Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-07 / 235. szám

A „vastelep" gyárrá lett Nem erős oldala Szeged- abban az egész oldalas ősz- kérdés felelevenítése, csak­nek a nehézipar, könnyű szeállításban melyben a sze- úgy, mint a termelés jó meg­szárnon tartani a hozzá tar- gedi üzem munkáját mutat- szervezése a vállalatvezetés ós a pártszervezet együttes tozó üzemeket. A két fiatal, ja be. a még épülő gumigyár és a kábelgyár meiiett a két öreg, Negyvenkilenc vállalatnak a kéziszerszámgyár és a vasöntöde adja a névsort. Tavaly, tavalyelőtt még De velük is póruj járna az gyakran problémát okozott, a szegedi, aki azt hiszi, hogy hogy nem volt elég megren erőfeszítéseinek, Bódi László igazgatónak. a megye ismert országgyűlési képviselőjének és Kovács Attilának, az üzem párttitkárának köszön­hető. Az új szociális épület avult „kócerájok". Mert a delés, negyedévről negyed- ügye már évek óta húzódik. iracönt/Wn j- •b-.s-iiwu evre ..eltek Az inar at- . „. _ ... s bár jelenleg van pénz fel építésére, félő. hogy még­sem készül el 1965 végére. vasöntöde is csak kívülről, „éltek". Az ipar át­az utca felől mutatja azt a szervezése eredményeként ez képet, ami még dr. Bárká- a gond megszűnt. Szinte az nyi. a „gyáralapító" idejéből ország valamennyi megyéje- Nincs*'m7gfelelő"'el>édiő1em', való. Belül szép, szervezett be szallttanak ontvenyeket, az irodák is kor. 49 vallalattal allnak kapcso- szerűtlenek. De a iegfonto­latt>an- sabb az öltöző lenne. Az A szegedi üzemnek az is üzem egészségügyi helyzetét fontos feladata, hogy a kör- javítja majd, hogy valószí­nyékben levő gyárakat ellás- nűleg hamarosan gázelszívó sa vasöntvényekkel, segítse berendezési szerelnek fel. , „ ,. .... ... az alkatrészellátást, -pótlást. A múlt maradványai mint­mazocsarnok felepult valt Nemc.sak a szegedi üzemek. egv összehasonlítási alapot igazan uzemme. A. fejlődés mint péidául a kenderfonó- adnak rá miiven volt az pontosan nyomon kovetheto gyár Vagy a ládagyár ha- egész vasöntöde egy-két óv­atta eleg csak nehany ada- nem a makói fémfeldolgozó, tizeddel ezelőtt, s milyen tot idézni bizonyításul. A a szentesi Kontakta-gyáregy- most. A fejlődés formazocsarnok ugyanis evi ^g is itt csináltatja öntvé­1 ezer tonna vasöntveny elo- nyeit gyár található. A harmadik helyen Sokáig valósággal ócska­vastelep volt a vasöntöde, s csak 1953-ban, amikor afor­Napirenden az iSitöztt állítására készült, jelenleg pedig már 3 ezernél tarta­nak. ami 4—5 ezer féle eziir­kevasöntvényt jelent egyet­len esztendőben. A vasöntödék *,réme" a selejt. A szegedi öntödében ie évekig harcoltak ellene, lyékony vas fényében a kor­mígnem odáig jutottak, hogy mos, homokos ruhájú embe­az öntödei Vállalat 16 gyár- réknek csak a szemük ra­egysége közt az előkelő har- gyog tisztán. Megfelelő für­madik hely illette meg őket dője, öltözője mégsincs az 1965 első felében. üzemnek. Egyetlen apró tu­A „vastelep" gyárrá lett. solőban 170 férfimunkás sízo­Szakmunkásai biztos törzs- rong. s a nők még rosszabb gárdát alkotnák. Olyan dol- helyzetben vannak, gozóik vannak, mint Lam- Érthető, a vállalat új ve­bert néni, Tóth Antalné, ^tősége mindent igyekszik vagy Tamburov Rafael, akik- . . , . . , ről az Öntödei Vállalat köz- meStenni azert- most ponti lapja is különös fi- már végre ezt a múltbeli gyelemmel emlékezett meg örökséget is felszámolják. E ugyanis előbb vagy utóbb még emlé­két is elsöpri a réginek, s akkor majd igazán nem le­.. .. , , , „ . het megkülönböztetni kor­Az ontomunkasok, forrna- - , , , ,, zók munkája nem kényes szerűség ^olgaban az öreg kisasszonyoknak való. A kú- ós a fiatal szegedi nehéz­pólókemencéből kifolyó fo- jpari üzemeket. Közéletünk hírei HAZAÉRKEZETT PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGÜNK Vass Istvánnénak, az Or­szággyűlés elnökének vezeté_ sével hazaérkezett a Bulgá­riában járt magyar parla­menti küldöttség. JAPÁN PARLAMENTI CSOPORT HAZÁNKBAN A. Fujiyama volt külügy­miniszter vezetésével kedden délelőtt Budapestre érkezett a Japán Liberális Demokra­ta Párt parlamenti képvise­lőinek egy csoportja. A ven­dégeket a Ferihegyi repülő­téren dr. Molnár Erik, az Interparlamentáris Unió ma­gyar csoportjának elnöke, valamint az Országgyűlés és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Ott volt a fogadtatásnál Ken-Ichiro Y oshida, Japán budapesti nagykövete, s a nagykövetség több tagja. ELUTAZOTT A KUBAI POSTAÜGYI DELEGÁCIÓ Kedden elutazott Buda­pestről Jesus Montane Opo­resa kubai postaügyi és táv­közlési miniszter és az ál­tala vezetett delegáció. Liberalizmus vagy demokrácia? A zt szoktuk mondani, hogy jól mennek ná­lunk a dolgok. Megnyugtató a politikai vonalvezetés, a termelés évről évre növek­szik, van mit ennünk és a demokrácia is megfelelő. De mindig hozzátesszük, hogy azért nincs minden rendben, egy kicsit jobban is csinál­hatnánk. Persze ezen nem mindenki ugyanazt érti. Vannak a lakosságnak olyan re vonják! Miért lenne el­lentétes? Egyetlen ország* egyetlen komoly közösség* vagy család sem engedhet meg magának olyan luxust, hogy csak sóhajtozzék a bajok, problémák láttán. A határozott, erélyes intézke­dés szinte létkérdés a közös­ség zavartalan boldogulása szempontjából. S ez vonatko­zik a politikai munka, az ál­lami élet, a termelés min­rétegei — vagy talán inkább den területére. Azzal még elemei —, amelyeknek kevés és silány az, amit elértünk. Mások szerint viszont már sok is a jóból, ki kellene akasztani a stoplámpát. Ez utóbbiak főleg a nagy sza­badság miatt aggodalmas­kodnak és felvetik itt is, ott is: nem kellene-e jobban balra vinni a politikánkat, senki sem sérti meg a tör­vényességet, vagy a demok­ráciát, ha fegyelmit indít a hanyag, fegyelmezetlen mun­kás ellen; ha a selejtgyártás miatti kárt határozottan megfizetteti; ha fellép a bürokrata tisztviselő ellen; ha elégtelen osztályzatot ad annak a tanulónak, aki nem mert így maholnap bárki azt tanulta meg a leckét; ha csinál, amit akar. megköveteli a határidős fel­Annyit már elöljárójában adatok végrehajtását, stb. leszögezhetünk, hogy semmi- stb. Ellenkezőleg: követke­Kinevezték az Állani díj és a Kossutii-díj bizottság tagjait Kik tehetnek javaslatot ? November 30-ig fogadnak el előterjesztést 3-án dják át a gyakoraltban is beváltak. Ha év során bármikor megtehe­pedig termékről van szó. ak- tik. A kormánybizottság kor az a feltétel, hogy hazai évenként a november 30-ig termelése legalább egy éve beérkező javaslatokat bírál­megfelelő színvonalon és ja el. A november 30-a után eredménnyel megoldott le- beérkező javaslatokat a kö­gyen vetkező évben bírálják el. A kormányt azt is ki- A kitüntető címek adomá­mondta, hogy állami díjast, nyozásáról a kormánybizott­inrílis 3-án vagy Kossuth-díjast újabb, ság előterjesztése alapján a " hasonló kitüntető címre csak Minisztertanács dönt. Az ál­olyan új teljesítményékalap- lami díjat, a Kossuth-díjat, ján lehet felterjeszteni, ame- a Kiváló, illetve Érdemes lyeket a korábbi kitüntetés Művész címet ünnepélyes A forradalmi munkás-pa- óta ért el, vagy amelyeket külsőségek között az Ország­raszt kormány határozatot előzőleg az' elbírálásnál nem házban, általában április hozott a Magyar Népköztár- vettek alapul. 3-án kell átadni, saság állami díja, a Kossuth- A kitüntetések adományo- A kormány a múlt évi díj, a Magyar Népköztársa- zására közvetlenül a Ma- törvényerejű rendelet vég­ság Kiváló, illetve Érdemes gyar Tudományos Akadémia rehajtásáról szóló határoza­Művésze kitüntető címek elnöksége; a Szakszerveze- tával egyidejűleg felmen­adományozásáról szóló múlt tek Országos Tanácsának el- tette a Kossuth-díj bizott­évi törvényerejű rendelet nöksége; a Minisztertanács ság eddigi tagjait és kine­végrehajtásáról. A határo- tagjai; a Minisztertanácsnak vezte az új állami díj ós zatban egyebek között ki- közvetlenül alárendelt orszá- Kossuth-díj bizottság 63 ta­mondta, hogy azok is el- gos hatáskörű szervek veze- gú testületét. A bizottság el­nyerhetik az állami díjat, il- tői; az Országos Atomemer- nöke: Kállai Gyula, a Mi­letve a Kossuth-díjat, akik gia Bizottság elnöksége; az nisztertanács elnökhelyette­a tudományos, a művészeti Országos Műszaki Fejleszté- se; elnökhelyettesei: dr. és a kulturális, valamint a si Bizottság elnöksége; a Tu- Ajtai Miklós, az Országos társadalmi élet szervezésé- dományos és Felsőoktatási Tervhivatal elnöke. Bru­ben értek el kiemelkedő Tanács elnöksége; a Mű- tyó János a SZOT főtitká­eredményeket. szaki és Természettudomá- ra, Ilku Pál művelődésügyi j móekeldődik Az elbírálásnál csak olvan nyi Egyesületek Szövetségé- miniszter, Kiss Árpád, a ** teHesttm'éirreket vesznek elnöksége; a Tudomá- Műszaki Fejlesztési Bizott­teljesitmenyeKet vesznek ismeretterjesztő Tár- ság elnöke, dr. Molnár SS^ást mcÍelőtö K iSgeTTművészeti Erik akadémikus és dr. hámmTrtendőber szülcto & irodalmi szövetségek el- Rusznyák István ekadé­harom esztendőben szulct- nökségej; az egyetemeki az mikus. a Magyar Tudomá­... egvetem; jellegű főiskolák és nyos Akadémia elnöke. A Magyar Nepkoztarsasag & főiskolák tanácsai; a fővá- A Magyar Népköztársaság Ki való, illetve Érdemes Mu- rosi megyci ^ megyei jogú állami díjának jelvénye két, vésze címre azokat terjeszt- városi tanácsok végrehajtó felül nyitott koszorúba hajló hetik fel. akik eletük java- bizotteágai; a kitüntetések — a fokozatnak megfelelően részeben a szocialista müve- adomaTiyozásánák előkószíté- — arany, ezüst, illetve bronz szetek fejlesztesenek szolga- sére g java.„]atok felülbírá- babérág, amelynek szárát latéban szereztek kimagasló lására és a Minisztertanács alul piros szalag fogja ösz­érdemeket — hangsúlyozza eJé terjesztésére alakított sze. A szalagon ötágú vörös egyebek között a határozat, kormánybizottság tagjai és a csillag helyezkedik el. A majd kimondja, hogy a ku- korrnanybizottság albizottsá- nagydíj jelvényén a vörös lonbözo kitüntetcsekre tett gaj va]amint az állami díja- csillag a két aranyszínű ba­javaslatok alapjau) csak ^ Kossuth-díjasok kiváló bérág közötti helyet tölti ki. olvan bemutatott, illetve koz- ^ érdemes művészek tehet- A Kossuth-díj jelvénye readott eredmenyek — mu- nek javaslatot. Közvetve az ugyancsak felül nyitott ko­teljesitmenyek — Akadémia kutatóintézeteinek szorúba hajló két arany, szolgálhatnak, _ tudományos tanácsai, vagy ezüst, illetve bronz babérág, amelyeket a tudományos nietékeg szakbizottságai — amelynek szárát alul piros kritika, illetve a hivatásos a Magyar Tudományos Aka- szalag fogja össze. A nagy­bírálat már értékelt. démia útján; a szákszerve- díj jelvényén ötágú vörös A termeléssel, vagy a ter- zetek központi vezetőségei — csillag zárja le az aranyszí­melési folyamatok korszerű- a SZOT útján; az állami vál- nű babérkoszorú felső nyi­sítésével kapcsolatos tudó- lalatok. intézmények igazga- tott részét. A Magyar Nép­mányos műszaki vagy szer- tói — az irányító miniszté- köztársaság Kiváló, illetve vezésj eredmények közül rium útján terjeszthetnek Érdemes Művésze jelvény a csak azok jöhetnek számítás- elő indítványt kitüntetésre. Magvar Népköztársaság cí­ba a díjak odaítélésénél, A kitüntető cím adomá- merével díszített érem, ame­amelyek legaiább egy éve ki- nyozására irányuló javasla- Ivet éremszalag egészít ki. pióoálás alatt állnak és a tokát az erre jogosultak az (MTI) Közérdekű kérdés Mikor rendezik a Lechner teret ? A város, különösen pedig letékesektől: mikor rendezik a Lechner tér környékének már végre a teret, amely je­lakói jogosan kérdezik az il- lenleg elhanyagolt, s külön­féle anyagok tárolására hasz­nálják? Az évek óta „ottfe­lejtett" építőipari felvonu­lási épület is rontja a tér összképét. A tér igen indo­kolt rendezésével kapcsola­tos kérdésekre Kőhalmi Jó­zsef, a városi tanács építési és közlekedési osztályának főmérnöke a következőket válaszolta: — A Lechner tér rendezé­se már régi óhaj. Többször foglalkozott vele a tanács­ülés és a végrehajtó bizott­ság. A legtöbben az ott levő felvonulási épületet kifogá­solták. Az épületet azonban jelenleg is használják. Ezért az első kerületi tanács addig engedélyezte a felvonulási épület fenntartását, amíg arra az építkezések miatt szükség van. — A teret körülvevő jár­dát már javították. Sajnos nem egészen úgy, ahogy sze­rettük volna. Így a járda is további probléma maradt Több terv volt a tér tájékán működő kisebb üzemek elhe­lyezésére, de végleges dön­tés még nem született. Sőt a Vas- és Fémipari Szövetkezet a tér egyik részén anyagokat tart. Ezek a tények akadá­lyozzák, hogy elkészülhes­sen a Lechner tér végleges rendezési terve. — Az év végéig már való­színűleg eldől, hogy mi lesz a felvonulási épület és az üzemházak sorsa. Ezután a jövő év elején feltétlenül a Lechner tér átalakítása, rendezése. Tud­juk, hogy ez kicsit késői megoldás, de ideiglenes ren­dezésnek nincs értelme. Nem lenne helyes, hogy aztán új­ra fel kelljen dúlni mindent A Lechner tér környékének lakói legyenek nyugodtak, a tanács nem feledkezett meg a problémáról, s amint arra mód nyílik, gondoskodik a tér rendezéséről, H. M. féle „balravivésre" nincs szükség. Ez előbb, vagy utóbb kalandorságra vezet­ne. Ha tárgyilagosan vizs­gáljuk a párt politikáját és ebből eredően a dolgozók életkedvét, munkaaktivitá­zetességével kivívja a több­ség elismerését, a lelkiisme­retes emberek bizalmát. A demokrácia akkor teljes és igazi, ha bárki óvást emel­het £ közösség rovására élés ellen, viszont ha pontosan, sát, újra és újra arra a kö- szépen dolgozik, akkor nyu­vetkeztetésre jutunk, hogy helyes úton megyünk előre. Mégis van abban valami, amit a demokráciát sokallók mondogatnak, ha rosszul is jelölik meg az okokat. Tud­niillik csakugyan egyre­másra előfordulnak nyugta­lanító jelenségek, de nem azért, mert a tisztességes ál­lampolgárok bárhol hallat­ják szavukat és az életük is fokozatosan javul, hanem amiatt, hogy egyre jobban godtan hajthatja álomra a fejét, s egyénileg is mind jobban boldogul. IV álunk azonban már­már jellemző, hogy a felelősségrevonást eltorzít­ják, kirakatosdit játszanak vele. Nem a cél a fontos, ha­nem a formalitás, mondván, hogy szó ne érje a ház ele­jét. Ezért időnként példá­ul összeül az üzemi társadal­mi bíróság és „elrettentő íté­leteket" hoz. Ez szükséges is. kezd elharapózni a felelőt- . , . . .. lenkedés, az ahogy esik úgy uV3"' hogy nT,w«n fUi Fnoá« Jz többnyire csak ketkezi mun­kásakat, vagy egészen ala­csony beosztású egyéneket vonnak felelősségre, nem­egyszer bagatell ügyek mi­att. Hangzott már el panasz amiatt, hogy ha például osz­tályvezetőt terhel súlyos, a terjút. amelyben szóba ke- vállalatnak jelentős anyagi puffan felfogás. Vagyis né­melyek összetévesztik a de­mokráciát a liberalizmussal, s emellett valóban nem me­hetünk el szó nélkül. í"Vyakran emlegetik mos­vr tanában azt a tv-in­rült a nemrég épített buda­pesti aluljáró. A tervező el­ügyetlenkedte az álmennye­zetet, s emiatt újra kell csi­nálni. Szerintünk jogosak azok a széltében-hosszában hallható megjegyzések, hogy ez azért még sincs rendjén. A mérnök — ha fiatal is — felelősséggel tartozik mun­kájáért. De söpörjünk a sa­ját portánk előtt! Szegeden sem ritka eset, hogy köny­nyelműen bánnak a beruhá­kárt is okozó mulasztás, akkor mindjárt megkezdődik a futkosás, hogy elsimítsák va­lahogy a dolgot. Azzal érvel­getnek némelyek, hogy rossz fényt vetne az egész veze­tésre. De ne adj' isten, ha egy „melós" megbotlik! Ta­lán éppen azok, akik a ran­gosabbaknak aktív mentő­angyalai voltak, ez esetben úgy elkezdenek lármázni, annyira felfújják az ügyet, hogv szinte biztos a teátrá­zási összegekkel, a dolgozók 'is fesvelmi eljárás lefolyta­erőfeszítéseinek gyümölcsé­vel. A lakosság jól teszi, ha háborog például a gedói, vagy a ságváritelepi iskola miatt. Nagyon jó, hogy épül­tek, az viszont bosszantó, hogy elemi kötelességek el­tása. Egy szegedi üzemben is előfordult: azt. aki hazavitte a szemétbe lökött anyagot, hogy majd jó lesz a ház kö­rül valamire, irgalmatlanul elkapták, annak viszont, aki azt a fajta anyagot tömege­mulasztása miatt többet kell Ren hulladéknak minősítette. rájuk költeni a szükségesnél. Még akkor sem hagyhatnánk szó nélkül a pazarlást, ha az építkezésekhez szükséges pénzt az égből dobálnák az ölünkbe, de erről szó sincs. Minden forintért, minden fillérért az egész társadalom­nak keményen meg kell dol­goznia. A felelőtlen kedés, a libe­semmi baja sem történt. Ez is liberalizmus a javából! 4 z emberek nagy több­rm sége — akár párttag, akár pártonkívüli — egészen természetesnek tartja, hogy a munkában tudása és ereje legjavát kell adnia. Nem is várnak ezért különösebb di­ralizmus egyik kútfeje — cséretet, hiszen az igyekezet mint sokan észreveszik —, hogy jelentős részben ala­csony szintűek a követelmé­nyek és a végrehajtás ellen­őrzése sem következetes. Mintha a párt politikájával, vagy a közélet demokratiz­musával ellentétes lenne az. ha a mulasztókat felelősség­Román szakszervezeti küldöttek Csongrád megyében A hazánkban tartózkodó leten vettek részt. Vasárnan Ion Stefanescu, a Román Szegeddel és környékével is­Mezőgazdasági Üzemek és merkedtek, hétfőn Hódmezó­Intézmények Szakszervezeti vásárhelyre látogattak meg­Egyesülete Központi Vezető- tekintették az állami 'gazda­ségének tagja, és Ilié ság vajháti üzemegységét Gheorghe, a Mezőgazdasági majd részt vettek a' mező­Agazati Egyesülés Bürojá- gazdasági szakszervezeti dói­nak társadalmi aktivistá- gozók aktívaülésén A ven­ja , C0SOngrad . magyébe, dégek a késő éjszakaj ő k_ illetve Szegedre is ellatoga- K tott. Szombaton a MEDOSZ Öan tolyUttak országjáró megyei bizottsága vendége- kőrútjukat és Orosházára lként tapasztalatcsere-értekez- utaztak. saját maguknak is előnyö­sebb. A visszás jelenségeket azonban mindenütt látják és vitatják. Végső következ­tetésük pedig rendszerint az, hogy nem balra kell vinni a politikánkat, nem a demok­ráciát kell szűkíteni, ha­nem a liberalizmusnak kell útját állni. A fegyelem, a pontos, jó munka megköve­telése elengedhetetlen ah­hoz, hogy társadalmunk buktatók és kacskaringók nélkül fejlődjék tovább. A hibák elkövetőinek követke­zetes felelősségi evorása — személyekre való tekintet nélkül — nemhogy csorbí­taná, hanem erősíti a de­mokratizmust. Erősíti, mert nagyobb lesz a rend, opti­mistább a közhangulat és még biztosabb a dolgozók anyagi boldogulása. F. NAGY ISTVÁN t Szerda, 1964. október 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents