Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-06 / 261. szám

A bdtil Karini: Germanus Gyula! összhangban a népgazdaság érdekével Nincsen olyan mate­matikai zseni, aki meg tudná határozni: a vi­lághíres magyar pro­fesszor, Germanus Gyu­la hány kilométert tett meg élete során? Gyalogolt, tevére szállt, konflisozott, vo­naton utazott, elefánt­háton ült, tengeren, óceánon hajózott, autón robogott, TU—104-esen repült, s lovagolt, — fel­szabadulás után ugyanis ö szervezte újjá a ma­gyar lótenyésztést. járt Konstantinápoly­ban, kutatta Kossuth Lajos emlékét Kutahiá­ban. ellátogatott Hani­bál sírjához, angolok fog­ságába került a Darda­nellákon, otthont talált Bengáliában, s elzarándokolt tűrni, hogy tudós diákját el- róban. Az olasz Accademia Mei-lcába. Vámbéry Annin- lentmondjanak tanításának del Mediterraneo tagja. A tol tanulta tudományát, Ra- — mesélte budapesti lakásán nyelvészeti tudományok dok­bindranath Ta.gore barátjá- a riporternek Abdul Karim: tora. Tucatnál több nyel­nek tekintette. Egészen fia- Germanus Gyula. - A diák ven levelez, publikál, talon, mint az ifjiitörökök néha otthagyja, másik osz- Kedves városa — Buda­trkox társaságának tagját, a Tophoz ül és ott fejti ki kü- pest. Az' Eötvös Loránd Tu­s illán börtönbe vetette, ha- lönvéleményét. Így ő is dományegyetemen a keleti laka /teltek, az utolsó pilla- teikhé válik, és ha van hall- nyelvek tanszékének vezető­in: ban szabadították ki gatója, batran taníthat to- . . . vább. Egy ízben én is össze- Íe- Országgyűlési kepvtselo. , különböztem egy seikhel a Ma is aktív társadalmi mun­rokul, perzsául Korán nyelve }öiött. Botol kás. Tervez, szervez, rádió­latina-. i uua- .„a..//. (Foto: Bozsán Endre) A 80 éves Germanus Gyula kat. Beszédem után az egyik megszólalt: „O Abdul Karim, bámula­tos a te tudásod, és \lyen bölcsességet még eddig nem hallottunk. De nem lehet igazad, jármilyen kitűnően is ;udsz arabul, mert a <orán Allah nyelve és > talán mégiscsak job­jan tudta az arab nyelv­ant, mint te." „Va hu­va kazálika!" — Ebben bizony igazad van — fe­leltem, s így lettem az Azhar mecset seikhje... Hatvankét könyvet-ta­nulmányt írt, jelentetett meg. Nevét ismeri Eu­rópa, Ázsia, Afrika. Munkásságát számon tartják Londonban, sze­mélyét szívesen fogad­ják Bécsben, testvér­ként várják Kai­jóbarátai. Arabul, tör is beszel fogalmaz. icma- emeU ri tnÍTO egy másik . tele,,Mában .zerevel csat kérik a világ minaen „ i> ál rfsxm ó„ nff -fo ' oszlophoz ültem és ott fej- ^ rcszeoui uz u, - tct(em ki nyelvészeti véle- * ordít, tanít, dolgozik ­Korán ismerője, a mohame- ményemet Sokan követtek újabb könyveken, dán tanokat a kairói „Virág- ^ egész kör alakult körülöt- A friss szellemű „hadsi" 20 . mecset-iskolaban, az Bizonygattam, hogy a mfl a'H s-üietésnaviát czereves Azharban sajatttot- Koránba grammatikai hi- ™a ünnepli s+uletesnapjat el. bák vclnnak a nyelvészek EW °™z&0 szeretete ko­- A tanár, a „seikh" egy szerint. Figyelemmel hallgat- szönti a nyolcvanéves Ger­oszlophoz támaszkodva ad tak és nyelvcsettintéssel manus Gyulát elő, gyakran kénytelen el- nyilvánították csodálkozása- (L. M.) Sorozás, felkészülés, behívás A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója A katonai kiegészítő pa- behívására csak fokozatosan zikailag teljesen kifejlett, a rancsnokságok országszerte térünk át az ebbe a kor- komoly igénybevetelre min­októberben bonyolították le ™™rtba ' tartozó fiatalok- , főpontból , a^almas „- ,flfi4 évi sorozásokat A ^P0 tartózó nauuoK fíatalok vonuljanak be sor­ro Jbi^teSrlSája- "ak csupán 20-30 százaié- kafon^ szolgálatra Ezért a ról, tapasztalatairól folyt be- kát sorozták. Elsosorban szolgalathalasztas az ilyen széigetés a Honvédelmi Mí- olyanokat, akik tanulmá- szempontbol nem megfele­risztérium illetékeseivel. ny£ukat befejezték leérettsé- £oek s*™ J j . B — Mikor kerül sor — Milyen követelmé­nyeket támasztottak a bizottságok a sorköteles test szereztek, korba lépett fiatalokkal szemben? — Mint az élet minden te­rületén, az utóbbi években a hadseregben in jelentős giztek, szakmunkás-képesí­I Hogyan zajlottak le a sorozások? Kaptak-e megfelelő segítséget a különböző szervektől? — A sorozást a hagyom á­I a behívásokra? Hogyan készüljenek a bevonu­lásra a sorkötelesek? — Az újoncokat általában november második felében hívjuk be katonai szolgálat­ra. A behívást váró hadkö­teleseknek azt tanácsoljuk változások mentek vegta A nyoknak me£eleloen, ~ munkahelyükön behí­féjlett haditechnika és akar- szag^erte "nnna^y^keeie; vaukig rendezzék az olyan szerű hadviselés elvei a had- tek kozott bony<üitettáktea családi és anyagi seregbe behívásra kerulofia- kie^szito P^^sn^ok. problémáikat, amelyek eset­talókkal szemben rátermett- Ebben Jelentcs szerepet val- £ zavarnák a SOrkatonai "ég, egészségi alkalmassag, laltak.a szolgálat teljesítését. Tájé­ískólai végzettség, szakkép- továbbá a helyi tanacsok es kozódjamJc sorkatonai tansadalm, szervek egy­szolgálattal kapcsolatos kér­les csak azt hozza magával, amit a behívóparancs előír. zetteég szempontjából és a más vonatkozásokban is az aránt A sorozás vegen a eddiginél magasabb követel- fiatalokkal ismertették a be- desekrol a hivatalos szer­ményeket támasztanak. vonulással kapcsolatos leg- vektől és azoktól a barátaik­— Ennek megfelelően az fontosabb tudnivalókat is. tól ismerőseiktől is, akik a idei sorozásoknál ezeket az • — Milyen tapasztala- közelmúltbctn szereltek le a alapvető elveket vettük fi- H tokát szereztek a most hads bő] Ezzel megköny_ gyelembe és a sorállomány- • behivasra kerulo hata- <* bóf a^kat a fiatalokat váló- | lok felkészültségéről? nyíthehk az áttérési a pol­gattuk ki. akik a katonai _ A tapasztalatok nagyon garj életben megszokott elet­szolgálatra minden szem- jók. Az 1964-ben sorozottéi- módról a katonaéletre. A be­pontból a legalkalmasabbak, lorriány összetétele ugyanis vonuláskor minden sorköt.e­Az alkalmasság elbírálása a minden tekintetben kedve­• orozó bizottságok hatásköré- zöbb az előző években so­be tartozik. A sorkötelese- rozott állományénál. A ren­ket minden esetben alapos delkezésré álló statisztikai orvosi vizsgálatnak — szak- adatok alapján máris meg­orvosi vizsgálatnak is — állapítható, hogy a fegyve­alávetették. hogy a sorozó res erők igénye — a sorka­bizottságok megalapozottan, tonákfeal szemben támasz­helyesen dönthessenek. A tott növekvő követelmények katonákkal szemben az egyes ellenére is — magasabb szin­íegyverncmeknél — a tech- tcn elégíthető ki, mint a ko­nika jellegénél fogva —kü- rábbi években. Az idén so­iönbözőrk a követelmények, rozáson megjelent fiatalok 1 .ért a fegyvernemekhez többsége jól fejlett. egészsé­. '. . . .. . ges katonai szolgalat telje­va.ló besorolásnál a bizottsa- sítésére alkalmas, gol: figyelembe vették a — Ez vonatkozik a 16—19 s'•• ikkénzettségen rátermett- éves fiúkra is. Náluk azon­ban különösen ügyeltünk ar­ra. hogy a gvenge fiziku­MAR ALIG két hónap választ el bennün­ket az esztendő végétől. Az okos „finis" hez mindenütt az eddigi munka alapos elemzése szükséges. Az állami ipar első háromnegyedévi tervét mintegy 2 száza­lékkal túlteljesítette, noha két fontos tárca, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, vala­mint az Építésügyi Minisztérium vállala­tai 1—2 százalékkal elmaradtak az idő­arányos feladatokhoz képest. Az egy mun­kásra és alkalmazottra jutó napi telje­sítményérték 4,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, a létszám ugyancsak ennyivel. Az esztendő eddigi részében a legnagyobb lemaradás a költségszint alakulásában tapasztalható. A termelési költségek alakulása kedvezőt­lenül hatott a laza létszámgazdálkodás. A termelés növekedésének alig valamivel több mint a fele származott a termelé­kenység emelkedéséből. A magas létszá­mok ellenére a vállalatoknál a tavalyihoz képest növekedett a túlórák száma, ami arra vall, hogy — ott helyben — nem tör­téntek hathatós intézkedések a munka és üzemszervezés megjavítására, a belső tartalékok feltárására. Ha ezekhez hozzászámítjuk az utolsó ne­gyedév szokásosan nagy tennivalóit — a feladat temérdek. Minden jó, ha a vége jó, tartja a közmondás. Az év végi felada­tok valahogy mégis másképpen vetődnek fel, mint az eddigiek során. Rohammunka és a szokásos év végi hajrá nélkül szük­séges teljesíteni a terveket, biztosítva ez­zel a jövő esztendő, a második ötéves terv befejezésének jó előkészítését. Az ipar­vállalatok — van ilyen rendelkezés — nem is használhatnak fel több túlórát a negyedik negyedévben, mint az előző harmadikban. MIRŐL VAN tulajdonképpen szó? Maxi­mális erőfeszítés szükséges, de ez nem annyira a mennyiség hajszolására, mint inkább az önköltség csökkentésében elő­állott lemaradás pótlására irányuljon. Nagyfokú rövidlátásra vall az olyan év végi hajrá, amely többszörösen megbosz­szuija magát. A mértéktelen túlórázás rontja a minőséget. De továbbmenve: az egyébként is nagyon igénybevett közleke­dés számára túlterhelést jelentene az a nagy árutömeg, amit a vállalatok az esz­tendő utolsó napjaiban rázúdítanának. Más tapasztalat is figyelmeztet! Például az, hogy az év elején a rohammunkát követően a szerelőműhelyek hetekig állnak, mert a hajrában kiürítették az alkatrész­raktárakat. Vagy: az építők fagyszabad­ságra mennek, mert nem gondoskodtál? a munkahelyek téliesítéséről. Az idén ja­nuárban a gépipar termelése például 28 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly decemberben. Az esztendő végével igaz, egy elszámolási időszak lezárul, de kezdő­dik egy új, a/nelytól mindenki ugyancsak eredményt váir. Nagy könnyelműség volna tehát az új feitadatok sikeres megoldásához vezető hidat ifigyeimen kívül hagyni. AZ ÉPÍTŐIPAR tavaly több mint egy­milliárd forinto'5 adósággal zárta az esz­tendőt. Ez lálhntó volt már az év második felében, az Illetékesek mégsem néztek szembe ősziiVtén a tényekkel. A torvek teljesítését szorgalmazva megfeledkeztek a zavartalan téli munka feltételeinek biz­tosításáról. .Az idén a kormánys'ervek idő­ben felszólították az építés vezelőit hogy mérjék fel, milyen területeken számíthat­nak nagyobb lemaradásokra. E reális kép nemcsak az építőiparban teszi lehetővé az erők ésszerű átcsoportosítását, hanem például a gépiparban is biztosítja a hátra­lévő feladatok 'megfelelő rangsorolását. Ha például valamelyik építkezésnél nagyobb lemaradás várható, felesleges az ide ter­vezett gépeket megerőltető túlórázással ha­táridőre legyártani. A dolgozókat is jo­gosan bosszantja, ha valamit ál ozatos munkával elkészítenek az év végéig, és lát­ják, hogy a gyártmányt nem szállítják el. SZÜKSÉGES hogy minden iparág és vállalat pontosan mérje fel a hátralévő időszak feladatait. Ha például a tervben és a szerződési kötelezettségek között olyan tételek szerepelnek, amelyek pillanatnyilag a beruházásoknál, a kül- és belkereske­delemben nélkülözhetők, ne erőltessék le­gyártásukat. Ehelyett inkább ol„, an termé­kekre összpontosítsák az erőket, amelyek a beruházások gyors üzembehelyezését, a sürgős kül- és belkereskdelemi igén." ek maradéktalan kielégítését valóban segítik. A terv teljesítése és túlteljesítése az év végén sem öncél, hanem ekkor is a szük­ségletek legjobb, népgazdaság: lag legcél­szerűbb kielégítését hivatott szolgálni. Nemcsak a népgazdaságnak, a vállalat­nak is javára válik, ha elejét veszik a fe­lesleges túlórázásnak, rohammunkának. A munkásokat megkímélh-jtik az ember­feletti erőfeszítésektói és megfelelő felté­teleket teremthetnek, hogy az új esztendő elsó napjaitól folyamatosán dolgozhassanak. Már most az esztendő végén kell áttörni a pangásnak és a hajrának ezt a furcsá körét. A/ ÜZEMI párlszei-vezetek, és a járási pártbizottságok sokat tehetnek azért, hogy az év végi rohammunka az idén már ne nyerjen „polgárjogot" a vállalatoknál. S a munka értékelésében az év végén is vál­tozatlan mércét alkalmazva — összhangban a népgazdaság érdekével — a pártszerve­zetek elősegíthetik, hogv a termelési szá­zalékok nem homályosítsák el az. egyéb tervszámokat, a feladatok jó minőségű, gazdaságos teljesítését. KOVÁCS föZSEF égen. iskolai végzettségen kívül a Magyar Honvédelmi mjak kcrüljenok behí­Sportszövetség szakköreiben szerzett előképzést és az egyéni kérelmet is. idén „megfiala­vásra. Akik ugyanis meg nem felelnek meg azoknak az egészségügyi követelmé­nyeknek.. amelyeket a kato­nai szolgálat velük szemben lodott" a sorkötelesek támaszt, egy évig szolgalat­állománya? S ha igen, halasztásban részesülnék, mit jelent ez gyakorlat- Ügy véljük, ilyen esetben ban? elsősorban az. o érdekük, hogy csak később vonulja­— Igen. az, előző évektől nak be. Természetesen akadt eltérően ugyanis a sorozó bi- jó néhány fiatal, akit az zottságik előtt — a honvé- ilyen döntés lehangolt, hi­delm, törvény alapján — szen erősnek, egészségesnek megjelentek 18—19 éves sor- érzik magukat. Nekünk vi­ko'rí. •••!< is. Tekintve azon- --ont az a véleményünk, ban. hogy a 18-19 évesek hogy a hadseregbe csak fi­Pályázat gimnáziumi tankönyvek írására A Művelődésügyi Minisz- francia, német, olasz, spa­térium megbízásából a Tan- nyol ég latin nyelvkönyvek­könyvkiadó Vállalat pályá- kel, III. osztályos magyar zatot hirdet új gimnáziumi nyelvtannal, történelem, tankönyvek írására. Pályázni orosz nyelv, fizika, kémia, lehet II. osztályos angol, biológia, földrajz, pszicholó­gia tankönyvvel. Készül a mezőgazdasági szakemberek országos katasztere A Földművelésügyi Mi- kafcörben. A nyilvántartás a niszlériumban megkezdték a személyi adatokon kívül' a mezőgazdasági szakemberek szakképzettségre, tudomá­első országos kataszterének nyos fokozatra, a munkavi­felállítását. Ennek szüksé- szonyra és az idegen nyelv­gességét elsősorban a mező- ismeretre vonatkozó art .Tó­gazdaság növekvő szakem- kat tartalmazza majd. (TI) 1 térigénye indokolja. A pályamunkákat a tan­terv alapján kell elkészíte­ni. A pályázóknak ki kell dolgozniuk az egész tan­könyv pedagógiai tervét, a tanterv alapján a tankönyv egy megadott fejezetét, egy szabadon választott tantervi fejezetet, a tankönyv tech­nikai tervét, az egyes feje­zetek terjedelmét és az il­lusztrációra vonatkozó elgon­dolásokat. Az országog kataszter az előzetes számítások szerint mintegy 25 000 mezőgazda­sági. mezőgazdasági gépész.­és kertészmérnök, valamint állatorvos adatait tartalmaz­za. Közülük mintegy 15000­ren a tormolös/.övel kezetek­ben. állami gazdaságokban, gépjavító állomásokon és a Földművelésügyi Minisztéri­umhoz tartozó vállalatoknál, intézményeknél dolgoznak. A további tízezer mezőgazda­sági szakember más nép­gazdasági ágazatokban, vagv az államapparátusban mű­ködik, döntő többségük ag­rárképzetfeéget igénylő mun­Ünnepi műszak a MÁV gépjavítóban • (Tudósítónktól.) A MÁV gépjavító szegedi műhelyében a szocialista munkabrigádok november 7 tiszteletére november 2-től (i-ig ünnepi műszakot tartottak. Ez idő alatt több mint 450 ezer forint értékű munkát végeztek el. A nagyszerű mun­kában élenjártak Fehér Ferenc, Muszták Árpád, Dobó Ferenc, Csiga Lajos, Vörös László, Halász Károly és Halmi János brigádjai. Dobó Ferenc, a Rákóczi brigád vezetője elmondta, hogy a brigád három nőtagja: Fodor Rozália, Farkas Ka­talin és Pipicz ístvánné példamutatóan dolgoztak. A nagy­szerű munkafelajánlással a gépjavító műhely november havi tervét egy héttel előbb fejezi be. Szentirri József Nagyarányú devizabűntett MEGKEZDTÉK JAÍIAY ÉS TARSAI BŰNÜGYÉNEK TÁRGYALÁSÁT Sorozatos devizabűntettel vádolt személyek bűnügyé­nek tárgyalását kezdte meg csütörtökön a Központi Re­píteti Bíróság. Az ügyben 26 személy ellen adott ki vádiratot az ügyészség. Az elsőrendű vádlott Já­ray József operaénekes 1961­től 1964 júniusáig a deviza­rendelkezések sorozatos megszegésével félmillió fo­rintot meghaladó összegben követett el a devizagazdál­kodás érdekeit sértő bűn­cselekményeket. Több mint 319.000 forintot fizetett ki külföldiek megbízásából Ma­gyarországon különböző sze­mélyeknek, s az el lenéré kei útjai sorén külországokban külföldi fizetőeszközökben vette fel. Százezer forintot meghaladó értékben arany­érméket vásárolt belföldön a zúgforgalomban, s ezeket, valamint külföldi fizetőesz­közöket is kicsempészte az országból. E cselekményeit azért követte el, hogv kül­földön személygépkocsikat vásároljon, s azokat behoz­j va itthon búsás haszonnal I értékesítette. Fentek. 1364. uo\ember 6. DÍl-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents