Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-07 / 235. szám

Levelek és emberek Egy idős házfelügyelő ügye jjjjjj Házigazdák és lakók A bérlők és a házfelügyelők között, bérházanként változó a viszony. A legtöbb helyen lojálisak, „eltűrik" egymást. Ritkább ház az, ahol a házfelügyelő munkakörét a lakók és az Ingatlankezelő Vállalat megelégedésére látja el. És sajnos jó néhány olyan bérház van, ahol túrhetetlen helyzet alakult ki a lakók és a házfelügyelők között. Szerkesztőségünk napi postájában gyakran akad olyan levél, melyet a bérlő, vagy éppen a házfelügyelő ír — és segítséget kér. Legutóbb egy kívülálló — nem bérlő és nem házfelügyelő, hanem vidékről egy anyáért aggódó — asszony írt szomorú hangú levelet. Kérésére felkerestük Szegeden azt a házat, ahol idős, 65 éves édesanyja a házfelügyelő. Sírva találtuk az idős aszszonyt. aki arról panaszkodott. hogy már ki sem mer menni az udvarra, mert hol az egyik, hol a másik lakó szidja össze. De vajon mindig ilyen parázs volt a házban a hangulat? Ha nemn, akkor hogyan romlott meg a lakók és a házfelügyelő között a viszony? Ügy, hogy a szocialista együttélés szabályait kölcsönösen megsértették. Az idős asszony — az Ingatlankezelő Vállalat többszöri figyelmeztetésére is — megszegte a házfelügyelőkre vonatkozó szabályokat. Így például legutóbb azzal, hogy piciny szolgálati lakásába albérlőket fogadott. Az Ingatlankezelő Vállalat felszólította. hogy mondjon fel házaspár albérlőiének. Hiába yolt a felszólítás, hova menjenek a fiatalok? A bíróság elé került az ügy, s ott is úgy döntöttek, hogy az albérlőknek el kell hagvniok a házfelügyelői szolgálati lakást. A peres felek közül a ház bérlői a fiatalok mellé álltak. őket Pártolják az idős házfel iig velő vei szemben. És most áll a „harc". A tét nagy, valakinek el kell hagvnia a Jósika utca 29-et. S közben nemegyszer embertelenül. becsületében sértik meg az idős asszonyt, aki rnaeára maradt. Az Ingatlankezelő Vállalat vezetői- is próbáltak már a helyzeten változtatni. Sajnos. nem sok eredménnyel. Mert ha házfelügyelőt cserélnének. akkor a Jósika utcába költöző iogot tartana a szolgálati lakás egészére. s az albérlők miatt ez lehetetlen. A fiatalok is tehetnének egyet, s mást a helyzet javításáért. Elsősorban tiszteletben tarthatnák idős főbérlőjüket, s újra megegyezhetnének a lakbérben, valamint egyéb szolgáltatások díjában. Kölcsönösen keresni kell a megoldást, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan, s a visszafojtott indulatok könnyen súlyos bajt okozhatnak a bérházban. Rangsorban a bérlők és a házfelügyelők vitája után talán a házigazdák és lakóik vitája következik. Szegeden jó néhány magánház van, s ezekben több-kevesebb lakó él. A házigazdák — tisztelet a kivételnek —, ahol csak lehet, korlátozni próbálják a lakók jogait. Különösen vonatkozik ez az új tulajdonosokra. akik természetesen azért vásárolták meg a házat, hogy abban lakjanak. A házak értékét erősen befolyásolják a lakók. A tulajdonos ugyanis jó néhány ezer forinttal olcsóbban adja el házát, csakhogy szabaduljon bérlőitől. Az új gazda erős kézzel akar rendet teremteni, s jelszava: „ha nem tetszik, mehet". És nincs se vége, se hossza a veszekedéseknek, sok esetben a bíróság előtt kötnek ki. Az ítélet akármilyen lehet, a vita nem csendesül, kezdődik minden elölről. A magánházakban lakók közül sokan tudnának példát hozni arra, milyen fajta bosszantásokat találnak ki a házigazdák. El lehet képzelni, milyen Viszony alakulhat ki ott, ahol úgy élnek, mint a Kecskeméti utca egyik magánházában, ahol a házigazdának egy, lakójának két szobája van, a konyhát és a mellékhelyiségeket pedig közösen használják. Idén nyáron vásárolta meg az új gazda a házat a Kecskeméti utcában. S ismerkedés helyett azonnal közölte lakójával, hogy keressen magának lakást. Egyszerű ezt mondani, de teljesítése annál nehezebb. A házigazda az eltelt néhány hónap alatt anynyi bosszúsággal igyekszik az elköltözést megsürgetni, hogy egy életre is sok lenne. Természetesen a zaklatásoknak, a sértéseknek nincs tanúja. Míg a lakó nyaralt, a közösen használt konyhában bútorát összerakták. A II. kerületi tanács ugyan kötelezte a házigazdát arra, hogy állítsa vissza az eredeti állapotot, de mit érdekli őt a határozat. Mindig kieszel valami újat bérlője bosszantására. Lakója higgadtságán múlott, hogy a legutóbbi jelenetnek, amikor a fürdőkád dugóját követelte drasztikusan bérlőjétől, nem lett komoly következménye. A lelkiismeretlen házigazda, nemcsak bérlőjének családi életét, hanem sajátját is tönkreteszi. A sok veszekedés helyett inkább a megegyezés útját kellene keresni. Horváth Zsuzsa Mentés - ma MIKOR. HOGYAN HÍVJUNK MENTŐT? — AKIK AKADÁLYOZZÁK A GTORS MENTÉST — FELESLEGES IGÉNYBEVÉTELEK — RÉSZEGEKHEZ NE A MENTŐKET HÍVJUK! vagy életekről lehet szó és minden perc számít! Elég gyakran akadályt jelent a sorompó is, különösen Jelenleg az Országos Mentőszolgálatnak 142 mentőállomása van. Több mint 700 mentőautója, 8 mentő-repülőgépe és országos hálózatot amióta ki van függesztve egy kis tábla, hogy .JO percen túl is zárva tartható"! Egy éve lehet, hogy súlyos motorbaleset volt a dorozsmai sorompón túl pár száz méterre. Siettünk, de hiába, mert lezárták a sorompót és jelentő rádiózási lehetősége. Szegeden nappal 7, éjjel és ünnepnap 3 gépkocsi tart ügyeletet. Naponta átlagban 50—70 kivonulása van. Ez évi összesítésben közel 20 ezer kivonulást jelent, mely közel 400 ezer kilométer út- 9 (!) percig nem engedték fel. nak felel meg. Kitűnő rádió adó-vevő készülék áll rendelkezésére és biztosítja, hogy Makó, Hódmezővásárhely, Szentes és Csongrád mentőállomásokkal bármikor összeköttetést teremthet. Jelenleg 3 rádió adó-vevő készülékkel felszerelt mentőkocsi biztosítja, hogy szükség esetén egymással és a megye bármely állomásával érintkezésbe léphessenek. Mi is a mentők feladata? Egyszerűnek tűnik a kérdés, pedig eléggé bonyolult. A mentés Bejelentés érkezik a szolgálatvezetőhöz. Felveszi a legfontosabb adatokat — e Pedig vonat egyáltalán nem is jött és nem is tolattak! Ki érti ezt? Közben a sérült? Valószínűleg meghalt volna, ha egészen véletlenül nem megy arra dr. Barankay Taintézetben helyet biztosított n ke-rgre1 Vrn""'')7ik ez minden ereire. kivéve azokat, ahol nem lehet vitás: csak azonnali műtét segít, vagy olyan beavatkozás szükséges, mely csak intézetben végezhető el. Évente sok milliós anyagi kárt jelentenek azok a szállítások, amikor nincs előre biztosított hely és nem veszi fel a beteget az intézet. A megtett út jelentős százalékát teszi ki a szülő nők szállítása. Legnagyobb részüket Szegedre kell hozni, tekinti tel arra hogv a járásban csak Kisteleken van szülőotthon. Ez azt is jelenti, más orvos. Érdemes lenne hogy sokkal kevesebben jutMegkezdődő!t a televízió Csongrád megyei hete Tegnap este megkezdődött legfontosabb, mindazt, amit annak az ünnepi televiziós adássorozatnak a közvetítése, amelyet Csongrád megye és Szeged város felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Televízió rendezett. Az adássorozatot két nyilatkozat vezette be. A televízió stúdiójában Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke és dr. Biczó György, a szegedi városi tanács vb elnöke nyilatkozott a megyei és a város történetéről, gazdasági és kulturális helyzetéről, valamint néhány szóban a további tervekről. Ezután került sor Gaál Sándor rendező és Sára Sándor operatőr közös alkotásának, a Tisza című rövidfilmnek a bemutatására. A film a mozilátogatók előtt már ismert, néhány hete a szegedi mozikban is vetítették. A film alcímének — Öszi vázlatok — megfelelően magától értetődően nem nyújt teljes és hiánytalan képet. Valójában és tulajdonképpen nem más, mint tanulmány a két fiatal alkotóművész Sodrásban című játékfilmjéhez. De ennek ellenére sem tartalmatlan. Nagyon sok mindent elmond a Tiszáról és a folyó mellett élő emberek munkájáról. S ami a elgondolkozni az illetékeseknek: nem lehetne ezen a XX. században segíteni? Tehát: elég sok viszontagság után a mentőegység megérkezik a helyszínre. Pillanatok alatt dönt az orvos: szükséges-e gyógvintézeti elhelyezés vagy elég, ha ő ellátja. Súlyos esetben irány az ügyeletes osztály! Rádiós kocsijaink lehetővé teszik, hogy adott esetben értesítsük _ az ügyeletes intézetet: rövinélküi nem vonulta? ki ta^ «úlv,os. *>?teegel érk®* csj! zunk. Ezzel is ertekes perceket nyerünk. Felelőtlen hívogatók Sajnos, mindennapos eset, — Ki a bejelentő? Hányas telefonról beszél? Ki a beteg? Hol és mi történt? Pontosan! nak el más járművel a szülőszobára a jelentős távolságok miatt. Sajnos az a tapasztalat, hogy a szülő nők jelentős része nincs tisztában azzal, mikor kell bemennie. Gyakran a legutolsó pillanatban szólnak a mentőknek. Ez sok veszélyt jelenthet. Gyakori, hogy minden segítség nélkül szülnek. Ha megérkezik a mentő, még mindig csak a legszükségesebbek vannak biztosítva. Komplikáció esetén nagyon könnyen baj lehet. A védőnőknek feltétlenül oda kell hatniok, hogy a kismamák tisztában legyenek annak hátrányaival és veszéA telefonbeszélgetés még be sem fejeződik, már megszólal a riasztócsengő. A soros ápoló átveszi a menethoT/ataz^íőz^ foin^ ^ ha későn híviák - - mentőt. gyítva a betegséget, azt állítják: életveszélyben van a beteg. Egységemk kivonulnak és kiderül, hogy órákig nem a mentők feladata, sajvárhatott volna betegségével! nos azonban a köztudat még levelet, az orvos elfoglalja Sok vita tárgya volt már úgy tartja, helyét a kocsiban, a gépko- számos ilyen eset. Például esi vezető pedig kiteszi a vö- }«»-ban mintegy 600 a 1 karos zászlót meeevúitia a kék ° Tu ^^ ZJ™*^ Fizetési napokon, különb ros zászlót, meggyújtja a kek hogv eszmeieden a be- sen hétvégén sok, de miniampát es indítja a motort, teg. Minden alkalommal ki dennap előforduló eset. hogy Nem telik el egy perc és a is vonultunk és több mint magukról megfeledkezett Szándékosan utoljára hagytam azt a problémát, mely A részegek Szilágyi utca sarkán már esetben erről szó sem elmond, nagyon szépen, korszerűen, magas színvonalon mondja el. A televíziós közvetítésnek egyetlen hiányossága volt — igaz erről senki sem tehet — nem tudta visszaadni az eredetileg színes film élénk, kifejező színeit és színkompozícióit. Késő este Szegedi antológiát sugárzott a tv. Juhász , ... . . , „ Gyula, Balázs Béla, József elsőbbségadással! Szabalysze- várni a körzeti orvost vagy Legtöbbször nem nézik meg, Attila és Radnóti Miklós Sókként elsőnek feltétlenül a az_ orvosügyeletet. Indokolat- miért fekszik ott. A mentőverseit hallottuk ebben az kerékpárosokat és motorosoösszeállításban A szerkesz- kat keU emiíteni. Hallják a emberek többet isznak a kelsüvít a sziréna ielezve hoav * u „ alka.1om,ral léténél. Utá, a nem tudnak suvtt a sziréna, jelezve, hogy egészén envhe betegseg, fej- hazamenni, hanem elalszamenteshez vonul az egyseg. fájás, székrekedés volt a nak a parkban. padon vagy A KRESZ szerint ilyenkor diagnózis. Be kel! látni: a éppen a járdán. Ilyenkor a mentők nem azért vannak, jót akaró" járókelők szóielsőbbség illeti a mentőket, márpedig sokszor baj van az ürSítor bőven"volna ''idő"meg hogy olykor is kivonuljanak, Pak a mentőknek, hogy itt és itt fekszik egy ember. lan esetben természetesen meg kell fizetni a mentők kiszállását, azonban ez nem sziréna hangját, de ez őket lehet elég kárpótlás, hiszen ban a közismertet a "kevés- [ többnyire nem zavarja! Jó kdzbe.n tflál? másnak az «e• tet jelentene a gyors beavattő Surányi Ibolya jól vegyi-1 tette és osztotta el a műsorbé ismertet. Úgyhogy a mű- < pár balesetet elkerültek már kozl[s sor azoknak is sokat nyújtott, akik Szeged irodalmában járatosak. Természetesen nemcsak az összeállítás, a szerkesztés miatt. Az antológia sikerében nagy részük volt a verseket mély líraisággal tolmácsoló szegedi művészeknek. Demjén Gyöngyvér, Kovács János, Módi Szabó Gábor és Miklós Klára a Szegedi Nemzeti Színház tagjai adták elő a verseket. Dicsérettel kell szólnunk a rendező Sándor Jáncs és az operatőr Molnár Miklós munkájáról is. A versek köré lírai hangulatú kisfilmet komponáltak. sök már tudjak: ez 99 százalékban csak részeg lehet! A részegek szállítása viszont nem a mentők feladata. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1962. évi 18. sz. törvényerejű rendelete világosan kimondja: a régépkocsivezetőink éber magatartásukkal. Szintén nagy Ma az az jranyelv, hogy probléma a tehergépkocsi- csak súlyos, életet fenyegető szeg személyeket a rendőrség vezetők fegyelmezetlensége, veszély esetén hívjuk a men- szervei kijózanító szobába A szabálysértések sorozata tőket Másrészt balesethez, szállítják!" Sajnos ez csak legjobban az ÉPFU kocsijai- továbbá ha utcán, üzletben, rendelet maradt a mai napig ra jellemző! A taxik? Ter- közterületen ér valakit rosz- is, mert Szegeden nincs kimészetesnek tartják, hogy ők szullét. Ezen kívül csak ak- józanító szoba, csak siethetnek. Nem is igen k°f. ha a kezelő-orvos elren- eredménve volt a adnak elsőbbséget! A gyalo- tag^t-tlg*- rendörvonu^aIideténvan baj^Ak" »°Jsi c^utét-"el^tsüfta ség mintegy éve a részegek egy vonutas taejen van baj. AK- műtöknek é* mnndiuk reszet szallitja. De hova? Ha kor viszont nagyon sok. f^zt ?s m*or kéri' a komolyabb ittasság áll fenn, szállítást az orvos! Ahogy lehetőség van, azonnal megy Soha nem szól hiába! a mentőkocsi, de előre soha Ilyenkor mindig súlvos bete- sem lehet tudni, mikor, get szállít a kocsi! Adjuk meg Egy'k percben még 3 kocsi az elsőbbséget, hisz életről van> közben megszólal a Tiszteljük a szirénát! A bizonyítás iskolája Hát aztán. ha olyan jó ez az egész, amiről beszél, akkor miért van olyan kopott ruhában? Gyakran elhangzott ez a kérdés. Tombácz Imrének sokszor kellett válaszolnia rá, akkor az 1940-es évek második felében. — Mindig azt feleltem, hogy azért olyan kopott még az én ruhám, mert nem elegen vágjunk azon az oldalon, ahová hívom őket. Mert akkor még nem igen sokan voltunk a nőszövetségten, s a kommunista pártban. Megszoktam, hogy különös kérdésekre kelljen feleletet adnom, hiszen amióta csak részt vettem a mozgalomban, mindig szervező voltam. Tombácz Imréné 1920-tól kezdve tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, és 1925-ben kezdett segíteni az Országos Gyermekbarát Egyesület 29. számú szegedi csoportjánál. 1946-ban, májusban pedig ő is ott serénykedett azok között, akik megvendégelték a rókusi gyerekeket. — összegyűjtöttük, amit éppen adtak az akkori nyomorúságos világ „tehetősebbjei". Szegényes ebédet rendeztünk azoknak a gyerekeknek, akiket elhoztak, vagy elengedtek a szüleik Mert sokan voltak, akik húzódoztak, tartózkodtak tőlünk. — Az MNDSZ rókusi alakuló gyűlésén még csak heten voltunk. Lassan emlékezve meséli a sikerekről és a kudarcokról. A szavak, a mondatok néhány perc alatt elszállnak. Így aztán nem fedik, nem fedhetik teljességében, nem tükrözik azt a nagy-nagy fáradságot, amit Rózsika nénitől megkívánt az a munka. — Hát aztán, hogyan menjek én oda, lelkem? — kérdezte tőlem valaki, amikor arra invitáltam, hogy legalább egy gyűlésünkre jöjjön el, hiszen az még nem kötelezi semmire. Hát. csak úgy, gyalog. Gyalog jön oda mindenki! — próbáltam tréfára venni a dolgot, csakhogy iöjjön. A Magvar Nők Demokratikus Szövetségének az volt az első feladata, célkitűzése, hogy elheset-esse a rémületet, a félelmet, a megrettenést az emberektől. Ez pedig a háború okozta bor zalmak után nagyon nehezen ment. — Nem bíztak bennünk az emberek, nem hittek nekünk! Azt mondták, csak kezdeti mézes-mázrsság ez tőlünk, kommunistáktól! Mézes-mázosság ez a törődés, ez a kezdeményezés az hogy életet akarunk lehelni a városba az emberekbe. Hogy bebizonyítsuk: valóban jót akarunk — az ment nehezen. A rókusi iskola akkor kórház volt. Mentek a környékbeli asszonyok panaszolni, hogy gyerekeiket messzi iskolába kellene beíratni. Mikor adják viszsza rendeltetésének az iskolaépületet? — Mondtam, mejnünk el a szovjet városparancsnokságra, íg/ körösen, ott mondjuk el, hogy mit akarunk. Elindultunk. vagy tizenöten, de mire odaértünk magam maradtam. Addigra mindenkinek a lábába szállt a bátorsága. s vitte hazafelé. Végül mégis sikerült elintézni a dolgot. Munkásemberek is akadtak akik rendbetették a termeket. Kijavították az ajtókat, kimeszelték a falakat. — Csak úgv, kőszönömre dolgozott valamennyi. Nem volt akkor még fizetés. de ázt a kifejezést sem ismerte senki, hogy társadalmi munka. S végül. amikor már csak a takarítás maradt hátra, hiába hívtam az érdekelteket, az anyákat, egy sem jött. feladat, amit vállalt. Sok a mentőknek és mondjuk ,részét, szállítja. De hová? Ha meg azt is, mikor kéri a komolyabb ittassag all fenn, termeszei esen az ügyeletes gyógyintézetbe. így a mentők kicsit tehermentesítve lettek, a gyógyintézetek annál kevésbé. Áldatlan állapot. hogy nap-nap után hantélefőn —"nem ritkán"mind 6?skodó és erőszakoskodó a 3 egyszerre — és már részegek zavarjak a klinikák epvetlen szabad egvség sincs, nyugalmat , es hatraltatjak Mindenkinek meg kell érte- annak munkáját, nie, hogy van sürgős és ha- Legújabban a belügymilasztást tűrő eset. Hazaszállt- niszter és az egészségügyi tásokná] kell elsősorban tü- miniszter együttes rendelete relmesnek lenni, mert az 48 mondja ki, hogy a részegeórai halasztást is elbír. Helyet kell biztosítani! A mentőknek szigorú utasításuk van arra, hogy adott esetben, ha a kezelő orvos beutalta a beteget, csak akkor szállíthatják, ha előzetesen a kezelőorvos — ez a jobb — vagy hozzátartozó az ügyeletes vagy más gyógyket kijózanítóba kell szállítani. Ismét egy rendelet — ha késve is, de ez még mindig csak rendelet. Végre azonban meg kellene már oldani ezt a kérdést. A rendőrség és az egészségügyi osztály teljesíteni tudja feladatait ezen a téren, de még mindig nincs helyiség. Dr. Kckes Szabó András. Nem volt hálás munka, kevés köszönet járt érte akkoriban. Azért ha úgy adódra, most is szívesen dolgozna a változatlan cél érdekében. M. É. Október 8-an. csütörtökön este házi disznótoros vacsora a BÁRKA Étteremben (Kálmány Lajos utca 4.) 97320 Áramszünet! Az Áramszolgáltató Vállalat közli, hogy 1984 október 8-án 7—18 oraig Alsó kikötó sor, Csanadi utca Szőregi ut. Közép fasor. Felső klkötö sor által lialarolt területen, valamint az Ogyesszai lakótelepen, továbbá i»64. oktober uén 8—13 óráig Dorozsmai út mindkét oldalán és Gyulatelepen. valamint Beketelepen 8—3 óráig áramszünet lesz! k. 8433 1984 oktober 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 5