Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-30 / 255. szám

r Hazánkba érkezett az osztrák külügyminiszter Péter János külügyminisz­ter meghívására hivatalos lá­togatásra csütörtökön este Budapestre érkezett dr. Brú­nó Kreisky osztrák külügy­miniszter. Az osztrák külügy­miniszterrel érkezett dr. Kari H. Bobleter külügyi ál­lamtitkár, dr. Erich Bielka­Karltreu, az osztrák külügy­minisztérium főtitkára, Hans Bögl burgenlandi tartomány­főnök, valamint az osztrák külügy', belügy-, oktatásügy, pénzügy-, kereskedelmi és újjáépítési minisztériumok és a kancellári hivatal államo­sított iparral foglalkozó fő­osztályának vezető tisztvise­lői. Az osztrák küldöttséggel Bécsből együtt utazott Sebes István, a Magyar Népköztár­saság bécsi követe is. Az osztrák külügyminisz­tert és kíséretét a Keleti pá­lyaudvaron Péter János kül­ügyminiszter fogadta. A fo­gadtatásnál jelen volt Mód Péter, a külügyminiszter el­ső helyettese. Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, a magyar külügyminisztérium, a külkereskedelmi miniszté­rium, valamint a Kulturális Kapcsolatok Intézetének szá­mos vezető munkatársa. A vendégek fogadtatására meg­jelent a budapesti osztrák kö­vetség számos tagja is. Komócsin Zoltán Győr-Sopron megyében Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Népszabadság főszerkesztője csütörtökön Győr-Sopron megyébe láto­gatott. Lombos Ferencnek, a Központi Bizottság tagjának, az MSZMP Győr-Sopron me­gyei bizottsága első titkárá­nak társaságában felkeresett több mosonmagyaróvári ipari üzemet, majd délután a mo­sonmagyaróvári fémszerel­vényárugyár dolgozóinak nagygyűlésén tájékoztatást adott hazánk gazdasági hely­zetéről és időszerű nemzet­közi kérdésekről. Tiszta szívvel... A szabadság első lépései — Szeged népének képviselői a debreceni ideiglenes nemzetgyűlésben Húsz éve a felszabadult ken szórtak le, amelyeken lanul dolgoztak a munkás­Szegedre hosszú, aranyló ősz még naponta cserélt gazdát osztály kipróbált harcosai, a köszöntött. Az ország felén egy-egy falu, község, kisebb kommunisták. Az MKP ve­még dúlt a háború, s na- város. „Mi már építjük a zetésével állították össze a gyon messzire volt még a szabad, boldog holnapot. Függetlenségi Front prog­kitavaszodás. A ricsei fasisz- Tartsatok velünk, ne hall- ramját is, amely nemzeti ta internálótáborból is haza gassatok a fasisztákra" — létünket tisztán és világo­került kommunisták, a köz üzenték Szegedről. san megfogalmazta. A Deb­érdekében fáradhatatlanul Közben a Tisza áradó je- recenben összeült ideiglenes járták cL várost, pedig ma- ges hulláma fenyegette a nemzetgyűlésen 23 szegedi guk is alig álltak a lábu- várost. A jég összetorlódott hüldött képviselte a várost, kon: összetörte őket az in- ugyanis Tápé alatt, s a víz M't vart a magyar nép az ternálótábor. á elöntéssel rémisztett. Szovjet "j, ideiglenes nemzetgyűlés­+ aknászok, tűzszerészek és tői? Azt, amit a képviselők A fasiszták által kifosztott repülök bipkbztaka jéggel, s is megfogalmaztak: városban a gondok, nehézsé- a 7áp06 fellélegzett. Megme- >>Nem akarjuk, hogy Ma­gek szaparodiak amellett is, n , 4 .az arylzt°,' , anpm dvarország mint legyőzött és hogy a nagyobb gyárakban fn"al..,Jobba" lepték. el a fe" megvetett ország üljön a ismét megindultak a gépek, ke^zok> akdc az aruhlanyt vádlottak padján. Azt akar­s a kommunisták létrehoz- klha8Z"a1lták- flre az , aza" juk, hogy ott ülhessen a töb­ták az üzemeket igazgató ta- ¥jkb klJ0ttek ? munkasok bi szabad nemzet körében... ... . flPlltan a niar-Ak- mar iiro_ A I.:. I. .