Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-15 / 268. szám

A béke mindnyá junk közös műve Az ébredő város romantikája mindig" megkapó. Olyan, akár valami csodás varázslat Csönd, nyújtózó éle­dés, hirtelen támadt pezsgő lüktetés. Harsogó nyugalom. Bizakodás a mába. Hit a holnapokban. Az álmokban és a tervekben. Béke. De a romantikát felváltotta a radar. Igaz, az is r-rel kezdődik, de míg a romantika álmodozásra serkent, a radar kegyetlen, csak a valóságot mutatja. A valóság pedig: a béke nem az emberektől független nyugalmi állapot A béke — harc. Sokan mégis másként hiszik. Számukra a béke — van, létezik, s ez az állapot jó dolog Jó, mert dolgoz­hatnak, tanulhatnak, járhatják a világot, tervezhetik a maguk holnapját Egy ismerősöm, aki most lépett a gimnáziumi érett­ségi évébe — harmickét éves fejjel —, úgy beszél arról, hogy jövő ősszel egyetemi hallgató lesz, mintha csak azt modaná: esik az eső, vagy az idén korán beköszöntött ez ősz. Barátom, aki alig egy hete érkezett vissza ráma— párizsi kirándulásról, már nemcsak azt tervezi, hogy jövőre a jugoszláv tengerparton tölti a nyarat, hanem azt is biztosan állítja: ket év múlva Anglia 6zerepel az úti­programjában. Amikor megkérdeztem tőlük, biztosak-e terveik meg­valósulásában, felháborodottan kifakadtak: miért képze­lem én őket felelőtlen embereknek? Rendszerünk szilárd, az ország gyors ütemben fejlődik. Ez terveik egyik biztos alapja. A másik: a béke. Akaratlanul is rájuk kérdeztem: melyikük mit tett azért, hogy a béke megmaradjon? Megmosolyogtak. Mit? Ugyan ... Nem rajtunk áll vagy bukik a béke. Mi ahhoz túlságosan „kisemberek" va­gyunk De nem is az a fontos, hogy ki mit tesz érte, ha­nem a tény: béke van. Külföldet járt barátom még hozzá­tette: azért sincs semmi baj, mert nyugaton is békét akarnak a dolgozók. A „kisembereknek" soha semmilyen korban nem hiányzott a háború. A háborúban a „kisember" mindig csak veszített Olyan korban élünk, amely érettséget követel az em­bertől. Érettséget és felelősséget nemcsak a munkában és a közügyek intézésében, hanem a béke megőrzésében is. Mert a béke nincs egyéni felelősség nélkül, s ennek a fe­lelősségnek az alapja csak az az elv lehet: kinek-kinek a maga posztján éberein és odaadóan, fáradtságot nem kí­mélve kell dolgoznia — ez a ma békeharca. Könnyen hiszi sok ember: a béke létezik tőlünk füg­getlenül is. Hogy a béke örök. Pedig az igazság más. A béke — mindennapos harc. Évek, évtizedek harca. A nemzetközi élet évről évre világosabban bizonyítja, hogy a háború többé nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Határozott véleményünk, hogy a két világrendszernek bé­késen kell egymás mellett élnie. Anélkül, hogy ez módosí­taná korunk fő ellentétét: a kapitalizmus és a szocializmus kibékithetetlenségét. A békés egymás mellett élés olyan nemzetközi méretű osztályharc, amelynek középpontjában a két világrendszer gazdasági versenye. politikai és Ideológiai küzdelme álL Mindenki előtt világos, hogy egy új világháborús ösz­.szecsapás súlyos kockázattal járna. Mégis vannak olyan veszett monopolista körök, amelyek nem riadnának visz­sza, hogy egy újabb, minden eddiginél borzalmasabb vi­lágégésbe sodorják a népeket, hogy így akadályozzák a szocializmus világméretű térhódítását. Más monopolista körök, amelyek józanabbul értékelik e két rendszer erőviszonyait, más módszert választanak. Semlegesség, liberalizmus, békés átalakulás, nacionalizmus —• így fogalmazták meg új taktikájukat. Hogy mit érte­nek a hangzatos és megtévesztő jelszavakon? A semle­gesség valójában elszakadást jelentene, „hidat", amely .Átvezetné" a szocialista országokat az imperializmus tá­borába. A liberalizmus sem veszélytelenebb, mert célja: a szocialista demokrácia átváltoztatása polgárt demokrá­ciává. A békés átalakulás jelszava ^mögött a tőkés társa­dalom rekonstrukciója rejtőzik. Ami pedig a nacionaliz­must illeti, célja világos: viszály és szakadás előidézése a szocialista táboron belül. Ezek a nézetek, ha burkolt formában is, de erőteljes támadást jelentenek a béke ellen. Fellépni ellenük minden becsületes, jószándékú ember kötelessége, a maga szűkebb és tágabb közössége érdekében egyaránt. Nemcsak a mun­kában, hanem ezeknek az agysejteket mérgező nézetek­nek káros hatása ellen is harcolni kell mindnyájunknak, hogy egy pillanatnyi nyugta se lehessen az ideológiai diverziónak. A huszadik század ellentmondásokkal terhes kor. Hol ámulattal, hol büszkén, hol félve beszélünk róla. Okkal. A műholdak már a világmindenséggel fércelik össze éle­tünket. És kezünkben a megsemmisülés, a poklok pokla. Kemény leckét adtunk fel önmagunknak, amely alól senki számára nincs, mert nem lehet kibúvó. A romantikát felváltotta a radar. Igaz, hogy az is r-rel kezdődik, de míg a romantika álmodozásra serkent, a radar kegyetlen, csak a valóságot mutatja. S a valóság: senki ne higgye, hogy nélküle megvéd­hető a béke. PATAKI PAI> VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mmm M A G Y 4 R SZOCIÁLIST* WVSRAS PART LAPJA 54. évfolyam, Ara: 60 fillér Vasárnap, 1964. november 15. ísnÉíViÜ! Kétezer holdnyi új telepítés az orszáiplísl •immmmartut^vMwmi A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafus (2. bekezdése) alapján az országgyűlést 1964. november 19. napjára (csütörtök délelőtt tizenegy órára) összehívta. (MTI) Már e héten megkezdődik a szegedi járásban a szőlő- és gyümölcstelepítés előkészíté­se. Most ősszel és tavasszal 912 hold gyümölcsös és 916 hold szőlő telepítése szerepel a programban. A telepítő gazdaságok azonban szaporí­tóanyag hiánnyal küszköd­nek, ezért nagy jelentőségű a gazdaságok saját faiskolá­jából minél több csemetét ki­termelni. Képünkön: Újszegeden, a Haladás Tsz faiskolájában szállításra készítik elő a cse­metéket 300 000 darabot kül­denek más gazdaságokba. teljesíti Megtartották a KISZ szegedi városi küldöttértekezletét A KISZ VI. kongresszusára készülve teg­nap tartotta a KISZ Szeged városi bizott­sága küldött értekezletét, melyen 200 kül­dött és 50 meghívott vett részt a város fiataljainak képviseletében. A küldöttér­tekezlet elnökségében foglalt helyet Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizott­ságának első titkára, dr. Biczó G\ örgv. a városi tanács vb elnöke, Bíró Lajos, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első tit­kára, dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged vá­rosi bizottságának titkára. Gál Lajos, a KISZ Központi Bizottsága egyetemi osz­tályának munkatársa, Gábor Erzsébet, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat KISZ bizottságának titkára, Várkonyi Zoltán, a József Attila Tudományegyetem KISZ­bizottságának titkára és Valastyán Pál, a Radnóti Miklós Gimnázium KISZ-bizott­ságának titkára. A küldöttgyűlésen dr. Széli Éva, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a városi tanács egészségügyi osztályának főorvosa elnökölt. KISZ .Szeged városi végrehajtó bizottsá­gának nevében a legutóbbi választás óta eltelt négy év munkájáról dr. Földi Gábor, a bizottság titkára számolt be. A városi KISZ-bizottság beszámolója — Szeged város ifjúságá­nak eszmei, politikai fejlő­dése és helyzete elválasztha­tatlan az elmúlt húsz év eredményeitől. Nagy hatással van fiataljainkra a párt reá­lis politikáján nyugvó egész­séges társadalmi közszellem, az emberségesség, a kölcsö­nös bizalom légköre. A KISZ Központi Bizottság kongresz­szusi téziseiben elemzett megállapítások helytállóak Szeged fiatalságának fejlő­désére is, annak általános vonásaival egybeesnek. Ifjúságunk teljesíti a rá­bízott feladatokat és büszke arra, hogy része­se lehet az egész nép nagy­szerű tevékenységének, a szocializmus építésének — kezdte beszámolóját dr. Földi Gábor. Ezután arról beszélt, hogy munkásifjúsá­gunk eszmei-politikai fejlő­désére a pozitív vonások jellemzők, városunkban az ipari fejlődés az utóbbi években erőteljes méreteket öltött — A mezőgazdaságban dolgozó fiataljaink társadal­mi helyzetét a mezőgazdaság szocialista átszervezésének győzelme határozza meg. A szegedi termelőszövetkeze­tekben 120 fiatal dolgozik, s közülük 53 tagja a KISZ­nek. Ezek a fiatalok vállalják az új szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésével! járó prob­lémákat. Elismerésre méltó eredmé­nyeket érnek el. Átlagjöve­delmük meghaladja az évi 14 ezer forintot ls. — Városunk sajátosságá­nál fogva az itt élő fiata­lok és KISZ-tagok többségét a diákfiatalok adják. Az if­júságra általában ható té­nyezők mellett a tanulóif­júság helyzetét, eszmei-poli­tikai fejlődését kedvezően befolyásolja az oktatási re­form, a származás szerinti kategorizálás eltörlése, az új ösztöndíj- és menzarendelet bevezetése. — Beszámolója további részében beszélt a tanulóifjúság rétegeinek po­litikai, erkölcsi arculatáról, majd rátért a felsőfokú tan­intézetek politikai nevelő­munkájára. — Egyetemi, főiskolai hall­gatóink egy részének tudatá­ban nem jár még együtt a szakember fogalma az új, szocialista értelmiség iránt támasztott társadalmi igé­nyekkel. Ezért ezekben a KISZ-szervezetekben leg­fontosabb feladat a kommunista szakemberképzés folyama­tának elősegítése, az eszmei-politikai nevelő munka fokozása, a közösségi élet erősítése. — Az elmúlt években ro­hamosan nőtt a közép- és szakmunkástanuló-iskolás KISZ-taglétszám. Városunk­ban is az általános iskolák nyolcadik osztályát elvégzett fiatalok mintegy 80 százalé­ka ezekben az iskolákban tanul tovább. Ezek a fiata­lok többségükben becsülettel elvégzik iskolai és szakmai tanulmányaikat, aktívan részt vesznek » társadalmi munkákban és egyre több azoknak a száma, akik őszinte állásfog­lalással vitatkoznak külön­féle politikai és ideológiai kérdésekben. Vázolta a KISZ városi tit­kára az ifjúság valamennyi rétegénél ma még fellelhető kispolgári életszemlélet ma­radványaiból táplálkozó ká­ros nézeteket és hatásukat a fiatalok életére. Miháfuielek IIÜIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIINIIMI úi ulia IIIÜHIIIIIIIIIIMIIIIIIMI Mihálytelek bekötő útját közel egymillió forint költ­séggel felújítja a KPM Hód­mezővásárhelyi Ütügyt Igaz­gatósága. A munka jelenlegi állása szerint várható, hogy a kH itelcző. a Csongrád me­g>ei Közúti Vállalat az év végén áladja rendeltetésé­nek a korszerű bekötő utat. (Somogyin* felv.) Hátezer fiatal a termelési mozgalmakban — A termelés új módsze­rei elterjesztésénél, az üj technológiai eljárások beve­zetésénél nagymértékben le­het támaszkodni a fiatalok­ra, akik életkoruknál fogva is vonzódnak az újhoz. A fiatal műszakiak és köz­gazdászok tanácsai, a Kiváló ifjú mérnök, technikus és közgazdász mozgalom leg­fontosabb feladata, hogy e mozgalmak keretében a termelékenység emelésén munkálkodjanak. — Városunkban jelenleg 312 brigádban 2100 fiatal dolgozik és közel 7 ezren vesznek részt a különféle termelési mozgalmakban. Tevékenységük legfontosabb ismérve az az erőfeszítés, amelyet a tervek teljesíté­sére fordítanak. A jövőben fokozni kell az üzemi fia­talok között a brigádmoz­galom, kUlönösen a szocia­lista címért küzdő brigá­dok szervezését. — A szocialista építő­munka segítésének egyik legfontosabb formája a véd­nökségvállalás. A négy év előtti küldöttértekezlet véd­nökséget vállalat a hattyas­telepi vízátemeiő építése fe­lett. Jó munkájuk nagymér­tékben elősegítette, hogy a csatorna határidő előtt ké­szült el. Az üzemi KISZ­szervezeteink átgondolt he­lyi védnökségvállalásokkal se­gítették üzemük legfonto­sabb beruházásainak épít­kezéseit. Elmondotta hogy az 1960­as küldöttértekezlet szerint a szegedi fiatalok 3 millió forint évi megtakarítást vál­laltak. A vállalásukat évről (Folytatás a 3. oldalon-)

Next

/
Thumbnails
Contents