Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-12 / 265. szám

* Eves idul verseny IŰÖU Az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának és a MEDOSZ elnökségének felhívása Az állami gazdaságok or­szágszerte most dolgozzák ki az 1965. évi üzemterveket Ezzel kapcsolatban az Álla­mi Gagdaságok Főigazgató­sága és a MEDOSZ elnöksége közös felhívásban arra szó­lítja fel az állami gazdasá­gok vezetőit és minden dol­gozóját, hogy maradéktala­nul teljesítsék a termelési tanácskozásokon most meg­vitatott, és elfogadásra ke­rülő üzemterveket: szélesít­sék tovább a szocialista bri­gádok versenyét, a fiatalok vetélkedését, tevékenyen ve­gyenek részt a jubileumi esz­tendő éves gazdasági verse­nyében. Az állami gazdasá­gok közül jó néhány büsz­kélkedhet már 20 mázsát is meghaladó búza-, vagy 30 mázsát meghaladó szemes­kukorica-terméssel, • illetve 3800 literes, vagy ezt meg­makat az alábbi értékelési mutatók szerint állapítják meg: jutalmat kapnak azok az igazgatóságok, amelyek kenyérgabona-értékesítési tervüket országosan a leg­jobban teljesítik, a takar­mánygabona és kukorica ter­melésénél együttesen a leg­magasabb hozamokat érik él. Továbbá azok az igazgató­ságok, amelyek az állati­teimók termelési tervüket legjobban teljesítik. Az ér­tékelésnél a sorrendet az egy tehénre jutó tejtermelés, továbbá a malacszaporulati terv teljesítése alapján ál­lapítják meg. Végül jutalom­ban részesítik azokat az igazgatóságokat, amelyek egy hala<?1ó. tejtermeléssel. Most kiló hús előállításához a leg­a fejlődés ütemének gyorsí­tására van szükség. Az éves gazdasági verseny fóbb célkitűzésed közé tar­tozik, hogy a kenyérgabona termelési előirányzatok ma­radéktalan teljesítése mellett — a hozamok emelésével, a területek növelése nélkül — minden gazdaság biztosítsa az állatállomány zavartalan ta­karmányellátását. Fordítsa­nak fokozott gondot a szálas és tömegtakarmányok, vala­mint a gyepterületek hoza­mainak növelésére, az ön­tözés adta lehetőségek ed­diginél jobb kiaknázására. Az állattenyésztésben a leg­főbb cél az állati termékek termelési és értékesítési ter­vének teljesítése. Törekedje­nek a gazdaságok az egy ki­ló súlygyarapodáshoz fel­használt vegyes abrak meny­nyiségének csökkentésére. Mindenütt növeljék a ter­melés műszaki színvonalát Minél több állandó dolgozót tanítsanak meg az erő- és munkagépek kezelésére, hogy az időszerű agrotechnikai feladatokat a gépállomány teljesebb kihasználásával, le­hetőleg optimális időben tudják elvégezni. A gazdál­kodás színvonalának emelé­sét, a hozamok növelését el­sősorban a munka termelé­kenységének fokozásával, és a takarékos költséggazdálko­dással érjék el Az Állami Gazdaságok Fő­igazgatósága és a MEDOSZ elnöksége jutalomban része­síti azokat a termelési igaz­gatóságokat amelyek ered­ményes irányító és ellenőrző munkájukkal a verseny él­vonalába kerülnék. A jutal­kevosebb — sertéstartásban legfeljebb 4,5 kiló — vegyes abrakot használják fel és 100 forintnyi takarmányköltség­gel a legmagasabb hozamér­teket érik el. (MTI) Közéletünk hírei DOBI ISTVÁN ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA HABIB BU RGIBÁHOZ Dobi István az eanöki Ta- lomból, hogy ismételten meg­ná« elnöke "táviratban fe- választották tunéziai köz­jezte ki jokivansagait Habib Burgibának abból az alka- társaság elnökévé. A SZOT TILTAKOZÓ TÁVIRATA VENEZUELA ELNÖKÉHEZ A Szakszervezetek Orszá- vezete Szövetsége vezetójé­gos Tanácsa a magyar szer- nek önkényes letartóztatása vezett dolgozók nevében táv- miatt. A magyar dolgozók iratot intézett Raul Leoni- követelik Villegas azonnali hoz. a Venezuelai Köztársa- szabadonbocsátását és a szak­TAFEJEZTE^FEUFÁBM-ODÁ^TCRUZ T* ^^ Villegasnak, a Venezuelai tartasat — hangoztatja a Dolgozóik Egységes Szakszer- SZOT távirata. NŐI SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT AZ NDK-BÖL A Vegyipari Dolgozók a magyar vegyipari üzemek Szakszervezete Elnökségének szakszervezeti tevékenységét, meghívására öttagú női szak. a női dolgozók foglalkozta­szervezeti küldöttség érke- tottságát. érdekvédelmét és a zett hazánkba az NDK-ból. nők közreműködését a szak­A delegáció tanulmányozza szervezeti munkában. ALÁÍRTÁK A MAGYAR-OSZTRÁK ALLATEGÉSZSÉGÜ GYI EGYEZMÉNYT Losonczi Pál földművelés- ményt. Az egyezmény egye­ügyi miniszter és dr. Simon bek között azt a célt szol­Koller, az Osztrák Köztársa- gálja. hogy megakadályozzák ság budapesti rendkívüli kö- az állatjárványok behurcolá­vete és meghatalmazott mi- sát egymás területére, vala­nisztere szerdán a Földmű- mint, hogy megkönnyítsék az velésügyi Minisztériumban élő állatok és az állati ere­aláirta a magyar—osztrák detű termékek bevitelét, il­állategószségügyi egyez- letve átvitelét. (MTI) Ez kommunista munka... Érek, eredmények Tiszaszigeten 1961, 1962, 1963... Ezek gazdák, egyszerűen nem tud- re ismét 10 ezer forintokkal az esztendők ugy vonultak nánk elfogadni a földet, mit teszi még gazdaságosabbá a be és úgy is maradnak meg is kezdenénk vele? szavvasmaiha-tenyesztést A Tiszasziget, pontosabban a Ezzel azt is megmondta tejtermelés és a tenyésztés Búzakalász Tsz történetében, Juhász Ferenc állattenyész- mellett máris a gazdaság mint a közösségi élet legne- tési brigádvezető: Tiszaszi- egyik legnagyobb pénzforrá­liezebb esztendei. Hiába vol- geten is kitisztullak már a sa a marhahizlalás. Nincse­tak meg a jobb termelési fejek, s a többség más szem- nek még igazán korszerűnek adottságok... Súlyos gazdái- üveggel nézi a világot. nevezhető marhaistállók — kodási veszteségek halmo- Azt hiszem, elsősorban ez ezek jövőre épülnek. A 405 zódtak egynjásra, a közös ál- a kulcsa az idei nagy előre- darabnyi közös állomány lattenyésztés is inkább af- törésnek Tiszaszigeten, még sok kisebb-nagyobb ide­féle közös állattemetés volt. Hosszasan beszélgettem Nies- iglenes épületben van. Egy S ma már azt kutatni, hogy ner Ferenc elnökkel, Vojná- azonban máris tény: a szö­ki volt a hibás, a vezető- rovics László főagránómus- vetkezet 5—6 mázsás kölyök­ség-e, vagy inkább a tagság, ^ azután Juhász Ferenccel bikái nagyszerűen megállják teljesen felesleges. Tény az, a majorokat is bejártam, már helyüket a iegigénye­hogy a tiszaszigetiek magas számok, tények kerültek elö. sebb nyugati piacokon is. tandíjat fizettek, azonban ut van például a közös ser- Mindenütt az építés, a fej­téstenyésztés. 1963-ban száz iődés nyomai láthatók. Sza­anyakoca alól összesen csak porodnak a gépek, új épület­900 malacot választottak le. S ha még ezek is megma­radtak volna! Később a le­választott állomány 60 szá­zaléka hullott el gyomor-bél­pálforduíást? Juhász Ferenc, gyulladásban és másféle nya- bájnszérűt is, mely télen a a falu egyik hajdani húsz- valyákban. Január 1-én Ju- traktoroknak és a munkagé­holdas mintagazdája így hász Ferenc lett az állatte- peknek nyújt védelmet S nyésztési brigádvezető. Sike­rült egyetértenie a gondo­zókkal, s most tíz hónappal később 96 anyakoca után már 1152 egészséges kisma­lac az eredmény és az év jól megtanulták a leckét Zöldségfélék, hús, tej, ke­nyérgabona száz és száz ton­naszám özönlik már innen a város felé. S ez még min­dig csak a kezdet Ml eredményezte ezt a ben helyezték el a javítómű helyeket. Széles új kövesút vezet a központi majorba. (Tavaly ez sem volt még.) Most építik a fedett kom­sommázta tömören: Más szemüveggel.. — Ha azt mondanák most, hogy vihetjük földjeinket, Miért fekszik raktáron az exportáru ? A szegedi és Csongrád me- colé gépek és a 6zőrkikészítő gyei ipari üzemek általában üzem beruházása okoz átme­eleget tettek exportkötele- neti termeléskiesést, a hang­zettségeiknek az év eddig el- szergyár nem kapta megazo­telt hónapjaiban, munkájuk kat az importból származó összképe kedvező. Ami elmar húrokat, mely a külföldi rad.o mégis mutatkozott, an- megrendelésre készülő hang­nak oka nem is annyira a szerekhez kellenek. A koráb­vállalatok igyekezetének hiá- ban gyengén dolgozó Mag­nya. sukkal inkább a rajtuk feldolgozó és Vegyészeti Vál­kívülálló körülmények ked- lalat októberi tervét teljesí­vezőtlan alakulása. tette, termelése nyereségessé A Tisza Bútoripari Válla- vált, mert az új német gx­latnal például .tehetetlen volt port a jobb minőségű magok az alapanyagkészletek feltől- feldolgozását nyereségessé tése, különösen a farostlemez tette. és a színes farostlemez hiá- A kisipari szövetkezetek nya akadályozta az export- közül a Szücsipari Ktsz és termelést. A Szegedi Ruha- a Férfiszabó Ktsz termelésé­gyárnak októberben sem volt nek egy részét nem tudta elegendő gumírozott szövete, időben elszállítani, mert nem Az élelmiszeripart tekintve: kapott hozzá szállítóeszközt, a Paprikafeldolgozó Vállalat Nemcsak a szövetkezeti, a exporttermékeinek 7 százaié- helyi- és a minisztériumok­kát nem tudta elszállítani, hoz tartozó iparban is alap­mert nem kapott hozzá disz- anyag, félkész- és készter­pozíciót. Az egyébként terv- mék-készletek halmozódtak elmaradással küzködő Szege- fel az előbb felsorolt okok di Konzervgyár exporttervét következtében. Ha tehát a teljesítette A Húsipari Vál- külkereskedelmi szervek, az lalat csak annyi árut gyár- alapanyaggyártó ipar és a szállítási vállalatok több se­gítséget adtak volna számuk­ra. akkor még kedvezőbben alakulhatott volna az export­tervek teljesítése Szegeden és Csongrád megyében. legyünk még egyezer egyéni ^geig még további 130-140 szűletes varható. Az elhul­lás a tavalyi 60 százalékkal szemben 8 százalék alá esett. tott kivitelre. amennyire szerződése volt. s így nem tölthette ícl a (érvben bizto­sított kereteket. A Szegedi Ecset- és Seprű­gyárban a tönkrement stan­Még mindig kevés Ezek után érthető, hogy idén már csupán a közösből 700 hízott sertést adhat a népgazdaságnak a Búzaka­lász Tsz. A gazdák tudják, hogy ez még mindig kevés. Az igazán gazdaságos koca­tartás érdekében már a kö­zeljövőben el kell érni egy­még valami: a mélyen el­ázott réti agyagtalajokon a majorok körül buján zöldel­lő búza- és árpavetések te­rülnek el. Mindenféle zakla­tás nélkül október 20-ig tel­jesítették a vetésterveket. Ez is példája annak, hogy előrelátó irányítással lehet dacolni a rossz időjárással is. Sok fáradság árán A hátrahagyott évek szá­ma még nem sok. Azonban mégis nagyon nagy utat tet­tek meg a tiszaszigeti gaz­dák. Sok fáradság és küzde­lem árán felépítettek egy ígéretes mezőgazdasági nagy­üzemet, ugyanakkor a párt egy anyára esóen az évi erejével, segítségével rendet 18—20 malac szaporulatot. Röszkén ezt már elérték. Miközben egyik évről a másikra sikerült megjavíta­ni a tenyésztői munkát, megteremtették a még ma­gasabb eredmények feltéte­leit is. A régi, ideiglenes, szerfás fiaztató mellett ép­pen most készítik átadásra a két. új, összesen 60 férő­helyes. immár korszerű ser­tésfiaztatót, melyekben kri­tikus téli napokon infravö­rös fényű lámpák biztosítják majd a szükséges meleget. Tehát a teli fialtatás is eredményes lesz. Sz egyik legnagyobb pénzforrás Hasonló változás ment itt végbe az utóbbi egy évben a szarvasmarha-tenyésztés­ben is. Egymillió 300 ezer forint beruházásból épül — már csaknem készen van — többek között egy 120 férő­helyes itatásos rendszerű borjúnevelő ház, mely jövő­terem tettek a lelkekben is, közben termeltek is a fo­gyasztók számára. Ez igazi kommunista munka akkor is, ha a gazdák közül csak né­hánynak van vörös párttag­sági könyve. Cs. J. Világcsúcsot tart a magyar „zavaríró" Igen sikeres konstrukció született nemrég a Műszer­ipari Kutatóintézetben. A neve „zavaríró", feladata pe­dig az, hogy az elektromos energia ellátó rendszerben fellépő üzemzavarok lefolyását feljegyezze. Az ilyen fajta zavarírók értékét többek között az szabja meg, hogy mennyi idő telik el a hiba bekövetkezése és jelzése között. Ebben a tekintetben ez a magyar mű­szer jól állja a versenyt a külföldiekkel: 20 ezeredmá­sodperces észlelési idejével jelenleg is a „világcsúcstar­tók" között szerepel. Az igen ügyes kis konstrukció — amelynek további tökéletesítésén dolgoznak — keresett cikk lehet majd a hazai és külföldi piacon egyaránt (MTI) A felelősség a tettek alapja A szocializmust építő ember egyik legszebb jellemvo­nása a felelősségtudat, s nagy öröm, hogy szép pél­dáival lépten-nyomon találkozunk. Mai nyugodt ki­egyensúlyozott életünk is a felelősségtől áthatott tettek, a felelősségteljes politikai és gazdasági munka eredménye. Annál szembetűnőbb és szomorúbb, ha itt-ott még törek­véseink vállrándító lebecsülésébe ütközünk. A KNEB nemrégiben vizsgálatot tartott egy termelő­szövetkezetben, s végül kénytelen volt a legsúlyosabban el­marasztalni az elnököt, aki — kevés felelősséget érezve a gondjaira bízott közösség iránt — hűtlen módon kezelte a közvagyont. Az elnök bűnhődni íog annak rendj* sze­rint, csakhogy a dolog ezzel még nincs elintézve. A vizs­gálat bizonyára azt is megállapította: ez a felelőtlen ember nem csupán azzal okozott kárt, amit önző céljaira elsajátí­tott, a nagyobb pusztítást az a csalódás okozta, melyet a bűnös felelőtlenség a közösség tagjaiban támasztott. Sajnos, az ilyen eset nem egyedülálló. A felelőtlenség ez a pusztító féreg néhány helyen még változatos formában élősködik és sajnos, gyakran megtalálja az ügyes kibúvót is a felelősségrevonás elől. A határban maradt termény, vagy a felszántatlan föld, vagy az üzem udvarán rozsdásodó gép és a huzavona az elmulasztott határidővel jelzi a felelős­ség hiányát, akkor is, ha különféle magyarázatokkal, „ob­jektív" és egyéb körülményekre való hivatkozással né­hányszor sikerül kivédeni-a kérdőrevonást. A felelőtlenség — ha jobban szemügyre vesszük ««• többnyire kiderül, hogy egyéb hibákkal, jellemgyengesé­gekkel szoros szövetségben jelentkezik. A közöny és aa önzés a leggyakoribb útitársak. Az ellene való harcot a kis dolgoknál kell kezdeni, nehogy nagy károkat okozhasson. Nincs helye semmiféle elnézésnek, érzelgősségnek. Nyilván az említett szövetkezeti elnök felettesei is elnézték az első, kisebb hibákat. Talán nem akartak bizalmatlanok lenni iránta? Abban igazuk van: a bizalom nélkülözhetetlen ve­lejárója a vezetésnek, de egyáltalán, nem zárja ki a szük­séges ellenőrzést. Hiszen annak nem a felelősségrevonás az elsőrendű feladata, hanem a segítés, a tévedések, hiányos­ságok gyors kijavítása, a tennivalók megtanácskozása. Persze, az is célja, hogy az esetleges felelőtlenség idejében lelepleződjék, s ne okozzon a közösségnek jóvátehetetlen károkat Akiből hiányzik a felelősségérzet, s közönyös hányad veti módon teszi kockára, vagy tulajdonítja el azl amit sokak verejtékes munkája megteremtett, számonkéréssel kell kötelességeire figyelmeztetni. A szigort ilyen esetekben is a közösség iránti mély felelősségérzet követeli. A mi társadalmunkban a felelősségtudat alapvető erény. A mi világunk embere felelős önmagáért, társai­ért; a felelősséggel dolgozó emberek és közösségek vállán nyugszik jövőnk és boldogulásunk. S ha most elsősorban visszájáról vizsgáltuk is e fontos-problémát, tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a felelősségtudat mindinkább tár­sadalmunk sajátjává válik, együtt terebélyesedik az ön­érzettel, az önbecsüléssel, a mások megbecsülésével* a szocializmus iránti hűséggel és szeretettel. KÉKESDI GYULA Mérlegen a kisipari szövetkezetek munkája Tanácskozott az OKISZ választmánya Szerdára összehívták az össze a javításra váró hoi­OKISZ választmányát, a kis- mikat a szövetkezetek szá­iparj szövetkezeteik válasz- mára. Megkezdődött a szó­tő tt vezető testületét. Az vetkezetek szakosítása* ÉDOSZ-székházban megtar- amelynek az a célja, hogy a tott tanácskozásnak két fő javító-szolgáltató tevékenyj napirendi pontja volt Az séget végző ktsz-ek önálló egyik a szövetkezetek ez évi szakszövetkezetté alakulja­munkájának elemzése, a má- nak. A jövőben a szövetke­sik a szövetkezeti építőipar zeteknek többet kell törőd­te vek enységének vizsgálata, niük a fiókok nyitvatartási­A kisipari szövetkezetek nak idejével, hogy a késő 1964 első három negyedévé- délutáni órákban, munkaidő ben 102 százalékra teljest- után is felkereshesse azo­tették tervüket termelésük kat a lakosság, a múlt év hasonló időszaka- a szövetkezetek ez évben hoz képest 12,5 százalékkal hétezer lakás építésére kö­növekedett. A kisipari szö- töttek szerződést. Ennek a vetkezetek 107 százalékos ex- 700 millió forint értékű port tervteljesítéssel zártáit munkának az elvégzése nem a harmadik negyedével halad zökkenőmentesen, vár­Arra törekednek, hogy a hatóan néhány száz lakás át­lakosság javító-szolgáltató adása csak a jövő év elején igényeit is jobban kielégít- történik meg. Több megyé­sek. Az év végéig előrelát- ben sorházak és társasházak hatólag 40-45 új szolgálta- építésére tértek át a ezövet­tóház építését fejezik be. A kezetek. Az Országos Terv­SZÖVOSZ-szal együttmúköd- hivatallal egyeztetett adatok ve 1200 földművesszövetke- szerint a harmadik ötéves zeti felvevőhelyen gyűjtik terv időszakában a szövetke­zeti iparnak összesen 35 000 lakást kell építenie. A több­szintes házak aránya az 1963. évinek az ötszörösére emelkedik majd. Az új la­kóházaknak ugyanis 60 szá­zaléka emeletes lesz. A fenn­maradó 40 százalékot, mint­egy 15 000 földszintes házat* a városokban és községek­ben csoportos szervezésben sorház fői-májában kívánják megvalósítani. Ugyanakkor a szövetkezeteknek fokozottab­ban kell gondoskodniok az építőiparra varó javító-szol­gáltató jellegű munkák jobb elvégzéséről is. (MTI) Oütóriök, 19M. november ^ DÍL-MAGYARQRSlía 3 «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents