Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-11 / 290. szám

Újjáválasztották Bo'gár küldöttség Érkezeti hazánkba A magyar igazságügyi szervek munkájának tanul­az MTESZ intéző bizottságát r A Műszaki és Természet- MP Csongrád megyei bizott­tudományi Egyesületek Szö- sága nevében K. Szabó Er- j mányozására csütörtökön vetségének szegedi intéző bi- nő, a pártbizottság munka- bolgár igazságügyi küldött­zot sága tegnap, csütörtö- társa is felszólalt. Ezután a I s tg érkezett Magyarországra, k -n az MTESZ klubjában küldöttértekezlet megválasz-1 a küldöttséget Petr Tancsev, rendezte meg négyévenktót lotta az MTESZ válasz'má. !a Bolgár Népköztársaság esedékes k'ldöttértekezle'ét. nyát, majd sor került az in- j jazságügyminisztere vezeti, Az intéző bizottság elnöké- téző bizottság újjáválasztá-' s tagja a'küldöttségnek An­nek. Blaskovics Zoltánnak a bizottság ezentúl |«el Velev, a Legfelsőbb Bí­mepnyitója után dr. Bátyai f I róság elnöke is. Jenő műszaki titkár számolt a Műszaki és Termeszettudo- : A deIegációt a Ferihegyi be a legutóbbi küldöttér e- mányi Egyesülő'ek Szövet- repülőtéren dr. Nezvál Fe­k'7let óta végzett munká- j-,.;ge Csongrád megyei in- renc igazságügyminiszter, a ról. _ téző bizottsága nevet viseli. Legfelsőbb Bíróság vezetői, Az MTESZ szegedi intezo , . valamint az MSZMP . . .. . ,nar> Elnöke ismét Blaskovics „ .. ,, . , bizottsága 1960 ota ket uj , ponti Bizottsága es a Kul­egyeeületi csoporttal, a Szi- Zoltán lett, titkara Zsbik; ügynvnisztérium képviselője liká'ipari Tud mányos Egye- József. 'fogadták, sülét és az Energiaipari Tu­dományos Egyesület helyi csoportjával gazdagodott, s Szentesen MTESZ-csoport alakult. Ily módon 18 tag­egyesület dolgozik Szereden és a m-gváben. Az MTESZ taglétszáma 47 százalékkal gyarapodott 1960 óta. A beszámoló ismertette ?z öt állandó bizottság munká­ját a szabadkai Mérnökök és Technikusok Egyesületé­vel kialakult kapcsolatok fejlődését, s az MTESZ in­téző bizottsága fennállásá­rak 15. évfordulójával kap­csolatos rendezvénysorozat sikeréről is számot adott. Az MTESZ 18 tagegyesületében rendszeres, intenzív munkát végeznek, különösen a Tex­tilipari Tudományos Egye­sület, a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület, az Élelmiszer, ipari, a Faipari Tudományos Egyesület és az Agrártudo­mányi Egyesület helyi cso­portjának tevékenysége mu­tatott fel számottevő fejlő­dést A beszámoló után vita kö­vetkezett, melyben az MSZ­faazáti est izv i/tnazan A Hazafias Népfront Dr. Földi Mihály üdvö­Csongrád megyei és Szaty- zölte a finn nép képviselő. maz községi bizottságának jót, majd dr. Reino S. Palás elnöksége a baráti Finn nagykövet köszöntötte ma­Köztársaság függetlensége gyúr bará ait. „Mintegy négy­kikiáltásának alkalmából ötször látogattam el váro­tegnap baráti estet rendezett sukba, és kissé már szegedi­a községi művelődési ház nek érzem magam" — nagytermében. mondta. Előzőleg, a délutáni órák- A közvetlen baráti beszél­ban a Hazafias Népfront getés után Szatymszra lato­ré egyei ós Szeged városi el. gattak el finn vendégeink, nökségének tagjai a városi A művelődési Házban népes népfrcntbizjcttság rz.ékházá- közönség fogadta, Széli Já­ban fogadták dr. Raino S. nos, a Hazafias Népfront Palas, a Finn Köztársaság megyei bizottságának elei­rendkívüli és megha'alma- nöke köszöntötte a finn aott nagyköve'ét, aki felesé- nagykövetet és felkért, is­gével érkezett városunkba. A mertrrse a Finn Köztársa­baráti be°z'keetésen megje- ság függetlenségi évforduló, lent dr. Földi Mihály pro- járok jelentőségét, beszéljen fesszor, a H-zafias Népfront a finn nép életéről. Előadás megyei elnöke. Kaiow Pán- után filmet mutattak be tá­der, a Hazafias Népfront voli rokon-ink életéről, ha­megyei titkára, Paczvk Ist- zajáról. Vénül a Finn—Ma­ván. a megyei tarács vegre- gyár Barátság Tsz vezetősé­hai'ó bizottságának elnök- gfi a termelőszövetkezet belve*tpse. továbbá a tanács közp-ntiában ünnepi vacso­és népfrontbizottság néhány rával kedveskedett a vendé­munkatársa. geknek. Százezer szervezett dolgozó bizalma Naponta 2,5 millió köbméter c^töiőví^ Éppen 107 esztendeje, hogy a hónapok g tartó as rtly miatt ezrével pusztultak el a jószág< k az Alföld n s nyiő­dött a növény, s ez ek ma­rad ak kenyér nélkül. El.kor vetődött fel annak a gondo­lata, hogy Tiszalöktől Hin­duló nagy vízlevezető esat.r­rát kellene ásni Orosháza felé, amelv elhzá erre a tájra a Tis'a vizét. Mes-s e­menő jóindulatot és segí:sé­get ísértek. A tervtől 10 es'tendővel ezelőtt vál ság lett. A'kor adott először öntözővizet az ors7ág csapadékban le^szegé­n ebb vidékének, a csaknem 100 kilométer hosszú Ke'e 1 Fő set ron. Ts'alö' n'l indul ki, s Fajdúnín 's, Ható ifcö­sz'rménv, Palmaz'i város, Hntdús-obos-ló, Hajdíj zovát, Földe* ha árát érintve Bakm­sze"nél tor''olt k a Pe-ettyó­ba Két 'ldrlt öntöző szerek kísér'k a víz útját. Üj életet h-zott az ország lsvna­g obh mesterséges f' lvó4a. A nagv f-rr'«á"bfln ran-nfa több mint 2,5 millió köbméter vizet öntöznek ki. Ennek ja­varésze a hajdúsági tsz-ek cs állami gazd.s gok területén emeli a terméseredményeket. A Keleti íő.sat.rna szállít vizet Szolnok és Békés me­gyei telepeknek is. Ebben az esztendőben 110 000 hold ön­tözését biztosították a Főcsa­tornából. 50 000 hold tartózta a Hajdú Bihar megyei tsz­ekhez. Valamikor biztatói kellett az embereket entkésre — ma már elengedhetetlen ré­sze a nagyü-e.neknek. A ter­méseredmények és sikerek még inkább emellett szó'nak. A nádudvari Vör,'s Cs 1 ag Tsz-ben például esztendőn­ként 4000 holdra jut mester­séges eső. A 308 mázsás cu­korrépa termésátlag h rom­szorora a felcznl adulás előtti­nek. Ealrrazújv'r son az ön­tözés eredményeképpen 45 mázsa lucernát ta^arto 'a'" be a hajdúszoboszlói határban 220 mázsát rdott a silókukori­ca. S bizt- ns-gosa' b a terme­lés. hisz«vi akko-kan anövónv „esőt", amikor a legnagyobb szüksége van rá. S a több termés nyomán jobban élnek az emberek, a szövetkezeti gazdák. I smét alapszervezeti ve­zetőség választásokra készülünk a szakszer­vezetekben. A jövő év elején több mint százezer szervezett dolgozó taggyűléseken, kül­döttgyűléseken vizsgálja, ér­tekeli majd, hogyan feleltek meg az üzemi, vállalati, in­tézményi, hivatali, szakszer­vezeti szervekben tevékeny­kedő aktivisták, tisztségvise­lők megválasztásukkor ka­pott bizalomnak. A szakszervezeti alapszer­vezetek számvetésén arról adnak számot, hogyan segí­tették elő az anyagi javak gazdaságos termelését, a mű­szaki színvonal emelését; ho­gyan vették ki részüket a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek alakításában; mit tettek a dolgozók politi­kai fejlődése, az általános műveltség és szakmai tudás növelése érdekében; hogyan biztosították a folyamatos szervezeti életet, és gazdál­kodtak a szakszervezetek anyagi javaival. Természetesen megyénk kö­zel négyszáz szakszervezeti alapszervezetében nem lesz a számvetés mindenben egybe­hangzó. De az összképhez hozzátartozik — és ez a szer­vezett dolgozók legközvetle­nebb tapasztalata is —, hogy a szakszervezetek alapjában jól látták el feladataikat. Gazdasági életünket, dön­tően az egészséges tervszerű fejlődés jellemzi. Az év első három negyedének adatait már ismerjük. Tudjuk, hogy ipari vállalataink termelésé­nek felfutása megfelelt a ter­vezettnek. A közlekedés, szál­lítás, posta dolgozói is ered­ményesen tevékenykednek. A mezőgazdaságban is jelentős erőfeszítése­ket tettünk, hogy be­hozzuk a betakarításban elő­állott ütemveszteséget. A mostoha időjárási viszonyok ellenére becsülettel helytáll­tak a mezőgazdasági gépé­szek, munkagépvezetők, trak­torvezetők. Exportra termelő vállalataink is általában tel­jesítették tervüket. A foglal­koztatottság növelése és az egyes dolgozó rétegek fizeté­sének javítása útján a bér­ből és fizetésből élők jöve­delme a harmadik negyedév végére több mint 10 százalék­kal növekedett. Eredményeink Csongrád megyében sem függetlenek a szakszervezetek napi munká­jától. Az elmúlt években to­vább fejlődött, tervszerűbbé vált és jobban kapcsolódott tervgazdálkodásunkhoz a szo­cialista munkaverseny moz­galom. Gazdasági életünket jellemző statisztikai mutatók mögött megyénkben is ott van az újítók, oklevelet és jelvényl elnyert kiváló dol­gozók, a szocialista brigád­mozgalom által összefogott munkások és műszakiak több mint tízezres, lelkes tábora. Mindemellett beszélnünk kell gondjainkról, munkánk fogyatékosságairól. A szak­szervezetek is felelősek azért, hogy kedvezőtlenül alakultak a termelési költségek. Az érthető, hogy megyénk üze­meiben, a régikben éppúgy, mint az újakban, a szakszer­vezeti szervek is örültek a létszámnövekedésnek. Figvel­miiket ugyanakkor elkerülte a termelékenység kedvezőt­Felbocsátották a Kozmosz—51-et A Szovjetunióban végre­hajtották a soron levő mű­holdkísérletet: felbocsátot­ták a Kozmosz—51-et. A szputnyik fedélzetén tu­dományos berendezést he­lyeztek el, hogy az 1962. március 16-án bejelentett programnak megfelelően "olytassák a világűr tanul­mányozását. A műhold pályájának "óbb adatai: — Kezdeti forgási idő 92,5 perc; — A Föld felszínétől való maximális távolság (apo­geum): 554 kilométer; — A Föld felszínétől való minimális távolság (peri­geum) 264 kilométer; — Pályájának az egyenlí­tő síkjával bezárt szöge: 48,8 fok. A tudományos berendezé­sen kívül a szputnyikon el­helyeztek egy rádiórend­szert a pálya elemeinek pon­tos mérésére, rádió távköz­lési rendszert, hogy adato­kat sugározzon a Földre a műszerek és a tudományos berendezések működéséről. A szputnyikon elhelyezett berendezés kifogástalanul működik. A koordinációs számító központban feldol­gozzák a beérkező adató kat. (MTI) len alakulása. Sok helyütt vonakodva bár, de statisztál­tak az indokolatlan túlóráz­tatás mellett. A bér, létszám­gazdálkodás, a normafegye­lem terén is történtek mu­lasztások. Mindezekről a ve­zetőségválasztó taggyűlése­ken és küldöttgyűléseken őszintén, nyíltan és felelős­séggel tanácskozunk. A szakszervezeti tagok jog­gal kíváncsiak arra is, ho­gyan látták el az alapszerve­zetek a személyes és közvet­len érdekvédelemből adódó feladataikat? E tekintetben azt kell figyelembe vennünk, hogy a jó akarat és a szán­dék bizony sokszor maga mö­gött hagyja a lehetőségeket. F elelősen állíthatjuk azonban, hogy mun­kásvédelmi, szociális, ellátási törvényeinkkel, in­tézményeinkkel, még mindig nem párosul kellő felelősség, gondosság az alkalmazás, és felhasználás során. Ezért kell köszönetet mondanunk külö­nösen azoknak az aktivisták­nak, akik nap mint nap ma­gyarázzál: üzemeinkben a munkásvédelmi óvórendsza­bályokat, akiket nyugtalanná tesz az egymásért érzett fe­lelőcoég, és köszönet azoknak is, akik a társadalombiztosí­tási tanácsokban őrködnek a szolgáltatások, a beteggondo­zás felett, szervezik a fel­nőtt- és gyermeküdültetést, a munkásjóléti intézmények, étkezdék, bölcsődék, munkás­szállások, öltözők, fürdők stb. — társadalmi gondozását. Ez ma sokkal fontosabb, mint csupán „kiharcolni" a lehető­ségeket. A szakszervezetek népmű­velési tevékenysége kevésbé olyan látványos, mint a ko­rábbi években volt, de tudat­fejlesztő és jellemnevelő ere­je mélyebb. Az alapszerveze­tekben, főleg az új munká­sok részére szervezett alapfo­kú politikai iskolákban éven­te mintegy négyezer dolgozó ismeri meg a társadalmi fej­lődés törvényszerűségeit. Szakszervezeti munka szer­ves részévé vált a dolgozó ember iskolarendszerű okta­tásával való törődés. Ezt iga­zolja az is, hogy évente mint­egy ötezer felnőtt tanuló ül az iskolák padjaiban. Nem látványos, de mégis igen ér­tékes a szakszervezeti könyv­tárak tevékenysége, hiszen minden ötödik szervezett dolgozó kezébe adiák az ön­művelődés forrását. Üzemi szakszervezeti bizottságaink kulturális szervező munkája révén megyénk munkásai rendszeresen magas művészi élménvben részesülnek a Sze­gedi Szabadtéri Játékok és a Nemzeti Színház előadásain. A mozgalom anyagi erejének ésszerűbb felhasználásával művészileg elmélyültebbet, értékesebbet nyújtanak mű­kedvelő csoportok is. Csak példaként említiük a hódme­zővásárhelyi Déryné K'.'szín­pad lelkes kollektíváját, amely az. elmúlt évben a kör­nyező községekben, termelő­szövetkezetekben, tanyaköz­pontokban 37 alkalommal képviselte a munkás-színját­szás nemes misszióját. A szakszervezetek tevé­kenysége azért ilyen sokirá­nyú és összehangolt a társa­dalom, az egyes dolgozók szükségleteivel, érdekeivel, mert állandóan a Magvar Szcc'Mista Munkáspárt poli­tikájából — mint* köznonti energiaforrásból — táplálko­zik. Csongrád megyében kö­zel tizenhatezer választott tisztségviselő szervezi lelke­sen és megevŐ7ődéssel a rmm­kásosztálv tömegszervezetei­ben e politika végrehajtását. Természetesnek vehettük, hosy a szervezett munkások a bizalom úibóli megszava­zásánál is ezt a politikát te­kintik mércének, hiszen ez mutatia meg. mennyire tud­tók közelebb hozni a jövőt, az ember belső és külső vi­'áeábau felénítendő szoela­Hsta, kommunista társadal­mat. A taggyűlések, és kül­döttgyűlések ezért nemcsak számonkér­aek, nemcsak ellenőriznek, hanem elismerik és megkö­szönik az aktivisták áldoza­tos társadalmi munkáját, és gonaosan felülvizsgálják ki­nek-kinek mit kell tennie, hogy nagyobb legyen az egy­másért végzett társadalmi munkaértelme. Ebben az ösz­szefüggésben nagy jelentősé­get kell tulajdonítanunk az alig három hét múlva bekö­szöntő új esztendőnek. Jövő­re keli befejeznünk a más­dik ötéves tervet és megala­poznunk gazdasági, társadal­mi fejlődésünk új szakaszát. Ezért kívánatos, hogy a vá­lasztások során taggyűlésein­ken, küldöttgyűléseinken szenteljünk nagyobb figyel­met a szocialista munkaver­seny mozgalomnak és ezen belül különösen a brigádmoz­galomnak. Az öntudatos szervezett munkások máris joggal kö­vetelik a szakszervezeti szer­vektől, hogy határozottan lépjenek fel a fegyelmezet­lenséggel, hanyagsággal, kö­zömbösséggel szemben. A szakszervezeti élet sem len­díthető tovább anélkül, hogy ne fokozzuk a felelősséget a munkában és magánéletben egyaránt. A szak—ervezeti tagság — ezt n: I an meg kell mondanunk — nem mos­hatja el a felfogásban, ma­gatartásban levő különbsége­ket. Ugyanakkor még gondo­sabban kell számbavennünk lehetőségeinket, következete­sebben kell javítanunk a munkafeltételeket, ösztön­zőbbé kell tennünk bérrend­szerünket. Nem szabad meg­tűrnünk olyan helyi bérpoli­tikát, amely jelentéktelenné teszi a lelkiismeretes és a hanyag munka közötti kü­lönbséget. Továbbra is az ak­tivisták százainak lelkes munkájára lesz szükség az új munkavédelmi törvény be­tartásában. szociális és egész­ségügyi ellátósában. a? üdül­tetés, pihenés megszervezé­sében. nsindezek alapján a szer­ifl vezett dolgozók joggal növelik tovább a tiszt­ségviselőkké] szembeni köve­telményeiket; mindenekelőtt a szocializmus ügye iránti hűséget, a vezetésre való rá­termettséget, a szakmai hoz­záértést, a dolgozó ember na­pi munka- és életproblémái­val való türelmes törődés készségét. Maga a sokszínű tapasztalat igazolja ugyanak­kor, hogy aktivisták és tiszt­ségviselők ezrei — köztük fiatalok, nők, szak- és segéd­munkások ls — már évek óta egyre jobban megfelel­nek e követelményeknek, és a kiválasztásnál már nem csupán az életraiz, hanem a végzett munka lesz az igazi ajánló. A mostani választás jelen­tőségét fokozza az is, hogy több helven új munkaszerve­zeti szervek jönnek létre. Megyénkben főleg naev vál­lalati szakszervezeti bizott­ságok és az intéző bizottsá­gok szervezete lesz új. Álta­luk a szakszervezeti mozga­lom is mintegy befelezi „iga­zodását" az ioar átszervezé­séhez. Ez azonban semmikép­pen sem jelentheti az üzemi szakszervezeti hatáskörök szűkítését. A szakszervezeti dolgozók legtermészetesebb igénye, hogv a szakszervezeti élet a munkahelyen folyjék. A bi­zalmiak, műhely-, osztály-, munkahelyi bizottságok, az üzemi szakszervezeti bizott­ságok, taggyűlések, küldött­értekezletek. tehát az egész tagság tevékenysége a szak­szervezeti mozgalom alaoja. A választások alkalmával több mint százezer Csongrád megvei szervezett dolgozó szavaz bizalmat és biztosítja a tevékenv közreműködést. A közösségért végzett áldozatos munka értelmét ez a bizpfom és támogatás adja me<». En­nek birtokában erősödik a szaks'orvezeti tisztségviselők személyes tapasztalata: az ál­dozatos társadalmi munka eevütt jár ügvünk jó szolgá­latának érzésével, személves tisztelettel, ós megbecsülés­sel. Juhász József a Szakszervezetek Megvei Tanácsának vezető titkára péntek. 1964. december Íj, DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents