Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-09 / 237. szám

r IJjra egy ül í volt az üzemi tanács A szegedi felszabadulási ünnepségek programja Szeged október 11-én ünnepli felszabadulásának 20. év­fordulóját. Ebből az alkalomból október 10-én szombaton és október 11-én vasárnap gazdag program köszönti a tör­ténelmi dátumot. OKTÓBER 10-ÉN, SZOMBATON: 8 órakor és 12 óra 30 perckor felszabadulási ünnepségek kezdődnek a szegedi iskolákban. 10 órakor a Csongrád megyei rendőrkapitányság ünnep­sége a polgárőrség megalakulásának 20. évfordulója alkal­mából a városi tanácsházán. 11 órakor a fül-orr-gégeklinika felavatási ünnepsége a szemészeti klinika tantermében. 11 órakor a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Csongrád megyei elnöksége „A magyar—szovjet barátság 20 éve" címmel fotókiállítást nyit a Móra Ferenc múzeum kupola­csarnokában. 11 órakor József Attila szobrának felavatása az egye­tem központi épülete mellett. 12 órakor Felszabadulási Dokumentációs Kiállítás nyí­lik a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárá­ban. 12 órakor Berény Róbert festőművész emlékkiállítása nyílik a Móra Ferenc Múzeum képtárában. 15 órakor felszabadulási váltófutás kezdődik a József Attila sugárúton, a Kossuth Lajos sugárúton és a Szőregi úton. A versenyzők a Széchenyi téren találkoznak. 16 órakor felavatják a Tisza parti új gimnáziumot. 18 óra 15 perckor a Kommunista Ifjúsági Szövetség Sze­ged városi bizottságának szervezésében fáklyás, lampionos felvonulást rendeznek. A felvonulás útvonala: Dózsa György utca, Lenin körút, Dugonics tér. Kárász utca, Vörösmarty utca. 19 órakor a város felszabadulásának 20. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged várc6i bizottsága, a megyei jogú városi tanács és a Hazafias Nép­front Szeged városi bizottsága díszünnepséget rendez a Sze­gedi Nemzeti Színházban. OKTÓBER 11-ÉN. VASÁRNAP: 7 órakor a Szegedi Munkásőrség Zenekarának zenés éb­resztője a belvárosban. 10 órakor koszorúzás és katonai díszszemle a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműnél. Ugyanakkor koszorúzási ün­nepség a Dugonics temetőben lévő szovjet hősi emlékmű­nél is. 11 órakor „A szabadság zenéje" címmel hangverseny a középiskolások számára a József Attila Tudományegyetem aulájában. 11 órakor „Ki mit tud?" döntő a Szegedi Nemzeti Szín­házban. 11 órakor ingyenes bábszínház kezdődik. 12 órakor a Hazafias Népfront városi bizottságának Vörösmarty utcai székházában megnyílik a képzőművészeti körök kiállítása. 18 órakor műsoros úttörő tábortűz a partfürdő területén. 19 órakor a Móra Ferenc Múzeum lépcsőjén kórushang­verseny kezdődik. A műkedvelő kórusokon kívül fellép a Szegedi Munkásőrség Zenekara is. 19 órakor évadnyitó előadás a Kamaraszínházban: Figa­ro házassága. 20 órakor tűzijáték kezdődik. A rakétákat a Tisza-híd magasságában Újszegedről lövik a város fölé, A hidat fél 8 órától a tűzijáték befejezéséig — esetleges balesetek el­kerülése végett lezárják. Felvételünkön Strack Adúm, Török Gábor, Agócsi János, Borbély Jenő és Péter Lajos a kiállítást nézik A szegedi kenderfonógyár munkásai beírták nevüket új történelmünkbe. Az ország­ban először itt alakult meg az üzemi tanács 1944 októ­berében, mely a szakszerve, zeti bizottság elődjeként dol­gozott Tegnap a kendergyár mű­velődési otthona zsúfolásig megtelt. A jeles történelmi eseményre emlékeztek az üzem munkásai. Eljött az ünnepségre Strack Ádám, az egykori üzemi tanács elnöke és ott voltak a többiek is, Agócsi János, Borbély Jenő, Török Gábor, Péter Lajos. Az ország első üzemi taná­Nagygyörgy Mária igazga­tó emlékezett a történelmi évfordulóra. Szeged felsza­badulásának és az üzemi ta­nács megalakulásának törté­nelmi jelentőségét méltatta. A lelkes hangú Ogyessza üdvözlete a Moszkvai Rádión A kamerák előtt SZEGEDI NAP A TV-BEN Bensőséges és egyre bővül a kapcsolat a két testvérvá­ros: Ogyessza és Szeged kö­zött S most, Szeged felsza­badulásának 20. évfordulója alkalmából Ogyessza műsort munkás- ad Szegednek a Moszkvai ... .. , Rádióban. A magyar nyelvű gyules utan a gyár veterán- műsort a Moszkvai Rádió Ezekben a napokban Sze- veket Tervező Vállalat ve­geddel és Csongrád megyé- zérigazgatója és Móczán La­vel ismerkedik az ország a jos, a textilművek igazga­Magyar Televízió jóvoltából, tója beszélgetett Megyeri Ká­Az alkalom e táj felszaba­dulásának évfordulója. Teg­nap két ízben adott helyszí­ni közvetítést Szegedről a te­jai a fiatalokkal együtt né^ október 11-^ vasárnap este Ievizió; délután a t^tu™­ték meg a házi kiállítást, 19 Jf®30 P?fcto1 suga A ' 1 11 mMoroo pAinnhiM. _ _ a 31—41 méteres rövidhul­mely az özem fejlodeset ke- lámhosszon és a 194-es ko­pekben illusztrálja. zéphullámhosszon. Felszabadulási műszak Szeged-állomáson (Tudósítónktól) Szeged-ál- se, a balesetmentes szolgálat lomás forgalmi dolgozói Sze- és a vonatok terhelésének ged felszabadulásának 20. maximális kihasználása áll. évfordulója alkalmából októ- A felajánlás értékelése ok­osának két tagja, Szőcs Sán- ^ff tóber első dekádjának ered" ^ x „ x x x mVszakot, indítottak. A fel- ménye alapján történik a dor és Kovács József már ajanlás kozeppontjaban a . . . , . ... _ a ,n . vonatok menetrendszerű in- harom forgab™ ezoclaii;ta nem értek meg a 20 éves a VQnatkÖ7jekedési brigád között. jubileumot. Bánkfalvy Gyula veket, este az újságfróklubot keresték fel a kamerák. „Rkik Szeged új arcát formálják..." Ezzel a címmel szinte randevút adott egymásnak a város múltja, jelene, jövője a textilművekben. Szeged el­ső szocialista üzemének lát­képével kezdődött a műsor, melyben Perjési László, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára, Árvái József, a városi ta­nács vb elnökhelyettese, dr. Somló György, a Vegyimű­IN C0NTUMACIAM I i.* m-t szemben vele, a nyitott ltt ülol{ ablakon behallik a fő­tér forgalmának zsongása, gyönyörű­en süt az őszi nap, ós dr. Zápori De­zsőnek, a MÁV szegedi főorvosának arcán fiatalos fények játszadoznak, amint a húsz évvel ezelőtti emlékeket idézgeti. — Lám, már húsz éve — gondolko­dik el — így telik az idő, s mégis, mintha most lett volna olyan világo­san emlékszem azokra a napokra. A „Szegedi Kiáltvány"-ról beszél­getünk, arról a dokumentumról, amely 1944. november 21.-érői kelte­ződött, s amelynek egyik aláírója dr. Zápori Dezső — akkor még klinikai orvos — volt. „Budapest Népe! Magyar Honvé­dek!" — így hangzott a felhívás, a kiáltvány, tényleg, mint egy kiáltás volt a még fel nem szabadított fővá­ros lakosságához, a még fel nem sza­badított országrészekben élő magya­rokhoz: ne engedjétek a német fasisz­ták által rombadönteni a fővárost, fordítsátok a fegyvert az igazi ellen­ség, a német és magyar fasizmus el­len. „Mi vagyunk illetékesek bizony­ságot tenni az igazságról...." — írták a Délmagyarország 1944. november 24-én megjelent számában kiáltvá­nyukban Szeged társadalmának köz­tiszteletben álló ismert személyisé­gei. S, hogy mindjárt a felszabadu­lás után milyen széles körű volt a városban a társadalmi összefogás an­nak érdekében, hogy rend, nyugalom, béke legyen, s az egész ország mielőbb megszabaduljon a fasiszta zsarnokság és háború szörnyű terhé­től, mutatja a „Szegedi Kiáltvány" aláíróinak névsora. Dr. Balogh István plébánostól kezdve, Kollár Pál zene­iskolai igazgatón, Lippai Imre gyá­roson, és a kommunista Komócsin Mihály szakszervezeti titkáron át a társadalom legszélesebb rétegeinek képviselői emelték fel szavukat az értelmetlen pusztítás ellen, s a néme­tekkel való szembefordulás érdeké­ben. Tudjuk, hogy a múlt rendszer mennyi rágalmat, mocskot szórt a Szovjetunióra, a Vörös Hadseregre, a nyilas budapesti rádió azt kürtölte vi­lággá azokban a napokban is, hogy a szegedi Széchenyi téren akasztófák so­ra áll, rajta a „bolsevizmus" áldoza­taival, s nagyon jól tudjuk, hogy a fasiszta agitáció és a háború ször­nyűségei mennyi, de mennyi tisztes­séges embert megzavartak. Ezért emelték fel szavukat az első­nek felszabadult legnagyobb magyar város. Szeged társadalmának ismert személyiségei: „Szeged népe, szokásai, törvényei és emberi jogai tekinteté­ben teljes cselekvési szabadságot él­vez: templomaink, iskoláink, kultúr­intézményeink nyitva, közigazgatá­sunk, a bíróságaink a magyar törvé­nyek értelmében és szellemében za­vartalanul működnek, senkit bántó­dás nem ért, aki a helyén maradt" —, írtak. Majd később: „Létérdeke a ma­gyarságnak. hogy Budapest ne vál­jék romhalmazzá és ne legyen a né­met imperializmus áldozata..." — s felhívják a figyelmet, hogy a német fasiszták magyar vér és magyar városok pusztulása árán akarják sa­ját végzetük beteljesedését kitolni..." ~ ,. | Magyarország hangja " 31 U| I volt már, ezért hördül­tek fel Budapesten és a még fel nem szabadított országrészekben a nyilas banditák, s nem sokkal később már közölte is a budapesti nyilas rádió, hogy Szálasiék in contumaciam — a tá­vollétében — halálra ítélték és „kép­letesen" kivégezték a Szegedi Kiált­vány aláíróit. — Igen, emlékszem, az ú'sárköz­iemén y is megvan, ami ezt bejelen lette, de akkor se ez volt a fontos — mondja, én pedig felidézem neki, hogy mit írt ezzel kapcsolatban akkor a Délmagyarország: „Meg vagyunk győ­ződve, hogy a németbérenc Szálas! bandának ezek a .kivégzett' szegedi áldozatai csak kitüntetésnek veszik, hogy a magyar szabadság áldozata' • nak ezen a képletes listáján szerepe' hetnek." Most 20 év történelmi távlatában látszik, hogy — noha ennek a felhí­vásnak ellenére, különböző történelmi noly riporter közreműködé­séveL A téma rendkívül Izgal­mas, mégha a szegediek jól ismerik is a textilművek építésével és az új szegedi beruházások telepítésével Járó örömöket és gondokat. A szép tervek, a remények mellett a gondok eltörpül­nek. A város — amint azt dr. Somló György szavai­ból is megtudhattuk — ki­válóan alkalmas akár egy nagy vegyipari üzem telepí­tésére is, hiszen a kulturált környezet, akár csak a vegy­ipar számára oly nélkülöz­hetetlen víz, Itt mind meg­található. S ha ez a nagy­szerű terv megvalósul, ha­tása meglátszik majd az egész városon. A városren­dezés távlati programja fel­ér egy új város alapításá­val. Az adás alatt szinte űr­az dul elő a títéseknél. for­televiziós közve­megtörtént a okok miatt nem sikérült meg­védeni a pusztulástól főváro­sunkat, s nem sikerült a fegy­veres szembefordulás a német fasisz­tákkal — mégis e kiáltvány politikai értéke vitathatatlan és akkor bátor haͰ sebesseggel rohant tett volt, nagy szolgálatot tett, hogy időj s ami csak ritkán tisztábban lássanak az emberek. — A szovjet repülők röpcédula for­májában nemcsak Budapest, de a Du­nántúl felett is leszórták ezt a fel­hívást — mondja Zápori elvtárs. S mi itt — élve a szovjet hadseregtől kapott szabadsággal és jogainkkal — arra törekedtünk, hogy minél előbb meginduljon a normális élet, mert ez volt a legjobb bizonyítéka annak, hogy amit kiáltványunkban közöltünk, annak minden betűje igaz! — Akkor a sebészeti klinikán vol­tam — s meg kell mondanom, hogy kilenc apáca sem menekült el! — s bizony sok dolgunk akadt. Kiütéses tífusz esetek fordultak elő, a szov­jet katonaorvosok segítségével meg­szerveztük Pur^-z nvoteosrerral az élen és Varga Istvánnal — aki ma körzeti orvos — a védelmet, kór­házat állítottunk fel. — Én beteljesedni láttam mindazt, amiben reménykedtem. 1933 óta részt veszek a baloldali mozgalomban és 1939 óta tagja vagyok a pártnak. Már abban az időben is kommunisták és nem kommunisták megtalálták az összefogást a közös cél: a város életé­nek talpraállítása, a harcoló szovjet hadsereg segítése, majd később a fel­szabaduló országrészek érdekében —, mondja Zápori főorvos. — Jöttek az emberek, mondjak va­lamit, mi lesz, hogy lesz? A legjobb megnyugtató szónál is többet ért, ha látták, hogy visszatér az élet normá­lis rendje a városba, de most már .új lehetőségekkel, amikor a népi erők szabadon kibontakozhatnak. S hogy milyen eredménnyel? Tekintsen csak szét bárki ezen a városon: húsz év alatt olyat produkált a felszabadult nép, amivel nem kel] szégyenkez­nünk ... I Dr. Zápori Dezső ma I 67 éves. haját már be­az ősz, de szeme fiatalosan A kitűnően sikerült mű­sort B. Megyeri Gabriella rendezte, vezető operatőr Horváth József volt. „ftz 610 irodalom és a Tiszaiéi" Az újeágíróklubban rende­zett esti vita a szegedi iro­dalom problémáiról minde­nekelőtt élénkségével és rendkívüli közvetlenségével tűnt ki. Andrássy Lajosnak, a Tiszatáj főszerkesztőjé­nek köszöntője után Fekete Sándor vezetésével eleven, tartalmas beszélgetés bonta­kozott ki, amelyben a sze­gedi irodalomnak jóformán minden jelentős és lényeges kérdése felvetődött a Tisza­táj formátumától kezdve — megtudtuk, hogy néhány hó­nap múlva új folyóirat­formátumban jelenik majd meg — egészen a vidéki iro­dalom problémáiig. A vitá­ban részt vett Siklós János, a Csongrád megyei pártbi­zottság títkára, Papp Lajos költő, az írócsoport titkára, Mocsár Gábor és Dér Endre prózaírók és Simái Mihály költő. A műsorban Papp Lajos, Simái Mihály versének és Mocsár Gábor elbeszélés­részletének felolvasásával baj: 9 perccel túlhaladtak az közreműködött Kiss Gábor, engedélyezett időn. Hogy baj Hőgye Zsuzsa és Mentes Jó­volt-e igazán? A néző szá- zsef, a Szegedi Nemzeti mára semmi esetre sem! Színház művészei. Húsz év albumából (Liebmann B. fedv.) Húsz év. festette csillog, amikor azokra a napokra em­lékezik. Racz Lajos 1944. október 9-én este, húsz esztendővel ezelőtt nagy robbanás rázta meg Szegedet: a fasiszták vízbe omlasz­tották a szép ívű közúti hidat. Hiába reménykedett a la­kosság, a pusztítás ösztönei és fegyverei erősebbek vol­tak a józan emberi óhajnál. Képünk a vízbe roskadt hi­dat örökítette meg, amikor már legalább komp járt. s a szovjet katonák segítségével építeni kezdtük a két par­tot összekötő pontonhidat Csütörtök. 1964. október 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents