Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-19 / 271. szám

Az utolsó simítások Szombaton délután adja át ftrmepélyes keretek között a Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat újszegedi versenyuszodájában az átépített, gyógyhatású, meleg vizű fürdőmedencét. A vállalat dolgozói alig két hónap alatt, határi dő előtt végezték el az évek óta húzódó munkát és ezzel lehetővé vált, hogy folyamatosan, egész éven át használható legyen a medence. Az átépítésre most nyílt lehetőség. Olyan csőrendszert vezettek az öltözőkbe is, mely biztosítja a 28—30 fokos állandó hőmérsékletet. Ezenkívül egy összekötő szélvédő folyosót építettek, melyen keresztül a meleg vizű medencébe iutoak a fürdőzők. Falun is a munka szerint A meleg víz vezetéséhez fektetik le a csöveket a dencébe Betonozzák a járdát az uszoda területén 99 Oteser—tízezer forintos „háztáji kölcsönt adnak a takarékszövetkezetek A takarékszövetkezeti mozgalom fejlődésével és fel- elejétől — az Állami Biztoadatkörének bővülésével kapcsolatos tennivalók jobb sítóval történt megállapodás ellátása érdekében az Országos Földművesszövetkezeti alapján — az eddigiektől elTanács néhány nappal ezelőtt új véleményező és ja- térően — már nemcsak kötik vaslattevő szerv — Takarékszövetkezeti Szakbizottság a biztosításokat, de beszedik — szervezését határozta eí Mint a Szövetkezetek Or- a biztosítási díjakat és kifiszágos Szövetségében ezzel kapcsolatban elmondot- zetik a kártérítést is. (MTI) ták, az új 25 tagú szakbizottság feladata lesz, hogy ti lakosság, valamint a népgazdaság érdekeinek figyelembevételével kezdeményezzék a takarékszövetkezeti szolgáltatások bővítését, az ügyvitel egyszerűsítését, új munkamódszerek bevezetését. Tanulmányozni fogja a szakbizottság azt a problémát is, hogy milyen módon támogathatják a takarékszövetkezetek az eddiginél is hatékonyabban a háztáji és kisegítő gazdaságokai. Kölcsön — hetvenezer kérelmezőnek zálnak. Csupán Gyálaréten és Részkén maradtak el eddig a többre és a minőségileg jobbra törekvéstől. Igaz, a» év végén mindkét községben munkaegységenként 50—60 forint részesedés jut. Gazdaságilag erősek ezek a szövetkezetek, de azért a hozamokon itt is akadna csi6zolnivaló. Gyálaréten az idén csak egyszer tudtak sort keríteni a kukorica kapálására. Ezzel az egy kapálással 30 mázsa termést értek el. Ha kétszer, sőt háromszor kapálnak, lehetséges, hogy 40 mázsa kukoricát takarítottak volná be. Ahhoz azonban. hogy Gyálaréten háromszor kapáljanak. a szövetkezet tagjait. érdekeltté kell tenni a termelésben. Megvannak ennek a jól bevált módjai: az össztermésből vagy a terven felüli termésből való premizálás. Ennek a gondolatnak a felvetése feltétlen jogos, hiszen a 40 mázsa csöves kukorica termésért többet kell dolgozni, mint a 30 mázsáért, Márpedig aki minőségileg többet dolgozik, s ugyanarról a területről több éitéket állít elő. azt a szocialista bérezés elve alapján megilleti a többletmunka díja pénzben vagy természetben.- A röszkei és a gyálaréti gazdatársadalom tudatában is benne van egy természetes emberi vonás, hogy az egvenlősdi nem jó dolog. Éppen ezért tesszük szóvá, hckv mindkét községben a közösség erősítésére végzett munka az eddiginél jobbam határozza meg a szövetkezetből származó jövedelmet. H

elyenként azonban félreértik a termelés anyagi ösztönzésének fontosságát így volt ez Tíszaszigeten is. A Búzakalász Tsz-ben a vegyszerezett területen termett kukorica betakarításáért ugyanannyi prémiumot fizettek, mint azért a kukoricáért, melyet 'ták foglalkoztatják. Eddig a tagság kétszer meg ts kajutott a szegedi járásban is Pált. Üjszentivánom pedig a szövetkezeti termelés. alacsony termésátlaggal terAz utóbbi évek egyik lé- vezbek- 8 8 egy hold nyeges színfoltja, hogy a fa- utól1 p,,émium címén csaklusi embereket csaknem nem annyi kukoricát ^P0"' mindenhol sikeresem tették mint amennyi átlagtermésre érdekeltté a termelésben. 8 szövetkezet számított. Bár az anyagi ösztönzés itt- Máshol is előfordult már ott még sok finomítgatást Uyen ^^ 8 "" letl a vé" igényel, mégis elmondhat- ge? A szövetkezet a mérlegjuk, hogy a szegedi járásban hiányosok közé jutott, alig akad három-négy szö- Gazdaságilag gyenge és a vetkezet, ahol nem premi- mérleghiányos szövetkezetek A

párt szegedi járási végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése így summázta a termelőszövetkezeti mozgalomban elért eredményeket: lényegében nincs műveletlen terület, vagyis javult a munkafegyelem, s ami igen fontos, a szövetkezetek gazdái többségükben határidőre befejezik az esedékes munkákat. A tsz-ek jó része a termelés fejlesztésére alkalmaz különféle anyagi ösztönzőket, s ennek tudható be, hogy a családtagok és a nyugdíjasok munkavállalása 1964-ben magasabb fokon állt, mint eddig bármelyik évben. A szegedi járásban ezek az eredmények kétségtelenül a szövetkezeti gazdálkodási forma fejlődését hirdetik. Erről tanúskodik többek között az is. hogy tavaly — tehát egy év alatt — a közös gazdaságok bruttó jövedelme az előző évihez képest 79.2 százalékkal növekedett. A közös vagyon ugyanebben az időszakban 35 százalékkal gyarapodott. A mérleghiányos gazdaságok száma kilenccel csökkent. A gyenge tsz-ek listáján 24 szövetkezettel kevesebbet emlegetnek. Ezek az eredmények beszédes bizonyítékai a szövetkezeti mozgalom erősödésének. A hozamok gyarapítására tett gazdasági intézkedések a parasztság körében visszhangra találtak. A szövetkezeli vagyon erőteljes növelése azt példázza, hogy a szegedi járás gazdatársadalma felismerte és most már egyre többet tesz a helyesen választott út biztonságosabbá tételéért. A mai élet. a szövetkezeti munka azonban nem golyóscsapágyon gördül. Gyakran adódnak kemény viták. olykor cívodások is. Szerencsére sokhelyütt ezek. már idézőjel közé szorulnak, mert a szövetkezeti emberek többségét mindinkább a gazdasággal való törődés, mint az elvtelen és személyes viSajtókiállítás nyílt Szegeden A takarékszövetkezeti moz- romíitartáshoz szükséges begalom az utóbbi néhány év- rendezések és felszerelések, ben rendkívül gyorsan fejlő- továbbá anyakoca vásárlásádött. Vidéken ma már úgy- ra, s általában a sertésteEzólván nincs is olyan pénz- nyésztés fejlesztésére, méhügyi szolgáltatás, amelyből családok, kaptárak, méhéne vennék ki a részüket. Ez szeti eszközök vásárlására év első felében — együttesen és a nyúltenyésztés megalamintegy 70 000 kérelmezőnek pozására, illetve fejlesztésére — kereken negyedmilliárd vehetik igénybe. Ugyanilyen forint értékű kölcsönt nyújtottak. Az idén nyújtott kölösszegű kölcsön vehető fel növényvédőszerek, gépek és csönök együttes értéke, az egyéb, a háztáji gazdaság eddigi forgalomból ítélve, termelésének fejlesztéséhez valószínűleg meghaladja majd a félmilliárd forintot. szükséges mezőgazdasági felszerelés és berendezés váRendkívül népszerűnek bi- sárlására. A „háztáji kölzonyuttak az 5 éves lejáratú csőn" iránt mindjárt a keztizen hatezer forintos építé- detén nagy volt az érdeklődi, illetve tatarozósi kisköl- dés. Rövid idő alatt mintegy csönök. továbbá a hat- 40 millió forintot vettek fel ezer forintos fogyasztási az említett célokra. kölcsönök. Ezeket bútor, jármű, ruházkodási cikkek vásárlására, sok esetben lakodalmi vagy egyéb családi események kiadásaira folyósítják. A háztáji és kisegítő gazdaságok Nagyobb összegű — 10 000 forintos —, s kedvezőbb feltételű — 5 éves lejáratú — kölcsönöket folyósítanak a háztáji szamóca-, málna- és spárgatelepítésre. Rövidesen kiterjesztik a telepítési kölárutermelésének csönöket a piros és fekete fejlesztéséhez ez évtől kezdődően 5000 forint, illetve házastársaknak 6000 forint értékű kölcsönt adnak a takarékszövet kezetek kétéves lejáratra. Ezt az úgynevezett termelési kölcsönt szőlő- és gyümölcstelepitésre. illetve felújításra, baromfi-torzsáitornán? beszerzésére, » bee ribizli, valamint a pöszméte telepítésére is. * Biztosítási ügyekkel is foglalkoznak .4 takarékszövetkezetek bekapcsolódtak a biztosítási ügyek ellátásiba. Október Tegnap, szerdán délután nyílt meg a Szegedi József Attila Tudományegyetem aulájában a Posta Központi Hírlap Iroda által rendezett hírlap- és szakfolyóirat-kiállítás. Részt vett a kiállítás lamok haladó sajtótermékeiből mutat be jó néhányat. Számokkal bizonyította a hírlapterjesztés eredményeit, hiszen attól a naptól kezdve, hogy a posta átvette a napi-, hetilapok ós folyómegnyitásán Jurmics Lász- iratok terjesztését 32 millióló, az MSZMP Központi Bi- ról 70—72 millióra emelkezottsága sajtó alosztályának dett ezek példányszáma Ma munkatársa, Ferenczy Sán- már 3 ezer lakott helyre jutdor, a Posta Központi Hírlap nak el az újságok, és a meIroda igazgatója, Vlagyimir gyei napilapok: a Csongrád Ivanovics Puganov a Szov- megyei Hirlap és a. Dél-Majetunió nagykövetségének sajtóattaséja, Rácz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztője, dr. Lőkös Zoltán, a Dél-Magyarország főszerkesztője. Kovács László, a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója és Fodor > István, a szegedi Postaigazgatóság vezetője. gyarország az 1955-ös 19 ezer példányról 60 ezerre emelte fel a napi példányszámát. Az impozáns külsőségek mellett megrendezett kiállítás — amely a terjesztés adatai mellett a Csongrád megyei lapok készítését is bemutatja, s ahol a helyszíni árusítás mellett megrendeléseket is felvesznek hazai, illetve külföldi sajtótermékekre — november 24-ig tartja nyitva kapuit. Papp Gyula, a Szeged megyei jogú városi tanácsának vb elnökhelyettese megnyitó beszédében utalt arra, hogy a posta kilencedik, hazánkban rendezett hírlap- és szakfolyóirat-kiállítása egybeesik a város és az ország felszabadulásának 20. évfordulójával és így jól illusztrálja a két évtized alatt végbement kulturális fejlődést is. Magyarországon — mondotta — hatszáz féle lap kerül az olvasóközönség elé. s ez a kiállítás ezekből a hírlapokból, szakfolyóiratokból, valamint a szocialista országok és a kapitalista álVéget éri a forgalombiztonsági konferencia Szerdán a Közlekedéstudományi Egyesület rendezéséljen a közúti forgalombiztonsági konferencia folytatta tanácskozását. Csiszár Imre, a KPM Autóközlekedési Főosztályának osztályvezetője „A gépjárművek fejlesztésének és kialakításának szerepe a baleset megelőzésében", dr. Horváth László Gábor, a pszichológiai tudományok doktora, a KPM pályaalkaímassag-vizsgáló intézetének vezetője „A személyi tényezők szerepe a forgalom bizcimme) tartott tonságban" előadást. A konferencián Kucsara Pál, a KPM autófelügyelet csoportvezetője „Az oktatás és a propaganda feladatai a balesetrnegelőzésben" címmel tartott referátumot, s tájékoztatták a konferencia résztvevőit a közúti balesetelhárítási tanács és a vidéki közúti balesetelhárítási tanácsok tevékenységéről. A tanácskozás Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes zárszavával ért véget (MTI) száma az utóbbi években csökkent, de még így is aa idén tíznél, esetleg valamivel több ilyen gazdaságra számítanak. A mérleghiányos szövetkezetek között különben az hat furcsán, hogy azonos adottságok mellett egy községben jól is, meg gyengén is gazdálkodnak. A 27 jó és közepesen gazdálkodó tsz közül 23 igen jól elhatarolható módon ösztönzi tagjait a többtermelésre, viszont 31 helyen annyira sajátos az anyagi ösztönzés, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik benne. Mert ezekben a tsz-ekben a többihez képest laza a munkafegyelem és nincs kellően rendezve a nyilvántartás, a reszelésben és a prémium odaítélésében mellőzik a pontos mérést, következik a laza gazdasági helyzet. Az egyéb módon premizáló tsz-ek száma 31. Közülük 17ben méríeghiányos volt a termelés. Ezek a gazdaságok évről évre a zárszámadások idején szemrebbenés nélkül tartják mai-kukat a társadalom elé. Milliókat kérnek a kapun belüli szervezetlenség, a termelésben uralkodó fejetlenség hatásának pótlására. Az állam pótolja a mérleghiányt, de vajon mikor döbbennek rá a balástyai Homokgyöngy Tsz-ben, az Öszeszök, Szirtusvirág, a csengelei Egyetértés, Honfoglalás és Kelőpatak tszekben s rajtuk kívül még több helyen, hogy a mérleghiány oka tulajdonképpen a vezetés és a tagság, továbbá a szövetkezeti mozgalom és az embereik ma még nem kielégítő kapcsolatában rejlik. Vajon a tsz-be lépés előtt mint egyénileg gazdálkodók ráfizetéssel termettek a pusztaszeri Petőfi, a rúzsai Juhász Gyula, a Napsugár és a Szivárvány gazdái? Valahogyan a korábbi munkabírással, lendülettel és becsülettel kellene ezekben a tsz-ekben is a közösséget erősíteni. Ahhoz azonban, hogy a gyenge tsz-ek. közöttük különösen a mérleghiányosak megerősödjenek, elsősorban a vezetésnek lenne néhány dolga. Mindenekelőtt a jövedelemelosztás százarcúságát kellene megszüntetni a közős gazdaságokban. Az eddig legjobban bevált többtermelésre ösztönző módszereket — a munkaegység-részesedés plusz prémium, a munkaegység-részesedés plusz részes müvelés, és ahol a kellő gazdasági alap megvan. a készpénzdijazás bevezetését — kellene a közgyűléssel megtárgyalni. my injainkban az anyagi l^j érdekeltség kiválasztásánál egyesek hajlamosak a más helyen jól bevált módszerek kopírozására. Ez egyáltalán nem megnyugtató módszer. A szövetkezetekben elsősorban arra törekedjenek, hogy a saját gyakorlatukban többékevésbé bevált módszereket a tagsággal közösen tökéletesítsék, hogy az anyagi érdekeltség mérvét nünd jobban a szövetkezeti tag munkájához viszonyítsák. A községi és járási szervek, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel egyetemben egész évben vizsgálták a több termelés re ösztönző és jól bevált módszereket. Ezeket azért is tárgyalta legutóbbi ülésén a párt járási végrehajtó bizottsága, hogy a termelési tervek összeállításakor még a költségvetés elkészítése előtt a szövetkezetek kommunista vezetői vigyéik a tagság elé a legjobbakat. Hangolják ezeket össze a közösség és az egyén érdekével, hogy a gazdaság fejlesztésére, a tsz-gazdák jövedelmének fokozására, a mérleghiány megszüntetésére ki-ki végzett munkája alapján jusson a megérdemelt jövedelméhez. DUPSI KAROLY Csütörtök, ím, november J«. Oií-MAGYARORSZAG 3