Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-10 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK} M-HAmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kitüntetések Szeged felszabadulásénak 20. évfordulója alkalmából 54. évfolyam. 238. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1964. október 10. NINCS NÉPIÓLÉT ÖNTUDNTOS, FEGYELMEZETT MUNKA NÉLKÜL! — mondotta Apró Antal elvtárs a Csongrád megyei pártaktíván Beszámoló gazdasági helyzetünk időszerű kérdéseiről A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága pénteken délelőtt a Szeged városi pártbizottság Kálvin téri székházában megyei pártaktívaülést tartott Az ülést Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára nyitotta meg. Bevezetője után Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott részletes beszámolót „Gazdasági helyzetünk időszerű kérdései" cimmeL Apró Antal elvtárs beszámolója elején mintegy nyolcezer meleg szavakkal adta át az MSZMP Köz- emelkedett, s fővel a létszámtúllépés, a bálytalanságok gondokat okoznak. A mezőgazdaságban jelentős eredmény, hogy a legfontosabbat, a kenyérgaboLegfontosabb politikai kérdés: a gazdasági építőmunka ponti Bizottságának, a Kormánynak és személyesen Kádár János elvtársnak üdvözletét abból az alkalomból, hogy e napokban ünnepeljük Csongrád megye, Szeged felszabadulásának 20. évfordulóját A referátumban az aktíva résztvevői rövid áttekintést kaptak az ország belpoli- na-termelést sikerült megtikai, gazdasági kérdéseiről, a második oldani, ugyanakkor növekeötéves terv teljesítéséről és nemzetközi dett az állatállomány is. Ma gazdasági kapcsolataink alakulásáról. viszont a nagyobb állatállomány takarmányellátása okoz gondot Erre külön felhívta Apró Antal elvtárs a pártaktíva résztvevőinek figyelmét. A felvásárlási tervről szólva kijelentette, hogy a legfontosabb 12 termékből együttesen 101,7 százalékos teljesítés várható. Jelentős túlteljesítésre számítunk tojásbői, borból, fűszerpaprikából, cukorrépából és baromElsőként azt fejtegette most az őszi vetéseknél is — Hogyan gondoljuk megApró Antal elvtárs, hogy mi tartani akarjuk. A kb 10,7 oldani a felsorolt problémátörtént hazánkban a második mázsás terméseredménnyel kat? — vetette fed a kérdést m ötéves terv három és fél esz- saját erőből biztosítani tud- Apró Antal elvtárs majd a —. . — tendeje alatt, hogyan teljesí- juk az ország kenyérellátá- választ öt pontba foglalta. fibbl> kisebb mértékben tej tettük a szocializmus alapjai- sát. Az 1965-ös tervben — mint ből> tejtermékekből. A legnak lerakása után legfőbb Az Iparról ta mezőgazda- mondotta — a nemzeti jőve- nagyobb lemaradás burgopolitikai, gazdasági célkitű- ságról elmondottak után rá- delemnél az előző évek nőve- nyából várható, de ezenkívül Késeinket mutatott sírra, hogy a nem- kedési ütemét tartanunk kell. napraforgóból, vágómarhás„. ,, , zeti jövedelem emelkedésé- A mezőgazdasági termelés- bél, sertésből és dohányból Bzoraansia ronaoau- ^ nem értQk el az elő- ben az ideinek három-négy is. A kenyérgabona országos mnnk továbbfejlődésének irányzatot, a reáljövedelem százalékos növekedését ter- felvásárlási terve 80 százama legfontosabb területe a népgazdaság fejlesztése —- mondotta —. Ha ebből a szempontból nézzük pártunk, kormányunk gazdaságpolitikáját, az dért jelentős fejlődést és a dolgozó tömegek 16 százalékos növekedése viszont az eddigi számítások alapján megvalósul. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi időben többet fogyasztottunk, mint amenynyit megtermeltünk. Ez természetesen nehézségevezzük. A beruházásokat az lóknál tart, de a takarmányeddiginél erősebben kancent- gabonánál kedvezőbb a kép. ráljuk. A fogyasztási alap növekedését az ismert okok miatt kisebbre tervezzük. A külkereskedelmi forgalomban arra számítunk, hogy a behozatal az ideinél mindvéleményét, akkor megálla- f". , """"" pfthatjuk, hogy országunk ket <*<«. amelyeket » össze egy százalókkal legyen legfontosabb belpolitikai kérdése a gazdasági építőmunka lett — Aa országban levő gazdasági helyzet, a kereseti viszonyok, a lakosság ellátása élelmiszerekkel, árukkal —» egyes hiánycikkektől elbeÜTí^L saében felvázolta Apró AntbMA^iS ^ ^ elvtárs az 1965^s terv lehetőségeinken is, jónak „iw^iíxí, mondható. A tömegek ezt a gazdasági építőmunkát támogatják Ezt nemcsak mi . jelenlegi feladataink állapítjuk meg, hanem az ide - ^ ^^^^ • jövő tárgyilagos külföldieknek is nagyjából hasonló a véleményük. Ezekre a tényekre és a dolgozó tömegek véleményére támaszkodva kijelenthetjük, hogy belpolitikai helyzetünk jó és népgazdaságunk fejlődik. Legfőbb időszerű feladatként az előadó második ötéves tervünk jelölte meg. mány úgy tudott áthidalni, több, kivitelünket hogy átmenetileg hiteleket 8—9 százalékkal szeretnénk vett igénybei emelni. Az idei I. fél év tapasztalatai A tájékoztató további réVagyis több a pénz, jobban él a megye! főbb elképzeléseit, majd ar- Negatív jelenség országoról beszélt, hogyan áll az san, hogy a foglalkoztatottak hagymának elengedhetetleidei I. ffi év mérlege ós me- száma a tervtől eltérően nül szüksége volna. Nyomatékosan felhívta Apró Antal elvtárs a megye vezetőit arra, hogy különös gonddal foglalkozzanak a felvásárlási terv teljesítésével, „ takarmány ésszerű felZíf^."; használásával és elosztásával. Külön megemlítette a beszámoló, hogy hagymából kedvező volt a termés és a tervet a makóiak túlteljesítették. Hiba viszont, hogy nem tudnak kellőképpen gondoskodni a megtermett mennyiség tárolásáról, mert lassan halad a makói raktár építése, amelyre pedig a — A népgazdasági terv teljesítése — mondotta —• idén a tavalyihoz képest kedvezőbb képet mutat. Előrehaladásunk feltételei hogy az ipari termelés 49 százalékos előirányzott növekedését az ötéves tervben előreláthatóan teljesíteni tudA fantosabb termelési mutatók tekintetében teljesítettük, vagy túlteljesítettük. Túlteljesítettük a belkereskedelira tervet, nőtt a kiskereskedelmi forgalom, s , . . _ a kivitel 9,6 százaiékos. a végrehajtását behozatal 21 százalékos nöHangoztatta, vekedést mutat Az 1964. évi terv, a második ötéves terv eddigi teljesítésével kapcsolatban a a tervet ÍelenleSi fejlődésünkkel szorosan összefüggő legfontosabb kérdéseket érintette a továbbiakban. A Csongrád megyei ipar termelése is növekedett, etorelatna^n teijesuem ruu- ^ az építőipar 11 juk, ha munkánkat mindé- t™meU többet. Az első legfontosabb kérdés a gyártmányok korszesűsítése. A nemzetközi színvonal gyorsan nő és sok vonatkozásban nem tudunk vele lépést tartani, nem vagyunk a " -ó. • wv. m, százalékkal termelt többet, piacon elég versenyképesek. nutt jobban megszervezzük mjnt egy évvel ezelőtt A pártnak, a kormánynak, az f® ío1, kihasználjuk a natra- Mindezek ellenére több vál- egész gazdasági vezetésnek levő közel másfél evet AZ ^ nem teljesítette féléves most igen fontos feladata, iparagak között a legnehe- lemaradt az építő- hogy műszaki lemaradázebb helyzet a kohaszatban, Az els- m évben a sunk okaival foglalkozzék, valamint az építő- és építő- ^ épít6ipara 12 száza- , . , . anyagiparban mutatkozik, maradt el tervétől. A masik fontos kerdcs a amelyek valószínű nem tud- "" beruházások üirve ják teljesíteni tervüket A Súlyos lemaradásként em- Denindz<l-sok ugye" vegyipar viszont úgy látszik lítette meg. hogy a megyé- Az még nem baj, hogy a túl fogja teljesíteni ötéves ben a termelőszövetkezetek tervezettnél többet ruháztervét. A mezőgazdasági ter- beruházásaira fordított ösz- , . , . melés előirányzott 22-23 szegnek csupán mintegy 26 Xunk be> de afJ™* lgen' százalékos növekedése főként százalékát használták fel az hogy a megvalósított beruaz utóbbi évek rossz időjá- első fél évben. Az I. fél év hazasok egy resze nem eleg rása a nagyarányú aszály adatainál utalt arra. hogy korszerű, másutt pedig a miatt nem látszik teljesíthe- Csongrád megyében a lakos- költsegeket leptük lenyegetőnek Nagy erőfeszítéseket ságnak nyújtott kifizetések sen tul. A kormány számos teszünk a kenyérgabona ve- 10,4 százalékkal növekedtek intezkedest tett a beruhazatésterület növelésére. Idén 15 és az áruvásárlások 10 szá- sí tevékenyseg megjavításaszázalékkal növeltük a ve- zalékkal haladták meg a ra, mégis súlyos hibák fortésterületet és ezt az arányt múlt évi szintet dúlnak elő. Ugyanakkor az is igaz, hogy a beruházások többsége olyan ésszerű és hasznos, amely a magyar ipar, mezőgazdaság fejlődését nagymértékben elősegíti. A mezőgazdaság részesedése a beruházásokból a szocialista országok közül nálunk a legmagasabb. A harmadik fő kérdés a termelékenység fokozása, a megfelelő műszaki színvonal biztosítása. Nőtt ugyan a termelékenység az elmúlt időszakban, de számos területen nem kielégítően. A magyar ipar termelékenysége elmarad a többi KGST-ország mögött, s más nemzetközi vonatkozásban is. A lemaradás számos területen a mi munkánk gyengeségét mutatja. Fontos feladat a normáknál és a munkaszervezésben jelentkező hibák megszüntetése is. Le kell faragni a megnövekedett túlórákat, s valamennyi termelőegységnél nagyobb gondot kell fordítani a bér- és normafegyelemre éppúgy, mint a belső munka jobb megszervezésére. A la(Folytatás a 3. oldalonj A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szeged felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományozott Olyan szegedieket tüntettek ki a Munka Érdemrend arany-, ezüst-, illetve bronzfokozatával, akik a város felszabadulásának első percétől helytálltak, s eredményes tevékenységet fejtettek ki. Közülük is most azokat részesítették e magas állami elismerésben, akik már azóta megérdemelt nyugdíjukat élvezik vagy legalább is jelenleg nem töltenek be vezető közéleti szerepet. A kitüntetettek mindegyikének munkássága közismert Szegeden. A város dolgozóinak tisztelő szeretete veszi körül mindannyiójukat, akik annak idején — a széles nemzeti összefogás jegyében — a felszabadult város új élete formálásának nehéz posztjain küzdöttek, s azóta a fiatalabbaknak adták át helyüket. E gondolatokat hangoztatta tegnap, pénteken az Országház Munkácsy-termében Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke is, aki átnyújtotta a kitüntetéseket Tolmácsolta egyben az Elnöki Tanács és a kormány jókívánságait, s hangsúlyozta: a legnagyobb tisztelet és megbecsülés illeti társadalmunknak azokat a tagjait. akik a felszabadulás legelső napjaitól az élvonalban harcoltak az ország újjáépítéséért. A kitüntetések átadásakor jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Kimmel Emil, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető helyettese, Varga Dezső, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője és Törköly Ferenc, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője. A kitüntetettek nevében id. Komócsin Mihály mondott köszönetet. A MUNKA ÉRDEMREND ARANY FOKOZATA KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLTEK Dénes Leó nyugdíjas, Szeged volt polgármestere, a városi tanács vb volt elnöke; Farkas István nyugdíjas nyomdász, a Nyomdász Szakszervezet volt elnöke; Gyólai István nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, volt nemzetgyűlési képviselő, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat volt igazgatója; id. Komócsin Mihály nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt tagja, a III. kerületi tanács vb volt elnöke; Krajkó András nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, a Szegedi Cipészipart Ksz volt elnöke; id. Simon Béla nyugdíjas, a Szociáldemokrata Párt volt szegedi titkára, a Csongrád megyei TÜZÉP-Vállalat volt igazgatója; Tombácz Imre nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapítótagja, Szeged városi tanács vb volt elnöke. A MUNKA ÉRDEMREND EZÜST FOKOZATA KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLTEK: Agócsi János nyugdíjas, a szegedi kenderfonógyár — az ország első — üzemi tanácsának tagja, a városi tanács vb igazgatási osztályának volt dolgozója; Komócsin Antal nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat volt igazgatója; Strack Ádám nyugdíjas, a szegedi kenderfonógyár — az ország első — üzemi tanácsának elnöke, a szegedi ládagyár volt művezetője; Széli Sándor nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, a Szegedi Férfiszabó Ksz volt igazgatója; dr. Zápori Dezső, 1944-ben az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének alapító tagja, a MÁV szegedi rendelőintézetének főorvosa. A MUNKA ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATA KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLTEK: Dr. Donászy Kálmán nyugdíjas újságíró, az első Nemzeti Bizottság elnöke; Havalecz Istvánné nyugdíjas, a felszabadulás utáni nőszövetség alapító tagja, a Hungária volt igazgatója; Kovács István, 1944-ben az MKP alapító tagja, a Csongrád megyei Villanyszerelő Vállalat igazgatója; dr. Lóránt László nyugdíjas ügyvéd, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front egyik szegedi vezetője, a szegedi Ügyvédi Kamara volt elnöke; Magyar László nyugdíjas újságíró, az 1944 novemberében újjáindult Délmagyarország munkatársa, egy ideig felelős szerkesztője, a Pest Megyei Hírlap volt munkatársa; Nagy Sándor nyugdíjas, a Függetlenségi Front aktív tagja, az Alkotmány Tsz volt elnöke; dr. Pálfy György nyugdíjas, a város felszabadulásának idején a közigazgatás vezetője, később főispán; Péter Lajos nyugdíjas szövőmunkás, a szegedi kenderfonógyár — az ország első — üzemi tanácsának tagja; Tóth Béla nyugdíjas, az első üzemi tanács létrehozásának tevékeny részese, a Szegedi Cipőgyár DÉMAtelepének volt igazgatója; Török Gábor, 1944-ben az MKP alapító tagja, a szegedi kenderfonógyár szakszervezeti bizottságának elnöke. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Megtárgyalta és elfogadta a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek alapszabályairól szóló határozatot amely a Szocialista Munka Hőse címmel járó kitüntetésnek, valamint az érdemrendnek a leírását és viselésük sorrendjét tartalmazza. Az Elnöki Tanács határozatot hozott egyes honosítási, visszahonosítási és a magyar állampolgársági kötelékből történő elbocsátási ügyekben, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Góréba kerül a termés mmm • mm m^^m A balástyai Móra Ferenc Termelőszövetkezetben jól halad a kukorica betakarítása. Két górét mar megtöltöttek az idei termésből, a harmadikat pedig éppen most pakolja Csűri Géza és Bartucz János