Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-12 / 291. szám

kiej halászok, halászok... A Mars kérdőjelei A csend regi varázsa e tájon. Fehér felhőket fürdető 5 ízt ük őr, a széleken sárga nádfoltok, föl-fölugró halak vizesobbantása. Ennyi a Fe­hértó őszi romantikája. És a halászélet? — Szabályos munkásélet. Fárasztó, sáros-vizes és fele­lősségteljes. Szakmunka! — mondja Fnpp Lajos Idhulas/­niestei-. Pufajkában. gumi­csizmában áll a telelők mel­lett. Arca kemény, termete erőteljes, minden szava tár­gyilagos és földönjáró. Uiilnstavuk és emberek Azt mondta; valamikor szépnek képzelte a halásza­tot. Gyermekkorában, ami­kor a felgyói uradalmi ha­lastavaknál apjának segített. Most tudja: egészen más Talán a Tiszán, a Balatonul! érdekesebb. Itt azonban nincs romantika, csak nagy­üzemi halgazdaság van. Terv és teljesítmény, guták és zsi­lipek, a tavak közti „dülön" sínek és csillék, lehalászó- és zsákoló gépek, felelősség és szaktudás. Egyszóval: üzem. Huszadik éve halász Pupo I ajos. Hosszú gyakorlat <V bárom. később iKhóiippus szakiskola, x égül egyéves technikum-féle 1 milotta a szakmára. Annak sok forté­ly ara. — A hal a víz alatt, mégis tudnunk Kell. mi a baja Bizonvoo Jelekből köveik ez tétünk. Nyári hajnalon, ha látjuk. Iiogv u halak ..pipál­nak". akkor kevés a vizhon az. oxigén. Gázok képződ­nek? Vagy túl si k a növény­zet? — keressük az okát. Az­tán vizeseiével, mészporhin­tés.-, el cn.vhíjük a hajt. Télen meg a vastag jég és hó kevés ngufépyt enged át. Utakat seperünk, hosszú lékeket vá­gunk. Ha a halak a lékekhez gyűlnek, számunkra figyel­meztetés: Vigyázzatok halá­szok! kevés az oxigén, fokoz­ni kell a vízcserót — magya­rázza Papp elvtárs. Mint tó­halás/mester és brigádvezető felelős az állomány fejlődé­séért. A központi üzemegy­ségnél még néay mesterrel nyolc segédhalássze1 és mint­egy 10 munkással együtt gondozza a tavak lakóit. Te­x-ókony ember, 13 éve párt­titkár, évek óta munkásőr és .néa több megbízatása van. Túlterhelik, öszin én bevull­ja: nem örül neki. — Szóval nem szép a ha­íászélet és mégis hü marad hozzá — jegyzem meg. — Ebben nőttem fel. Meg­szoktam. Valahogy hozzám tartózik — nincs erre ma­gyérázat Hallgat n táj. lo­vascsillék sietnek el mellet­tünk, két kutya birkózik i gyppep h.s a fizetés? Távolról, a műhelyek irá­nyából ütemesen ismétlődő kiáltások hallatszanak. ..Rig­mus" valamilyen közös emel­gellshou. — Nehéz munka a halá­szat- ®s nincs megfizetve — 'folytatja előbbi gondolatát Papp élvtárs. — A napokban három fiatal lépett ki. más- ; hol jobban kei fenek. A régi lialászmesteieket, JCigspótec ­Józsefe-I. k|ocsi Ferencpl, 1 Bá'rkunyt Györgyöt, Gombos j Istvánt. Tó.h Istvánt csupán | a szakmaszeretet tartja itt — sorolja a brigádvezetó. Fá­rasztó munka. A lehalászást vízben-sárban taposva vég­zik. az etetéshez évente 2U0— 300 vagon takarmányt moz­i a'njk meg három ízben lg; z. ebben zsákológépek, szállítószalag segíti. A Fehértón november kö­zéltén lehalásztak. A tavak többségéről a Tiszába „szök­tették" a vizet. A halászok kubikulnak. a vízrongálta partokat javítgatják, erő­sítgetik. — A tenyészállomány a telelőkben. Gondozását Mu­cz.i Sándorra biz.ti-k. Tapasz­talt. jó szakembei — mond­ja Papp elvtárs. S nemsoká­ra álkiált a tú'old»lra. a zsi­lipeket vizsgáló Sándorhoz. Aztán gyere errefelé! „Séleire vigyázok" Mursi Sándor felgx ürt ing­ujjal, tnélxcn benyúl a ki­rolyoes 'tornába es tépi ki a beiömodütl nád'c. 'leket. - Ez. az. "•-••.aíx.nyugati szel behrjtoUu • leveleket a zsi­lipre és nép.v telelő nem ka­P"*| x -/pl — ev fel lép hoz­zánk. Magas, vállas ember, barázdált arcán keménység. Három esztendeje a telelő gondnokát. Naponta kétszer végigjárja a 43 helyet, meg­vizsgálja a zsilipeket, a víz­áramlást A napi körút mint­egy tiv kilométer. Esőben, hóviharban e'lenőriznie kell. — Sok életre vigyázok. Ha a víz. megszökik, befagy vagy hóval tömítődik a zsi­lip. vagy oxigénhiány lép fel. akkor komoly követ­kezménve lehet. Veszélyben a halak élete. Nekem min­den! észre kell vennem. Mint ! a tenyeremet, úgy ismerem a csatornarendszert, a tele­lőrendszert — magyarázza. Tudománya van ennek 13 éves halászélei tanította rá. Itt lakik a központi üzem­egység udvarán. Dele1 ha­rangoznak. az ebéd sürgeti. Az. udvar felé ballagunk. Csend van a 11,Vak fölött, a műhelyek szomszédságában ütlct.es „jégtelenítő" szerke- j zetek várják idénymunkájuk j kezdetét. „H,j. halászok, halászok ..." i — érzem magamban, vala- [ hol mélyen e szép dallam hangtalan áradását. Balogh Ödön A tudosok gondosan lel­kttzülnek a várható csilla­gászati eseményekre. A napfogyatkozások jelensé­geit nemcsak az árnyékba boruló vidékek obszervató riumaiban figyelik, de a bo­rult idó „veszélyeivel" is szá­ntóivá repülőgépek állnak ké­szenlétben. hogy fedelzetü­kön a megfigyelők a felhők fölé emelkedjenek és zavar­mentesen tanulmányozhas­sák a jelentős tudományos eseményt. Keifvzö állasban Pontosan megltatározzúk, hogy egyes bolygók mikor kerülnek a tanulmányozás szempontjából a legelőnyö­sebb helyzetbe, mikor a leg­rövidebb a távolságuk a Földünktől. November vé­gen a Mars került igen ked­x ez.ó állasba ím u világ fe­szülten várta, hog) Szovjet­unió es az Egyesült Államok miként használja majd fel a lehetőséget. Nem volt alap­talan a feltélelezes: a múlt hét vegén útnak indult a Mariner-4.. és nem sokkal később a Szonda-2.. hogy va­Rmi a panaszkönyvből kimaraJt laszt hozzon a messzeségbo a Mám néhány kérdőjelére. Az űrkorszak kezdetén b meglehetősen sokat tudtunk naprendszerünk negyedik bolygójáról, fgx többek közt: közepes naptávolsága 227 millió 300 ezer km., átmérője 6800 km. keringési ideje 686 r.ap. közepes sebessége 24.1-1 km'mp. A ráeső napfény 15 százalékát veri x tisza. Két holdja van: a Phobos és Dei­mes, leghosszabb földtávol­sága 400 millió km. a legrö­xndebb — ilyen a helyzete a napokban — 55 millió km. A mene'irrü idtt A szakemberek azt is ki­számították, hogy a legked­vezőbb feltételei mellett a Földről 256 nap alatt lehet a Marsra eljutni es újabb, ha­sonló kedvezőbb közelségi helyzetig 400 napul kell vin­ni a Marson, majd újabb 256 nap alatt leltei visszatérni a Földre. A legrövidebb me­ri á érti Idő tehát 2 év 241 nap. Igen ám de nem tudjuk, mi vár a földi utasokra a Marson. Sehatpcrelti olasz ciHucás/. ' -te/le fel elő­ször. hog" a Mars felszínét csatornák hálózaté szeli át. Elképzelése tévedésnek bi­zonyult és a nagyobbméretú távcsövek bebizonyítják; a mesterséges csatornák éppen úgy csak a fantázia birodal­mában léteznek mint a Föl­dünk meghódítására készülő marslakók. Söté? foltok Ma már tudjuk, a Mars fU zikai körülményei nem te­szik lehetővé a Marsnak a földi értplembe vett maga­sabb-rendű életét. Ugyanak­kor feltételezek azt is hogy a felszín harmadát kitevő és évszakonként színét változta­tó nagyobb sötét * foltok nö­vényzetlel benőjl területek. Sinton amerikai csillagász a színes foltokról visszaverődő fényben szerves molekulákra iellem/o sugarukat fedezett fel. Tyiliuv szovjet csillagász a/t bizonyítja, hogy ezek a visszaverődő sugarak fel­sőbbrendű növényzet létezé­sét is valószínűsítik. A vitás kérdésre xalaszt adhatnak többek között a Mars-rakétákban a Földre továbbított televíziós képel,s ugyancsak fontos adatokat ielénthetnek a telemetri­kus adók a Mars Jiözeleból. Dr. V. r. — Két rumbaszeletet és egy üveg meggy lét kérek, és le­gyen s .íves még e y sós, saj­tos rudat is a férjemnek. Tj­n.x í kérjük, itt f -gyászt­juk — rendelt a Búbos kis cukrászdájában a nap; kban egy házaspár. Az egészen egyszerű dolgokat kérők.t ekkor érte az első meglepe­tés. Az édes és sós süteményt egy tányérra tette a k:sz 1­gálónő. Természetesen szó nélkül hagyták ezt a kisebb figyelmetlenséget. M Hozzanak apiópenzt! Ami ezután .örténü azt nv-r nem. A férj a ^se'cé'.e nyúlt, hogy kifizesse a rendel süte­ményeket. Százasa volt. s amikor átnyújt tta, a fiatal lány tagadólag rázta a fejét: — Nem tudom felx áltanj. Menjenek el xa ah vá, hozza­nak aprót. A házaspár összenézett, sie­tős ls volt a d lguk. de kü­lönben is ilyet még nem ta­pasztallak. A cukrászdában nem egy elárusító voP. s ott van a köz:1b n az OTP egyik fiókja is. az leit volna a ter­mészetes. ha a fiatal kislány átszalad pénzt váltani. Mi történt ezután? A hu­• a»pá • megköszönte a „figyel­mes" ktsz Ig-'l'st. s !• ö/ülte. Ív gy akk r nem kérik a sü­teményeket. S mit tett erre az elárusító? Szó ré'kül. mint aki már ki ind a hán adszor csinálja ezt, vissz.- rakta a sü­teményeket a hel; éi e s az­zal hátat is fordított a ven­dégeknek. Ahol első a vendég A régi, rosszhírű négy lám­pást h sszt-bb ideje mar, hogy felváltotta fi rmában és tár­tak mbm egvar nt a GM >:s­tsárda. Itt már kia'akult a törzsközünré t. So' a-< esküsz­nek rá. hegy olyan jó gul.váslex'cst még sehol ne n ettek, mint amit. itt főznek. Jól beváltak a péntek estén­ként megrendezett disznóto­ros x acsurak is. Aki nem sze­ret betűni a vendéglőbe, az ételhordóval viszi el az éleit. Érdemes megemil.no hogy a csárdában nem fordult még elö a x e/v égek megkárosítá­sa. például, hogy a kihordá­si s étel után benti fog' as.z­tési díjat számoljanak fel. Vasárnaponként igen s -k környékbeli lakos szerzi be innen az ünnepi ebédet és a vacsorát. Sokan dicsérik az előfizetéses vacsorát is. A Hungária Szálló éttermé­nek általában városszerte jó híre van. A helyiség tiszta, rendes, a választék bőséges. De azért: itt is akadnak kisebb, na­gyobb problémák, amik nam megengedhetőek. s elveszik a kedvét a vendégnek attó , hogy nv'skor is ide jöjjön Udvariasabban! Az egyik este egy nagy tár­sasé0 szórakozott — illetve szórakozni akart — a Hun­gáriában. A jókedvtől kissé felhevülve várták a kiszolgá­lást. A mellettük lévő as -tál­nál a pincér már hossza .ib ideje üvegtke bontogatott. A társaság egyik különösen szomjas tagja többször szépen szolt a pincérnek. — Legyen szíves idejön,dl Percek teltek, s már körül­belül az öletik felszólítás hang,ott ej. amikor végre a pincér há Jandó volt válás-. 1­ni. Ezt a vul s- t azonban nvm várták a vendégek. — Hagyjon kúrem d Igázni. 1 nem latja, hogy kiszolgál , k? Mit gondol, hány ke/em van? — monc'.ta iné gessn. A jókedvű társaság hangu­latát mintha elfújták volna. ' Érthető is. h'szen ilyen hely­re s;:óia';czni, nem pedig , bosszankodni s főleg nem i ilyen gorqmb skodást hall­gat,ni járnak az em'óe es. Szó nélkül vették kabát 'ukat. kalapjukat, s elmentek egy másik hejvre. oda. ahol go­rombáskoclás helyett előzé­keny kiszolgálást kaptak. Az emiitett esetek egyike sem került a panaszkönyvbe. Az emberek többsége ugyan­is ma sem szívesen xálaszt­ia ezt a formát. Jó lenne ezeket a hibákat meesz.üntei ni! H. M. Hövekszlk e Szoú!üiió ipari termese gázsi NÍLhüL Marlene Uielrich a „BLACK FOX" című hit­Icrellenes dokumentumfilm mindhárom (angol, némul, francia) változta ban játszik. A Film, meiym•! magyar je­lentésé: „FEKETE RÓKA . Goethe szatirikus epo­szának n „Heineeke F u c h s ''-nak gondolatme­netét követi, s Marlerte szápiara három O s c a r­díjat hozotl Amerikában bombaüzletnek bizonyult, ennek ellenére a x'ilághirű antifasí - a filmsztár a film három \ei/.iájában való sze­repléséért nem volt hajlan­dó gázsit elfoglalni. „Meg­gyózódésből vállaltam ezt a szerepel — jelentette ki — hog)' az eniberpk emlekeze­íében megtartsam mindazt, amit Hitler az. emberiség ellen lett. Ha elég gazdag lenne'-, mindenütt muzikul bérelnék, hogy az emberek !•'.! a filmet Ingyen nézhes­sek meg." Arra a kérdésre, hogx a filmet az NSZK nieg\etle-e. Marlene Diel­riph „Nem"-el válaszúit és hozzátette, hogy bizunyaru ezt a szereplését sem veszik ió néven az „illetékesek", mint ahugyan könyvét — Eleiem ABC-jél (ABC mei­nes I^bens) is számos nyu­gatnémet könyvkereskedő bojkottálja. Marlene azon­ban nem erdekei, hanem meggyőződésé szerint cse­lekszik. A Szovjetunió ipari terme­lese ez év első kilenc hónap­iában, K'63. hasonló idősza­kához képest 7 százalékkal emelkedett. Az ország vegy­ipari termelése ugyanakkor 15 százalékkal, a fekete- és színesfém gyártása 8 száza­lékkal. a villamosenergia termelése 12 százalékkal, a tüzelőanyagipar termelése 7 százalékkal, a gépgyártás és a fémféldolgozóipar terme­lése 10 százalékkal, az építö­nyabpar termelése 9 ;záza­lékkr.l. i'a. és papír­ipar iermelése 7 száza­tokkal. a könnyű- és élelmi­szeriparé pedig 3 százalékkal •'öveké