Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

Hal az étlapon A szegedi halételek ízére, lalattól, zamatára nincs különösebb hértóról kifogás, ha csak azt nem ségletet. tesszük szóvá, hogy a halász­lében a vegyeshal fogalmát csak elméletben ismerik a szakácsok. S így ízlelik ezt a vendégek is. Ha a szegedi paprika különleges adottsá­gaira, előnyeire apellálunk, akkor az orvoslás „teljes": a halászléhez együttesen hasz­nált két-háromféle paprika, a csípős, a csemege, a cse­resznye és az apró-hegyes olyan zamatot ad, hogy a amely viszont Fe- — Jól emlékszem, hogy tíz szerzi be a szük- esztendővel ezelőtt az élő-Ti­szán alig tudtunk mozogni ji r , a rengeteg törpeharcsától. Ma Üres a háló már ez a „szeméthal", mely­nek rendkívül ízletes a húsa, A Kossuth Halászati Tsz szinte kiveszett a Tiszából. ' jobbtóflyzetben A « a *«*»* van — gondolja az olvasó 1S csak elvétve fognak nya­—, hiszen önellátó, a Tisza ranta egyet-kettőt mutatóba, hatalmas szakaszával ren- Ez is amellett szól, hogy ez delkezik, s birtokában van- az egyébként nem kényes hal nak a röszkei Tisza-holt- . , . , ,, , , , ,, ágak is ls elvándorolt oda, ahol tisz­— Halételeinkre a legki- tóbb vizet talál s gondolom, vendégnek*" eszébe' se"m jut sebb panasz sem merült fel pz a Probléma nemcsak a . í . eszeDe sem jrn hosszabb idő óta — mnnrtnt Tisza menti halaszok gondja­ketelkedm: egy vagy tobb- z , m° ?ta mondot- f . ® ,' fajta halból főzték-e ételét? ta Beke M.haly a csárda IXv^ nS Énn^Lrért s a üzletvezetője. A beszélgetés- eseteden is. Éppen ezert, s a Főzni tudnak, de.™ bpn rés* yesz Juhász Jó- £vrérta iöv^beenemi lsrS: zsef, a halas za ti tsz elnöke nev. , jövőben ml is egy­Sajnos altalaban szege- és Szenderényi Géza főkönv- re inkabb a tógazdasági hal­nyes a szegedi halászlé, mert velő. tenyésztésre rendezkedünk vegyeshalból csak a legrit- A csárda szakácsai előtt kább esetben tudják főzni, nylivánvalóan nem ismeret­Az alkalom egyenes arány- len az apróhal, amely a jó ban áll a halászok szeren- halászlé alapját képezi, cséjével. Erről tájékoztatott _ Csak volna belőle ele­bennünket Fodor Pál, a gendő - szólt közbe a tsz Csongrád Megyei Állami Ke- elnöke. - Sajnos, a halászok reskedelmi Felügyelőség ve- hiába hálózzák mostanában zetöje. de magunk is meg- a legsűrűbb hálókkal az élő­gyöződtünk róla. Tiszát, apróhal nincs. A na­A' Hági Étteremben Tóth P> fogási zsákmány 50-60 István üzletvezető és Koncz kilő. S ezt kimérjük a hal­Árpád felszolgáló nem ar- csarnokban, másrészt a csár­ról panaszkodtak, hogy ki- da konyhája kapja, váló konyhájukban a szaká- Megemlítettük, hogy a nyá­esok nem tudnák elkészíteni ren igen nagy keletje volt a legváltozatosabb halétele- apró sülthalnak, amely­ket. nek kilóját 33 forintért mér­- A tudománytik megvan ték Nfm volt ez drága? hozzá — mondották —, csak ~ _Nem> araban adtuk ­tenyésztésre majd be. Lődí Ferene hal kell legyen, harcsa, mondotta Szendrényi Géza. ponty, kecsege. Sajnos, csak a esetben kapunk többfajta halat süllő stb. — A Prebasütésnél kiderült, legritkább hogy két Wlognimm felpu­colt nyershalbői egy kilo­gramm sülthal lett. — S mivel „erősítik egyszerre meg" a halászlevet ha nincs apró­Rögtön bizonysággal szolgálnak: a mai étlapon j^JJ «ak harcsából főznek ha- _ A Tegyefihal már önrna­taszlét Pontyot csak estére g^ ig elégséges alap a jó várnak, s ha meg marad ad- halászléhez — felelte Juhász dig harcsa, akkor lehet szó, József _ Korábban volt. hogy a kettőből főznek ha- hogy halfejet értékesitet­lászlevet. Aprohalat: karászt tünk a csarnokban. Most már es keszeget e^általán nem ^ megszüntettük, s a fejből kapnak. E két halból készült és a farokrészb51 készítjük el pep képezi pedig a halaszle a halászléhez az úgynevezett alapját alapot amely sűríti, ízesíti Nagyon Jól tudják a Hági az ételt. Természetesen a Étterem szakácsai is a hal- sokféle paprika adja még az­ételek receptjét. Ha lenne tán a kívánt zamatot amely­módjuk hozzá, akkor a leg- re sokáig emlékeznek vendé­vóltozatosabb ételféleségek- geink, akik nálunk megfor­kel kedveskednének a ven- dúlnak, dégeknek. Hogy csak néhá­nyat említsünk a receptből? vegyes halászlé, ponty vagy harcsa szegediesen; szálka­mentes ponty rántva; ponty vajban sütve (diétásoknak); vető kifogást említették meg, bakonyi harcsaszelet gombá- hogy a Tisza halállománya val; tejfölös halparikás; hal- egyre gyérül a különböző ve­tepertő; ponty, vörösbor- gyí szennyeződések miatt. S mártásban; roston sült; ká- ezért is nincs elegendő ne­posztás harcsaszelet; fehér- meshal, de lejjebb húzódnak tóé pontyszeletek stb. Nyíl- a kárászok, keszegek is, ahol vánvalóan csak olyan hal- védelmet, tisztább vizet ta­ból tudnak főzni, amilyet Iáinak. Juhász József emlí­kapnak a Halértékesítő Vál- tette: Miért íogy a halállomány? Valamennyien mint alap­Paplan heljett papír A közmondás is úgy tart- a Patyolat Vállalat vezetői­ja, addig nyújtózkodj, amed- vei, kérte, hogy az okozott dig a takaród ér! Ezt szeret- kárt térítsék meg, illetve nók tenni N. Endréék ís az húzassák át a paplant. Annál Attila utcából, de sajnoe, az is inkább ragaszkodott eh­ő esetükben ez képtelenség, hez, mert otthon eddig két s mindezt a Patyolat Válla- egyforma paplanuk volt éa latnak „köszönhetik". Hogy szerették volna, ha továbbra miért? Azért, mert paplan fa ugyanolyan lesz. helyett június óta mindöaa- Szó szót követett, s végül sae egy tisztítási papír áll rendelkezésükre. Egy kis cé­dula, amelyre azt írták, „ró­zsaszínű brokátpaplant tisz­tításra átvettünk". A baj ott kezdődött, ami­kar « tisztítási idő letelte után N. Endre hiába kereste 35 a paplant abban a patyolat A „beteg" disznót öl A Csongrád megyei Társa- dalombiztosítási alközpont dolják és elsiklanak afelett, dalombiztosítási Alközpont- szolgáltatási osztályának ve- hogy nincs otthon a beteg* hoz tartozó üzemekből jelen- zetőjével és Krier Péterrel, vagy éppen disznóölés köz­leg 3542-en vannak betegállo- az ellenőrzési osztály vezető- ben fogadja látogatóját. Több mónyban. Ezek közül 3239-en jével. felelősséggel kellene az üze­az üzemi kifizető helyekhez - Azokat a betegeket, akik mekben is végezni a beteg­taríoznak. a többiek közvet- a társadalombiztosítási al- ellenőrzést, s akkor nem len­lenül a társadalombiztosító központhoz tartoznak, a mi ne mód visszaélésre sem. A alközponttól kapják táppén- beteglátogatóink ellenőrzik, textilművekben például _ jól zíiket. az üzemi kifizetőhelyekhez szervezett a betegellenőrző , , ,. _ tartozó betegeket pedig az hálózat, s egyáltalán nincs A betegállományban levők üzemek beteglátogató akti- „álbeteg". közül többen visszaéléseket vistái. A „laikus" betegellen- éé követtek el, megkárosítva az őrzésnek két célja van, az ^ • üzemeket, a népgazdaságot egyik — s ez a fő — a se- — Érdekes jelenségre teré A visszaélések egy része tu- gítségnyűjtás, a másik pedig tünk figyelmesek az utótáR datos, más része pedig abból az ellenőrzés, hogy otthon időben. Viszonylag gyakran ered. hogy a betegállomány- tartózkodnak-e a betegek. Ha előfordul, hogy meghamisít­kor érvényes szabályokat nem nem akkor igazolniuk kell, ják a táppénzutalványokat hogy hol voltak. El nem fo- Ez közokirathamisítás és hat gadható indok esetén először hónapig terjedő börtönnel figyelmeztetjük őket, ismét- büntethető. Különösen nők­lődéskor pedig táppénz-meg- nél fordul elő, hogy munka­, ,, .... . vonással büntetjük. Annyi helyükön igazolni tudják tá­szabályokról beszélgettünk napot vonunk ]e a táppénzé- vollétüket. A másik - de Makkai Kálmánnál, a tarsa- b61> ahány nappal _ a keze_ enyhébb csalási forma, hogy lőorvosa véleménye szerint — a klinikákon dolgozó egye­felgyógyulását hátráltatta. temisták ^orvosi igazolásokat ^ szereznek, s azt odaadják ba­rátaiknak. ők azzal igazolják — Vannak olyanok fa — a munkahelyükről való késé­tgaz kevesen — akik csak süket, távollétüket. • azért íratják ki magukat, — Jó lenne, ha nemcsak a hogy otthon dolgozhassanak, tiltó rendelkezések hatására Ez büntetendő cselekmény — csökkennének az ilyen csalá­mondja Makkai Kálmán. sok, hanem az emberek meg­— Különösen azoknál far- értenék, hogy orvosi igaza­dul ez elő, akik távoli mun- lást csak akkor használhat­kahelyen dolgoznak, s azt nak távollétük igazolására* gondolják, nem ellenőrzik ha valóban orvosnál voltak, őket — teszi hozzá Krier Pé- Nagyon egyszerű a csalás ter. nyomára bukkanni. Csak a Nem egyszer az üzemek kiállító egészségügyi intéz­beteglátogató aktivistái túl- mény beteg-nyilvántartó zottan elnézőek. „Kolléga, — könyvében kell megnézni: lehet, hogy legközelebb ő lá- valóban ott volt-e a páciens togat meg engem" —, gor»- KL a. ismerik a dolgozók. k A szabálysértésekről, s fiókban, ahol tisztításra adta Küldték, menjen be a központba, ott talán tudnak a papiamról Így fa történt N. Endre kicsit bosz­N. Endre azzal hagyta dl a Patyolat Vállalat Irodáját, megbeszéli feleségével, hogy az ígért 300 forintos kárté­rítést fogadják ri, vagy a paplan áthúzását kérjék. A feleség ragaszkodott volna áthúzáshoz, ami érthető A vállalat azonban ezt megtagadta, s kérte az ügy­felet, nyújtsa be kárigényét többet írásban. Ez meg is történt, s N. Endréék 250 forint kár­térítésre nyújtottak be igényt. Pénz helyett azonban szúsan ugyan, de felkereste a következő szövegű levéllel a központot Hosszas várako- csöngetett be a postás: zás, kérdezősködés után kö- „Értesítjük, hogy a paplan zölték vele, azt akarták, hogy tisztítási dijától eltekintünk, még szebb legyen a paplan, Patyolat Vállalat* és ezért többször beletették N. Endréék természetesen a tisztító folyadékba, de saj- ezért sem éreztek hálát, sőt nos közben a paplan szét- határozottan bosszankodnak, ment Elképzelhető, milyen Az a jogos kérésük: a Patyo­nagy volt az ügyfél meg- lat vegye komolyan a tisztí­döbbenése. Egyáltalán nem tás közben szétment paplan mondott köszönetet azért, ügyét s kapják meg a kárté­hogy „olyan szép" paplant rítést akartak neki adni. Tárgyalt H. M. Gyorslista és lottónyereményjegyzék Az 52. hétre 5 560 080 lottószelvény érkezett, öt talá­lat nincs. Négy találatot 110 fogadó ért el, akiknek nye­reményösszege egyenként 37 ezer 950 forint. Három ta­lálatot 7238 fogadó ért el, nyereményösszegük egyen­ként 288,75 forint a kéttalálatos szelvények száma 171 ezer 756, ezekre a nyereményösszeg egyenként 12,20 fo­rint. A lottó nyerőszámai: 11, 23, 39, 50,64 Gyorsfista a lottó decem­ber 28-án megtartott juta­lomsorsolásáról, amelyen az 51. heti szelvények vettek 305 666 rádió. 314 608 vil­lanytűzhely. 330 025 tv. 2 154 530 óra. 2 154 706 utal­vány. 2 155 016 rádió. 2 185 257 rádió. 2 185 413 tv. A magyar tudományosság élő lelkiismerete felé. Szegeden talán azt hiszik, hogy ban a képzőművészetek fejlesztésé­csak nekik mosolyog, Bécsnek pedig ben kívánnak lerakni a művelődés ötven esztendővel ezelőtt, W14. de­cember 27-én halt meg Hermán Ot­tó, a magyar tudományosság élő lel­kiismerete. Nehéz lenne felsorolni, ki volt mi minden volt, s mit alkotott azalatt, míg a miskolci lakatosmes­ter inasa eljutottt a törvényhozó tes­tület padjáig. A magyarság világ­szerte elismert tudósa, a népművelés úttörője, aki iskola és katedra nél­, kül tudott magának hatalmas tanít­ványgárdát teremteni, aki élete sza­kadatlan munkájával érdemelte ki a nemzet legszélesebb rétegeinek, az egyszerű pásztoroknak, halászoknak, földművfeséknek, városi polgároknak, s nem utolsó sorban az igaz ügyért rajongóknak, egyszóval a nemzet leg­javának elismerését. Akadtak gáncsosai is. Azokról nem is beszelve, akik úton-útfélen szemé­re vetették német származását. Ezek­re csak annyit felelhetünk, hogy Hermán Ottót egy önkény által elti­port nemzet sorsaban való együttér­zés tette minden porcikájában ma­gyarra. Nem lehet csodálkozni azon, hogy ellenségei is akadtak, egy olyan korszkaban, melynek „szakemberei" közül sokan hajlamosnak mutatkoz­tak arra, hogy az önkény elleplezé­sáre átengedjék tudományuk igazsá­gait Nekünk szegedieknek különösen kedves Hermaft Ottó. alsó- és felső­városok népének népszerű „Hermá­nyi Tóni "-ja, egykori függetlenségi képviselőnk emléke. (Szegedi kap­csolatait lásd Délmagyarország 1954. december 31 számában Hermán Ot­toRáből.) 1876. augusztus 24-én frja városunkba készülve togat mutat!?". Midőn 1879. október 20-án a vá­rosháza közgyűlésén elmondotta programját politikai hitvallását, ta­lán ezer ember sem hallgatta meg, de ezek, ha nem is voltak mind füg­részt: 198 551 tangóharmo- 2188 981 rádió. 2 194 235 rá­nika. 199 314 rádió. 200 518 dió- 8 600 800 tv. 8 604 360 utalvány. 202 207 könyváll- utalvány. 8 609 097 utalvány, vány és utalvány. 205 042 8 631 096 rádió. 8 634 037 rá­vi lanytuzhely. 227 097 ra- dió. 8 635 273 tv. 8 547 900 dio. 228 683 utalvany. 238 676 óra 8 679 588 bútor. 8 680 206 rádió. 8 689 432 tv. 8 694 920 aranyóra. 8 695 520 írógép. 8 696193 rádió. 8 725 001 utal­vány. 8 839 349 tv. 8 742 439 csemege ajándékkosár. 9 061 537 óra és utalvány. 9 068 412 mosógép. 9 086 958 óra. 9 090 540 tv. 9 101 934 rádió. 9121 271 moped. 9 132 816 mosógép. 9 1 37 546 fényképezőgép. óra. 243 537 magnetofon. 269 207 óra. 276 806 rádió. 295 136 televízió. 297 827 háztartási kisgépesítés. Bakay getlenségi pártiak, tudtak lelkesedni legfőbb emeltyűjét... a magyarság szemlélődését kiváló biológiai érzék jellemzi, s ez különbözteti meg a germán fajok némelyikétől, melyek inkább a külszínt és az alakot szem­lélik." ő a természetrajzi múzeumot látná fontosnak. A kiállítandó tár­Nándornak: „... Szegednek különö- meggyőző érvein, különösen akkor, gyak összeállításánál különös gond sen adósa vagyok s igyekezem, hogy midőn a Tisza szabályozása s a sze­tartozásomat valahogyan lerójam..." gedi „harmadik egyetem" kérdéseit Itt alighanem Szeged népére, a „nem- fejtegette. zet büszkeségére" gondol, mint Kos- Hűségesen szolgálta Kossuth né­suth Lajos tanítványa. Ügy hisszük, pének ügyét. 1887 őszén Ivánkovits „tartozását" életművével bőségesen Jánossal szemben alul maradt s nem lerótta nekünk. De mi, még a mai jutott be a képviselőházba, Kossuth napig sem róttuk le kegyeletünket legnagyobb felháborodására, „...hogy eléggé iránta. Nincs egy utca, közin- legzseniálisabb és legmagyarabb tu'­tézmény, vagy emléktábla városunk- dósunk kimaradt az országgyűlés­bem, amely a nevét viselné — hacsak bői." a Dóm téri Pantheonban Lóczy La- Azért mégsem pártolt el Hermán jos mellett szerényen porosodó mell- Ottó Szeged népétől. Mutatja az a szobrára nem gondolunk. S ha nem számtalan hozzá intézett levél, kérés foglalkozunk emlékével érdemben, a Magyar Tudományos Akadémia le­még múltunknak ezt a nagy alakját véltárában, melyben szegedi földmű­is elveszíthetjük. A Népművelés ™>e£ SlifSl SJ ~az 6gaslábórkészült~katká"a cölöp­1964. évi, decemberi számában is ol- Z flS] építmények korába vág vissza, vagy vashatjuk Katona Jenő írásában, sat> ^mtezeset. Az alsó- felsővárosi az eqy törzsből vijt „csónyik" is, a J ' es rokusi népkor könyvtara mindig ­megkapja a maga dedikált kötetét a nagy tudós sorra megjelenő munkái­ból. Sok levelet találunk hagyatéká­ban akkori szegedi neves férfiaktól (Reizner János, Tömörkény István, hogy csak e kettőt említsem). A hagyatékában talált sok új adat­ból most itt csak egyet említek, mely fordítandó a környezet jelenségeire, A természetrajzi múzeum mindhá­rom osztályánál gyakorlati irányt kell követni (hasznos és káros álla­tok, ezek viszonyai a növények vi­lágával, az ásványok ipari felhasz­nálhatósága stb.). De a természetrajzi gyűjtemény je­lentőségén túl is lát, mikor azt fej­tegeti, hogy nagy súlyt helyezne az Alföld még meglevő „roncsainak" összegyűjtésére. A népies halászat sincs kimerítve. Szegeden nem is tudják, milyen jelentős ethikai kin­cseik vannak. „Szeged evedzőjének alaktársa Ázsiában, az Ob folyón él hogy a turini remete ajánlatára a szebeni (igy! szegedi helyett!) polgá­rok választották meg képviselőnek Hermán Ottót. Bárcsak ez csupán nyomdai sajtóhiba lenne! Szegednek 1879-től 1887-ig volt or­szággyűlési képviselője. De már előbb is szivén viselte a város népé­nek, különösen az iparosságnak sor- Hermán Ottó nagylelkűségét s szere­sét. Egyszer éppen városunkba ké­szült, midőn megkapta a hírt, hogy a szegedi iparosok bizottságot me­nesztettek a miniszter „anti chamre"­jába. Lám, a szegedi iparosság nag\ urak kegyei után fut. holott a kor­mánynak kejlene belátnia azt. hogy kötelessége a szegedi iparosság sorsa után érdeklődni! A kormány „Janus to cs Szeged címmel, Péter László arccal mosolyog Becs felé és Szeged tétét bizonyítja a város iránt. 1893­ban a Dugonics Társaság felszólítá­sára majdnem egy szegedi termé­szetrajzi múzeum alapítója lett. A Társasághoz írt szakvéleménye a ma­gyar múzeumpolitikát illetően ma is haladónak számít. „Nem osztom azoknak nézetét, akik Szegeden — és egyáltalán a központi magyarsag em­poriumaiban már most, legelső sor­pöndölyháló szakasztott mása Kelet­Indiában is dívik..." Gondot visel a könyvtár ügyére is, melyet, szerinte, a múzeumhoz kel­lene idomítani, hogy egységes alap álljon elő egy leendő főiskola szá­mára ebben a városban. A legmagasabbra mindig akkor emelte szavát városunk érdekében, mikor ennek kultúrájáról volt szó 1904-ben mondotta a Dugonics Tár­saságban: a harmadik egyetem, ha igazán ép és egészséges kultúrpo­litika van ebben az országban, má­sutt mint Szegeden, nem lehet!" Irántunk érzett szeretetében s meg­becsüléséhez mérten vajon állítot­tunk-e emléket számára? Dr. Csongor Győző A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, a* esetleges számhibákért felel ősséget nem vállalunk. A nyerteseknek az igazoló szel vényrészt 1965. január 20-ig kell a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lebonyolítás® osztályának (Budapest, V„# Nádor utca 15. szám) eljut­tatniok. Újjáalakították a szegedi Nagyállomást A szegedi Nagyállomás több mint hat évtizedes épü­letét, műszaki és egyéb be­rendezését az elmúlt két év­ben felújították. A tetők, párkányok diszbádogos mun­káihoz 28 tonna anyagot használtak fel. Üj, modern konyhát, reprezentatív ét­termet létesítettek, a ven­déglátóhelyiséget 240 négv. zetméteres tetőteres^ vitették. Az állomás közpon­ti fűtőberendezését, amelvet a felújítás közben létesítet­tek, két, közlekedésre már nem alkalmas mozdony látja el gőzzel. Ezeket a régi moz­donyokat felhasználják az állomáson indulásra készen álló személyvonatok előme­» legítésére is. Kedd, 1964. december 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 i

Next

/
Thumbnails
Contents