Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-22 / 248. szám

Régészeti tudományos ülésszak Szegeden Napirenden as Alföld kutatásának újabb eredményei Tudományos életünkben Az ünnepélyes megnyitón A megjelenteket Bálint Ala­lassan hagyománnyá válik, megjelent Kocztur Éva, a jos megyei múzeumigazgató hogy az Alföld ősi múltjának Művelődésügyi Minisztérium köszöntötte, majd Döme Mi­régész kutatói évenként egy- múzeumi főosztályának kép- hály, a Csongrád megyei ta­szer Szegeden többnapos ta- viselője. Vízy Ottó, a Mű- nács művelődésügyi osztályá­nócskozásra gyűlnek össze, zeumi Ismeretterjesztő Köz- nak vezetője nyitotta meg a hogy beszámoljanak legújabb pont igazgatója. A József tanácskozást, eredményeikről. A tavalyi Attila Tudományegyetem „ , .... _ első ilyen konferencia után Ókortörténeti és Régészeti i^uS Zíf az idei háromnapos ülésszak Intézete, valamint - tudományoB eloa Jasok meg" Rendet a munkában! a Móra megkezdésére tegnap délelőtt Ferenc Múzeum rendezte került sor a Csongrád megyei tudományos ülésszak tanács székházában. Budapest nyitóján nagy számmal jre és 15 vidéki város — Szeged, lentek meg budapesti és sze­Hódmezővásárhely, Szentes, gedi egyetemi hallgatók is. Szolnok, Debrecen, Nyíregy- Ott volt Valentin Weber ré- ,„„„„„.A D„t„„ háza, Miskolc. Sárospatak, gész, a Német Tudományos "i^P^L- ­Eger, Tata, Székesfehérvár, Akadémia képviselője, Pécs. Baja, Kecskemét, Du­naújváros — mintegv negy- . . , t . ­ven tudományos kutatója M az Alföld regeszeti kutata- Az ülésszak ma vesz részt a tanácskozáson, sának problémáit. folytatja munkáját. tartósára. Az első napon öt előadás hangzott el. Előadást JP^ÍI tartott László Gyula buda­pesti egyetemi tanár. Gazda­pusztai Gyula tanszékvezető docens. Csalóp József szentesi gató. Patay budapesti muzeológus és akl Makkay János dunaújvárosi hosszú idő óta tanulmányoz- tudományos kutató. délelőtt RÓKUS LEVEGŐJE Mikor tűnik el a korom? Program az erőmű korszerűsítésére Jó az egész városnak Kétségtelen, hogy a ró­kusi üzemek, közöttük is első helyen az erőmű, szeny­nyezi a városrész levegőjét, és kormot lehel a házakra. Kellemetlen ez elsősorban a rókusiaknak, de az egész város levegője szempontjából ^ Az er6mű üj körülbe- szempontjából nagyon hasz­1!LA IaJ?. C!! JLlül 5 megawattos turbinát nos lenne. Költséges viszont . -« .g kap> amely a villamos- a gőzvezeték megépítése a energia ellátásba segít s fürdőhöz. Mégis az illetéke­léma megoldását napirenden tartja. , . . C1IC1 gia cnaiaoun • — Szegeden a noenergia- ugyanakkor gözt is termel, seknek érdemben foglalkoz­11 áiá „4- _ n rv, 1 n+ 1 IO „ , , _ - - TI' A régi, öreg kazanokat ki- niuk kellene ezzel a ker­cserélik, csupán egyet hagy- déssel. mert megérné, hogy nak meg belőlük, amelyet a fürdőt mielőbb bekapcsol­földgáztüzelésre alakítanak ják a távfűtés rendszerébe. át. A kazánokban, amelyek A költségek ugyanis vi­. ua~. az elgondolások szerint 25 szonylag rövid idő alatt , .... , ... , tonnásak lesznek, s megfe- megtérülnének, tanács epitesi es KozieKeaesi le]ő kiszolgáló berendezések- Az elgondolások szerint a osztályának vezetője - nem- kel látj-k el széntüzelés he. harmadik ötéves tervben ellátást — amint erről la­punkban beszámoltunk — a jövőben a hévízre és az Üllésről a várasba vezetett •földgázra alapozzák. Ez a fény — állapította meg Ba­logh Péter mérnök, a csak energetikai szempont- j pakurával működnek egyebek között az AKÖV új bol jelentős, hanem egyúttal majd Ennek következtében telephelye és a gépipari Szeged levegőjét is tisztábbá megszünik a korom. igy js technikum is bekapcsolódik keletkezik azonban bizonyos a távfűtésbe s bővítik fel­mennyiségű égéstermék, haszhálását azokban az üze­teszf, egészségügyi pontból igen fontos. szem­űt S. Jövőre, éppen az üllési amelyet azonban az építendő mekben, ahol most is alkal­földgáz segítségével, a gáz- 50 méter magas kémény jut- mázzák, mű abbahagyja a hagyomá- tat a szabadba., A ..kémény nyos gázelőállítási módszert. eiég magas lesz ahhoz, hogy hogy meg- az égés melléktermékeit a gázke- felsőbb levegőrétegekbe to­A városi pártbizottság mert lényegében a munka­egyik tagja, aki gyak- halogatók ellen irányul az ran megfordul a sze- életszínvonal határozottabb gedi üzemekben, a követke- emelkedéséért. Az egyoldalú zö megállapítást tette: „Ha türelmetlenkedők mindunta­mindenki intenzív munkával lan „kiverik a balhét", mert töltené el munkaidejét, ez nincs még nálunk minden az minden műszaki fejlesztés ő szájuk íze szerint, közben nélkül legalább egyévi plusz állandóan kivonják magukat nemzeti jövedelmet eredmé- a nagyobb célfeladatok vég­nyezne". Jóllehet, nem tudo- rehajtásából. Mikor mond­mányos számításokon nyűg- ják már meg nekik, hogy szik ez a kijelentés, s talán elég? Forradalmunk mai sza­csak a huzamosabb idő óta kaszában nem nagy hangra, szerzett kedvezőtlen lapasz- hanem elsősorban pontos, talatok váltották ki, min- termelékeny munkára van denesetre fején találta a szükség, szeget Vitathatatlan ugvan- .. . . is hogv több munkahelyen M7 oztudomásü, hogy ve­— amellett, hogy a többség t\ f*10 tokes orszagok­kifogástalanul látja el fel- ban magasabb a/, elet­adatát — egyesek több színvonal, mint nálunk. Vi­olyasmit is művelnek, ami szont az is az igazsaghoz nem megengedhető. Megtár- tartozik, hogy ott a munka gvalják a sporteseményeket, termelékenysége is maga­lottószámokat variálnak, tré- sabb. nemcsak a technika cselnek cigarettáznak csel- fejlettsége, hanem a nagyobb lengenek mellékhelyiségek- munkaintenzitás miatt is. ben időznek, és így tovább. Egy kapitalista üzemben el­Az ilyenek csak az idő mú- képzelhetetlen, hogy valaki lását, a műszak végét lesik, akár egy pillanatra is mast s kisebb gondjuk is nagyobb csináljon, mint amivel a annál, hogv az üzem. a tár- munkavezetője megbízta. A sadalom céljainak eléréséért gyáron belül olyan szigorú törjék magukat. a szervezettség, az ellenőr­zés, hogy a fegvelmezetlene­Nemcsak a vezetők, ha- ^g úgyszólván lehetetten. A nem a munkaidőt ténylege- Szeged megyei jogú városi sen kihasználó dolgozók is tanács vb elnöké is hasonló mind gyakrabban hangoztat- tapasztalatokat szerzett, ami­ják: ezt az állapotot radiká- kor egy delegáció tagjaként lisan meg kell szüntetni. Ha Angliában járt. a bányák mélyén, a futó- A lógósok szeretnek arra szalagok mellett, a nagyobb hivatkozni, hogy nálunk nem postai telefonközpontban és tőkés világ van, hanem dre még számos munkahelyen mokrácia. Ez igaz. Csak­szinte megállás nélkül mo- hogy a demokrácia nem sza­zogni kell a kéznek, akkor badosságot, felelőtlenkedést például az időbéresektől is jelent, hanem éppen ellen­joggal megkövetelhető min- kezlőleg: szigorú rendet és denütt, hogy ne húzzák visz- tervfegyelmet. És ebben a szafelé a társadalom fejlő- kérdésiben nincs alku azok* dését. Az öntudatos munká- kai sem, akik a legelső fre sok tömege nem elégszik lelősségrevonéskor valamtfé­meg azzal, hogy a magasabb le humanizmusról prédikál­teljesitmény után többet is nak. A termelés és a terme­keres (sajnos, még ez sem lékenység növeléséért felelős mindenütt mondható el nyu- vezetők ne hagyják magu­godt lelkiismerettel), ők sze. kat megtéveszteni a dolgo­retnének gyorsabb ütemet zók érdekeire, az emberies­diktálni a szocializmus tel- ségne hivatkozó hamis jel­jes felépítésében. Egészséges szavaktól, hanem követeljék kétoldalú türelmetlenség ez, meg bátran a pontos, minő­Ez azt jelenti, szűnnek a retortás kívül kerüljenek a városon Az erőmű korszerűsítése mencék, nem lesz szükség a vabbítsa, hogy a széljárással drága szénre. Ennek követ­keztében tisztul Rókus leve­gője s egyúttal természete- lehetőséget teremt arra is, sen jelentős lesz a szénmeg- hogy újabb üzemek kapja­takarítás is. A gázmű 1965- nak ipari és fűtési gőzt. Le­ben tiszta földgázt használ hetséges az is, hogy mintegy majd fel és azt felbontva, 200 lakást - amely ezután városi gázzá alakítva juttat- épül — bekapcsoljanak a ja a hálózatba. Az erőmű, amikor a zánok, illetve a turbinák tábbó teszi Szeged működnek, a széntüzeléses jét. eljárással sok szennyező gőztávfűtésbe. A gőztávfűtés ka- kiterjesztése szintén tisz­levegő­Jelenleg az erőmű 11 égésterméket bocsát a leve- üzemnek, illetve intézmény­gőbe. Ennek elkerülését biz- nek szolgáltat ipari és fű­felhasználó Konzerv­Még az idén bekap­tosítja az a nagyszabású tési gőzt. A fő program, amely most készült most a Szegedi el és jóváhagyásra vár. A gyár. következő, harmadik ötéves csclják a gőztávfűtésbe a tervben ugyanis — a beruhá- Csongrád megyei tanács ter­záai program szerint — tel- vező vállalatát s épül a ve­jesen korszerűsítik a szegedi zeték a kenderfonógyárhoz erőművet. Erre a célra — közölte Kutasi Mihály, a is. Jelenleg mód lenne ar­ra' — amint a DÁV-nál kö­DAV központjának osztály- zölték —, hogy a szegedi für vezetője — több mint 100 dőt is gőzfűtéssel lássák el. millió forintot fordítanak Ez mind a szénmegtakarí­majd a felújítások kereté- tás, mind a város levegője fí fiúk igazságot kaptak Fiataljaink az Úttörő- és Hogy miért? Mi történt ve- A TEB kötelezte a Szegedi a KISZ-szervezetek felhívá- lük? Falemezgyárat, hogy — mi­sának eleget téve lelkesen Június 15-én mintegy 50 vei 3 fiúkkal nem közölték indultak a nyári szünetben társukkal együtt őket is tá- munkába lépésükkor szerző­munkára, a munkaerő-hiány- jékoztatta a vállalat megbi- désük időtartamát és így nyal küzdő vállalatok segít- zottjá a munka feltételeiről, abban a hiszemben voltak, ségére. Az országban százak Elmondta, hogy nyolc órai hogy k«f hónapig foglalkoz­ás ezrek áldozták fel pihené- munkára alkalmazzák őket tatják őket — augusztus 15­süket azért, hogy segítsenek 5 forint 40 filléres órabérrel. ig alkalmazza a fiatalokat. A az iparnak. Fiatal gyerekek, Ezután el is kezdték műkő- teljes munkaidőre fizesse ki akik még csak először enge- désüket. Dolgoztak becsüle- 3 megígért 5.40-es órabért, delmeskedtek a hívó szó va- tesen. Amit meg is érdemeltek, hi­rázsának. és azok ls akik már Q szen becsületesen dolgoztak, értették: segíteni kell ismét. J^^^a^- f^f Éfe tott számukra. Eléjük tettek rájuk bizott munkát leíkiis­egy július 2-i keltezésű szer- meretesen, odaadással vé­így került — a felhívás ződést, melyben az állt, hogy gezték." két 13 éves fif. : &z órabérük 3 40 _ 2 forint_ Győzött tehát az igazság. rrSznegedf Falemez- tal kevesebb, mint az Ígért Csak egy Mait hosszú volt — Bokay Mária? Szegedi művészek — Nincs bent, ké­rem. ma nem próbál — válaszolja kérdé­semre a színház por­tosa. Akkor hát nincs máS a közvetlen hangú, rá, hogy az idei ™rt^f^r, fesztelen beszélgetés, évadban prózai te­S örömmel látom, hetségét is megmu­hogy szerencsém van, tassa a közönségnek? legjobb interjú- — Igen. A Rozsda­Bókay Mária kell Az Oskola utcai ház első emeletére érve kicsit tétovázom, nem tudom az ajtószá- J^^faJtam áSöngetek°Tz zan tárgyilagosság, év többi darabjában eUfflHáriTöl^ szerényseg. szakmaja is kapok prózai sze­e^ken Hazias oltó- ismerete ^ szeretete repeket. k0m°ly arCU' jellemzi Bókay Má- ^^ éve van nat Luxemburg grófját, a Potyautast, az Anna­bált .a Mária főhad­nagyot, sőt szerepelt egy Mozart-operá­ban, a Varázsfuvolá­ban is. Paminát éne­kelte. Repül az idő, s még annyi minden­ről nem beszéltünk. — Hogy került a JO" temetőben, s talán az főiskolára? fiatal nő nyit ajtót. Elnézését akarom kérni a zavarásért. Szegeden. Egyenesen _ Először az idei be- a főiskoláról került mikor kiderül, hogy tatóról, a Leven- ide férjével, s több jó helyen járok. dularol beszélgetünk. évfolyamtársával — Operettszakon együtt. Szakmája sze­életszemlélete Szerettem főiskolára Mikor megmon- végezte a főiskolát? retete, dom. miért keresem, — kérdezem, a ki tű- tanította meg arra, járni. Nagvon sokat meglepetten, kicsit nő alak(tás nagy si- hogy minden felada- kaptunk Adám Ottó­hitetlenkedve nez. kerére gondolva. tot örömmel fogad- tói. osztályfőnökünk­Nem lesz köoiy- — Nem, prózai szí- jon, s azokból az tői. Ö oltotta belénk nyű dolga. Rossz in- nész vagyok. Operet- adott lehetőségek kö- a magasrendű színé­terjúalany vagyok — tet csak azért ját- zött a lehető legtöb- szí munka iránti mondja mentegetőz- szom. mert kevés a bet igyekezzen ki- igényt, amit többi ve miközben a szo- színháznál az énekes hozni. Ezért játszót- tanítványaival esyütt bába érünk. Pár színész. De szív- ta végig úgyszólván én is szeretnék meg­pcrc múlva azonban ügyem a próza a tavalyi évad ösz- valósítani, mar javaban folyik — S van lehetőség szes operettjeit: a Nagy Katalin nyomán Kó&zó László o gyárba. —, s nem is augusztus 15-ig az A pénzüket megkap­ök magukévá tették az el- alkalmazzák őket, hanem tók a fiatalok, de nehezén vet, de sajnos csalódtak, csak július 15-ig. lehetne velük elhitetni, hogy csak ilyen módon lehet az g igazságnak érvényt szerezni. S nehéz lenne megmagyaráz­A gyerekek elindultak ke- ni, miért kellett ilyen kál­resni igazukat Illetve nem váriát járniuk, is a gyerekek hanem a szü- ^ lők. ^ Július 22-én összeült a Sze- Azt hiszem, nem válik di­gedi Falémezgyár egyeztető csőségére a vállalatnak ez bizottsága. Részben igazat az ügy- Először akkor hi­adtak a gyerekeknek. Június báztak, amikor 14 éven aluli 15-től július 18-ig a szóbeli gyermekeket nyolc órai szerződésnek megfelelően munkára alkalmaztok. Tör­kötelezték a vállalatot, hogy vénysértést követtek el. ami­5.40-es órabért fizessen a 3 fiatalok munkába lé­fiatalok munkájáért A hát- pésekor nem kötötték velük ralevő időre viszont csak szerződést Nem is beszélve 3.40-es órabért állapítottak az erkölcsi kárról. Az isko­meg. Iából ugyanis lelkesen in­A gyerekek s szüleik nem dultak a gverekek- s a váIla' törödtek bele. Érezték, iga- Iatna' csa,ódá<; érte "ket­zuk van. Nem lehet egy A két fiúnak kifizették vállalat képviselőjének sza- jo?os bérüket De vajon a va csak szó. Fellebbeztek a többi 50 fiatallal, akik nem falemezgyár egyeztető bizott- csaptok az asztalra, s nem sága döntése ellen a területi keresték igazukat, mi tör­egyeztető bizottsághoz. Itt tént? Az 6 esetükben az döntötték el igazgságosan az Ígéret csak ígéret maradt? ügyüket Kovács Attila. — Közvetlenül érett­ségi után jelentkez­tem először. A har­madik vizsgán estem ki. Aztán egy évig jogot hallgattam az egyetemen, és júni­usban újra jelent­keztem. Felvettek. ségi munkát. A munkafe­gyelmet megkövetelő határo­zottság és erély természete­sen nem tévesztendő össze a durvasággal. Mivel nálunk nem a tőkésnek dolgozik sen­ki, hanem a társadalom és benne saját egyéni boldogu­lásáért is. a dolgozók érdeke ellen cselekszik az, •üti a munkaidőt szórakozásnak fogja fel. O lyan egyszerű ez. hogy bárki megértheti. Mégis előfordul, hogy a pártszervezet tanácstalan, amikor problémák adódnak a munkafegyelemmel. Néhol — például a konzervgyár­ban — olykor a könnyebbik megoldást választják a ne­velés helyett, s már eleve kijelentik, hogy az emberek egy része javíthatatlan. Ezért tehát ahelyett, hogy foglal­koznának velük, szívesen szidják őket, és sopánkod­nak a megoldatlan nehézsé­gek láttán. Pedig ez a lehető legrceszabb módszerek egyi­ke. A hitetlenség az ember­ben könnyen rideg parancs­uralmat, durvaságot szülhet, s ez már valóban a kapita­lista üzemvezetés jellemzője. A kommunista párt szilár­dan azt vallja, hogy minden ember nevelhető, csak meg­felelő módszereket kell al­kalmazni. . Egy ruhagyári osztályvezető mesélte el, hogy felvettek az üzembe egy börtönből szabadult fiatal férfit Többen legyin­tették. hogy kár az ener­giáért. úgysem lesz belőle soha rendes munkás. Ebből fakadt, hogy már eleve ilyen szemszögből figyelték a mun­káját. Várták az alkalmat hogy önmaguk igazolásáért mikor csaphatnak le rá. Nem kellett sokáig várniok, mert az illető egyszer el­aludt munka közben a rak­tárban. „Fegyelmit neki, vagy kirúgni!" — hallatszott innen is, onnan is. Az egyik józanabb vezető azonban másképpen gondolkodott. Mintegy másfél óráig szé­pen. csendes hangon elbe­szélgetett a „javíthatatlan­nal", aminek eredményre ként az hálásan megköszön­ve a jóindulatot és a bizal­mat. megígérte, hogv többé nem lesz rá panasz. Állta is a szavát. S ajnos, némelyek még ma sem azt nézik egy ember megítélésénél, hogy mennyit dolgozik, ha­nem a múltjában vájkálnak minduntalan. Ez gyakran ar­ra jó nekik — tisztelet a ki­vételnek —, hogy a maguk gyatra munkáját palástolják, másfelé tereljék a figyel­met. Megesik, hogy a „flek­kes ember", akit a rendőrség kérésére vettek fel valame­lyik vállalathoz, már nem bírja nézni a „tiszták, hófe­hérek" semmittevését és bi­zonytalanul megjegyzi, hogy dolgozni is kellene. Erre rá­támadnak: „mit jár neked a szád, hiszen a börtönből jöt­tél". Nem tudni, hogy az er­kölcs és tisztesség eme őrei felmérték-e már magatartá­suk lehetetlen voltát, annak romboló hatását, de annyi bizonyos: akik bármilyen okra való hivatkozással ha­mis érvekkel, vagy rossz példával bomlasztják a mun­kafegyelmet, előbb vagy utóbb szembekerülnek a tár­sadalommal. Ebből egyenesen követke­zik. hogy a fejlődni, a kitű­zött célt minél gyorsabban elérni kívánó társadalom nem tűrheti meg a kerékkö­tőket Ahol a nevelés, a szép szó, az okos érv falrahányt borsó, ott erkölcsi kötelesség erélyesebb észközökhöz fo­lyamodni. Olyan légkör meg­teremtésére van szükség, amelyben mindenki termé­szetesnek vészi, hogy a mun­kabérért tényléges munkát kell -végezni a műszak kez­detétől a végéig. Ha egye­sek kilépéssel fenyegetőznek — ez elég nagy divat mos­tanában —, inkább menje­nek isten hirével. mintsem tovább rombolják a közös­ség fegyelmét. A rejtett tartalékok te­hát az emberi mun­kában is óriásiak. Ezeket a tartalékokat feltár­ni a termelés fokozása érde­kében, halaszthatatlan ten­nivalónk. F. NAGV ISTVÁN Csütörtök. 1961. október 32. DIL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents