Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-27 / 252. szám

DOLGOZNAK, tervesnek Mozaik a III. kerületi népfrontbizottság munkájáról — Dolgozunk, végezzük mindennapi munkánkat — mondta Sziládi Sándor, a III. kerületi Hazafias Népfront titkára, amikor tevékenységükről kérdeztük. Dolgoznak, terveznek. Munkájuk sokrétű, változatos. Lelkiismeretükre ván bízva, elvégzik-e vagy sem, hiszen szabad idejüket áldozzák fel. Meghallgatják a lakók véleményét, s a körzetekben működő háromtagú népfrontcsoport állandó kapcsolatot tart a tanácstagokkal. Amit elmondanak a lakók, panaszt, vagy kérést, ők tolmácsolják. Szerveznek, agitálnak, tanítanak. S eredményesen. Az emberek szívesen veszik tanácsaikat, elfogadják javaslataikat. Például, amikor a Pásztor, a Kisfaludy és a Móra utcát aszfaltozták, a lakók a népfront felhívására elvégezték az alapozási munkákat. Tavasszal a népfront bizottság körlevelének eredményeként 80 ezer forint társadalmi munkával „kivirágoztatták" a III. kerület utcáit, tereit. Fiatalokért és idősekért A társadalmi munka szervezése csak kis része feladataiknak. Segítik a gyámügyi hatóságot az ifjúság nevelésében. Aktivistáik esténként meglátogatják az örökbe fogadott gyerekeket, elbeszélgetnek a nevelőszülőkkel. Játékot visznek a kicsinyeknek. Azokkal a fiúkkal és lányokkal komolyabb dolgokról beszélnek, akiket szüleik már „érettnek" nyilvánítottak. Pálvölgyi Ferenc és Kovácsházi Lajos majd minden estéjét idegen lakásban, ismerős gyerekek között tölti. Van gondjuk az idősekre is. Békeanyagokat készítenek, melyekben feldolgozzák az aktuális politikai kérdéseket. Így eljuthat a békepolitika a nyugdíjasokhoz, betegekhez, a háztartásban dolgozó aszszonyokhoz is. S negyedévenként békegyűlésen beszélik meg az emberekkel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit Tanácsokat adnak és kapnak Húsz éve, hogy felszabadult Szeged, s megváltozott a városnak és népének élete. Erről a húsz évről beszéltek az ünnepi megemlékezéseken a III. kerületi népfront aktivistái is, a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Otthonában, Mihályteleken, Ságváritelepe- és Hattyastelepen. Ha családokhoz mennek látogatóba, akkor tanácsot kérnek és adnak. A beszélgetések után született az ötlet: téli estéket szerveznek a tszgazdáknak. Az Űj Elet Tszben és a Móra Ferenc Tszben, mikor lehull a hé és kevesebb lesz a munka, nyolc szakelőadásból álló mezőgazdasági akadémiát tartanak. Tizenhárom alkalommal politikai, művészeti, történeti témáról beszélnek. Már készül egy irodalmi est terve is. Könyvankétokkal, író—olvasó találkozókkal egészítik ki a tsz-parasztok téli művelődési programját. Lehetne még jobban is Az Új Élet Tsz két brigádja tagjainak — mivel nem Mihályteleken, hanem Alsóvároson laknak — 1 althelyükön tartanak előadásokat. S nem feledkeznek meg az öregekről sem. — S még jobb eredményeket is elérhetnénk, ha akcióbizottságaink valamennyi tagja teljes odaadással dolgozna. Mert lehetne még jobban is — mondja Sziládi Sándor. K. A. A Finn KP küldöttsége hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Hertta Kuusinen-nek, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével hétfőn finn pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság osztályvezetője fogadta. Népművelési képzés az egyetemen Felsőfokú oktatási intézményeinkben, a József Attila Tudományegyetemen is, a tanárszakosok számára évek óta tanítanak úgynevezett népművelési alapismereteket. Ez azonban a népművelésben mutatkozó szakemberhiány megoldásához kevés. Ezért néhány éve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen külön szak indult népművelési szakemberek képzésére. Más formában, de hasonló tartalommal és céllal az idén a szegedi tudományegyetemen is megkezdődött ez a képzés. Az oktatás speciális kollégiumokban folyik, heti két A nagyüzemi baromfinevelés mesterei 5 mihályteleW üj Élet Tsz-ben Szekszárdi György baromfitenyésztő agronómus vezetésével a 20 ezer férőhelyes központi fűtéses baromfiházban dolgozó asszonyok az utóbbi évek során a nagyüzemi csibenevelés igazi mestereivé léptek elő. Évről évre felülmúlják a munkában korábbi önmagukat. Érdekesen "•állanak erről a gazdaság termelési adatai. Tavaly egész évben 87 fezer 657 csirkét neveltek s 82 dekás átlagsúlyban értékesítették azokat. Egy kiló csirkehús előállításához 1963ban 3,72 kilogramm takarmányt használtak fel. Tavaly még igen magas volt az elhullási százalék is. Végül is 712 mázsa csirkéért kapott pénzt a közösség. Így is jövedelmezőnek bizonyult a munka. Az idei eredményeket azonban már össze sem lehet hasonlítani a tavalyiakkal. Idén az év első kilenc hónapjában 43 ezer 834 csirke hagyta el a központi nevelőt, tehát mintegy a fele a tavalyi egész évi állománynak. Ez a mennyiség mégis már 614 mázsát nyomott. 82 dekáról 1,12— 1,16 kilogrammra emelkedett a darabonkénti átlagsúly. Ugyanakkor egy kilóra számítva már csak 2,92 kilogramm takarmány fogyott Szekszárdi György precíz „csirkenaplójából'' az is kiderül, hogy a kisebb takarmányfogyasztás a nagyobb súlygyarapodás mellett komoly időnyereséghez is hozzájutott a gazdaság. A korábbi 70 napos nevelési periódus helyett most már 60— 61 nappal dolgoznak csupán. Egész évi bevételként eredetileg 1 millió 730 ezer forintot terveztek, ezzel szemben a kilenc hónap alatt 1 millió 760 ezer forint futott be a közös kasszába, s jelenleg is 15 ezer 200 csirke nevelkedik. lSz az állomány is megközelítően további félmillió forintot, jelent. A szaporodó jó és rossz tapasztalatok értékesítésével szüntelen tökéletesítik a munkát Felismerték például, hogy a parabolatükrös műanyák — bár nemrégen még a legkorszerűbb színvonalat képviselték — már elavultak. Sok áram kell az üzemeltetésükhöz s a célnak sem felelnek meg olyan jól, mint a melegvízzel fűtött műanyák. A két földszinti nagyteremből már évközben kidobták a régi berendezéseket Az új műanyák is a parabolatükör elve alapján működnek azzal ,a különbséggel, hogy a tükröződő hőenergiát nem villanyáram szolgáltatja, hanem a tükrök alá épített csőhálózat, melyben melegvíz áramlik. Ezek segítségével egyenletesebbé vált a termek hőmérséklete, s a fény sem bántja az állatokat Ezek a tények is meggyőző erővel bizonyítanak a nagyüzem mellett Lépésről lépésre olyan óriási tartalékok tárulnak fel a termelésben, melyeket előre alig számíthattunk ki, csak a becsületesen végzett szövetkezeti munka közben ismerhetjük fel azokat (Somogyi rté felv.) Képünk hátterében Jól láthatók a kívánt magasságba állitható melegvizes műanyák. F.zt az újítást n indon gazdaságban érdemes elterjeszteni, ahol intenzív nagyüzem, baromf.neveléssel foglalkoznak. órában, két éven keresztül. Az első három félévben megismerkednek a hallgatók művelődéspolitikánk fő kérdéseivel, a népművelési rendszer szervezeti felépítésével, a tudományos ismeretterjesztés feladataival és a népművelés néhány pedagógiai, pszichológiai vonatkozásával. S hogy gyakorlati ismereteket is szerezzenek, minden évben — téli időszakban — tíznapos gyakorlatra mennek a környező falvakba, s ott a művelődési otthonokban aktív népművelő munkát végeznek. A negyedik félévben választhatnak a könyvtárosi vagy a szak-ismeretterjesztési ágak között. Azok a bölcsészettudományi, természettudományi vagy jogtudományi karon tanulók vehetik fel ezt a szakot, akik saját szakukon már legalább négy félévet hallgattak. Jelenleg a három karról összesen 75— 80-an végzik ezt a speciális kollégiumot. Különösen nagy az érdeklődés a jogi kar részéről. A sikeres vizsga és az államvizsga letétele után az eredeti diplomájuk mellett külön oklevelet kapnak, mely különböző népművelési funkciók, esetleg másodállásban könyvtáros vagy tudományos ismeretterjesztő munkakör betöltésére jogosít. Jövőre végez az első ilyen jogász s tanár-népművelökből álló évfolyam. S ha a gyakorlat is igazolja ennek a módszernek a helyességét, hamarosan bevezetik ezt a fajta képzést az ország többi egyetemein is. Felhőszakadás SSomo-jybcíft Az utóbbi napok esőzései sok helyütt megduzzasztották a folyókat. Szombaton reggeltől hétfőig a Dráva vize Örtilos községnél, vagyis a Mura torkolatánál 190 centiméterrel emelkedett. Szentgotthárdnál két nap alatt majdnem három méterrel duzzadt meg a Rába, s Körmendnél csak fél méter választja el az 1925-ben mért 490 centiméteres maximumtól. Hétfőn délelőtt azonban már Szentgotthárdnál megkezdődött az apadás és hamarosan átterjedt a körmendi szakaszra is. A Duna és a Tisza vízállása közepes. Vasárnap az esti órákban váratlan felhőszakadás zúdult Somogy megyére. Negyedórán át dörgött, villámlott és a lehulló csapadék Kaposvárott pillanatok alatt hömpölygő folyammá változtatta az utcákat. A felhőszakadás az éjszakai órákban még két ízben visszatért. (MTI) árnyékokatükrön r ^•'azdasági építőmunkánk idei célját tömören, mdndannyiónk számára világosain jelölte meg tavaly december 5-i határozatában az MSZMP Központi Bizottsága. Ez útmutatás alapján a Csongrád megyei pártbizottság még ez év első napjaiban konkrétizálta a helyi tennivalókat. Ezt követően ránk várt a feladat megvalósítása* mindenkire egyénileg külön-külön, mindenkire a maga helyén, az üzemben, termelőszövetkezetekben, a munkás* élet valamennyi posztján. E párthatározat munkaprogramot adott vállalatainknak, termelőszövetkezeteinknek. Egyúttal iránytűt is, amellyel magabiztosan haladhatunk idei célkitűzéseink felé. A feladatok végrehajtását szinte minden szegedi üzemben az elején kezdték: tanácsot kértek a dolgozóktól, megkérdezték tőlük, hogy milyen akadályokat kellene sürgősen eltávolítani az üzemben, a gazdaságban a gördülékeny munka útjából. A vezetők kaptak is sok hasznos tanácsot, amelyek megvalósítása rájuk, az aktivistákra hárul, hogy valóban eltávolítsuk az ütemes termelés akadályait. Mit is mondott a megyei pártbizottság év elejei állásfoglalása? „a termelés mennyiségi növelése elsősorban az élelmiszeriparban kíván nagyobb erőfeszítéseket". A Szegeden túlsúlyban lévő könnyű- és élelmiszeripar termeléséinek növekedését a minisztériumok 6,2, illetve 5,6 százalékban jelölték meg. S mit tanácsoltak ennek megvan lósítására a munkások? Gondolják át újra a vezetők, az üzem és munkaszervezés tennivalóit, szervezzék meg jól a nyersanyagellátást. Volt. ahol azt kérték, újítsák fel az elavult szerszámokat, hozzák rendbe a munka- és egészségvédelmi berendezéseket stb. Pártszervezeteinkre várt az a feladat, hogy ösztönözzék az illetékes vezetőket e kérések megvalósítására, s ezzel biztosítsák a terv végrehajtásának teljes lendületét Ahol ezt megtették, erősítették a bizalmat és fellendítették az alkotó kedvet. A paprikafeldolgozó vállalatnál — a faiparban hozott intézkedések nyomán —, a dolgozók azt látták: minden egyes vezető velüik küzd a terv sikeres teljesítésében, úgyszólván kezükre jár annak érdekében, hogy eredményes legyen termelő munkájuk. Ezeken a helyeken a tervteljesítésért páratlan lendülettel* akarással küzdöttek. Ezt jelzik a tervteljesítés számai is. A paprikafeldolgozó vállalatnál az első félévi tervet 111 százalékra, a faipari üzemek pedig 107,1 százalékra teljesítették. Ezek a számok élénk tárják néhány özem termelésének tükrét, a párthatározat megvalósításáért végzett munka sikerét Olyan tükröt tartanak elénk, amely az eredményeket csillogtatja. Sajnos, ezt a fényes lapot Szegeden megtörik, tarkítják más üzemek gyenge teljesítmények A textilművekre például az idén 22 millió négyzetméter nyers szövet gyártása' hárult. Ebből az első félévben tervezett 9,2 millió négyzetméter helyett csak 8,5 millió négyzetmétert gyártottak. Az év végére várható mennyiség talán eléri a 17,5 millió négyzetmétert. A rostkikészftő vállalait újszegedi telepén közel 4 millió forintos a lemaradás. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat első 8 havi teljesítménye csak 97 százalék. Vajon lehetetlent kíván a terv, a párthatározat? Erre egy-két vállalat vagy iparág eredményeivel válaszolhatunk. Például a ruházati ipar az idén 8,3 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt évben, a termelékenység 9,3 százalékkal magasabb, mint tavaly és 2,5 százalékkal jobb az idei tervnél. Ez egyúttal azt is tanúsítja, hogy reália volt a megyei pártbizottság megállapítása: „A termelékenység növelésének nagy tartalékai vannak megyénkbenI*. Igen sok helyein ezek a tartalékok eddig kihasználatlanul maradtak, s nem érték el a termelékenység növekedésében tervezett szintet. Míg a faiparban az 1 főre jutó termelési értéktervet 106,4 százalékra teljesítették, a vasiparban a termelékenységi terv teljesítésében csak 94,8 százalékot értek el. Az élelmiszeriparban pedig az elmúlt év hasonló időszakához mérten 9,5 százalékkal alacsonyabb a termelékenység. Ezért nem árt, ha most, a negyedik negyedév termelési tanácskozásain erőteljesen szóvá teszik ezt is. De ne a régi formulával, hogy „értünk él eredményeket, de vannak még hibák", hainem elemezve ezeket a hibákat, azt is mondják meg, hol mit kell .tenni, hogy leküzdjék a nehézségeket, nehogy úgy járjunk most is, mint az év elején, amikor tanácsot kértünk a munkásoktól, meghallgattuk keléseiket, feljegyeztük a problémákat, s aztán minden maradt a régiben. • „Az ipar, az építőipar és a közlekedés idei feladatainak teljesítése megfontolt és késedelem nélküli intézkedéseket kíván". Ezt a megállapítást is a megyei pártbizottság határozatában olvashatjuk. Az év elején hangzottak el e szavak, s most az utolsó hónapokban ismételten és aláhúzottan kell hangsúlyoznunk, hiszen tennivalóink nem kisebbek. A problémák pedig sokkal élesebben jelentkeznek, mint az év első napjaiban. Ezek leküzdéséhez határozottabb vezetésre van szükség. Emlékezzünk csak, milyen feladatokat szabott meg ezzel kapcsolatban a megyei pártbizottság határozata? Lépjünk fel a munkafegyelem megjavítása érdekében, az egyes gazdasági vezetők szokásos ügyeskedése ellen, amellyel igazolni, magyarázni igyekeznek az indokolatlan lemaradást is. A termelési költségek között az anyagköltség és a bérköltség általában növekedett. A vasiparban például az anyagköltség 31,8 százalékkal, a bérköltség 16,6 százalékkal magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. Mint e felsorolás — amely korántsem teljes — tanúsítja, jócskán akad tennivaló a negyedik negyedévre. S ahány említett fogyatékosság, annyi tanulság az új esztendőre. Hiszen az év végi hajrában készítjük ismét elő a jövő évi terv eredményes teljesítését. A hibák leküzdésében csak akkor jutunk előbbre, ha feltárjuk gondjainkat, kellő következetességgel mérlegeljük az elvégzendő munkát: mit tudunk még ma megoldani, s mi az, amit csak holnap. Jövőnk, az életszínvonal további ala>kulása is nem kis mértékben attól függ, hogy a munkában milyen erőfeszítéseket teszünk, kitűzött céljaink eléréséért NAGY PÁL Kedd. 1964, október 27. Dtu-MAGYARORSZAG 3