Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-19 / 271. szám

Levelek és emberek Önkényes házigazda — A rossz szomszéd — Egy iparos — két műhelye A Hunyadi János sugárút Kossuth Lajos sugárút vé- tatóan orvosolni a ház la­36. számú ház négy lakója gén levő ház életét kóinak panaszát. A házba állandó perpatvarban él a Ebben az ikerházban — ugyanis Koós József nagyon háztulajdonossal, aki lépten- melynek egyik szárnya ál- zajos üzeme mellé egy bűz­nyomon nyirbálja jogaikat lami. a másik pedig magán- zel járó festőrészleg is érke­A bérlők szerkesztőségünk- tulajdon — lakik a Szegedi zett. A III. kerületi tanács höz írt panaszlevelükben Ruhagyár egyik közmegbe- ipari csoportja a 7201 963. például szóvá teszik, hogy csülésnek örvendő nyugdíjas számú határozata jogosnak a háztulajdonos most már a dolgozója. Az asszony és tartotta a lakók panaszát és mosókonyhát, és a padlást férje szeretnék ha nyugodt kötelezte Bellér József fé­is lezárta előlük, továbbá a körülmények között élhetné- nyező kisiparost, hogy no­sötét kapualjat sem hajlan- nek. Ennek azonban egyelő- vember 30-ig hagyja el a dó megfelelően kivilágítani, re akadálya közvetlen szom- házat. Bellér József azonban Attól sem riad vissza, hogy szédjuk, az N.-család. A idén március 16-ig nem tett önkényesen elvágjon olyan nyugdíjas házaspár szeretne semmit annak érdekében, csövet, mely egy lakás elköltözni a házból, de a la- hogy végrehajtsa a kerületi szennyvízelvezetésére szolgál, káscseréhez a vidéken lakó tanács határozatát. Március A lakók panaszukkal elő- háztulajdonos nem járul 16-án is csak annyi változás ször az I. kerületi tanács- hozzá, s ezért évek óta kell történt, hogy Bellér szüne­hoz fordultak. Az építési és tűrniük összeférhetetlen teltette az iparát, és mint közlekedési csoport kötelez- szomszédjukat. alkalmazott vállalt munkát te a háztulajdonost, hogy a A szerkesztőséghez küldött Koós József üzemében. Még panaszokat megfelelően or- levelek is bizonyítják, hogy ma is itt dolgozik, pedig vosolja, a hiányosságokat 32 N.-család valóban meg- szeptember 1-el ismét ér­szüntes'se meg, s a korábban szegi a házirend minden vénybe léptette iparengedé­már határozatilag elrendelt pontját, a békés egymás mel- lyét a Boros József utcá­kidiiroiásoka+ is — a lakók- lett élés szabályait. Az egyik ban. Saját házában is dol­S e^etértlben - vége^ lakó D<51dául arról ír' hogy goztat> 5 alkal7 ^dAkerületi Stóra N" iítas állapotban késsel mázott munkálkodik a Kos­tes.se eL A kerületi tanacs ]p akarta szúrni. súlyosan suth Lajos sugárút 20. szám eddig nem járt el határozót- sértegette és gorombáskodott alatt tan az idős. nyugdíjas há- veje A másik levél is em- Az igazsághoz tartozik, zigazdával, de a lakók élet- üti, hogy évekkel ezelőtt a hogy a nemrégen megjelent és vagyonbiztonsága érdeké- rendőrök vetettek véget N. 22. számú trv. módot ad ar­ben kénytelen lesz ezt meg- durvaságainak. N.-ék tehát ra, hogy a kisiparos alkal­tenni. súlyosan veszélyeztetik a mazottként dolgozhat Bellér Az említett szabálysértő- ház békéjét, nem kímélve azonban nem kért engedélyt Seken kívül egy könnyű tes- öregeket gyermekeket ehhez az illetékes hatósá­tisértés és egy becsületsérté- Érthetetlen ez a magatar- goktól és így ma is törvény­sí per is szerepel a ház mű- tás. Az N.-családnak tud- ellenesen dolgozik a Koósr­sorában". Reméljük, hogy a nia kell: törvényedn.k módot üzemben, tanács, a bíróság és elsősor- adnak arra, hogy a közössé- Velemenyunk szerint he­ban az érdekelt felek a ház tet sértőt, a rendbontót fe- lyes lenne, ha a ül. kerü­tulajdonosa és lakói is ren- lel ősségre vonják. leti tanára érvényt szerezne eredeti határozatának és így részben megoldódna a Kos­suth Lajos sugárút 20. szá­A Kossuth Lajos sugárút mú ház problémája. Bellér • 20-as számú házból is pa- Józsefet sem érné károsodás, naszlevél érkezett szerkesz- hiszen saját házában levő öt kétoldalas levelet kel- tőségünkhöz. A III. kerületi műhelyében dolgozhatna lett végigolvasnunk ahhoz, tanács már tavaly novem- nyugodtan, hogy megismerjük az egyik, berben igyekezett megnyug- Barát János Emlékezés az Atalantára Cjtíháiz (fyuía &ptr<fije Szegeden Ma van 55 esztendeje an- bőséges kárpótlást nyújt, azt mondom, hogy ha meg­nak, hogy a szegedi színház Operettet nemigen írtak érjük azt, hogy Shakes­a nagyváradi ősbemutató még ennyi költészettel és peare, Moliere vagy egy mo­után színre hozta Juhász a dalok verse magában vé- dern és irodalmi értékű pró­Gyulának Atalanta című ve is zene..." Viszont Deésy zai mű több előadást fog operettjét. Hetekkel a bemu- K. Alfréd és Lehel Károly megérni egy szezonban, mint taté előtt már jelentek meg zenéjéről nem a legjobb vé- Lehár, Kálmán, vagy ép­kommünikék a fiatal költő leménnyel volt a kritikus és pen Zerkovitz operettjei, ak­darabjáról. A Szegedi Napló hasonlóképpen okolja a ren- kor iebet majd beszélni ar­1909. november 17-i szá- dezést mely nagy súlyt he- szükség van-e az mának kommünikéje közöl- lyezett a „víg elemekre". ' 5 tc, hogy az Atalanta színhe- Majd így fejeződik be a kri- operettre vagy sem. lye Alexandria az ógörög tilka: „A közönség a darabot Igy beszélt akkor Juhász korban, és komoly témájá- barátságosan fogadta és a det teremtenek ebben a fel­zaklatott életű magánház­ban. fiái fogva kiválik a operettek sorából. Gyula az operettről. Lehet, többi a jelen volt szerzőt: Juhász hogy ^^^ mondaI)á . Gyulát érdem szerint, mél­a kárpit elé szólította A darab az 1909—10-es évadban hatszor került szíií­1909. november 19-én üm- ^p^kaj számtalanszor nepelyes telt ház fogadta az riöadást. Mielőtt a függöny felgördült, Somlyó Zoltán­nak ez alkalomra írt, poeti­kusan szép prológját a szín- re g^j ^ akkori időkben ház akkori egyik erőssége, a sikeres sorozatnak számított, két évvel ezelőtt Hollywood- Talán nem lesz érdekfce­ban elhunyt világhírű film- len, ha e neves évforduló át­rendező, Mihail Curtlz, vagy- kaiméval felidézzük a negy­!s Kertész Mihály mondta eL venegy-néhány esztendővel A közönség nagy sikerrel fo- ezelőtt elhangzott beszélge­gadta a költő operettnek tésünket Juhász Gyulával, a szánt, de annál mélyebb tar- ma oly nagy előszeretettel, talmú művét. A főszerepe- de annál kevesebb jóindulat­ket Felhő Rózsi, Nagy Aran- tal emlegetett „könnyű mű­ka, Krémemé Hegyi Lili, fajról". Szőke Gizi, Békefiné Margit, A húszas években a szín­Juhászné Ágnes, Mezei An- ház egyik operettbemutató­dor, Juhász Sándor, Krémer ján, a szünetben megkérdez­Jenő, Mihó László, Baróthy tem Juhász Gyulától, hogy Antal és Pesti Kálmán ját- mi a véleménye a darabról, 6zották. s ezt mondta: Juhász Gyula darabjában — Én szeretem az operet­azt a kort írta meg, amit tet, mert mulattat: a zenéje Pierre Louys írt meg Aphro- — ha még olyan „Zerko­dite című regényében: az an- vitz" is — felüdít arra a 2— tik világ romlottságát, sze- 3 órára, amíg hallgatom. Az relmi mámorát, gyönyörök- operett — folytatta —, olyan tői való ittasságát, a híres műfaj, amelybe minden té­kurtizán: Atalanta drámáját, ma belefér és ha a szerző a aki meghal szerelméért. Ép- mondanivalóját ügyesen be pen e tragikus téma miatt tudja öltöztetni ebbe a kön­kifogásolta a korabeli kriti- tösbe, dicséretet érdemel és kus a darabban előforduló nem is utolsósorban azért, sok víg elemet, s éppen mert a közönségnek, no meg ezért írja: „.. inkább ope- a színháznak is szüksége van rának való ez a szöveg." rá. Én is próbálkoztam egy Majd így folytatja: „... de operettel, az Atalantával, a szerző gazdag és igazán melynek ugyan nem volt vi­szép nyelvészete mindenért lágrengető sikere, és mégis Jenő István Kommunista szellemben, kommunista kiállással Vezetőségválasztó taggyűlés a cipőgyárban Holovár Ferenc, a Minő- bizottság munkatársa. — előbb arról, hogy miért van ségi Cipőgyár szegedi gyár- Mondhatom ezt én is. A új normákra szükség? Mi­egysége Ií-es alapszervezeté- pártbiozttságon sem mindig ért nem készítik elő, ma­nek párttitkára mondaniva- tudjuk, hogy mik itt a prob- gy arázzák meg a normaren­lója végéhez ér. összehajtja lémák. dezést? Akikor nem beszél­a pártvezetőség hároméves Szöllősi Sándor a gyár- getnének mindenfélét az munkájáról szóló beszámo- egység igazgatója kér szót: emberek cigarettaszüiretben lót. melléteszi az asztalra a — Büszkék vagyunk erre a folyosó sarkában — véli határozati javaslatot, az l-es a műszakra, erre az alap- Pisztrui János, alapszervezet versenyíelhívá- szervezetre, szívesebben bíz- — Az nincs rendjén, hogy sát, majd várakozóan néz a zuk rájuk a nehezebb fel- a mi gazdasági vezetőink tagságra. adatokat, mert tudjuk, hogy nem politizálnák — emel­És megkezdődik az ismert helytállnak, számítani lehet kedik szólásra Csara Jánc®. szöveg: Szóljunk hozzá, elv- az itt dolgozókra. Őszintébb — Vagy legalábbis nem társak... A hosszúra nyúlt szokott itt lenni a hang. eléggé. csendben többször kínosan „ — Itt van Terhes Sándor, hasít ez a mondat. Senki Megered a szo a KISZ-titkár. — Csúcs An­sem néz fel, még a szőrre tal szavai mintha az. előtte szédja felé sem. Nagyon fe- — Milyen párttag az, aki- szólókéhoz kapcsolódna. — szen'g a vezetőség is, kelle- nek évről évre egy szava Rendben van, dolgozzon öre meüen, mert itt vannak a sincs. A folyosón elégedet- állóan, de ez ne azt jelentse, „központból" a felettes bi- lenkednek egyes dolgokért, hogy semmi útmutatást, zottságoktól is de itt a taggyűlésen nem 6emn,j segítséget nem adunk beszélnek. Talán azért, mert neki. Többet kellene egy­Megtörik a csendet egyes gazdasági vezetők mással törődnünk. meghallgatják ugyan az em- fgy tovább... — Ugyanaz: a légkör ural- bert. de azután elmarad aa ~ ,, kodik itt, mint általában szo- intézkedés? — mondja Ve- Őszintén kott — mondja Solymár Isit- reska András. ván, az első. — A beszámoló — Kevesen járnak okta- A tizenhatodik hozzászóló konklúziója az volt, hogy tásra? Valóban, nem mind- }s azt elemezte, hogy miért pártszervezetünk jól dolgo- egyik oktatás Jó, meg az nem beszélnek itt az embe­zik. S valóban, termelési előadón is sok múlik. Ta- rek. Emlegették, hogy a eredményeinkkel igazán elé- valy például nagyon tetszett vállalatvezető egyszemélyi gedettek lehetünk. Ez az többeknék a politikai aka- vezetése mellett is jobban egész üzem ügye, ® így a démia. Arra szívesen járnak kell, hogy támaszkodjék az mi ügyünk is. De valljuk be: az emberek. Gondolni kél- egész kollektívára, hiányzik belőlünk az az afc- lene a két műszakban dol- — Nem goromba itt a dol­tívitás, amely kellene, hogy gozókra is. Délelőtt is tart- gozökkal senki, csak mintha •minden kommunista jellem- hatnának ilyen előadásokat nem is becsülnék meg úgy aője legyen. Miért ilyen — véB Strasenszki Sán- a szavukat, mint ahogy keP pakszfvak értekezleteink? dómé. lene. A légkörben van va­Azért, mert taggyűléseink — Szinte aEg hívják ősz- lami — mondják többen, tartalmából hiányzik, ami ss» a pártcsoportökat — Mások meg azt fejtegetik: körülöttünk van. A terme- mondja Kádár Imire —. s hogy a gyárban valahogy lésd eredményeket halljuk « akkor is csak néhány perc- megingott a pártszervezet te­termelési tanácskozáson, a re. Legtöbbször az ilyen ösz- kin tél ye. a gazdasági veze­szakszervezeti gyűlésen, a szejöveteléken is csak a ter- tőké mindenben a döntő szó, fiatalok a KISZ-ben, ml meg melésről van szó. Arról, alig kérik ki a párttitkár itt a párttaggyúlésen is. Nem hogy mit kell csinálnunk, véleményét, beszélünk azonban a város Röviden, gyorsan, még szín- Egyesek bizonyították, má» ügyéről, a kereskedelem, s te átgondolni sem tudjuk, sok cáfolták ezeket a nézre más vállalatok fejlődéséről, nemhogy válaszoljunk rá. teket. Mi lehet az igazság? problémáiról. Nem tájékoz- - Valamennyi ebből és abból tatnak bennünket kellőkép- Llenkul a Vita az állításból is. Egy azon­pen a politikai élet esemé- , _ ban biztos: nyíltan őszintén nyeiről. Miért nem? Talán — Ha bírálunk — beszél emlegetnek vélt és valósá­ez is oka a passzivitásnak. Császár András — az a baj gos sérelmeket, tisztáznak Azután Maróthy László hogy a megbírált azonnal v^tott problémákat bírál­beszél. Javasolja, hogyan, visszavág: „Neked is van na3c ha kicsit még „neked is milyen szempontokkal kel- hibád" — mondja. Ezzel az- van hibád" módon is. így, lene bővíteni módosítani a elvágja a szót. A be- egymás mellett ülve szem­münkaverseny-felhívást. És inkái* elha^^ tol özembe. kereken név újból a kínos csend az úr... "úrabb megvárjuk míg osz- ' ." . szecsap a másik feje fölött szennt. S mnre laveteL . Nem túlzott a hullám. Hol van az elv- nincs rang- és beosztástiszte­*' „ társi segítség, a kommunista iet Hogy itt-ott elhangzik a henyelem? kiállás? Az hiányzik itt. á á, „d , . , , „ - Nincs is arra szükség, Sét ^Kalo példa, — Nem kényelmesedtek el hogy mindig mindenki hoz- hogy a valaszban kiderül, egy kicsit az elvtársak? A zászóljon. Csak az beszéljen, senki sem angyal, hogy né­^^^nn^^^tol", aJdnek vaJ1 mir®> ^ 3 ha erősebbek a szavak - ez rendben vannak, betartjuk a szószaporítás végett — Boty- „• . . • A .. párthatározatokat, gondol- tyáii istvánné véleménye ez 1113110 nem baj" Az a f6> hatják, s ezzel minden rend- _ Napjainkban normáz- hogy ™geredt a ^^ ben fe van. Rossz a ma ta- nafe az fizemben Egyszerre hogy bátran, kommunista jékoztatásunk? — kerdezl ^ terem a normás, és szellemben kommunista ki­Berta István, a szegcdi párt- kész. Miért nem beszélilnk állással. kertelés nélkül mondják el véleményüket. Kora-bronzkori sírok vallomása Szegedi régész értékes leletei Battónyán A Békés megyei Battonya dotta Gazdapusztai Gyula. — vezetője — használati esz­határában folyó Cigányka-ér Az edényeket korong nélkül, közök, vagy fegyvermarad­partján kőedényeket és cson- kézileg készítették és ki- ványok ugyanis egy sírban tokát fordított ki a földből a égették. Méretük különböző, sem voltak. Mindössze egyet­Stílusuk rokonságot mutat, len bronzkarperec utal arra, a mitológiai Görögországból, hogy a sok évszázaddal ez­ismert előtt élt őslakók a bronzot már ismerték. A feltárt sírok egyébként A battonyai ásatást Jövő megye védnöke — ásatáso- szenzációval is szolgáltak, nyáron tovább folytatják, kat kezdett a színhelyen. Az évezredek során csaknem Az a cél, hogy teljes egé­Gazdapusztai Gyula régész, teljesen elporladt csontma- szében feltárják a temetőt kandidátus, az egyetem tan- radványokat tartalmazó sí- és felkutassák hozzá tartozó székvezető docense, az ása- rok mellett olyan égetéses lakótelepet. A leletek előse­tások vezetője értékes lelet- temetkezés nyomaira buk- gítik annak a kérdésnek az anyagról számolt be lapunk kantak, amely nem a bronz- eldöntését: milyen emberek munkatársának. korból, hanem feltevés sze- éltek ezen a vidéken néhány Mint mondotta a környék rint sokkal korábbról, az évezreddel ezelőtt, szántóföldjei alatt időszá- égetéses neolitikus korból Kaczűr István mításunk előtti 1900—1700 valo. — Ilyen leleteket ed­körül eltemetett emberek di§ csak Görögországban tár­nyugszanak. A feltárt har- tak fel — mondotta Gazda­homokbányászok ásója. A József Attila Tudomány­egyetem Ókori Történeti és illetve Kis-Ázsiából Régészeti Intézete — amely edényekkel, régészeti szempontból Békés Méry Éva Csongrádi tsz-tagok látogatása Szegeden A csongrádi termelőszövet­kezetekből 80 asszony és leány látogatott Szegedre, a csongrádi városi tanács vb mezőgazdasági osztálya és a csongrádi városi nőtanács áL tal rendezett tapasztalatcse­rére. Először a Felszabadulás Tsz-t keresték fel, ahol Son­koly László főagronómus ka­lauzolta a vendégeket. Majd a Móra Ferenc Tsz-be láto­gattak a csongrádi szövetke­zet] asszonyok. Itt Boros Mihály főállattenyésztő ve­zetésével tekintették meg a tsz modern baromfi hizlaldá­ját minc sírból előkerült lelet­anyag arról tanúskodik, hogy a korai bronzkorban élt em­pusztai Gyula. — A szimbolikus temetés szokására utal, hogy néhány berek temetkezési helye volt sírban nem találtunk em­a battonyai Televény. Min- beri csontokat hanem csak den jel arra mutat, hogy edényeket. Akkor temet­három és fél-négyezer esz- keztek így, amikor a család tendővel ezelőtt emberi te- valamelyik tagja a telepü­lepülés volt. a közelben. Nagy családi szervezettség­léstől távol halt meg. Fel­tártunk továbbá egy kollek­ben éltek és szabályosan el- tív urnasírt is, amelyben különített zárt sírcsoportok- egy hamvasztott csontokkal ba temették el halottaikat, telt nagy edényt helyeztek Az elhunytak mellé korabeli el. Az egykori ember élet­szokás szerint égetett anyag- módjáról sajnos, csak a te­edényben ételt is tettek. Az eddig megtalált. metkezés módja alapján, va­lamint az edények anyagá­mintegy 90 edény jórészt ép- ból, stílusából következtethe­ségben került elő — mon- tünk, — folytatta az ásatás Száztizenegy könyvújdonság Sajtótájékoztató a téli könyvvásárról Zala Imre, az Állami összpéldányszáma 724 000. a Könyvterjesztő Vállalat igaz- 18 új ifjúsági Kiadványé pe­gatója szerdán — a Magyar dig 468 000. Sajtó Házában tartott tájé- A téli könyvvásár hivata­koztatón — ismertette az losan a könyv klubban, de­idei téli könyvvásár élőké- cember 1-én nyíló n agy szá­szul eteit, programját bású kiállítással kezdődik A Bejelentette, hogy az or- bemutatón felsorakoztatják szagos akcióra — amelynek valamennyi kiadónak a ka­évek óta nagy sikere van. rácsony előtti hetekben for­ebben az évben lfl új könyv galomba kerülő könyvújdon­látott, illetve lát napvilágot, ságait. összesen mintegy kétmillió Zala Imre felhívta a fi­példányszámban. Közülük gyeimet több szépirodalmi 47 szépirodalmi mű, ezek alkotásra Csütörtök, 1964. november 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents