Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-09 / 237. szám

Á vetés az első o, __1 rszágszerte a vetés most a legnagyobb munkánk és gondunk, hiszen népgazdaságunk egész jö­vő esztendejét rendkívül közvetlenül befolyásolja ke­nyérgabona-ellátásunk. Érthető tehát, hogy valamennyi párt- és állami fórumon a munka meggyorsításának lehe­tőségét, az erők ésszerűbb felhasználási módját kutatják, s ezek szempontjából elemzik az előbbrehaladást. Me­gyénkben is több fontos testület számba vette, hogy mennyire haladtunk a tervekhez közelebb, s ezúttal nem­csak tényleges elmaradást állapíthattak' meg, hanem olvan erkölcsi elmarasztalás is jogos, amely az utolsóknak kijár — minthogy Csongrád megye az egész országban utolsó helyre került őszj kötelességteljesítésé­nek vontatottságával. Ezért nemcsak maga a munka, ha­nem az erkölcsi kötelesség immár kétszeresen is arra kö­telez bennünket, hogy az összes rendelkezésre álló erőt. gépet, fogatot, embert a vetéshez csoportosítsuk át, min­den más tennivalót megelőzve a földeken. A megyén belül is a legsúlyosabb a lemaradás a sze­gedi járásban. A rozs vetési határideje október elsejé­vel lejárt, s a tervezett területnek még jelenleg is közel • 40 százaléka hiányzik. A tetemes időveszteség oka első­sorban az. hogv a gazdaságok felelős vezetői — tsz-elnö­kök, mezőgazdászok — 6ok helyen rosszul szervezték meg az őszi munkák sorrendjét. Nem gondoskodtak kel­lően a gépek kapacitásának kihasználásáról és a kettős műszak előkészítéséről sem. A szervezési fogyatékossá­gokra a községi, járási tanácsi szervek is későn figyel­tek fel. Most pedig már nagyon nehéz leszámolni a be­következett ráérős hangulattal. Márpedig ez mindenkép­pen szükséges. Az ország jövő évi kenyeréről van szó! Semmi biztosítékunk sincs arra, hogy a most még ked­vező idő később nem romlik el, s akkor esetleg már nem is lesz módunk a vetés befejezésére. A szegedi járásban a munka legnagyobb kerékkötője most a szüretnek a kelleténél gyonsabb folytatása. A fel­vásárlótelepekre immár hetek óta valósággal zúdul a szőlő. Senki sem tartja be a szállítási ütemterveket. Min­denütt két hét alatt szeretnék befejezni a szüretet, pedig a szüret ideje egy hónap. Tavaly 45 napig zajlott a szü­ret a szegedi járásban, s ugyanakkor határidőre befeje­ződött a vetés is. A szőlőszedéssel foglalkozó munkáske­zek nagyon hiányoznak a kukoricaföldekről, melyeken még ebben a hónapban vetni kell. A pincegazdaság telepein — amint Király Ferenc igazgató elmondotta — a jövőben nem vesznek át csak annyi szőlőt naponta, amennyit az ütemterv előír. A ter­vezettnél nagyobb tömegű árut sem feldolgozni, sem el­szállítani nem tudnak. Ettől függetlenül nincs ok a fé­lelemre. Az utolsó szem szőlőt is felvásárolja az állam. Elegendő tárolóhelyről is gondoskodtak már. Csupán ar­ról van szó, hogy meg akarják szüntetni a telepeken való tömeges, napokon át tartó várakozást. Lófogatok, trakto­rok százainak értékes munkanapjai vesznek itt el és ezekre is szükség van a vetésnél A megye vezető párt- és állami szakemberei egyet­értenek abban, hogy az őszi vetések meggyorsításához rendelkezésre álló idő utolsó órájában vagyunk. A sze­gedi járás egyes községeiben még mindig arra hivatkoz­nak, hogy zöld a kukorica, nem lehet törni, ezért késik a vetés. Mórahalmon, ÜUésen, Domaszéken és Bordány­ban is kiderült azonban, hogy ez csak üres kifogás. Egyes tanácselnökök nem is látogatják a