Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

Új forma a tanárképzésben A szegedi főiskola kihelyezett tagozatai Szolnokon és Békéscsabán Szeptember óta főiskola működik Szolnokon és Békéscsabán: e két kisvárosban az új tanévben kezdte meg munkáját a Szegedi Tanárképző Főiskola úgynevezett kihelyezett tagozata. Gaál Gézával, a szegedi főiskola igazgató-helyettesével arról beszélgettünk, miért hoztál: létre e két új típusú oktatási intézményt, melyhez hasonló sehol nincs, továbbá miképpen dolgoznak ezek a tagozatok. Ideiglenesen — Az Alföldön — mondotta Gaál Géza — Szolnok és Békés megyében a legnagyobb a tanárhiány. E két megyében — főképpen a kis helyeken, a kis iskolákban — sokan tanítanak tanári, pedagógusi képesítés nélkül. Az égető tanárhiány csökkentésére'-szervezte meg idén nyáron a'.Művelődésügyi Minisztérium a két megye székhelyén, Szolnokon és Békéscsabán a szegedi főiskola kihelyezett tagozatait Mindkettő a megyék igényeinek kielégítését szolgálja: a végzett hallgatókat a két megye iskoláiban helyezik majd el. Létrehozásuk ideiglenes jellegű, addig működnek majd, amíg szükség lesz rájuk. Ha a tanárhiány,megszűnik, a tagozatokat is felszámoljuk. — AZ új tagozatok hallgatóinak képzése nem a levelező oktatás'keretében történik, hanem — legalábbis a külső formákat tekintve — ugyanolyan, mint a főiskola rendes, szegedi hallgatóié. Tehát nappali tagozatú. Különbségek azért természetesen mégis vannak. Mindenekelőtt a képzés kétszakaszos. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók a négyéves tanulmányi idő első felét nappali hallgatóként, a másik felét levelezőként végzik. Az első két év után részleges államvizsgát tesznek, szaktanítói képesítést kapnak. Ezután tanítani mennek, s közben — mint levelezők — befejezik tanulmányaikat, államvizsgáznak és megkapják tanári diplomájukat. A képzés rendje — A képzés kétszakos. Nappali hallgatóként az egyik, levelezőként a másik szaktárgy anyagát sajátítják el a hallgatók. Békéscsabán orosz nyelvet és matematikát, Szolnokon magyart és matematikát tanulnak. Az anyag mennyisége ugyananynyi, mint a nappali hallgatók esetében. Csak az elosztás más. Az első két évben a szaktárgyukon felül politikai gazdaságtant, filozófiát, logikát, általános és fejlődéslélektant, dialektikát, neveléselméletet, neveléstörténetet, iskolaszervezést és iskolaegészségtant is tanulnak a hallgatók. A gyakorló tanításokra a második évben kerül sor. Ügyhogy levelezőként már csak a szaktárgy és a tudományos szocializmus anyagát kell elsajátítaniok a jelölteknek. — A kihelyezett tagozatokon Szolnokon és Békés megye kiváló középiskolai tanárai, valamint a szarvasi felsőfokú óvónőképző és a jászberényi felsőfokú tanítóképző tanárai tanítanak. A főiskola igazgatósága és illetékes tanszékei igen szoros kapcsolatot tartanak velük. Szeptemberben a feladatokat az igazgatóság és a tanszékek képviselői együttesen megbeszélték a tagozatok tanáraival, azután többször meglátogatták őket, s megállapították, hogy Szolnokon és Békéscsabán is igen komoly, lelkiismeretes munka folyik. Kiváló feltételek — A Művelődésügyi Minisztérium és a két megye kiváló feltételeket biztosított a tagozatok munkájához. Békéscsabán egy általános iskola második emeletét, Szolnokon pedig a múzeum második emeletét kapta meg a tagozat hatvan-hatvan hallgatója. Ezenfelül minden olyan főiskolásnak, aki nem Szolnokon vagy Békéscsabán lakik — a hallgatók mintegy 70 százalékának — sikerült kollégiumi elhelyezést biztosítani. Egy hónapja működnék még csak a kihelyezett tagozatok. Reméljük, eredményesen járulnak hozzá annak a célnak az eléréséhez, amiért létrehozták, megszervezték őket: a tanárhiány csökkentéséhez. Automata „kavicsgyarat" kapunk a Szovjetuniótól Újjáválasztották a KISZ alapszervezeti vezetőségeit Országszerte megválasztották a KISZ alapszervezetei vezetőségeit. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságánál elmondották az MTI munkatársának, hogy a több mint 21 000 taggyűlésen mintegy 780 000 fiatal vett részt. A beszámolók és az ezeket követő véleménycserék sokoldalú képet adtak az elmúlt időszak munkájáról, s nemcsak az ifjúsági szövetség életével, szervezeti kérdéseivel foglalkoztak, hanem felölelték életünk úgyszólván valamennyi területét. Az eseménysorozaton mintegy 80 000 ifjú kommunista mondta el gondolatait, tolmácsolta kéréseit és terjesztette elő javaslatait a következő hónapok, évek munkájának, az ifjúsági szövetség életének gazdagítására. örvendetes tapasztalata az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések sorozatának, hogy a KISZ-isták szerte az országban hasznos, jól mérhető és értékelhető vállalásokat tesznek az ipar, a mezőgazdaság különböző feladatainak megoldására, s az önkéntes kötelezetIségeket úgyszólván kivétel nélkül teljesítik is. A 21 000 taggyűlésen mintegy 120 000 fiatalt választották be az alapszervezeti vezetőségekbe a KISZ-isták. Az alapszervezeti taggyűlések után, ezekben a napokban — november 15-ig — a járási, városi és kerületi küldöttértekezletekkel folytatódik az eseménysorozat, majd november 10-e és 25-e között tartják a megyei és a budapesti küldöttértekezleteket. (MTI) Szebb családi otthonokat Kétnapos országos kislakást építési tanácskozást tartottal! Salgótarjánban az acélára^ gyár művelődési házában. A szombaton zárult tanácskozáson építészeti szakembereken, építőművészeken kívül ott voltak az Országos Tenté hivatal, az Építésügyi Minist térium és a megyék, a megyei jogú városok tanácsainak építészeti szakemberei. Megállapították, hogy ép& tészetileg sokat haladt előre a kislakásépítés, azonban az eddigieknél szebb családi házakat kell építeni. Többen is szóvátették, hogy néhány tere vező csak üzletet lát a magánerőből épülő kislakás tere vezésében nem veszi figyelembe a község vagy a város távlati, rendezési tervét. Sok szó esett a kétszintes lakások építésének térhódításáról* ezek előnyeiről, kulturáltabb formájáról. (MTI) A kijevi Lenínszikaja Kuznyica Hajógyárban, elkészült & a magyar szakértők átvették azt a szovjet óriás kotróhajót, amely a dunai kavicstermelés jelentős nöevelésével segíti majd a hazai építő- és betooielemgyártó ipar anyagellátását Az új hajó valóságos automata kavicsgyár* amelynek önműködő és távvezérlésű berendezéseit a parancsnoki híd műszerasztalán gombnyomással irányítja a kotrómester. A nagy kotró óránként 300 köbméter kavicsot emel ki a folyó medréből, vagyis majdnem kétszer annyi anyagot termel, mint általában a régi hazai berendezések. Az új hajó nemcsak a termelési, hanem a munkakörülmények javításához is jelentősen hozzájá,ruL Hideg-meleg vízzel, mosdóval ellátott egy és kétszemélyes kényelmes kabinokat, fürdőszobát, továbbá televízióval és rádióival felszerelt társalgót és étkezőt kapnak a hajón dolgozók. A korszerű kavicsgyár saját „lábán" jön Magyarországra. Több ezer kilométeres víziúton, a Dnyeperen, a Fekete-tengeren és a Dunáre úszik majd Budapestig. Az indulással azonban meg kell várni a tavaszi; nehogy esetleg jégzajlás kényszerítse veszélyes veszteglésre az értékes alkotást. Az új kotró segítségével a jövő évben már mintegy 300 000 köbméterrel több elsőosztályú folyami kavicsot kapnak az építők, mint az idén. Ez a hajó lesz a magyar Duna-szakasz második automata kotrója. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Folyószabályozási és Kavicskotró Vállalat távlati tervei alapján nemsokárai a régi dunai kotróhajókat újakkal váltják fel. (MTI) Szerelmi bájital Egyszerű, tiszta, világos előadásban mutatta be pénteken este a Szegedi Nemzeti Színház operaegyüttese Donizetti bájos vígoperáját, a Szerelmi bájitalt. A rendező Versényi Ida és Szalatsy István, a produkció karmestere nem komplikálta túl sem a művet, sem a színrevitel feladatait. Nem igyekeztek „portalanítani"* „korszerűsíteni" a kis remekművet, s ez több szempontból is szerencsés volt, főképpen természetesen azért, mert Donizetti műve erre egyáltalán nem szorul rá. Nem mintha nem látnánk át a cselekménybonyolítás naivságain, nem mintha a zene valami sosemhallott újszerűséggel lenyűgözne, nem mintha a mondanivaló túlságosan eredeti vagy feltűnően mély és tömör lenne. Erről szó sincs. Mégis van valami elbűvölő ebben a műben. Báj, kedvesség, kellem, könnyed elegáncia* csipkelődő gúny, elnéző humor, főképpen pedig nagyszerű muzsika, romantikusan áradó dallamokkal, és határozott, jellemző erővel. Egyszóval csupa olyan dolog, amelynek hatása alól még a mai, sokat látott és Donizetti vigoperája í a Szegedi Nemzeti Színházban BERDAL VALÉRIA ÉS RÉTI CSABA nem a földből kinőtt két hosszú ab> ca. Mondhatnánk a „kertes házak utcája". Az egyik Egressy Béni, a másik Bíaha Lujza nevét viseli. Végig csupa-csupa új, rendkívül hangulatos, friss, színes vakolású ház, mindcgvike négy család részére. Két éve itt még csupán úttalan utak voltak. Ma családok százai lakják, többnyire olyanok, akik más városból jöttek ide, az iparosodó Szeged kenyere vonzotta őket. Aztán itt leltek csínos otthonra: befizettek 44 ezer forintot, s utána 28 éven át kamatokkal egvütt általában havi 450 forintot kell fizetniök. Övék a ház egynegyede, szép komfortos lakással, kerttel, s ha kell garázzsal is. Ezt már Haris Jánosné beszélte el* akihez csak úgy találomra bekopogtattunk. Szíves volt a fogadtatás, pedig nem a legvendégfogadóbb időben érkeztünk. Az előző napi lakodalom fáradalmait pihente volna. A lánya ment férjhez Az ifjú pár a kábelgyárban dolgozik. Mint mondta, „nem volt nagy lakodalom". LegfeLjebbb úgy hetvenen voltak! I I nincs manapság Csakugyan | ebben semmi rend_ kívüli, de ahcgy beszélgetünk, mégis szóba kerül a régi élet, a régi alsóvárosi vályogház, meg a még korábbi, a gyermekkori, a volt szülői ház az egykori Somogyi, a mai Petőfitelepen. A földes szoba, vizes falak. Apja a kaptafaüzemben dolgozott. De hiába gürcölt, sohasem volt elég az öt gyerekre, s a vityiló után egyre csak a Csongrádi Takarékba kellett hordani a pénzt De nem ám a ház áráért — az sohasem akart Jbgyni —, hanem csak a kamatokét — Mondtam is mindig a gyerekeknek, amikor válogattak kisebb korukban, hogy nem is tudjátok, mint éltünk régen. Nemhogy hús, de elég kenyér sem volt mindannyiunknak. — S akkor fölébredt, anyuka! — feleseltek egyszer vissza. — Föl ám, de csak 45-ben, gyerekeim! — válaszoltam nekik. A szám: 45, vagyis 1945 jelzi az jfri életet másoknál is itt* a dolgozó emberek között Megtanulják a fiatalok, az idősebbek pedig élénken emlékeznek, hogy a bénult, letiport földön hogyan indult új vérkeringés. A kommunisták álltak a munka élvonalába, de nyomban hívtak mindenki mást is. aki segíteni akart, dolgozni, új országot teremteni kívánt. Itt, Szegeden már 1945 októberében megalakult az első kommunista pártszervezet, itt jött létre az ország első üzemi tanácsa, a későbbi üzemi bizottságok elődje, s innen röppentette föl programját az ugyancsak itt megszerveződött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Itt alakult meg az ifjúság első demokratikus szervezete, a MaDISZ, s hívta harcba az új társadalmi rendért, a fasiszták fegyveres kiűzéséért a fiatalságot. Ismert dolgok ezek ma már, mégis jóleső rájuk emlékezni. A körülmények hozták magukkal, de melengető a szegedi szívnek, hogy itt születhetett meg sokminden, mely később az egész ország rendjének alapjaiul szolgált. Ma már mindez csaknem történelem. S nem tudom, hogy csak szegedi sajátosság-e, vagy másutt is így van, de mindenesetre a szegediek alfélé türelmetlenkedők. Kellene még több lakás, még több ipari beruházás, még több kulturális létesítmény, még több... — így sorolgatjál:. Pedig imponálóak a húsz év adatai. Hallhattuk Győri Imre elvtárs ünnepi beszédéből is a felszabadulási esten a színházban. S lapozgathatunk a városi tanácsnál most összeállított statisztikai füzetben is. Meggyőző számokkal találkozunk. Egy beszélgetés alkalmával csak úgy találomra mutatott rá néhányra dr. Biczó György elvtárs, a városi tanács vbelnöke. Megmutatta, hogy 1929—1933 közötti öt évben Szegeden 970 lakás épült, az elmúlt öt évben viszont 3799. A háztartási gázfogyasztók száma 1943-ban 3642 volt, ma tízezer és még ötezren használnak propán-bután palackot. Az utolsó békeévben, 1938-ban naponta 9647 köbméter vízzel látták el a várost, ma csaknem harmincezerrel. Kiragadott számok ezek? Igen, mint ahogyan Szegedet, mint iskolavárost illetően az is, hogy az t038--as 1280 egyetemi és főiskolai hallgatóval szemben ma, a levelező hallgatókat is számítva, nyolcezernél többen tanulnak felsőfokú intézményben, s 93 százalékuk részesül állami támogatásban. Kiragadott, de jelemző adatok. — Ez a város most él igazán — mondta maga is ez adatok hatása alatti lelkesedéssel Biczó elvtárs. Pedig ő ismeri, s nem is hallgatja el a gondokat sem. Nem megy még minden simán, sok a felületesség, a hanyagság is. Jó lenne még több beruházás, mégt több juttatás. De Szeged sem szakíthatja ki magát az országos lehetőségekből. E helyett inkább segít magán, ahol tud. — Hogyan segít? — ismétli a kérdést. — A becsületes termelés mellett társadalmi munkákkal. Amikör a tanácsi demokrácia szélesítését állítottuk tevékenységünk középpontjába, akkor egyúttal a lakosság nagyobb támogatására is gondoltunk. Ügy érzem, eddig is és ezután sem hiába. Csak az újszegedi park rendezésében, a vidám park alapjainak megteremtésében tízezer szegedi vett részt. Köszönet érte. Ugyanúgy sorolhatnánk a város fejlődése érdekében a járdaépítéseket, s más legkülönfélébb segítségeket, amelyekre a jövőben is számítunk. Az a jó, hogy ezek a „türelmetlenek" többnyire igazán szeretik városunkat. Ezt bizonyítják azok a kis arany-, ezüst- és bronzjelvények is., amelyek egyre több ember kabáthajtókáját díszítik. A társadalmi munkában kitűnteknek adja a tanács. Nekik, az ilyen embereknek köszönhető, hogy az ünnepnek most is tartalma volt, A húsz év nem hiába telt el. Kedves folyónkon, a szeszélyes, jó öreg Tiszán, a híd alatt sok víz csorgott le e közben. Még szerencse, hogy ma nem akadnak az egykori Zombary uramhoz hasonló városatyák, akik a Tiszába kívánnák hajigálni kalapjukat egy-egy új létesítményünk megszületésével. Mert bizony, ha így lenne, maholnap a hazai kalapgyárak nem győznék Szegedre küldözgetni portékájukat... LÖKÖS ZOLTÁN nagyon edzett színházi néző sem tudja kivonni magát. S ha okos: nem is akarja. A mű és előadása kétórás kellemes szórakozást nyújt, értelmetlenség lenne ezt szőrszsálhascgató szempontokkal elutasítani magunktól. Annál inkább, mert minden könnyedsége ellenére sem felületes és igénytelen mű ez. Mást ne mondjunk, dallamai nemcsak egyszerűen áradóak és karakterisztikusak, hanem meglepően sok modern vonás is van bennük. Gondoljunk csak arra, ahogyan Donizetti egyes alakjait, például Dulcamarat, a csodaorvost és néhol Belccre-t, a káplárt jellemzi. Mennyi groteszk vonás van ebben a jellemzésben! Groteszk, tehát olyasmi, amelyről sokan azt hiszik, hogy csak a modern zene találta fel. A szegedi előadás hatásosságának egyik oka feltétlenül abban rejlik,, hogy ezeket a modern hangvételhez közelálló részeket mindig és mindenütt megfelelően hangsúlyozza. A rendező és karmester helyes koncepciójának megfelelően a szereplő művészek játéka sem igyekszik — a librettóhoz és a zenéhez képest — elmélyíteni, súlyosabbá tenni az egyes figurákat. Jellemző erre Sinkó György csodadoktora, a színészi játék és az énekszólam tolmácsolása tekintetében egyaránt az előadás egyik legsikerültebb szerepformálása. Sokszínű alakítás ez, nem akar minden áron leleplezni. A művész még attól sem fél, hogy a figura nem egyszer szeretetre méltóvá válik. A hatás, a mondanivaló azonban e tarkaság ellenére is mindenképpen egyértelmű, ha tetszik elítélő. Adma szerepét Bordái Valéria énekelte. Szólamformálása kifejező, árnyalt, jól közvetíti a hangulatokat és a színészi játék szempontjából is kiemelkedő. Amit csinál, szinte egy prózai színész teljesítményével mérhető. Nemorinót Réti Csaba formálta meg. Az első percek elfogódottságát nem számítva, azt hisszük, a fiatal művész produkciója általában méltó volt a szép szerephez. Néhány helyen ugyan éreztünk tolmácsolásában bizonyosfokú nehézkességet, de második felvonásbeli románcát már felszabadultan, szárnyalóan énekelte és teljesen megérdemelten kapta a tapsokat. Belcore szerepében Szabady Istvánt láttuk. Sok színnel és erővel, az olasz bel canto stílusát hűen kifejezve és közvetítve énekelt. Gíanetta rövid szerepét Mére Ottila játszotta. Szólamát igényesen, minden apró részlet jelentésére ügyelve formálta meg. Az operában nagy szereped: játszik a kórus. Szalay Miklós karigazgató érdeme, hogy az együttes az előadás legjobb szereplőinek produkciójához hasonló színvonalon szolgálta a mű hangulatvilágának felkeltését és a mondanivaló kibontását. A kellemesen ható táncokat dr. Báróthy Zoltánné tervezte ás tanította be. A romantikus mű előadásához Székely László modern ihletésű díszleteket tervezett. Több az egyszerű jelzésnél, de a konvencionális megoldásoktól mégis jelentősen eltér. S ennek ellenére — vagy talán éppen ezért — nemcsak, hogy jól illett a romantikus műhöz és előadásához, hanem kiemelkedő része volt a produkció hangulatvilágának megteremtésében. Ökrös László ftMfewB.. *«*-$!£!ber S