Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-19 / 297. szám

Antonin Novotny köszönő távirata Dobi Istvánhoz ás Kádár Jánoshoz Antonin Novotny, a Cseh 6zlovák Szocialista Köztár­saság elnöke a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára táviratban mondott köszöne­tet Dobi Istvánnak, az El­nöki Tanács elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökének, születésének 60. évfordulója alkalmából kife­jezett jókívánságaikért. Külföldi kiiídütfsé»eli látogatásai A KISZ kongresszuson részt vett szovjet, lengyel, bolgár, jugoszláv és francia küldöttség tagjai pénteken Heves megyébe látogattak Nádasdi Józsefnek, a KISZ központi bizottság titkárá­nak társaságában. Délelőtt látogatást tettek a szilvás vá­radi állami gazdaságban, dél­után pedig Eger város ne­vezetességeivel ismerkedtek. Korszerű módszerekkel növeljük a termésátlagokat Küldöttközgyűlést farolt az agrártudományi egyesület A Magyar Agrártudomá- főbb vonásait ismertette. Az és megtermelni az állatállo­nyi Egyesület pénteken tar- 1965-ös népgazdasági terv mány takarmányszükségle­totta 4. küldött-közgyűlését szerint a mezőgazdaság ter- tét, az igényeknek megfelelő a Magyar Tudományos Aka- melését az ez évihez képest tápanyag-összetétel szerint, démia dísztermében. A köz- 1.5—2, A gyümölcs- és szőlőterme­gyűléren megjelent Losonczi az 1963. évi tényleges ter- lésben be kell fejezni araá­Pál földművelésügyi minisz- meléshez képest pedig 4,2 sodik ötéves tervre előirány­ter. dr. Diményi Imre, az százalékkal kell növelni. zott telepítéseket. A harma­A felvásárlés a terv szerint dik ötéves tervben egyéb­5—6 százalékkal lesz na- ként a telepítések a mosta­avobb az ideinél. Ami a me- ninál jóval kisebb ütemben /gazdaság egyes ágazatait folytatódnak majd, mert elő­iileti, a szántóföldi növény- ször is teljes értékűvé kell termesztés szerkezetében tenni a meglevő ültetvénye­Nemzeti büszkeség és szocialista épités ttok szó esik mostanában mozdulatával pilléreit, korlá­^ arról, hogy az anyagi tait. Legtöbbjüknek csak na­érdekeltség elvét jobban, ösz- gyon közvetve, van szemé­tönzöbben kell felhasználni az élet minden területén az előrehaladás érdekében, a szocialista építés fellendíté­sére. Bizonyítani sem kell nagyon, annyira közismert. lyes haszna abból, hogy ke­cses íve összeköti a két par­tot. S mégis nagy örömmel a legjobb értelemben vett nemzeti büszkeséggel álla­pítják meg: „milyen szép a MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, Szatmári Nagy Im­re, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára. Petőházi Gábor elnöki meg­nyitója után dr. Tamássy nem lesz lényeges változás. terjesztette beszámoió­1960—1964. István főtitkár elő az elnökség ját az egyesület évi murikájáról. A főtitkári beszámoló után Losonczi Pál földművelés­ügyi miniszter tartott elő­adást a szakemberek szere­péről a szocialista mezőgaz­A fő cél az, hogv az egyes növénycsoportokon belül a viszonyainknak legmegfele­lőbb fajok és fajták megvá­lasztásával. a tudományosan megalapozott ket, pótolni kell a hiányos te­lepítéseket, s létre kell hozni a tárolás­hoz és feldolgozáshoz szük­séges beruházásokat. Az ál­lattenyésztésben a fő fel: korszerű módszerek széles acjat: kialakítani és fejlesz­körü alkalmazásával teni annak korszerű nagy­növeljék a termésátlagokat, üzemi formáját és ezzel daság fejlesztésében. Beve- javítsák a termékek minősé- összhangban biztosítani a zetőben fiatal szocialistámé- gét és fokozzák a termelés háztáji állatállomány fenn­zőgazdaságunk kezdeti sike- gazdaságosságát. tartását. reiről. eredményes fejlődé- Ezen belül a legfontosabb: a miniszter hangsúlyozta, séről szólt, majd a mező- hazai termésből biztosítani hogy gazdaság jövő évi tervének a kenyérgabona-ellátást NÉHÁNY MEGJEGYZÉS lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll a munkásvándorlásról Évről évre — népgazdasá- ben az esztendőben futott 80-an. a Kenderfonó- és Szö­günk fejlődésével párhuza- fel majdnem 3300-ra az vőipari Vállalattól ,288-an mosL - növekednek a vál- üzem létszáma. Az ott dol- valamint a textílmuvekbol ltóatok üzemek termelési gozók közül felmondását 290-en távoztak ónkenyesen. feladatai. Hogy ezeket a fel- 1153-nak fogadták el, s fel- S éppen a ket utóbbi valta­adatokat hogyan tudják vég- vettek 2142 új embert. Ezek- lat alkalmazott nagyobb rehajtani az egyre jobban nél a vállalatoknál azonban számban - a három gyar­iügg többek körött attól is, a nagy mozgolódás elfogad- egysegben 106 a texblmu, holy miként tudják lekötni ható indoka az új szakmák vekben Pedig 35 - elozo tállalatok a rendelkezésre beköszöntése, s éppen az az munkahelyükről ónkenyesen álló munkásokat Hogyan alakulás, formálódás mely kilépetteket tudnak az üzemek olyan szemünk előtt játszódik le. S az elozo szamokhoz iga­munkakörülményeket terem. s, hogy ezék az üzemek ^^f^lj^­leni, hogy munkásaik, alkal- mennyire vonzzák még a mazottaik ne kívánkozzanak vasipari szakmunkásokat is, cs"pd" máshová. így egyre jobban armak lemérésére érdemes a cseprooaias egjiK előtérbe kerülnek olyan köz- kéziszerszámgyár helyi gyár­gazdaság; kérdések, melyek egységének adatai között la­a munkásvándorlás mozga- pozni Az üzemben 344-er tórugóit kutatják. Azt hogy dolgoznak. Megvált az üzem- távoztak a mi az oka annak, hogy su- től 150 ember, s helyükbe • 4^eii távozták a rűn cserélgetik munkahelyu- felvettek 129 új jelentkezőt texuimuveKooi is. ket az emberek. — tehát a jelenlegi létszám . . . „ , * , , 37 százalékát. De magas ez Jl fetlűdes természetes az arány a Ládaipari Válla­hövethezménye latnál is — 259 kilépő. 194 „uért Változtatják annyiszor új dolgozó — ahol 34. a munkahelyüket az emberek? E kérdések mellé még sok Kenderfonó- és Szövőipari a rendelet — hat hóna­kívánkozik ebben a téma- Vállalatnál — 1232 kilépő, pig több bért az új munka­körben Mielőtt azonban — 1339 felvétel a három gyár- hely sem fizethet — be nem szegedi' üzemek példáján — egységben — 24 százalék. S tartása, semmibevevése nyo­nem sokkal jobb a helyzet mds érvnek mutatkozik. So­a falemezgyárban sem. emberek közül sokan átjá­róháznak. csupán a szeren­állomá­sának tekintik a vállalatokat. Az önkényesek közül 28-an 344-en 018r nem dolgoznak a Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­a kitűzött feladatok sike­res megoldása igen nagy­mértékben a szakembere­ken, az ő hozzáértésükön és tevékenységükön múlik. Munkájuk ezért további nagy megbecsülést érdemel, s fokozottan érvényesíteni kell anyagi érdekeltségük el­vét is. A termelést csak ak­kor lehet eredményesen fej­leszteni — mondotta —, ha a mezőgazdaság országos és üzemi ' célkitűzései találkoz­nak az azokat megvalósító egyes emberek elgondolásai­val és anyagi érdekeltségé­vel. A közgyűlésen számos mezőgazdasági szakembert tüntettek ki. A közgyűlés végül megvá­lasztotta új országos választ­mányát. A Magyar Agrártu­dományi Egyesület elnöke dr. Soós Gábor, főtitkára György Károly lett. (MTI) sőt magától értetődő, hogy mi új Erzsébet hidunk!" a munkások, parasztok, ér­telmiségiek. városi és falusi dolgozók akkor értik meg leginkább egy országos fel­adat jelentőségét, ha köz­vetlenül — úgymond a pénz­tárcán keresztül — is tapasz­talják annak kihatását sor­sukra', életkörülményeik ked­vező változására. A közös­ség számára tett szolgálat­nak a teljesítmények össze­vetésének, a verseny értéke­lésének is elengedhetetlen mérőeszközé az azokért járó anyagi juttatás. De bármilyen nagy szerepe is van az anyagi ösztönzés­nek, bármennyire is kutat­nunk kell, hogyan alkalmaz­hatnánk még jobban ezt az emelőt, hogyan finomíthat­nánk ezt a mérőeszközt, mindenható csodaszernek Tk í nemcsak ilyen muta­tós, nagy létesítmény* hanem sokkal kisebb "s hí­rében sokkal szerényebb al­kotás is válhat nemzeti ügy­gyé, nemzeti büszkeség tár­gyává. Egy szép lakótelep, egy újonnan avatott iskola, egy szellemes találmány, az Ikarusz-buszok külországok­ban, a sikeresen szereplő olimpiai csapatunk csakúgy kiváltja nemzeti büszkesé­günket, mint valamelyik mű­vészünk elismert tehptsége. A nemzeti büszkeség igen jelentős ösztönzője szocialis­ta építőmunkánknak. Joggal érezzük úgy, hogy a szoci­alista nemzetek nagy család­jában, de ezen túlmenően, a világ népeinek nagy renge­tegében számon tartják telje­sítményeinket; sikereinket és nem tekinthetjük az anyagi kudarcainkat egyaránt érté­érdekeltséget. Még a szólás- kelik. Ha előrejutunk, nem­mondás is azt tartja: „Nem­csak kenyérrel él az em­ber. .A dolgozó, alkotó embernek más igénye is van, amely lelkesíti, célokat, távlatokat nyit meg előtte. Még nincs három hete, hogy felavatták és átadták a csak az egyes embernek van haszna belőle, hanem a ne­vünk is fényesebben ragyog. Ha elmaradunk, nemcsak né­pünk gondja sokasodik, ha­nem a hazára is árnyék esik. Mindehhez a mi körülmé­nyeink között még egy té­nyező is kapcsolódik. Ma .... nagy, az emboriség jövője forgalomnak az ujjaepitett szempontjából döntő jelentő­budapesti Erzsébet-hidat. A ségű verseny folyik az új, híd azóta is afféle zarándok­hely: budaiak és pestiek, zalaiak és szabolcsiak, fá­jóslábú öregemberek és vir­goncan szökellő ifjak kere­sik fel, szemlélik hosszan, szeretettel, tapogatják meg a tulajdonosok birtokba vevő Nemcsak bérkérdés S marad a végső kérdés: Nagy érdeklődés a kertész továbbképző iránt Txmcolgatni kezdenénk e tárgykör komplexumát, egy dologról nem szabad megfe­ledkeznünk. A mozgolódás elsődleges oka éppen népgazdaságunk fejlődésének természetes kö­vetkezménye. Itt, Szegeden az utóbbi években három fl segédmunkások viszik el a pálmát sűrűbben kan kapnak több bért új munkahelyükön. Sokan —, de nem mindenki! Például az előző munka­helyükről önkényesen távo­S kik cserélik sűrűbben zott és a textilművekbe fel­munkahelyüket? vett. megragadt emberek — A Kenderfonó- és Szövő- akik még ma is ott dolgoz­nagy munkahely született: a ipari Vállalat három gyár- nak — 86-an vannak — kö­textilművek srövödéje és fo- egységének kigyűjtött adatai zül 44-en keresnek többet, nodájának rekonstrukciója és jellemzőül szolgálhatnak a mint munkahelyük változta­a két új profilüzem. a ká- többi szegedi üzem helyze- tása előtt. Tizenegy fizetése belgyár és az épülő gumi- tére is. körülbelül ugyanannyi ma­gyár. Csak ezt a három nagy a három gyáregység kö- radt. húsz ember azonban szegedi beruházást említve züi a szegedi kenderfonóból anyagilag — a kategória­— az egyes üzemekben vég- távoztak a legtöbben — besorolás szerint — rosz­bemenő kisebb-nagyobb fej- 576-an. S a legtöbb új mun- szabbul járt. (Tizenegy mun­lődéssel nem is számolva — kás — szám szerint 610 — kakönyv szabálytalanul van érthetővé válik, hogy a vál- Újszegeden helyezkedett eL kitöltve, s így nem eOeö­Ialatok dolgozói nem tesz- Mindhárom gyáregységben őrizhető!) nek egyebet, mint étnek az azonban egyforma képet mu_ s hasonló a helyzet a Ken­ődött lehetőséggel, jobb mun- tat az újonnan belépők meg- derfonó- és Szövőipari Vál­kakörben igyekeznek elhe- oszlása. Vállalati szinten az lalatnál is. Tizenöt előző l.vezkedni. 1232 kilépő közül mindösz- munkahelyéről önkényesen S melyek azok a körűimé- sze 154 volt szakmunkás, távozott új dolgozó bére nyek. amelyek elősegítik en- Felvenni pedig csak 103 több. Közel ugyanannyit nek a lehetőségnek minél szakmunkást vettek fel. 11-en. kevesebbet pedig 12-en nagyobb mérvű kihasználó- A gyáregységek közül az keresnek. (Tizenkét munka­Bat? újszegediből például 50 szak- könyvet helytelenül tödtöt­munkás — főként szövők — tek ki.) Útirány: Új vállalatok felé távozott. S a felvétel; sta- Az elemzett vállalatok kö­, tisztikában feltüntetett , 82 zül a kéziszerszámgyárban Hogyan alakult a munkás- szakmunkás is nagy szaza- ^ az autójavítónál nem mu­vándorlás egyes üzemeink- lókban szövőkből tevődik ki. tatkozott az önkényesen fel­ben az eltelt tíz hónapban? Ez a számadat is jellemzően vettek bérében jelentős A vizsgáit nyolc szegedi bizonyítja a textilművek engedés. A többi vállalat­üzem kózul — ruhagyár, ..konkurrenciáját". nál általában megszegték ezt Xl-es Autójavító v általat, A számadatok tanuskod- a rendeletet Kenderfonó- és Szövőipari nak még arról is, hogy a Vállalat, falemezgyár. tex- vándorlók — elsősorban se­tilművek. Ládaipari Válla- gédmunkások — olyan eni­lat, Kéziszerszámgyár — a berek, akik szakmunkás-ké­kábelgyár és a textilművek pesítéssel nem rendelkez­vezet a munkásvándorlások nek statisztikáján, m.nm M|Wh statisztikája A kilépők külön csoport­ját alkotják azok. akiknek a munkakönyvében sen" bejegyzés Megkezdődött a megyei tsz-ekben dolgozó kertészek, szőlészek, gyümölcstermesz­tök téli továbbképző tanfo­lyama. Már az első előadá­i sokra sokan jöttek be a sze­' ger*.- • • ' ;s. Mint Tóth Irén, a járási tanács vb me­zőgazdasági osztályának szak­oktatási felügyelője elmon­dotta, vonzóak, érdekesek az előadások. Országoshírű szak­emberek, egyetemi tanárok beszélnek a háztáji és a nagyüzemi kertészeti terme­lés időiszerű gazdasági, üzem­szervezési és más szakmai problémáiról. S az előadások szorosan kapcsolódnak a sze­gedi táj sajátos gazdasági viszonyaihoz is. a legközelebbi továbbkép­ző előadást december 22-én A kábelgyárban 641 mun­kás. adminisztratív, műsza­ki dolgozó van. Az év eddig eltelt időszakéban 274-en váltak meg az üzemtől, s dolgozót — tehát az És itt, ezekkel a számada­tokkal világosodik meg, hogy nem lehet mindent — min­den munkahely-változtatást — a több kereseti lehető­ségre fogni. A munkásván­dorlás oka kereshető jelen­leg alakuló, formálódó, fej­lődő társadalmunkban a ve­zetés fegyelmezetlensége, az üzemek szociális körülmé­,önkénye- nyeiben az emberekkel való olvasható, bánásmódban és a vállalatok 508 új SttetT A "t'tömüveta Xzele^rvülaltaők-közü) munkakörülményeinek hely­nagyobb üzem s így maga- a kilépettek számához vi- zeteoen is. sabbak számadataik is. Eb- szonyítva a falemezgyarbol Mery Eva 9 órakor tartják a járási ta­nács Széchenyi téri székhá­zának nagytermében. Ezúttal Sas Béla, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője a kertészeti terme­lésre vonatkozó és az áruér­tékesítéssel kapcsolatos jog­szabályokat ismerteti. Nagy érdeklődésre tart számot Claus József mérnök január 5-i előadása is, melyen első­sorban az őszibarack ter­mesztők gyarapíthatják tu­dásukat. Az elfoadó a fajták megválasztására, a telepítés mócré'ataira, a nagyüzemben alkalmazható növényápolasi eljárásokra és a növényvéde­lemre tér ki különös tekintet­tel. Az minden ér­deklődő meghívó nélkül is szabadon látogathatja. Kolloh viuni'sorozaí a műanyagok alkalmazásáról Elkészült &z MTESZ jövö évi munkaterve Elkészült a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége Csongrád megyei intéző bizottságának jövő évi munkaterve. A programból többek között ki­emelkedik az 1965 márciusá­ban ismét sorrakerülő üzemi technika hónapja, valamint az a tagegyesületek közre­működésével rendezendő kollokviumsorozat, mely a műanyagok felhasználási le­hetőségeivel foglalkozik a megyében található vala­mennyi iparágban. A műszaki és tudományos munka színvonalát a szak­és munkabizottságok prog­ramja biztosítja. A 11 terve­zett bizottság a legfontosabb műszaki és ipargazdasági fel­adatok megoldásában igyek­szik majd eredményi felmu­tatni. Foglalkoznak a harma­dik ötéves terv előkészítésé­vel, a tudományos módsze­rek üzemi elterjesztésével, munka- és üzemszervezés­sel, műszaki fejlesztéssel, a városi közlekedéssel, az ex­porttevékenységgel és az im­portanyagok gazdaságos fel­használásával is, hogy csak néhányat említsünk meg a sok témából. Az intéző bi­zottság központi munkabi­zottságai is élénk tevékenysé­get fejtenek ki az ipargazda­ság, oktatás, mérés- és auto­matizálás, a műszaki propa­ganda tekintetében. Az MTESZ tovább növeli hatékonyságát a jövő eszten­dőben. Tervezik a Földtani Társulat, valamint a Nyom­da- és Papíripari Tudomá­nyos Egyesület helyi csoport­jának megalakítását, s a hőd­mezővásárhelyi MTESZ-cso­port létrehívását. A külföldi kapcsolatok elmélyítését hi­vatott szolgálni a külügyi bizottság felállítása. az emberibb világ, a szocia­lizmus és a régi, az embert elnyomó erók, a kapitaliz­mus világa között. A mi nemzeti példánk egyben szocialista példamutatás is. Eredményeink erőt, meggyő­ződést és gyakorlati tapasz­talatokat sugároznak azok­nak a százmillióknak, akik — különösen a nemzeti sza­badságukat nemrég elnyert országokban — az új élet építésének helyes útját és példáját keresik. A szocialista nemzeti büsz­keség nem azonos az öntelt, fennhéjázó büszkéi kedéssel. Helyzetünket, eredményein­ket és gyengeségeinket na­gyon reálisan kell értékel­nünk, s miközben a jót ki­emeljük, megmutatjuk a hi­bákat, bajokat — éppen, mint nemzeti öntudatun­kat sértő jelenségeket — szenvedélyesen kell bírál­nunk, ostoroznunk. S itt tá­volról sem elegendő, ha csu­pán — a dolgok könnyebb oldalát véve — országos szin­ten maradunk. A nemzeti büszkeség nem tűrheti el a kisebb munkakollektívák, az egyes személyek hanyagsá­gát, fegyelmezetlenségét, pontatlanságát sem, hiszen összeredményében ez is hír­nevűnknek árt ii amis az olyan nemzeti büszkeség, amely lán­gol, amikor az olimpia ma­gyar győzelmeiről értesül, de közömbös például az export­szállítások sorsát illetően. Hírünket a világba minde­nekelőtt termékeink szállít­ják; mérik mit érünk, de to­vábbmenve: külkereskedel­mi mérlegünk alakulása a le­hető legközvetlenebbül hat az egyes dolgozó életszínvo­nalának formálására is. Két évtized alatt nemzeti történelmünk legnagyobb fejlődését vittük végbe, ami­kor nagy erőfeszítésekkel leraktuk a szocializmus alap­jait hazánkban és hatalmas utat tettünk meg a szocialis­ta nemzetté válásban is. A szocialista nemzeti öntudat érzése mindebben nagysze­rű hajtóerőnk volt. Ma, ami­kor a szocializmus építésé­nek betetőzése van napi­renden, nemzeti büszkesé­günk még inkább kötelez és sarkall bennünket, hogy a népek nagy családjában tet­teinkkel kivívjuk milliók és milliók elismerését, becsülé­sét. NEMES J A NOS Szombat. 1964. december 19. Otu/YIAGYARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents