Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

jAl mi ünnepünk írta: SZAKASlTS ÁRPÁD, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke A z idén harmadszor ünnepeljük meg december t-én, a Magyar Sajtó Napját. Ezen a napon — 1913-ban — jelent meg a Vörös Ujsag első száma. Az őszirózsás for­radalom nem elégítette ki a dolgozó nép várakozását. Az októberi koalíciós kormány tehetetlenül állott ütemben azokkal a problémákkal, amelyeket a forradalmi időszak szükségletei vetettek fel. Az ország éleiében a bénultság és reménytelenség egyre sokasodó jelei mutatkoztak. Ekkor olyan esemény történt, amely nyomban véget vetett a tespedésnek. Megalakult a Kommunisták Magyar­országi Pártja. A magyar dolgozó tömegek életében tör­ténelmi fordulópontot jelentett. Olyan históriai folyamat­nak kezdete volt ez. amely győzelmek és bukások, föllen­dülések és hanyatlások egymásba fonódó láncolataként elvezetett országunk felszabadulásához, a Magyar Népköz­társaság megteremtéséhez, egy soha nem volt nemzeti egységhez, a szocializmus alapjainak lerakásáig és ama út­hoz, amely a szocializmus teljes fölépítéséhez vezet. Mi része volt ebben a Vörös Újságnak és elnémítását követő testvérlapjainak? — azt fölbecsülni még megköze­lítően sem lehetséges. Megszületése méltó volt küldeiésé­hez, leküzdötte a szinte leküzdhetetlen akadályoltat. Nyomdája, rotációs papírja nem volt. Még szerkesztősé;! helyisége sem akadt. Csak szegénységben nem veit hiá­nya. Jóformán a semmiből kellett létrehozni ezt az első magyar nyelven írott legális kommunista újságot. És si­került! Minden akadályt elhárított az a bátor, lelkes, forradalmi eszméktől áthatott kis csapat, amely hivatva volt a Vörös Újság anyagi és szellemi feltételeit meg­teremteni. A Vörös Újság első száma tízezer példányban Jelent meg és már megszületésének első órájában lobot vetett Meg kellett ismételni! A munkások és parasztok maguké­nak érezték, mert az ő nyelvükön íródott minden sora, mert az ő gondolataiknak, érzéseiknek adott kifejezést Megmutatta az igazi felszabadulás egyetlen lehetséges útját: a proletár forradalom útját A hangja tisztán zen­gett Hűséges hírnöke volt a tömegek mélyén áramló tö­rekvéseknek, a politikát, gazdasági és társadalmi élet Iz­galmas eseményeinek. De nem volt csak egyszerűen újság. Több volt ennél: a proletárforradalom lobogója. Kollek­tív agitátor volt, killektív szervező és kollektív propa­gandista — a legtisztább lenini értelemben. u etiltották nem ls egyszer, összezúzták, kifosz­tották szerkesztőségét; nem adtak számára papírt, és a Vörös Újságot mégis egyre többen olvasták, egyre többan lelkesedtek és hoztak áldozatot is érte ... És 1919. március 21-án hírül adhatta: Megalakult • Magyar Tanácsköztársaság! Milyen óriási küldetést vállalt és teljesített a Vörös Ojság a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges ideje alatti Köteteket írhatnánk arról, de még csak sorokra is alig telik a helyszűke miatt. Ide jeg-'ezzük azért Kun Béla né­hány sorát arról az újságról, amelynek születésnapját ünnepeljük. „Rossz papíron, rossz festékkel nyomott újságok kö­tete, de úgy lüktet bennük a forradalom láza, mint aho­gyan Marat lapja óta egyetlen forradalmi újságban sem dübörgött. A rossz papíron elhalványodhc.'tik a rossz fes­ték, de nem halhat cl a forradalom lüktetése és nem apad­hat, el a világító fényforrás, amelyből a fáradalom ha­gyománya és tanulsága árad. özönlik, a magyar munkások és földműves szegények felé". Kun Béla 1928-ban írta le ezeket a sorokat m Üj Március-ban. Milyen igaza volt! A fényforrás nem hunyt ki, a forradalom iüktetése sem gyengült cl. Sőt! A horthyz­mus negyedszázadig tartó rideg és borzalmas éjszakájában is föl-fölvdlantak a vörös tüzek, lüktetett a forradalom láza és a Vörös Újság titokban született és nevelt testvérei folytatták a hősies harcot az elmék és szívek meghódí­tásáért Pártunk nemegyszer adta tanújelét a kommunista sajtó iránt érzett megbecsülésének s gondoskodásának. Minket, a magyar sajté, a magyar hírközlő szervek mun­kásait szívünk mélyéig áthat a marxizmus—leninizmus ragyogó eszmeisége, tiszta humanizmusa. Ezt szolgáljuk teljes meggyőződéssel, és arra törekszünk, hogy minél jobban tehessük ezt Jól tudjuk, hogy teljességre törekvé­sünk útjának még nem jutottunk a végére. Van még ten­nivalónk bőven. Javítanunk kell — különösen vidéken — nyomdatechnikai fölszereltségünkön, a szerkesztőségek föl­szereltségén és — ne tekintsük ünneprontásnak — lap­jaink olvashatóságán. ^ok csodálatos dolognak vagyunk tanúi Yzek közül ls az egyik legcsodálatosabb az emberek tudásvágya. Szinte egész népünk tanul. Olvasó nemzet is lettünk. Mintha százados elmaradottságot akarnának embereink behozni. A szellemi érdeklődés szinte határtalan. Népünk kulturális igénye nőttön-nő. Nemcsak tanuló nép, hanem kérdező nép lettünk, és a nép feleletet vár. Politikusoktól, íróktól, tudósoktól és újságíróktól. Felelnünk kell, még­pedig őszintén, igazán, pontosan, szakavatotton. Ez azt a kötelezettséget rója ránk, hogy megtanuljunk felelni. Akik az újságírás szép és szent feladatára szánták rá életüket, kötelesek — önmagukkal és az építő tömegek­kel szemben — tudásukat a lehető legmasasabbra emelni. Képesnek kell lemnlök arra, hogy feleljenek, elemezze­nek, bíráljanak utat mutassanak. Arra kell törekednünk, hogy ne csak az értelem, a lo­gika, a szakszerűség szólaljon meg lapjaink hasábjain, hanem a szív is: az olvasó hallja ki írásainkból az érzelmi húrok zengését is. Így lehetünk csak méltó őrzői a Vörös Újság és az illegális kommunista sajtó hagvomán-a-nak és segítői a magyar történelem leghatalmasabb művének, a szocializmus építésének. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI , üif I fM II1 a m a g y a r szocialista munkáspárt lapja 54. évfolyam. 286. seám Ara: 60 fiitér Vasárnap, 1964. december 6. a laKO! Sok ég értéke$ társadalmi munka Szegeden Szegeden a kerületek lakói majd a betemetést Is maguk az idén is jelentős társadal- végezték eL Sorolhatjuk az mi munkával járultak hozzá a váro6 fejlődéséhez. Utcák, terek, parkok csinos odlak, szépültek meg a szorgalmas kezek nyomán, övodák, Is­kolák napköziotthonok gaz­dagodtak az önként vállalt munkával. Noha még nem számolhatunk az egész esz­tendővel, 11 hónap adatai arról tanúskodnak, hogy Sze­ged mindhárom kerületében a társadalmi munka érté­ke túllépi a« elmúlt évit. A különböző munkákról a számlák jó részét még nem küldték meg a vállalatok á tanácsoknak. Maid csak ja­nuárban, februárban lehet számot vetni a társadalmi munkák egészével. Erről tá­Jékoztatött bennünket dr. Bődő István, az L kerületi tanács vb titkára. Bizonyos azonban máris, hogy 316 ezer ?22 forhu értékd munkát végeztek a kerület lakói. Újszegeden különösen a Ha­ladás tér környékének la­kói Jeleskedtek. Hogy Jó utcákat — Szilágyi, Bercsé­nyi, Bocskai utca, Kállai fa­sor, Bécsi körút —. amelyek magukon viselik a társadal­mi munkások kézjegyét. A XI. kerületi tanácsnál is pontos kimutatás ad számot a lakosság áldozatos munká­járól. Kerepesi József vb­titkár tájékoztatása szerint kok ásása együttesen munkával segítették az ok­tató-nevelő munka, jobb fel­tételéinek megteremtését. Markos Károly vb-titkár el­mondotta, hogy az óvodái* szülői munkaközösségei ls 25 ezer forint értékű társadalmi munkát mondhatnak magu­kénak. Új járdák építése, utcák parkosítása, a magas­nyomású vízhálózathoz ár­893-an 1851 órán át dolgoz­tak, « 223 ezer 285 forint új értékkel gazdagították kerü­letüket A szülő munkakö­zösségek az óvodák felújí­tásában; karbantartásában segít keztek. A Béketelep! Iskolában sportpályát építettek. Közel 10 ezer négyzetméter utcai parkosítás. 2246 négy­zetméter gyalogjárda építése dicséri a társadalmi munká- • sokat Ebben a kerületben öt' játszótér áll a gyermekek j mintegy 130 ezer forint értéket képvisel a lakos­ság összefogása nyomán. Móraváros kis Kaszás utcá­jától az Alsóváros végén le­vő Csonka utcáig, sőt a ki­eső Mihályteleki g számos ut­cában elmondhatják a lakók: ebben az esztendőben is gaz­dagították kerületüket L. F. Wsls95i-latosan tatóikazó # Jövedele mclosztási formák a termelő­szövetkezetekben A gázvezeték épiíői között Paprikánk híre a világban leleplezett hazaárulók rendel közösére. A kerület öregjeinek klu­bot hoztak létre, szintén társadalmi összefo­gással. Oláh Károly, Szabó Mihály, Hallai Gyula, Nagy gyalogjárdán közlekedhet- Sándor és a többi tanácstag nek, ezt önkéntes munká­juknak ls köszönhetik. A magasnyomású vízhálózat le­fektetésében is közreműköd­tek a lakók sokfelé ázzál, hogy árkot ástak a vezeték.-k« nek, példamutató volt a kezde­ményezésben, a munkák megszervezésében. Jó eredményekről számol­hatunk be a III. kerületből ls. As iskolákat patronáló üzemek dolgozói mintegy 85 eaér forint értékű tártadalmi építőipar téiéessíésének szociális problémái Tanácskozás az SZMT-nél Befejezték a ÜÉÍ Tegnap a déli órákban mintegy negyven útépítő cso­portosult a mihályteleki orvo­si rendelő előtt. KI mosolyog­va, ki komoran hallgatta az ének- és zeneszámokat, sza­valatokat, mellyel néhány is­kolás köszöntötte őket Talán szokatlan volt az utak meg­keményedett munkásainak az ünneplés. A meleg szavak, a szívből jövő köszönet De bi­zonyára valamennyien meg­érezték azt, amit Fülöp Pál, | Mihálytelek orvp'a rövid üd­vözlő beszédében mondott: „A nehéz útépítő munka megbecsülését akarjuk kife­jezni e kis kedvességgel... Érezzék a szeretetet, amit megérdemelnek"... A mihályteleklek nagyon hálásak. A Szegedre vezető 2 és fél kilométeres út rossz, gödrös volt 16 éve kérik korszerűsítését. Végre elké­szült, 2 millió 400 ezer fo­rintos költséggel. Horkai Bé­la művezető elmondta, hogy a Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat szegedi fő­építésvezetőségének 44 mun­kása augusztustól mosfahig építette meg az utat Az új aszfaltút egy méterrel szé­lesebb a réginél. A munká­sok derekasan dolgoztak. A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsa tegnap délelőtt tanácskozásra hívta össze a megyében dolgozó építőipari vállalatok gazda­sági és társadalmi szerveze­teinek vezetőit. A tanácsko­záson megvizsgálták az épí­tőipar téliesítésének szociális problémáit megvitatták azo­kat a szükséges intézkedése­ket, amelyek e problémák megoldását, illettre enyhítését célozzák. Különös hangsúllyal repelt a építőipar egyik legfontosabb szociális gondja, a munkások szállí­tása. Ez leginkább az ÉM Csongrád megyei Állam* sze­Szegedi ünnepségek a magyar sajtó napja alkalmakéi A magyar sajtó napját, a Vörös Újság megjelenésének évfordulóját a szegedi új­ságírók, nyomdászok és lapterjesztői* is megünnepelték. Az ünnep alkalmiból, teg­nao, szombaton délelőtt az MSZMP Csong­rád megyei végrehajtó bizottsígi fcg:dást adott. Ezen részt vettek a Csongrád me­gyei Hírlap és a Dél-Magyarország szer­kesztőségének, a Magyar Távirati Iroaa szegedi kirendeltté-;ének, a Csongrád me jyei Lapkiadó Vállalatnak és a Szegedi Nyomda Vállalatnak a képviselői. A meg­hívottakat Siklós János elvtárs, az MSZMl Csongrád megyei bizottságának titkára kö­szöntötte a sajtó napja alkalmából, mél tatta a szocialista sajtó tevékenységét, és átadta az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága jókívánságait t további munkához. A baráti, elvtársi lég­körű fogadáson megjelent Sípos Géza elv­társ, az MSZMP Sreged városi bizottsá­gának titkára is, valamint részt vettek a megyei pártb'zotts.ig propaganda- ée mű­velődési osztályának munkatársai. A sajtó napja alkalmából m.r újabb ün­nepség lesz: Újszegeden a Rózsa Ferenc sugárút 1. számú házon az t. kerületi ta­nács és a Dél-Magyarország szerkesztős-Ige emléktáblát állított Rózsa Ferencnek, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosának és mártírjának, az illegális Szabad Nóp szerkesztőjének. Tóth Sándor szegedi szobrászmú vésznek a mártír réz­domborítású portréjával díszített emléktáb­láját mn déli 12 órakor leplezik le rövid Építőipari Vállalatot érinti, mivel még jelenleg 850 mun­kást szállítanak naponta és ebből több mirrt ötszázat ponyvával ellátott teherau­tókon. Nyilvánvaló, hogy ezen — a különböző lehető­ségek figyelembevételével — változtatni kell. Csökken­teni kívánják a szállítandó munkások számát azáltal, hogy Szegeden ideiglenes munkásszállást rendeznek be rövid időn belül, másrészt •mi kérik a 10 sz tanácskozáson az ségét hogy több buszjára­téliesitésének tét bocsásson a munkások • szállítására. A szakszervezetek megyei tanácsa, valamint az érin­tett vállalatok között meg­állapodás született, hogy a szállítás problémájút a vál­lalatok január közepéig fo­lyamatosan megoldják. De­cember 20-ig bat tehergép­kocsit bcdeszkáznal*, ezután is még annyit, hogy 15 kilo­méteres távolságon túl pony­vás kocsival ne kelljen szál­lítani a munkásokat. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy megyénk több vállala­tának, üzemének van úgy­nevezett tehergépkocsira sze­relhető bódéja. Kérjük eze­ket a vállalatokat, hogy amennyiben nem használják ezeket a bódékat, jelezzék, ajánlják fel a már említett építőipari vállalatnak. A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsa ezúton is felhívja a vállalatok gaz­dasági éo társadalmi szerve­zeteinek a vezetőit, hogy a téliesítésból eredő feladató?* megoldását ismételten vizs­gálják felül és ahol erre szükség van, tegyék meg a kellő és gyors intézkedése­ket ^ArJ/niáJ/icffA Az Ors"áL'0fi Gáz- és Kőolzj­Utízicvasaszto ipari Xrös!:t intézkedésére — mint erről hírt adtunk — Ullésrői megkezdték a föld­gázvezeték építését Szeged közigazgatási határáig. A már termelő üllési kutakon az olaj és a földgáz külön­válaszíá->ára működésben van a berendezés, s ezt mu­tatja felvételünk. A leválasztó fontos kiindulópont ah­hoz, hogy az olaj kísérője, a földgáz eljuthasson Sze­gedre. (A gázvezeték építőiről a 3. oldalon adunk tu- j ^ dósítáfltj 1 Ssáóiisníiiucöí tonnás al&airész Nem mindennapi szállít­mány futott be szombaton reggel Kőbánya Rákos pá­lyaudvarra. Megérkezett a Szovjetunióból, a leningrádi Elóktroszila gyárból a száz­halombattai Dunamenti Hő­erőmű jövő évben építésre kerülő c-része első 150 me­gawattos gépegységének ge­nerátor állórésze. A 135 ton­na súlyú, 35 méter hosszú, 4 méter átmérőjű alkatrészhez hasonló terhet ritkán szállí­tanak a MAV vonalain, a 16 pár keréken elhelyezett óriás géprész azonban minden baj nélkül érkezett meg »

Next

/
Thumbnails
Contents