Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-03 / 258. szám

Szakképzett pénztárosok As önkiszolgáló rendszerű boltok számának növekedé­sével mind nehezebbé válik a pénztárosok munkája. Nem­csak a pénztárgépet kell ke­jeiniök, de ismerniök kell valamennyi cikket és azok árát is. Az 6 ügyességükön múlik, mennyi idő alatt vé­gezhetnek a vevők a vásár­lással. Az Elelmisaerkereskedel­mi Iroda javaslatot juttatott el a felsőbb szervekhez: sza­kosítsák, illetve kössék ké­pesítéshez ezt a munkakört. A javaslat alapján a Belke­reskedelmi Minisztérium megbízást adott pénztáros­képző iskola létesítésére. Milyen lesz és mikor kez­di működését az első pénz­tárosképző iskola? Eddig az egyes vállalatok képeztek maguknak pénztá­rost, de nem adlak bizonyít­ványt , A minisztérium fel­ügyelete alatt működő űj is­kola előreláthatóan még eb­ben az évben, de legkésőbb a jövő év elején megnyílik — Bu esten. Az eJső tan­folyam L húsz hallgató rész­vételével 100 órára tervezik. Ha beválik, az ország más városaiban is létesítenek ilyen iskolát Befejeződött az önkéntes néprajzi gyűjtők országos találkozója Bővítik a boyszolgálatot Vasárnap befejeződött az önkéntes néprajzi és nyelv­járási gyűjtők Szegeden tar­tott országos találkozója. A négynapos konferencia első három napján, tudományos előadásokat hallgattak a résztvevők, vasárnap pedig Tápéra látogattak. A tanácskozáson előadási tartott dr. Szabó István, a történettudományok doktora, dr. Benkő Loránd, a nyelv­tudományok doktora, dr. Deme László kandidátus, Szabó Géza főiskolai tanár­segéd, Várkonyi Imre felső­fokú tanítóképző intézeti tanár, dr. Tálasi István kan­didátus, dr. Kniezsa István akadémikus, dr. Balog Ist­ván levél tár-igazgató, dr. Barabás Jenő kandidátus, Márton László békéscsabai tsz-tag, Vörös Ottó főiskolai hallgató, dr. Morvay Péter, a Néprajzi Múzeum osztály­vezető helyettese, dr. Végh József kandidátus, dr. Új­vári Béla iparművészeti fő­iskolai tanár, Galuska Imre református lelkész és Fehér Zoltán tanár. Nagy tetszéssel fogadta a tanácskozás a Csongrád me­gyei és szegedi kutatók, gyűjtők előadásait Dr. In­czefi Géza, a Szegedi Tanár­képző Főiskola tanára A földrajzi nevek differenciá­lódása a Tisza—Marcs köz­ben címmel tartott előadást „Begyújtottak" az üvegházakban Megkezdődött a fűtési idény a téli kertészetekben. Az újszegedi Haladás Ter­melőszövetkezet üvegházai­ban az ötvenkét fokos ter­málvíz melegíti a blokkhá­zak talaját és levegőjét Ke­reken tízezer négyzetméter üvegfelület alatt nevelnek rózsákat, szegfűket Nemcsak a közös gazdaság üzleteit látják el virágokkal, szerző­déses viszonyban állnak a fővárosi kertészett vállalat­tal A harmadik negyedév­ben százezer száí rózsát és KISZ rakodóbrigádok segítenek a fűszerpaprika-begyűjtésben A munkaerőhiánnyal köz- dolgozó telepre szállították a dő szegedi élelmiszeripari paprikát Több mint 50-en üzemekben ez év nyarán is ^ .. _ _ , , _ ív, ti... vettek reszt ebben a mun­sokat segítettek a techniku­mok, gimnáziumok tanulót kában, s nagyrészt nekik Most az év végén is sokszor köszönhető, hogy a nagyka­kémek segítséget élelmiszer- marási átvevőhelyről vasár­ipari üzemeink a tanulóifjú- „_ • ,„„ -­Ságtól. Rendszeresen foglal- nap estlg mmden mszer~ koztatják politechnikai ok- paprikát átszállítottak Ma­tatás keretében a Körösy kora, illetve Szegedre. József Közgazdasági Techni-, kuni fiataljait a konzerv­gyárban. A paprikafeldolgo­zó vállalat pedig a (érmés begyűjtéséhez kéri a KISZ rakodóbrigádok segítségét Már második vasárnap vettek részt a többnyire ta­nulófiatalokból szervezett KISZ rakodóbrigádok a fű­szerpaprika-szállításban. Ál­talában 20 tehergépkocsival dolgoztak a fiatalok. A nagy­kamarási telepről a makói, Kistelekről a szegedi fél­huszonhatezer szál szegfűt szállítanak Budapestre. Ez az év az első, amikor nagy­számban nyílnak az újdon­ságok: a Super Star, a Mon­tezuma, a Tiffani és más, úgynevezett divatrózsák élénk színeikkel kiválnak a többiek közül. Az egyik üvegházban karalábét is ne­velnek. A téli primőr ex­portját karácsony táján kez­dik meg, s több mint húsz­ezer darabot szednek majd fel. Ugyancsak fűtenek a baktói Felszabadulás Tsz kertészetében, ahol — há­romszoros hasznosításra tö­rekedve — előbb karalábét, majd salátát, utána pedig étkezési paprikát termelnek. A várható fagyos éjszakák elől a szabadból a klímaház­ba telepítették a József At­tila Tudományegyetem bota­nikus kertjében a meleget kedvelő kaktuszféléket. Kö­zülük a két-három méter magas perui oszlop- és a mexikói kígyó-kaktuszok át­helyezése volt a legkörül­ményesebh. Jövőre már nem kell bolygatni őket, mert szétszedhető üvegházat épí­tenek föléjük s állandóan eredeti helyükön maradhat­nak a délszaki növények. Rákonczai Ferenc hódmező­vásárheyi tsz-tag táj szóma­gyarázatokat ismertetett. Dr. Nyíri Antal kandidátus, egyetemi tanár A nép élete és a szavak története cím­mel tartott referátumot. Dr. Juhász Antal muzeológus a szegedi tanyavilág népi épít­kezéséről beszélt. Papp Imre szentesi tsz-tag a kemence­építés_ módját ismeretette. Zöldy Pál nyugalmazott sze­gedi postafelügyelő A topo­lyai kisbéres címmel érteke­zett Dr. Bálint Sándor kan­didátus, egyetemi tanár a Szeged vidéki folklór kérdé­seiről szólt. Dr. Ferenczi Imre szegedi egyetemi ad­junktus Törökkori emlékek a magyar néphagyományban címmel tartott előadást. Grynaeus Tamás laborató­riumi asszisztens Engi Tüdős Vince szegedi tudósember alakját és munkáját ismer­tette. Tombácz János zsom­bói tsz-tag, a népművészet mestere egy zsombói nép­> mesét mondott el. A tápéi kiránduláson a találkozó résztvevői megte­kintettéik a falugyűjteményt, a gyékényes háziipari szö­vetkezetet, a népi tánccso­port próbáját és meglátogat­tak több parasztházat. Gát az Ográn Észafcnyugat-Csehországban az Qgra folyón 3386 mé­ter hosszú, s az alapnál 760 méter széles földgát épül, amely a maga nemében a legnagyobb Közép- és Nyu­gat-Európában. Ha ezt a földmennyiséget vagonokba rak­nák, a szerelvény hossza az Egyenlítő egyharmadát tenné ki. Eddig már mintegy 4,5 millió köbméter földet raklak a gátba. Az építkezést 1967 tavaszán fejezik be.. A mes­terséges tó tükre megközelíti maid a 14 négyzetkilométert. A víztároló vizét négv nagy hőerőmű és több ipaxvallalat fogja használni. Az l-es számú Belkereske­delmi Szállító Vállalat évek óta üzemelteti szegedi kiren­deltségén a boyszolgálatot A vállalat munkáját most az il­letékesek felülvizsgálták és megállapították, hogy a boy­szolgálat jelenleg nem tölti be feladatát, keveset nyújt a lakosságnak. A tapasztalatok szerint a boyszolgálat mun­kája eddig mindössze abban merült ki, hogy a Szegeden levő három bútorboltból szál­lított a lakosságnak bútoro­kat. Másfajta áruk szállítását nem vállalták. így a gépko­csikapacitás sem volt kellő­képpen kihasználva. A vizsgálat szerint ez a rossz módszer káros volt nemcsak a vállalatnak és a lakosságnak, hanem a nép­gazdaságnak is. Ezért az l-es számú Belkereskedelmi Szál­lító Vállalat vezetői a Szeged városi tanács kereskedel­mi osztályának vezetőjével folytatott tárgyalás sorén a következő intézkedéseket tet­ték: November 15-től — a la­kosság kívánságának megfe­lelően — bővítik a szegedi boyszolgálatot. Kétféle tari­fát állapítottak meg. Az I. osztályba tartoznak a 10 ki­lométeren belül szállított da» rabáruk, a II. osztály árktór kulációja pedig a 24 kilomé­teres körzetbe szállítandó da­rabárukra vonatkozik. Intéz­kedtek, hogy ezentúl nem­r.ok a szegedi bútorüzleteire bői, hanem valamennyi kis­kereskedelmi üzletből vagy nagykereskedelmi vállalattól elfogadjanak megrendelést szállításra. Ezenkívül kocsit biztosítanak a lakosság egy­más közötti szállításának le­bonyolítására is. A kibővített boyszolgálat az árut ezentúl teljes fele­lősséggel veszi át a megje­lölt üzletből, felrakja! házhoz szállítja, ott­hon pedig lerakja. Nem kell külön segédmunkást fogadni rakodásra. Ha szállítás köz­ben bármi baja történne az árunak, a boyszolgálat tarto­zik azt kijavíttatni, vagy a kárt megfizetni. A november 15-től kfbővt tett szolgálát részére elegen­dő gépkocsit és embert bizfc* sítottak. Amennyiben a la­kosság igényli, további gép­kocsit és munkaerőt bocsáta­nak a szegedi kirendeltség rendelkezésére. Egyébként a szállítási igényt reggel 6-tól este 9 óráig lehet bejelenteni a boyszolgálat 41—03-as tele­fonján. INTÉZKEDÉSEK A CIPŐK ÉS A TELEVÍZIÓK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT Minőség és ár A Dél-Magyarország cikkért válaszolnak az illetékesek A Dél-Magyarország 1964. szeptember 12-i számában „Minőség és ár" címmel cikket kö­zölt. Ebben bírálta több áru minőségét és ezzel összefüggően árkialakí­tását. A cikkre az Országos Ár­hivatal osztályvezetője, Som­hegyi Nándor — egyebek között — a következőket vá­laszolta: Az újság által írt témák elbírálása inkább a felügye­leti szerv hatáskörébe tarto­zik, mint az Országos Arhi­vataléba, de ennék ellenére az egyes kérdésekre teljes­séggel igyekeztünk vála­szolni. A termékek ára és minő­sége közötti összhangot a jogszabályok messzemenően biztosítják. A termékek ár­megállapításai a szabvány­ban foglaltaknak megfele­lően történnek és az I. osz­tályú termékekre vonatkoz­nak. Természetesen, ha a kérdéses termék nem felel meg áz I. osztályú termékre előírt minőségi A madár is... Kora reggel óta Játjuk, hogy a há­zunk előtti platánfa sűrűjében szolid gerlepár ide-oda száll. Fontolgatják, hogy melyik ágon rakjanak fészket, órák telnek el, amíg el tudják dön­teni. Utána szorosan egymáshoz si­mulnak, hogy megállapodjanak a so­ron következő feladatban. Látszólag mindenben az anyáé a döntő szó, ó a hangosabb. Az apa csak ritkán és halkan szólal meg, hogy beleegyező vagy tagadó mozdulatokkal támassza aló a maga bölcsnek vélt igazát. A nap már magasan fut az égen, Bmi kor dallamos turbékolással mind a ketten sietve munkához látnak. Az egyik vékony kis ágakat hoz, a másik lágy agyaggal a szájában tér vissza. Délután már tenyérnyi magasan áll a testre szabott fészek köralakú fala. Most rövid pihenő következik, utána pedig eleséget szedni szállnak le a fa alá, ahol vidáman játszadozó gyere­kek egész nap szól ják a morzsákat Itt csak az a baj, hogy sűrűn keli a két gerlének egy-egy gyors szárny­csapással kitérni a feléjük suhanó ta: ka labdák útjából, de karpótlásul bőséges eleséget szedhetnek össze. Öt napi szorgalmas munka után a gerlemama már csak reggelenként hagyja el rövid időre a kényelmes, puha fészket. Ettől kezdve hetekig hűséges párja hoz neki a szájában jó falatokat és friss vizet. Szabad per­ceit 5 fe a fészek mellett tölti eL Onnan nézi turbékolva az önként vál­lalt fészekfogságban pihenő párját. Sötétedés előtt melléje száll, hogy hosszú csókkal vegyen tőle búcsút. Éjszakai álmuk fölött csak a sűrű lombok őrködnek. Három heti kényszerű különalvás után az anya boldogan mutatja pár­jának, hogy hajnal óta már negyed­magával lakja a fészket. A halkan csipogó fiókák még csak a fejüket tudják emelgetni, de ki­csiny szájukkal máris enni kérnek. Hoz is nekik egész nap az apjuk válo­gatott falatokul. Az első napon egye­dül, utána pedig a némileg már erőre kapott párjával együtt. Ám egy hétig tartó boldogság után nagy szomorúság szakadt a gerle­párra. Délelőtt váratlanul sötét, ko­mor fellegek jelentek meg a fészek fölött. A szülők türelmetlenül röp­ködtek fel az égnek. Talán hogy elkergessék a félelmetesen gomolygó felhőket, vagy hogy maguk izgalmát csillapítsák. Végül, amikor már nem tudnak mást tenni. fáradtan he­lyezkednek el a szemközti ház pad­lásablakán. Elfért volna benne az egész család, de a kicsik még nem tudtak repülni. Ök a fészek alján kerestek további menedéket. A pla­tánfa törzse recsegve hajladozik. De a fészket biztosan tartja. A néptelen utcákon elsodort teto­cserepeket, zöld gallyakat és szerte­hulló üvegdarabokat sodor magával az eső sebesen patakzó árja. Később szilvaszem nagysagú jég is vegyül az esőben. A gerlék látják már. hogy gyorsan cselekedni kell. Elsőnek az apa indul fergeteges vihar közben, hogy elérje a fészket Ám alig tesz egy-két szárnycsapást máris úgy hüll a földre, mintha lövés érte volna. Utána a párja bont szárnyat, meg­menteni a kicsiny fiókák életét A vihar ekkor még kegyetlenül tom­bol tovább. Tör, zúz mindent ami az útjába kerül. Az anya sérült fejjel ugyan, de el­éri a fészket, ahol szétterített két szárnyával mind a három reszkető fiát betakarja. De ő védtelenül ma­rad Csak néhány percig tart még a vi­har, aztán amilyen gyorsan jött, ugyanolyan gyorsan vonul is el északnak. Elcsendesedik minden, dél felől fényes napsugarak törnek át a ritkuló felhők között. Ezt látva, fel­repül a fa tövében gyötrődő madár is a ferdén álló fészek mellé. Az r.nyát fénytelen szemekkel, mozdu­latlanul találja. Oldalt bukott fején vérfolt piroslik. Ott érte el a végzete. Körülötte a három éhező türelmet­len csipogással enni kér. Az apa is szólt hozzá, de minden hiába. * Ezt a történetet úgy írtam meg, ahogy az. élet játszotta el a házunk ablaka előtt, ahonnan egy kisiskolás fiúval együtt néztük végig. Utána megkérdeztem tőle, vajon miért hagyta el a gerlepár ilyen öldöklő viharban a biztos ablakfedezéket? — Mert a madár is szereti a fiát — felelte szomorúan a gyerek. Grmos János feltételeknek, akkor a tény­leges minőségi jellemzők­nek megfelelő árat kell érvényesíteni a termékért. Amennyiben ez nem így tör­ténik. akkor a vállalatot fe­lelőseégre kell vonni annak felügyeleti szerve útján. Er­re azonban csak konkrétum alapján kerülhet eor. A gyermekcipők minősé­gével már az országgyűlés is foglalkozott. A bejelentett panaszok alapján a könnyű­ipari miniszter felülvizsgálta a kérdést és bejelenteette az országgyűlésnek, hogy a szükséges intézkedéseket a minőség megjavítása ér­dekében megtette. Ezek többek között a Köny­nyűipari Minisztérium ter­melési főosztályának közlé­se szerint: rögzítették, hogy a különböző rendeltetésű ci­pők milyen anyagból készül­hetnek; a talpvastagságot emelték a kopásállóság és a vízallóság növelése céljából; a rámán varrott és faszeges gyermekcipők bőrtalpát im­pregnálják. kidolgozzák a kötelező ragasztási szilárd­sági értékeket, s azokat szab­ványban rögzítik. A Köny­nyűipari Minisztérium a fel­sőbőrök vízálióságának biz­tosítására és a sz.inlepergé­selc megakadályozására a bőrgyáraktól kért intézkedé­seket. Például a technológiai előírásoknál a színrögzítés biztosítására, a kötelező ér­ték kidolgozására és biztosí­tására. A Minőségi Cipőgyár a vállalati összevonás után kétféle — mechanikai és kézműipari — fogyasztói árat alkalmazhat. attól függően, hogy a cipő me­lyik gyáregységben ké­szült. A cikkben említett 165 fo­rint 50 filléres fogyasztói ár sima. marhabox felsőrészű, bőrtalpú, béleletlen mecha­nikai női pömsz cipő fogyasz­tói árának felel meg. Az ugyanilj'en cipő kézműipari fogyasztói ára 253 forint. A cikkel kapcsolatos vizsgála­tunkra a vállalat modell­szám ismeretének hiányában csak azt tudta közölni, hogv az említett lyukacsos cipőt, mint exportbiztonsági tarta­lékot. és mint az „A" gyár­egységből származó termé­ket 250 forintos fogyasztói áron a RES útján hozta for­galomban. A cikkben emlí­tett 258 forintos fogyasztói árú termékről tudomása nincs. Megemlítem, hogy a kétféle fogyasztói ár megszüntetésére folyamat­ban vannak a tárgyalások. A habselyemárukkal és a nylonharisnyákkal szembeni kifogásokra a Könnyűipari Minisztérium nyújt a szer­kesztőségnek tájékoztatást. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium kereskedelmi fő­osztályáról Nagy Dezső osz­tályvezető válaszolt a „Mi­nőség és ár" című cikkre. A Dél-Magyarország cik­ke a Kohó- és Gépipari Minisztérium feladatkörét is érintő bírálatával —* azaz, hogy a tv-készülékek minőségével is van problé­ma, s meg kell szigorítani a gyári minőségi ellenőr­zést és a kereskedelmi át­vételt, egyetértük — állapítja meg többek kő­zött, majd így folytatja: A problémák előttünk is ismer­tek. s azok megoldása érde­kében a múltban is megtet­tük és a jövőben is megtesz­szük a szükséges, a lehetősé­gek szerint megvalósítható intézkedéseket. A tett intéz­kedések — természetszerűleg — elsősorban a műszaki fej. lesztés. a minőségi jellem­zők emelése és a minőségel­lenőrzés irányában történ­tek. Ennek eredményeként javult a készülékek minősé­ge, bár további tennivalók vannak. Megállapítható, hogy a magyar tv-készülékek hi­baaránya nem rosszabb, mint egyes fejlett ipari tő­kés országokban. A „Funkschau" című szak­lap 1963. évi 7. számában közölte az NSZK-beli Hessen környéki tv-javílócsoport sta­tisztikáját. az új vásárlási tv-készülékek hibaalakulá­sát. Eszerint az összesen el­adott készülékből bekapcso­lásból hibás 18—20 száza­lék, egy héten belül további hibás 22—23 százalék, egy hónapon belül további hi­bás 25—30 százalék. A né­met szaklap közlése szerint tehát egy hónapon belül aa eladott készülékek körülbe­lül 65—70 százaléka hibáso­dik meg. Hazánkban — a fentiek­ben ismertetett intézkedése­ken túl — a vásárlók minő­ségi kifogásainak érvényesí­tésére és a garanciális javí­tásokat végző szervizhálózat mind megfelelőbb működé­sének megszervezésére is történtek intézkedések. Ezek hivatottak a jogos minőségi kifogások azonnali orvoslá­sára. valamint a garanciális javítások gyors — különö­sebb utánjárás nélkül törtéi nő — elvégzésére. F«ld. 1961, november i DÉL*MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents