Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

Ujabb havazásokra van kilátás A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályá­ra érkezett legfrissebb je­lentések szerinl a keleti ha­tárvidék kivételével az egész országot összefüggő hóréteg, változó vastagságú hóbunda takarja. A következő 36 órában az Időjárás lényegesen nem vál­tozik Számítanunk keil ki­sebb havazásokra, a délke­leti megyékben havas esők­re. A szél keleties irányú lesz és mérsékelt marad. A kedd reggeli minimumok valószínűleg mínusz 2—mí­nusz 6, északnyugaton mí­nusz hat fok alatt alakul­nak ki, a keddi maximumok 0—mínusz 3 fokig emelked­nek. Nincs hóakadály az országutakon Vasárnap az erős szél a Dunántúlon több helyütt, el­sősorban Veszprém és Szé­kesfehérvár térségében, ki­sebb hótorlaszokat hordott az országutakra. Hóakadá­lyokat jelentettek Borsod és Bács-Kiskun megyéből is. A közúti igazgatóságok nagy erővel láttak hozzá az utak tisztításához, takarítá­sához. A KPM útügyi osztá­lyának hétfőn délelőtt ki­adott jelentése szerint az országutak mindenütt járha­tók, csupán Veszprém me­gyében négy bekötő úton ta­lálható kisebb torlasz. (MTI) Az iskolán kívül is — hasznosságból Az oro*z nyelv tanulásáról Hazánkban az égvén, de a »mányos publikációkhoz is, Nyelv tan (oly amokat szervez társadalom szempontjából sj amelyekhez a hazai iroda- mindenekelőtt a Magyar— sem érdektelen, mi lesz az- > lomban különben nem jut- Szovjet Baráti Társaság, az­zal a szellemi tőkével, ame- hatnának hozzá. után a Tudományos Isme­lyet az orosz nyelv tanításá- ,, , , retterjesztő Társulat és a Pe­vul az iskola fektetett bele Oegltseg dagógusok Szakszervezete, a fiatalokba. De az sem kö- u% idegen forgalomban Az 1964 65-ös tanévre az zötnbös szamunkra, hogy a MSZBT tanfolyamaira vidé­Szovjet unióval minden terű- Az orosz nyelv tanulásá- ken 3155 hallgató iratkozott leten fejlődő kapcsolataink-1 nak hasznosságát azonban be, mintegy 15 százalékkal hoz rendelkezünk-e kellő szá- 1 más tényezők ugyancsak bi- többen, mint tavaly mű, az orosz nyelvet beszélő : zonyítják. Vajon levontuk-e felnőttel, s hogy az élet leg- i már a megfelelő következte­dol- (téseket a felnőttek nyelvta­nulására vonatkozóan pél­különbözőbb területein gozó szakemberek ismerik-e azokat a technikai, tudomá-ídául az idegenforgalom ug­nyos vívmányokat, amelye- j rásszerű emelkedéséből? lenül gazdagít oly fontos az egyén társadalom számára, mind többen tanulják orosz nyelvet, iskolán vül is. De még így is azt kell mondanunk: az orosz nyelv iskolán kívüli tanulásában jóval a szükséglet és a le­hetőségek alatt vagyunk. Ez indította az illetékes szer­ket a legtapasztaltabb és ^százezrével érkeznek ba- veket arra, hogy megvizs­legfejleltebb szocialista or- í zárikba turisták Csehszlová- gálják az orosz nyelv isko­szóg felhalmozott és szünte-1 kiából, s mind többen jön- ián kívüli tanulásának hely­ma is. Ezért \ nek vendégségbe hozzánk zetét és feladatait. 's a i Bulgáriából, Jugoszláviából, a nemrégiben megtartott hogy f Lengyelországból is. Aki az vizsgálatból született az az az I orosz nyelvet beszéli, annak elhatározás, hogy összefogot­kí- \ nem okoz különösebb nehéz- - - - ­• séget megértetnie magát _ ezekkel a vendégekkel. S Gazdag szakirodalom évről évre nő a hazánkba .,.,,,,,. . , látogató szovjet turisták szá­Aligha kell bizonygatnunk i ma ls Az idegenforgalom, a szovjet tadmanyok, a tech-, a vendéglátóipar területén mka fejlettseget hiszen azt, dolgozó tíz_ és tízezer ^ egyaránt elismerik Keleten rbernek tehát munkabeli tanítása. A szakszervezetek es nyugaton. íviegis, muszaai szükségletté válik ismerni, és a KISZ-szervezetek való­beszélni az orosz nyelvet S ban sokat tudnak segíteni, még nem is szóltunk arrófc Széles körű kulturális mun­hazánkból is évente száz- és kájukban, s mindazokban a százezrek látogatnak el ezefc- mozgalmakban, amelyekben be az országokba, ahol az orosszal mindenütt jól lehet boldogulni tabbá, egységesebbé teszik a nyelv tanítását A jövőben az MSZBT-n kívül a TIT és a SZOT szervez nyelvtanfo­lyamokat. A szakszervezetek munkájában, sőt a KISZ te­vékenységében ls nagyobb szerepet kap az orosz nyelv könyvtáraink tapasztalatai. szerint mérnökeink nem használják fel a különböző területek szakirodalmát a kívánatos mértékben, s en­nek kétségkívül egyik nagy akadálya a nyelv ismereté­nek hiánya. Kevesen tudják talán, hogy a Szovjetunió vezet a világon a tudomá­nyos, technikai kiadványok számában. Azt jelenti ez, hogy mérnökeink, tudósaink orosz nyelvű könyvekből A szükséglet és a lehetőségek alatt Aa orosz nyelv iskolán kí­vüli oktatása eddig három hozzáférhetnek olyan tudó- szerv hatáskörébe tartozott. Kisteleki fészekrakók Az ólomszürke tó fölött, mely az új atcát baloldalon eUdséri, köd ólálkodik. A há­zak közé ée a fiatal gömb­akás-tsoros útra még nem merészkedett be. Kora dél­ztáa van, enyhe idő. A Tóalj utca néptelen, házsora földszürke, csupán néhány lakás kapott színes köntöst. Kisteleknek ez a „ti­zede" alig másfél évtizedes. A fészekrakók egykori nincs­telenek, vagy távoli tanyaia­kéi, akik a felszabadulás ntán építettek otthont é nagy község perifériáján. A ta­nácsnál egy számot kaptam útravalóul: 1960-től 164 csa­ládi ház énült. 62 pedig most készül.:. Több éves munká­val, családi és rokoni össze­fogással vagy állami köl­csönnel Eletükről gondjaikról ér­deklődni kopogtattunk be né­hány családhoz Kovács Lász­lónéval, a községi tanács egyik dolgozójával. A ked­ves, beszédes szőke fiatalasz­szonynak ismerőse minden ház. Az édesapa az országutat járja Takaros kis lakás. Előszo­ba, konyha, hálószoba — nem modern, de szép bútor­zattal. Az édesanya főz, s közben a másfél éves Anti­kával társalog. Honnan In­dultak el? — Én is és a férjem ls ta­nyán éltünk, eovrnástól négy kilométerre. Összeházasod­tunk és az aoósomékboz köl­töztünk. A két család egy szobában lakott. Életem leg­' "servesebb éve' voltak ezek. Anyósom snórolós, földszerző asszony volt. A második gye­rekem születését is sokalta. Nem értettünk szót — emlé­kezik Sisák Antalré. Pár év múlva Kistelekre jöttek: rossz, földes házban laktak. Férje gépkocsivezető lett az egyik budapesti vál­lalatnál, minden pénzét ha­zaadta. Az asszonv meg gaz­s. — '' Ji birtokon. Telket vettek, két év alatt fel.'pítették és a család meg­fészkelt benne. — Akkor még öt-hat ház volt áz utcában. Tíz éve le­hetett. A saját otthon fél boldog­ság; így család — a család. S amikor az országutat járó édesapa ha­zatér, kivirágzik az öröm a gyerekek és az édasanya szí­vében. Együtt a osalád, egy élet műve. „A széles fejsze mosolyog" Farkas István, széles fej­szével a kezében, az erdővel birkózik. Erdőmunkás. Nyá­ron szőlői vagy más munkát vállal Hatéves korunktól cselé­deskedtünk, most a magunk gazdái va-u-unk — mondja a felesége. Kerekarcú, erőteljes asszony. A lakás rendes, tisz­ta. A szobában szép politúro­zott bútorok, álló tükör, éj­jeliszekrények. A veranda­szerű előszobában sok virág. Az udvar téglával burkoll itt-ott virágágyak; a kapu új, festett Pedáns, tiszta, taka­ros minden, akár a mesében. A háziasszony számára kedves az elismerés, de sze­rényen csak annyit mond: — 1950-ben kezdtük építe­ni és az idén fe-oztük be. A nyáron vezettük be a vil­lanyt — Hogyan élnek? — Dolgozunk és élünk. Az ólban egy hízó karácsonyra, egy malac meg húsvétra. Színházba, moziba nem já­runk. itthon rádiót hallga­tunk, meg olvasgatunk. I -'.:leki tartó ' -fosukat efv kunylióba.-. kezdték, sem­mi nélkül. Mtaííl évtizedes munkával teremtették ked­ves, példás otthonukat „Majd építünk mésfkot.„" Az udvar mélyén kis ház. A szűkös szobában 6ötétség. Az asszony lámpát gyújt — Villany? — Ide nem vezettük be, ez csak ideiglenes lakás. Majd építünk másikat, amoda a telek első felére — mondja Fárle István. A Perczel Mór Tsz szőlészeti brigádjában dolgozik, s a lakásépítés si­kere jórészt a gazdaság fej­lődésétől függ. — A tervrajz megvan. Egyéb semmi. — Mikor épít? — Nem tudom. A kenyér­nek való biztosítva van a családnak. Havi ezer forint körül kerestem a tsz-ben. Végleges számvetést még nem készítettem. Marad-e valami az épületre, nem tu­dom. A Fárle családnál még az elkövetkező évek "ondja az újabb fészekrakás. Ar "tc6n gűrű a köd, a magas befő**-- "--okon ki­gyúlnak a fénvek. Egy em­ber összeszedi szerszámait épülő háza mellől és hazafelé ballag. Megkci ülüik a Tóalj utcát és az aszfaltú ion té­rünk vissza a községbe. Lá­tom, a Kossuth Lajos utcán is új házsor fogadja az arra­járót. Az egész „negyedik ti­zed" fiatal település. Balogh Ödön az ifjú mestereket, a mű­szakiakat segítik szakmai to­vábbfejlődésükén, igen fon­tos szerepet játszhat az orosz nyelv tanulásának propagan­dája. a tapasztalatcseréktől kezdve a könyvtármunkáig. Felébreszteni az igényeket intézkedések történnek ar­ra is, hogy felkészültebb nyelvtanárok foglalkozzanak a hallgatókkal s hogy az orosz nyelv iskolán kívüli tanításában mind szélesebb körben használják fel a nyelvtanítás modern módsze­reit, eszközeit A tanítás színvonalának javítására vonatkozó intéz­kedések akkor lesznek iga­zán gyümölcsözőek, ha ezzel párhuzamosan mind széle­sebb körben, mind többek­ben ébreszti fel az igényt az orosz nyelv iskolán kívüli tanulására. S ebben a nép­szerűsítő munkában a leg­meggyőzőbbek azok az ér­vek, amelyeket maga a szov­jet nép sozlgáltat a techni­kában, a tudományok fejlő­désében, a kultúrában elért eredményeivel. Ezek nagy­szerűen bizonyítják az orosz nyelv tudásának hasznossá­gát Faragó Jenő Korvin Ottóra emlékezünk 1919. december 29-én reggel rendőrökkel megerősített különítményét) tiszti kordon vette körül a hírhedt Margit körúti katonai fogházat. A komor épületbe csak névre szóló meghívóval lehetett belépni. Magasrangú tisztekkel csendőr- es rendőrnyomozókkal, papokkal s a g> ülölt „új rend" egyéb előkelőségeivel telt meg hamarosan a kia udvar. Itt oltották ki a dicsőséges Magyar Tanácsköztár­saság több volt vezetője, köztük Korvin Ottó életet. Korvin Ottó 1897-ben született, apja egy fakitermelő vállalat hivatalnoka volt. Már diákkorában nagy e d:klő­déssel fordult az égető, megoldást követelő társadalmi problémák felé. Miután a kereskedelmi érettségit letette, banktisztviselőként helyezkedett el. Bekapcsolódott a mun­kásmozgalomba, belépett a Szociáldemokrata Pártba. Az első világháború alatt — képzett marxistaként le­vonva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmi­ből a tanulságokat — az elsők között mutatott rá az egye­düli kivezető útra, véget kell vetni az imperialista rablő­háborúnok, át kell azt változtatni a proletariátus fegyve­res osztályharcává! Tekintélye gyorsan nőtt, hamarosan — az antimilite­rieta propagandát folytató — Gallilei-kör tagja, majd ve­zetője lett. Az „őszirózsás forradalom'" győzelme után a szocialista forradalomért indult harcba, a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik alapító tagjakónt. Az első magyar proletárdiktatúra győzelme után a belügyi népbiztosság politikai nyomozoosztalyának lett a vezetője. Éberen állt fontos őrhelyén, s tekintélyes, biztoe kezű forradalmi vezetőnek bizonyult. Munkáját Landler Jenő, a Tanácsköztársaság belügyi népbiztosa így jellemezte: „Ha láttam, akkor is szinte csak a munkáját láttam. A megtestesült kötelességteljesítést... minden ellenforra­dalmi rezdülés nyomait, szálait és különösen rendszerét megtalálta és leleplezte". Valóban, egyik ellenforradalmi szei-vezkedést a másik után göngyölítette fel zúzta 6zét irányításával a politikai nyomozóosztály. Nem rajtuk múlt, hogy a belső ellenséggel szövetke­zett imperialisták katonai túlerővel, intervencióval döntöt­ték meg a magyar proletariátus uralmát. Korvin Ottó a Tanácsköztársaság bukása után saját kérésére Budapesten maradt. Az illegális kommunista part megszervezésén fáradozott. De ezt a szép feladatot már nem tudta elvégezni. Felismerték, s letartóztatták. Hetekig kínozták a szadista pribékek, de ő nem tört meg. Sem volt munkatársait, sem a szervezés alatt levő illegális párt aktivistáinak neveit, hollétét nem árulta el. 1919 decemberében halálra ítélték. Hiába tiltakozott az igazságtalan ítélet ellen a kommunista sajtó, a nemzet­közi proletariátus. Ezekben a nehéz napokban a következő sorokat írta börtönnaplójába Korvin Ottó. ii ... tudom, hogy meg kell halnom. Am meghalok. De szeretném messze kiáltani, hogy tévedés azt hinni mintha ez változtatna a dolgon. A világ csak e!\e halad. A társadalom csak előre fejlődik. A szocializmus útja ki van tűzve. Csak egy épülő viaduktja szakadt le most.. Utolsó óráit így írta le a „Proletár", a Kommunista In­ternacionálé magyar nyelvű lapja: „Korvin Ottó tiszta, nagy nyugalmával mindenkit, akivel a siralomházban beszélt, megvigasztalt. Reggel fel­keli összecsomagolta ruháit, határozott vonásokkal vetette papírra utolsó üzenetét. A csendőr érte jött. Kilenc óra volt. És Korvin Ottó megindult utolsó útjára. Egy pap kísérni akarta s vigasztalni. Korvin megállott és kijelen­tette, hogy nincs szüksége egyházi bátorításra. És kilépeti a kis udvarra .. Sallai Imre — aki évekkel később követte a mártír­halálban — így emlékezett reá. Szava hozzánk is szól! n... halott Korvin Ottó. De mégis él! A mi halottaink bennünk élnek, kommunistákban, akik hőseinket nem vak bálványimádással, nem vénasszonyos siránkozásnál ünne­peljük, hanem azzal, hogy követni igyekszünk őket, hogy az ő szellemükben cselekszünk... A küzdelem, melyet ő kicsiny csapatával... indított meg, ma már az egész világon folyik, roppant tömegével az elszánt, áldozatkész forradalmi harcosoknak". Szűcs Ferenc Mit csinált felséged 3-5-ig? Aki látta azt az új, színes, hás országjárása és kalandja kellett szélesvásznú magyar filmet, a szép szelistyei asszonyok- hova annak aligha kell magyaráz­ni, hogy a mű nem történel­mi film, bár főhőse, Mátyás király és a felesége, törté­nelmi alakok. A film műfa­ját és jellegét, azt hisszük, _ így határozhatjuk meg leg- ezt megunnánk a film tem­Önfeláldozó életmentés „A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Vö­rös Csillag renddel tüntette ki életmentéskor tanúsított önfeláldozó bátorságáért Ivan Dobrogorszkijt, a milicia őrmesterét" — ennyi volt a hivatalra közlemény szö­vege, amihez hozzá kell tenni, hogy Ivan Dobrogorsz­kij az év július 27-e óta nincs az élők 6orában. Azon a nyári estén az ügyeletes milicista a vasúti pályatest mellett haladva közelgő vonat dübörgését halotta. Visszapillantva észrevette, hogy egy idő6 asz­szony egy hároméves kisfiút vezet át botorkálva a töl­tésen. Gondolkozásra nem volt idő. Dobrogorszkij őr­mester odarohant és éppen, hogy eltaszította az idős asszonyt és a gyermeket a sínekről, amikor irtózatos ütést érzett: nem tudott elugrani már a mozdony elől, s az halálra gázolta. Ivan Dobrogorszkij 25 éve szolgált a szovjet mih­ciában, bátorságáért többször kitüntették. (MTI) találóbban: romantikus törté­nelmi vígjáték. A történe­lem és a romantika is csak ürügy itt ahhoz, hogy Makk Károly, a film rendezője egy roppant kellemes és rendkí­vül szórakoztató vígjátékban kicsúfolja a nőket és a fér­fiakat. És hogy ez minél job­ban sikerüljön, hogy a mai néző minél jobban magára ismerjen, a történelmi dísz­letek között is. Hubay Mik­lós, a forgatókönyv írója, Mikszáth Kálmán népszerű regényéből, a Szelistyei asz­szonyokból szinte csak az alapötletet vette át és az egész anyagot a ma néző íz­lése és a modern film köve­telményei szerint átgyúrta, átformálta. Így született ez a nem túl­ságosan mély, de nagyon kedves filmalkotás, amely­nek legfőbb erénye csipkelő­dő, gúnyoros humora. A tör­ténei melynek lényege Má­tyás király magánéletének egyik ismert epizódja, álru­I Cj FILM | keresgélniök, hogy is nézzenek. Torday kai, a filmen elég nehezen Teriről azonban még annyit indul. Az előkészítés, a be- el kell mondanunk, hogy im­vezetés túlságosan hosszúra már szeptember óta tagja a nyúlik, a király féltékeny szegedi színháznak. Színpa­felesége sokszor csapja föld- don azonban még egyszer höz a vázát. Csakhogy mire sem láttuk. Hol rejtegeti a színház? Talán csak nem a szépsége miatt óvja a kíván­csi szemek elől? Mátyás király alakját Darvas Iván nagyszerű Já­tékkal mutatta be. Alakítása fölényes és kulturált. Leg­főbb erénye, hogy mindan­nak ellenére, ami a filmen pót vált, irama felgyorsul, s a már-már elbágyadó kö­zönség felfrissül: jobbnál jobb vígjátéki ötletek köve­tik egymást. Ettől a fordulat­tól kezdve végig emelkedik a film, igaz, nem egyenletesen, hanem ugrásokkal: az azo­nos motívumok sokszor vari- és vele és körülötte történik, álása, mely az első részre annyira rányomta a bélye­gét, később ls fenyeget. De ez már nem veszélyes: a né­ző ennek ellenére is pompá­san szórakozik egészen vé­gig. a meglepő és szellemes befejezésig, a három megdi­csőült szelistyei asszony ég- pes szereplőgárdáról beszállásáig. Szívből sajnáljuk, hogy az égbe szálltak. Olyan nagyon szépek voltak, hogy a földön, köztünk kellett volna ma­radniok. Pécsi Ildikó. Pap Éva és Torday Teri ez a három elbűvölő nő: a nevek mindent megmondanak. A nézőknek, ha ők jelentek meg a vásznon, igazán nem beleszámítva ebbe a leglehe­tetlenebb, legképtelenebb helyzeteket is, az ő Mátyás királya végig király, fenséges alak marad. Féltékeny fele­ségének a szerepét Psnta Irén játssza, ötletes, gazdag, színes alakítás ez is. A né­rajtuk kívül Balázs Samu. korlá­tolt nagymesterét és Bárd György finomkodó Dócy grófját kell még kiemelnünk. Illés György felvételei és Varga Mátyás díszletei na­gyon szépek. Petrovics Emil muzsikája viszont nem tet­szett. A szellemes, ötletgaz­dag filmhez képest szintelen* szürke. ö. l. Kedd, MM. december 39. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents