Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-13 / 266. szám

Közéletünk hírei dobi istván üdvözlő távirata luxemburg üj nagyhercegéhez Dobj István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Jean nagyhercegnek, Luxemburg űj uralkodójának, aki csü­törtököm lépett trónra. mAlta állam miniszterelnökének köszönete kadar jánosnak Dr. Borg Olivier. Málta ál­lam miniszterelnöke levél­ben mondott köszönetet Ká­dár Jánosnak, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány el­nökének Málta függetlenné válása alkalmából küldött jókívánságaiért csehszlovák építésügyi küldöttség budapesten A november 12—18 kö­zött sorra kerülő csehszlo­vák—magyaa- építésügyi együttműködési tárgyalások­ra csütörtökön Miroszlav Groszlo miniszterhelyettes vezetésével négytagú cseh­szlovák küldöttség érkezett Budapestre. A tárgyalások célja a műszaki és tudomá­nyos együttműködés fejlesz­tése az építőanyag- és az építőipar vonatkozásában, to­vábbá a kutatóintézetek és vállalatok közvetlen munka­megosztást is előirányzó kap­csolatainak bővítése 1965-re. igazságügyi küldöttség utazott a szovjetunióba A. F. Godkinnak. a Szov­jetunió Legfelsőbb Bírósága elnökének meghívására, a szovjet igazságügyi szervek munkájának tanulmányozá­sára dr. Nezvál Ferenc igaz­eágügyminiszter vezetésével igazságügyi küldöttség uta­zott csütörtökön a Szovjet­unióba. A küldöttség tagjai: dr. Markója Imre igazságügymi­niszter-helyettes és dr. Nagy Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályveze­tője. rónai 8Andor fogadta az szmbt küldöttségét Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. az MSZBT elnöke csü­törtökön fogadta a Szovjet— Magyar Baráti Társaságnak Sz. Sz. Novazsilov. a szovjet állami bér- és munkaügyi bizottság elnökhelyettese ve­zetésével hazánkban tartóz­kodó küldöttségét a svéd kp küldöttsége hazánkban Minden tulajdonságukkal együtt lehet őket tisztelni Kétszeres, háromszoros szo­ciálisig brigád az Ecset- és Seprűgyár karbantartó mű­helyének munkacsapata? Ne számoljuk! Lényeg az, hogy birtokosa a szocialista cím­nek és jelvénynek is. Az 1962-ben végzett munkájuk alapján elsők lettek a helyi­iparban működő Csongrád megyei munkacsapatok kö­zött, egy év múlva pedig negyedikek. 1963-ban jutal­mul tíz napot tölthettek a Szovjetunióban. A nagy, pi­rostáblás napló már izgal­mas, érdekfeszítő olvasmány­számba megy. De még érde­kesebb, még izgalmasabb szemtől szembe találkozni velük. Csak a névsor változott Kik azok a „velük?" A mostani nyolc ugyanis nem egyenlő azzal a nyolc em­berrel, aki elkezdte. A maiak közül csak öt járt a Szovjetunióban. Azóta már kétszer brigádvezetőt is cse­réltek. Első brigádvezetőjük Csala Imre, a TMK-műhely mű­vezetője volt Tavaly nyáron vette a kalapját, s visszament ahhoz a kisipari szövetkezet­hez, ahol régebben dolgozott Ha menni akar, hadd men­jen! Elengedte a vállalatve­zetés, elengedte a brigád is. Addigra már annyira együtt voltak, hogy kibírták a vesz­teséget. Maróti Sándor lett a művezető és brigádvezető s, már készül az új műhely is, amely megfelelőbb otthont ad majd az eddiginél. Csak hegesztő nincsen kö­zöttük. Csányi István azon­ban váállalta, hogy elvégzi a hegesztőképző tanfolyamot, s leteszi a vizsgát. Az üzem is hozzásegíti a célhoz. Az üzem általában mindenben segít a karbantartóknak, mert ha va­lahol. akkor itt igazán nagy szükség van rájuk. Nemcsak azért, hogy a TMK-tervet rendre teljesítsék, ami ugyan nagyon fontos, de másutt is éppúgy ez az alapvető dol­ga a karbantartó műhelyek dolgozóinak. Az ecsetgyári brigád főkép­pen azzal szerzett hírnevet hetetlenséget Így maradjunk annál, hogy „csak" a tehetet­lenség idegen tőlük. Túl a ..gyermek­betegségeken''' A szocialista brigádnak azonban nemcsak a munká­ban kell helytállnia, ez ma már köztudomású. Moziba, színházba mégsem járnak együttesen, mégcsak kocsmá­ba sem. Ezeken a „gyermek­betegségeken" túljutottak, s a kollektíva mégsem gyengült meg tőle. A szovjetunióbeli út sokat használt barátságuk­nak, és még ma is sajnálják, hogy az IBUSZ nem tette le­hetővé, hogy szovjet kommu­nista brigáddal találkozza­nak. Pedig nagyon szeretnék, ha határon kívül, de legalább a határon belül, idehaza len­. , ne olyan partnerük, akivel maganak a szakmaban, hogy kicserélhetnék tapasztalatai­felesküdt harcosa minden új- kat, tudásukat nak. korszerűnek. Megalaku- Moziba színházba nem jár_ lás ota egyik legfontosabb nak el együtt De egymás feladatának tekinti, hogy az névnapjáról nem feledkeznek újítások mellett bábáskod- me& s arró1 ^em, hogy meg­jék. mielőbb hasznát lehes­sen venni annak az ötletnek, ami használható. Szenvedé­lyes újítók. És gépgyártók, így, szó szerint! Mert akár­csak az ecset-, a seprűgyár­tó üzem is egyedüli az or­szágban. Ami gépet nem tud­nak beszerezni külföldről, maguknak kell megcsinál­niuk, ha a korral haladni akarnak. Márpedig akarnak. Kezük mígnem 1964 januárjában munkáját sok kis és nagy 1 nx 4 .,-1 t . , celgep dicsen, amelyek mar kettéosztottak a hivatalos es vigan zakatolnak a műhe­társadalmi funkciót Keller lyekben. Stancológép kell? Józsefet választották egyhan- Seprűkötő? Megcsinálják. a Magyar Szocialista Mun. fcáspárt Központi Bizottságá­nak meghívására Broreng­Btröm-nek, a Svéd Kommu­nista Párt Politika Bizott­sága tagjának gűan vezetőjükül. Cserélődött a tagság ts. Farkas Mihály, aki körükben lett szakmunkássá, bevonult katonának, Császár Mihály odébbállt a gázgyárba. Ke­rültek helyükbe újak: Soly­mosi György, Tóth László, Kertész János. s persze meg­van még a „törzsgárda": Szekeres Imre, Rozsnyai Fe­renc, Csányi István, s Ma­róti is megmaradt azért kö­zöttük. a névsor változott ugyan, de a brigád nem változott meg: ma is éppen olyan lel­kes, tettre kész kollektíva, mint volt azelőtt. s az új em­berektől egyáltalán nem ide­genkednek, szívesen befogad­ók őket, ha látják, közéjük valók. Mert volt már olyan is, hogy nem vettek fel va­akit. a brigádba, amikor ott­hagyta a műhelyt. Hírnevet szereztek vele Nemrég lettek készen az új korongfúróval. A szárítóka­zánt három nap alatt építet­ték fel. Amikor késett az Olaszországból érkező seprű­varró tű — bonyolult jószág, nem olyan mint egy közönsé­ges varrótű —, összeszerkesz­tették. Ha nem lenne túlságosan nagy szó. rájuk lehetne mon­dani, hogy nem ismernek le­látogassák azt, aki beteg. Bri­gádon kívül is bármit kérnek tőlük, ha csak egy mód van rá, teljesítik. A tápéi Arany­kalász Termelőszövetkezettől köszönőlevél van birtokuk­ban. Társadalmi munkával segítették hozá üzemüket a gyönyörű új ebédlőhöz, e most a saját jövendő műhe­lyükön is dolgoznak. Ha az ember beszélget ve­lük, az az érzése, hogy affelé az egészséges egyensúly felé haladnak, ami már egyre éle­sebben megkülönbözteti a mi társadalmunk tagjait a tő­kés társadalmak híveitől: ki­alakulóban van bennük az áldozatkészség, a felelősség érzete az üzem munkája iránt, a kellő látókör és ön­tudat. De szerencsére egyál­talán nem csodalények, nem vetik meg munkájuk gyümöl­csét sem, az erkölcsi és anyagi megbecsülést Így, minden tulajdonságukkal együtt lehet őket tisztelni. Fehér Kálmán Közös erővel a közös célért Novemberben Szófiában vid múlt dacára, biztató tartja 18. ülését a KGST Me- eredményei vannak. Jelenleg zőgazdasági Állandó Bizott- 162 mezőgazdasági tudomá­sága. Ismeretes, hogy ez a nyos intézet működik együtt bizottság rendkívül szerte- a különféle feladatok meg­ágazóan foglalkozik mind. oldásában. Harminckilenc azokkal a problémákkal, legfontosabb kutatási témá­amelyek a tagországok me- ban máris közös program zőgazdasági termelésében és alapján dolgoznak az tnté­tudományos kutatásában fel- zeték. merülnek. A nyári, a 17. bizottsági JJJf ülésen a többi kozott meg- hogy jól szoigúlja valameny­tárgyalták a tagországok me- nyj érintett ország érdekeit zőgaadaságának 1966—1977 Egyik példaként említhet­közötti fejlesztését célzó el- ^ * képzeléseket. valamint a me- moszletiének kutatását ós e zőgazdaságfejlesztési tervek vetőmagvak cseréjét az koordinációjának előkészítő- egyes országok között. A jó sét a következő ötéves terv szakosítás eredménye pl., időszakáfa. A napirenden hogy tavaly ősszel az NDK, szerepeltek a gabonafélék, az Lengyelország és Csehszlo­állattenyésztési termékek, a vókia csaknem 40 000 tonna zöldségfélék, a gyümölcsök vetőburgonyát szállított Ma­és az olajosmagvak terme- gyarországnak. Ez a meny­lésének növelésére vonatko- nyiség teljesen fedezte ha­zó javaslatok és tervek ősz- zánk idei vetőburgonya­szehangolása 1970-ig. szükségletét. Az előző üléshez hason- ^^ SricSSben^ltat SSlT ezútta" hármat IS «t«* a VIR tünk. A KGST Titkárság 42J* f 28^ ™el Mezőgazdasági Osztálya el- hi^ék, valamint a Mar­készítettejavaslatát a trak­torok ró mezőgazdasági né- hétszeres hibridek. Al­lító vizsgálatainak rendjéről. növelte a szocialista orsza­Ezt a javaslatot mostani ülésszakán megvi- "TVr™ tatjáfc, s 1965-tól kezdve már goíkban- Évro1 evre ^^ a egységes elvek alapján vég­zik a vizsgálatokat az érde­kelt országokban. Ugyancsak vaianuni a nemzetköz pr javaslat készült a növényvé- bara keru10 novenyfajtaK dő szerek nemzetközi vizs­gálatainak módszereire tagországok együttműködése a vetőmag-termesztésben, valamint a nemzetközi pró­HHHB'F szaporítóanyag cseréjében. 1958—1959-ben mintegy 500; Nagy jelentőséget tulajdoJ J?52?* 1962-1963-ban már níthatunk annak a javaslat- kereken masfel ezer noveny­nak. amely a Nemzetközi Tájékoztató és Dokumentá­ciós Központ megszervezésé­vel foglalkozik. Valószínű, a most következő ülésszakon döntést hoznak arról, hogy fajta cseréjét bonyolítot­ták le. Egyre erőteljesebb a tö­rekvés a KGST tagországai­ban, hogy a mezőgazdaság különféle ágainak gépes'íté­ezt a központot milyen el- megfelelő tudományos vek alapján és hol hozzák létre. Kétségtelen, e központ Ezért pl. nemzetközi gép­megalakulása tovább mélyíti k¥¥?Crt -fogadtak e] a maid a Kr.ST^m/átoW ¥mPlex gepesitesre a me­majd a KGST-országók me­zőgazdasági együttműködését. A mezőgazdasági tudomá­nyos együttműködésnek a KGST tagországaiban, a rö­Mert a műhelyért szinte élnek-halnak ezek az embe­rek. Nem hiába jó szakember, akatos, esztergályos, villany­zerelő, műszerész mindegyik. Pedig ez a műhely minden, csak éppen nem szép meg kényelmes. Ha egyszer vé­etlenül mindannyiuknak egyszerre volna itt munká­juk, be sem férnének szinte. Szerencsére a karbantartók egy része mindig a termelő­, . berendezések, a gépek körül vezetesevel itlIál eifogiaitságot magának, A kollektív munka segítője párttitkár, Maróti Károly brigádvezetö és a többiek egyaránt elmondták észrevé­teleiket Feltárták az őszi be­takarítás gyengéit és hasznos javaslatokkal segítették meg­oldásukat. Az idei év terméseredmé­nye igazolja, hogy a forrás­kút i vegyes mezőgazdasági tsz-ek egyesítése hasznos volt A Haladás Tsz megerő­södött, rend és fegyelem van a munkában. Kell-e beszéde­sebb példa bizonyítására mint az, hogy az őszi teen­dők nehéz ^izsgáját" dicsró Különöe5en ngyeiemremél­retesen vegezte. Hatandore ~ . . elvetettek. Pesti Menyhért tónak tartom Kocstspeter Fo elnökhelyettes, a tsz párttit- renc gépcsoportvezető íelszó­kára írta levelében, hogy ok- lalását. A szövetkezeti gaz­tóber 20-án földben volt 1071 dákkal részletesebben kelle­hold rozs, 223 hold búza, 200 ne ismertetni aa őszi teendő­hold árpa, 100 hold takar- ket — mondta. Ezzel nemr mánykeverék. Nyolc traktor csak a jó munka, egyben a Munkaszervezés és nevelés csütörtökön 6véd pártkül- j .javítja az üzem közben ja­döttség érkezett hazánkba, vítható hibákat. Másrészt Eredményesebbé teszik az öt jiiusz egyes oktatást November közepén orszá-az érintett gimnáziumokat, & gos vizsgálatot kezdenek a felkeresik azokat az üzeme­® . . „,. . ... ket is, amelyek az adott ís­Muvelodésugyi Minisztérium koJával az öt plusz egyes szakembereiből, pedagógu- rendszerű oktatás keretében sokból álló bizottságok, hogy együttműködnek. Felmérik a megállapítsák: hogyan tehető szakmai előképzés tárgyi, eredményesebbé a gimnáziu- személyi feltételeit, ös.'ze­ni okban folyó öt plusz egyes gyűjtik a hasznos tapasztala­oktatás, milyen lehetőségek tokát és a helyszínen segítsé­vannak a szakmai előképzés get nyújtanak az esetleges hatékonyabbá tételére. A bi- hibák, fogyatékosságok kija­zott6ágok tagjai sorra járják vitásához is váltott műszakban szántott­vetett, a másik nyolc meg szállította az évi termést. 0 A vetés elsőbbségének szószólója volt Nem lenne igazságos, ha a sikert csupán a jó munka­szervezésnek, a gépállomány teljes kihasználásának tud­nók be. A mozgósításban, a felelősség ébresztgetésében és a vetés elsőbbségének hir­detésében a gazdaság párt­alapszervezete is sokat tett. Már július végi taggyűlésü­kön határozati javaslat fi­gyelmeztet: az aratás és cséplés befejeztével a vetési előkészületeket meg kell kez­deni. A szeptemberi alap­szervezeti ülés napirendjén pedig a vetés a fő téma. Részletesen megvitatták a betakarítás gyorsításának, a területek felszabadításának feltételeit. Sürgették a vető­szántás azonnal megkezdését. A gazdaság vezetésében je­lentős szerepet betöltő kom­munisták, Ábrahám Vince saját gazdaságuktól művelés­főagronómus, Molnár István re kapott területek gondozá­fóKonyvelő, Pesti Menyhért sát; hol a gazdaság vezetőit jó szövetkezeti vezetés lé­nyegére tapintott. Hiszen a tagság nem csupán a kere­setben érdekelt, fizetett „munkaerő", sokkal inkább a gazdaság fejlődésében és ve­zetésében is részes gazda. Amennyiben valóság a Hala­dás Tsz-ben ez a megállapí­tás, úgy a tagság el is várja a tájékoztatást; amennyiben csak teória, akkor ezzel ne­veljük felelős tsz-gazdává. Az idénymunkák részletes megbeszélése munkaszerve­zési kérdés, de ugyanakkor a szövetkezeti demokrácia kö­vetelménye is. © Nyíltan, őszintén A pártalapszervezeti . gyű­lések jegyzőkönyveiben la­pozgatva gyakran találkoz­tam Kocsispéter elvtárs bá­bírálja vezetési módszerei­kért Néha talán erős szava­kat diktál az indulat, de az alapszervezet elvtársi vitájá­ban végül is egyenlegbe ke­rül az igazság mérlege. A kö­zösség életét érintő nézetelté­rések megoldásának a nyílt problémafelvetés, a szemtől­szembe vallott véleménynyil­vánítás az egyedüli egészsé­ges módja. S a legfelelősebb fóruma a tsz pártalapszerve­zete. © A szövetkezeti demokrácia védelmében Nacsa János községi ta­nácselnök, aki a tsz alapszer­vezet gyűléseinek rendszeres résztvevője, maga is helyesli, hogy a vezetésben adódó problémákat megbeszéli a gazdaság húsz kommunistá­ja. Hiszen ezzel egyik fontos kötelességét teljesíti: a szö­vetkezeti demokrácia ér­vényre jutását védi. Neveli a vezetőséget és a mintegy 700 fős tagságot. Az is jó, hogy gyakran napirenden szerepei nek a gazdasági teendők, az idénymunkákra való mozgó­sítás. a Szakemberképzés; to­vábbá, hogy megbeszélik a 154 tsz-nyugdíjas életkörül­ményeit. a KlSZ-olapszerve zet munkáját. Persze nem elég gyűlésen megbeszélni a problémákat, a mindennapi életben kell érvényt szerezni azoknak. Nacsa elvtárs sze­rint nem kielégítő a politikai tudományos 14 leg" fontosabb aga ban, amely több mint 400 gépet foglal magában. Kidolgozták a gé­pekkel szemben támasztott agrotechnikai és zootechni­kai követelményeket. A tu­dományos számítások arról tájékoztatnak, hogy gép­rendszerek bevezetése a ga­bonafélék termelésében átla­gosan 38—52 százatokkal; a burgonyatermesztésben 75; a cukorrépamüvelésben 70; a kukoricatermesztésben 58— 64; a szénabetakaritásban 71; az állattenyésztésben pedig 58 százalékkal növeli majd a munkatermelékenységet. tor, nyílt, a közösség előre- munka a tagság körében. A haladását szolgáló szókimon­dásával. Hol a szövetkezeti gazdákat marasztalja el, hogy a máshol vállalt kukoricaföl­dek miatt elhanyagolják a választásokra készülő tsz­alapszervezetnek ebben kell dőrelénnie. többet nyújtania, így válik a közös gazdaság igazi segítőjévé, a közös munka és a közösségi szel­lem magvetőjévé. b. o. A z állattenyésztés. ben különösen jelentősek azok az eredmények, ame­lyeket az állategészségügy területén értek ei a KGST­tagországok. Az egyes orszá­gok kutatóintézeteiben ösz­szeh angol tan vizsgálják a betegség legmegfelelőbb megelőző és leküzdési mód­szereit Széles körben folyik a különféle gyógyszerkészít­mények cseréje kipróbálás végett és a legjobbak gya­korlati alkalmazása. Az an­tibiotikumok előállításának Csehszlovákiában kidolgozott legeredményesebb módsze­reit már a Szovjetunióban is alkalmazzák. A Román Nép­köztársaság kutatói eredmé­nyesen működnek közre a baromfipestis vírusának vizs­gálatában és a szérumgyár­táshoz szükséges legjobb tör­zsek előállításában. A mezőgazdasági tudomá­nyos kutatás korunkban rendkívül szerteágazó, sok­féle problémát és feladatot magába foglaló tudományág. A sokoldalú összehangolás és együttműködés tehát egy­aránt érdeke az egyes szo­cialista országoknak csak­úgy. mint az egész szocia­lista tábornak. horváth LÁSZLÓ ym wm*m % BfamáSmonszA« 3

Next

/
Thumbnails
Contents