Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-09 / 288. szám

Háromból egy Külföldi fiatalok képviselői A szövetkezeti demokrácia Az építőipart vállatat is­mét csak nem újításként, hanem ésszerűsítésként ér­tékelte javaslatukat. Még­pedig olyan ésszerűsítésnek, melyet — ha időközben tu­domást szerez róla — nem is engedélyez. A technológia megváltoztatása ugyanis ön­kényes és veszélyes, hiszen ha most nincs is baj a csa­tornával, a szádfalak elha­gyása később kárt okozhat. Ezért azután még fegyelmi Műszaki rajzoló automata Üj „okos" gépet helyeztek sítését, automatizálását. Lát­üzembe a Nehézipari Minisz- szólag nem rajzol gyorsab­térium ipargazdasági és ban, mint egy műszaki raj­üzemszervezési intézetének zoló, de mivel nem kell ál­elektronikus számoló köz- landóan a számadatokba pontjában. A központban „néznie" és folytonosan a már három éve eredménve- vonalzót illesztgetnie, mint sen működik egy National— annak „gondolkozás" nélkül, Elliott 803/b típusú elektroni- folyamatosan húzza a vona­íC";LuZám0!Ó£éP' ?Zt, -egészí' lakat és a legbonyolultabb tettek most ki rajzoló auto- ... ? . . ,, matával. A bővítés lehetővé muszakl tervrajzot is lénye­teszi a tervezőmunkának az gesen rövidebb idő alatt ké­eddiginél nagyobb fokú gépe- szíti el, mint az ember. rá Január l-én hivatalosan megkezdi működését a leg­nagyobb magyar külkereske­delmi vállalat, amely a há­rom textilexporttal és import­tal foglalkozó vállalatot, a Kungarotex-et, az Importex­et és a Modexet egyesíti. A magyar textil- és ruházati ipar egészének képviseleté­ben mint a legjelentősebb európai exportőrök, import­őrök egyike jelentkezik ez­után a világpiacon a Hun­garoíex Textil Külkereske­delmi Vállalat nevet viselő szerv. a KISZ kongresszusán Több mint tíz országból jelentették be a fiatalok szervezetei, hogy részt vesz­nek a Megvár Kommunista Ifjúsági Szövetség december 11-én, pénteken kezdődő kongresszusán. Részt vesz a tanácskozá­son a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzet­közi Diákszövetség több ve­zetője is. Ütra készülnek a magyar városok és falvak fiataljai­nuk kongresszusi küldöttel is. ök csütörtökön érkeznek Budapestre, ahol a főváros egy-egy kerületének ifjú kommunistái lesznek házi­gazdáik. (MTI) Nincs rá szüksé Két megvalósult, de liaszontauin újításról Két olyan újításról, illető­leg termelési ésszerűsítésről lesz most szó, melyek lá­nyegében megvalósultak, de azok számára, akik kitalál­ták őket, nemigen hajtottak hasznot. A Csongrád Me­gyei Építőipari Vállalat mélyépítő részlegének egyik építésvezetője, Csikós Ist­ván, valamint technikusa, Boldizsár Antal jártak így. Aszfalt helyeit bazaltbeton A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat vásár­helyi gabontárhdza mentén utat kellett építeni. A ter­vező aszíaltút építését írta elő, de Csikós és Boldizsár azt az újítást javasolta, hogy inkább bazaltbetonból kész't­sék el, mert így olcsóbb. Igazuk is volt. Csakhogy ja­vaslatuk nem tekinthető újításnak, hiszen semmi új nincs benne. Ez tipikus ész­szerűsítés. A vállalat így is kezelte, s Boldizsár Antal számára 500 forint jutalmat fizetett ki. Hogy miért jutalmat, s miért nem dijat? Azért, mert nem jártak el helye­sen ésszerűsítésük bevezeté­sével. A kalkulációból pél­dául kihagyták annak a vár­ható, úgynevezett meghiúsu­lási kötbérnek az összegét, mellyel az alvállalkozó Köz­úti Üzemi Vállalat jogosan felléphetett volna, hiszen a kivitelezési szerződést már megkötötték vele. Szeren­csére anélkül is visszalépett. De ha kapott jutalmat Bol­dizsár. akkor Csikós István, az építésvezető is megérde­melte volna. Igen óm, de Csikós időközben otthagyta a vállalatot. Nem is akár­milyen módon, hanem ön­kényesen. Az önkényes kilé­pőket viszont nem illeti meg jutalom az érvényben levő rendelkezések szerint. Rá­adásul úgy ment el, hogy — lévén vezető beosztásban — a vállalatnak kórt okozott, s pót'ásáról nehezen tudtak gondoskodni. Szád fallal vagy nélküle? A másik újítás története talán még érdekesebb. Az Országos Baromfiipari Vál­lalat szentesi gyáregységé­ben egy régi vízelvezető árok nyomvonalán betono­zott, zárt csatornát kellett építeni. A tervező mindkét oldalra szádfalat tervezett, de Csikós és Baldizsár azt javasolta, hogy hagyják el, mert felesleges. A tervező először csak az egyik oldal elhagyásába ment bele, s csuoán hónapok múlva — amikor már a csatorna szád­faiak nélkül elkészült — adta beleegyezését a másik oldal elhagyásához. Az újí­tási javaslatot is csak akkor adták be, amikor már lénye­gében befejeződött a beru­házás. eljárást is kilátásba helyez­tek. Kétes értékű megtakaruás Csikós István levélben ke­reste fel szerkesztőségünket vélt sérelme miatt. Levelé­ben arról egy szót sem ejt, hogy önkényesen hagyta ott vállalatát, azt azonban ki­fejti, hogy attól tart, meg­torlásképpen utas rtották visz­sza javaslatait. Levelét ol­vasva azt is hinné az em­ber, neki van igaza, mivel a tények egyik felét elhall­gatta. Losoncz László, a Csong­rád Megyei Építőipari Vál­lalat szakszervezeti bizott­ságának titkára, Sinka Im­re, a mélyépítési részleg fő­építésvezetője és Sánta Gyu­la. az újítási előadó azonban más véleményen van, s ne­kik van igazuk, ölt úgy lát­ják az ügyet. ahogy az előb­biekben leírtuk. Pedig mondanivalójukhoz még egyebet is hozzá lehet tenni, egyrészt az újítások lebonyolításával, másrészt a munkafegyelemmel kapcso­latban. Ugyanis enyhén szól­va furcsa, ha egy építésve­4 Barátság vezetékén A Barátság kőolajvezeték, melyen a közép-európai szo­cialista országokba érkezik a szovjet kőolaj, már több mint 200 millió tonna üzem­anyagot szállított baráti se­gítségül. Csehszlovákiában Bratislava környékén, a Slov­naft vegyiüzem fogja fel a szovjet kőolajat és jórészét fel is dolgozza. Felső képünkön ennek a hatalmas vegyi kombinátnak egy részletét mutatjuk be, mint Szlovákia Iparosításá­nak egyik legújabb szimbó­lumát ÍS. Alsó képűnk a Vágsellyén épült vegyikombinátról ké­jszült, amely ugyancsak szov­jjet alapanyagra támaszkodva I dolgozik. 1970-ben ez az üzem — minthogy a műtrá­gyagyártás a fő profilja — Csehszlovákia mezőgazdasági területének minden hektár­jára 200 kilogramm tiszta tápanyagot tartalmazó ipari trágyát ad. Ebben az üzem­részben, melyet képünkön bemutatunk, ammóniákos sa­létromot termelnek. zetői beosztásban levő mű­szaki dolgozó nem tudja, hogy olyan újítást legfe.jsoj csak külön engedéllyel lehet kivitelezni, melyet még nem fogadtak el. A többi újító munkásságát, az újítási moz­galom komolyságát veszé­lyezteti eljárása. Ami pedig a fegyelem kér­dését illeti: képzeljük el, mi lenne, ha egy háromszobás lakásokkal tervezett házat az építők saját elhatározá­sukból kétszobás lakásokkal építenének fel? S ezt válla­latuk csal: akkor venné ész­re, ha már el is készültek vele. Ugye ez teljességgel le­hetetlen. Pedig tulajdonkép­pen ez történt a szentesi csa­torna építésénél. Igaz, hogy az ésszerűsítés megtakarí­tást eredményezett, de az a veszély, ami ezzel a kétes értékű megtakarítással jár, a technológiai fegyelem és — tegyük hozzá — az ellen­őrzés fesvelménel: lazaságá­ra is utal. Két olyan újítási javaslat­ról volt szó, melyek megva­lósultak, csak éopen senki­nek sem hoztak hasznot. Az ilyen újításokra nincs is szükség. Fehér Kálmán A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése el­sősorban a falusi élet mechanizmusában jelentett változást. A politikai, társa­dalmi élet változásai csak ak­kor lehetnek telje:>:é, ha a parasztság egész gondolkodá­sában, életmódjában, maga­tartásában is győz a szocia­lista szemlélet. A falusi em­berek szocialista látásmódjá­nál: kifejlesztését szolgálja többek között a szövetkezeti demokrácia, a fejlődő önigaz­gatási rendszer intézménye, a társadalmi együttélés szabá­lyai, melyeknek betartása magasfokú köz- és magáner­kölcsöt igényel. A tsz-demokrácia elemzé­sénél, annak külső és belső oldalát különböztetjük meg. A szövetkezeti demokrácia külső oldala szerint a tsz-ek tevékenységük során számos termeltető, felvásárló szerv­vel, vállalattal állnak kap­csolatban. E kapcsolatok ré­vén jogviszonyt teremtenek s kötelesek kölcsönösen tiszte­'etben tartani egymás jogait. A tsz-demokráciának ebben a vonatkozásában gazdasága­ink ma már általában érvé­nyesítik jogaikat. Az uíóbbi egy esztendő alatt 22 esetben tárgyalt a járási egyeztető bizot'ság különböző tsz-ek és állami vállalatok között fel­merült vitás ügyeket. A tár­gyalások 16 esetben meg­egyezéssel, végződtek, más esetekben viszont a bíróság­hoz folyamodtak igazságos ítéletekért. A tsz-demokrácia külső oldalát illető kérdések, problémák a szövetkezeteket első.oorban mint jogi személyt érintik, s elvontabban jelent­két oldala keznek. Talán éppen ezért ezekkel nincs is különösebb baj. \ 7 iszont annál közvetle­nebbül érinti a szö­vetkezeti paraszisagot a ász-demokrácia belső olaa­la, mely személyes jogokkal, kötelezettségekkel van ösz­szeiüggésben. Alapja a társa­dalmi önigazgatásnak, a gaz­dasági és politikai élet tej­lesz.tsének, a lagok egymás­hoz és közöshöz való viszo­nyának. Legfőbb alapelve, hogy a tagisag a gazoálko­uást érintő minden lényeges kérdésben, sajatrnaga natá­roz. A szövetkezet vezető szerveit a gazdák választják és szükség esetén le is vált­hatják. A választott vezetők pedig beszámolási kötelezett­séggel tartoznak. A tsz leg­főbb szerve a közgyűlés, ahol a tagok az alapszaoályok ke­retein belül akaratukat ér­vényesíthetik . A gazdáknak a közös ügyekben való részvétele nagyban függ a.tól, hogy is­merik-e jóelóre a közgyűlés napirendjét, alapos-e tájéko­zottságuk a közösség belső ügyeiről. Volt-e elég idejük véleményt alkotni a napiren­den szereplő kérdésekkel kapcsolatban? E területen még sok a javítani való. Szá­mos közösségben ma is va­lamiféle tizedrangú kérdés­nek tekinti az igazgatóság a gazdaközösség előzetes tájé­koztatását, a közgyűlések ala­pos előkészítését. Ezek után nem ís születhetnek a szö­vetkezet ügyeit híven szolgá­ló határozatok. A tagság ala­posabb tárgyismeret hiányá­ban — mert okkal vagy ok nélkül gyanakszik —, nem ritkán leszavaz olyan javas­latokat is, melyek jó ügyet szolgálnának. Más esetekben hozzájárulnak olyasmihez is, amit nem fontolt meg alaposan az igazgatóság. Az alapszabály szerint leg­alább háromhavonként össze kell hívni a közgyűlést. Eh­hez legtöbb helyen már tart­ják is magukat a vezelők. Azonban megtörténik még olyasmi is, — erre a dóri Virágzó Tsz-ben volt példa —. hogy nyolc hónapon át a közpyűiés határozata, bele­egyezése nélkül döntöttek igen fontos kérdésekben a vezetők. A már említett okok miatt sok tsz-közgyűk'oen kevesen jelennek meg a gazdák közül. Itt-ott uralkodik még az a hi­bás nézet, hogy „úgyis az lesz, amit ők akarnak". Kis­hitűség, értetlenség