lett. Az ipar munka­le rrnelékenvsége ez év első !) hónapjában, a múlt év hggonló időszakához képest, i százalékkal leti. magasabb. Síkeresen teljesítik a gvártá­si költsége!: csökkentéséve) kapcsolatos feladatokat is — ezen Időszak alatt terven fe­lül több mint 300 millió rubelt takarítottak meg. A globális termelési tervel és ti legfontosabb gyártmányok termelési tervét az első I) hónap alatt valamennyi szö­vetségi köztársaság és nép­gazdaságügyi tanács teijesí tette. a ló'5 Az új telepítések ter nőre­•'urduláseval es a hozamok növekedésé' el mind nagyobb prob! '.mát jelent a téli alma tárolása. A probléma meg­oldását segíti a Kertészeti Kutató Intézel nek az a most ?fejeződött 5 esztendős kí­rletsorozala. amellyel az eredménves tárolás legf'j ito­sabb feltételeit állapítottak meg. A kísérleteket az or­szág három lpgnagvob'p al­ííatermo táján. Szabolcsban, i Duiía—Tisza közép és a Nyugat-Dunántúlon, négy kü­lönböző fajtájú téli almával folytatták és külön vizsgálták a hűtőházai ban és a mester­séges hűtés nélküli tároló­helységekben szerzett ta­pasztalatokat. A.: erz 'm-ínyek azt mutat­ják. hogy bár az almát hosz­szú 'dele, hónapokig csvkis hűiét ' ' an lehet miül .i lis vas '"'vei tárolni, néhai-' egyé . 1-,- - • J:• '••"• ms.-.-Tl'-i •" ''••• • I 1-"' X' ' ry) ív" ti ' én •••» 1 1 -. lé ?sen iisök­kenü-i.tik » súJ "vesyteyé'i.e' •s a nvtéísé'd rn ••l 'st. Na­rx-uh í'-nv . • n 't'-'lll llO' V jól úiV "' ' ' " «»:'ret, idő­oc.' - ••»!, u ­'v"'. • • y mc- nem '.-•Me.x;: i éret'. A kísérleti 'datok gzerini ah j.rjy hetet késik a szüret az optimális alma tárolása idöpontl-jo* képest, annyiszor 10 százalék romlik el a gyü­mölcsből az 5 hónapos tá­rolási idő alatt. Hasonló je­lentősége van a szedés és a tárolás kezdete közötti idő csökkentésének. Ha az almát J-2 nappfl a szedés után s-" iliij-xk a tíjrpJóljclyiségbe, akkor a tél végére csak a ter­més 2 százalékánál foltosudik meg a héj. de ha a gyümölcs 3.5 hé'is áll szabadon, akkor 80 százuk kos lesz a héjfolto­sofiás aránya. Fontos szerepe van a tárol fisnál a z ahva n;. gysá" nak is. A 7 centi­méter á'mérqjű gyümölcsök kij:/'"d példf'u] 5 hónán ntytt több mint ké's/er gnpvi rtfjp­loít meg. ri-iíiij a 6 cenliir|é­terespk kö/.iil. Az almaszüret áltg'ánősan ctieriedl niórijy és üteme "ellejt öt bónaitos térplási Idő Matt, mesterséges hűtés " lkül a gyümölcs 8 száza­' "nvil veszfl a si'ib"jből- 15 ' • vti-p r„ -pnilii;. és több nint *eJc me -r-'-nposo ljk. !?!:át a.|kalmá!ítmn:' v:'íik •'•nortra. A kísérlete); alpp­!-'n a i'lfeniberek meaálía­nf-n + 1 ho'/x' uiívnilven tá­' "i-'tin-)Vpi-ek l'i'i-,ött, dc ontlm-xijs id *'""!"! :' módpn • .„it hpiyVP"[tas után a •'xu-esztesség H. a romlás '0 a ránepsodás mintí'issze •1.5 (négy és fél) százalékos. Mindennemű épité"! törmeléket és salakot átveszünk srálUM/r. doskudunk értesítés! c műnkre: Szegedi épuű Ktsz Szeged. Brüsszeli krt. 3. kérünk. K. 714 Hitem szerint a leg­szélesebb néptöme gek igényének adok kifejezést, amikor az Országos Sallinger Bajnokság megrende­zésére teszek javas­! tatot. A Zabhegyező | írójának művei iránti érdeklődés ugyanis immár nemzeti moz­galommá nőtt ha­zánkban. s enpek a mozgalomnak — mini a Hazafias Népfront­nak. vagy a véradás­nak — megfelelő szer­vezeti kereteket kel) biztosítani. Úgy gon­dolom. legjobb lesz, ha a Könyvtara, Ol­vasómozgalom Orszá­gos Akcióbizottsa­ganak égisze alatt szervezünk egy Sallin­ger Bizottságot, amely a bainokságot lebo­nyolítja. A bajnokság meg­indítását a verseny­felhívás kibocsátása előzné meg. Ez a fel­hívás a részvétel fel­tételeit tartalmazná. Ezek. szerint az Or­szágos Sallinger Baj­nokságban részt ve­het minden olyan magyar állampolgár, aki a 16. életévét már betöltötte és lanacsi igazolással tudja bi­zonyítani, hogy a Bajnokság Zabhegyezőt mini­mum négyszer elol­vasta, s mintegy fél óran át folyamato­san tud idézni a re­gényből. A verseny résztve­vői egy igazolványt és egy jelvényt kap­nának. A jelvény felső része Holdén Caufield arcképét mutatná, az alsó me­zője pedig a Magyar Népköztársaságot, amint éppen optimis­ta tekintettel. egy­emberként zabot he­gyez. A verseny többfor­dulós rendszerben kerülne lebonyolítás­ra. A járási, városi vetélkedőkön azok jutnának tovább, akik meg (udják mondani, hogy a Zabhegyező hőse hány dollárt költött az apácákra, valamint egy adott jelre, negyedóra alatt totál le tudnak lom­bozódni. A második forduló­ban - a megyei ver­senyeken — már ne­hezebb feladatok elé kerülnek a verseny­zők. Itt már azt ls tudniuk kell, hogj hova lesznek a ka­csák, ha befagy a park melletti tó. va­lamint azt, hogy Já­nosi és Dezsőt je­lent-e az író nexé­ben a J és a D betű. Ebben a fordulóban a teljes lelombozó­dásra adott idő tíz perc. A harmadik — dön­tő — fordulóban a megyei versenyek győztesei indulnának. Nekik többek között arra kellene választ adniok, hogy a re­gény magyar kritiku­sai közül a „phoney" szót hányan értelme­zik megjatszásának és hányan nem, va­lamint arra, hogy a regény magyar nyelv­re ültetője miért for­dította a sziklát zab­nak. A döntö résztve­vői számára adott lelombozódási szint­idő, öt perc. Javaslatot teszek a bajnoksag zsűrijének összetételére is. Ja­vaslom. hogy az egyik zsűritag Ne­mesUünhy istvár) le­gyen, aki a regény fordításáról az Üj írás 1964 augusztusi számában ezt írja: A fordítás vagány­kodó stílusa nem azonos az angol nyel­vű eredetinek s 'ácos bemondásokkal tűz­del!, de <egy jó fok­kal irodalmibb nyel­vű stílusával". A zsűri másik tagjául — a bírálat egysége ér­a Valóság 1964 szep­temberi számában „A diák jassznyelv és jasszmagatartás" cí­mű cikkében a re­gényről így vall: „A fordítás kitűnő. Úgy adja vissza az ame­rikai diák-slang za­matát, hogy megőrzi annak amerikai ízeit és mégis valamikép­pen ismerősnek, te­hát magyarnak hat ez a nyelvi burok mindnyájunknak, akik manapság kap­csolatot tartunk a kö­zépiskolásokkal". A bajnokság első három helyezettjét természetesen díjaz­ni kellene. A legcél­szerűbb. ha a baj­nokság három győz­tesét — kéthetes SZOT-beutalóval — elküldjük Kukutyin­ba zabot hegyezni. Akácz László 4 Dll-MAGVAKOASZAti .Szombat, 1964. december HL

Next

/
Thumbnails
Contents