Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-23 / 249. szám

Szegedre is „százleveles"-mozgalmat! ,/százleveles mozgalom" a alatt hármat tud összegyűj­neve — jutalomlevelet oszt teni a harmadikért 500 fo­szét a gyáregységek dolgozói rintot kap. Aki pedig egy között. A jutalomlevél szö- év alatt 8 ilyen elismerő le­részesítem. Mun- vegezése hasonló, mint az velet kap, a nyolcadikért már elismerése mellett újszegedié, az igazgató meg- 2 ezer forintot vehet fel a is ért­hető, hogy olyan kezdemé­nyezésről van szó, mely ösztönző. Ilyen levelet kapni rangot jelent. A vállalatnak, a népgazdaságnak is megéri. S ha a gumiipari vállalat fl lton a foglyai Azok a hírek, amelyek benne. Az olasz neorealista lemzi hőseit. Szereplői ön­évekkel ezelőtt arról tudósi- rendező egyénisége áthatotta, marcangoló hősök, akik nem­tottak, hogy Vittorio de Sica, átalakította az eredeti drá- hogy kikeverednének bajaik­az olasz neoralizmus egyik mát és nem teljesen, nem ból, szenvedéseikből, ellen­legnagyobb alakja, filmet ké- mindenben azt adta, amit az kezőleg, egyre inkább elme­szít Sartre Altona foglyai cí- író írt rülnek benne, mint a mo­mű drámájából, az érthető a +41 • ^ l -> csárba került ember aki kíváncsiságon felül kétségtre viláaot mblél jobbam evickél, annál len meglepetést is keltettek. ÖTama ntozotiajanak világot „,,..„, . ZJirS"mertlT^ á«ogó, kozmikus távlatait mélyebbre süllyed. A jel­JNemcsaK azért, mert az o,asz Harahiáhan lemzesnek ez a módja nyil­rendező vállalkozásának pcli- J^* "í,^ vánvalóan idegen Vittorio de Sicától. Ezért aztán nem tikai merészsége és bátorsága sokat beszél a fasizmusról. ' '"o" n- nomcuV arról taa/ól c #v7 ae öicatoi. £,zeri aztan nem feltűnést okozott, hanem min- ^ nem^K arro1 j, ' 8 452 ;. ;ev ad1a vissza a ielleme­a filmmel de Sica olyasmire kutatia lebb hozza a hagyományos FL^TUULFK^ Kai?LSSSL K t ábrázolásmódhoz, ha szabad arámit SgTkTdésfre 5*7 ff SSffflS normahsab" hírű olasz rendező csinált. A valaszt s?nte azt mondhat- W őkrt. hogy a neorealizmus, és magától ér- S film Sáré, f^Sk^Z* ^tom^mára ahhoZbcZ tozata a drámának, s nem „Szeged város felszabadu­lásának 20. évfordulójára in­dított ünnepi műszakban el­ért kiváló mennyiségi és mi­nőségi teljesítményéért di­cséretben kajának „ , SS munkájávaMovábbra köszöni bfnne a címzett ^ Pénztárnál, is segítse vállalatunk terv- csületes, szorgalmas munka- fgy, első hallásra teljesítését és gazdasági ered- ját, s ebből az alkalomból ményeinek növelését." külön jutalomban részesíti. Utóirat: „Ezen levél 50 fo­rint felvételére jogosít, a v • . - , >, pénztárnál történő bemuta- Valahogy így kellene tása ellenében". Aláíró Tóth László, a Valahogy a következőkép­Kenderfonó- és Szövőipari p?n megy ez a dolog: az el" Példája nem is igazolná, ak­Vállalat vezérigazgatója. E s? tévéi 100 forintot ér, a kor is látszik, érdemes a jutalomlevélből kiadtak száz címzett kézbevétele után módszer alkalmazásával a darabot az újszegedi gyár- az°nnal beválthatja a pénz- szegedi üzemekben is fog­egységben. tárnál. Aki egy negyedév lalkozni. Az újszegedi példa Ki kaphatott ilyen dicsérő levelet és egyben utalványt? Ösztönző-e ez a módszer? — Azon a napon kaptam ilyen levelet, amikor a par­tiban a legtöbb vetést sike­rült elérnem — mondja Kiss Mihályné. — Kevés ez az 50 forint, de azért mindenki igyeke­zett, hogy kapjon — véli B. Kovács Irén. — Azt hiszem, azért adtak ilyen kis össze­get, hogy minél többen kap­hassanak jutalmat — Leszállították a haris­nya árát, s nem számítot­tam erre az 50 forintra sem; vettem egy harisnyát — Imre Sándomé aztán még hazzáteszi: — A férjem is kapott hasonló jutalmat, de ő jóval többet A kábelgyár­ban dolgozik, ott 150 forin­tot osztottak. — Nem ismeretlen nálunk m a fajta jutalmazás. Már •olt hasonló, csak akkor aki a másodikat kapta az 100, a harmadikkal pedig 150 fo­rint jutalom járt — Dudás Jánosné már tavaly Í9 a legjobban termelő szövők közé tartozott de mégsem részesülhetett az általa em­lített jutalmazásban, mert balesete volt s így nem ve­hetett részt, a versenyben. Száz ember öröme A többi kérdezett vélemé­nye is hasonló volt: 50 fo­rint nem nagy összeg, de így, váratlanul nagyon jól jött. Igyekeztek az emberek job­ban dolgozni, hogy kaphas­sanak. S többen hozzátet­ték, hogy jutalomlevél tu­lajdonosának lenni rangot is jelent. A szövők komo­lyan veszik az elismerésnek ezt a formáját Jó módszer, már több vál­lalatnál alkalmazták és min­denütt bevált Száz ilyen le­velet osztottak szét Újszege­den, összesen tehát mind­össze 5 ezer forintjába ke­rült a vállalatnak 100 ember munkájának elismerése. A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat többi gyár­egységeiben miért nem al­kalmazzák ezt a módszert? Elvben tehetnék, mivel a jutalomkeret felhasználásá­val külön-külön önállóan rendelkeznek. De tovább is mehetünk a kérdés feltevé­sében. Miért nem lehet egész évre állandósítani ezt a ju­talmazási formát? A gumiipari vállalatnál már bő tapasztalattal szol­gálhatnak ebben a témában. A nagyvállalat vezérigazga­tója havonta 100 — ezért műveiben a hétköznapok va- ^Yf számára ahhoz, hogv lóságának apró, jelentéktelen az « j^í P™bl- ^^ tényeiből és mozzanataiból in­máiról elmondhassa vallomá­tásaiban is tulajdonképpen neoreal,zmusra oly jellem- azért meg így :a^etagadha megelégedett annyival, » ~ ™?da*' a *SlíTSfl ESS mikróadatok Sartre viszont amennyit a valóságról ezek a rík a drámát, akik látták f^rl íozófiai, kozmikus távlata tavaly a Szegedi Nemzeti sanre viszont fppen ior- ++"'sztote"nem is vette fi- Színházban, megrendítő él SiSS 5SSLTS ^'eX^i 5- ményt jelent. Ez a filn H Ez a film bizonyítását kereste a val£ ^lag csak a fasizmusról egyéb f ^^"ősLrenlő ^amiben^reaiiS — tbll t™ toltltS S^t a Bármennyire érték Ls ez a egyszerű és monumer gát: az apróságokkal való pe- öarmeimyire ei icö is <=/. f'. ,.. , k; - h t­pecselgetés. Hogyan lesz ezek- Mmben, kétségtelenül nem a alakitasnak koszonheto. bői az ellentétekből egység, teljes Sattre Ha nem is ha­hogyan tudja de Sica ezt a m.sitas de szűkítés. A mom­tőle idegen anyagot egységgé damvalo ervenyenek csokkem­ötvözni? — ez a kérdés vető- tese. dött fel már az első hírek Miben mutatkozik meg ez? hallatán. Természetszerűleg nem ab­Aztán elkészült a film, teg- ban, b?gy a ti,m apróságok­. , , .... ban, lenyegtelen mozzana­nap Szegeden is bemutattak, tokban változtat a dráma s az eredmény igazolja, hogy cselekményén. Ilyen egyéb­az előzetes aggodalmak nem ként - legalábbis a film el­voltak teljesen alaptalanok, ső felében — nem sok van, A film kétségtelenül nem s ami van, az is inkább bő­egységes. Turmix csak. Nem vííés, indokolt, megengedhe­rossz turmix, az igaz, de mé- tő, sőt szerencsés filmsze­giscsak kevert valami. Sartre rűsítés. A lényeges eltérés a és de Sica egyéniségének, dráma és a film között a művészetének ellentétes ele- befejezésben, illetőleg _egé­mei egyaránt jelen vannak Szen pontosan a befejező ré­szekben található. Egyetlen, Igor Ojsztrah és Natalie Zercalova kamaraestje A világhírű hegedűművész, plakát hirdette —, hanem Dávid Ojsztrah szintén nagy- hegedű-zongora szonátáért hírű fia, Igor Ojsztran és — tehát kamaraest — volt, felesége, Natalie Zercalova másrészt mert Igor Ojsztrah szerepelt nagy sikerrel szer- bár valóban kitűnő hegedűs, da este a Tis'i Szálló nagy- mint előadó egyéniség ko termében. A koncertet — rántsem hasonlítható össze már csak az Ojsztrah nev édesapjával, hi llatára is — hatalmas ér- A műsor első felében két deklőúés előzte meg: napok- bScsi klasszikus rrrű, Mozart kii az előadás elótt minden B-dúr és Beethoven A-dúr regy elkelt. szonátája hangzott el. Az el­Ha azonban arra kellene ső szám, mint általában, itt felelnünk, hogy teljes mér- sem adta az előadók telje­tékben beváltotta-e a hozzá- sítőképességének maximu­f jzött, érthet 3en felfokozott mát. Bár a szovjet — a bé­reményeket ez az est. azt esi iskola körétől távol eső kell mondanunk: részben. — művészektől szokatlanul Egyrészt mer' Igor Ojsztrah stílusosan játszották Mozart koncertje vége •edményben művét, nem éreztünk külö­netn hegedűest — mint a nösebb pluszt a megszólalta­tásban. Jóval többet és ma­radandóbbat nyújtott a Kreutzer-szonáta előadása. Ojsztrah virtuóz készsége és Natalia Zercalova dinamikus egyénisége és kiváló muzi­kalitása töretlen ívű Beetho­ven-előadást teremtett Előadási szempontból Nl­kolajev C-dúr szonátája je­lentette a kamaraprodukció csúcsát. Itt érvényesült iga­zán Igor Ojsztrah hangszer­beli tudása, formáló ereje és színérzéke. Külön öröm, hogy a kiváló tolmácsolásban egy mértéktartóan mai hangzású, szépen megkomponált, hang­szerszerű és igényes darabot ismerhettünk meg. Sajnáljuk viszont, hogy a Bartók—Szigeti: Magyar népdalok jellegét vendégmű­vészünk félreértette, s még jobban azt, hogy a közönség zömének éppen ez a produk­ció tetszett a legjobban. El­ismerésre méltó ugyan, hogy Ojsztrah Magyarországon magyarosan akart muzsikál­ni, de — minden bizonnyal nem hiteles forrásból merít­vén — pontosan azt adta, ami ellen Bartók egész életé­ben küzdött: cigányos, né­pieskedő zenét. A hegedűvirtuőz Ojsztrah a műsor utolsó számával, Paganini: La Campanella­jával mutatkozott be igazán. Csak ezért az egy produk­cióért is érdemes lett volna meghallgatni ezt a koncer­tet Vántus István azokat a filozófiai távlatokat és mélységeket, Ö. L. A 70 éves Beretzk Péter köszöntése ünnepi ülés a Magyar Biológiai Társaságnál Tegnap este a József At­tila Tudományegyetem Ter­mészettudományi Karának Ady téri előadótermében 122. ülését tartotta a Ma­gyar Biológiai Társaság sze­gedi osztálya. Az ünnepi ülést dr. Ábrahám Ambru6 Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, a Magyar Biológiai Társaság tisztelet­beli tagja nyitotta meg, kö­szöntve dr. Beretzk Péter professzortársát 70. szüle­tésnapjának előestéjén. Mél­tatta a neves ornitológus munkásságát és érdemeit, aki a harmincas években felfedezte a tudomány szá­mára a Fehértót tes annak madárvilágát, több száz dolgozatban és cikkben is­mertetve tudományos alapos­sággal megfigyeléseit. A szegedi egyetem természet­tudományi karán e munkás­ságot már 1048-ban az egye­temi magántanári címmel méltányolták, majd 1952­ben a biológiai tudományok kandidátusa fokot adták az elismert kutatónak, idén pe­dig a címzetes egyetemi ta­nári kinevezést kapta mun­kássága után. Beretzk Péter tevékenysége sokoldalú amellett, hogy főhivatásúban is mint „Kiváló egészség­ügyi dolgozó" és „Érdemes orvos" nyert elismerést. Ábrahám professzor kö­szöntője után a József Attila Tudományegyetem és az Or­vostudományi Egyetem ka­rai, a professzortársak, a Magyar Biológiai Társaság, az Országos Madártani Inté­zet, a TIT, a Móra Ferenc Múzeum, valamint a bará­tok és ismerősök nevében többek között dr. Koch Sándor, dr. Kiszely György, dr. Keve András, Szabó Fe­renc, dr. Marián Miklós, Gallé László köszöntötte. A meleg ünnepfés után dr. Beretzk Péter mondott kö­szönetet, melyből kicsengett szeretete és ragaszkodása szülővárosához, Szegedhez. Utána megtartotta irodalmi­an élvezetes előadását „A Szeged környéki táj átalaku­lásának hatása a madárvi­lágra" címmel. Szőlőfeldolgozást munkákra férfi segéd­munkásokat azonnalra alkalmaz a Pin­cegazdaság. Jelentkezés Sze­ged, Tábor n. 3. X32313 A Várpalotai Szénbányásza­ti TrOszt férfi munka­erőt vesz fel 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszál­lást és napi háromszori ét­kezést biztosítunk. Nős és családfenntartők évente 64 mázsa ahydráli szenei kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi Igazo­lás és katonakönyv. Jelentkezni lehet folyama­tosan a Várpalotai Szén­bányászati Tröszt Munka­ügyi Osztályán. xK. 589 de nagyon lényeges mozza­natot emelünk ki most ezek közül. A drámában az apa veszi rá fiát az öngyilkos­ságra, s ketten együtt ön­ként indulnak a halálba. A filmben a fiú rántja az ap­ját egy váratlan pillanatban szédítő mélységbe. A drá­mában az egész világ össze­omlik, egy vulkanikus világ­véget látunk. A film ennek megszelídített variációját adja vissza, s nem csukja be a kaput a reménykedés, az optimizmus előtt. Ez így nem Sartre. Jellegzetes ebből a szem­pontból az is, ahogyan az olasz rendező átalakította, módosította Sartre jel lem­formálását. Az író egziszten­cialista filozófus módján jel­AZ INFLUENZA ELLEN Beszélgetés az Országos Közegészségügyi Intézet influenza­laboratóriumának vezetőiével Felújított RS—09 TRAKTORT munkagépeivel együtt ELCSERÉLNÉNK jó állapotban levő gumikerekes traktorért, esetleg G—35-ösért is. K 815 Vadgerlés Tsz, Csengele. Sartre Nobel-díjas Nyugati hírügynökségek 76 jelölt közül a francia jelentései szerint a Svéd íróra és filozófusra, „az Tudományos Akadémia Jean- egzisztencializmus atyjára" Paul Sartre-nak ítélte az esett. 1964-es irodalmi Nobel-díjat. Az AFP francia hírügy­A döntést hosszú és alapos nökség úgy értesült, hogy közvéleménykutatás előzte az 59 éves Sartre nem tö­meg. amelynek során a Svéd Tudományos Akadémia ille­tékes bizottsága mintegy 1800 tudományos intézményt és magánszemélyt hallgatott meg, míg végül a választás Számtalanszor halljuk bo- — Hány ember betegszik zalékos védettséget mutatott szon, villamoson, tarsaság- „^ évente influenzában' az oltottaknál Azt is ta­ban: influenzás vagyok, nat- becslések szerint oszlattuk, hogyha a beol­bas vagyok, meghűltem. Az A Decsiesex szerint ^ ^ influenzáról, s annak gyógy- 1962-ben a lakosság 25 szá- fluellza sokkal ^hébb le­módjairól beszélgettünk dr. zaléka volt influenzás. Ez folyású, mint azoknál akik Takatsy Gyulaval, az Orszá- azt jelenti, hogy több mint nem kaptak oltást A beol­gos Közegészségügyi Intézet 7,5 millió munkanapot tölte- tottak átlagosan ' 3,2 nap influenza laboratóriumának nek a dolgozók betegállo- alatt felgyógyulnak a vé­vezetojevel. mányban influenza miatt Az delem nélkül; szervezetnél a FPHATÜC Miién arány világjárvány idején betegség 5,3 napig tart. 1963­renozes Ut|an meg rosszabb. 1957-ben a ban 80 ezer védőoltást ad­— Először azt a tévhitet lakosság 75 százaléka bete- tunk. Idén i® folytatjuk a ki­keli eloszlatni hogy az ín- gedctt meS- Ez körülbelül 20 serieteket fluenzás megbetegedés azo- f"™0 munkanapkiesést je- — Okoz-e rossz közérzetet nos a náthával, meghűléssel téntett. Gyakran használják az influenza elleni oltás? — mondja az influenza la- a sPar,y°Inátha és az ázsiai — Semmilyen utólagos köt. bora tórium vezetője. - Az ^Ttf^^L^- ^ ~ ^ influenza fertőzés útján ter- nél. Pedig ez helytelen, jed, a megbetegedést influ- ugyani® az orvostudomány- II C-VÍtamÍII SZerGpB enzavírusok okozzák. Jellem. baf„ a spanyolnátha az - • „ ,, , 1918-as. az ázsiai influenza — Külföldön is folyik az ző tünetei a magas láz,, le- az világjárvány „véd- influenza elleni küzdelem vertség, a testrészek fajdal- jegye", Sok cég gyárt influenza el­leni porokat, tablettákat. Mi OLLAS a véleménye a külföldi cso­dagyógyszerekről? — Milyen gyógyszereket _ Nagyobb a reklámjuk, használnak az influenza el- mint a hatásuk. Az influen-' leni védekezésre? za ellen nem lehet száz­— Kísérleteket folytatunk százalékos védettséget nyúj­kemotherápiás anyagokkal. mert a vírusok állan­Keltetett tyúktojásba oltjuk dóan változnak, s az oltö­a vírusokat, s így vizsgál- anyagot is mindig változ­juk a különböző szerek ha- tatni kell. Hozzá kell ido­tását. Eddigi ismereteink niítani a fertőző bnktéri­szerint legjobbnak a bigua- umokhoz. A védekezésnek mid anyagok bizonyultak. A fontos szere a C-vitamin, kísérlet; anyagokban már Mar nyár végén és ősszel is meg tudjuk akadályozni a főbbet kell fogyasztani, mint vírusok szaporodását. Védő- nyáron, mert a szervezet oltásokkal az egész világon többet használ fel. A C-vita­kísérleteznek. mi is. 1962- min ellenállóbbá tesz; az ben 30 ezer embert oltottunk emberi szervezetet az influ­be kísérleti oltóanyaggal. A enzavirusokkal szemben. ma. s csak másodlagosak — sőt sokszor el is maradhat­nák — a náthát jellemző tünetek, az orr nyálkahártya duzzadása, az orrvérzés és a piros torok. gadja el a Nobel-díjat. Állí­tólag kijelentette, hogy elha­tározása már korábbi kele­tű, álláspontját azonban csak a későbbiekben haj­landó megindokolni. kísérlet országosan 55 szá­K. A. Peatoh, 1964. október 23. Dtt-IYIAGYARORSZAG S

Next

/
Thumbnails
Contents