Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-17 / 269. szám

A jólét biztos alapja a többtermelés Erdei Ferenc akadémikus találkozása megyei mezőgazdasági szakemberekkel Erdei Ferenc akadémikus, számos, ma még alig észre- Sok hasznos tanácsa közül a Hazafias Népfront Orszá- vehető hibára is felhívta a Erdei elvtárs különösen gns Tanácsának főtitkára figyelmet. Többek között ar. szombaton csaknem egész ra a jelenségre is, hogy a kiemelte az önálló vállait apot töltött az apátfalvi gazdák közösbői eredő jőve- lati gazdálkodásra való töP.ttőfi Tsz gazdái körében, s delme az utóbbi években rekvcs fontosságát, a szövetkezeti építés aktuá- sokkal nagyobb mértékben lis kérdéseiről tanácskozott növekedett, mint amennyit a Mint mondotta, me-szemevelük. Hétfőn pedig a ma- termelés nívója emelkedett, nően könnyíti és eredmékói járási tanács székháza- Márpedig nyesse teszi a vezetést az, ban több mint száz agrár- _ ha a tsz-eken belül önelszámérnök. tsz-elnök. üzemgaz- * növekvő paraszti jólét moló ágazati rendszert aladász, állattenyésztő és más egyetlen biztos alapja csak- kítunk ki. is a többterinelés lehet. Az. előadás és a vita napiErdei Ferenc akadémikus vendjén! telerepelt még az 1 anyagi erdekeltseg novelese előadásában kitért azokra a és a háztáji gazdaságok szei'eladatokra is, melyek a bú- repe is. Kiderült, hogy máimegelégedéssel vettek tu- ^termesztésben és a szarvas- az országos hírű makói tszdomást a sokoldalú kuta- marha-tenyésztés fejlesztésé- ekben is tómunkárúl, ben vár tsz-einkre. Tények- bizonyos mértékig a fejmelyet a Magyar Tudomá- SiiSó^ tó- ««• vált . sínyos Akadémia és az FM véve minden állatfajtából «na munkaegység-rendszer, különböző szervei folytatnak több van már a magyar me- A ta j^en es/közzel . szövetkeze ti vezetés javi- törekszik az egységek szatása. az anyag] érdekeltség ' erősen =k f ?* a ^inéeégi növelése és a terméshoza- a kó^zös gazdaságokban, Srk- ^llta^S mok emelése erdekeben. hogy ez ban hangsúlyozta: az anyagi Megemlítette a többi között, 8 szaporodás még mindig érdekeltség növelése közben ! nem kerülhetők meg a terméseredmények. Értelmetlenség anyagi érdekeltségről beszélni akrr EGYETLEN TENYEZO szákember találkozott Erdei elvtárssal, hogy megvitassák az új feladatokat. A szakemberek nagy hogy a Tudományos Akadémia és az FM közös kezelésében 1965. január 1-gyel új költségszámítás] központ kezdi meg munkáját. A központ feladata lesz. hogy az összegyűjtött tapasztalatokat felhasználva többek között nem tudja ellensúlyozni azt a csökkenést, amit a háztáji állományban következett be az utóbbi évek során. Elismeréssel szólt arról is többek között, hogy a maegységes ügyvitelt és üzem- lói városi és járási tsz-ek kor, ha a gazdák nincsenek közvetlenül is érdekelve a hozamok növelésében. vitelt rendszert dolgozzon JJgn-g^ keresztüla M _ be keU bi a tsz-ck számára. 24 renmá^ritlag szemtermést dezkednj a háztáji gazdásáA Hazafias Népfront Or- állandósítottak. Ez is nagy szagos Tanácsának főtitkára életerejüket bizonyítja. ho^a hSakLfa ___________ — jövőben még több áru jus| son a népgazdaságnak. E tanácskozások alkalmával a makói járási tsz-ek felelős vezetői egy új közös vállalatot is alakítottak. Hatalmas hőenergia-készletek hazánk földjének mélyén Megkezdődött a geotermikus energiahasznositási ankét Az Országos Műszaki Fej- Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felkérésére lesztési Bizottság által tavaly a Műszaki és Természettudo- életrehívott Geotermikus Tumányi Egyesületek Szövetéé- dományos és Műszaki Tanacs ee és ennek öt tagegyesülete kijelölte mar az országban áLtal rendezett másfél napos azt a 40 000 negyzetkilomeImkétra gyűltek össze hétfőn teres területet, ahol ez a geodélután a Technika Házában termikus energia kitermelheaz érdekelt szakemberek. A tőnek látszik, s ahol egyebtanácskozás célja megvitatni ként a távlati fogyasztói igéa aeotermikus energia hasz- nyek kielegitesehez korulbenosításának lehetőségeit lül ötmillió tonna hazai szenet kellene elegetní. Hazánk földje alatt — A tanácskozást az ankét amint erre megnyitó beszede- pfeztvevői kedden délelőtt ben Kiss Árpád, az Országos két szeiÍCjéban folytatják. Műszaki Fejlesztési Bizottság (MTI) elnöke utalt — a föld középpontja felé haladva a hőmérséklet sokkal gyorsabban emelkedik mint másutt. Ebből a mélységi hőkészletbőí hasznosítható úgynevezett geotermikus energiamennyiség csak százezer billió kalóriákban fejezhető ki: jóval nagyobb összes szénég szénhidrogén-készleteink fűtőértékénél. Hazánk földjének ezzel a különlegességével már a múlt század harmadik harmadában is tisztában voltak, de azt a lehetőséget, hogy ez a felszín alatti hőkészlet esetleg energiaforrásként is felhasználható lenne, csak az elmúlt évtizedekben vetette fel az ipar rendkívül gyors fejlődésével kapcsolatban megnőtt energiaszükséglet. A gondolat életrevalóságát azonban csak számos tudományos kérdés előzetes tisztázása alapján lehet eldönteni. Az ankét első előadója dr. Boldizsár Tibor egyetemi ta-1 nár hangsúlyozta, hogy a geotermikus viszonyokat eddig az egész világon sehol másutt olyan részletesen fel nem tárták, mint éppen nálunk. Az azonban bizonyos, hogy a 100 Celsius fok körüli hőmérséklet a föld más tájain 4000—60r0 méteres, ná Minden holdnyi szántóföld után három forintot fizetnek be közös alapra, s ebből tartják fenn a makói járás és város tsz-einek Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomását. Ezen az állomáson egyetemi végzettségű agrárszakemberek dolgoznak. Tudományos tanácsokkal látják el a gazdaságokat. Segítenek az élenjáró módszereit általános elterjesztésében. Nagy szerep hárul rájuk többek között a talajerő-állapot rendszeres vizsgálatában és a szükséges ható- és javítóanyagok meghatározásában. J

úlius 22-én az idén is kezdetét vette az évfordulók sora. Az európai szocialista országok, abban a sorrendben. ahogy független államokká váltak — ünnepségeken emlékeznek felsza badulásukra. Az évfordulót köszöntő feliratokra ezúttal felkerült a második X is A jelent már húsz esztendő választja el a múlttól: a nehéz várakozások után végre beteljesülést hozó napoktól. Most, közösen ünnepelve hadd szóljunk a két évtized változásainak egyetlen tényezőjéről, amely megsokszorozta az erőket — olyannyira, hogy a társadalmi igazságtételre. a kulturális és gazdasági elmaradottság felszámolására es a gyors előretörésre is futotta — arról a tényezőről, amelyet a kölcsönös egymásra támaszkodás, a kiterjedt együttműködés jelentett a nehéz időkben és a felemelkedés mind könnyebbé váló napjaiban egyaránt. Ezek az országok a második világháborús hadszíntér legjobban elpusztított területei voltak. A Szovjetunió európai részén a Volgáig és a Kaukázus lábáig mindent felégettek a fasiszták, lengyelországi pusztításaikra csak az infernális jelző illik, Romániában megbénult a gazdaság legfontosabb ága. az olajipar. A hazánkat ért veszteségekről a kishitűek úgy nyilatkoztak,, hogy évtizedek sem lesznek elegendők pótlásukhoz. A mai NDK nemcsak romokban heveit, de nélkülözte mindazt, amit a régi Németországnak — kohókban, bányákban, erőművekben és gyárakban — a Ruhr jelentett. É6 így sorolhatnánk tovább. A nullpont volt ez. s nemcsak a szokásos fejlődési görbék kezdőpontjának értelmében. Azért is, mert az országok egy része — történelmi adottságok révén — lényeges ipari potenciált megelőzőleg sem mondhatott magáénak. A helyreállítás időszaka — évtizedek helyett — évek alatt lezárult. Hazánkban az ipar. a köziekedós és a mezőgazdaság termelése az első ötéves terv. az ötvenes évek kezdetére elérte és bizonyos ágakban meg is haladta a háború előttit. Az NDK létrehozta saját új ipari bázisát és a világ első tíz ipari államának egyikévé vált Románia nemcsak olajiparát állította helyre, de már az ötvenes években sok más ipari objektumot telepített. Különösen sokat árul el a változásokról, miután közvetlen összehasonlításra ad lehetőséget. Bulgária példája. A felszabadulás előtti gazdasági struktúráját, ipari fejlettségét tekintve nem különbözött a szomszédos Görögországtól és Törökországtól. Az oly fontos villamosenergia-termelésben pedig alul is maradt a'két szomszédállamén. És manapság több villamos energiát termel, mint Görögország és Törökország együttvéve, egy főre jutó ölomtermelésben Ausztrália után a második, ciktermelésben a negyedik a világon. I

iermészetesen nem kívánjuk csökkenteni azokat az áldozatokat, amelyeket mindez az egyes országok lakosságától külön-külön is megkövetelt. Hadd emlékeztessünk arra, hogy Csehszlovákia ezekben az években a maga fejlett, többé-kevésbé érintetlen iparával a szocialista országok valóságos, műhelyévé vált. Hogy a Szovjetunió nagy figyelmet szentelt a népi demokratikus országok gazdaságának a regenerálódásához szükséges igények kielégítésére. Nem egészen 12 év alatt kereken 500 gyárberendezést szállított ezeknek az országoknak. Nem árt utalni arra, hogy ez a 12 év a hidegháború legridegebb időszakára esik. amikor a tőkés világ vezető hatalma a bomba bűvöletében az „amerikai évszázad" legendájában élt. A történelem kerekének visszafordításához érzett erőt magában, s politikáját partnereivei is elfogadtatva. a szocialista országok erős-zakos megdöntésére, gazdasági megfojtására készülődött. A szocialista államok szoros együttműködése a legszigorúbb gazdasági vesztegzár következményeit is semmissé tette. Hogy az embargó megszorításain ma mar betömhetetlen rések tátonganak, hogy a kelet—nyugati kereskedelem iránt Nyugat-Európában jelentős érdeklődés mutatkozik és hogy az „amerikai évszázad" legendája is a múlté, ebiren éppen a szocialista országok megszilárdulásának van alapvető szerepe. A szocialista országok együttműködésének néhány jellegzetességét említettük. Ezek közül is a leglényegesebb, hogy a Szovjetunió a gazdasági kapcsolatokban olyan pozíciót vállalt, amelyre korábbról, cz ipaii országok részéről egyáltalán nem találunk példát. Olyan pozíciót, amely a tőkés világban a gyarmati országokra volt jellemző: nyersanyagokat szállítani és képzárukat vásárolni. Hazánk, Csehszlovákia. az NDK vasércben, ásványolajban, a színesfémek jó í észé ben nem éppen gazdag szükségleteinek nagy részét kénytelen ' importból fedezni. Bár a nyersanyagkitermelés a legtöbb ráfordítást igénylő ágazat, a Szovjetunió vállalta a nyersanyagszállító szerepét. Fedezi például Magyarország, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság v;*érc- és ásványolaj-szükségletének 70—90 százalékát. Színesfém-szükségletének 55—65 százaiékát kőszén- és kokszszükségletének felét, hazánk fűrészeltfa-importjának csaknem egészét.. A kapcsolatok ilyen iránya hozzásegítette a szocialista országokat anhoz, hogy külkereskedelmükben szokatlanul magas arányt biztosítsanak a készáruexportnak. . . L

gyanakkor a szovjet gépgyárak a komplex termelőberendezések beszerzésének is forrásai és csaknem másfél évtizeden keresztül — az embargó korszakában — egyedüli forrásai voltali a szocialista országok számára. Semmivel sem kisebb a jelentősége annak, hogy az árukapcsolatok hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások keretében bonyolódtak ós bonyolódnak. A sok éves szerződések biztos beszerzési lehetőségeket és értékesítési piacokat kínálnak. Az ipari alapok így megnyugtatóan fejleszthető és ily módon e szerződések az országokon belüli tervgazdálkodás nélkülözhetetlen elemei. A saját erőből végre nem hajtható célkitűzések valóraválásához mi is. partnereink is hiteleket vehettünk igénybe, mégpedig a tőkés pénzvilágban egyáltalán nem szokásos feltételek ég kamat mellett. A Szovjetunió egymaga több mint 30 milliárd (régi) rubel hitelt nyújtott a nép] demokratikus országoknak. Ez — 1946 és 1958 között — népgazdasági beruházásaiknak hét-kilenc százalékát fedezte. Bulgária például ebben az időszakban összes bein húzásainak egynegyedét szovjet hitelekből valósította meg. Hazánk 1957-ben Csehszlovákiától 100, Lengyelországtól 40, az NDK-tól 60. Romániától 40. Bulgáriától 7 cs a Szovjetuniótól 850 millió rubel hitelt kapott. Jelenlegi, második ötéves tervünk megvalósításához 380 millió rubeles hitelt nyújtott a Szovjetunió, ez az előirányzott gépimport 14 százalékát fedezi. Románia az 1958—60 között importált berendezések egyharmadát ugyancsak szovjet hitelek keretében kapta. A hitelek újabban már közös beruházások finanszírozását szolgálják. Egyebek között Csehszlovákia nagy összegű hitelt nyújt Lengyelországnak a szénbányászat bővítéséhez, amíg az szénszállításokkal egyenlíti ki tartozását. Az NDK és Lengyelország a lengyel barnaszénvagyon fel. tárására kötött megállapodást hazánk a romániai földgázkincs feltárásában vesz részt. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a hitelek kamata nem haladja meg a három százalékot, hogy áruszállításokkal egyenlíthetők ki és a belőlük létesülő termelőberendezések azon országok tulajdonátképezik, amelynek területén épülnek, nyüvarivaJó. hogy a kölcsönös segítés hatásos megnyilvánulásáról van szó. i^rem hagyható figyelmen kívül a műj k szaki tudományos együttműködés sem. Ennek keretében az egyes országok és azok legkülönbözőbb iparágai csaknem ingyen kapják a fejlesztéshez szükséges műszaki dokumentációkat, a konstrukciók és a gyártási eljárások tervrajzait. és leírásait. Ilyen jellegű együttműködést a tőkés világ nem ismer. Ott hasonló dokumentációkat csak borsos, licenc díjakért adnak el és olyan termékértékesítési megkötöttségekkel", amelyek a licenctutajdonos piacait nem zavarják. A műszaki tudományos együttműködés hatásának jellemzésére mindössze két magyar vonatkozású példát említenénk. Az egyik: orvosi műszeriparunk 1957-ben komplett dokumentációkat vett át a Szovjetuniótól és velük együtt mindjárt olyan volumenű rendelést, hogy termelését megháromszorozta. A másik: jelenleg a szocialista országok egyetemein, főként olyan szakókon, amelyek nálunk egyáltalán nincsenek. 500 elsőéves magyar hallgató tanul. Ez a szám maga=abb. mint a veszprémi Vegyipari Egyetem elsőéveseinek létszáma, eléri a miskolci Nehézipari Egyetemét. Az ösztöndíjas csere lényegében egy teljes egyetem igen költséges felépítésével ér fel. Az ünnepségsorozat és az ünnepi megemlékezések közben sem kívánjuk feledtetni. hogy a szocialista országok együttműködése fokozatosan fejlődött ki: a tervszerű szakosításon és kooperáción alapuló munkamegosztásra irányuló tudatos törekvés csak a legutóbbi időket jellemzi. Hr, azonban ez az elkövetkezendő évek it jndennapi gyakorlatává lesz. a további évtizedek krónikása még meredekebb tejlödé* útjairól adhat maid számot MÁRTON MIKLÓS /'// ~f\/ Tf)D KiYDk' A Német Demkoratikus Köz UJ I V-l U!\l\ I Ul\ társaságban gyors ütembe: : Közütemben fejlesztik és tökéletesítik a televíziós adás hálózalát. Ennek egyik bizonyítéka a képen látható tv adótorony, melyet az idén emeltek a Kyffhausergeblrge-n. Máris lünk viszont átlag 2000 méte-1 új torony építését határozták el: jövőre Berlin központl-es mélységben található meg. Hazánk földje alatt tehát valóságos forró tenger terül el. jában megkezdik egy 360 méter magas iv-lorony építését, melyen 260 méter magasságban kilátót is kiképeznek és kávéházat helyeznek cl. Képünkön: az idén avatott Kyffhausergebirge-i adótorony és közvetitőállomás csúcsa. fi japán gazdasági küidiittség látogatásai Tokusaburo Kosakát, a japán kormány hazánkban tartózkodó gazdasági küldöttségnek vezetőjét, és a delegáció néhány tagját héttőn hivatalában fogadta Bíró József külkereskedelmi miniszter, valamint Mód 'Péter, a külügyminiszter első helyettese. A látogatásokon jelen volt Ken-Ichiro Yoshida. japán | rendkívüli és meghatalmazott ! magyarországi nagykövete is. Hazaérkezett a Szovjetunióból az MSZBT és a SZOT küldöttsége Vasárnap hazaérkezett az MSZBT küldöttsége, amely Jakab Sándornak, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárának vezetésével tíz napot töltött a Szovjetunióban és részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójának ünnepségein. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Kristóf István, az MSZBT főtitkára, és a társaság több vezető munkatársa, valamint G. I. Turjanyica. a szovjet nagykövetség első titkára fogadta. * Vasárnap visszaérkezett a Szovjetunióból az a szakszervezeti küldöttség, amely Beckl Sándornak, a SZOT titkárának vezetésével a Szovjet Szakszervezetek közgazdasági tevékenységét tanulmányozza. (MTI) Kedd. 1964, november 11 Oit-MAGYARORSZÁG 3