húzódik emögött. S emiatt elsősorban a vezetőket hibáztatjuk, akik a „túl sok demokráciára" hi­vatkozva már nem egyszer keresztül hajszoltak olyan határozati javaslatokat is, melyekkel a tagcég tulajdon­képpen sohasem értett egyet. Ilyen körülmények között aligha csodálkozunk azon, hogy a gazdák nem érzik igazán magukénak a közöst, s elsősorban a háztájiban ke­resik maguk és családjuk boldogulását S zükséges az Is, hogy a községi tanácsok ve­zetői, vb elnökei, az egységes pártvezetőségek tit­kárai is rendszerrcen láto­gassák a közgyűléseket. A közgyűlés az a hely, ahonnan a legtöbb segítséget nyújthat­ják a szövetkezetnek, s érvé­nyesülhet a tsz-ek áltatni irá­nyításának elve is. Ilyenkor számos jogi, politikai felvilá­gosítással szolgálhatnak, ele­jét vehetik törvénysértő ha­tározatok születésének is. A sövényházi Pircsrózsa Tsz­ben történt korábban, hogy az államilag kihelyezett el­nököt távollétében fegyelmi határozat és a megyei tanács hozzájárulása nélkül, tör­vényellenesen leváltották. E törvénysértés sem cohetett volna meg, ha a községi ta­nács vezetői —. jelen mnnak, s tájékoztatják a közösséget arról, hogy ilyen esetben ml a teendő. Ide tartozik a közös és ál­lami érdekek következetes összeegyeztetnének témakö­re és az anyagi érdekeltség helyes értelmezése is. Éppen az anyagi érdekeltségre való hivatkozással ma még szá­mos szövetkezeti gazda jut olyan előnyökhöz, melyek nem illetik meg. Szemet hunynak a jogosnál nagyobb háztáji föld felett, s különbö­ző jogcímen a ténylegroen járó háztáji területen túl is kimérnek számukra lucernát, szőlőt, vagy éppen kukorica­földet. Ezzel a közösség mel­lett az állam érdekelt is sér­tik. A tsz-demokrácia lényeges elvi kérdése, hogy a tsz-ek önigazgatási rendszerében a lehető legnagyobb mértékben vállaljanak munkát a gaz­dák is. E célt szolgálják az ellenőrző, a kulturális, a szo­ciális és a fegyelmi bizottsá­gok. Nos, éppen e bizottsá­gok munkájában van még nagyon sok javítanivaló. A különféle társadalmi bizott­ságoknak leginkább csak az elnökei dolgoznak, vagy azok sem. S a felelős gazdasági vezetők is szívesen tc»5táliák rájuk a népszerűtlen felada­tokat. Ezt látva számos kö­zösségben az arra legalkal­masabb emberek ma még el­húzódnak a bizottságokban való szerepléstől. Az egyik kis'eleki tsz-ben — az eset­nek magam is tanúja voltam — a sertésgondozó ígv „üd­vözölte" az ellenőrző bizott­ság hetvenkedő elnöké': hát maga, egyszer Orgovéro'on, egyszer meg itt? Az állat­gondozó az illető ismert fa­siszta múltjára célzott. Rö­vid szóvál'ás után ió e'-no­«san arcul is csapta az ellen­őrző bizot'ság elnökét. Ami­kor az elnöktől magyarázatot kértem az ese're. ígv szórt: mit tegyünk, ha rendesebb ember még nem vállalta ed­dig ezt a tisztet? C idálkozhatunk-e hát azon, hogy ebben a »sz-ben még hosszú ideig nem lesz becsülete az ellenőrző bizottság munkájá­nak? A tsz-eken belül társa­dalmi funkciókat olyan szö­vetkezeti gazdákra kell bíz­ni, akiket szeret, s becsül a közösség. Ezek ellenére ls Brflmmel mondhatjuk: tsz-eink Szege­den és a járásban egyaránt egészségesen fejlődnek, s ha lassan is. de erősödnek szo­cialista vonásai. Am'kor tsz­demokrácláról. a közösség külső és belső törvényeinek nagyobb tíszteletbentartásá­ról beszélünk, mindig e szo­cialista vonások erősítésére gondolunk. A megszokott, ré­gi körnvezetben nagyon ne­hezen tör magának utat a szocialista tudat, s ezt világ­ra segíteni a szövetkezeti kommunisták legszebb hiva­tása. csépi józsef Szerda. 1964, december 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents