Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-17 / 244. szám

Az üzemszervezés rangjáért 0 A Sajtóházban rendezett tanácskozáson a Dél-Magyar­ország szerkesztősége meghívására az üzemszervezéssel kap­csolatos kérdések megvitatásában részt veit Ábrahám Ist­ván, a Szegedi Ruhagyár igazgatója, dr. Erdélyi Ferenc, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat üzemgazdasági iő-S tá­lyának vezetője, Halász Károly, a kábelgyár műszaki osz­tályvezetője, Lengyel János, a Szegedi Konzervgyár üzem­szervezője, Meszlényi Gyula, a Ruházati Bolt Vállalat áru­forgalmi előadója, Rainer Károly, a gumigyár műszaki ve­zetője, Szeles Ferenc, a Szegedi Ecset és Seprű Vállalat mű­szaki vezetője, Szöllősi Sándor, a Szegedi Cipőgyár igaz­gatója, valamint a Dél-Magyarország közgazdasági rovatá­nak munkatársai. egyéb tennivalóktól zsúfolt idejükből kitelik. Miért? A válasz kézenfekvő, gyorsan pereg: külön em­berre nincs létszám. Ez azonban az egyszerűbb ol­dala a dolognak. s kihez tartozik egyáltalán az üzem­szervezés? Azt mondják az igazgatóhoz, mások amellett kardoskodnak, hogy a fő­mérnökhöz, mivel leginkább gyártásszervezés a feladata. Viszont ha ügyvitel módo­sítási feladatkörére gondo­lunk, akkor gazdája lehetne "a főkönyvelő is. Nézetek vi­táznak egymással. A szak­irodalom nagyon kevés, s ami rendelkezésre áll, az sem egységes. É® ha volna létszám külön üzemszerve­zőt tartani. akkor melyik vállalat rendelkezik olyan univerzális emberrel, aki valamennyi tennivalójához — gyártástechnológia, mun­kaügyi kérdések, raktározási problémák stb. — egyfor­mán ért? A Szegedi Ruhagyárban úgy oldották meg a dolgot, hogy a műszaki osztályon belül működik egy műszaki fejlesztési csoport, melynek tagjai üzemszervezéssel is foglalkoznak. Speciális té­mák esetén problémáik megoldásába bevonják az érdekelt osztályok, üzemré­szek vezetőit, műszaki em­bereit. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnak kü­lön üzemgazdasági osztálya, a Szegedi Konzervgyárnak pe­dig üzemszervezője van e célra. Egységes, kiforrott, jól kipróbált és bevált módsze­rekről tehát szó sem lehet. Azt állítottuk, hogy egé­szen más jellegű feladat egy már meglevő üzem át­szervezése. A ruhagyár a közelmúltban fejezte be két vidéki telephelye, a bácsal­mási és a szentesi felépíté­sét. Lehetett volna önálló szabászat mindkét helyen, s akkor már három szabászat­tal rendelkezett volna a vállalat. Végül itt Szegeden hozták létre a központi sza­bász üzemrészt. Lehet, hogy a szállítási költségek na­gyobbak mint különben, mégis így választották a gazdaságosabb megoldást a ruhagyáriak. Mindjárt a tanácskozás kezdetén megállapodtak ab­ban a résztvevők, hogy ná­lunk. Magyarországon ez a tudományág ma még gyer­mekcipőben lépked. Legtöbb helyen nem is tudományos alapon, hanem csak ösztözö­sen foglalkoznak üzemszer­vezéssel. Még itt, Szegeden is, ahol pedig már kisebb­nagyobb kezdeményezéseket emlegethetünk, apró sikerek­kél dicsekedhetünk, szinte csupán néhány éve láttak tudatos munkához. Mert az is a megállapítások közé tartozott, hogy minden vál­lalatnál létezik valamiféle üzemszervezési munka, füg­getlenül attól, hogy van-e látható formája. Vagyis: lé­tezik-e üzemszervezési cso­port. osztály, vagy akár egyetlen ember a vállalat­nál, kinek munkaköre az üzemszervezés volna. Talán először azt kellene tisztáznunk, hogy mi az üzemszervezés célja? Nehéz a válaszadás, mivel nagyon sok síkú, széles skálájú, szerteágazó problémakört foglal magába. A végső cél az. hogy a vállalathoz beér­kezett nyersanyagból a leggazdaságosabban állítsák elő a készterméket. Nemcsak szállítási problémák, belső anyagmozgatási útrövidítéu sek. új, gazdaságosabb tech­nológiák kidolgozása, mű­szaki intézkedések módosítá­sa tartozik ide tehát, hanem az adminisztratív ügymenet leegyszerűsítése, sőt még üzemi szociológiai tanulmá­nyok elvégzése is. Ez azon­ban csak általánosan meg­határozott cél. Ezen belül figyelembe véve a különbö­ző vállalatok, üzemek sajá­tos jellegét, körülményeit, helyzetét, különbséget kell tenni Egyik sem egyszerű, de más-más jellegű feladat például egy új üzemrész, új gyár beindítása, vagy egy meglevő átszervezése, átalar kftása. Szegeden akad példa erre ls. arra is. A kábelgyár új üzem. Amíg kevés ember­rel dolgozott, mindössze egy üzemrészből állt. jól ment minden. Addig mindenki gondja volt az alakítás, for­málás. Így festették a szín­dinamikai eljárások felhasz­nálásával a falakat, szolgál­tak fel feketekávét munka közben, helyezték el a gé­peket a gyártási folyama­toknak megfelelő sorrend­ben. s alakították ki az ad­minisztrációs feladatok vég­rehajtásának menetét. Aztán ahogy nőtt a vállalat, sza­porodtak a gondok. Egy-egy műszakj beosztású emberre egyre több feladat zúdult. S ma már ilyen, hogy üzem­szervezés. szinte csírájában sem él. pedig szükség vol­na rá. S mielőtt idéznénk egy már meglevő, átalakulóban levő szegedi üzem példáiét is. érdemes elgondolkodni a kábelgyár esetén Annál is inkább, mert így van ez a legtöbb helyen, legfeljebb nem vallják be ilyen őszin­tén. Ki foglalkozik egyálta­lán üzemszervezéssel? Leg­több helyen csupán a há­rom vezetőállású. éppen csak annyira. amennyire Má® jellegűek az üzem­szervezés feladatai a keres­kedelemben és a tanácsi vállalatoknál. A Ruházati Bolt Vállalatnál tudatosan két éve foglalkoznak üzem­szervezés jellegű feladatok­kal. Náluk a megoldást két irányzatra kellene megtalál­ni: az egy főre eső forgal­mat kellene fokozniuk, s ugyanakkor a kiszolgálás színvonalán kellene javíta­niuk. Ennek a munkának egyik látható bizonyítéka az önkiszolgáló üzletek kialakí­tása. Sikerült? Nem? — azon valóban sokat lehet vi­tatkozni. sőt vitatkoznak is az illetékesek éppen úgy, mint a vásárló közönség. A kereskedelem legnagyobb problémája az. hogy kicsik, elavultak az üzeleteik. Mo­dern, korszerű árusítás csak nagy, tágas üzletekben le­hetséges. így a régi üzlethá­lózattal történő megoldások nem egyebek próbálkozások­nál, kísérletezéseknél. A tanácsi vállalatok is ebbe a különleges kategóriá­ba tartoznak. A szegedi ecset- és seprű vállalatot tavaly decemberben vonták össze. Most a négy telephe­lyen öt különböző szakág­ban 700-an dolgoznak s a vállalat műszaki állománya 19. (Ebben benne van már a három vezető állású dol­gozó is.) Igaz. az összevo­nással megtakarítottak vala­mennyi létszámot. amit az első perctői kezdve elvett a tanács, de nem oldották meg a feladatot: ezzel az admi­nisztratív intézkedéssel nem lett gyorsabb, olcsóbb, egy­szerűbb az ügyintézés. Egye­lőre csak kapkodás van ki­dolgozott. biztos módszerek helyett. Hogy mennyi tar­talék, egyszerűsítési lehető­ség rejlik ezekben az üze­mekben, aa akkor derülne ki igazán, ha lenne, aki fog­lalkozhat üzemszervezéssel. A 19 műszaki energiája eh­hez kevés. Az összevonás új felada­tokat, problémákat ró és egyben lehetőségéket is biz­tosít az üzemnek. Szeged legnagyobb összevont válla­lata a Kenderfonó- és Szö­vőipari Vállalat. Négy telep­helyén — három Szegeden, egy Pécs mellett Hirden — különbözőek a körülményék. Igaz, a géppark szinte egy­formán elavult, az épületek­nek is csupán egy része ké­szült a közelmúltban. Az üzemszervezés nem tekint vissza jeles múltra, az ö&z­szevonás előtt csupán kezr de ti lépéseket tettek. A ken­derfonóban technológiai, a jutaárugyárban munkaszer­vezési. a szövődében pedig leginkább üzemgazdasági, fi­ziológiai. lélektanj részével próbálkoztak az üzemszer­vezésnek. Ezeket a kezde­ményezéséket igyekszik to­vábbfejleszteni, összefogni az átszervezés után alakult üzemgazdasági osztály. Első eredményük, hogy kilenc hónappal az átszervezés után már elkészültek a munkaköri leírásokkal, sike­rült kialakítaniuk egységes ügykivitelezést olyan módon, hogy maximálisan kihasznál­ták az eléggé korlátolt gépesí­tési lehetőségéket. Az összevonásnak is van­nak azonban árnyoldalai té­mánk szempontjából. A köz­pontosított üzemszervezés nem érezteti minden eset­ben pontosan, hogy a gyár­egységekben külön-külön hol szorít a cipő. Bővebb magyarázatul talán marad­junk is a cipőnél. Az iparátszervezés után, amikor a Minőségi Cipőgyár egyik gyáregysége lett a szegedi üzem. az első feladat szintén az ügyvitel leegy­szerűsítése. egységesítése volt. Az elképzelések azon­ban még ma sem hozták meg gyümölcsüket. A köz­pont vezeti a dolgot, több­nyire spontán módon. Rö­viddel az átszervezés után megjelent a vállalat vala­mennyi telephelyén egy konkrét feladatokat tartal­mazó üzemszervezési utasí­tás. amely eredetileg a köz­ponti gyár körülményeihez mérten készült. Bár az egységesítésre megvolt az alap — a vállalat minden telephelyre azonos profilú —, mégsem lehetett az utasí­tást végrehajtani, mert a gé­pi adottságok, teremelhelye­zések stb. különbözőek. gf Ml a célja? Hol van az univerzális ember? fH Egyelőre csak kapkodás g Központosított szervezés §§ A sarkalatos pontok |§ Üzemszervezési intézet igazgatói szinten értekezle­teket tartottak negyedéven­ként, ahol találkozott a szakma valamennyi intéz­ményének vezetője. Megis­merkedtek egymás számada­taival. eredményeivel. A be­számoltatáson kívül bizo­nyos mértékű tapasztalatcse­réül is szolgáltak az ilyen összejövetelek. Ott ismer­kedtek meg az üzemek veze­tői egymás üzemeinek ered­ményeivel, s így voltak ösz­szehasonlító számadataik is. Most sok helyen a gyáregy­ségvezetők még saját válla­latuk gyáregységeinek szám­adatait sem ismerik. A másik ilyen probléma felmerül valamennyi válla­lati, közgazdasági jellegű beszélgetésen. Itt is elhang­zott, s nagy helyeslésre ta­lált, hogy változtatni kelle­ne bérrendszerünk jelenlegi farmáján. Sokszor elhang­zott már. hogy bérrendsze­rünk elavult. egy szintbe hozza az azonos munkakörű, de minőségileg nem azonos munkát végző embereket, így nem ösztönző, hiába tol­dozgatjuk különböző kisebb­nagyobb jelentőségű intéz­kedésekkel. Pedig az üzem­szervezés egyik sarkalatos pontja ez. Egy egyszerű pél­da: az ügyviteli rend leegy­szerűsítésének egyik ered­ménye kellene, hogy legyen a létszámcsökkenés. Ha ilyen „leépítésre" kerülne sor. kézenfekvő, hogy a rosszabbul dolgozót helyez­né át a vállalat másik mun­kakörbe. vagy bocsájtaná el. Aki gyengébben dolgozik, azt kevésbé fizetik. A válla­lat vezetőit viszont köti az átlagbér. Ha alacsony kate­góriájú — keveset kereső — embert küld el, túllépi az átlagbér keretét, ® nem tud több bért fizetni annak sem, aki marad, aki átveszi a ki­esett munkáját is, tehát töb­bet dolgozik. Q EHDE^n]^ Magyar kereskedelmi küldöttség utazott Genfbe Nyerges János kereskedel­mi főtanácsos vezetésével pénteken magyar delegáció utazott Genfbe az Európai Gazdasági Bizottság keres­kedelemfejlesztő bizottságá­nak 13. ülésszakára. 1964. OKTOBER Í7„ SZOMBAT NÉVNAP: HEDVIG NEHANY HELYEN ESÖ Várható időjárás szombat estig: felhőátvonulások, né­hány helyen kisebb esővel. Mérsékelt nyugati szél. Várható legmagasabb nap­pali hömérseklet 14—18 fok között. (MTI) A tanácskozáson szóba ke­rültek egyéb nem közvet­lenül üzemszervezési prob­lémák is. amelyek azonban kihatással vannak az üzem­szervező munkájára. Maradjunk talán még né­hány gondolatig az összevo­násnál. AJÍ összevonás előtt a vállalatok részére ipar­Az üzemszervezés állan­dó. élő, kényszerítő feladat. Szinte az egész magyar ipar problémája. Olyan problé­ma, amely egyre jobban elő­térbe kerül. Megoldása egy­re sürgetőbb. Szükség van rá. De hogyan kell hozzá­kezdeni, s miként kell újra kezdeni, ha valahol elakad­nak a kísérletezők, arra alig vannak jó tanácsok. A tanácskozás résztvevői sem adhattak számot másutt is alkalmazható, bevált módszerekről, csupán eddigi tapasztalataikról beszéltek. A kezdeti lépések azért bizta­tóak. A Könnyűipari Mi­nisztériumnak már van olyan szerve, mely az üzem­szervezési intézet nevet vi­seli. Iskolát is indítottak, melynek elvégzése üzem­szervezői képesítést ad. De ez még mindig kevés. A külföldi folyóiratokban, szaklapokban lehet találni üzemszervezési tanulmányo­kat, információkat, e tudo­mányág magyar irodalma azonban nagyon szegény. A külföldi szakcikkekkel pedig nem rendelkeznek kisebb vállalatok. Felmerült a ja­vaslat. hogy a közgazdászok szeged; társaságában egy ilyen üzemszervezési cso­portot kellene létrehozni. Ennek lehetőségét latolgatva többen megállapították, hogy a vállalatoknak nem volna kit elküldeni e cso­portnak a gyűléseire, mert üzemszervezés minden vál­lalatnál van, létezik, de saj­nos, még csupán néhány he­lyen foglalkoznak tudatos, tudományos üzemszervezés­sel. Pedig megéri, sőt egye­nesen szükségszerű feladat is, bizonyítják az első lépé­sek, az apróbb kezdeménye­zések eredményei. Az idén igen keresett áru­cikk volt a zöldpaprika, a MÉK-nek nem okozott gon­dot az elhegyezés. Az 583 vagon zöldpaprikát és a 240 vagon paradicsompaprikát gyorsan értékesítették. Ebből exportra került 156, illetve 138 vagonnal. A főváros el­látását mintegy 300 vagon áruval segítették. A többit a konzervipar és a társválla­latok, valamint megyénk la­kossága fogyasztotta eL Figyelemre méltó, hogy az exportpaprika 95 százaléka nyugati országokba ment, ami igényes munkát, kiváló minőséget követelt a válla­lattól; ennek fejében azon­ban jó pénzzel fizetett. — 70 ezer forintot áldozott a kiskundorozsmai tanács, hogy a községi sportpálya öltözőjéhez elvezessék a vi­zet. Ezt egészíti ki az a jö­vő évi terv, hogy megfelelő kisfürdőt létesítenek a spor­tolók számára. A sportrajon­gók társadalmi munkával segítik majd a tanács tervé­nek megvalósítását. fVaiárnap. kezdődik az tíf haiig. yerLetiij.f aad Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a Szegedi Nemzeti Színházban tartják az új hangversenyévad első kon­certjét. A hangversenyen a Szegedi Zenebarátok Kórusa és a MÁV Szimfonikusok Vaszy Viktor vezényletével Szabó Ferenc Föltámadott a tenger című oratóriumát és Farkas Ferenc Szent János kútja című lírikus kantátá­ját adja elő. Közreműködik Szabó Miklós, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. Elutaztak az MTESZ jugoszláv vendégei A Jugoszláv Mérnökök és Technikusok Szövetsége sza­badkai társulatának küldött­sége, mely a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége szegedi intéző bizottságának vendé­geként öt napig tartózko­dott Csongrád megyében, tegnap, pénteken hazauta­zott A vendégek ellátogat­tak a vásárhelyi majolika­gyárba, a mérleggyárba, a szegedi konzervgyárba, sza­lámigyárba, paprikafeldolgo­zóba, falemezgyárba. Meg­tekintették az Ogyessza-ia­kótelepet, tárgyaltak a fa­ipari és építőipari szakembe­rekkel. A jugoszláv küldött­ség úticélja az volt, hogy a két város hasonló jellegű társadalmi intézményének májusban felvett kapcsola­tait tovább bővítsék, s meg­keressék az együttműködés lehetőségeit. Ezért több íz­ben megbeszéléseket ' foly­tattak a szegedi intéző bi­zottság vezetőivel is. A Nap kel 6 óra 05 perckor, és nyugszik IC óra 53 „erekor. A Hold kel 15 óra 47 perckor, és nyugszik 1 óra 09 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél: pénteken mínusz 84 centiméter. TIZENÖT ÉVE, 1949. október 17-én hunyt el FJodor Ivanovics Tolbuhln, a Szovjetunó marsallja, a Nagy Honvédő Háború egyik legkivá­lóbb ts legeredményesebb had­vezéré. A Szovjetunió népein kívül talán a magyar nép zarta legmélyebben szivébe nevét, mert az altala irányított csa­patok szabadították fel hazánk nagy részét a fasiszta német és nyilas rémuralom alól. Húsz év­vel ezelőtt a Tolbtthin marsall parancsnoklása alatt alló 3. Uk­rán Front és a Malinovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front katonai verték le a magyar nép bilincseit. Egyik irányitója volt a Vörös Hadsereg felszabadító hadműveleteinek Romániában. Bulgáriában. Jugoszláviában és Ausztriában ls. NEMZETI SZÍNHÁZ Délután fél 3 órakor: Egy sze­relem három éjszakája. III. Diákbérlet. Vége körülbelül 5.30 órakor. Este 7 órakor: Levendula. Uray-bérlet. Vége körülbelül 10 órakor. KAMARASZÍNHÁZ Este 7 órakor: Figaro házas­sága. A BÁBSZÍNHÁZ VASARNAPI MŰSORA Délelőtt 11 órakor Tünde-bér­letben és délután 3 órakor bér­letszünetben: Aladdin és a cso­dalámpa. MOZIK Szabadság: Szörnyetegek (V,4. V-6. »/<8). Vörös Csillag: René ki­rály lánya (6. V<9). Fáklya: Szél­vihar <3/«6, 8). Nyugdíjas Művelődési Otthon: Iván gyermekkora. (5, 7). Szov­jet film. Postás Mozi: özvegy menvasz­szonvnk (' ",81 Magvar fi'm. Móricz Zsigmond Művelődési Otthon. Mihályt elek: Foio Há­ber (6). Mngvnr film. 10 éven alul nem alánlott. INSPEKCIOS ALLATORVOSI SZOLGALAT Szeged város területére Október 17-től ?4-ig este R őré­től reggel 6 óráig (vasár- és ün­nennon nappal Is) elsősegély és nehé-zehés esetére ügyeletes dr Rosti Ince állami állatorvos. La­kása: Gogol u. 6. Telefon: 36-48. Az állatorvos kiszállításáról s hivő fél köteles gondoskodni Kábelszakadás a Tokió - Budapest telexvonalon Csütörtökön délután 13.30 órától megszakadt Tokió és Budapest között az MTI te­lexösszeköttetése. A vona­lon a japán fővárostól 3000 kilométerre. Guanó-szigeté­nél kábeltörés következett be. A javítási, illetve hely­reállítási munkálatok azon­nal megkezdődtek, de a kül­földről nyert értesülések sze­rint négy-öt napig is eltart­hat. amíg újra helyreáll az összeköttetés. Az MTI sportszolgálata ke_ rülőúton próbál összekötte­tést teremteni a Tokióba ki­küldött magyar újságíró- és riportkülönítménnyel, hogy a magyar eseményekről a hí­reken kívül tudósításokat is közölhessenek. — VINCZE ANDRÁS KI­ÁLLÍTÁSA. Vasárnap dél­előtt 11 órakor nyílik meg Vincze Andrsának, az is­mert szegedi festőművész­nek a Révai utca 8. számú házban műtermi kiállítása. A kiállítás november 8-ig mindennap délelőtt 11 és es­te 7 óra között tekinthető meg. Gyásxkőslemény Fájdalommal tudatjuk, hogv SCHULPE EMIL, életének M. evében elhunyt. Temetéve folvó hó 17-én délelőtt 11 órakor lesz a rokusl temetőben. Gyászoló csalad. 3-,z63 Közlemények x Figyelem! A Vasutas Műve­lődési Otthon (Rt.kóczl u. 1. sz.) október ho 17-én, szombaton es­te 20 órától reggel 4 óráig nagyszabású szűreit bált ren­dez. Szív küldi, tombola, fellép Kiss Gyula táncdalénekes BelépődH 10 forint. x x Ifjúsági táncdélután a KPVDSZ Művelődési Otthonban (Tolbuhln sgt. 14.) minden va­sárnap du. 5—9 óráig. Ritmus­zenekar muzsikál. Belépödít 5 forint. X Vasárnap 5 órai tea a Hun­gáriában. Fellepnek: Pál'fy z-u­"«v,asl Viktor. Mindenkit szeretettel var a rendezőség Belépődíj 6 forint. rendezőség. x 20 evesek bálja a Hungáriá­ban október 17-én este 8—2-ig a városi KISZ-bizottság rendéi zéseben. Fellépnek: Pairfy z-i­zsa Havasi Viktor. Keméndy András. Enyedi Árpád porodls­ta. Mindenkit szereieltel vár a rendezőség Belépődíj: 10 forint —__K- 605 Csütörtök. 1964. október 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 109

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents