Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-08 / 236. szám

Hemmert János kiállítása A szocialista emberért Kulturális munka a szocialista brigádokban Mindennapi szóhasznála- sen rokon, vagy egymáshoz ma első dolguk, ha megértunkban már ismerősen, meg- kapcsolódó — szakma elsa6zokottan hangzik ez a szó, játítására való törekvés. Hihogy szocialista brigád. De szen az ilyen brigádtagok hogy mitől is lesz szociális- szakmaj áttekintése sokkal tává egy brigád, ezt sokszor nagyobb, s ez igen hasiznos, még az e címért küzdők sem nemcsak maga, de munkaértik igazán. A legnagyobb gond társai számára is. Nem bekeznek egy faluba, tanyára, tiszta, rendes szállást, s ha lehet, kultúrtermet keresnek. ahol tv-t néznek, rádiót hallgatnak. Magának a brigádnak is van egy táskarádiója — jutalmul kapták a szélve arról, hogy a jövő vállalattól, s ha más nincs embereszménye a sokoldalú, ezzel szórakoznak esténként, minden téren nagy áttekin- Rendszeresen olvasnak újtökészséggel rendelkező em- ságot, de még versesköteteket is. Petőfi a kedvencünk a — mondja Hődör Antal, a brigád vezetője. — De szeretjük Adyt, Juhász Gyulát is. — Meg a történelmi regényeket — teszi hozzá Kirí A hagyományos munkabri- ber gádok a közös munkaterületen dolgozók olyan együttese, MM amely egy meghatározott Q Égy jő példa termelési, gazdasági feladat elvégzésére jönnek létre. A Szépen halad e felé a cél _ szocialista brigádnak szín- felé a DÁV Petőfi admi- vlnce,"aki egyébként tavaly tén van ilyen munkára szó- nisztratív brigádja. Hoppal bta a nehézipar kiváló dolvetkező jellege, de nem elég- Magdolna, a brigád vezetője gozója s hogy azért néha szik meg ennyivel. Céljai ügyesen fogja össze, s jó a színházba is eljutnak, azt mar messzebbre mutatnak, szellemben vezeti brigádját, bizonyítják a brigádnaplóba „Szocialista módon dolgozni, A napi munka elvégzése beragasztott színházjegyei;, tanulni és élni" — hangzik mellett mindig jut idejük a a jelszavuk. legfrissebb kulturális eseAz elmúlt évek tapaszta- menyek, tv, rádióműsor, új tatai szerint a legnagyobb filmek, könyvek megbeszénehézséget a tanulásra, mű- lésére. Szalai Imrénétől — velődésre a szocialista szel- aki * pénzügyi osztály vezelem kialakítására vonatkozó tője. három gyerek édesvállalások kialakítása és anyja, s ráadásul a hites könyvvizsgálói tanfolyam Mit jelent a kollektiv szellemi Zebegény Éveit tekintve Hemmert presszionisztikus módon, csak János nem számít már a leg- a benyomás hangulatteremtő ; bonyolultabb, nehezebb felfiatalabbak közé, de lelkes- ereje által történhetik. Még adat, mint kijavítani egyseVíTlflOb 1rtToh")ir{ rtrvfí am 4 "ym a i o_ ín U z. 7. — I.J i Izií-fae** nMinl'i(í'ii"iVu\i i ro et-rr megszervezése okozta. Ennek két oka van. Egyik, hogy eddig ilyesmivel nemigen foglalkoztak a brigádvezetők — s a tagok még kevésbé —, s így nincs gyakorlatuk ezen a téren. A másik ok pedig az. hogy p tanulás, a művelődés terén tovább lépni egy lépéssel legtöbbször ségben, törekvő optimizmus- is, ha az ő konstruktív haban helyi festőink között alig tású, dekoratív festményeit van hozzá hasonló. Mostani nézegetjük, az első pillanatképcsarnoki tárlata is tükrö- ban nyilvánvalóvá válik a zi az ő sodró lendületeeségét, képépítés tudatos művelésémellyel minden aggályosko- nek igénye, az a szerkesztői dást félretolva, elevenen és hajlandóság, mellyel komposzínesen fejezi ki a látottá- zícióvá igyekszik érlelni a Iáikat. Temperamentumából fakadó gyors ábrázolókészsége vány érdekes, de rnúló esetlegességeit. Hemmert János egy léleg ffilSaTelleKetító: Zetre teremtett kiállítási 7=1? fii* „ jellegzetes ta- anyaga az gnfeledtség báján jak felé vonzza, s legyen az , , .,,, kívül magán viseli az elmémagyar vagy lengyel vidék, iyü]teég huUámzó értékű vál sajatos szepsegeiket koloritgazdagon, vidám mesélőkedvvel adja vissza. Ha semmi más pozitívuma nem lenne jelenlegi bemutatkozásának, takozásait is. Vásznain gyermekként fut az élet fel-felröppenő kék madara után, melyet sikeres és kevésbé sikeres munkáiból ítélve, hol csak az, hogy megfestette megmarad> hol tovaenged, de Johanna a máglyán" című képét, akkor is méltatni kellene tárlatát, mert témaválasztó kezdeményezése például szolgálhat sok művésztársának, akik a Szabadtéri Játékok pompás ábrázolási lehetőségeit még nem ismerték fel. Hemmert száguldó vonalakkal követ rajzain egy-egy hirtelen kanyargó folyót vagy merész ívelésű hegyet, s talán ironjának, ecsetjének dinamizmusa az, amely , által a gyakran látott alföldi tanyák és tiszaparti bárkák megszokott képe nem válik nála konvencionálissá. Az ember azt hinné, hogy a jelenségek ilyetén — tehát mozgásukban — való megörökítése imtehetségtől sarkaltan azt mind tovább űzi. Sz. Z. lejtes munkadarabot, vagv jobban kihasználni a munkaidőt. | Felmérő munka E vállalások előtt először is fel kell mérni a helyzetet, hogy például szakismeret, politikai képzettség, általános műveltség dolgában hogyan áll a brigád tagsága. Mik a legfontosabb feladatok. mi az a hiányosság, amit sürgősen pótolni kell. Hogy például a termelési vállalások teljesítéséhez kinek van szüksége behatóbb szakképzésre, esti iskolában, technikumban, esetleg egyetemeken való tanulásra. Nagyon jó. s támogatást érdemlő törekvés a második, sőt harmadik — természetehallgatója — ered az az igen komoly, szinte szenvedélyes érdeklődés a mai magyar irodalom, s a magyar filmek iránt, ami áthatja az egész brigádot. S hogy ez az együttes aktív kultúráiét hogyan segíti egy valóban tartalmas kollektív életmód kialakulását, azt már nem is tőlük, hanem a szakszervezet egyik vezetőségi tagjától. Kárpáti Emil elvtárstól tudjuk meg. ö mondta el. hogyan látogatták. segítették mindenben a Petőfi-brigád asszonyai a hosszasan betegeskedő Géza bácsi, a vállalat idős pénztárosát. Égy brigád megváltozik A szocialistabrigád-mozgalom kezdeti időszakában sokan úgy értelmezték a kulturális vállalásokat. hogy azoknak feltétlenül kollektív. közös megmozdulásoknak kell lenniük. Ma már tudjuk, hogy ez a nézet helytelen. Hiszen természetes, hogy az emberek szabadideje. kedve ritkán hozható közös nevezőre úgy, hogy azt senki ne érezze kényszernek. A kollektív szellem nem azonos azzal, hogy mindenki mindig mindent a többiekkel karöltve csinál. A kollektív szellem ennél sokkal többet jelent. Azt, hogy a szándékok egyeznek. Hogy mindenkiben megvan a kölcsönös segítségnyújtás, egymás megbecsülése, a kollektíva érdekeinek szolgálata, egymás emberi fejlődéséért vállalt közös felelősség. Sha A szocialista brigádoknak talános műveltség emelésére vonatkozó vállalásainál igen körültekintőnek kell lenniük. Vigyázni kell, ne markoljanak tú] sokat, ne ugorjanak Földrengés Törökországban Kedden délután heves földrengés pusztított Törökországban, Istanbultól délre és délnyugatra. A két legerősebb földlökés helyi idő szerint 16.30 és 16.33 órakor következett be, de kisebb erősségű rengések egészen este 6 óráig érezhetők voltak. összesen több mint 200 földlökést jegyeztek fel. A kedd esti jelentések szerint az elemi csapásnak 30 halottja és 52 sebesültje van. Gorien városában 650 épület súlyosan megrongálódott, a környéken számos iskola és mecset omlott össze. Ilicakoy községben forró vízoszlop tört fel a földből. A katasztrófa sújtotta terület hontalanná vált lakóit ideiglenesen sátrakban helyezték el. ez megvan akkor mindegy, n rM/ m. ifecxvxvxrvx.ixxx . .. _ .. . . , kulturális nevelésre az ál- hogy együtt néznek meg egy filmet, vagy nem. közösen töltik-e a szabadidejüket, vagy külön-külön mindenki azt csinál, ami őt személy „ , szerint legjobban érdekli, az at. bizonyos fokozatokat. Tul- . , ... ., , zás volna például egy állán- eredmény biztosan jo lesz. dóan vándorló, országutakon, tanyákon dolgozó szerelőbrigádtól rendszeres színházvagy mozilátogatást, zenei kultúráltságot várni. Hiszen ezeknek az objektív feltéjo Hiszen ezzel végső soron egymás érdeklődési körét is bővítik és segítenek kialakítani azt a sokoldalú, szocialista embertípust, amely telei is jórészt még hiányoz- vcgső soron az egész mozganak. S hogy még ilyen kö- lom eg,dk ]egfóbb célja, rulmen vek kozott is végezhetnek komoly kulturális tevéken vséget a brigádok, v-ra jó példa a DÁV Patrice Lu- mumba brigádja. Pár éve, | amikor összeverődött a bei-1 gád. szerelőkocsi.iukkal kezdték járni a környéket, még meghúzták magukat bárhol, ha kellett, még istállókban is. a lényeg csak az volt, hogy legyen kocsma a közelben, s lehessen inni. S Nagy Katalin Potyautasok Felszáll aa ellenőr a villamosra. — Már megint — mondja az egyik utas a társának, s gyors mozdulatokkal iszkol az ajtó felé. A villamos elindul, nem sikerül leszállnia. S milyen meszsze van még a következő állomás! S milyen gyorsan közeledik az ellenőr! Az utasok felmutatják bérletüket. Megköszöni, már megy is tovább. — Kérem a jegyét — néz az előbbi utasra az ellenőr. — Azonnal — mondja. s bravúrosan keresi azt. ami nincs. Az ellenőr türelmes. Vár. de a bérlet nem kerül elő. — Úgy látszik otthon felejtettem. — Akkor meg kell fizetni a 20 forint pótdíjat — mondja a jegyek felülvizsgálója, és már adja is a számlát. A potyázó utas tárcájából a „kékhasú" a közlekedési vállalat pénztárába vándorol. Augusztusban 257 embernek nem volt jegye, pedig csak az utazók 5—10 százalékát ellenőrizték naponta. Egy hónap alatt körülbelül háromezren utaztak jegy nélkül a szegedi villamosokon. Persze az utasok túlnyomó többsége becsületes. Hogyan potyáznak az utasok? A 257 közül 39en kalauz nélküli kocsira szálltak fel jegy nélkül. 77-en kikerülték a kalauzt (az ellenőrt nem sikerült), 8-an nem adták oda a kalauznak a tömbjegyet, 48-an pedig a kalauz nélküli kocsikon „felejtették el" átadni a vezetőnek jegyüket. Csuklós kocsin 22-en nem fizettek. Érvénytelen bérlettel 13an utaztak. A jegyváltás becsületbeli kérdés. Különösen akkor, ha tudják az utasok, hogy a közlekedési vállalatnak esv-egv ember szállítása 72 fiiléibe kerül, s csak 50 fillért kell fizetni. A bérletesek pedig mindössze 28 fillérrel járulnak hozzá a 72 filléres költséghez. K \. NAPSUGARAS ÖSZ 1 Neve: Eiigi István | Vom 3"esztendős. Arca naptól, széltől cserzett. A haja csupa ősz, a szemöldöke fekete. A keze erős, nagy. Kedves családi otthona van a Mérey utca 20/b számú bérházban. Felesége meleg holmit hoz. — Hűvös van, vigyázz, hiszen tudod, hogy reumás a karod. Pista bácsi bólint, hogy köszöni, de hamiskás mosollyal megjegyzi: — Nem vagyok én olyan fázós. Meg úgyis megyünk Hajdúszoboszlóra. A nagy óra ketyegése tisztán hallik a mondatok közötti szünetek csendjében. A múló időt azonban most visszapergetjük. — Szóval arra kíváncsi — néz rám eleven, szürkéskék szemével — hogyan lett belőlem, a papucsossegédből munkásmozgalmi ember, aztán húsz évvel ezelőtt polgárőr, majd u(ána rendőr? Hát nincs abban semmi rendkívüli! És kerekednek a mondatok. Sorsot, helytállást és immár történelmet is idézve. Kübekházán született. A zsellérsoron. Tízéves, amikor már kis cseléd báró Gerliczy birtokán. Tizenhárom éves korában papucsosinas, Szegeden. A bőriparban dolgozik, papucsossesédként évtizedeken át. Akkor igen kevés a bér, kicsi a kenyér, nincs emberség, örül a suszter is, meg a diplomás is, ha dolgozhat. — Jártam a Hétvezér utcai munkásotthonban, ahol idősebb Komócsin Mihály is talpraesett előadásokat tartott Okosodtam. Találkoztam és beszélgettem a munkásotthonban Krajkó Andrással és Lacsán Mihállyal, akik ugyancsak a bőriparban dolgoztak. Aztán 1936-ban „eljegyeztem" magam a munkásmozgalommal. A kiáltó igazságtalanságokat láttam, aztán nyiló értelmem már azt is felfogta, hogy mi ennek az oka. A papucsossegédek legtöbbje — voltunk vagy százan — szervezett munkás volt Hogy volt-e benne részem? A kapott megbízatásokat — felel szerényen — mindig teljesítettem ... Ezerkilencszáznegyvennégy, október 11... Most lesz húsz éve, hogy a vörös csillagos katonák szabadságot hoztak Szegednek és népiének. — Akkor bizony igen fontos volt a mi közrendünk, a mi közbiztonságunk megteremtése. Ezért hát elhatároztam, hogy belépek a polgárőrségbe. Jelentkeztem parancsnokuknál, Komócsin Illésnél, aki jól ismert és kijelentette: „Gyere komám azonnal, szükség van rád". A várost kifosztották a fasiszták, a híd a folyóban hevert, üszkös rom volt a gyerekklinika is. Nagyan szűken volt az ennivaló. Az ősz húsz éve mégis napsugaras, szép volt, mert a háború végét és a szabadságot jelentette Szegednek és népének. Karszalaggal rótták az utakat a polgárőrök, köztük Engi Pista bácsi is. Nem volt ez veszélytelen. — A kendergyáriaktól szürke anyagot kaptunk, lett egyenruhánk. Ennek ritka szövésén — mivel más anyag nem volt — bizony a csontunkig fütyült az őszi szél. A szolgálat azért nem sínylette meg. Aztán lett puskánk, majd 1945-ben rendőr lettem én is. 1948-ban elvégeztem a tiszthelyettesi iskolát. Nyugdíjba 1958-ban mentem, törzsőrmesterként. Ugye nincs benne semmi különös? Nyugdíjas, de azért mindig talál, keres magának elfoglaltságot. „Munka nélkül nem találom jól magam!" Délutánonként feleségével kiülnek a korzóra. A vén platánok alatt nézik a sétálókat. Pista bácsinak ilyenkor eszébe jut a húsz. esztendővel ezelőtti őrjárata a korzón, a városban. Milyen más is volt akkor minden. „S a ma, a jelen nagyon megérte a múltbeli harcokat." Szegedi matematikusok, szentesi riport, szegedi Nabucco a televízió tegnapi műsorában Havonta párszor összeül az ismerőseivel ultizni. „Jó játék — kacsint — pláne, ha sikerül elcsípni a piros ultit." — Család van-e? — Igen, van egy kislányunk, az Eta. Na persze, férjnél van. Pesten él a férjével, aki orvos. Eta meg főkönyvelő a Geofizikai Intézetben. Megint csend. A nagyóra ketyeg. Sok munka, szolgálat, megpróbáltatás után tovább múlik az idő. M. S. Tegnap tovább folytatódott a televízió Csongrád megyei műsora. A kamerák a délutáni órákban a József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetébe látogattak el, hogy bemutassák az intézet világhírű professzorait és hírt adjanak az itt folyó tudományos munkáról. Kalmár László professzor kibernetikus logikai gépét az intézet munkatársa, Muszka Dániel mutatta be, majd Kovalik Károly, a televízió riportere Szőkefalvi Nagy Béla és Tandori Károly professzorokkal az intézet külföldi kapcsolatairól beszélgetett. Ezután a Bolyai Intézet előtt egy érdekes kísérletre került sor. Muszka Dániel az intézet új szabadalmát, a gépkocsikra szerelhető fékező automatikát mutatta be. Az ötletes szerkezet lehetővé teszi, hogy a száguldó gépkocsik az előttük hirtelen fékező kocsival egyidőbcn megálljanak. Így a balesetek lehetősége minimálisra csökken. A szabadalom iránt máris nagy az érdeklődés. A szegedi riport után Szentest láthatták a nézők. Magyar József rendező filmriportja, a Nyughatatlan emberek, a város múltját és jelenét, a városért dolgozó embereket mutatta be. A filmriport hű képet adott az alföldi város életéről: beszámolt az elért eredményekről, de nem hallgatta el a fejlődést akadályozó hibákat sem, elsősorban azt, hogy a városban még mindig kevés a munkalehetőség, Szentesről még mindig ezren utaznak naponta más községben, városban levő munkahelyre. Este a Szegedi Nemzeti Színház Nabucco-előadásával fejeződött be a televízió Csongrád megyei látogatása. A Verdi-opera előadása nagy sikert hozott. A közreműködő művészeket, Vaszy Viktort, Szalma Ferencet, Karikó Terézt, Vadas Kiss Lászlót, Littay Gyulát, Kemény Kliót, Sinkó Gvörgvöt, Réti Csabát és Szabadíts Juditot a közönség hoszszan ünnepelte. MA ESTE HÁZI disznótoros vacsora BÁRKA Etterembeu (Kálmany Lajos utca 4.) 97320 Csütörtök. 1961 október 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 5