Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-03 / 232. szám

Fokozódó műszaki együttműködés Romániával A magyar—román műszaki tudományos együttműködési bizottság 1964. szeptember 28. és október l.-e között Bu­dapesten tartotta 14. ülés­szakát. A bizottság megvizs­gálta az előző ülésszak óta kifejtett tevékenységét és új határozatokat fogadott el a műszaki tudományos segít­ségnyújtásra. Az aláírt jegy­zőkönyv értelmében a két fél műszaki dokumentációt ad át egymásnak és tanul­mányutakat tesznek lehetővé a kőolajfeldolgozó- és vegy­ipar, a könnyű- és élelmi­szeripar, a mezőgazdaság, stb. területén. Az ülésszak munkáia ba­ráti légkörben, a teljes kölcsö­nös egyetértés jegyében folyt le. A jegyzőkönyvet Vályi Pé­ter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese és Gheorghe Covaci, a Román Állami Tervbizottság elnök­helyettese írta alá. Ismét rekordtermést adnak a szöiötáblák Mihalusz Ferencnek, a Magyar Altami Pincegazdaság vezérigazgatóidnak sa/tótájékoztaiója Szegeden Svéd nőküldiMség érkezett hazákba Svéd szociáldemokrata nő­küldöttség érkezett hazánkba a Magyar Nők Országos Ta­nácsának vendégeként. Lé­na Renström parlamenti kép­viselő, a parlament külügyi bizottságának tagja vezeté­sével. Kétheti itt-tartózko­dásiuk alatt a magyar nő­mozgalom munkáját tanul­mányozzák. Pénteken délelőtt a fővá­rosi, a vidéki lapok és a rádió munkatársai Szegeden a megyei tanács székházában találkoztak Mihalusz Ferenc­cel, a Magyar Állami Pince­gazdaság vezérigazgatójával, aki tájékoztatta az újságíró­kat az idei szüret várható eredményeiről. Elmondotta többek között, hogy idén szőlőből az utóbbi húzz esz­tendő második legjobb, mondhatjuk rekordtermését takaríthatjuk be. A mostani­hoz hasonló szőlőtermés 1958-ban volt, amikor 5,7 millió hektoliter bor került az állami, szövetkezeti és ma­gánpincék hordóiba. Idén egyébként 4,6 millió hektoliter új borral számolnak, a termés többi része étkezési szőlőként kerül forgalomba. A hazai szőlőfogyasztási igé­nyek kielégítésére 650—700 ezer mázsa szőlőt terveztek, az exporttervben pedig 4 ezer vagon szerepel. A vezér­igazgató hangsúlyozta, hogy a mostani étkezési szőlő­fogyasztás mintegy kétsze­rese a korábbi évekének, azonban még nagyobb igé­nyeket is ki tudna elégíteni a kereskedelem. Mihalusz Ferenc elmon­dotta, hogy most a legfon­tosabb feladat a jó termés megóvása. Ennek alapvető feltétele a megfelelő időben végzett szüret A mostani időjárás nagyon kedvező a szőlő ízének, za­matának, illatának kifej­lődésére és cukortartalmá­nak növekedésére. Éppen ezért nem szabad el­sietni a szüretelést. A mun­kát összhangba kell hozni a pincegazdaságok munkájá­val. Így elkerülhetjük a tor­lódást. Ne kezdjük el a szőlő szedését sehol sem hama­rabb, mint ahogy azt a fel­dolgozó üzem kéri. De ezután folyamatosan és gyorsan kell szállítani. A Magyar Állami Pince­gazdaság a szüreti szezonban az év végéig összesen 1,5—1,6 millió hektoliternek megfe­lelő árut szándékozik felvá­sárolni. A többi kétszer fej­tett bor formájában egyelőre a termelőknél marad. Most már csak egyszer és két­szer fejtett borra lehet ér­tékesítési szerződést kötni. A termelők helyesen teszik, ha a jövőben leginkább csak kétszer fejtett borra szerződ­nek. Ezzel a szűkös edény­készlet jobb kihasználását segítik elő. Egyébként a pin­cészetek mindenütt jól felké­szültek a szüretre. Több száz tehergépkocsi mellett a Az üzemi halesetekről tárgyalt a SZOT Pénteken reggel az ÉDOSZ székházában megkezdődött a SZOT ülése. Az ülésen meg­jelent Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára és Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagjai, Brutyó Já­nos, a SZOT főtitkára, a Po­litikai Bizottság póttagja, valamint a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány több tagja. A Szaktanács nevében az elnöklő Somogyi Miklós üd­vözölte a megjelenteket. Ez­után Gál László, a SZOT titkára terjesztette elő az el­nökség beszámolóját a szak­szervezeteknek a dolgozók egészsége és testi épsége fo­kozottabb védelmével kap­csolatos feladatairól. — Az elmúlt időkben — kezdte beszámolóját — ja­vultak. kulturáltabbak, ve­szélytelenebbek lettek a munkakörülmények, keve­sebb az egészségre ártalmas vagy nehéz fizikai munka. A nagy erőfeszítések ellené­re azonban 1964. első felében az előző év azonos időszaká­hoz képest az összes balese­tek száma három, a halálos balesetek száma 10 százalék­kal nőtt. A legkedvezőtle­nebb a helyzet az élelmi­szeriparban és az építőipar­ban, továbbá a közlekedés, valamint a vas-, acél- és gépgyártás terén. Kedvezőt­len a helyzet a mezőgazda­sági termelőszövetkezeteknél is. A balesetek okai között elsősorban arra a helytelen magatartásra utalt, amely a termelés érdekeire hivatkoz­va járul hozzá a munkavé­delmi előírások megszegésé­hez és így a balesetek szá­mának növekedéséhez. A baleseteknek mintegy 20 százaléka anyagmozgatás közben történik. Ebben nagy szerepe van annak, hogy eddig nagyon keveset halad­tunk előre e munkafolyamat gépesítése terén. Még a SZOT munkavédelmi tudo­mányos kutató intézete által szerkesztett eszközöket sem sikerült megfelelő mérték­ben elterjeszteni. Végül Gál László javasol­ta a SZOT ülésének, intéz­zen felhívást a dolgozókhoz. az állami és szakszervezeti szervekhez. Hjvja fel figyel­müket Szókra a lehetőségek­re, amelyeknek felhasználá­sával részt vehetnek és részt is kell venniök a dol­gozó emberek egészségének, testi épségének fokozottabb védelmében. A vitában elhangzottakra Gál László válaszolt, majd a tanácsülés a beszámolót, a felhívásterveüetet és a vá­laszt egyhangúlag elfogadta. MÁV 500 vasúti kocsit is biztosított a szüreti szállí­tásokhoz. Az idei szőlőter­més feldolgozásában már 47 korszerű állami nagyüzem vesz részt. Ezek közül tíz a Csongrád megyei pincegaz­daság területén van. A® üzemek kapacitása meghaladja az 1 millió mázsát, jóllehet tekintélyes mennyi­ségű árut feldolgozva adnak majd át a termelő gazdasá­gok. Az üzemek az idén a sok egyéb beruházás mellett 25 modern, magyar gyárt­mányú horizontál présgépet kaptak, melyeknek kapaci­tása egyenként 2 ezer mázsa szőlő feldolgozása. Ezek kö­zül kettőt Mórahalmon sze­reltek fel. Király Ferenc, a pincegaz­daság Csongrád—Szolnok vi­déki üzemének igazgatója el­mondotta, hogy megyénkben 18 ezer 400 hold szőlő termé­sével számolnak, s 22,9 métermázsás holdan­ként! átlagot várnak. Az áru elhelyezéséről megfe­lelően gondoskodtak. A ta­valyi 107 ezer hektó must és bor helyett most a Csongrád —Szolnok vidéki üzemnek 170 ezer hektó bor sorsáról kell gondoskodni. A szüret idején szállító hordókkal is segítik a gazdaságokat. 6400 transzporthordó áll rendelke­zésre. Egy-egy hordó három napig maradhat a termelő­nél, három nap után lite­renként 1 forint fekbért fi­zettetnek, így biztosítják a szállítóedények tökéletes ki­használását. A felvásárlási árakkah elé­gedettek a termelők. Az árak ösztönzők a terme­lésre. Mihalusz Ferenc ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy máris számos későbbre tervezett beruházást kellett előbbre hozni, hogy a jövő évek mind nagyobb borter­mése is kifogástalan minő­ségben juthasson el a hazai és külföldi fogyasztókhoz. Az igazi tekintély TVépünk tekintélye napról ^ * napra nő a világ előtt. Rendünk erejét és életreva­lóságát tettek bizonyítják. Tekintélyünk alapját pedig az elért eredmények képezik. Természetes dolog, hogy renszerünk súlyával együtt növekszik azok tekintélye is, akik a tetteket véghezvitték: a jól dolgozó munkásé, szö­vetkezeti paraszté, értelmi­ségié éppen úgy, mint a fe­lelős vezetőké. Mind több olyan emberrel találkozunk, akire tisztelettel és megbe­csüléssel néznek fel társai. Az igazi tekintélyt nagyon nehéz kivívni. Küzdelmes évek becsületes munkája kell hozzá. Csak olyan ember ér­het el tekintélyt, akiben a tudás és a tettrekészség ha­tározott véleménnyel és em­berséges magatartással páro­sul. Olyan kincs a tekintély, amelyet nehéz megszerezni, de el is lehet tékozolni. Egy-egy emberi gyengeség; hiúság, gőg, önfejűség útját állhatja az igazi tekintély kialakulásának, vagy a már megszerzett tekintélyt alapo­san megtépázhatja. így járt az a tsz-elnök is, akit hiába figyelmeztetett a brigádvezető, hogy az ideig­lenesen szabad ég alatt tá­rolt gabonát szállíttassa fe­dett helyre. Esős idő jöhet, s a drága búza befüllik, tönk­remegy. Az elnök megsér­tődött és azt felelte: ő na­gyon jól tudja, mi a köteles­sége, nincs szüksége sem vészmadarakra, sem ösztö­kélőkre. Húzta-halasztotta a búza behordását, mert — hízelgőire hallgatva — ve­télytársának tartotta a brigád­vezetőt Az .volt a meggyőz ződése, hogy a tagság előtt is csorba esnék a tekintélyén, ha hallgatna rá. Pedig a lel­ke mélyén az elnök is tudta, hogy bírálójának igaza van. Mégsem hallgatott rá, féltette a tekintélyét. Csak akkor vette észre, milyen nagy hi­bát követett el, amikor már a baj bekövetkezett Rakodóbrigádokat alakítottak a kollégisták Az őszi csúcsforgalom ide­jén megnövekszik nemcsak a szállítók, a vasút, hanem a szállíttatok és címzettek gondja is. Rendkívüli fel­adatok hárulnak a vállala­tokra, intézményekre. A múlt évek példája alapján az idén is segíteni kíván­nak a fiatalok a szállítási feladatok, a rakodási prob­lémák megoldásában. — Az otthon lakókkal ne­héz volna megszervezni az állandó készenlétben levő rakodóbrigádokat. Ezért el­sősorban a kollégiumok la­kóira számítunk — mondja Marosi Bálint, a KISZ Sze­ged városi bizottságának szervező titkára. — A szer­vezést, annak lebonyolítását, a kollégiumi titkárokkal, tanárokkal, vezetőkkel be­széltük meg. — Eddig négy kollégium, diákotthon jelentkezését kap­tuk meg. A Szegedi MÁV­Nevelőintézet nyolc, a Kő­rössy József Kollégium egy, az Élelmiszeripari Tanuló­otthon kettő, a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum Diák­otthona pedig négy rakodó­brigádot szervezett. Még nem telt le a jelentkezési ha­táridő, körülbelül 18—20 bri­gádra számíthatunk össze­sen. A brigádok általában 8—8 tagból állnak. A legtöbb he­lyen póttagokról is gondos­kodtak. Most már csak ar­ra van szükség, hogy a MÁV és a vállalatok igényeljék is ezt a segítséget. Hét közben egy nappal előbb, szombatra és vasár­napra pedig legkésőbb pén­tek délutánig igényelhetnek brigádokat. A rakodóbrigá­dok elszámolása a MÁV ra­kodási díjszabály előírása szerint teljesítmény- vagy órabérben történik. Minden alkalommal az 50 százalékos alkalmi pótdíj is megilleti a brigádok tagjait. Hollós Ervin: Emlék es történelem MafyáUnx tét a tealtciá Ha a történeti sorrendet nézzük, akkor erről előbb kellett volna szólni, de te­het-e arról az ember, hogy előbb a kellemesebb emlé­kek tolakszanak a tolla alá? Mert amíg a MaDISZ-t meg­szerveztük, nemcsak a saját sorainkra kellett gondolni. A reakció, amely megszé­dült ugyan a felszabadulás­tól, de bele nem pusztult egészen, nekünk is adott munkát, a mi orrunk alá is dugott borsot. Hát pél­dául ... Az egyetemen anti­fasiszta diákszövetségbe tö­mörültek a haladó gondol­kodású fiatalok, de néhány nacionalista és különösen krelikális, jobboldali, úgy­nevezett keresztényszocia­lista hangadó megpróbálta puccsszerűen magához ra­gadni a vezetést. Állandó agitációba kezdtek a karo­kon a kommunisták ellen, harc bontakozott ki az iga­zoló bizottságok felállítása körül. Mi viszont ellentáma­dásba lendültünk. Röpcédu­lákat adtunk ki az antifa­siszta diákszövetséggel és ezek hatására leváltották a reakciós tankerületi főigaz­gatót. A KALOT dél-magyar­országi igazgatója már jár­ta a szervezeteket és hozzá­fogott a rossz emlékű egye­sület újjászervezéséhez. Különösen a községekben több nap úgv prédikált, hogy a KISZ. meg a MaDTSZ is­tentelen szervezet. Egyik napion izgatottan jöttek a fiatalok a központ­ba. — Az elfogott nyilasokat és háborús bűnösöket a vá­rosi bíróság és ügyészség fel­mentette! Nagy volt közöttünk a fel­háborodás, órák alatt csele­kedni kellett. Nemsokára már a mi röpcéduláinkat ra­gasztották és szórták a vá­rosban a fiatalok. Egy trük­kös kis rózsaszín papírlapot, melyre ezt és így nyomtat­tuk: HAZAÁRULÓ nyilas banditákat mentet­tek föl azzal az Indoklás­sal, hogy a nyilaskeresztes párt célkitűzései között nem szerepelt a társadalmi rend erőszakos fölforga­tása. ÜGYÉSZ ŰR! Hát az ml volt.. . stb. A két nagybetűs szó mesz­sze kiugrott a kis rózsaszínű papírlapról: HAZAÁRULÓ ÜGYÉSZ ÜR! —, s meg is lett a hatása. A reakció suttogó gépeze­te nem hagyta nyugton az embereket. — Vigyázni! Még változhat a helyzet, hiszen a front csak pár hete húzódott túl raj­tunk ... — Még visszajöhetnek ... Majd meglátják! És vissza is jöttek — per­sze nem a németek. Novem­ber végén ejtőernyős nyila­sokat dobtak le Szeged ha­tárában, az úgynevezett kop­jásokat. Az lett volna a fel­adatuk. hogy csoportokat szervezzenek. akadályozzák meg az új élet kibontakozá­sát, pusztító akciókat vigye­nek végbe a meginduló üze­mekben, rongálják meg a pontonhidat, s akár gyilkos­ság árán is akadályozzák meg a kommunista párt, a függetlenségi front és a de­mokratikus pártok működé­sét. Mindezt akkorra időzí­tették, amikor az elmenekült tulajdonosok helyére üzemi bizottságot választottak a gyárakban, megindították a termelést és a parasztság is kezdett bekapcsolódni a köz­életbe. Alsóvároson és Rösz­kén már a földek felmérését és szétosztását sürgették a parasztemberek. A nyilas dezertőröket el­fogták! A szellemi örökség­gel azonban még nagyon so­káig kellett birkózni, vere­kedni az ifjúsági mozgalom­ban is. De győztük idővel, ideggel, erővel, s a párt, a kommu­nista fiatalok agitác'ója, szavának igazsága hatására a munka, az építés vágya győ­zött az emberekben. A pa­rasztok vetettek, a gyárak­ban megperdültek a kerekek, az iskolákban folyt a tanítás! Megindult a vonat is... Lát­tuk az utolsót, mely fejvesz­tett menekülőkkel futott ki a pályaudvarról és láttuk az elsőt december 12-én, mely hat kocsival elindult Kis­kunfélegyházára. Időben mi­lyen kis különbség volt e két járat között — de az egyik egy letűnt korszak utolsó, a másik egv éledő, igazságos társadalmi rendszer első vo­nata volt... Következik: SZERENCSÉS NEMZEDÉK A tekintély a vezető em­ber számára nélkülözhetet­len. Ha ad önmagára és az ügyre, amelyet képvisel, kö­telessége is törődni vele. Csak az a kérdés, hogyan? Megtörténik, hogy egy-egy vezető elhamarkodott véle­ményt mond valamelyik munkatársáról. Félreismeri beosztottját, esetleg rossz, felületes információ alapján alkot róla ítéletet. A tévedés később kiderül, s a vezető mégis ragaszkodik a hibás véleményhez. A presztizsét félti. Nem veszi észre, hogy tekintélyének éppen az ilyen merevség árt a legtöbbet. A határozottság fontos dolog, talán az egyik legsarkaiatosabb vezetői jó­tulajdonság. De csak akkor erény, ha valaki jó ügy ér­dekében határozott. A téve­désben határozottnak lenni konokságra és — enyhén szólva — rövidlátásra vall. Példa erre az említett tsz­elnök esete is. Mintha csak azt tartotta volna, összedől a világ, ha egyszer kiejti a száján: „Tévedtem, neked volt igazad." Visszatartotta hiúsága. És akiben a hiúság elhatal­masodik, annak a hízelgő szó mindig kedvesebb, mint a bírálat. A hiú ember nem veszi észre, hogy tekintélyét üres, hízelgő szavak pókhá­lójára függeszti, ahelyett, hogy az egyenes, szókimondó társak megbecsülésére épí­tene. A példában is.említett tsz­elnök és a hozzá hasonlók egyik legnagyobb tévedése: azt hiszik, hogy ismerik az embereket. Pedig, ha ismer­nék, inkább a tulajdon em­beri magatartásukra, tudá­suk, ismereteik állandó gya­rapítására fordítanának gon­dot, s arra, hogy jóban-rossz­ban szót értsenek az emberek­kel. Ezek az erények terem­tik meg leghamarabb a tar­tó®, valódi tekintélyt. Azt a • tekintélyt, amelyet a közös­[ ség szavaz meg a jó tsz-, i > agy tanácselnöknek — ér­í deme szerint. Ez az igazi te­ikintély, s ezt nem csorbíthat­! ja sem a jó tanácsok és helyt­| álló bírálatok számba vétele, sem a tévedések becsületes elismerése. A mi tsz-elnökünknek is tudnia kellett volna: a szö­vetkezet tagjai nem azt kí­vánják tőle, hogy csalhatat­lan, tévedhetetlen legyen. Azt azonban joggal elvár­ják, hogy vezetőjük olyan legyen, aki mások okos véle­ménye és a maga tapaszta­latai alapján gyorsan megta­lálja a megoldást a legnehe­zebb helyzetekben is, aki magasabb őrhelyéről mesz­szebbre lát, mint társai, a kedvüket is fel tudja élesz­teni, az akaratukat is képes megacélozni a jó ügy érde­kében. Tisztában van azzal, hogy a határozott fellépés nem jelentheti, hogy valaki ellentmondást nem tűrve ma­ga alá gyűri a vezetése alatt álló kollektívát, és azt sem, hogy meggyőző szó, tanulsá­gos tanácskozások helyett minden esetben hatalmi szó­val szerez érvényt igazának. TVem könnyű az igazi te­kintélyt megszerezni, mert az csak a közösség megbecsülésén alapulhat. A közösség pedig szigorú bíró. A tekintély magas kitüntetés, és csak annak ítéli meg, aki nemes eszközökkel, ember­séggel és odaadással szolgál­ja a társadalom érdekeit. KÉKESDI GYULA Szombat 1961 október 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents