Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-12 / 265. szám

Hazakerültek-e ? A húsz esztendővel ezelőtt — Tessék bejönni! — invi­tnegjelent szegedi újság tál a lakásba. A konyhába egyik legolvasottabb hasáb- lépünk. Felesége, egy ala­ja az úgynevezett „Ki tud csony, szemüveges asszony róla?"-rovat volt. A háború éppen befőzte a levest. Lát­Vihara túldübörgött már a ni, hogy ebédhez készültek. városon, s a lőporfüst is las­san elült. A családok, család­tagok és leendő hitvesek azonban lázasan keresték egymást, akiket szétszórt a vihar. A Pászti-csaiád Tá­pén a Hargittai utca 9-ből a nagyobbik fiút, az őrvezető Gyulát kereste az újság út­ján. A 187-es tábori postá­val üzent utoljára Paksról. „Ki tud róla?" — kérdezték megözvegyítve kaptam. Rahó, F. 974. Emlékszik még ezekre a számokra? — Sajnos, nagyon is. Ki­törölhetetlenül él az emlé­kezetemben — mondja a fér­fi. Ennyi elég a beszélgetés fonalát megtalálni. — Azt üzenték haza, hogy elesett — emlékszik vissza az asszony. — A segélyt is Mit aggódó szülei, akik hazavír­ták a nagy fiút. Hegyesi Mária vöröskeresztes ápoló­nő egy hadikórházzal Űj­kécskére került, törzsőrmes­ter édesapja pedig a lengyel határról írt haza utoljára, a Pulcz tábornok utca 31-be. Aggódó keresés A Csongrádi sugárút 24­tehettem mást, mint hogy vártam, és kerestettem az emberem. Matild kislányo­mat akkor vártam, hát vár­tam haza az apját is — mondja ellágyult hangon, s fátyolos szemekkel néz a férjére, aki a konyhaszek­rénynek támaszkodva mé­lyen hallgat. Gondolatban messzire jár. Istmét átéli azt zium harmadik osztályos jó­rendű tanulója. Szeretne majd egyetemen tanulni to­vább. Matild most húszéves. Hálókötő, havi 1200 forin­tot keres, amennyit és édes­anyja a kenderfonógyárban. Faragó János mint pékszak­munkás ment nyugdíjba 1532 forinttal. A tiszta, rendes bútorzatú lakás most már kisebb nekik, mint húsz év­vel ezelőtt volt. A gyerekek megnőttek, s Matildnál már a kézfogó sem lehet mesz­sze. A Pópity-család Megtaláltuk Pópityékat is. A keresett Péter törzsőrmes­ter most a karhatalomnál. Szinte a család minden tág­jának köze van a hadsereg­hez. Egy fiú honvédszáza­dos egy rendőr, egy polgári alkalmazott a honvédségnél, a legkisebb fiú gépkocsive­zető. Két asszonytestvérük a kenderfonógyárban dolgo­L H a nagy bombázást Lengyel­ből' is"a"iegidősebb fiút, Pé- országban, ahol légnyomást '^k^Áz' édSanyjuk mint "té­tért kereste a Pópity-család. kapott Aztán Zalaegerszegre lefonkezeiő ment nyugdíjba Pár házzal arrébb a 44/b-ből vetette sorsa. Ott esett fog- a honvédségtől. Pópity Pé­Faragó Jánosné kerestette a ságba. s 1947-ben tért haza. férjét, aki utoljára Rahóról üzent az F. 974-es tábori postán. Véget nem érőn so­rolhatnánk a „Ki tud ró­la?"-rovat hazahívó, útba­igazító sorait. Húsz év ... Hazatértek-e, akiket oly ag­Felnőttek a gyerekek — Látják, milyenek az emberek? — vág az emlé­kekbe Faragóné. — A kár­tyavető asszony is azt jó­gódva kerestek hozzátartozó- ®?lta- hogy János elveszett IK? A szomszédok keveset tud­nak Pásztiékról. Vagy más­fél évtizede elkerültek a faluból. A kisebbik fiúra vé­lekszenek, de hogy az őrve­zető nagyfiú hazatalált-e a vihar nyomán, arra nem em­lékeznek. — Jóravaló gyerek volt pedig a Gyula — mondja róla egy bácsika. Pópityékat sem találtuk a régi lakásban. A szomszéd­asszony nem is emlékszik arra, hogy volt-e a család­ban Péter nevű fiú. — Sok gyei-ekük volt, any­nyi bizonyos — mondja. — öt fiú és két lány. A leg­nagyobb gyerek tényleg ka­tona volt abban az időben. S talán nem is jött haza. Az apjuk, szegény, korán meg­halt. Aztán a család elment innen, nem tudom, hogy ho­va költöztek. Hanem érdek­lődjenek Pópityné után a Prófunt-házban, a Boros Jó­zsef utcában. Tíz évvel ez­előtt még ott dolgozott a honvédségi raktárházban. Emlékezetes számok A Csongrádi sugárút 44/b­ben az udvari lakás ajtaján messziről olvasható a név­táblán: Faragó János. Va­jon érte szóltak-e a kereső sorok az újságban? Magas, jó ötvenes férfi jön át az udvaron a fáskamrából, s a lakás felé tart. — Faragó János? — kér­dezzük. — Igen, az vagyok — tnondja, s kérdő tekintettel néz ránk! Nehéz a szót meg­találni. Talán fájdalmas se­beket is felszaggattunk az emlékezte téssel. Nem volt elég a várakozás, a jóslás is őrölte az idegei­met. Amikor meg hazajött asztal mellett, hol üresen ter kislánya fonónő a textil­művekben. Dióhéjban ennyi a nagy család története az­óta, hogy hazakerült a nagy­fiú a veszélyek veszélyé­ből. A kisebb testvérek nem ls nagyon emlékeznek a vi­harra, csak arra, hogy Pé­tert sűrűn emlegették az Újabb Mariner csak 1966-ban Bizonytalan időre elhalasz­tották azt a november 17­re tervezett amerikai koz­mikus kísérletet, amelyet a Mars irányába küldött si­kertelen Mariner—3 kísérlet megismétléseként hajtottak volna végre. A hírügynöksé­gek feltételezése szerint csak 1966-ban kerülhet sor a Ma­riner—4 felbocsátására, mert ez év december 2-a után a Mars a Földhöz viszonyítva olyan helyzetbe kerül, amely nem kedvez az ilyenirányú kísérleteknek. Házában mintegy 500 ma­gyar és több mint száz kül-. földi — angol, bolgár, cseh­szlovák, lengyel, NDK-beli, nyugatnémet, osztrák, román és szovjet — szakember je­lenlétében megkezdődött a Gépipari Tudományos Egye­Pozsonyi professzor Szegeden A Szegedi Tanárképző Fő- Múzeum gazdag szlovák vo­iskola szlovák tanszéke ven- natkozású anyagát dégeként november 2-tői 12­ig Szegeden tartózkodott dr. Nagy érdeklődéssel fordult a magyar népi kultúra felé Andrej Melichercsik pozsonyi is- Zsombón találkozott Tom­egyetemi tanár. Előadásokat bácz Ján"ssal; « bíres népi mesemondóval. Ezután negy­tartott a szlovák néprajz es napos budapesti tartózkodása folklór köréből, majd két na- alatt megtekinti a budapesti pot töltött a hazánkban — Néprajzi Múzeumot és meg­Békéscsabán és környékén - fo,ytat az egyetem, „ , sa Tudományos Akadémia eio szlávok kozott. Megtekm- népzenekutató csoportjának tette a békéscsabai Munkácsy neves szakembereivel. (VáLaizőlnak az íLUtéktiik kövéren, 85 kilósán, kiderült, hogy még beteg sem volt. Aztán meg azt mondogatták a jóakarók, amikor négy év­re rá megszületett Mária, a kisebbik lányom, hogy a há­ború után napvilágot látott gyerekek mind satnyák lesz­nek. kár lesz születniük. állt a helye. Azt viszont so­sem felejtik el, hogy azok­ban az években édesanyjuk nagyon vékonyan kente meg nekik zsírral a kenyeret, kockacukrot pedig alig-alig láttak, mert mindent jegy­re adtak. Péter kislánya pe­dig mindezt csak a nagy­Áz anya cáfolatát hadd bácsik, nagynénik emlegeté­mondjuk ki mi. Mária ki- séből ismeri. Hiszi is, nem tűnőén fejlett kislány, a Ság- is... vári Endre gyakorló gimná- Lődi Ferenc Levelek és emberek Kis hiba miatt nagy kár 0 Hangosak a gyerekek Önkényes kilépés Lakásunk 1963 őszéig kifő- menthették volna meg a há­gastalan és egészséges volt. zat, és sok bosszúságtól a Azután kezdett nedvesedni. . lakót, ha idejében kijavít­Idén februárban már 30 cen- ják az esőcsatornát. Kiss ti métertől két méterig ter- Sándor gyors segítséget vár, jedt a nedvesség — írja le- reméljük ez nem marad el. veiében Kiss Sándor, Pozso- ^ Ö. Gy., a vasipari ktsz volt tagja írt panaszlevelet szerkesztőségünkbe. Arról számolt be, hogy nyolc év­ve] ezelőtt mint tanuló ke­rült a szövetkezetbe, négy éve lett szövetkezeti tag. 1700 forintos részjegyét húsz hónapon keresztül 85 forin­tos részletben vonták le. A múlt hónap 8-án kilépett a szövetkezetből, és a ktsz ve­zetősége nem adta vissza a részjegyét, s ennek vissza­szerzéséhez kér segítség|et . , - madt rá. Cs. J. panaszával ö. Gy. az Ingatlankezelő Vállalatot, először M Ingatlankezelő nyi utcai lakos. A bérlők természetesen az Ingatlanke­zelő Vállalathoz fordultak segítségért. A műszaki szem­le megállapította, hogy a nedvesedést a szoba végfalá­A megrepedt falú gedói iskoláról Lapunk szeptember 13-i Sebestyén Péter, a jogi és számában Három év után... igazgatási osztály vezetője a címmel cikket közöltünk ar- következőket válaszolta: ról, hogy a gedói általános „A gedói nyolc tantermes iskola főfalán és a mellékfa- iskolánál észlelt repedésekkel, lakon aggasztó repedések ke- illetve süllyedésekkel kapcso­letkeztek. Cikkünk nyomán latos valóságos helyzetet az az É. M. Építőipari Főigazga- 1964. szeptember 25-én fel­tóság az összes érdekelt szer- vett jegyzőkönyv tartalmaz­vek képviselőinek bevonásá- za. Ez valamennyi érdekelt val vizsgálatot tartott. En- fél közreműködésével készült nek alapján Glass Tamás, az és a tervezői ténymegállapí­É. M. Építőipari Főigazgató- fásokkal teljes mértékben ság helyettes vezetője és dr. egyetértettünk. Ennek lénye­ge: Az épület falatnak, vá­laszfalainak repedései az épület állékonyságára semmi­lyen kihatással nincsenek. Kivitelezői hiba nem állapít­ható meg, mivel a repedések a talajmozgis eredményeként álltak elő. Mivel a talaj-kon­szolidáció még folyamatban van, jelenleg a kijavítás nem lenne gazdaságos. A talajsüllyedések — kb. 1—1 és fél év— megszűnése után a beruházó a repedése­ket felújítással, tatarozással véglegesen megszünteti. Az ügyben felügyeleti intézkedés nem látszik szükségesnek." Nemzetközi tanácskozás a műanyagok gépipari alkalmazásáról Szerdán reggel a Technika Sülét háromnapos konferen­ciája a műanyagok gépipari alkalmazásáról, A külföldi vendégek között olyan nem­zetközileg ismert szaktekin­télyek találhatók, mint P. P. Prihodcsenko, az Ukrajnai Műanyagipari Kutatóintézet igazgatója és az osztrák E. Schmitz professzor, a Bécsi Műanyagipari' Kísérleti In­tézet vezetője. A konferenciát dr. Varga József egyetemi tanár, a ren­dező egyesület elnöke nyi­totta meg. Ezután Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese részletesen elemezte a kon­ferencia témájául választott kérdés jelentőségét. Utalt többek között arra, hogy 1937 óta szinte egyedülálló gyors ütemben növekszik a mű­anyaggyártás mennyisége. 1961-ben például a világ műanyag-teimelése elérte a 8 millió tonnát, körülbelül 28-szor annyi volt, mint 1937-ben. Hazánkban 1962-ben Ff­szer akkora volt a műanyag­gyártás, mint 1950-ben; a műanyagok felhasználása te­rén pedig e 12 év alatt 16­szoros növekedés követke­zett be. Egyre nagyobb teret bó­dítanak a műanyagok a ko­hó- és gépiparban is — hang­súlyozta a miniszterhelyet­tes. — Az utóbbi négy év­ben például ebben az ipar­ágban a fémfelhasználás csu­pán 12 százalékkal, a mű­anyag-felhasználás viszont csaknem 100 százalékkal nőtt. vasz, a ház valamennyi la­kója egyetértésben él. Ismét a házfelügyelő és a lakók közötti rossz viszony­ról írt szerkesztőségünkhöz küldött levelében Cs. J. , . . ., .. „.,,, Széchenyi téri lakos. Arról ZArltJV^T^l panaszkodik, hogy a hazban lépcső okozza. A lépcső fölé "gj hangol elhelyezett vízcsatorna ui. iako gyerekek tul hango3ak' rossz, s az esőzések követ­keztében ment tönkre a szé­és amikor ezt kifogásolta a házfelügyelőnél — hivatkoz­va a házirendre — a házfel­pen rendbehozott lakás ügyelőnő férje durván tá Kissek időben értesítették , 4 T Ez a gyors fejlődés bizo­nyára a jövőben sem áll meg. Megbízható becslések szerint a világ műanyag­termelése 1980-ra már eléri a negyvenmillió tonnát, s ea az irányzat kétségtelenül nálunk is érvényesül. Ezután a konferencia szekciókra tagozódva meg­kezdte a szakmai tanácsko­zást. A három nap alatt több mint ötven előadás hangzik majd el, amelyek közül 26-ot külföldi szak­emberek tartanak. (MTI) és azóta pontosan fél eszten­dő telt el, de nem történt semmi. Az idei őszi esőzések tovább rongálták a lakást. Több ezer forintos kártól Megkezdődött a beruházási előadássorozat A Csongrád megyei tanács „Távlati és népgazdasági tér­fél kelésére — mint hírt ad- vezés, a tervek megalapozása, tunk róla — két hétig tartó s az ebből adódó feladatok Csongrád megyében" címmel, délután dr. Havas Gábor, a Magyar Beruházási Bank fő­előadója „Az anyagi ösztön­zés szerepe és jelentősége a beruházások megvalósítása­előadássorozatot rendez az Építéstudományi Egyesület szegedi csoportja a megyei beruházási iroda dolgozói s más beruházási szakemberek számára, A megnyitóra teg­nap, szerdán délelőtt került kor, s ennek népgazdasági ki­sor á megyei tanács földszinti hatásai" címmel tartott elő­nagytermében. Bevezetőt Tö- adást. rök László, a Csongrád me- Ma_ csütörtökön dr Balogh dott. ^Megjelent fmegnX a Beruhfoé- Ba»k Katona Sándor, a népfront Csongrád megyei fiókja igaz­megyei titkára, országgyűlési gatóhelyetieaenek a beruha­képviselő Kovács Imre. a zási alapfogalmakkal és pénz­megyei tanács vb. elnökhe- ügyi forrásokkal, valamint lyettese V-.Mván Rezső, a Siket Miklósnak, a Beruhá­Beruházási Bank Csongrád megyei fiókjának igazgatója. Délelőtt dr. Kovács Géza professzor, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­zási Bank főosztályvezetőjé­nek a gazdaságossági és mű­szaki tervezéssel, az előkészí­téssel foglalkozó előadásaival folytatódik a program. Az tem általános közgazdasági előadások anyagából délután karának dékánhelyettese konzultációt tartanak. Vállalathoz fordult, s ott azt a választ kapta, a gyerme­keknek valahol kell játsza­niok, s az szinte természetes, hogy hangoskodnak: Cs. J. panaszának kivizs­gálására mi is útrakeltünk. Megállapítottuk. hogy a Széchenyi bérházban lakók közül azok méltatlankodnak a gyermekzaj miatt, akiknek nincs apró gyermekük. Le­vélírónk is elsősorban azt kifogásolja, hogy a szülők nem figyelmeztetik a túlzás­ba eső gyermekeiket, s nem gondolnak az idős, beteg em­berek nyugalmára. Panasza másik részét is megvizsgáltuk. Az valóban helytelen, hogy a házfelügye­lőhő férje gorombán utasítja vissza a házirendre figyel­meztető bérlőket. Az illeté­kes házkezelőség is foglalko­zott már ezzel az üggyel, és figyelmeztette erre a házfel­ügyelőnőt. Az igazsághoz még hozzátartozik, hogy a házban mindössze öt olyan lakó van. aki kifogásolja a házfelügyelőnő férjének ma­gatartását, a gyermekek lár­máját. A lakók nagy több­sége megértő a beteg, rok­kant lakókkal, s nem zavar­ja őket a gyermekek játsza­dozása sem. A téli napok megoldják ezt a problémát, de reméljük, mire jön a tar A kivizsgálás során meg­állapítottuk, hogy levélírónk esztergályos volt a ktsz-ben. Munkájára nagy szükség volt és a ktsz elnöke ezért nem járult hozzá kilépéséhez. Az alapszabály szerint csak 1964. évi eredmények alap­ján tudják kifizetni a rész­jegyet az évi nyereséggel megnagyítva, vagy a veszte­séggel csökkentve. A vezető­ség elmondta, hogy ha ö. Gy. nem önkényesen hagyta volna el munkahelyét, akkor talán ők sem alkalmazták volna olyan szigorúan a szö­vetkezeti szabályokat. Barát János A népművelés szolgálatában Véget ért az országszerte cai képtárban Berény Ró­megrendezett múzeumi hó- bert műveit Szíj Béla, A nap. Ennek eredményeiről és Nemzeti Galéria munkatársa tanulságairól beszélgettünk mutatta be a közönségnek. Bálint Alajos megyei múze- Október 13-án Csongor Győ­umígazgatóval és dr Juhász ző muzeológus ismertette a Antal muzeológussal. felszabadulási dokumentum­Az október 4-én kezdődő kiállítás anyagát, múzeumi hónap sok és gon- Előadások hangzottak el a dos előkészítő munkát kívánt központi múzeumban levő ál­a múzeumok dolgozóitól. El- landó kiállításokról. Juhász sorolni is sok azoknak a tár- Antal, a szegedi népi élettel, latoknak, kiállításoknak, is- Marián Miklós a Tisza élővi­meretterjesztő előadásoknak lágával, Madácsy László, a a számát, amit ezalatt a hó- Szeged és a magyar irodalom nap alatt rendezett a mú- kapcsolatával foglalkozó zeum munkatársi gárdája. anyagokat ismertették. Még az első napon, 4-én Több ízben tartottak elő­nyilt meg a múzeum arany- adást a TIT klubban is. Ok­kincseit bemutató kiállítás, tóber 19-én a Móra Fereno melynek anyagát Bálint Múzeumban A népművelés Alajos ismertette. Október szolgálatában címmel tartot­10-én nagyszabású fels-zaba- tak érdekes beszámolót. Trog­dulási emlékkiállítást nyitott mayer Ottó, a tápéi széntég­meg Hantos Mihály, a me- la-égetői temetők leletanyaga gyei tanács vb. elnökhelyet- alapján a korabeli viseletről tese. A Horváth Mihály ut­Nyugdíjas-búcsúztatás a DAV-nál Nem búcsúzva, hanem a után 1951-ben került aDAV­minél gyakoribb viszontlá- hoz, hogy leánya és idős tás kívánságával köszöntöt- édesanyja eltartásáról gon­ték a DÁV Szeged városi doskodjék. A közel másfél üzemvezetőségének dolgozói évtized alatt mint pénzbe­Szőts Sándornét, aki a DÁV- szedő becsületesen látta el nál eltöltött munkásévei feladatát, s most, amikor után most vonult nyugdíjba, megszokott napi munkáját Szőts Sándorné férjének otthoni elfoglaltságával cse­- aki a Szegedi Kenderfonó- réli el, dolgozótársai egész­gyár dolgozója volt, és séget és nyugodt, gondtalan felszabadulás után a gyár- életet kívánnák Szőts Sán­ban megalakult első üzemi dóménak, bizottság tagja volt — halála Gaál Sándor beszélt Két országos méretű, igen jelentős esemény tette még értékesebbé a hónap prog­ramját. Október 21 és 23 kö­zött Szegeden tartották meg az Alföld régészeti kutatásai­nak újabb eredményeivel foglalkozó II. Régészeti Tu­dományos Ülésszakot. Majd október 29 és november l-ig, az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők országos találkozóját, melyet Ortutay Gyula nyitotta meg. Ezen az ülésen hirdették ki a XII. or­szágos gyűjtő pályázat ered­ményét is. Az egész hónap tapasztala­tait egybevetve azt mondhat­juk. hogy az hasznos, építő volt. A látogatók száma — közel 12.5 ezer — meghaladja á tavalyit Csütörtök, 1964. november 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents