Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-24 / 250. szám

Sürget a rizs és a cukorrépa betakarítása A Földművelésügyi Mi­nisztériumban pénteken Izinger Pál növénytermesz­tési főigazgató tájékoztatta a sajtó képviselőit az őszi be­takarítás és szántás-vetés helyzetéről. Elmondotta töb­bek között, hogy a legutóbbi hetek zömmel csapadékos, kedvezőtlen időjárása elle­nére a betakarítás és a ta­lajelőkészítés eddigi ered­ményei nagyjából megfelel­nek az időszak normáinak. A rizstermés 94,5 százalékát takarították be október 20­ig, s csupán Csongrád és Szabolcs-Szatmár megyében vár még betakarításra a rizs­termés 30—40 százaléka. Be­fejezés előtt tartanak — a kukorica kivételével — a kapásnövények betakarítá­sával is. A cukorrépa 231 000 holdnyi összterületéből 134 000 hold termése került prizmákba, illetve feldolgo­zásra a gyárakba. Nagyobb elmaradás mutatkozik e te­kintetben Csongrád, Hajdú­Bihar, Szolnok és Békés megyében, a napraforgó be­takarításával 87,5 százalék­nál tartanak országosan. A javító, szolgáltató ipar és a lakosság Novemberben békekölcsön-húzás Az Országos Takarékpénz­tár egy hónap múlva ren­dezi meg az idei utolsó ál­lamkölcsön sorsolásokat. No­vember 23-án, hétfőn és 24­én, kedden Budapesten tart­ják a II., a III. és a IV. Bé­kekölcsön 1964. második fél­évi húzásait A II. Békekölcsönből 100 200 kötvényre 29,2 millió forint jut. A III. Békeköl­csönből 357 000 kötvényre 65,7 millió forintot, a IV. Békekölcsönből pedig 218 000 kötvényre 34,1 millió forin­tot sorsolnak ki. A kétnapos húzáson a há­rom békekölcsönből összesen 675 200 kötvényre mintegy ti 9 millió forintot kapnak nyeremény és törlesztés for­májában a kötvény tulajdo­nosok. (MTI) A tanácsi helyiipar szol­gáltató. javító tevékenysége szorosan kapcsolódik a la­kosság ellátásához Nem kö­zömbös tehát, hogy a sze­gedi vállalatok jól látják-e el féladatukat, vagy 6em. Fejlődésüket is a lakosság igényeinek kielégítése hatá­rozza meg. A Fémfeldolgo­zó és Finommechanikai Vál­lalat 7, a Fodrász Vállalat 8. a Patyolat, valamint a Férfi és Női Divatszabóság 6—6 részlegével áll a lakosság rendelkezésére. Ez a háló­zat természetesen fokozato­san tovább fejlődik a kö­vetkező években. „Eltűnt" alkatrészek Korábban voltak panaszok a lakosság körében a tanácsi ipar szolgáltató, javító tevé­kenységére. Vannak-e ma is ilyen panaszok, s általában mivel kapcsolatban? Zombori János, a városi tanács ipari osztályának ve­zetője elmondotta, hogy a ma előforduló panaszok szá­ma távolról sem annyi, mint volt. mielőtt ezeknek a vál­lalatoknak szolgáltató, javító tevékenységét korszerűsítet­ték, szélesebb alapra helyez­ték. Minden új háztartási gép, új típusú kis- és nagy­motorkerékpár megismerésé­hez idő kell. Speciális javí­tásukra új szakembereket kell kiképezni, hogy a hi­baforrásokat azonnal fel is­méi'jék stb. — Nagyobb probléma ma is, hogy különböző fontos, alapjában véve azonban fil­léres értékű alkatrészek időnként eltűnnek — hang­súlyozta Zombori János. Rögtön példával is szolgált. A KISZÖV-nék a városi ta­nács ipari osztályára írt pa­naszleveléből olvasott fel. Eszerint a közelmúltban a Pannónia motorkerékpár ja­vításához nem volt lámpa, tank, vezérműlánc. megmun­kált dugattyú. Továbbá hi­ánycikk volt különböző biz­tonsági zár, bizonyos méretű golyóscsapágy, hanglemezját­szó kar, többféle kondenzá­tor, infraizzó stb. Ugyanígy mosógéphez nem volt ékszíj, tárcsa, szimeringgyűrű, to­vábbá tűzhelyre főzőlap, va­salónyél stb. — Az újabb gyártmányok kibocsátásával még mindig nem tart lépést az alkatrész­gyártás — tette hozzá Zom­bori János, majd így foly­tatta: — Az összhangban ezután is lehetnek hibák. Előfordul, hogy már nem gyártott tí­pusú háztartási géphez, mo­Társadalmi tanácsok alakulnak a könyvtárak mellett Pénteken du. ült össze a könyvbarát-mozgalcm szegedi akcióbizottsága. Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront szegedi titkára üdvözölte a megjelenteket. Ezután Kovács Miklós, az akcióbizottság el­nöke vitaindító előadásában vázolta a bizottság előtt álló legújabb feladatokat. Azt, hogy a könyvtári élet eleve­nebbé tétele és az olvasók tá­borának növelése érdekében létre kell hozni az úgyneve­zett társadalmi tanácsot, amely magukból az olvasók­ból, s a különböző társadalmi szervek képviselőiből áll, s amelynek az a funkciója, hogy bizonyos térületeken se­gítse a könyvtárosok munká­ját, s hogy az olvasók kíván­ságát, vélemánvét, kéréseit tolmácsolja a hivatalos fóru­mokhoz. A jövendő társadalmi ta­nács feladatairól és összetéte­léi-öl hozott határozatban egy­öntetű volt a bizottság véle­ménye. Csak a szervezeti fel­építés kérdése körül alakult ki vita. A központi kérdés az volt: ez a felállítandó társa­dalmi tanács egy központi, vagy több körzetenként mű­ködő. helyi szervből álljon-e. Az élénk vitát végül az a mindkét fél részére megnyug­tató határozat zárta le: a na­gyobb fiókkönyvtárak mellett megszervezik a helyi társa­dalmi tanácsot, s ezek a ta­nácsok — népességükhöz mérten — egy-két embert de­legálnak a központi tanácsba. Második napirendi pont­ként vitára bocsátották a könyvbarát akcióbizottság jövő évi tervét. Épül Mórahalom fürdője torokhoz nincs alkatrész azért sem, mert a kereske­delem csak hozzávetőleges pontossággal tolmácsolta a gyártó céghez a lakosság igényét, hogy mire van szük­sége. Miért sokáig? Egyes esetekben a KISZÖV panaszához hasonlóak a ta­nácsi szolgáltató vállalatok problémái is az alkatrészek­kel kapcsolatban. Emiatt is megnő a javítások munka­idő-tartama. s a várakozás miatt jogosan türelmetlen a javíttató. Az alkatrészek hiánya, to­vábbá a rendelések számá­nak csökkenése miatt várha­tóan évi tervteljesítése alatt marad például a Fémfeldol­gozó és Finommechanikai Vállalat. Ezt ugyan az is magyarázza, hogy a javítási szolgálat ma már erősen megoszlik a GELKA. a ktsz­ék és a tanácsi szolgáltató vállalatok között. Ne az utolsó pillanatban! Van azonban olyan jelen­ség is, hogy sokan akkor ja­víttatnak csak. amikor kü­lönben is erős a szezon. A télen elromlott hűtőszek­rényt például nyáron viszik javíttatni, mert addig nem volt rá szükség. Az ősszel el­romlott kis- vagy nagymo­torkerékpárt előbb áttelelte­tik a fáskamrában, garázs­ban, majd tavasszal rohan­nak vele, hogy azonnal ve­gyék munkába. Az elromlott mosógépet csak az újabb nagymosás előtt 1—2 nappal viszik javításra, amit ter­mészetesen azonnal és soron kívül kérnek. Mindezek kellő előrelátásL sal megszüntethetők. A ja­vító-szolgáltató vállalatok munkáját különben is nehe­zítik objektív tényezők, mint esetenként a hiányzó alkat­részek. A lakosság tehát se­gítse a vállalatok munkáját azzal, hogy a javítanivalóval ne az utolsó pillanatban ke­resse fel a különböző részle­geket. L. F. Automata irányítja a forgalmat az Anna-kiítnál Tegnap ismét a villany­rendőr irányította a forgal­mat Szegeden az Anna-kút­nál. A járókelőknek feltűnt, hogy a rendőr részére épí­tett fülke üres volt. Később megtudtuk, hogy technikai szerkezet helyettesítette a rendőrt Kovács Győző, a Magyar Tudományos Akadémia szá­mítástechnika központjának osztályvezetője és Muszka Dániel, a József Attila Tu­dományegyetem kibernetikai laboratóriumának adjunktu­sa Szabó József okleveles közlekedési mérnök közre­működésével új rendszerű közlekedést irányító automa­tát készítettek. A találmányt a tudományos kutatók a szegedi tanácsnak ajánlot­ták feL Az új gépezetet tegnap szerelték fel az Anna-kút­hoz. Kovács Győző és Musz­ka Dániel elmondták, hogy az automata készítésénél a matematikai logikát alkal-' mázták. A berendezés gyor­san, megbízhatóan irányítja a forgalmat. Mielőtt a be­rendezést felszerelték volna, forgalomszámlálást végeztek. Ennek .eredményeként a ku­tatók megállapították, hogy a Kossuth Lajos sugárúton lényegesen nagyobb a for­galom, mint a Lenin kör­úton. Ezért az automata 55 másodpercig ad szabad utat a Kossuth Lajos sugárúton közlekedő gépkocsiknak és gyalogosoknak, a Lenin kör­út felé pedig 35 másod­percig szabad az út. Az automata készítői a berendezés előnyéről szólva elmondták, hogy eddigi szá­mításaik szerint a forgalom­ban levő automatáknál lé­nyegesen olcsóbb, s egysze­rűbb a most alkalmazott, és igen széles körben alkal­mazható. Kiváló szolgálatot tehet a zavartalan forgalom lebonyolítása érdekében az útépítéseknél, útjavításoknál is. Egyelőre próbaként üze­meltetik a forgalmat irányí­tó automatát, s később mó­dosítják, ahogy a követel­mény kívánja. Az elképzelé­sek szerint a gyors és biz­tonságos közlekedés érdeké­ben Szeged valamennyi for­galmasabb pontján alkal­mazzák majd. fi nők a közéletben N em ritka dolog ma­napság, hógy külföld­ről érkező látogató­ink meghökkennek, elcso­dálkoznak rendszerünk ered­ményein. Az elismerésüket kiváltó tények közt szinte valamennyien kiemelik a magyar asszonyok, lányok nagy közéleti aktivitását, tár­sadalmi szerepét. Évek hosszú során át hoz­zászoktunk ahhoz a helyte­len nézőponthoz, hogy a nők közéleti szereplését pusztán azzal a mércével mérjük, hány nő van a kormányban vagy esetleg a parlament­ben. És ha a számot nem találtuk kielégítőnek, mind­járt messzemenő következ­tetéseket vontunk le az egyenjogúságról. Holott mennyivel jobban bizonyítja az egyenjogúság érvényesü­lését a nők több százezres tömege a közélet különböző fórumain, mint mondjuk — eggyel több miniszter nő a kormányban. A lényeg ugyanis az, hogy nálunk megszűntek azok a korlátok, amelyek gátat szabtak a nők fejlődésének, előbbre jutásának, útját áll­ták annak, hogy a nők be­leszóljanak az ország dol­gaiba, helyet foglaljanak a gazdasági, a politikai, a kulturális élet minden terü­letén. Nemcsak, hogy meg­szűntek a korlátok, hanem olyan törvények, rendelke­zések születtek, amelyek biztosítják a nőknek a fér­fiakkal egyenlő jogokat, meg­nyitják előttük az útat a munkához, a tanuláshoz, az érvényesüléshez. I^r agyon sok tény tanú­ja sítja, hogy a nők él­nek is ezekkel a tör­vény adta lehetőségekkel. A valóban sokatmondó számok, adatok sem bizonyítanának annyit, mint az a látszatra talán szerény, de rendkívül fontos munka, amit a köz­élet kisebb-nagyobb poszt­jain kifejtenek. Hivatkoz­zunk csupán azokra, akik a tömegszervezetek, szakszer­vezetek vagy a tanácsok aktivistáiként intézik mun­katársaik ügyes-bajos dol­gait s akik a fárasztó napi munka után saját család­juk, háztartásuk gondjai mellett is vállalják a köz­ügyek intézését. Beszéljünk azokról, akik társadalmi vagy népi ellenőrként, bíró­sági ülnökként, vagy a lakó­bizottságban fáradoznak a közszellem formálásán, a la­kosságot foglalkoztató ki­sebb-nagyobb hibák, visszás­ságok megszüntetésén. Szól­junk arról a nagyon hasznos közéleti munkáról is, amit a szülői munkaközösségben fejtenek ki a jövő, az ifjú­idé s tova egy év óta dol­goznak az építők Mórahalom főterén, azonban kezük alatt az ezernyi állvány közül még csak most kezdenek kibonta­kozni az új termálvizes gyógyfürdő modern, szép épü­letei. Csamangó Ferenc, az építkezés vezetője mondotta el: — Ez a fürdő —, mely Be­szédes Kornél Ybl-díjas sze­gedi építészmérnök egv edi terve alapján készül —, a ma­ga nemében országosan is páratlan lesz. Láthatóan a modern építőművészet vala­mennyi jegyét magán viseli. A főépületben — melyet ké­pünkön is láthatóan ma még kívül, belül sűrű állvány­erdő takar — kádfürdők, súly­fürdő-medencék, nagyobb ter­málvizes medence is lesz. Továbbá helyet kapott az épületen belül öt napozóud- egészségesek is kén'elemre var, számos pihenő- és kul- találnak. A nagy, kereszt túrhelyiség, melyekben a gyó- alakú épület belső oldalán gyúlni vágyó betegek és az 50x50 méter nagyságú szabad­téri melegvizes strandfürdőt is építenek. Az új fürdőt terv szerint jövő. áprilisban adják át rendeltetésének. ság érdekében. Vajon nem mondhatjuk-e erről a sok­rétű tevékenységről, hogy fontos, nélkülözhetetlen té­nyezője a mindennapi élet­nek, az ország fejlődésének? A kívülállók csodálata ar­ra figyelmeztet, hogy becsül­jük, értékeljük az eddiginél többre a nők ilyesfajta köz­életi szereplését is. Termé­szetesen ez nem jelentheti azt, hogy elégedjünk is meg vele. Törvényeink, rendele­teink még sokkal nagyobb fejlődéshez nyitnak utat. Még sokat kell tennünk azért, hogy ez az út egyen­letesebb, simább legyen s kitérők nélkül lehessen raj­ta célba jutni. A közéleti tevékenység azt követeli például a nők­től, hogy szakmailag és po­litikailag képezzék magukat, tájékozottak legyenek akár a népgazdaság fejlődését érintő, akár pedagógiai, er­kölcsi problémákban, legye­nek tisztában a nemzetközi helyzet legaktuálisabb kér­déseivel. Időt kell szoríta­niok tehát a kereső foglal­kozással vagy háztartási el­foglaltsággal — esetleg mindkettővel járó — munka mellett a tanulásra is* S zorosan összefügg ez­zel a háztartással, gyermekgondozással töltött idő lerövidítése. Kü­lönböző statisztikák és fel­mérések tanúsítják, hogy az asszonyok szabadidejük igen nagy részét kénytelenek be­vásárlással, főzéssel, taka­rítással, mosással, tehát fá­rasztó háztartási munkával eltölteni. Mennyivel hasz­nosabban lehetne ezt a sza­bad időt kamatoztatni akár tanulás, akár közéleti tevé­kenység céljára. További in­tézkedésekkel, nem utolsó sorban az üzlethálózat fej­lesztésével, a nyitvatartási idő ésszerű megválasztásá­val, az eddiginél olcsóbb készétel- és Mirelit-áruk. tö­meges forgalombahozatalá­val lehet és kel tovább ja­vítani a nők helyzetén. Nehezebb probléma a gyermekintézmények — óvo­dák, bölcsődék — hálózatá­nak bővítése, ami pedig lé­nyeges előfeltétele a nők fo­kozott közéleti tevékenysé­gének. Anyagi erőforrásaink korlátozottsága e tekintetben nem tesz lehetővé olyan fej­lesztést, mint amire szük­ség lenne. Mégis, érdemes szóvátenni, hogy — különö­sen vidéken — helyi erőfor­rásokból, a községfejlesztési alapból többet áldozhatná­nak erre a célra, még eset­leg a kulturális költségek, beruházások rovására is. És amikor gyermekintézmé­nyekről van szó, nem kell mindjárt a lehető legmo­dernebb, legfényűzőbb meg­oldásokra gondolni, hanem abból kiindulni, hogy a nők számára könnyebbséget je­lent, ha elfoglaltságuk ideje alatt megfelelő helyen, jó kezekben tudják gyermekei­ket. S említsük meg végül a fokozott közéleti szereplés szubjektív akadályát, az em­berekben még erősen élő előítéleteket. Nemcsak a férfiak, hanem a nők előíté­leteiről is szó van. A női egyenjogúság teljes megva­lósítása nem férfiellenes harc, mint azt sokan gondol­ják, hanem harc az előítéle­tek, a maradiság, a régi életformákat megkövesítő konzervatizmus ellen. SÖTÉR EDIT függetlenné \ált Zambia Dobi István távirata Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Kenneth Kaun­dát, Zambia — korábban Észak-Rhodézia — köztársa­ság elnökét Zambia függet­lenné válása és köztársaság­gá kikiáltása alkalmából. S^wháJL 1064. oXUíbeí il, DÉL-M A GYáRQRSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents