Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-15 / 268. szám
A béke mindnyá junk közös műve Az ébredő város romantikája mindig" megkapó. Olyan, akár valami csodás varázslat Csönd, nyújtózó éledés, hirtelen támadt pezsgő lüktetés. Harsogó nyugalom. Bizakodás a mába. Hit a holnapokban. Az álmokban és a tervekben. Béke. De a romantikát felváltotta a radar. Igaz, az is r-rel kezdődik, de míg a romantika álmodozásra serkent, a radar kegyetlen, csak a valóságot mutatja. A valóság pedig: a béke nem az emberektől független nyugalmi állapot A béke — harc. Sokan mégis másként hiszik. Számukra a béke — van, létezik, s ez az állapot jó dolog Jó, mert dolgozhatnak, tanulhatnak, járhatják a világot, tervezhetik a maguk holnapját Egy ismerősöm, aki most lépett a gimnáziumi érettségi évébe — harmickét éves fejjel —, úgy beszél arról, hogy jövő ősszel egyetemi hallgató lesz, mintha csak azt modaná: esik az eső, vagy az idén korán beköszöntött ez ősz. Barátom, aki alig egy hete érkezett vissza ráma— párizsi kirándulásról, már nemcsak azt tervezi, hogy jövőre a jugoszláv tengerparton tölti a nyarat, hanem azt is biztosan állítja: ket év múlva Anglia 6zerepel az útiprogramjában. Amikor megkérdeztem tőlük, biztosak-e terveik megvalósulásában, felháborodottan kifakadtak: miért képzelem én őket felelőtlen embereknek? Rendszerünk szilárd, az ország gyors ütemben fejlődik. Ez terveik egyik biztos alapja. A másik: a béke. Akaratlanul is rájuk kérdeztem: melyikük mit tett azért, hogy a béke megmaradjon? Megmosolyogtak. Mit? Ugyan ... Nem rajtunk áll vagy bukik a béke. Mi ahhoz túlságosan „kisemberek" vagyunk De nem is az a fontos, hogy ki mit tesz érte, hanem a tény: béke van. Külföldet járt barátom még hozzátette: azért sincs semmi baj, mert nyugaton is békét akarnak a dolgozók. A „kisembereknek" soha semmilyen korban nem hiányzott a háború. A háborúban a „kisember" mindig csak veszített Olyan korban élünk, amely érettséget követel az embertől. Érettséget és felelősséget nemcsak a munkában és a közügyek intézésében, hanem a béke megőrzésében is. Mert a béke nincs egyéni felelősség nélkül, s ennek a felelősségnek az alapja csak az az elv lehet: kinek-kinek a maga posztján éberein és odaadóan, fáradtságot nem kímélve kell dolgoznia — ez a ma békeharca. Könnyen hiszi sok ember: a béke létezik tőlünk függetlenül is. Hogy a béke örök. Pedig az igazság más. A béke — mindennapos harc. Évek, évtizedek harca. A nemzetközi élet évről évre világosabban bizonyítja, hogy a háború többé nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Határozott véleményünk, hogy a két világrendszernek békésen kell egymás mellett élnie. Anélkül, hogy ez módosítaná korunk fő ellentétét: a kapitalizmus és a szocializmus kibékithetetlenségét. A békés egymás mellett élés olyan nemzetközi méretű osztályharc, amelynek középpontjában a két világrendszer gazdasági versenye. politikai és Ideológiai küzdelme álL Mindenki előtt világos, hogy egy új világháborús ösz.szecsapás súlyos kockázattal járna. Mégis vannak olyan veszett monopolista körök, amelyek nem riadnának viszsza, hogy egy újabb, minden eddiginél borzalmasabb világégésbe sodorják a népeket, hogy így akadályozzák a szocializmus világméretű térhódítását. Más monopolista körök, amelyek józanabbul értékelik e két rendszer erőviszonyait, más módszert választanak. Semlegesség, liberalizmus, békés átalakulás, nacionalizmus —• így fogalmazták meg új taktikájukat. Hogy mit értenek a hangzatos és megtévesztő jelszavakon? A semlegesség valójában elszakadást jelentene, „hidat", amely .Átvezetné" a szocialista országokat az imperializmus táborába. A liberalizmus sem veszélytelenebb, mert célja: a szocialista demokrácia átváltoztatása polgárt demokráciává. A békés átalakulás jelszava ^mögött a tőkés társadalom rekonstrukciója rejtőzik. Ami pedig a nacionalizmust illeti, célja világos: viszály és szakadás előidézése a szocialista táboron belül. Ezek a nézetek, ha burkolt formában is, de erőteljes támadást jelentenek a béke ellen. Fellépni ellenük minden becsületes, jószándékú ember kötelessége, a maga szűkebb és tágabb közössége érdekében egyaránt. Nemcsak a munkában, hanem ezeknek az agysejteket mérgező nézeteknek káros hatása ellen is harcolni kell mindnyájunknak, hogy egy pillanatnyi nyugta se lehessen az ideológiai diverziónak. A huszadik század ellentmondásokkal terhes kor. Hol ámulattal, hol büszkén, hol félve beszélünk róla. Okkal. A műholdak már a világmindenséggel fércelik össze életünket. És kezünkben a megsemmisülés, a poklok pokla. Kemény leckét adtunk fel önmagunknak, amely alól senki számára nincs, mert nem lehet kibúvó. A romantikát felváltotta a radar. Igaz, hogy az is r-rel kezdődik, de míg a romantika álmodozásra serkent, a radar kegyetlen, csak a valóságot mutatja. S a valóság: senki ne higgye, hogy nélküle megvédhető a béke. PATAKI PAI> VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mmm M A G Y 4 R SZOCIÁLIST* WVSRAS PART LAPJA 54. évfolyam, Ara: 60 fillér Vasárnap, 1964. november 15. ísnÉíViÜ! Kétezer holdnyi új telepítés az orszáiplísl •immmmartut^vMwmi A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafus (2. bekezdése) alapján az országgyűlést 1964. november 19. napjára (csütörtök délelőtt tizenegy órára) összehívta. (MTI) Már e héten megkezdődik a szegedi járásban a szőlő- és gyümölcstelepítés előkészítése. Most ősszel és tavasszal 912 hold gyümölcsös és 916 hold szőlő telepítése szerepel a programban. A telepítő gazdaságok azonban szaporítóanyag hiánnyal küszködnek, ezért nagy jelentőségű a gazdaságok saját faiskolájából minél több csemetét kitermelni. Képünkön: Újszegeden, a Haladás Tsz faiskolájában szállításra készítik elő a csemetéket 300 000 darabot küldenek más gazdaságokba. teljesíti Megtartották a KISZ szegedi városi küldöttértekezletét A KISZ VI. kongresszusára készülve tegnap tartotta a KISZ Szeged városi bizottsága küldött értekezletét, melyen 200 küldött és 50 meghívott vett részt a város fiataljainak képviseletében. A küldöttértekezlet elnökségében foglalt helyet Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, dr. Biczó G\ örgv. a városi tanács vb elnöke, Bíró Lajos, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára. Gál Lajos, a KISZ Központi Bizottsága egyetemi osztályának munkatársa, Gábor Erzsébet, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat KISZ bizottságának titkára, Várkonyi Zoltán, a József Attila Tudományegyetem KISZbizottságának titkára és Valastyán Pál, a Radnóti Miklós Gimnázium KISZ-bizottságának titkára. A küldöttgyűlésen dr. Széli Éva, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a városi tanács egészségügyi osztályának főorvosa elnökölt. KISZ .Szeged városi végrehajtó bizottságának nevében a legutóbbi választás óta eltelt négy év munkájáról dr. Földi Gábor, a bizottság titkára számolt be. A városi KISZ-bizottság beszámolója — Szeged város ifjúságának eszmei, politikai fejlődése és helyzete elválaszthatatlan az elmúlt húsz év eredményeitől. Nagy hatással van fiataljainkra a párt reális politikáján nyugvó egészséges társadalmi közszellem, az emberségesség, a kölcsönös bizalom légköre. A KISZ Központi Bizottság kongreszszusi téziseiben elemzett megállapítások helytállóak Szeged fiatalságának fejlődésére is, annak általános vonásaival egybeesnek. Ifjúságunk teljesíti a rábízott feladatokat és büszke arra, hogy részese lehet az egész nép nagyszerű tevékenységének, a szocializmus építésének — kezdte beszámolóját dr. Földi Gábor. Ezután arról beszélt, hogy munkásifjúságunk eszmei-politikai fejlődésére a pozitív vonások jellemzők, városunkban az ipari fejlődés az utóbbi években erőteljes méreteket öltött — A mezőgazdaságban dolgozó fiataljaink társadalmi helyzetét a mezőgazdaság szocialista átszervezésének győzelme határozza meg. A szegedi termelőszövetkezetekben 120 fiatal dolgozik, s közülük 53 tagja a KISZnek. Ezek a fiatalok vállalják az új szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésével! járó problémákat. Elismerésre méltó eredményeket érnek el. Átlagjövedelmük meghaladja az évi 14 ezer forintot ls. — Városunk sajátosságánál fogva az itt élő fiatalok és KISZ-tagok többségét a diákfiatalok adják. Az ifjúságra általában ható tényezők mellett a tanulóifjúság helyzetét, eszmei-politikai fejlődését kedvezően befolyásolja az oktatási reform, a származás szerinti kategorizálás eltörlése, az új ösztöndíj- és menzarendelet bevezetése. — Beszámolója további részében beszélt a tanulóifjúság rétegeinek politikai, erkölcsi arculatáról, majd rátért a felsőfokú tanintézetek politikai nevelőmunkájára. — Egyetemi, főiskolai hallgatóink egy részének tudatában nem jár még együtt a szakember fogalma az új, szocialista értelmiség iránt támasztott társadalmi igényekkel. Ezért ezekben a KISZ-szervezetekben legfontosabb feladat a kommunista szakemberképzés folyamatának elősegítése, az eszmei-politikai nevelő munka fokozása, a közösségi élet erősítése. — Az elmúlt években rohamosan nőtt a közép- és szakmunkástanuló-iskolás KISZ-taglétszám. Városunkban is az általános iskolák nyolcadik osztályát elvégzett fiatalok mintegy 80 százaléka ezekben az iskolákban tanul tovább. Ezek a fiatalok többségükben becsülettel elvégzik iskolai és szakmai tanulmányaikat, aktívan részt vesznek » társadalmi munkákban és egyre több azoknak a száma, akik őszinte állásfoglalással vitatkoznak különféle politikai és ideológiai kérdésekben. Vázolta a KISZ városi titkára az ifjúság valamennyi rétegénél ma még fellelhető kispolgári életszemlélet maradványaiból táplálkozó káros nézeteket és hatásukat a fiatalok életére. Miháfuielek IIÜIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIINIIMI úi ulia IIIÜHIIIIIIIIIIMIIIIIIMI Mihálytelek bekötő útját közel egymillió forint költséggel felújítja a KPM Hódmezővásárhelyi Ütügyt Igazgatósága. A munka jelenlegi állása szerint várható, hogy a kH itelcző. a Csongrád meg>ei Közúti Vállalat az év végén áladja rendeltetésének a korszerű bekötő utat. (Somogyin* felv.) Hátezer fiatal a termelési mozgalmakban — A termelés új módszerei elterjesztésénél, az üj technológiai eljárások bevezetésénél nagymértékben lehet támaszkodni a fiatalokra, akik életkoruknál fogva is vonzódnak az újhoz. A fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsai, a Kiváló ifjú mérnök, technikus és közgazdász mozgalom legfontosabb feladata, hogy e mozgalmak keretében a termelékenység emelésén munkálkodjanak. — Városunkban jelenleg 312 brigádban 2100 fiatal dolgozik és közel 7 ezren vesznek részt a különféle termelési mozgalmakban. Tevékenységük legfontosabb ismérve az az erőfeszítés, amelyet a tervek teljesítésére fordítanak. A jövőben fokozni kell az üzemi fiatalok között a brigádmozgalom, kUlönösen a szocialista címért küzdő brigádok szervezését. — A szocialista építőmunka segítésének egyik legfontosabb formája a védnökségvállalás. A négy év előtti küldöttértekezlet védnökséget vállalat a hattyastelepi vízátemeiő építése felett. Jó munkájuk nagymértékben elősegítette, hogy a csatorna határidő előtt készült el. Az üzemi KISZszervezeteink átgondolt helyi védnökségvállalásokkal segítették üzemük legfontosabb beruházásainak építkezéseit. Elmondotta hogy az 1960as küldöttértekezlet szerint a szegedi fiatalok 3 millió forint évi megtakarítást vállaltak. A vállalásukat évről (Folytatás a 3. oldalon-)