Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-13 / 240. szám

Szeged felszabadulásának ünnepén Október 11-én, vasárnap tovább folytatódtak Szegeden a város felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségei. Az évforduló napját a Szegedi Munkásőrség zenekarának zenés ébresztője köszöntötte a Belvárosban. A reggeli órákban még sűrű, átható eső hullott, fél 10 tájon azonban megritkultak a terhes, fekete felhők. Erre az időre már több ezren sorakoztak fel a Széchenyi téren s kegyelettel gondoltak azokra, akik a legdrágábbat, életüket áldozták népünk szép jelenéért. Az emlékműveknél álló kandelláberek lobogó lángjai, valamint a feszes, négyes díszőrségek is azt szimbolizálták, hogy városunk dolgozóinak szívében halhatatlanok maradnak. Szirmai István és Komócsin Zoltán elvtársak az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében helyeztek el koszorút az emlékművön Koszorúzás a szovjet hősi emlékműveknél Mire tízet ütött a városi tanácsháza toronyórája, a honvédség, a határőrség, a munkásőrség és a karhatalom alakulatainak díszegysége felsorakozott a Kárász ulca felöli szovjet hősi emlékmű előtt A parancsnok jelentést tett Szirmai István elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának; a Politikai Bizottság tagjának, aki Győri Imre elvtársnak* az MSZMP Csongrád megyei tanács vb elnökének társaságában köszöntötte a díszegység katonáitt — Jó napot* elvtársak? üdvözlöm önöket Szeged város felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából. A honvéd helyőrség zenekara eljátszotta a Himnuszt, miközben a tér másik oldaláról díszsortűz dördült. Megkezdődött a koszorúzás. Legelőször Szirmai István elvtárs és Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője helyezte el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány koszorúját a szovjet hősi emlékmű talapzatára. Ezután a megyei, járási és városi pártbizottságok első titkárai, a megyei, járási és városi tanácsok vb-elnökei, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok, valamint a magyar fegyveres testületek képviselői tettek koszorúkat, majd a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a Vöröskereszt megyei és járási bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ megyei, városi és járási bizottsága, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei és járási bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a TIT, az MTESZ, a TST megyei bizottsága, az üzemek, termelőszövetkezetek, a MÁV, a posta, a felsőoktatási intézmények küldöttei koszorúztak. A Takaréktár utea felöli emlékműnél hasonló megemlékezésre került sor. A koszorúzások végeztével elhangzott az Internacionálé, majd honvédek, határőrök, karhatalmisták, munkásőrök fegyelmezett, nyílegyenes sorokban, dübörgő léptekkel vonultak el a koszorúkkal borított szovjet hősi emlékművek előtt. Külön említésre méltó a munkásőrök díszmenete, hiszen annak ellenérc. hogy deresedő férfiak es nők is vannak közöttük, hibátlanul tettek eleget feladatuknak. A Széchenyi téri ünnepséggel egyidőben koszorúzási ünnepség zajlott le a Dugonics-temetőben is: az itt hősi halált halt szovjet katonák sírjainál és emlékművénél. Magyar és szovjet alakulatokból álló kisebb díszegység tisztelgett itt. A Szegedi Munkásőrség zenekara játszotta el a magyar és a szovjet himnuszt, majd az Internacionálé hangjai mellett a város dolgozóinak küldöttei, a többi között a közlekedési vállalatok, a cipőgyár és a gumigyár, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a Vöröskereszt városi és kerületi bizottságai, a kulturális intézmények és szervezetek, valamint a Felszabadulás Tsz képviselői borították el koszorúkkal a szabadságunkért életüket áldozó hősök emlékoszlopának talapzatát. A II. kerület lakói az elesett harcosok sírköveit ékesítették fel krizantémokkal s más virágokkal. A városi tanács ünnepi fogadása A koszorúzási ünnepség után a Tisza Szállóban fogadást adott a város felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Szeged m. j. város tanácsának végrehajtó bizottsága. A fogadáson is megjelentek, Szirmai István és Komócsin Zoltán elvtársak. Részt vett a fogadáson Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Török László elvtárs, a Csongrád megyei tanács vb elnöke, Siklós János elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Perjési László elvtárs, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, valamint a Csongrád megyei és Szeged városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács más vezetői, a Hazafias Népfront, a tömegszervezetek, a fegyveres testületek, üzemek, intézmények, termelőszövetkezetek, gazdasági és kulturális életünk képviselői, soraikban a felszabadulás szegedi évfordulója alkalmából újonnan kitüntetettek is. Megjelentek a fogadáson az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok képviselői is, élükön A. Jelszakov alezredessel. Ugyancsak ott volt az ünneplők körtben a város meghívására Szegedre érkezet^ M. Sz. Hajtovics elvtárs, nyugállományú alezredes, Szeged egykori városparancsnoka. A fogadás résztvevőit dr. Biczó György elvtárs, Szeged m. j. váro6Í tanács vb-elnöke üdvözölte pohárköszöntőjében. — Húsz esztendővel ezelőtt — mondotta egyebek között— az ország más részén még dúlt a háború, amikor Szegeden a kommunisták vezetésével és a néppel érző igazi hazafiakkal megindult az új élet kialakítása. Sokan itt vannak ma is közöttünk, akik két évtizeddel ezelőtt hittel és bizalommal fogtak hozzá az új élet építéséhez.. Elévülhetetlen hálával gondolunk mindazokra, akik megkezdték és folytatták ebben a városban is a szocializmus építését. Húsz év nem nagy idő* mégis bizonyságát adtuk annak, hogy jól éltünk a szovjet nép által kapott szabadsággal. A romok helyén virágzó országot segítettünk felépíteni. Megbecsült tagja vagyunk a szocialista tábornak* amelynek fejlődése az egész emberiség jobb életét határozza meg. — Mi volt és mi lesz ezután is sikereink titka? Rendíthetetlen hűség és barátság a Szovjetunióhoz, a szocialista táborhoz; marxista—leninista pártunk, amely irányítja és vezeti dolgozó népünket, és szorgalmas dolgozó népünk, mely erejét, tudását, tehetségét a szocializmus építésének szolgálatába állítja. Dr. Biczó György elvtárs pohárköszöntőjét a szovjet nép, a két nép közötti barátság, a szocialista építésünket vezető pártunk, a város további felvirágoztatásának, a békének köszöntésével fejezte be. A fogadás résztvevői hosszan, közvetlen baráti, elvtársi hangulatban maradtak együtt. Vakítóan süvítettek a magasba a rakéták, hogy odafenn szétomolva káprázatos fényességükkel és csodálatos színeikben gyönyörködtessék az érdeklődőket. Vasárnap este színpompás tűzijátékot rendeztek Szegeden. Az utcák megteltek sétálókkal, s aki eljött, nem is bánta meg. Mintha egyszerre gyúlt volna ezer meg ezer csillagszóró. Nappali fényességben izzott a híd környéke a nézgelődő felnőttek* az álmélkodó gyerekek gyönyörűségére. A vasárnap esti tűzijáték méltó befejezése volt az ünnepi napnak Megkezdődött a szegedi egyetemek tudományos ülésszaka Hétfőn délután a szegedi egyetemek Dugonics téri központi épületének aulájában négynapos tudományos ülésszak kezdődött Szeged felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából. A szegedi József Attila Tudományegyetem, a Szegedi Orvcstudomáínyi Egyetem és a Szegedi Tanárképző Főiskola által közcsen rendezett előadássorozatot dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora nyitotta meg. A megnyitóünnepségen megjelent Siklós János, a megyei pártbizottság titkára, Katona Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára, valamint Kovács Ferenc, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője és a szegedi felsőoktatási intézmények számos oktatója és hallgatója. A rektor beszédében ismertette a szegedi felsőoktatási intézmények két évtizedes fejlődését. Elmondotta, hogy 1945-ben még csak 1126 hallgató tan,ult Szegeden, ma a alappali tagozat előadásait a felsőoktatási intézményeken 4272-en látogatják, a József Attila Tudományegyetemen és a főiskolán pedig 4280-an levelező úton tanulnak tovább. A tudományegyetemen és az orvosegyetemen a felszabaduláskor 46, ma 81 intézetben folytatják az oktató, nevelő és kutatómunkát, s jelentősen fejlődtek az elmúlt két évtizedben a főiskola tanszékei is. Befejezésül a következőket mondotta; — Ez a mai nappal meginduló tudományos üléssorozat nemcsak Szeged felszabadulásának 20. évfordulójára rendezett ünnepi ülés kíván lenni, a cél nem korláto(Enyedi Z. felvételei) Díszelgő egység ünnepélyes menetben a Széchenyi téren zódik arra, hogy ízelítőt adjunk munkásságunkból, hanem egyben bizonyítéka annak, hogy felsőfokú intézményeink helyeslik a párt és kormány politikáját. Helyeslik azt a politikát, amely megteremtette a nyugodt, békés fejlődés lehetőségeit. Helyeslik a szocialista nemzeti egység politikáját. Igazolása ez annak is, hogy az értelmiség megtalálta a helyét társadalmunkban, teljes erejéből részt kíván venni az ország építéséből, fejlesztéséből ráháruló feladatokban. 20 év valóban nem nagy idő, de számunkra hősi teremtő korszak volt, tele lelkesítő feladatokkal és eredményekkel. És ha a 20 év emlékezetünkből sok mindent kitörölt is, nem felejtjük el azt a küzdelmet, ami idáig vezetett. Azt sem felejtjük el, hogy 20 évvel ezelőtt a háború még csak Szeged számára fejeződött be. Nem felejtjük el a háborút. Tiltakozunk minden háborús veszély és háború ellen. — Mi dolgozni, alkotni akarunk. A megnyitó után megkezdődtek a tudományos előadások. Elsőnek dr. Fehér István adjunktus „A szegedi munkásmozgalom alapvonásai a második világháború idején és a város felszabadulása5 címmel tartott előadást. Ezt követően dr. Kedvessy György egyetemi tanár „Adatok a gyógyszertechnológia néhány kolloidfizikai vonatkozásához5 címmel ismertette referátumát. Kedden, szerdán és csütörtökön még kilenc előadás hangzik majd el a város felszabadulásának évfordulóját köszöntő tudományos ülésszakon. Csütörtök. 1964. október 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 79