heumnak a mitológiai hós gramm prometheumot izolál- után, aki megszerezte az emnia. Ezt az elemet első ízben bereknek a tüzeit, amerikei tudósok 1047-ben A természetben ez az elem vonták ki atommáglyákben rendkívül ritkán fordul elő., besugárzott fémrudakból. mert igen bomlékony. Éppen Az amerikai felfedezést ezért bizonyos rádióaktív megelőzően, a világ kémiku- anyagokból, csak másodpersai már hosszú évekig kutat- eekre születik és máris saétták a Mendelejev-féle táblá- Egyelőre még korai lenzaL61 A "To^f n* jóslatokba bocsátkozni arvegyeszszovetaeg az 1947-ben ; J felfedezett elemet ismerte el lesz-e valaha gyakorlati 71.-nek, s a felfedezők javas- alkalmazása. líthatnánk? Afféle Svejktörténet ez, merthiszen az egyszerű közkatona, az egyszerű közember szemével adja a harmincéves háború történetét. Ebben is vaskos és pajzán történetek fűszerezik a véres, szomorú kalandokat, s ebban is ott a végső kicsengés: az urak háborúját a szegény emberek fizetik fneg. Magyarul most először jelenik meg e kortörténetileg is érdekes, irodalomtörténetileg is figyelemreméltó éa mindenekelőtt szórakoztató olvasmány. A Magyar Helikon két kötetes kiadását Háy Gyula fordította, és Hincz Gyula illusztrációi színezik a műhöz illő szellemességgel a fejezeteket. juh asz gyula: a teleki-kormany külpolitikája SzáUítőreke&ze* gépkocsik — Szakmai továbbképzés Rendszeres ellenőrzés Javítani kell a kenyér és a péksütemény minőségét! Az utóbbi hetekben ismét sza hozott kenyér ügyében ts, — Nemcsak akkor vizsgáisok volt a panasz Szegeden a Csaknem teljesen sületlen juk az egyes sütödék munkákenyér került az arudába. A ját, ha panasz erkezik, hanem kenyer es a peksutemeny mi- rnujaszt5k eu^ szigorúan el- redszeresen ellenőrizzük a nőségére. A vásárlók szerint jártunk. munkakörülményeket, a techa boltokban vásárolt kenyér _ A Szegedi Alpári Válgyakran sületlen, kellemetlen ,-,„t „>k * havvománv- tapasztalatokból okulva mellék,vű fa * Ifin ** finom .hagyomány- már a jöVl5 év dsó napjaiban mellek ízű és a 3,60-as finom r küzd g^ móg min<lig - J ro fehérkenyér is gyakran igen _ wv-^ tell * tes ei. ™goldjuk 82 úgynevezett rebarna. A péksüteménnyel,' tervezelu tejlesztos ei ke<5/es .kenyerszalhtasL Ez már kevesebb a probléma. lenere ~ 82 °*di sütőüzem. a2t jdent) hog£_ úgy mim inkább csak a választékot ki- Ezeken a helyeken is azon a tejes üvegeket _ külön re_ roiölmi nZU-fi^m^ ho»" 8 do,«<>26k JÓ keszekben szállítjuk az üzlereskedelmi vallalat vezetője- munkával megfelelő kenyeret f , . , ^„^J, 1o„ " nek tájékoztatása szerint a . tekbe 8 kenyeret. így nem Szegedi Sütőipari igyekszik orvosolni a Vállalat készítsenek. legutóbb szak- fordul e]ő> hogy a fomS ke_ jogolj mai továbbképzést tartottunk, nyerek pgvmá,t ,^/enyompanaszokat. Ha kell kicseréli ahol ismertettük a sütőipari m szétiapulnak, svalcnnása kenyeret, vagy kártérítést dolgozókkal a korszerű sütési mi ' ^ .. „„ „„ fizet. De vajén törtcnik-c a technológiát Konkrét intéz- "a vál"ak; E1ŐBZOr a 3'6°-ag továbbiakban érdembeli in- kedést is hoztunk, például a "norn fehér ken-érnél vezettézkedés a folyamatos minő- Maros utcai sütőüzemben Itt jük be ezt a higiénikus szálség biztosításáért? Erre Külús ugyanis az. elavult raklárvi- lítási módszert, s aztán foSandortol, a Szegedi Suto- szonyok miatt, a hideg beáll- „ kPtku„® fa w ipari Vállalat igazgatójától uíval az alaposan lehűlt l szt- >amdtosan a ketkll<* « kl" kaptunk választ: bői nem lehetett megfelelő los harom forintos kenyeret — Sajnos, valóban sok pa- minőségű kenyértésztát ké- is rekeszekben szállítjuk, nasz érkezett hozzánk a ke- sziteni. Villanyradiátorokat Ugyancsak jövőre az NDKnyér minőségére. Minden szereztünk be, s a lisztnek ból olvan -v. T -T - - karosszériás gépesetben azonnal kivizsgáljuk, már a raktárban 18—20 fokos , " hom n i okozta a rossz mi- előmelegítést adunk. Ennek kocs,kat 15 kaPunk- araelyeI nőséget. így törtém legutóbb eredményeként itt jobb mi- kefl rekeszekben lehet ®nek erzél a ' a szegedi 98-as árodából visz- nőségű kenyér készül. szállítani A felelőtlenül kirobbantott második világháború és hazánk háborúba lépésének esztendei még hosszú ideig jogosan foglalkoztatják a részletekre és a hátterekre is kíváncsi embereket. A részletek felkutatása Jegújabbkori történetírásunk kőtelezően szép feladata. Ennek tett eleget Juhász Gyula is, amikor számos ismeretlen levéltári anyagot tárt föl, a magyar- és idegennyelvű szakirodalom egész sorát kutatta végig, hogy a magyar kormány 1939—1941 idejen folytatott külpolitikáját kellő tudományos tárgyilagossággal mutathassa be. Elemző írása sok kevéssé ismert vagy ismeretlen körülményre vet fényt, s az oly sokat vitatott Teleki-kérdésre is megnyugtató választ igyekszik | adni. Szigorú adatai, tényei és történalmi következtetései alapján világosan megrajzolódik a Teleki-portré, megismerjük az akkori uralkodó körök pclitikai tendenciáit, mesterkedéseit és sok más koraleli izgalmas kérdést. A kötet az Akadémiai Kiadónál, Berend T. István lektorálásával jelent meg. 4 dél'masyarorizág Kedd. im decemlMr Uk