Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

Kinek-kinek munkája szerint E gyszer szeretném összeszámolni, mennyi „munkanélküli segély"-t fizetnek ki a mi üzemünkben! — mondta valaki az egyik megbeszélésen. A jelenlevők felkapták fejüket. Miféle „segélyt" emleget? — kérdezte a művezető. Azt az összeget, amit nálunk az el nem végzett munkáért adnak! — válaszolt a felszólaló. A már-már kitörő nevetést a gondolkodás csendje váltotta fel. — Vajon milyen képet kapnának — folytatta —, ha ebből a szempontból körülnéznénk az egész gyárban? — A tréfának indult megjegyzésből komoly eszmecsere kerekedett, hisz olyan alaptételt érintett, amelyet magyarázni sem kellene: a társadalom csak azért adhat pénzt, amiért megdolgoztunk. Aki semmit vagy nagyon keveset tesz hozzá mindahhoz, amiből folytonosan elvesz, végül is abba a helyzetbe kerül, hogy nem lesz miből elvennie. Sajnos még számosan akadnak, akik ellógott munkanapok után is megkeresik ugyanazt, amiért másoknak keményen kellett dolgozniuk. Lógás... Nem a legszebb szavunk, de használnunk kell, mert létező jelenségre mutat és tartozunk önmagunknak a jelenség józan vizsgálatával. Az üzemen belüli „munkanélküli segély" nemcsak szubjektív, hanem objektív okokból is származhat. A hó végi hajrákat kiváltó szervezetlenség, a rossz ütemű termelés, az anyaghiány és nem egyszer kooperációs tényezők is szerepet játsszanak. Ezek megszüntetése elsősorban szervezési feladat. Mégis a szubjektív okok a döntők. A szép számú „csellengő" szereti a munka könnyebb végét megfogni, így gondolkodnak: „Megy a szekér akkor is, ha nem mindenki tolja. Az ember rajta tarthatja a kezét anélkül, hogy különösebb erőfeszítést követelne tőle. Nagy a gyár, a munkahely, elbírja a néhányórás ,üresjáratot', ha egy pár percre átruccan a szomszédba, jóharátjához, büfébe, italboltba, vagy a mosdó élőterébe egy kis tereferére". És mintha még az eredményeink is őket igazolnák: valóban szépen fejlődünk. Csak hogy valamiről megfeledkeznek: mennyivel gyorsabban haladhatnánk, ha fizetésüket, bérüket valóban teljesítményük ellenértékeként kapnák és nem „jelenléti díj "-ként. Igaz ugyan, aki munkájával arányban nem álló fizetést feveszd, nem érzékeli, hogy bárki is károsodott volna. De tíz, húsz, kétszáz ilyen módon kifizetett összeg már nagyon számit. Nem gyártanak még olyan mindent észlelő elektronikus agyat, amely regisztrálni tudná, mit jelent egyik vagy másik munkahelyen, üzemben, gyárban, vagy iparágban például az egy évi „csellengés"; de a meg nem termelt érték mindenképpen hiányzik. Hol. miben jelentkezett volna? Üj iskolákban, lakásokban, esetleg nagyon sürgős tatarozásban? Vagy egy részét alkothatta volna valamelyik lakónegyed hiányzó üzleteihez szükséges összegnek? Hamisan értelmezi a szocialista humanizmust és rendszerünk lényegét, aki megengedhetőnek tartja a munkában a lezserséget, s a bérezésnél valamiféle egyenlősdi szempontokat követ.. A munkaközösségiek erejére támaszkodva érhető el, hogy ki-kl legjobb tudása, igyekezete szerint elvégezze munkáját. A bérezésnél pedig csakis a szocialista alapelv lehet az irányadó. Kinek-kinek munkája szerint. F. a VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] PP®WGS! MAGYAR SZOCIALISTA MÜS fi ASPART LAPJA 54. évfolyam, 257, szám Ara: GO fillér Vasárnap. 1904. november 1. lövőre 450 millióval gazdálkodik a Csongrád megyei tanács Elkészült az 1965. évi megyei tervjavaslat A Csongrád megyei tanács legutóbbi ülésén megvitatta és elfogadta az új esztendei, 1965. évi költségvetést és tervjavaslatot. Eszerint 1965ben a megyei összesített költségvetés meghaladja a 450 millió forintot és közel 12 millióval lesz magasabb az ideinél. Ebből az összegből tekintélyes részt, 143 milliót fordítanak Csongrád megye egészségügyi és szociális helyzetének javítására. Még tekintélyesebb summát képviselnek a kulturális célokra fordítható kiadások: együttesen megközelítik a 179 millió forintot A községfejlesztésre fordítható összeg több mint 76 millió és tartalmazza a lakosság társadalmi munka hozzájárulását, amit 6,9 millió forintra terveztek. -A helyi tanácsok a kiadási terv szerint utak, járdák építésére, helyi szociális és egyéb problémák megoldására 44 millió fölött költenek, együttesen pedig több mint 25 milliót tartalékolnak jelentősebb építkezésekre. A megyei tervjavaslat felújítási rovatán 45 millió forint szerepel. Ebből az öszszegből iskolákat, egészségügyi és egyéb intézményeket tataroznak és korszerűsítenek. A költségvetés gerincét képezi a tanácsi ipar fejlesztése. A terv a helyi iparban 4,9, az élelmiszeriparban 2,3 százalékos termelésnövekedést ír elő és 9,3 százalékkal magasabbra tervezi a helyi ipar exportját A lakosság ellátása érdekében 49 szolgáltató, javító fiókkal bővíti az ellátóhálózatot és 7 millióval magasabb értékű szolgáltatást tervez a szocialista szektor és a magánkisipar részvételével. A program szerint 1965ben — beleszámítva a harmadik ötéves terv első évében megvalósuló beruházásokat is — mintegy 74,7 millió forint értékben készülnek új létesítmények, iskolák, utak, üzletek. csatornák, vízhálózat. A beruházási programban első helyen állnak a kommunális feladatok. Tíz é?e független Algéria Új magyar államiság és jogrend kialakulása Egykori vízállások, mai városépítés Ai i-téli divat Magyar-osztrák egyezményeket írtak alá Magyar államférfiak fogadása Rendezték a határ- és vagyonjogi kérdéseket Külügyminiszterünk meghívása külügyminiszter, osztrák rész- ben pedig, amikor határkő ről dr. Bruno Kreisky oszt- elmozdulásról vagy eltűnésrák külügyminiszter írta alá. ről van szó, a határjelek íelAz ünnepélyes aláíráson je- újítását. A másik határegyezlep volt Tímár Mátyás pénz. ^^LTgoflelriiTügyminiszter, Benkei András tósáról intézked!k> amely M. belügyminiszter, Sulyok Béla, vatott lesz a határon előfora pénzügyminiszter első he- duló zavaró események meglyottese, Gergely Miklós pro- előzésének biztosítósára és az Ünnepségek a Magy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából Kisházi Ödön, a Magyar zánkban hivatalos látogatáson tokolfőnök, Szabó Gusztáv Népköztársaság Elnöki Taná- tartózkodó dr. Bruno Kreisky ezredes, a határőrség parancscsa elnökhelyettese szamba- osztrák külügyminisztert. noka, a magyar és az osztrák . ,,, ,... . ,, , Ezt követően Kád~~ r~ tan délelőtt fogadta a ha- a kolTOány elnöke Kreisky-t, majd az külügyminiszter látogatást tett Kállai Gyulánál, a kor, Ezt követően Kádár János, , . . , . , a ha" a kormány elnöke fogadta de^gaC1(S, valammt az osz rák °®ztrak kovetseg diplomatái. Közeledik november 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója. Mint minden évben, a szegedi dolgozók az idén is ünnepségeken fejezik ki tiszteletüket és szeretetüket a felszabadító Szovjetunió iránt, megemlékeznek a szocializmus sikeredről, amely mind az októberi forradalomban gyökereznek. A szegedi pártszervezetek és tömegszervezetek taggyűlésein, pártnapokon, illetve más rendezvényeken méltatják november 7-e jelentőségét. Az ünnepségeket kulturális műsorral teszik ünnepélyessé. Megemlékezésekre kerül sor a felsőoktatási intézményekben is: a hallgatók részére karonként, rövid műsorral egybekötött ünnepségeket szerveznek. Az általános- és középiskolákban az ünnep előtti utolsó tanítási órán emlékeznek meg november 7-ről. Több iskola úttörőcsapatában november 6-án, pénteken kisdobos avatások lesznek. A kiskereskedők és kisiparosok a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága rendezésében összevontan kívánják megünnepelni a történelmi évfordulót A kereskedelmi vállalatok ünnepi dekorációval díszítik fel kirakataikat. Szegeden az MSZMP városi bizottsága, a megyei jogú városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága november 6-án este 7 órakor díszünnepséget rendez a Szegedi Nemzeti Színházban. Az ünnepséget kulturális műsor követi, November 7-én koszorúzdsi ünnepségre kerül sor a Széchenyi téri, valamint a Dugonics-temetőben levő szovjet hősi emlékműveknél. A Szegedi Nemzeti Színház november 7-én este 7 órakor bemutatja Jevgenyij Svarc szovjet íré A sárkány című szimbolikus mesejátékát. Ünnepségeket rendeznek a szegedi járás községeiben fc. Megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket és sírokat, méltatják az évforduló jelentőségét. ilyen események helyszíni kivizsgálására. A vagyonjogi egyezmények egy részről, arról a 87,5 millió schilling globális kártérítési összegről szólnak, amelyeket Magyarország fizet a mány elnökhelyettesénél. Dr Bruno Kreisky osztrák kül°nb°ző osztrák igények A magyar államférfiaknál külügyminiszter látogatása al- fejében, másrészről arról a 65 tett látogatósok során a két kalmával három egyezményt millió schillingről, amelyet SSS-SSKff TSLsm foglalkozó egyezmény előirá- Magyaros-szagnak nyugdíj es A nyozza a határjelek pontos más követelései kiegyenlítébemérését, azokban az esetek- sére. Az osztrák küldöttséggel folytatott tárgyalások után, «„ | " | ^ ' szombaton délutón aláírtak AlOZOS h OZlPnteilY a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kö- Péter János, a Magyar nak szakosított szervei kerezötti határ- és vagyonjogi Népköztársaság külügymi- tében kérdéseket szabályozó egyez- niszterének meghívására dr. ség menyeket. Az egyezményeket Bruno Kreisky. az Osztrák nak, magyar részről Péter János Köztársaság külügyminisztere 1934. október 29-től november l-ig hivatalos1 látóRégi gyár iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiniiiiniiiiiiiiiiii új ebédlő (Somogyiné felv.) \ szegedi ecsetgyár dolgozói most már kultúrált köriilíénjck között fogyaszthatják cl ebédjüket. A közelmúltban épült fel, a társadalmi munkában lebontott j/emépületek helyén az új ebédlő, ahol kényelmesen 150 dolgozó étkezhet egyszerre. Az épület hatszázezer forintba került. Ebből az összegből hatvanezret társadalmi munkában építettek be az üzem munkásai. A délutáni órákban felhasználják a termet tanteremnek, s a termelési tanácskozásokat ls itt tartják a nemzetközi feszültcsökkentésére irányulEzzel kapcsolatban aláhúzták a két kormány által a moszkvai részleges atomcsend-egyezménynek tulajgatást tett Magyarországon, donított jelentőséget A látogatás lehetőséget nyújtott beható eszmecsere folyA két külügyminiszter aláírta a nyitott pénzügyi kértatására. Ennek során mind- dések rendezéséről szóló ma. két fél megállapította, hogy gyar—osztrák szerződést, toa Magyar Népköztársaság és vábbá a közös államhatáron az Osztrák Köztársaság kö- a határjelek felújításáról és zötti kapcsolatok az egymás ezzel összefüggésben a közös belügyeibe való be nem avat- államhatáron előforduló esekozás alapelvén — tekintet tek kivizsgálásának eljárásánélkiil a két ország politikai ról szóló szerződéseket. Ezenrendszerének különbözőségé- kívül tárgyalások folytakegy r« — immár kedvezően fej- útlevél- és vámkezelési szerlődnek. Mindkét fél kifeje- ződésről. valamint egv kölzésre juttatta 'azon óhaját, csönös jogsegély-egyezményhogy e tendenciákat erejé- ről hez mérten támogatja és ab- A tárgyaló felek különös bol a meggyőződésből indul figyelmet fordítottak a gazki hogy ezáltal nemcsak a dasáai « kulturális kérdékaPCS?laí°k sekre. valamint egves konnormalizalódásat éri el. ha- zuláris ügyek rendezésére nem jelentős mértékben hozzájárul a békéhez és az alkotó együttműködéshez zépi-Európában. Mindkét fél megállapította. hogy a világpolitika nyitott kérdéseit csak az Egye- "TV sült Nemzetek alapokmánya ^ rangra eme,jék' alapelveinek figyelembevételével lehet tartósan megoldani. Megelégedéssel állapítotKö- tóh meg. most már minden feltétele fnegvan annak, hogy a külképviseletek szintjét mindkét részről nagykövetAz Orsztrák Köztársaság külügyminisztere meghívta a Magyar Népköztársaság külA felek megerősítették ügyminiszterét Bécsben teazon kívánságukat. hogy endő viszontlátogatásra. A mindent megtesznek a béke meghívást a magyar külügyfenntartása érdekében ós tá. miniszter köszönettel elfőmogatják azokat a törekvé- gadta. Ezen látogatás időseket, amelyek az Egyesült pontját diplomáciai ótqpl iiíemaetek. Szervezet® aa- fogják mcgállacrftani. (MTH