• j ; „ j „ . nácsokat. A könnyűipar el­Mentik a termést a Tisza árteréről A Tisza déli szakaszán az esőzéseik következtében el­öntéssel fenyegeti a folyó a mezőgazdasági műveléssel hasznosított árterületeket. Szegednél néhány hét alatt négy méterrel emelkedett a vízszint, s elérte a várossal határos tápéi Tiszatáj Tsz hullámtéri kukoricatábláját. A közös gazdaság idejében a veszélyeztetett helyre össz­pontosította a munkaerő zö­mét. Mintegy háromszázan törték a kukoricát, s három nap alatt betakarították 150 hold összes termését. Több mint ötezer mázsa csöves tengerit vittek biztonságos helyre. (MTI) délután, a piacok már üre- Azt kívánjuk az ideiglenes ső termékeit falura vitték, sek vp]tak' ¥°tt is a kT~ nemzetgyűléstől, hogy állit­hogy felmutassák a munká- Ve,ttek a vallakra sa eld a Nemzeti Hadsereget, sok: látjátok dolgozni és a IakPssagnak ezt a ®*ndját amely a Vörös Hadsereggel termelni kell, mert a hábo- A n*hfz 3 SZOV~ és a többi szövetségessel rúnák vége lesz és csak a Jet, katonai.ie lat° parancs- együtt részt vesz a német el­munka hozza meg a teljes "oksag .segített és átmeneti- nyomók megsemmisítésé­szabalságot. A város körül a ,eg kraZt? magarbl a ,varos ben... Demokratikus Ma­földek 90 százaléka akkor a feketezo vámszedőket gyarországot, szabadságot, még vetetlen volt, sok he- -JL- politikai jogokat akarunk, a lyen pedig kint rothadt a dolgozó embereknek biztos termés is. Benépesült a kommunis- megélhetést, és azt, hogy A hidak bénán lógtak a ták szavára a romos pálya- hallgassák meg a szavunkat... Tiszába, és jeges ár surro- udvar és a rendező. Munká- Nemz^ egységet^ akarunk, a gott a város alatt. Az elme- . , - , , „ .„ romokban heverő országot nekültek , szenét, tüzelőjét ba leptek a munkások. mer" felépíteni, fegyverrel a kéz­régen kiosztották az arra rá- nökök, pályafenntartók, hogy ben kivívni a független Ma­szorulóknak, s a város kö- útjukra bocsássák a sérülten gyarországot..." rüli kis erdőket is haza- veszteglő mozdonyokat, va- . hordták. gonokat. A Tápé alatt el­Néhány ittrekedt bitang süllyesztett pontonhidat ki- Sorsunk mozdult előbbre ijesztgette a tisztviselőket és ös^rekötótakkor Debrecenben, Szeged altiszteket, mert azok gyű lésen beszélték meg problé­Szegeden hamarosan befejezik a vetést Ülést tartott a Hazafias Népfront Szeged városi elnöksége Tegnap délután a Hazafias rozás és a kl-berakás költsé­Népfront városi székházában gejt ie. Dr. Kedvessy György kibővített elnökségi ülésen fesszor az egyetemisták beszelték meg Szeged negy " . . ... , „ ... tsz-ének gazdasági fejlődését mezog«zdasagi foglalkoztata­és az őszi munkák menetét, sának etikai kérdéseit fejte­valamint a város zöldöveze- gette. Az igazi társadalmi tének kialakítását. Dr. Buza László egyetemi tanár, a nép­front elnöke nyitotta meg az ülést, majd Hovorka István, a városi tanács mezőgazdasá­gi osztályának vezetője be­számolt egyebek között a he­lyi tsz-ek őszi vetéséről. Ár­pából mindössze 3 százalék, búzából pedig 10 százalék ve­téssel adósok, ezt október vé­munka a szombati, vasárna­pi lett volna, de a tsz-ek mi­att a hét más napjaiban, az értékes előadások mulasztása árán segítettek az őszi mun­kákban. Kiss Jenő pedagó­gus, Klein Ernő, Borka Lász­ló, Kasza Zsigmond a szak­munkásképzésről, az iskolá­ié a Tiszát a Római körút és kénviselőinek szószólásával .„.„„^ a Bertalan emlékmű között. Kepviseiomek szoszóiásaval Sat A kommunVsták A _gyalogiOsok áAkeléSére pe­nyíltan megmondták a sut­togó propagandát terjesztők­nek: — Mi itt maradunk, akár­hogy ijesztgetik is az urak a tisztviselőket és altiszteket. Csak gyugodtan gyűlésezze­nek. beszéljék meg problé­dig a felrobbantott közúti hogy megtették kötelességü­híd mellett állították fel a ket: segítkeztek a nemzet másik pontonhidat. A Ti- úiiászületésénél Az orszá»­szántúlról megindult tehát "Jiaszuletesenel. AZ OTSZa»" az áruforgalom, amely ismét vezetest pedig nem is ta­nem kedvezett a piac hiénái- nulták. Azt tették csak és nak- úgy, amit és ahogy a nép A közigazgatásban, a gaz- kívánt tiszta szívvel, egye­máikat, nem lesz abból töb- dasági élet vérkeringésének nes derékkal. bé semmi bajuk. Az állami alkalmazottakat fizetni kellett volna, de mi­ből és hogyan. Valaki kita­lálta, hogy ez lehetetlen, mert a kifizetéshez egy Bu­dán székelő főosztálynak kell hozzájárulnia. A budai fő­osztály pedig messze volt, még a régi világban élt, itt pedig az új élet megterem­téséért folyt a küzdelem. A pénzhez senki sem mert nyúlni, senki sem mert fi­zetni. — A tisztviselőknek is él­niük kell, fizessék ki őket! — mondták a kommunisták. Ezzel vállalták is a felelős­séget, amely akkor szinte szentségtörésként hatott. A kisemberek derekát azonban kiegyenesítette az ilyen bá­tor kiállás, s azontúl azok­hoz húztak, akiknél védel­met találtak; a kommunis­tákhoz. • Innen vitték a szovjet re­pülők a röplapok százezreit is, amit azokon a területe­megindításában fáradhatat­Lődi Ferenc géig elvégzik. A termények sok mezőgazdasági pályára betakarítása előrehaladott, a val0 Irányításáról és más paprika egy-két napi munkát kérdésekről szóltak. Az ülés igényel, a kukoricának 9 szá- elfogadta azt a javaslatot, zaléka van még a határban. hogy egy bizottság felülvizs­A tagság képtelen volt meg- dúlja a tsz-ek szociális, kul­birkózni az őszi csúcsidény turális, egészségügyi helyze­temérdek feladatával, igen téf­jól jött a diákok 8834 napos A megbeszélés második té­besegítése. máját dr. Vetró János, a A gyűlés résztvevői felszó- RÖJAL igazgatója adta elő. lalásaikban a város „hang- ... ...„ Vazolta jat , vagyis kereset es pana- kakksat szát hozták a népfront elnök- , , , , , . . .... , „ ... _, , dolgozok egeszsegere es nyu­segi ulésere. Sziladi Sándor, , , . . . , . ' galmara, majd reszletesen a III. kerület népfront bízott- foglalkozott Szeged zöldöve­ságának elnöke, Hofgesang étének távlati kialakításá­Péter, a népfront városi el- val A megievő erdősávok, a városi zöldövezet a mikroklímára, a nökségének titkára, a piacel­látás gyengéjéről szóltak. Drága a gyümölcs, a zöld­ség, a krumpli még ráadásul silány is. Erdei István, a Dél­parkok, zöldsávok jelentő­sek, de területük még mindig nem elég. Nagyobb a szük­séglet, nagyobb a lehetőség. A nagykörút, a széles sugár­alföldi Mezőgazdasági Kísér- utak _ a kezdeti szépítések leti Intézet tudományos mun- mellett _ töbh fásitási lehe. katársa javasolta: az ellátás megjavítását szolgálná, ha egyes üzletek közvetlenül a tsz-től kapnák a friss árut. Így megtakarítanák a raktá­Uj járatok, gyorsabb forgalom Az autóbuszok közlekedéséről és az új menetrendről November elsejétől új ban felkelniük, hogy az váltak be legjobban. Ilyen menetrend szerint közieked- 5.20-as budapesti járattal a nek a MÁVAUT autóbuszai, fél megyét megkerülve Kis­A menetrend változásairól teleken át jussanak munka­Kátai Ferenccel, a 10-cs helyükre. AKÖV személyforgalmi osz- Nagy sikere van az októ­tályának vezetőjével beszél- ber 5-e ota közlekedő do­tünk. Elmondta, hogy a me- rozsmai járatnak. Eredetileg netrend összeállításánál fi- villamoskiegészitőnek szán­kocsikkal cserélik ki az el­következő időkben a régi buszokat. A MA VAUT röpcédula­szerű menetrendeket Készí­tett, hogy az utasoknak ne kelljen valamennyi vonal gyelembe vették az utasok ták, de már most is, alig T*?^™1"! javaslatait, kéréseit. egy hónappal a megindulása banenl csak Vzbkfgest „Tán 7ciifnit a knnei A, NKŐ Az menetrend 1964. no Két új járatot is indita- után csúfolt a kocsi. Az első bJ .. .. , D.. . ... . nap alig volt 200 utas, s vemoer 1 l,01 LeP eietoe, s nak, egyet Roszke fele, ami m<£t m|r 7_800.an v'eszlk ezt holnapi, szombati sza­a határforgalmat bonyolítja igénybe. Indokolt is a nép- munkban közöljük. le, egyet pedig Sándorfaivá- szerűsége, hiszen a dorezs- — Dócon keresztül. A 6 maiak kilenc perc alatt jut­tőséget és zöldterületi kikép­zést kínálnak. A meglevő parkokat fejleszteni kell, a város belterületén levő sport­pályák helyén parkosítani le­het. A Tolbuhin sugárút vé­gén levő szabadterületek nagyszerű elhelyezést kínál­nak a sportpályák részére. Az itt levő tavak kiképzésével, fásítással valóságos sport- és kultúrparkot formálhatná­nak. Felsorolta a Tisza-part kínálta fásítási, füvesítési le­hetőségeket, szólt a gyártele­pek körül létesítendő erdősá­vokról és a kendergyárban „termelt" bűz száműzéséről. Mindezek a közeli vagy tá­voli jövő tervei, melyekkel illetékes tanácsi és egészség­ügyi szervek foglalkoznak. A Hazafias Népfront is részt kér a városszépítő munkából. ra óra 25-kor induló járat Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa (Folytatás az első oldalról.) Felszólalt Juhász Nagy Antal elvtárs, az SZMT köz­gazdasági bizottságának ve­zetője is, aki azt fejtegette, hogy népgazdasági érdek­ből mennyire káros a terven felüli létszámfelfutás, az in­dokolatlan túlóráztatás. K o­c s i s Mihály elvtárs vi­szont azt fejtegette, hogy igen gyakran egyes gazda­sági vezetők csodálkoznak, hogy a szakszervezetek any­nyira ragaszkodnak a törvé­nyes rendelkezések betartá­sához. Ebben viszont sem­mi csodálatos nincs, hiszen mólókban minden hibát, ami a termeléssel kapcso­latos. a dolgozókra hárí­tanak, s nem vetik fel a vezetők hibáit. Másutt — éppen azért, mert nem értik a termelési ta­nácskozás jelentőségét — az üzemi demokráciának ezt a fórumát csak formai kér­désnek tekintik. Felszólalt a tanácskozáson Győri Imre elvtárs, a me­gyei pártbizottság első tit­kára is, aki elismerte a tanácskozás nyílt, bátor és felelősség­teljes hangját, majd tájékoztatta az ülés részvevőit az időszerű ooliti­kai kérdésekről. Újjáválasztják a szakszervezeti szerveket A vitát Juhász József elvtárs foglalta össze, aki szakszervezetek népi ál- hangsúlyozta, hogy az üze­mi demokrácia fejlesztését szolgáló törvények, rendele­tek. határozatok eredményes végrehajtása fejlett együtt működést igényel gazdasági munkáérV-jelvényt M e í s z­vezetők és az üzemi szak- n e r Miklósnénak, a Szege­szervezeti bizottságok között, di Textilművek és K e r­Megemlítette, hogy 1965. ja- tész Imrének, a Csongrád nuárjában és februárjában megyei Építőipari Vállalat előzi újjáválasztják az üzemi, vál- dolgozójának, akiket a SZOT előre lalati munkaszervezeti szer- elnöksége a társadalmi-ke­tudják milyen téma kerül veket, ezt az alkalmat is fel reskedelmi ellenőrök orsza­meetárgyalásra kell használni arra, hogy gos tanacskozasa alkalma­türhetetlen azonban, hogy tovább fejlődjék az üzemi val jutalmazott ezzel a ki­egyes helyeken a beszá- demokrácia, növekedjék a tuntetessel. bírnunk törvényeinek be­tartásáért szállnak síkra, ami egyben állami és mun­kásérdek is. Korom Mihály elvtárs, a MEDOSZ megyei titkára ar­ról beszélt, hogy csak ak­kor lehet eredményes a ter­melési tanácskozás, ha ezt műszaki konferencia meg. ha a dolgozók hatnak el a textilműveknez. Sándorfalva felé utazó tani- A nagy utasforgalomra való tókat szállítja majd az isko- tekintettel a jelenlegi ket Iákba. Így nem kell hajnal- helyett negyet allita­nak be. S valószínűleg — az utasok kérésére — hamaro­san egész nap közlekednek Dorozsmára buszok. A 10-es AKÖV nemcsak az autóbusz indulási idejét egyeztette az utasok kérésé­vel, hanem állandóan gyor­sítják a járatokat is. Az or­szágban Csongrád megyében a leggyorsabbak a buszok. Tavaly 32,7 kilométer volt az óránkénti átlagsebesség a távolsági helyközi autóbu­szoknál, idén már 33,2 kilo­méter. A pécsi buszok 26.1 kilométeres átlagsebességgel, a budapestiek 30,5 kilométe­res átlagsebességgel közle­kednek. A Csongrád megyei jó átlagot a tartózkodási idő csökkentésével, az utasok gyors le- és felszállításával, a postakezelés egyszerűsíté­sével érték el. Hozzájárul a javuló közle­kedéshez az is, hogy idén már kicserélik az utolsó négy Ikarusz 30-as kocsikat. Ezek a buszok mór 12—13 éve róják az utakat s már megértek a selejtezésre. Felméréseket végeztek a személyforgalmi osztály dol­gozói, hogy melyik kocsi­típus a legalkalmasabb ílze­ged közlekedésének lebonyo­lítására. Megszületett az eredmény: a gyorsjáratú 66­os 100 személyes farmotoros Ikaruszok és a csuklósok dolgozók felelősségérzete a szocialista építés tervei iránt. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ezenkívül még több kérdést tárgyalt, végül át­adták a „Szakszervezeti Országos élelmezéstudománp konferencia Csütörtökön az Országos szerek, ízesítők stb. —, va­Közegészségügyi Intézetben lamint a technológiai erede­háromnapos országos élelme- tű szennyeződések egészség­zéstudományi konferencia ügyi kihatásait vitatják meg. kezdődött, amelyen a ma- Külön foglalkoznak a nó­gyar szakembereken kívül vényvédelmi szerek haszná­tíz országból mintegy 40 ven- latával kapcsolatos élelme­dégtudós vesz részt A ta- zésegészségügyi kérdésékkel. nácskozáson az élelmisze- valamin' .a fém és műanyag , . , , . . csomagoloanyagókbol szar­rekhez adott kiegeszito anya- mazó szennyeződésekkel és a gok — festékek, konzerváló- sugárszennyeződéssel. Ismertetik a tsz-ekben a legjobb jövedelemelosztási formákat Csütörtökön délelőtt a termelőszövetkezetek jöve­delemelosztásának módszeredről és a tsz gazdák anyagi érdekeltségének fontosságáról, a bevételek arányos és jó elosztásáról tárgyalt a párt szegedi járási végrehajtó bi­zottsága. Török József, a pártbizottság első titkára ismer­tette a jövedelem elosztás gyakorlati tapasztalatait. Az előadást vita követte. A vitában felszólalt több meghívott szövetkezeti elnök: Tanács Imre, a röszkei Kossuth Tsz-ből. Busa Vilmos, a kisteleki Felszabadulás Tsz-ből, Nagy Sándor,a balástyai Móra Ferenc Tsz-ből, továbbá Glemba Pál, a szegedi járási tanács vb elnök­helyettese és mások. A végrehajtó bizottság határozata alapján néhány héten belül egy munkabizottság kiválasztja azokat a jö­vedelem-elosztási módszereket, melyeket a csütörtöki párt-vb a legjobbnak talált és ezek elterjesztésére a ter­melőszövetkezetek pártszervezeteiben széleskörű vitát kez­deményeztek. . Festek m október 30. DÍl-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents