Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

Lengyel—magyar barátsági nagygyűlés Varsóban (Folytatás az első oldalról.) A lengyelek és a többi szocialista ország népei túlságosan jól ismerik ennek az egyáltalán nem új politikának a lényegét, hiszen ezt a politikát folytatta Erhard kancellár nem ;s olyan régi elődje: Hitler. Korunkban nincs fontosabb kérdés, mint annak megakadályozása, hogy a világ elhamvad ion a nukleáris háború tüzében. Az ilyen háborúk veszélye mindaddig fennáll, amíg nem számolják fel az összes tömegpusztító eszközöket. ahogy azt a Szovjetunió már régóta javasolja a szocialista országokkal és más országokkal egyetértésben. Beszédében megemlítette: a nyugat] hatalmaknak le keli vonniok a reális következtetéseket a fennálló erőviszonyokból, rá kell döbbenniük az égető kérdések békés rendezésének szükségességére. El kell ismerniük a fennálló német határokat, a két német állam létezését és le kell mondaniuk arról, hogy nukleáris fegyvertárat boosájtsanak az NSZK rendelkezésére Yalamennyi kommunista párt szuverén Ezután Gomulka elvtárs beszédében érintette az SZKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén hozott határozatot és a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseit. — A társadalmi és politikai rendszertől függetlenül minden országgal való békés együttélés lenini politikája, amelyet az SZKP XX. ós XXII. kongresszusa vázolt fél, majd amely az SZKP programjában jutott kifejezésre és a szocializmus lényegéből következik, ismét szilárd hangot kapott az SZKP Központi Bizottságának minapi teljes ülésén, — Mint ismeretes, áz ülésen célszerűnek tartották, hogy elfogadják Hruscsov elvtárs lemondását első titkári és miniszterelnöki tisztségéről. — Lehetséges, hogy sokak számára némiképp váratlanok voltak az SZKP Központi Bizottságának ülésén történt változások. Ennek magyarázata a Szovjetuniónak a szocialista táborban betöltött szerepe és az a vezető pozíció, amelyet ez a szocialista állam a világban elfoglal. Ezért teljesen érthető. hogy a szovjet párt- vagy állami vezetésben bekövetkoző minden változás valamennyi országban nagyobb figyelmet kelt. mint a nyugati államok gyakori kormányváltozásai. >— Természetesen minden változásnak meghatározott okai vannak. Ez kizárólag belső jellegű kérdés. Feltételezhető, hogy Hruscsov elvtárs távozását az általa betöltött posztokról több ok magyarázza, noha számos érdemet szerzett a Szovjetunió gazdasági potenciáljának fokozásában és a világbéke megszilárdításában. — Csak a legfelsőbb szovjet párt- és állami szervek ítélhetik meg, mennyire fontosak voltak ezek az okok. Nem követek el ipdirékréciót, ha elmondom, hogy Hruscsov elvtárs tavaly őszszel egy beszélgetésben azt mondta nekem, hogy gondol a lemondásra. Ezért személy szerint engem nem lepett meg, hogy Hruscsov elvtárs kérte, mentsék fel tisztségeitől, s ezt az elhatározását hajlott korával és megromlott egészségi állapotával indokolta, ismeretes, hogy kérését teljesítette az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülése. — Valamennyi párt szuverén, egyedül jogosult arra, hogy határozatokat hozzon cs értékelje saját életének ügyeit, vezetőségének munkamódszerét, mindent, ami országát illeti, amely ország életét irányítja, s amelynek sorsáért felelősséggel tartozik. Ugyanakkor minden pártot a marxizmus—leninizmus • közös' alapelvei vezérelnek, a pártok munkájukban kötelesek a kollegialitás elvéhez tartani magukat a fontos határozatok meghozatalánál. Minden párt vezetősége munkájának kollegialitása, a testvéri kapcsolatok fejlesztése más pártokkal és szocialista országokkal, a kommunisták sorai egységének a proletár nemzetköziség alapján való megszilárdítása, a lenini alapelvek közé tartozik. Kádár János elvtárs beszéde Szoros együttműködésben — Lengyelország és minden szocialista ország, valamint az egész világ számára a leglényegesebb az, hogy az SZKP és a szovjet kormány továbbra is következetesen folytatni fogja a Szovjetunió külpolitikájának a XX. és XXII. kongresszuson megszabott általános Irányvonalát Továbbra is fejleszteni fogjuk az együttműködést, erősíteni fogjuk a testvéri barátság és szövetség szálait a Szovjetunióval, az SZKP és a szovjet kormány részéről pedig bizonyosan nem kevesebb óhaj nyilvánul majd meg ugyanebben az irányban. Erről mélyen meg vagyunk győződve, sőt már konkrét tanúbizonyságokkal is rendelkezünk. — Pártunk politikai bizottságának, kormányunknak sok tagja igen közelről ismeri a személyes kapcsolatok, értekezletek stb. révén Brezsnyev és Koszigin elvtársat egyaránt. Ismételten alkalmunk volt meggyőződni arról. hogy testvéri érzéssel viseltetnek országunk iránt (Brezsnyev elvtárs testvére, mint szakember hosszú ideig nálunk dolgozott a Lenin kohászati műveknél), ezért, is szeretném e helyről legjobb kívánságaimat tolmácsolni Brezsnyev elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának és Koszígin elvtársnak, a Szovjetunió miniszterelnökének, hogy mcgfisztelö és oly felelős tisztségükben a legjobb eredményeket érjék el a kommunizmus építésében, egyszersmind sikereket érjenek el a nagy szocialista közösség és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítására irányuló közös törekvésünkben, a közös célokért vívott együttes harcunkban. — Országaink és vezelőerejük — a LEMP és az MSZMP — szilárdan az öszszes szocialista ország egységének, az egész nemzetközi munkásmozgalom összeforroltságának alapján állnak. Ez az egység, amely napjainkban oly nélkülözhetetlen, fontos záloga a szocialista országok, a kommunista világmozgalom további sikereinek és győzelmeinek, mindenekelőtt az imperializmus elleni harc frontján, a világbéke, a haladás biztosításában. — A két párt tevékenységét az alkotó marxizmus—leninizmus elvei vezérlik, amelyek az 1957. és 1960. évi kommunista Világértekezletek nyilatkozataiban fejeződtek ki a jelenkor problémáira alkalmazva. — Támogatjuk és továbbra Is támogatni fogjuk mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek eél.ja a nemzetközi munkásmozgalom sorainak egybeforrasztása, a felmerült nézeteltérések leküzdése. Gomulka elvtárs ezután a kommunista világmozgalom egysége érdekében kötelező közös törekvéseinkről beszélt, melyhez nagy segítséget jelent népeink egyetértése és együttműködése, majd a magyar és lengyel nép barátságának éltetésével fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János elvtárs beszéde elején megköszönte a meleg, baráti fogadtatást s átadta Varsó lakosságának és az egész lengyel népnek pártunk és a magyar dolgozó nép testvéri üdvözletét. A magyar párt- és kormányküldöttség lengyelországi látogatásának .célja, hogy erősítse a magyar—lengyel barátságot és együttműködést, ezen belül pedig elősegítse a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocializmus és a béke állásaínak megerősödését. A mostani látogatás alkalmat adott arra. hogy még jobbau és közelebbről megismerjük a lengyel nép hatalmas, nagyszerű és számunkra is értékes tapasztalatokat nyújtó szocialista cpítőmuukáját. Mi, magyarok — folytatta beszédét Kádár János elvtárs — fő vonásaiban ismerjük azokat a mérhetetlen pusztításokat, amelyeket a hitleri fasiszta megszállás, a háború Lengyelországnak okozott s azokat a hallatlan nehézségeket, amelyeket az ország talpraállítása érdekében a lengyel népnek le kellett küzdenie. Kádár elvtárs itt elismeréssel állapította meg a lengyel népnek az elmúlt húsz esztendő alatt elért nagyszerű eredményeit, majd hazánkról, a Magyar Népköztársaság gazdasági, kulturális életéről, szociális viszonyainkról beszélt, kiemelve, hogy a magyar nép ma megingathatatlanul halad előre a szocializmus építésének biztos útján. Nem áll szándékomban, hogy rózsaszínűre fessem helyzetünket — mondotta ezután Kádár János elvtárs. — Gondjaink és nehézségeink is vannak. Sokat kell rrég dolgoznunk, hogy gyártmányaink minősége kellő színvonalú, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése megfelelő ütemű legyen. De ismerjük feladatainkat, a szocialista rendszerünkben, népünk alkotó erejében, a dolgozók szocialista öntudatában rejlő erőt, és bízunk előrehaladásunkban. a szocialista jövőben. Országunk, népünk különleges nehézségeken küzdötte át magát. Pártunknak, nehéz helyzetben, volt ereje leszámolni a dogmatikusokkal és a revizionistákkal. Központ; Bizottságunk, kiindulva a korábbi évek hazai, a kommunista mozgalom nemzetközi tapasztalataiból, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának eszméiből, kidolgozta politikai vonalát, bizalommal harcba hívta a munkásosztályt. a népet, megvédte és megszilárdította a népköztársaságot, a nép hatalmát. Végrehajtva a mezőgazdaság szocialista átszervezését, befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását, s most. követve pártunk VIII. kongresszusának útmutatásait, a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozunk. Hazánkban most a lakosság 96 százaléka szocialista termelési viszonyok között dolgozik, s így az egyéni és a közösségi érdek egyaránt a szocializmus építésének irányában hat. Nálunk most kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy szocialista alapon •valóban megvalósuljon a nemzeti egység, mivel annak nincs többé olyan áthidalhatatlan akadálya, mint amilyenek' a múltban a kibékíthetetlen osztályellentétek voltak. A párt, a munkásosztály mnst egyetértésben dolgozik a parasztsággal, az értelmiséggel, a városi kispolgársággal a szocializmus építésének platformján. inkből, szocialista forradalmunk és népünk érdekeiből következően internacionalista testvériség fűz a Lengyel Népköztársasághoz, a hozzánk nagyon közelálló jó baráthoz. Népeink barátsága századokra tekint vissza. Párt- és államközi kapcsolataink ma nemcsak jók és bensőségesek, hanem az élet minden területén állandóan bővülnek és fejlődnek is. Együttműködünk a nemzetközi élet területén is. Mindkét ország számára előnyösen fejlődnek gazdasági kapcsolataink. Itt Kádár János elvtárs részletesen' szólt mind erőteljesebb gazdasági kapcsolataink néhány vonatkozásáról, majd a KGST keretén belüli együttműködésünk jelentőségét hangsúlyozta. A Magyar Szocialista Munkáspártnak. a Magyar Népköztársaság kormányának az a véleménye, hogy a szocialista országok egymás közötti gazdasági kapcsolata és együttműködése az egyes országok önállóságának, szuverenitásának tiszteletben tartásán, a kölcsönös előnyökön alapszik. Egyszersmind — s ez a döntő — érvényesíti a kölcsönös szocialista segivség elvét és erejét. Pártunk és kormányunk ezért meggyőződéses híve a termelési együttműködésre, a beruházási tervek összehangolására is kiterjedő két- és többoldalú kapcsolatoknak a KGST összes országai között, és azon túlmenően valamennyi szocialista ország viszonylatában. Mi tudjuk, hogy lengyel elvtársaink ugyanezen a nézeten van;nak, sőt aktív kezdeményezői voltak a szocialista országok gazdasági kapcsolatai magasabb színvonalra való emelésének. Országaink kapcsolataiban, a döntő jelentőségű politikai és gazdasági területek mellett, nem hanyagoltuk el a többi területet sem. Fejlődésről számolhatunk be a kulturális együttműködés cs a turistaforgalom tekintetében is. A vízumkényszer megszüntetése és a tömeges utazás lehetővé teszi, hogy népeink még jobban megismerjék egymást. Egyre erősebbe*k a szocialista rendszer nemzetközi pozíciói A szocializmus az egész nép számára épül Terjed és erősödik közgondolkodásunkban a marxizmus—leninizmus, a szocialista eszme és erkölcs befolyása. De természetesen még különböző világnézetű, előítéletű, hitű és meggyőződésű emberek vannak nálunk is. Erős és növekszik az a meggyőződés, hogy mindezek az emberpk éppen azért, mert alapvető érdekeik azonosak, ugyanazon népi haza állampolgárai, együtt dolgozhatnak és együtt ls dolgoznak a szocialista országépítés nagy terveinek valóraváltásán. Nálunk különböző egyházak vannak. Az egyházaknak természetesen vannak híveik is. Ez nem akadálya annak, hogy a hívők és a nemhfvők jó egyetértésben, együtt dolgozzanak. Ebben természetesen segít az, hogy nálunk a különböző egyházak vezetői és papjai és többségükben a magyar katolikus egyház vezetői és papjai is. lojálisak a Magyar Népköztársaság, a ncp és annak szocialista rendje iránt. Ez nem is lehet másként. Hiszen ugyanazon állam polgárai vagyunk, ugyanazon törvénvek tiszteletben tartása kötelező mindnyájunkra. A szocializmus nem a kommunisták, hanem az cgé=z nép számára cpül, függetlenül attól, hogy az egyes állampolgárok miben hisznek és miben nem. Ez mindenkinek magánügye. Mindössze annak felismerése szükséges az egyházak, a katolikus egyház részéről is, hogy a szocializmus már megvalósult, s a nép — ideértve a vallásos embereket is — sajátjának tekinti. Ez megmásíthatatlan rend, amellyel meg kell találniuk az együttélés formá't. A realitások felismerése eredményezte, hogy a közelmúltban megegyezés jött létre a Vatikán és a Magyar Népköztársaság kormánya között, amely mindkét fél számára elfogadható módon szabályoz néhány olyan kérdést, amely a népi állam és a katolikus egyház viszonyában mar megérett a rendezésre. Az elmúlt nyolc évben folytatott politikánk jó szolgálta a magyar dolgozó nép érdekeit. Összhangban volt a szocialista országok. a nemzetközi munkásmozgalom közös törekvéseivel, a szocializmus, a béke általános céljaival. Ez arra kötelez bennünket, hogy következetesen ragaszkodjunk pártunk helyesnek bizonyult politikájához és rrég lobban. még következetesebben hajtsuk azt végre. Beszéde további részében Kádár János elvtárs nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozott, kimelve, hogy az emberi civilizáció sorsa, a népek boldogulása, jövője ma attól függ, sikerül-e megóvni a békét, érvényt tudunk-e maradéktalanul szerezni a békés egymás mellett élés elvének. Ez szükséges a két társadalmi rendszer békés versenyének kibontakozásához. — Szerencsére ma olyan világban élünk, amelyben a legnagyobb erő a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás oldalán áll. A Szovjetunió, a szocialista világrendszer hatalmas politikai, gazdasági és katonai ereje, a felszabadult és felszabadulásukért harcoló népek küzdelme, a szocialista országok munkásosztályának a monopóliumok, a háború ellen vívott harca, a népek békeharca az a történelemben példátlanul álló gigászi erő, amely ma a döntő befolyást gyakorolja a világ sorsára. A hidegháborútól , és a végsőkig kiélezett nemzetközi feszültségtől azonban nem vezet nyílegyenes, kitérőktől és szakadékoktól mentes út a tartós béke felé. Bár az erőviszonyok elősegítik a politikai józanság felülkerekedését, az imperializmus főerői még nem mondta le arról, hogy a feszültség növelésének a háborút is felidéző veszélyével játszanak. Bizonyítéka ennek az Egyesült Államok magatartása. Az amerikai kormány hadat visel Dél-Vietnamban, veszélyes provokációkat követ el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, s állandóan fenyegeti a Kubai Köztársaságot. Az imperialisták továbbra is fenntartják a ciprusi feszültséget, s nem akarják tudomásul venni a második világháború óta függőben levő problémák megoldásának szükségességét. Nagy jelentőségűnek nevezte Kádár János elvtárs a Lengyél Népköztársaság javaslatát az atomfegyvermentes övezetek létrehozására Közép-Európában és a világ más térségeiben, és kiemelte: meg lehetne kötni a meg nem támadási egyezményt a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között, meg lehetne állapodni a területi és a határviták békés megoldásában is. Feladat: a béke megőrzése, az egység erősítése Országaink továbbfejlődése biztosított Ma már 14 országot fogtási kísérlet az imperialisát a szocialista világrend- fáktól; osztályellenscgeinkszer. Amennyire hiba íenne tői, vagy bármely más oldala különböző országok sok ró- ról. tű problémáinak mégoldását m arra törekszünk hogy egységes sablon alapján megkísérelni, éppen úgy hiba lenne nem támaszkodni szocialista forradalmunk nemzetközileg alapvetően közös, fő vonásaira. Hibát követnénk el, ha eltűrnénk összefogásunk, egységünk lazítá valamennyi szocialista országgal, közöttük és elsősorban családunk elsőszülött,jével, a nagy Szovjetunióval erősödjék egységünk és együttműködésünk. Bennünket, magyarokat sát, eredjen ez a bomlasz- marxista-—leninista eezméAz imperialisták természetesen nem tudnak és nem akarnak beletörődni a dolgok ilyetén állásába. Bár erősödik náluk az a felismerés. hogy nem gondolhatnak világháború kirobbaptására, mert az az egész kapitalista rendszer pusztulását vonná maga után. minden szalmaszálba belekapaszkodnak és mindent megpróbálnak, hogy feltartóztassák az elkerülhetetlen történelmi folyamatot. Erre törekszenek a veliink. . szocialista országokkal szemben az utóbbi időben kidolgozott, úgynevezett „fellazítás] taktikájukkal" ls. Szeretnék a szocialista országokat a Szovjetuniótól eltávolítani, s azután ismét befolyási övezetükbe vonni, h< gy így felbomlasszák szocialista rendszerünket. A mai nemzetközi helyzetben a szocialista orszísok közös és nagy feladata a béke éber őrzése, a szőri alista Vívmányok szakadatlan feilesztése, a békés egymás mellett élés vfszrnyai között. az egység óvása, erősítése. Az imperializmus mélységes politikai válságban van. Gyorsabban köz«'edn-> a szocializmus világméretű győzelme, ba semmi sem zavarná a szociaUsta országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Sajnos, a kínai vezető elvtársak az utóbbi időben hirdetett nézetcikkel gyengítették mozgalmunk egységét. Ez ártott a béke és a szocializmus ügyének. ,A szocializmusért, a békéért, a nemzeti függetlenségért vívott harc azt kívánja, hogy mielőbb állítsuk helyre a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom sorainak egységét. Legyen egység, eszmei és politikai egvetér'é* és közös cseíekves azokban a kérdésekben, amelyekben elengedhetetlenül szükséges. A Marvar Szocialista Munkáspárt amellett van. hogv a kommunista és munkáspártok pártszerű légkörben lefolytatott tanácskozásokon vitassák meg a körKc éréikú kérdéseket, és ily módon erősítsék meg a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Az ilyen tanácskozások • feladata az előállott helyzet vizsgálata, az utóbbi évek fejleményeinek marsfste—leninista elemzése. Kádár elvtárs nagy tapssal fogadott beszédét a Lengyel Egyesült Munkáspárt, s annak Gnmu1ka elvtárs vezette Központi Bizottsága, pártjaink, népeink egysége, barátsága, a szocializmus és a béke éltetésével fejezte be. 2 DU-MA<5rAR9piA<í yasáraap. m, oktéber r