Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-08 / 236. szám

Hemmert János kiállítása A szocialista emberért Kulturális munka a szocialista brigádokban Mindennapi szóhasznála- sen rokon, vagy egymáshoz ma első dolguk, ha megér­tunkban már ismerősen, meg- kapcsolódó — szakma elsa­6zokottan hangzik ez a szó, játítására való törekvés. Hi­hogy szocialista brigád. De szen az ilyen brigádtagok hogy mitől is lesz szociális- szakmaj áttekintése sokkal tává egy brigád, ezt sokszor nagyobb, s ez igen hasiznos, még az e címért küzdők sem nemcsak maga, de munka­értik igazán. A legnagyobb gond társai számára is. Nem be­keznek egy faluba, tanyára, tiszta, rendes szállást, s ha lehet, kultúrtermet keres­nek. ahol tv-t néznek, rá­diót hallgatnak. Magának a brigádnak is van egy táska­rádiója — jutalmul kapták a szélve arról, hogy a jövő vállalattól, s ha más nincs embereszménye a sokoldalú, ezzel szórakoznak esténként, minden téren nagy áttekin- Rendszeresen olvasnak új­tökészséggel rendelkező em- ságot, de még verseskötete­ket is. Petőfi a kedvencünk a — mondja Hődör Antal, a brigád vezetője. — De sze­retjük Adyt, Juhász Gyulát is. — Meg a történelmi re­gényeket — teszi hozzá Kirí A hagyományos munkabri- ber gádok a közös munkaterüle­ten dolgozók olyan együttese, MM amely egy meghatározott Q Égy jő példa termelési, gazdasági feladat elvégzésére jönnek létre. A Szépen halad e felé a cél _ szocialista brigádnak szín- felé a DÁV Petőfi admi- vlnce,"aki egyébként tavaly tén van ilyen munkára szó- nisztratív brigádja. Hoppal bta a nehézipar kiváló dol­vetkező jellege, de nem elég- Magdolna, a brigád vezetője gozója s hogy azért néha szik meg ennyivel. Céljai ügyesen fogja össze, s jó a színházba is eljutnak, azt mar messzebbre mutatnak, szellemben vezeti brigádját, bizonyítják a brigádnaplóba „Szocialista módon dolgozni, A napi munka elvégzése beragasztott színházjegyei;, tanulni és élni" — hangzik mellett mindig jut idejük a a jelszavuk. legfrissebb kulturális ese­Az elmúlt évek tapaszta- menyek, tv, rádióműsor, új tatai szerint a legnagyobb filmek, könyvek megbeszé­nehézséget a tanulásra, mű- lésére. Szalai Imrénétől — velődésre a szocialista szel- aki * pénzügyi osztály veze­lem kialakítására vonatkozó tője. három gyerek édes­vállalások kialakítása és anyja, s ráadásul a hites könyvvizsgálói tanfolyam Mit jelent a kollektiv szellemi Zebegény Éveit tekintve Hemmert presszionisztikus módon, csak János nem számít már a leg- a benyomás hangulatteremtő ; bonyolultabb, nehezebb fel­fiatalabbak közé, de lelkes- ereje által történhetik. Még adat, mint kijavítani egyse­VíTlflOb 1rtToh")ir{ rtrvfí am 4 "ym a i o_ ín U z. 7. — I.J i Izií-fae** nMinl'i(í'ii"iVu\i i ro et-rr megszervezése okozta. Ennek két oka van. Egyik, hogy eddig ilyesmivel nemigen foglalkoztak a brigádvezetők — s a tagok még kevésbé —, s így nincs gyakorlatuk ezen a téren. A másik ok pedig az. hogy p tanulás, a művelődés terén tovább lép­ni egy lépéssel legtöbbször ségben, törekvő optimizmus- is, ha az ő konstruktív ha­ban helyi festőink között alig tású, dekoratív festményeit van hozzá hasonló. Mostani nézegetjük, az első pillanat­képcsarnoki tárlata is tükrö- ban nyilvánvalóvá válik a zi az ő sodró lendületeeségét, képépítés tudatos művelésé­mellyel minden aggályosko- nek igénye, az a szerkesztői dást félretolva, elevenen és hajlandóság, mellyel kompo­színesen fejezi ki a látottá- zícióvá igyekszik érlelni a Iái­kat. Temperamentumából faka­dó gyors ábrázolókészsége vány érdekes, de rnúló eset­legességeit. Hemmert János egy léleg ffilSaTelleKetító: Zetre teremtett kiállítási 7=1? fii* „ jellegzetes ta- anyaga az gnfeledtség báján jak felé vonzza, s legyen az , , .,,, kívül magán viseli az elmé­magyar vagy lengyel vidék, iyü]teég huUámzó értékű vál sajatos szepsegeiket kolorit­gazdagon, vidám mesélőkedv­vel adja vissza. Ha semmi más pozitívuma nem lenne jelenlegi bemutatkozásának, takozásait is. Vásznain gyer­mekként fut az élet fel-fel­röppenő kék madara után, melyet sikeres és kevésbé si­keres munkáiból ítélve, hol csak az, hogy megfestette megmarad> hol tovaenged, de Johanna a máglyán" című képét, akkor is méltatni kel­lene tárlatát, mert témavá­lasztó kezdeményezése példá­ul szolgálhat sok művésztár­sának, akik a Szabadtéri Já­tékok pompás ábrázolási le­hetőségeit még nem ismerték fel. Hemmert száguldó vona­lakkal követ rajzain egy-egy hirtelen kanyargó folyót vagy merész ívelésű hegyet, s ta­lán ironjának, ecsetjének di­namizmusa az, amely , által a gyakran látott alföldi tanyák és tiszaparti bárkák megszo­kott képe nem válik nála konvencionálissá. Az ember azt hinné, hogy a jelenségek ilyetén — tehát mozgásukban — való megörökítése im­tehetségtől sarkaltan azt mind tovább űzi. Sz. Z. lejtes munkadarabot, vagv jobban kihasználni a mun­kaidőt. | Felmérő munka E vállalások előtt először is fel kell mérni a helyzetet, hogy például szakismeret, politikai képzettség, általá­nos műveltség dolgában ho­gyan áll a brigád tagsága. Mik a legfontosabb felada­tok. mi az a hiányosság, amit sürgősen pótolni kell. Hogy például a termelési vállalások teljesítéséhez ki­nek van szüksége behatóbb szakképzésre, esti iskolában, technikumban, esetleg egye­temeken való tanulásra. Na­gyon jó. s támogatást ér­demlő törekvés a második, sőt harmadik — természete­hallgatója — ered az az igen komoly, szinte szenvedélyes érdeklődés a mai magyar irodalom, s a magyar filmek iránt, ami áthatja az egész brigádot. S hogy ez az együt­tes aktív kultúráiét hogyan segíti egy valóban tartalmas kollektív életmód kialakulá­sát, azt már nem is tőlük, hanem a szakszervezet egyik vezetőségi tagjától. Kárpáti Emil elvtárstól tudjuk meg. ö mondta el. hogyan láto­gatták. segítették mindenben a Petőfi-brigád asszonyai a hosszasan betegeskedő Géza bácsi, a vállalat idős pénz­tárosát. Égy brigád megváltozik A szocialistabrigád-mozga­lom kezdeti időszakában so­kan úgy értelmezték a kul­turális vállalásokat. hogy azoknak feltétlenül kollek­tív. közös megmozdulások­nak kell lenniük. Ma már tudjuk, hogy ez a nézet hely­telen. Hiszen természetes, hogy az emberek szabad­ideje. kedve ritkán hozható közös nevezőre úgy, hogy azt senki ne érezze kény­szernek. A kollektív szellem nem azonos azzal, hogy min­denki mindig mindent a töb­biekkel karöltve csinál. A kollektív szellem ennél sok­kal többet jelent. Azt, hogy a szándékok egyeznek. Hogy mindenkiben megvan a köl­csönös segítségnyújtás, egy­más megbecsülése, a kollek­tíva érdekeinek szolgálata, egymás emberi fejlődéséért vállalt közös felelősség. Sha A szocialista brigádoknak talános műveltség emelésére vonatkozó vállalásainál igen körültekintőnek kell lenniük. Vigyázni kell, ne markolja­nak tú] sokat, ne ugorjanak Földrengés Törökországban Kedden délután heves földrengés pusztított Török­országban, Istanbultól délre és délnyugatra. A két leg­erősebb földlökés helyi idő szerint 16.30 és 16.33 órakor következett be, de kisebb erősségű rengések egészen este 6 óráig érezhetők vol­tak. összesen több mint 200 földlökést jegyeztek fel. A kedd esti jelentések szerint az elemi csapásnak 30 halottja és 52 sebesültje van. Gorien városában 650 épület súlyosan megrongáló­dott, a környéken számos is­kola és mecset omlott össze. Ilicakoy községben forró vízoszlop tört fel a földből. A katasztrófa sújtotta terü­let hontalanná vált lakóit ideiglenesen sátrakban he­lyezték el. ez megvan akkor mindegy, n rM/ m. ifecxvxvxrvx.ixxx . .. _ .. . . , kulturális nevelésre az ál- hogy együtt néznek meg egy filmet, vagy nem. közösen töltik-e a szabadidejüket, vagy külön-külön mindenki azt csinál, ami őt személy „ , szerint legjobban érdekli, az at. bizonyos fokozatokat. Tul- . , ... ., , zás volna például egy állán- eredmény biztosan jo lesz. dóan vándorló, országutakon, tanyákon dolgozó szerelő­brigádtól rendszeres színház­vagy mozilátogatást, zenei kultúráltságot várni. Hiszen ezeknek az objektív felté­jo Hiszen ezzel végső soron egymás érdeklődési körét is bővítik és segítenek kiala­kítani azt a sokoldalú, szo­cialista embertípust, amely telei is jórészt még hiányoz- vcgső soron az egész mozga­nak. S hogy még ilyen kö- lom eg,dk ]egfóbb célja, rulmen vek kozott is végez­hetnek komoly kulturális te­véken vséget a brigádok, v-ra jó példa a DÁV Patrice Lu- ­mumba brigádja. Pár éve, | amikor összeverődött a bei-1 gád. szerelőkocsi.iukkal kezd­ték járni a környéket, még meghúzták magukat bárhol, ha kellett, még istállókban is. a lényeg csak az volt, hogy legyen kocsma a kö­zelben, s lehessen inni. S Nagy Katalin Potyautasok Felszáll aa ellenőr a villamosra. — Már megint — mondja az egyik utas a társának, s gyors moz­dulatokkal iszkol az aj­tó felé. A villamos el­indul, nem sikerül le­szállnia. S milyen mesz­sze van még a követ­kező állomás! S mi­lyen gyorsan közeledik az ellenőr! Az utasok felmutatják bérletüket. Megköszöni, már megy is tovább. — Kérem a jegyét — néz az előbbi utasra az ellenőr. — Azonnal — mond­ja. s bravúrosan keresi azt. ami nincs. Az ellenőr türelmes. Vár. de a bérlet nem kerül elő. — Úgy látszik otthon felejtettem. — Akkor meg kell fi­zetni a 20 forint pótdí­jat — mondja a jegyek felülvizsgálója, és már adja is a számlát. A potyázó utas tárcájából a „kékhasú" a közleke­dési vállalat pénztárá­ba vándorol. Augusztusban 257 embernek nem volt je­gye, pedig csak az uta­zók 5—10 százalékát el­lenőrizték naponta. Egy hónap alatt körülbelül háromezren utaztak jegy nélkül a szegedi villamosokon. Persze az utasok túlnyomó több­sége becsületes. Hogyan potyáznak az utasok? A 257 közül 39­en kalauz nélküli ko­csira szálltak fel jegy nélkül. 77-en kikerülték a kalauzt (az ellenőrt nem sikerült), 8-an nem adták oda a kalauznak a tömbjegyet, 48-an pe­dig a kalauz nélküli ko­csikon „felejtették el" átadni a vezetőnek je­gyüket. Csuklós kocsin 22-en nem fizettek. Ér­vénytelen bérlettel 13­an utaztak. A jegyváltás becsület­beli kérdés. Különösen akkor, ha tudják az utasok, hogy a közleke­dési vállalatnak esv-egv ember szállítása 72 fii­léibe kerül, s csak 50 fillért kell fizetni. A bérletesek pedig mind­össze 28 fillérrel járul­nak hozzá a 72 filléres költséghez. K \. NAPSUGARAS ÖSZ 1 Neve: Eiigi István | Vom 3"esz­tendős. Arca naptól, széltől cserzett. A haja csupa ősz, a szemöldöke feke­te. A keze erős, nagy. Kedves családi otthona van a Mérey utca 20/b számú bérházban. Felesége meleg holmit hoz. — Hűvös van, vigyázz, hiszen tu­dod, hogy reumás a karod. Pista bácsi bólint, hogy köszöni, de hamiskás mosollyal megjegyzi: — Nem vagyok én olyan fázós. Meg úgyis megyünk Hajdúszoboszló­ra. A nagy óra ketyegése tisztán hal­lik a mondatok közötti szünetek csendjében. A múló időt azonban most visszapergetjük. — Szóval arra kíváncsi — néz rám eleven, szürkéskék szemével — ho­gyan lett belőlem, a papucsossegéd­ből munkásmozgalmi ember, aztán húsz évvel ezelőtt polgárőr, majd u(ána rendőr? Hát nincs abban sem­mi rendkívüli! És kerekednek a mondatok. Sorsot, helytállást és immár történelmet is idézve. Kübekházán született. A zsel­lérsoron. Tízéves, amikor már kis cseléd báró Gerliczy birtokán. Tizen­három éves korában papucsosinas, Szegeden. A bőriparban dolgozik, pa­pucsossesédként évtizedeken át. Ak­kor igen kevés a bér, kicsi a kenyér, nincs emberség, örül a suszter is, meg a diplomás is, ha dolgozhat. — Jártam a Hétvezér utcai mun­kásotthonban, ahol idősebb Komócsin Mihály is talpraesett előadásokat tar­tott Okosodtam. Találkoztam és be­szélgettem a munkásotthonban Kraj­kó Andrással és Lacsán Mihállyal, akik ugyancsak a bőriparban dolgoz­tak. Aztán 1936-ban „eljegyeztem" magam a munkásmozgalommal. A kiáltó igazságtalanságokat láttam, aztán nyiló értelmem már azt is fel­fogta, hogy mi ennek az oka. A pa­pucsossegédek legtöbbje — voltunk vagy százan — szervezett munkás volt Hogy volt-e benne részem? A kapott megbízatásokat — felel szerényen — mindig teljesítettem ... Ezerkilencszáznegyvennégy, októ­ber 11... Most lesz húsz éve, hogy a vörös csillagos katonák szabadságot hoztak Szegednek és népiének. — Akkor bizony igen fontos volt a mi közrendünk, a mi közbiztonsá­gunk megteremtése. Ezért hát elha­tároztam, hogy belépek a polgárőr­ségbe. Jelentkeztem parancsnokuk­nál, Komócsin Illésnél, aki jól ismert és kijelentette: „Gyere komám azon­nal, szükség van rád". A várost ki­fosztották a fasiszták, a híd a folyó­ban hevert, üszkös rom volt a gye­rekklinika is. Nagyan szűken volt az ennivaló. Az ősz húsz éve mégis napsugaras, szép volt, mert a há­ború végét és a szabadságot jelen­tette Szegednek és népének. Karszalaggal rótták az utakat a polgárőrök, köztük Engi Pista bácsi is. Nem volt ez veszélytelen. — A kendergyáriaktól szürke anya­got kaptunk, lett egyenruhánk. En­nek ritka szövésén — mivel más anyag nem volt — bizony a csontun­kig fütyült az őszi szél. A szolgálat azért nem sínylette meg. Aztán lett puskánk, majd 1945-ben rendőr let­tem én is. 1948-ban elvégeztem a tiszthelyettesi iskolát. Nyugdíjba 1958-ban mentem, törzsőrmesterként. Ugye nincs benne semmi különös? Nyugdíjas, de azért mindig talál, keres magának elfoglaltságot. „Mun­ka nélkül nem találom jól magam!" Délutánonként feleségével kiülnek a korzóra. A vén platánok alatt nézik a sétálókat. Pista bácsinak ilyenkor eszébe jut a húsz. esztendővel ezelőtti őrjárata a korzón, a városban. Mi­lyen más is volt akkor minden. „S a ma, a jelen nagyon megérte a múlt­beli harcokat." Szegedi matematikusok, szentesi riport, szegedi Nabucco a televízió tegnapi műsorában Havonta párszor összeül az is­merőseivel ultizni. „Jó játék — kacsint — pláne, ha sikerül elcsípni a piros ultit." — Család van-e? — Igen, van egy kislányunk, az Eta. Na persze, férjnél van. Pesten él a férjével, aki orvos. Eta meg fő­könyvelő a Geofizikai Intézetben. Megint csend. A nagyóra ketyeg. Sok munka, szolgálat, megpróbálta­tás után tovább múlik az idő. M. S. Tegnap tovább folytató­dott a televízió Csongrád megyei műsora. A kamerák a délutáni órákban a József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetébe látogattak el, hogy bemutassák az in­tézet világhírű professzorait és hírt adjanak az itt folyó tudományos munkáról. Kal­már László professzor ki­bernetikus logikai gépét az intézet munkatársa, Muszka Dániel mutatta be, majd Kovalik Károly, a televízió riportere Szőkefalvi Nagy Béla és Tandori Károly pro­fesszorokkal az intézet kül­földi kapcsolatairól beszél­getett. Ezután a Bolyai In­tézet előtt egy érdekes kí­sérletre került sor. Muszka Dániel az intézet új szaba­dalmát, a gépkocsikra sze­relhető fékező automatikát mutatta be. Az ötletes szer­kezet lehetővé teszi, hogy a száguldó gépkocsik az előt­tük hirtelen fékező kocsival egyidőbcn megálljanak. Így a balesetek lehetősége mini­málisra csökken. A szabada­lom iránt máris nagy az ér­deklődés. A szegedi riport után Szentest láthatták a nézők. Magyar József rendező film­riportja, a Nyughatatlan em­berek, a város múltját és jelenét, a városért dolgozó embereket mutatta be. A filmriport hű képet adott az alföldi város életéről: beszá­molt az elért eredmények­ről, de nem hallgatta el a fejlődést akadályozó hibákat sem, elsősorban azt, hogy a városban még min­dig kevés a munkalehetőség, Szentesről még mindig ezren utaznak naponta más köz­ségben, városban levő mun­kahelyre. Este a Szegedi Nemzeti Színház Nabucco-előadásá­val fejeződött be a televí­zió Csongrád megyei láto­gatása. A Verdi-opera elő­adása nagy sikert hozott. A közreműködő művészeket, Vaszy Viktort, Szalma Fe­rencet, Karikó Terézt, Vadas Kiss Lászlót, Littay Gyulát, Kemény Kliót, Sinkó Gvör­gvöt, Réti Csabát és Szaba­díts Juditot a közönség hosz­szan ünnepelte. MA ESTE HÁZI disznótoros vacsora BÁRKA Etterembeu (Kálmany Lajos utca 4.) 97320 Csütörtök. 1961 október 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents