Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-22 / 248. szám

ZLOTY n : 25 miliőnél m&m-i Hfítí Cl*íf Tapasztalatszerző úton Baranyában Új módszerekkel ismerkedtek a Szeged környéki tsz-tcgok és Zalában A szegedi járás szövetkezeti gazdái, tanácsi vezetői körében már meghonosodott az a jó szokás, hogyha idejük engedi, párnapos tapasztalatcserére ellátogatnak az ország távolabbi tájaira is. Hétfőn reggel is közel százan indultak el, ezúttal két napon át Baranyában és Zalában gyűjtöttek tapasztalatokat. Első útjuk a Baranya megyei belvárgyulai Közös Üt Tsz-be vezetett. Fischer Ferenc, a tsz elnöke, egy fiatal, mindössze ötéves múlttal rendelkező, de máris kiválóan szervezett 7 ezer holdas gazdaságot mutatott be. Évről évre rohamosan nő itt a gazdáknak a közösből származó jövedelme. A közösével együtt emelkedik a háztáji gazdaságok haszna is. A két termelési forma nagyszerűen segíti egymást. Ennek pedig az a magyarázata, hogy ebben a tsz-ben a legteljesebb anyagi érdekeltséget sikerült megteremteni. , Hét község határa egyesült a Közös Üt Tsz-ben, s ezen belül öt egymástól független önelszámoló üzemegysége van. Családi tervezés Merőben új és nagyon jó dolog — ami nálunk még ismeretlen — a családi tervezés rendszere. Ez a szövetkezeti élet legteljesebb demokratizmusát ls biztosítja. Itt már nem úgy készülnek a termelési tervek, hogy a tsz megkapja a járástól a keretszámokat és azokat beállítják az üzemtervbe. Itt először a családok terveznek, mindenki egyénileg, önállóan. A családi terv tartalmazza a család egész éves készpénz-szükségletét, és hogy hány hold kukoricát, zöldséget, egyebeket akar termelni. S még azt is kikötik egyéni terveikben a gazdák, hogy mikor fizessék ki nekik a pénzüket, évközben-e, vagy nagyobb ösz6zegben az év végén. Ezekből a családi tervekből azután összeáll a közösség egységes pénzügyi gazdálkodási terve. Minden munkáért készpénzzel fizetnek, hogy a háztáji állatállománynak is jusson bőségesen takarmány, lehetővé tették, hogy minden száz forintnyi kereset után 15 kiló csöves kukoricát és 5 kiló árpát kaphasson a tsz-tag. A takarmányt készpénzzel kifizetni nem lehet, a keresetből vonják le. Tehát ha valaki fejleszteni akarja háztáji állatállományát, akkor többet kell dolgoznia a közösben is. Ezáltal a közös vagyon is gyorsan emelkedik. Jellemző, hogy ennek a fiatal gazdaságnak máris 48 és fél millió forint összvagyona van. S ebből csak 2 milliót tesz ki a hitel, a többi tehát mind a közös munka eredménye. A háztáji föld mértéke ötletesen oldották meg itt a háztáji föld problémáját is. Alapszabály szerint egy holdnál több háztáji földje senkinek sem lehet. Itt azonban, amint Fischer Ferenc elmondotta, nem ritkaság a 2400 négyszögöl háztáji sem. A családfők 1200 négyszögölet kapnak, s minden dolgozó családtagra kimérnek még további 300at. A lényeg az, hogy a háztáji területek együttesen ne lépjék túl a határt Ezzel is a legtöbbet dolgozó családokat részesítik előnyben. Ezzel a szervezési módszerrel már elérték, hogy a családtagjaikkal együtt dolgozó szövetkezeti gazdák évi közösből eredő jövedelme meghaladja _ a 25—30 ezer forintot is. A jó munkaszervezés a családi tervezés rendszere magas fokú szocialista önfegyelmet is eredményezett. Érdekességként említették meg, hogy a fegyelmi bizottságnak még egyszer sem akadt dolga fegyelemsértőkkel. Jól fizet a baromfi A Szeged környéki gazdák útja a kirándulás második napján a Zala megyei Baksára vezetett. Itt is láthattak többek között egy olyan módszert, melyet már az egész magyar mezőgazdaságban alkalmazni kellene. Ez pedig az úgynevezett félintenzív háztáji tojástermelés. Az országban milliárdos értékeket képviselnek a jobbára haszontalanul álló egyéni istállók, gazdasági épületek. Hozzásegítették a baksai szövetkezeti gazdákat, hogy kevés hasznot adó parlagi tyúkjaikat kicseréljék és helyettük magas termelőképességű séwer és Nick Chick tojóhibrideket állítottak be. A nemesített tojóállományt a Bábolnai állami Gazdaság adja. Hallottunk többek között Szászi Jenő tsz-tagról, ki szintén tojóházzá alakította át régi marhaistállóját. 144 angol eredetű tyúkot vásárolt bele. A tyúkokért 5600 forintot fizetett, 10 ezer forint értékű takarmányt használt fel, s az év első öt hónapjában 25 ezer 118 forintért adhatott el tojást a háztájiból. Ugyanis az állami gazdaság a tőle vásárolt tojóhibridek után évi 200 tojást szavatol, azonban darabonként a 240— £60-at is elérik. Az igy benépesített baksai háztáji istállók kezelése munkaerő szempontjából is úgyszólván semmibe sem kerül. A zárt épületekben levő tyúkok etetését, kezelését a gyerekek és az öreg családtagok is könnyedén végzik eL Magának a tsz-nek is 11 ezer tojóhibridje van, s a 150 tyúk évi haszna egyenlő egy jó fejőstehén jövedelmével. Bár az idő nem kedvezett a kirándulás számára, mégis nagy haszonnal zárult ez a tapasztalatcsere látogatás. A jó előkészítésért elismerés illeti Tóth Irén járási oktatási előadót és Szilágyi Ferenc állattenyésztőt, akik mindent megtettek, hogy a szegedi járás szövetkezeti vezetői sok új tapasztalattal térhessenek haza. Csépi József A barátság Jegyében Dél-Magyarország fejjel jelent meg október 15-én Szeged lengyel testvérvárosa, Lódz pártlapja, a Glos Robotniczy színes melléklete. A nagy formátumú lap ebben a számában emlékezett meg Szeged felszabadulásának 20. évfordulójáról. Ugyanebben a mellékletben meleghangú cikkben köszöntötte az akkor Lengyelországban tartózkodott magyar párt- és kormányküldöttséget, Kádár János elvtársat. A Dél-Magyarország szerkesztőségét egy évtizedes barátság fűzi a lódzi Glos Robotniczy szerkesztőségéhez. Ezért is adta melléklete címének a Dél-Magyarország fejet, amely alatt szerkesztőségünk több munkatársának cikkét is közölte. Többet és jobbat! I Tapasztalatok szegedi piacon „Háziasszony szemmel" indultunk szemlére a szerdai piacra. Tájékozódni, hogy milyen a felhozatal, hogyan alakultak az árak, mennyire pát, parajt s segítik a termelőszövetkeze- burgonyát, tek a város lakosságának jobb zöldség- és gyümölcs- fi ellátását. Szavait igazolta a szerény nagyobb fgyelmet a szegedi árukészlet is, amit a tszstandján láthattunk: paprikát, kelkáposztát, sárgarékevés vágott piac jobb, választékosabb áruellátására! H. M. A fogatokkal is vetni kell! Az idő előreszaladt és a búza sok helyen még nincs a földben. A vetési határidő lejárt. Most nem is az a párnapos késés a legnagyobb baj, sokkal inkább riasztó az esős napok hosszadalmas ránktelepedése. Pusztaszer határát még kedden is bőségesen öntözte az ég. Egykét napig géppel nem lehet rámenni a földre. De itt vannak a fogatok, azokat teljes mértékben ki kell használni — javasolta dr. Ábrahám Antal, a járási tanács végrehaitó bizottságának elnökhelyettese, aki a községi tanács figyelmét felhívta: szorgalmazzák a vetést a tsz-eknél, nincs idő halogatásra. Minden igát és gépi erőt, minden alkalmas időt fel kell használni a vetésre. Indokolt Pusztaszeren is — akárcsak járásunk jó néhánv községében — a vetés sürgetése. A három tsz október 20-ig csak 49 százalékra végzett. Nem menti az elmaradást az sem, hogy a tervbe vett 1053 hold rozs és 360 hold őszi árpa már a földben van. 1082 hold kukoricát betakarítottak, kis híján a szárat is levágták. Most a búzavetés a legsürgősebb. Mindhárom gazdaság adós ezzel: a Kossuth Tsz 127 holddal, a Petőfi Tsz 70 holddal, az Árpád Tsz mintegy 120 holddal. A fekete talaj bizony elég mélyen átázott. A vetőszántás lényegében megvan, csak az idő dönti el, hogy mikor engedi a földre a vetőgépeket. Most már — ha megkésve is — csak a cselekvés segít: vetni kell! A figyelmes gazda szemével kilesni az időt, a félnapokat is; jó szervezéssel készenlétbe állítani minden erőt A traktort a kevésbé átázott homokos talajon, az igákat pedig a mélyfekvésű földeken fogják a vetőgépek elé. Az esős idő kicsit rányomta bélyegét a Marx téri piac felhozatalára. Különösen vonatkozott ez a termelőszövetkezeti árudákra. A tszstandokon rendkívül kevés és gyenge minőségű áru volt. S az ok — mint ahogy azt a Móra Ferenc Tsz elárusítójától megtudtuk — a következő: — Az esős idő miatt nem dolgoztak a tagok, így nem volt friss áru, amit behozhattak volna a piacra. Igor Ojsztrah Szegeden Igor Ojsztrah, a világhírű Dávid Ojsztrah ugyancsak világhírű fia, hegedűművész, e héten hétfőn érkezett hazánkba meghívásra, hogy részt vegyen a Budapesti Zenei Hetek rendezvényein. Fővárosi vendégszereplését megelőzően azonban Szeged zenekedvelő közönsége tapsolhatott tegnap, szerdán este a kitűnő hegedűművésznek a Tisza Szálló koncerttermében. Igor Ojsztrah ugyanis eleget tett a szegedi meghívásnak és a filharmóniai koncerten nagyszerű műsorral örvendeztette meg a zenekedvelőket, akik művészetét hosszan ünnepelték, forró tapssal jutalmazták. A tegnap esti hangverseny kritikai méltatására lapunk pénteki számában visszatérünk. Csaknem valamennyi tszárudában a rossz idővel „indokolták" a gyenge felhozatalt Itt csupán azt érdemes megjegyezni, hogy a háztáji gazdaságokban is ugyanolyan volt az időjárás és mégis hosszú sorokban árulták a frissen szedett zöldséget, gyümölcsöt. Ez igen örvendetes, de az már hiba, hogy a közösből szerdán sem hoztak elegendő mennyiségű és választékú árut Csalódva távoztak a vásárolni szándékozók az Üj Élet Tsz árusítóhelyéről is. Itt szintén kevés, gyenge minőségű paprikát, káposztát, karfiolt kínáltak. Az ár azonos az állami, tehát a MEZÖKER által forgalomba hozott zöldség és gyümölcs árával. A különbség viszont „mindössze" annyi, hogy a MEZÖKER árudákban sokkal szebb az áru. Pedig a MEZÖKER-nek is a tsz-ek szállítanak. Ezért jogos a kívánság: a tsz-ek árudáikba is sokféle és jó árut hozzanak! Több éve már, hogy a termelőszövetkezetek megjelentek a szegedi piacokon. Nem egyszer szép árut kínáltak a szegedi háziasszonyoknak. Javították az ellátást nagy mennyiségű baromfi felhozatalával is. Ezért elismerés illeti a szövetkezeteket, de az már nem helyeselhető, hogy több tsz magas árat kért az apró jószágokért is. A tapasztalatok általában azt bizonyítják, hogy Szeged és a szegedi járás közös gazdaságai még többet segíthetnének a város lakosságának ellátásában. Nem jó, hogy gyakran a jó minőségű, friss árut elviszik más megyékbe, ahol drágábban eladhatják. Jogos igény a tsz-ek vezetőivel, tagjaival szemben: fordítsanak az eddigieknél Felszólalások az SZVSZ Főtanácsának ülésen A Szakszervezeti Világszö- Arvo Hautala, a Finn Élei* vétség Főtanácsának szerdai mezési Dolgozók Szakszerveülésén S. A. Daaige-nak, az zetének elnöke helyeselte az SZVSZ alelnökének, az Ossz- SZVSZ-nek azokat a határoindiai Szakszervezeti Szövet- zataif, amelyek a békés egység főtitkárának megnyitó más mellett élés megvalósíszavai után folytatódott a be- tását, a szakszervezeti mozszámoló feletti vita. galom kibontakoztatását szolReza Rousta, iráni küldött gálják. hozzászólásában az imperia- Fermando Sani. az Olasz listák közel- és közép-keleti Altalános Munkásszövetség (CGI) főtitkárhelyettese a monopóliumok kérdéseivel foglalkozott. Andreas Ziartídes, az össaciprusi Munkászövetmesterkedéseiről beszélt. Ottó Horn, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnökségének tagja, a szövetség kebelében működő eg;> ségfrak- ^ főtitkára felhívta a figyelció elnöke a többi között aláhúzta: országos és nemzetközi szinten egyaránt a szakszervezeti egység megterem- közi enyhülést, tését kell a törekvések közepmet arra, hogy a ciprusi helyzet súlvosan fenyegeti a békét, akadályozza a nemzetpontjába állítani. Dinh Ba Thi. a dél-vietnaFrantisek Zupka, az SZVSZ mi felszabadításért küzdő alelnöke, a Csehszlovák Szak- dolgozók szövetségének kepszervezetek Központi Taná- viselője, arról az egvre veszécsának elnöke — többek kö- lyesebbé váló helyzetről bezött — hangoztatta: az el- szélt, amelyet az amerikai múlt években bebizonycso- imperialisták Dél-Vietnamban dott, hogy a háború veszélye előidéztek, elhárítható, a békét meg le- A tanácskozást csütörtökön het védeni. folytatják. (MTI) Rekordvásárlás televízióból — Kétezer-kétszáz televízió, 1800 bútorutalvány, 848 porszívó — sorolja az OTP hitelakciója keretében 1964ben Szegeden eddig kiadott hitellevelek számát dr. Kutiván Rezsőné, az OTP szegedi fiókjában. Tájékoztatójából megtudjuk, hogy az áruvásárlási kölcsön igen nagy népszerűségnek örvend Szegeden. 1963-ban például 6780 darab áruvásárlási utalványt adtak ki, 14 millió 788 ezer forint értékben. Az idén, bár még csak a negyedik negyedév elején tartunk, ezt a számot már jóval túlhaladták és mintegy 17 millió forint értékű áruvásárlási kölcsönt adtak. Igen sokan vásárolják a tartós fogyasztási cikkeket. A legtöbben televíziót vesznek részletre. Érthető ez, hiszen a tokiói olimpia iránti nagy érdeklődés az elmúlt két hónapban valósággal vonzotta a televízió vevőket. Sorrendben ezután a bútorvásárlók következnek. S itt meg kell említeni, hogy a 2 ezer forint értékű konyhaberendezésen és csőbútoron kívül most, a negyedik negyedévben már Ideál rekamiét is lehet részletre vásárolni. Csütörtök, 1964, október 22, DÉL-MAGYARORSZÁG 3