Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-24 / 275. szám

A helyes táplálkozás „titkár a hőmennyiség gyasztott élelem rosszul a kalóriában emésztődik és kihasználatla­Egészségünk megőrzése a mennyiségét helyes táplálkozástól is függ. egységében, A hiányos, vagy helytelen szoktak kifejezni. (Egy kaló- nul távozik a szervezetből, összetételű táplálék csökken- ria az a hőmennyiség, Az ételek megemésztését a ti a munkaképességet, az el- amennyi egy liter víz hő- a szájüreg és a gyomor-bél­hízás pedig súlyos megter- mérsékletét egy fokkal fel- rendszer vegyi anyagai vég­helést ró a szívre, a vérke- emeli.) Zik, ezek termelődése pedig ringésre, és a mozgás szer- A szervezet normális mű- idegrendszeri hatásokra in­veire. Az ésszerű étkezés ködöséhez szükséges és elég- dul meg. Az étel meglátása alapszabálya az, hogy a táp­lálékfelvételnek a szükség­lettel arányban kell áll­nia. B statisztika fényei Hazánk a statisztikáik sze­rint ma már a világ leg­több kalóriát fogyasztó or­szágai közé tartozik, nálunk tehát a főproblémát nem a hiányos, hanem inkább a túltáplálás okozza. A táplá­lékkal elfogyasztott magas kalóriamermyiség azonban, óppan az egészségügyi tájé- séges kalóriamennyiség az kozottság hiánya miatt, nem életmódtól és a munkakörül- ^tban étkezürA, ~akkor ~az legelőnyösebb minőségi menyektől függ. Ülő élet- pni(ÍRrWTniriirvrfl. a szokásos és illata képezik a nedvter­melődés ingerét, természetes tehát, hogy az étvágygerjesztő tálalás és ízléses terítés a jó emésztés fontos feltételei. Ét­kezés közben ne olvassunk és ne tanuljunk, mert az el­tereli a figyelmet, és csök­kenti az emésztőnedvterme­lődést. Ne együnk kapkodva, ha­nem alaposan rágjuk meg az ételt, mert csak a jól felap­rózódott ételhez tudnak hoz­záférni az emésztőnedvek. Táplálkozzunk rendszeresen! Ha mindig ugyanazon idő­Tifbbször — hevesei Inkább együnk napjában a iegfeionyoseDD minőségi menyektol fugg. Ülo élet­összetételből adódik. Népünk mód és szellemi munka ese- emeszxomingyea túl sok zsírt és sok lisztből tén kevesebb, nehéz fizikai időben mar .automatikusan 1, ült ételt fogyaszt, ezzel munka végzésekor termesze- megkezdik a nedvek terme­szemben túl kevés tejet, to- tesen több kalória fogyasz- ldsét az emésztés kedve­it. valamint zöldségfélét, tására van szükség. Az egye® f . - , . . d_ továbbá nem mindig helyes tápanyagféleségek elfogyass- K>öbef rena az ételek nálunk elterjedt tásakor különböző mennyi- szertelen étkezés estén, elkészítési módia sem. Egyes ségű hő termelődik a szer­eteteket túl fűszeresen ké- vezetben. A legtöbb kalóriáit szilének háziasszonyaink, a a zsír adja, a fehérjék és a főzelékek 'elkészítése során cukrok elégéskor ennek a nedis tul sok vitamin megy hőmennyiségnek körülbelül többször keveset, mint ritkán veszendőbe a fele keletkezik. Ebből lo- sokat Napi négy-ötszöri ét­Egészségünk védelmében gikysan következik hogy az kezé8 egészségesebb, mint az, r'- " , . , ,., elhízás bekovetkezeseert leg- . „ , . ,,, , tekintsük át a helyes táplál- többször a mértéktelen zsír- ha két-háromszon étkezés kozás alapszabályait. Min- fogyasztás a felelős. során fogyasztjuk el az egész denekelőtt le kell szögezni, A megfelelő kalóriafelvé- napi táplálékmennyiséget hogv az étrend legyen vál- telt élelmiszereink ésszerű Ha sokáig üres a gyomrunk, nogy i" osszeválogatasával kell biz­tozatota Minden egyoldalú Normális test- 8y°moregost' fejfajást- ross3 táplálkozás, legyen az bár súlyúaknak nincs értelme ez- közérzetet gyengeséget ér­húsos növényi, vagy nyers- zel behatóbban foglalkozni, zünk. A túl bő étkezés vi­koszt' káaros, ' mert az idők kóros soványság, vagy s/ont kelleténél jobban igény­folyamán életfontosságú táp- ^ StE^1^ beveszi az emésztőrendszert, anyagok hiányát idézi elő. nulmányozása a tápanyagok elbagyaszt és elalmosít Ép­Az ember szervezete az minél megfelelőbb összevá- pen ezért táplálkozásunk múlt évtizedek folyamán logatása érdekében. szempontjából nem a legked­vegyes táplálkozáshoz BZO- Mennyi Wieí 7 vezőbb a nálunk szokásos bő­kőit, ennek minden mester- ' ' 4 " séges ebéd, hiszen utána már •éges megzavarása káros kö- Felnőtt embernek naponta lényegesen csökken a testi és •etkezrnényekfcei jár. körülbelül 70 gramm fehér- szellemi teljesítőképesség. U. . iái . jéne van szüksége és aján- Jobb volna, ha a főétkezést a ttar?V RaHf.31 . ^^ körűibe!^ egy. napi munka befejezése után, A. naponta elfogyasztott harmadát állati fehérjével késő délutánra helyeznénk. élelemnek teljes mértékben (hús, tej, tojás és tejtenné- Kerüljük a túlságosan zsí­biztosítania kell mindazokat kek) fedezni. A többi két- ros és fűszeres ételeket, mert az anyagokat, amelyek a harmad rész a kenyér, tész- ezek előbb-utóbb gyomor-, loervezet számára nélkülöz- ta. burgonya és főzelékféléik máj- és epebetegségeket hetetlenek é® egyúttal szol- fehérjéiből adódik. idéznek elő. A túlságosan -áltatnia kell azt a hőmeny- Az ember nem abból él, b° kenyérfogyasztás gyakran , t.• m •, v. , . ,, okoz elhízást. Tobb gyu­nyiséget is, amely biztosítja amit megeszik, hanem abból, mölcs ég párolt| rántós ~él. az állandó. 37 fok körüli amit megemészt. A jó étvágy- küli főzelék kerüljön asz­testhőmérséklet fenntartá- gyal megevett étel „vérré tatunkra. eát A szükséges táplálék válik", de a kelletlenül elfő- Dr. R. T. flz előrendelés - házhoz szállítás Az előrendelés hagyomány séget vállal minden előre el- jelentkeznek is, pár nap már a kereskedelemben, s készített áruért is. Akik múlva odébbállnak. Így a úgyszólván egyidős a szako igénybe vették az előrende- boltvezetők nem tudják min­sítassal. A háziasszonyok lést, azok a legnagyobb den időben biztosítani a ház­többsége is fizetéskor egy- megelégedéssel beszélnek ró- hoz szállítást. Az Élelmiszer­szerre "szerzi be a fantosabb la. Emeli a bolt forgalmát kiskereskedelmi Vállalat ve­alapanyagokat, zsírt-, lisztet, is, hiszen a viszonylag csön- zetői már találtak megoldást cukrot stb.-t. Ezt könnyíti desebb időszakokban a ke- és január 1-től — mert ez a m>*g az előrendelés, házhoz reskedőknek van idejük nyu- béralaptól is függ — segéd­szállítás. Erről tanácskoztak godtan összeállítani a kívánt munkásokat alkalmaznak s most a Szegedi Élelmiszer- csomagot. központilag oldják meg a kiskereskedelmi Vállalat ve- A házhoz szállítást te be- házhoz, szállítást zetöi, boltosai. vezették már hosszabb ideje A tanácskozáson az Élel­Csikos János az árufor- a szegedi élelmiszerboltok- miszer-kiskereskedelmi Vál­aalmi osztály vezetője a meg- ban. A legtöbb vásárlónak ^lat külön felhívták részólésen részt vett boltve- a 8-as és a 7-es élelmiszer- * kereskedelmi dolgozok fi­zeiüknek beszámolt arról - áruda szállít rendszeresen, ^"^t «ra, hogy nagy számokkal illusztrálva Sajnos a házhoz szállítást körültekintéssel végezzék az hogy mit jeleni az előrende- igen sók probléma akadá- tmerte£ les a lakosságnak es egy- j A vállalat nem kap «S taí Xr^-^egíeS: k'futókat, s ha néhányan Se^TSS*? tes a szegedi élelmiszer­ből lókban a nap valamennyi siskában, Vannak úgyneve­zett csúcsforgalmi idősza­kok. Ilyenkor a vásárlóknak és az üzlet dolgozóinak is kellemetlen, ha több hétre való árut kell csomagolni, előkészíteni. A nagyüzemek közelében Szegeden a dolgo­zó asszonyok már élnek az­zal a lehetőséggel, hogy munkába menet beadják a cédulát, amelyre feljegyezték mire van szükségük, és ha­zafelé soron kívül megkap­ják az előkészített árut. A sok jó tapasztalat mel­lett a boltvezetők közölték, hogv több háziasszony még bizalmatlan az előrendelés­sel szemben, fél attól, hogy nincs meg az áru súlya, nem megfelelő a minősége Pe­dig a kereskedelem felelős Tápéti tanulnak a nehézgépkezelők Az ország különböző ré­szein működő vízügyi igaz­gatóságok számára Tápén ké­pezik ki a nehézgépkezelő­ket. Évente több tanfolyamot rendeznek. Valamennyi tur­nus három hónapig tart és a bentlakásos, színvonalas isko­la elvégzése után jogosít­ványt kapnak a hallgatók. Ez az országban mindenütt ér­vényes. Jelenleg hatvanan tanulnak Tápén, találunk kö­zöttük budapestieket, nyír­egyháziakat, miskolciakat, gyulaiakat is. Ezen a tanfo­lyamon azok vehetnek részt, akik már legalább egy évet dolgoztak valamilyen föld­munkagépnél Számítások szerint december 20-án kez­dődik meg a vizsgáztatás. A hallgatók öttagú vizsgabizott­ság előtt adnak számot tudá­sukról. Egy baleset, s ami utána történt Egy közlekedési baleset, s egy levél szerkesztőségünk­nek. Vizsgálatok. S a kusza ügy szálai kikristályosodottan tárulnak az ember szeme elé. Olyan ügyé, amely intő pél­da. Október 28-án Szegeden, a Tolbuhln sugárúton közle­kedési baleset történt. Éppen arra haladt FA 45—42 rend­számú gépkocsijával Bordács Mihály. Már álltak gépkocsik a baleset színhelyén, de sen­kinek sem jutott eszébe, hogy a súlyosan sérültet kórházba vigye. Bordács Mihály azon­nal felmérte a helyzetet s a megrakott teherautóval szél­sebesen száguldott a Il-es kórházba, hogy , szakavatott kezekre bízza a baleset áldo­zatát. A gépkocsivezető indokol­tan méltatlankodott, hogy ő az egyszexü „laikus" mindent megtett a bajbajutottért, s az orvos csak kurtén-furcsári in­tézte el a sebesültet. Újra kocsiba szálltak, s teherautón vitték tovább a baleset áldo­zatát a sebészeti klinikára, ahol végre elsősegélyben ré­• szesítették. [il QJ S a kórházba érve különös dolognak volt tanúja a lelki­ismeretes gépkocsivezető. Az ügyeletes orvo6 csak megnéz­te a beteget, s annyit mon­dott: „Az l-es sebfezeü kli­nikára kellett volna vinnie, ott van ügyelet'' Közérdekű kérdés A zsilettpenge-ellátásról Sokam talán mosolyognak, lettkészülékből például egy et­hogyan lehet a zsilettpenge- len darabot sem lehet találni, ellátás közérdekű téma. Erre Hiába keresik a vásárlók a csak azt felelhetjük, próbál- Fitralon-arcvizet és a sokat jon meg valaki napról napra reklámozott Figaró borotva­rossz, arcbőrnyúzó pengével krémet is. borotválkozni, mindjárt meg- A jelenlegi zsilettpenge és tudja, mennyire „éraéke- egyéb borotválkozási cikk nyen" érinti a zsilettpenge- ellátás tehát nem mondható kérdés. Éte sajnos, még azt is jónak Szegeden. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a ko­rábbi évekhez képest van ja­vulás, de ez nem érte utói teljesen az igényeket. A nagy­kereskedelem és a városi ta­nács kereskedelmi osztályá­nak előadója, Kovács György ismeri a problémákat s ígé­retet tett az ellátás további javítására. Dr. Berkes Pai, az kórház igazgato-főorvusa, amint ér­tesült a történtekről, azonnal kivizsgálta az ügyet. Megál­lapították, hogy az ügyeletes orvos hanyagul végezte fel­adatát Igaz, hogy nem volt ügyeletes sebész, a kórházban, de attól függetlenül tüzete­sebben kel fett volna megvizs­gálnia a beteget, és nem a tehergépkocsival, hanem mentőkkel, orvosi felügyelet­tel kellett volna elküldenie a sebészeti klinikára. Igaz, fgy egyszerűbb volt Ehhez a fe­lelőtlenséghez még az te hoz­zátartozik, hogy az ambulan­cia! naplóban nem 28-ára, ha­nem 29-ére volt felvéve a be­teg. Mint kiderült, ez csak dátumelírás volt, mert vala­mennyi 28-án jelentkező pá­cienst 29-ére jegyeztek be. De a felelőtlenséget ez nem env­hítt m meg kell jegyezni, hogy a pengék minősége — a Keres­kedelmi Minőségi Ellenőrző Intézet vizsgálata szennt —, választéka is erősen kifogá­solható. A pengék rossz minőségiét ki-ki saját bőrén tapasztal­hatja. Az ellátásról, a válasz­tékról viszont a szegedi bol­tokban nyert tapasztalatok alapján a következőket mondhatjuk. Jelenleg mintegy 14—15 fé­le penge közül válogathatnak « vevők. A magyar pengié­ken kívül kapható görög, osztrák és angol zsilett is. A hazai pengék körül a leg­keresettebb a Figaró és a Budapest. De sokak vélemé­nye szerint az új csomago­lású Figaró minősége rom­lott. Az import-pengék közül je­lenleg a NEM angol pengét keresik a legjobban a vásár­lók, Nagy sikere volt az év első felében az Astor pengé­nele, de bármilyen sokat ren­delt is belőle a kiskereskede­lem, kifogyott. Azóta hiába kérik ezt az import-cikket a nagykereskedelemtől, a vá­lasz: nem érkezett újabb szál­lítmány. De hiába jelentette be a kiskereskedelem az igényt az Arany és a Kék an­gol zsilettekre, ezekből sem kaptak a szegedi üzletek mostanában. Sajnos, gyakori dolog, hogy külföldről beho­zunk egy-egy árucikket, a vásárlók megkedvelik, utána hiába keresik, mert nem ta­'álhatók az üzletekben. A borotválkozási cikkek közül jelenleg többfajta hi­áryzik az üzletekből. A for­galomban levő háromféle zsi­Az orvost szigorú megfi> vasban részesítették s a kór­ház valamennyi dolgozóját fi­gyelmeztették, hogy ilyen eset többet ne forduljon elő sem az l-es, sem a Il-es kór has­ban. Intő példa ez, hogy az em­bereket ne kóresetként ke­zeljék, ne azt mondják: nem rám tartozik. Ezzel az orvos nemcsak a saját becsületét kockáztatta, hanem a betegek bizalmát kollégáiban te meg­rendítette. Pedig éppen az a cél, hogy a páciens bízzem bennük, s ne rettegve lépje át a rendelő küszöbét K. A. Ken kívánatos „műemlékek" Gj^itiútLtm, (jőmhőiant Évente mintegy 70 —80 millió gomb ké­szül hazánkban. Ez mennyiségben ele­gendő lenne. hiába azonban a sokezer­nyi szín, a fonna, nem mindig talál kedvére valót a ve­vő. A ruhák gyors diva'tvaltoz i.sait a gombok is követik. Nemegyszer fordul elő, hogy tonnaszám­ra selejteznek ki gombokat csak azért, meri mar nem diva­tos. néni veszi senki. Nem szívesen hord­ják például a nehéz anyag, a korszerű kerámlagom bokát, perluxgomb. Nem mert ezek a mostani törik, mosható, vasai­könnyű szöveteket ható, tetszés szerint erősen meghúzzák, formálható, színezhe­tépik. A fém-, a fa-, tő, kommersz gomb­a bőrgomb. ha olyan nak, vagy a legkü­a divat, kis időre Jönlegesebb divat­visszatér, azonban gombnak egyaránt már egyre ritkábban: alkalmas. A hagyo­A gyöngyházgomb múnyos anyagok kö­búrmennyire is tet- zül egyedül a szarú­szetős, ugyancsak gomb versenyképes, mind inkább háttér- ez változatlanul tart­be szorul. Hetven- ja népszerűségét, ke-, nyolcvanféle alap- tesettségét. -Sajno­anyagból készülnek gombok de ezeket már legyőzi a mű­ebből. eppen a nyer­anyag hiányában nem tudnak elegen döt gyártani, Újabban a legdi­vatosabb az úgyne­vezett behúzott gomb. Sokan idegen­kednek tőle, pedig igen célszerű. Szin­te mindegy, hogy mi­lyen anyagból készül az alátét csak egy­forma nagyságú, ala­kú legyen, a ruha anyaga ugyanis min­dent eltakar. S ha el is veszik belőle, a s-zövetmaradékból mindaddig lehet utánpótlást készíte­ti. amíg a ruha, az öltöny el nem sza­kad. Kivéve az egész életüket falun élő embereket, jó­részi mindenki megfordult már bérházak lépcsőházá­ban. És ha gyors közvéle­ménykutatást rendeznénk emlékeik között, bizonyos, hogy többnyire az elhanya­golt állapotban levő lép­csőházak maradtak meg em­lékezetünkben. Nem roska­dozó épületekre gondolok. Vadonatújakra is. Nálunk mintha „divat" lenne, hogy az alig egy-két éves épüle­teket néhány lakó valóság­gal „műemlékké" változtat. Legalábbis belülről nézve. Nem az egészen elriasztó rongálásokra gondolok. Ma már szerencsére nagyon rit­ka az új parkettet eltüzelő vandál. Akad? Hellyel-köz­zé], riasztó példának. De tízezer és százezerszámra nem ilyen emberek lakják a házakat — és a házak mégis gyakran idő előtt ütött-ko­pottakká. válnak. Tízezer­számra rendes emberek, jó szándékú közömbösek és figyelmetlen szorgalmasok lakják — és rongálják az épületeket. Mindezzel nem az építke­zések hibáit akarjuk iga­zolni. Nagyon jól tudjuk, hogy lakásépítkezésünk mi­nősége (különösen a kivite­lezés és főként a szerelés néhány vonatkozásában) még meglehetősen) gyenge. De sehol sínes „megírva", hogy az épületek természe­tes sorsa a nyúzás Nem az elhasználódás —, mert az valóban természetes. De kö­zömbös lehet-e. milyen gyors ez az elhasználódás? Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a népgazda­ságnak milyen óriási anyagi erőfeszítésébe került az Uj lakások tízezreinek felépíté­se. A legszebben kivitelezett épületnek se használ pél­dául az ajtók mennvdörgés­ezerű esupkodása. Mégis ki ne ismémé azt a szomszé­dot. aki másképppen nem is tud közlekedni? A jó vívmányok árnyoldalát mu­tatja az ablaktorések nagy száma. Egy új lakótelepün­kön szinte egész nyáron —• rendszeresen, napi pontos­sággal — hulltak az abla­kok, csörrentek, törtek. — Hát árián —, mondta val ár­ki, akivel beszéltem a do­logról —. biztosítva van, megfizetik. Az ablakbiztosi­tást a házfelügyelők való­ban összegyűjtik elsején. De hát honnan kerül élő az a sok száz tábla üveg? Mond­hatná valaki: ugyan, hát átépítéseknél. renoválások­nál maguk az építők so­kat betörnek. Csakhogy má­sok hanyagsága nem érv a saját hanyagságunk indok­lására. És itt apró, valóban nem égbekiáltó hanyagsá­gok halmozódnak fel. De felhalmozódnak, és ez a lé­nyeges. Egy gyerek firkál a fa­lalira: ugyan, semmiség, legfeljebb még egyszer oda­kerül: „Hajrá", vagy „Pujj" — aszerint, melyik csapat­nak szurkol a kislegény. De öt gyerek, tíz gyerek már egész telepek vadonatúj és nem olcsó lábazatfestését firkálja össze. Ki inti le őket? Sokszor senki. Kis parkokat taposunk és vil­lanykapcsolókat törünk. Fil­léres holmi — egy darab belőle. De tízezer? K is madár a seregély. Egymaga, „szólóban" apro, rokonszenves jószág, amit eszik, egv falat. Két szőlő­szemmel jóllakik. De tízezer seregély rajba verődve ve­szedelem egy egész szőlő­hegyre. És bizony vadászni kell rá, riogatni, ha nem akarunk károsodni miattuk. Apró felelőtlenségeink ilyen sei egélyrajjá nőnek a bérházakban. Ne sajnáljunk tőlük — egy kis hessege­tést. • <b f.) Kedd. 1964. november 24, Qí^.j«aGYAROkíZAG

Next

/
Thumbnails
Contents