Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

V KÖZGAZDÁSZ SZEMMEL A „karbantartott" munkanorma Mikor kell megváltoztatni? Idő és minőség A termelékenység állandó növelésének, a munka sze­rinti elosztás megvalósításának egyik nélkülözhetetlen eszköze a megalapozott, reális munkanorma. A munka­normákkal való foglalkozás az üzemek állandó feladata. A Dél-Magyarország szerkesztőségének ipari rovata leg­utóbb azokat a szakembereket hívta össze, akik munka­körüknél fogva naponta figyelemmel kísérhetik a normák alakulását, fejlődését, hogy megbeszélje velük az ezzel kapcsolatos eredményeket, gondokat, tennivalókat. A megbeszélésen részt vett Csala Mihály, az SZMT közgaz­dasági bizottságának tagja, Kiss Lajosné, a városi tanács vb ipari osztályának csoportvezetője, Békéssy Tibor, a tanács vb munkaügyi osztályának előadója, Mészáros Já­nos, a textilművek és Kozocsa István, a ruhagyár mun­kaügyi osztályának vezetője, Juhász László, a rostkiké­szitő vállalat termelési osztályának vezetője, Hutter Ist­vánné, a cipőgyár és Szilágyi József, a szőrmegyár mun­kaügyi csoportjának vezetője, dr. Farkas Tibor, a pap­rikafeldolgozó üzemszervezője. Munkabérezési rend- rendszerint kiderül, hogy JÓ norma, kevés szerünk alapjában jóésegész- nem tartották be a munka séges. Ösztönöz a jobb telje­sítményekre, hogy ki-ki törje a fejét, miként javít­hatja a maga munkafeltéte­leit, fokozhatja munkájának termelékenységét. Erre ser­kent az anyagi és öntudatbeli ösztönzés sok formája is. Mégis azt tapasztaljuk, hogy néhány üzemben a vezetők bátortalansága, kényelemsze­rült ki, hogy ez az oka telje- retete, egy-két munkás mara­sítménye emelkedésének, disága útját állja annak, hogy Még kirívóbb eset, ami a ez a helyes bérezési rendszer Csaknem minden üzemben rostkikészítőben történt, ahol szüntelenül előbbre vigye a szerint kialakul az olyan gondot okoz hogy a kiszolgá- "" ° termelést iavulion a munka né7Pl hrvrv nem érdemes ió A ruhaipar profilírozása vi­szont az országos normaala­pokat feleslegessé tette, a sze­gedi ruhagyár termékeit se­hol másutt nem gyártják. e és technológiai fegyelmet. Mindjárt szembetűnővé válik a rossz, lelkiismeretlen mun­ka. Itt sem az idő volt kevés, hanem a munkafegyelem volt laza. Nem arra fordítot­ták az időt, amire kellett volna, utána — ahogyan mondani szokták — ráver­tek, hogy meglegyen a kere­set, a forint, sok esetben még a jutalom, a prémium is. Ha teret engednek az ilyen „ráveréseknek", rend­t __ szerint kialakul az az egyik művezető a fiókjá- termelést, javuljon a munka nézet, hogy nem érdemes jó reklamáció 0 A liberalizmus káros hatása @ Összefogásra van szükség ló üzemekben dolgozó mun­kások nem használják ki annyira a munkaidőt, mint azok, akik a közvetlen ter­meléssel foglalkoznak. A tex­tilművekben a segédmunká­sok, rakodók között végzett munkanapfelvételek kimu­taták, hogy alig 30—40 szá­zalékra használják ki mun­Ma már vitatkozni sem le- teremtse a legkedvezőbb mű- kaidejüket. Ugyanakkor vi­het azon, hogy a munkanor- szaki, szervezési és élettani szont meglehetősen súlyos a mák milyen jelentős szerepet feltételeket. munkaerőhiány. Mi tehát a töltenek be a szocialista ter- — megoldás? Tervbe vették, melésben. Hogy kölcsönha- Sga hogy pontosan kiszámítják a tásban a műszaki színvonal rakodók, segédmunkások ter­növelésével, a munka- és A normákkaI kapcsolatban helését, s ha „lógást" tapasz­reklamáció meglehetősen rit- tálnak, előbb figyelmeztetik ka a textilművekben. Az a munkafegyelem megserto­üzemszervezés javításával, a termelőberendezések jobb ki­használásával együtt a ter­melékeny és gazdaságos ter­melés legfontosabb motorja. Ahol a normákat elhanya­golják, tulajdonképpen az előrehaladásról mondanak le. Szerencsére azonban egyre inkább természetes dolog­nak veszik minden üzemben a normák folyamatos „kar­bantartását", a kormány 1961-ben kelt 22-es számú ba tette el az újonnan ki- minősege, írt normát, mert nem „mer- Ahhoz, hogy a helyesen te" a dolgozóknak megmu- megállapított normák betölt­tatni. Így azután csak egy sék szerepüket, állandóan és hónappal később tudták meg. folyamatosan •törődni kell a Igaz ugyan, hogy manap- teljesítmény-követelmények ság már minden üzemben alakulásával. Ahol műszaki munkaügyi intézkedési ter- változás történik, ott kövesse vet készítenek, s végrehajtá- a normák folyamatos karban­sár.ól beszámolnak a szak- tartása. Általában megszilár­szervezetnek és az üzemi ta- dult a norma és a százalék ség esetében is. A helyesen nácsnak is, de ez kevés, még becsülete. Ennek ellenére a alkalmazott anyagi ösztön nem segítség. A ruhagyárban normakarbantartásnak még csupán a pártbizottság isme- mindig van "kísérő zenéje«. ri a műszaki fejlesztéssel Ha valahol igazítani keil a kapcsolatos feladatokat, az teljesítmény-követelményen, alapszervezetek már nem. akadnak, akik szóvá teszik: Pedig ahhoiz, hogy a nor- a té munkához idő kell. mákat közmegelégedésre le- Néhány hete a szegedi ká­mur.kát végezni, mert anél­kül is hozzájuthatnak a jó keresethez. Pedig a forint és a becsü­let, a kereset és öntudat nem szembenálló fogalmak, ha­nem nagyon is szoros kölcsö­nösségben vannak egymás­sal. így van ez a teljesít­ménykövetelmény és a minő­zés fokozza a munkakedvet és erőteljesen hat a dolgozók öntudatára. Viszont az öntu­dattal vállalt szorgos munka biztosítja a kereset növelé­sét is. Helytelen lenne szem­beállítani szóban vagy gya­utóbbi időben csupán egyet- tét, a harmadik figyelmezte- hessen „karbantartani", az belgyárban_ fültanújá voltam korlatban a kqtféle ösztön­len üzemrészben rendezték a tGS után pedig az elbocsájtás kellene, hogy a műszaki be- időmérő s egy munkás- zóst, vagy a normát a minő­normát, csökkentették mert következik., osztású dolgozók, a szakszer- asszony beszélgetésének, séggel s azt mondani vagy nem voltak meg' a teljesítésé- EZ®g sok helyen megtűrik vezeti bizalmiak és a párttá- Együttes tevékenységgel álla- ez, vagy az, s elfogadni azt a hez szükséges műszaki adott- ma lazaságot a vezetők, gok együttesen készítsék elő, pították meg, mennyi lesz a kibúvó szólás-mondást, hogy JkiS... 1 - * ntt.nl „dió félelmükben hnmi s teremtsék meg hozzá a gépen dolgozó munkások „a jó munkához idő kell". szükséges hangulatot teljesítmény-követelménye. Kétségtelen, hogy kell, de ez ívteiteii^í+w ». Több olyan jelenségre figyel- benne van a normában és Megállapítható, hogy tek fel> amelyek elhárításával biztosítja is a jó minőségű minden szegedi üzemben nemcsak könnyebben, hanem munka feltételét. foglalkoznak a normákkal, termelékenyebben dolgozhat- Nem ellentétes fogal­igyekeznek hozzáigazítani nak- A művezetőknek, üzem- mak ezek, de azzá válhatnak, ságok. Élihez hasonló eset att°l vaió félelmükben, hogy fordult elő a cipőgyár szabá- a dolgozók otthagyjak az szatán is. Vajon ezekben az üzemet. A papnkafeldolgozo­iizemekben lazán, felelőtlenül ban ezért nem mernek „hoz­kezelik ezt a kérdést? zányúlni" a rakodók normá­A lextilművekben ' műsza- téhoz, holott változtatásra kilag jól megalapozott nor- szorulna. A ruhagyarban a —ji«.-£ciiciijui.iin, íiui- - -- ., , jyyeivt^circn. nuzzuiyuzilum , , ' ...... „„ .,, rendelete megfelelő erkölcsi mák vannak érvényben. A bérkorrekcióra szolgalo osz- asokat a fejlődő követeimé- vezetőknek mindenütt vala- ha nem tartjuk be a techno­es jogi alapot aa a vanaia- doigozék az évek során meg- £ze§ nagyobbik részét a kar- _ .. hosv íev kellene elvégezni a lAcriát ót™ri<"or«mini.ii. toknak, hogy szerves részeként zanak a munkanormák készí­tésével, alkalmazásával, s Q lógiát — és rendszeresen meg­sértjük a munkafegyelmet. Ezért csak akkor vezethet eredményre helyes munka­bérezési rendszerünk, ha kö­vetkezetes az ellenőrzés is. A gazdaságvezetés művészeté­— - —- coiaozok az évek során mes- ="=5 jca*" „„,„>,>,„, ti*. „„„ . ,.„ hogy így kellene elvégezni a tevékenységük szoíták, ho^TműszakUel- bantartó műhely dolgozóinak n?ekh<« nem "™dlg munkanap-fényképezéseket, a ent Joglalkoz- tételek változása magával adták, s a termelőüzemi dol- sikerül. A hiba nem a dolgo- veszteségidők tárgyilagos fel­" hozza a normák megváltozó- Sozók emiatt csupán mini- zókban keresendő, mivel tárását és a helyes normák c . . mM1.,. sát is. Nyugodt bérezési szín- malis bérjavításhoz jutottak. g^nfe légkörben, jó műsza- kialakítását, mert ez az elin­tatásával ^ alakult ki, nincs miért Ho^ az byen liberalizmus k_ ,g ^ el5készítég tezesi mód megnyugtató. • reklamalm. Csupán a fonoda mennyire Karos, azt taian Ahol tudományos rekonstrukciójával kapcsolat- bizonyítani is felesleges, nyomán nekik soha sincs aiapokol)i eigm^ módonál- hez tartozik, hogy minden fele ban adódtak legutóbb prob- Nemcsak berfészültségét idez kifogásuk a jogos rendezés lapítják meg a normát, ott lós vezető átgondoltan és lémák. Az új fonógépeken el<j, nemcsak rombolja a euen jja reklamálónak, an- mindenütt biztosítják a jó eredményesen alkalmazza az Mikor kell megváltoztatni ugyanis nagyobbak az orsók, munkafegyelmet, hanem tel- nak Qka rertdszerint az gfeij;. munka elvégzéséhez szüksé- anyagi és öntudatbeli ösztön­ei normát? A felelet elmélet- s úgynevezett pihelefúvók /sen idegen toreKveseinKtol , kiáT,„0 A ges időt. Mégis akad munka- zés együttes, jól összeötvö­ben egyértelmű: ha a műsza- teszik kényelmesebbé a dolgo- A normakat bizonyos er- tett eiokeszites hianya. A hely> ahol a készáru minö. zött elveit, oly módon, hogy ki és szervezési változások, zók munkáját, tehát ráérnek telemben nem lehet elvaiasz- műszaki, gazdasagi es tarsa- ségét jelzö szarnok arról ta. ellenőrzi is a munkát, mert üj technológia bevezetése, a négy gépoldal_kezeléséről öt- te™ a dalmi erők összefogása, mint núskodnak, hogy sok a har- csak így lehet a jó minőségű a gépkapacitás megváltozta- re is áttérni. Terhelésük nem tása stb. esetén vagy újítás- növekedne, de a munka tér­kor. A gyakorlatban persze melékenysége igen. A ha­nem ilyen egyszerű nyomon sonlóan jó körülmények kö­követni az okokat. Ahol pél- zött működő miskolci gyűrűs­dául nem lehet műszaki nor- fonodában egy-egy dolgozó mákat létrehozni, ahol nem öt-hat gépoldalt is ellát, gépi, hanem főképpen kézi Szintén jól szervezett üzem munka a termelés alapja, ott 3 ruhagyár, csakhogy mivel már nehezebb egységes vé- itt nem a gépek, hanem a leményt alkotni róluk. dolgozók ügyessége és begya­A rostkikészítő vállalatnál korlottsága dönti el elsősor­az időjárás alakulása közvet- ban a teljesítményt, a vész­ién hatással van a termelés- teségidők műszaki feltárása igen fontos feladat A ruha­norma egyik feladata a mun­ka szerinti elosztás lehető­ségének megteremtése; A normák karbantartásá­nak felismerése nem a munkaügyi dolgozókon mú­lik elsősorban, hanem a mű­szakiakon. Sajnos ezt a fel­adatot a műszaki dolgozók igyekeznek áthárítani ma­gukról, a magasabb teljesít­annyi másban, a szocialista madosztályú, vagy selejtes termelés egyik jelentős té- áru. Ha az ilyen helyen a nyezőjében, a munkanormák normamegállapításnál hasz­kialakításában is elkerülhe- nált elemző tevékenységgel tétlen. vizsgálják a selejt okait, munka alapja a helyesen megállapított norma, így szolgálhatja a közösség és az egyén hasznát. N. P. re, s a normára is. Tartós, jó gyárban műszakilag megala- ményt leginkább csak re­idő esetén a termelés felfut, pozott normák nincsenek, ha- gisztrálják, de okát nem ke­a normát rendezni kell. Ha nem vállalati munkaalapokat ezek után hirtelen esős idő d°Jgozn?k n°r™k Á szakszervezeti bizottság az üzem- és munkaszervezésért Ez év áprilisában látott migyár telepén beszélgetünk nak beszámolnak az ott lá­napvilágot a SZOT elnöksé- Iványi Lászlóval, az üzemi tottakról. gének határozata, amely fel- bizottság elnökével. _ Egyik fő feladatunknak hívja a szakszervezeti bi- _ Ismerem a rendeletet tekintjük az élenjáró mun­kamódszerek elemzését és az változtatásának gyorsaságát következik, akkor melyen a és hatékonyságát csökkenti, követelmény alá süllyed a hogy még érvényben van­resik, jelzést nem adnak ró- zottságok figyelmét arra, m , la. így fordulhatott elő az ^ segíteenek az üzemek- ~ m°nd3a ~ vao 15 "^"k atalfacsítható módszerek eevik helviioari üzemben be"' vallalatoknal az uzem- ez ügyben nagyon sok mm- ^e^ét Egy cmber fog­egyiK neiyiipan uzemoen, ^ mUnkaszervezesi feladatok den, csak ö""" . „ _ a dolgokat és munkaszervezési feladatok den, csak össze hogy egy dolgozó sablonokat megoldásában. teljesítmény Hogyan „véde- nak az országos normaalapok alkalmazott, újítást vezetett fl JjrigádOhra !ám3SZkOŰUnk Magasra halmozott dosszié- javaslatok elbírálásával. Na­keznek tehát a dolgozók, fezeken pedig csak hozzá- be munkájában, de csak A Csongrád Megyei Hús- csomó kerül az asztalra, gyon té ' kell szedni iaikozik a különböző telep­helyeken benyújtott újítási Ügynevezett munkavisszatar- járulással lehet változtatni, hosszas megfigyelés után de- ipari Vállalat szegedi szalá­tással. Ha időelemző ellenőrzi őket, lassabban dolgoznak, s a lehető legkínosabb pontos­sággal betartják a techno­lógiai utasítást. A rostkiké­szítés technológiája ugyanis bizonyos tűrést is megenged anélkül, hogy ez kihatással lenne a minőségre. A Kon­takta szentesi üzemében ta­pasztalták, hogy az egyik dol­gozó normaelemzéskor olyan hosszú ideig tartotta magas hőfokon a műanyag kapcso­lókat, hogy tízből három el­égett. Húzta az időt. Az említett két példából arra lehet következteni, hogy nem mindig nézik jó szem­mel a dolgozók a normák ellenőrzését. Attól tartanak, hogy utána szigorítás követ­kezik. Vajon igaz-e ez? Fel­tétlenül igaz ott, ahol a hely­telen gyakorlat miatt rossz a hangulat. Később még szó lesz erről, egyelőre csak meg- Fénvliéne/Ő mŰSZerelí n- - * Mindegyiken gondos felirat mely a dossziéba zárt ügy­iratok tartalmáról vall. — Mivel a feladat első­sorban a termelékenység emelése, a termelés korsze­rűsítése és gazdaságossá té­tele, a szocialista munka­versenyre, a szocialista bri­gádokra számítunk, támasz­kodunk. Hatalmas a fejlődés 1961. óta — a szocialista címért folyó munkaverseny beindulásától. — Akkor 115­en, most 240-en dolgoznak a brigádokban. S a brigádvál­lalások között ma már egyre földön is tanulmányúton az több helyen állítják feladat- üzemből. Marton József ként maguk elé az újítási Olaszországban tanulmányoz­a kapcsolat közöt­tünk. Az ésszerűsítéseket, elfogadott újításokat beve­zetjük valamennyi telephe­lyünkön az azonos munka­körökben. Külföldi tapasztalatok — Nagy gondot fordítunk arra, hogy gazdasági és mű­szaki vezetőink, dolgozóink, megismerjék hasonló profilú külföldi vállalatok életét, munkáját, termelési tapasz­talatait, hasznos munkamód­szereit. Többen jártak már kül­feladatterv néhány pontjá­nak teljesítését. flz újííásokat több helyen bevezetjük — A műszaki és gazdasá­ta a húsipari üzemek kli­matizáló berendezéseit. Vá­rallyai Rezső igazgató pe­dig a hatalmas szovjet hús­feldolgozó vállalatoknál is­merkedett a gépesített hús­csontozással, a folyamatosan gi szakemberek, szocialista tölthető húsáruk élőállításá­brigádvezetők, kiváló újítók nak módszereivel. jegyezzük: a normák karban­tartása nem feltétlenül azt jelenti, hogy emelik a meg­követelt teljesítményt, azt is jelentheti, hogy csökkentik. Az a fontos, hogy a normák­ban kifejezésre jusson az állandó fejlődés, hogy meg­(Liebmann felv., A munkanap-fényképezés érdekes módját valósították meg a Rostkikészítő Vállalat újszegedi telepén. Az új üzem­részben, ahol a vállalat mérnökeinek, technikusainak tervei alapján automata gépsor végzi a rostkikészítés műveleteit, már nincs szükség arra, hogy időközönként stop­perórával mérjék, ellenőrizzék a termelés egyes fázisait. Az új gépek konstruálásával egy időben megoldották a folyamatos munkanap-fényképezést is. A képen látható mű­szerek jelzik, hogy a gépsor különböző egységei mikor kezdték a munkát, mikor áll­tak le, és közén üresen jártak-e vagy dolgoztak. S ha termeltek, milyen volt a gép le­terhelése. Mindezeket az észrevételeket szalagra rögzítik, s ezek alapján a vezetők ké­sőbbi időpontban is megállapíthatják, melyik napon, hogyan használták ki a gépek kapacitását, milyen eredmén nyel termeltek. közös beszélgetéseken isme­rik meg egymás munkamód­szereit, jól bevált tapaszta­latait. Ilyen beszélgetésekre nemcsak egy-egy telephelyen — Aki hazajön a tanul­mányútról, írásban is ké­szít beszámolót, melyet a szakemberek, az érdeklődők beld1' de affvá!lalat elolvashatnak - s előkerül­segei kozott is sor került , mar nek a fiók melyerői a gem­— Sőt nagyobb kirucca- kapcsokkal eggyézárt lapok násokat is teszünk egy kis — Sokat tanulhatunk ezek­a Pfta!ftSZerff • bekében, bői a beszámolókból, jelen­A szegedi szalánugyar cson- , , . tozó üzemrészéből néhány tesckbol> a külföldön jart napja járták meg négyen a szakemberek személyes ta­budapesti marha- és sertés- pasztaltaiból. vágó hidat. Dolgozótársaik- M. É. Vasárnap. 1964. szept. 13. DÉL-MAGYAROR5ZAG 9

Next

/
Thumbnails
Contents