határt, s alig van fo­galmuk arról, hogy mi történik odakirm a földeken. Ezeknek a vezetőknek is meg kell végre érteniök, hogy a kenyérgabona vetésterveket mindenképpen teljesíteni kell. A községi és a termelőszövetkezeti pártszervezetek kommunistáira is kettőzött feladat vár az ügy érdekében. Tavaly éppen az ő példamutatásuk segítségével bizonyí­tott a szegedi járás parasztsága ls: képes megoldani az ország kenyere érdekében a rája háruló feladatokat. S most ismét bizonyításra, összefogásra van szükség. Bí­zunk, sót biztosak vagyunk abban, hogy'ez az összefogás, s az eredmény idén sem marad eL VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 MAGYAR SZOCIALISTA MVNKASPARI LAPJA 54. évfolyam, 237. szám Ara: 59 fillér Péntek, 1964. október 9. segítsége az iskoláknak — Interpellációk Növekedett az oktató-nevelő munka színvonala — Az üzemek j (Jjést tartott a Minisztertanács A HL kerületi tanács ülése Tegnap, csütörtökön dél­előtt ülést tartott a III. ke­rületi tanács az alsóvárosi páltszervezet Rákóczi utcai székháza nagytermében. Vincze Antalnak, a III. ke­rületi tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének megnyi­tó szavai után Sziládi Sán­dor elnökletével végezte munkáját a tanácsülés. Fel­hő Józsefnek, a művelődés­ügyi állandó bizottság elnö­kének előterjesztése alapján napirenden szerepelt a ke­rület oktatási intézményei­ben folyó oktató-nevelő­munka helyzete. Megállapították, hogy az oktató-nevelőmunka színvo­nala emelkedett. Ezt jelen­tősen befolyásolta a nevelők szakmai és ideológiai to­vábbképzése, valamint, hogy a szülői munkaközösségek tevékenysége közvetlenül kapcsolódik az Iskolák mun­kájához. Valamennyi isko­lát patronáló üzemek segí­tenek a politechnikai okta­tásban, s ehhez szükséges (felszerelések előállításában, javításában. Ennek a kap­csolatnak politikai és erköl­csi jellege egyre inkább megtelik tartalommal. A vitában felszólalt Ró­zsa István, Ördögh Mátyás, Sziládi Sándor, Teleki Fe­renc, Bors István, Gulácsi Zoltán és Molnár János. A tanácsülés egyebek kö­zött kimondotta, hogy a mű­velődésügyi állandó bizott­ságnak fel kell mérnie az is­kolákban a hátrányos hely­zetben levő tanulók ottho­ni viszonyait, hogy ezután minél több segítséget adhas­sanak a tanulásukhoz. Meg­vizsgálják a Móra Ferenc is­kola további fejlődésének le­hetőségeit is. Ezt követően Markos Ká­roly, a kerületi tanács vb­titkára előterjesztette az 1965. évi községfejlesztési alap költségvetési javasla­tát. Végül interpellációkra, be­jelentésekre került sor. Csi­szár Antal és Savanya Ro­zália szóvá tették, miért ha­lad olyan lassan a Pásztor utca gyalogjárdáinak aszfal­tozása. Virágh István és Tamaskó István azt kifogá­solták, hogy a Bem tábor­nok utcában újabban egy­irányú forgalmat honosítot­tak meg, noha ezt az útvi­szonyok egyáltalán nem tet­ték indokolttá. Papp János Mihálytelek vízellátásának javítását kérte, dr. Dudás Béla pedig javasolta, hogy a kerületben a szakorvosi rendelés további fejleszté­sét korszerűsítését a jövőben is tartsók napirenden. A tanácsülés Vincze Antal zárszavával ért véget A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meghall­gatta és jóváhagyta a cseh­szlovák párt- és kormány­küldöttséggel folytatott tár­gyalásokról szóló beszámolót. A belkereskedelmi mi­nisztert tájékoztatta a kor­mány, a Szovjetunió keres­kedelmi szervezetének ta­nulmányozására kiküldött delegáció tapasztalatairól és a szovjet kereskedelmi szer­vekkel folytatott tárgyalá­sokról. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vet­te. A kormány megtárgyalta a vízügyekről szóló törvény tervezetét és úgy határozott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. (MTI) A baksi iiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiniiumiiniiiiH példa Nemcsak lemaradok van­nak a szegedi járásban! A baksi Űj Élet Tsz gazdáinak 950 hold az őszi vetéstervük. Háromszáz hold őszi árpájuk és a takarmánykeverék már nemcsak hogy a talajban van, hanem zöldell is. Jó ütemben haladnak a búzave­tő gépek is. Cséri Gyula tsz­elnök mondotta el, hogy je- 1 lenleg már ezer hold fel- : szántott területe van a gaz­daságnak. Gyűrűshengerek­kel, nehéz fogasokkal törik a kiszáradt rögöket, hogy jó magágyakba kerülhessen a búza. Ígéretük szerint még október vége előtt befejezik a munkát. ÜLEPEINKEN Egy kis megbeszélés a dűlő­úton. A paprikával telt láda­kazlak között Pölös István es ifj. Tábit Kálmán növényter­mesztési brigádvezetők a jó ter­més elszállításáról és a munka ütemének gyorsításáról tartanak rövid megbeszélést aa elnökkel (ient). * Ez az 50 holdas tábla is ké­szen van! Vajner Sándor két műszakban dolgozó vetögépe ép­pen kiáll a táblából. A képen is látható kiserdön túl azonban egy másik 100 holdas tábla vár­ja már. hogy szórják bele a magot (középen). Jól oldották meg a 130 hold­nyi maglucerna-termés betakarí­tását is. Herefejtő adaptert sze­reltek egy SZK—3-as szovjet kombájnra, s így néhány ember is elegendő ehhez a hallatlanul nagy munkához. A szállító jár­művek — melyek egyébként lucernát hordanának —, a ve­tésre váró területek felszaba­dításán dolgozhatnak (lent). Egy felajánlás: 272x3 nap Egy művelődésügyi minisz­teri rendelt négy tanítás nélküli munkanapot engedé­lyez egy tanévben. Az Épí­tőipari Technikum KISZ­szervezete megkérte Szabó László iskolaigazgatót: en­gedélyezzen most e négy napból hármat, hogy felaján­lásképpen a felszabadulás 20. évfordulójára szakmunkával segíthessék a nehéz felada­tokkal küzdő építőipait a diákok. Az igazgató enge­délyt adott — az iskolán be­lül Bankó János KISZ veze­tő tanár és Barkóczi György KISZ-titkár megszervezte a brigádokat — az ÉM Cson­grád megyei Állami Építő­ipari Vállalat pedig a mun­kahelyeket. Tegnapelőtt, teg­nap és ma az iskola 272 ta­nulója — tehát mindenki, aki nincs a tanulmányi or­szágjáráson — dolgozott a tápéi és szőregi tsz-építke­zésen, az újszegedi kollégi­um alapozásán, az Oskola utcai, pontosabban a szerb templom mögött épülő há­zak alapfalainak magasítá­sán, az Április 4 úti emelet­ráépítésen, valamint a Gu­migyárnál és az Ogyessza lakótelepen. „Nagyon jó szakma" Mózes László igazgatóhe­lyettessel érkezünk az Osko­la utcai építkezésre. Két ház alapozásán dolgoznak a diákok, az alapfalakat maga­sítják. Második és első osz­tályosok. A másodikosoknak már remekül megy a fala­zás, nem először csinálják, öten dolgoznak egymás mel­lett az egyik falszakaszon nagy buzgalommal. Hogy tetszik neikik a szakmájuk most, amikor annak nehezét gyakorolják, mért ezt a szak­mát választották? — Talán azért, mert ak­kor is meg most is a leg­jobban keresett szakma volt — próbálja magyarázni Kruzslicz Pál II. a osztályos. Osztálytársai folytatják. — Szerintem nagyon jó szakma s jövője van — mondja Gé­mes Mihály, majd hozzáte­szi: — A bátyám is épí­tésztechnikus. — A lányok indoka más. — Szerettem rajzolni, most is szeretek, azért — mondja egyöntetű­en Frastaczky Márta és Ko­rom Magdolna. A valóságban is De első osztályosok is dol­goznak itt. Első nap még csak „anyagmozgatók" vol­tak, de tegnap már a téglát is kézbe vehették, segíthet­tek a falazásban. Becsei Ta­más is köztük van. — Azért KÍSZ-isták az építőiparban nem egészen először csiná­lom — mondja — mert dol­goztam nyáron is építkezé­sen. — De mit mond a fel­ügyelő tanár — Német Oli­vér — a munkájukról? • — Az a benyomásom, hogy szívesen csinálják, csak még eléggé gyakorlatlanok. Érde­kesség, hogy az egy hónapos iskolai elméleti munka után az elsősök most a valóság­ban is kézbe veszik a tég­lát, s megközelítően úgy kell dolgozniuk, mint a fel­nőtteknek. A diákok között Nyilas István másodikos a KISZ brigádvezető. Elmondja, hogy az első két napban egyetlen hiányzó sem volt a 47 főnyi brigádból, jól is esik a mun­ka a hosszú tanulás után. Nem fáradtak el. yjól szervezte a vállalat /" Barkóczi György KISZ-tit­kár jókedvű. — Ügy látom, jól sikerült a szervezés — mondja. — Különösen na­gyon jól szervezte az Építő­ipari Vállalat a munkát, a munkahelyeket. Mindenhol szükséges munkát végeznek a diákok, értelme van a munkájuknak, még az elsősök is hasznos feladatokat kap­tak, többek között kimentik a pallókat, más építési anya­gokat. Jó a kapcsolatunk a vállalattal s szeretnénk ezt tovább fejleszteni. Erre most már nagyon kedvező a lehetőség, mert kedden megalakult Szegeden az Építőipari KISZ-bizottság. A héttagú KISZ-bizottság — amelynek titkára Molnár Mária, ki eddig a csúcstitká­ri teendőket látta el — ké­pes lesz arra, hogy átfogja az építőiparban dolgozó ki­6zista fiatalokat, sőt az épí­tőiparba készülő, a szakmát tanuló fiatalokat is. Mivel mindkét félnek érdeke és szándéka, remélhetőleg ha­marosan kiépül a KISZ-bi­zottság és az iskola KISZ­szervezetének szorosabb kap­csolata, amit többek között a hasonló társadalmi mun. kák szervezésében is jól le­het majd kamatoztatni. An­nál is inkább, mert sok olyan fiatal dolgozik a vál­lalatnál, akik éppen a sze­gedi technikumban végeztek. Iskola és élet kapcsolata vá­lik szorosabbá és gyümöl­csözővé — a KISZ munká­ja révén. |ól halod a nagy ^©fUflpori beruházások építés© Az év utolsó negyede dön­tő szakasza a második öt­éves terv nagy vegyipari beruházásainak. Most dől el a beruházók és a kivitele­zők igyekezetén, pontos együttműködésén, hogy a kiemelt műtrágya- és mű­anyagipari beruházások el­érik-e az év végére terve­zett készültségi fokot és az előirányzatnak megfelelően lépnek-e be a termelésbe. A Tiszai Vegyikombinát műtrágyagyárának folyama­tos üzempróbája néhány nap múlva megkezdődik. A mű­trágyagyártás fejlesztéséhez tartoznak azok a beruházá­sok is, amelyek ugyancsak most érkeztek fontos sza­kaszukba, a Borsodi Vegyi Kombinát nitrogén üzemé­ben. Igen fontos része az utol­só negyedévi beruházások­nak a BVK berentei mű­anyag részlegében a kapro Iaktám üzem építése. A danulon-műszálgyártás alap­anyagának előállítására szol­gáló üzemet az idén kezdték építeni, s jövőre már mun­kába is akarják állítani. „Finiseinek" nyergesújfa­lun is, ahol a Magyar Vis­cosagyár külföldi kaprolak­támot feldolgozó, már meg­lévő műrostüzeme mellé olyan új mű rost és műs'zál­gyárat telepítenek, amely a BVK-ban gyártandó hazai kaprolaktámot dolgozza majd fel. Az új műrost, és műszál üzem a jövő év má­sodik negyedében kezdi meg & próbatermelést. (MTü

Next

/
Thumbnails
Contents