Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-02 / 205. szám

Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 19. évfordulója alkalmából HO SI MINH elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, a Vietnami Dolgozók Pártja elnökének PHAM VAN DONG elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének HANOI Kedves Elvtársak! A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakításá­nak 19. évfordulója, a vietnami nép e nagy nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, valamint az egész magyar nép és a magunk nevében is köszöntjük önöket és a testvéri vietnami népet. üdvözöljük vietnami testvéreinkben a harci társakat, akik szilárdan védelmezik hazájuk szabadságát az amerikai imperialisták agresszióival szemben, s lankadatlanul küzde­nek az egész vietnami nép szabadságáért, az 1954. évi genfi egyezmények megvalósításáért, őszinte örömmel töltenek el bennünket a szocializmus építésében elért nagyszerű ered­ményeik. A Magyar Népköztársaság az önök igaz barátja, osz­tozik gondjaikban és örömeikben. Nagy nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önöknek és a testvéri vietnami népnek országuk építésé­ben, Vietnam egyesítéséért folyó küzdelmükben. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. »*« Péter János külügyminiszter ugyancsak táviratban fe­jezte ki jókívánságait Xuan Thuynak, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság külügyminiszterének. A KISZ Köz­ponti Bizottsága az évforduló alkalmából táviratban üd­vözölte a Vietnami Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­ságát. (MTÖ Sajtófogadás a bolgár nagykövetségen Bulgária felszabadulásának közelgő 20. évfordulója alkal­mából Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete kedden saj­tófogadást tartott a nagykö­vetségen, amelyen részt vett a magyar és külföldi sajtó számos képviselője, továbbá a külügyminisztérium több munkatársa. Jancso Georgiev nagykövet méltatta a felszabadulás tör­ténelmi jelentőségét és is­mertette Bulgária fejlődését az elmúlt húsz év alatt. A nagykövet ezután a KGST-országok magas szín­vonalú együttműködésének jelentőségéről, majd a Hol gár Népköztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság testvéri barátságáról és együttműkö­déséről szólt, majd a békés egymás mellett élés elvének jelentőségét hangsúlyozta. — A Bolgár Népköztársa­ság fennállása óta a világbé­ke megőrzésére, az államok közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fej lesztésére törekszik. Ez a po­litika elszakíthatatlan a szo­cialista népek nagy család­jának álláspontjától, ami kommunista és munkáspár­tok 1957. és 1960. évi moszk vai tanácskozásainak doku­mentumaiban fejeződött ki. A Bolgár Kommunista Párt messzemenően támogatja a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozá­sának összehívására tett ja­vaslatot. (MTI) li gyarmati sors évszáza­dai után, tizenkilenc évvel ezelőtt 1945. szeptember el­sején kiáltotta ki Vietnam népe történelmének első de­mokratikus államát. A Tá­vol-Kelet egyik legtöbb gyarmati megpróbáltatást el­szenvedett népe indult el ezen a napion az új élet felé vezető úton. Vietnam népe — a kom munisták vezetésével — már a második világháborút meg­előző években szabadsághar­cot vívott a francia gyarma­tosítók ellen, akik egész In­dokinát uralmuk alatt tar­tották. A szabadságharc fegy­vereit 1940-től a japán hódí­tók ellen kellett fordítaniok, akik a francia kolonialisták helyére akartak lépni. S bár a háborúban összeomló Franciaország képtelennek ^rSartSa foPÜnok tae^^ MaynedUMe re a szocializmus építésének útján. Dél-Vietnam népe me­gint fegyverfogásra kénysze­rült. Hallatlan áldozatokat követelő küzdelem ez, amely azonban minden amerikai beavatkozás ellenére a győ­zelem felé vezet: megdőlt a Diem-rezsim, megpecsételte az új diktátor, Khan hatal­mát is, s a partizánok ellen­őrzik az ország nagyobbik felét. A féktelen amerikai szoldateszka néhány héttel ezelőtt már úgy akart kiutat találni reménytelen helyze­téből, hogy megtámadta a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot is. A tizenkilenc év alatt nemcsak a demokratikus Vietnam ért el szép sikere­ket, hanem a világ hatalmi viszonyai is gyökeresen meg­változtak. A szocialista or­szágok határozott kiállása soha, egy percre sem tudtak berendezkedni az országban, mert a vietnami nép, félel­met nem ismerve, minden eszközzel harcolt ellenük. A világháború befejezésé­nek szinte másnapján újból megjelentek a francia gyar­matosítók, hogy Vietnamot s egész Indokinát visszahajt­sák a gyarmati igába. Elkez­dődött korunk egyik legke­gyetlenebb háborúja, amelyet — a világ valamennyi impe­rialista hatalmának támoga­tásával — a francia imperi­alizmus indított A független állam megalakulását s a sza­bad társadalom megteremté­sét jelző vörös lobogókat is­mét a forradalmi hadsereg­nek s a partizánoknak kel­lett kézbe venniök: Hét és fél évig tartott a küzdelem, míg 1954-ben Dien Bien Phunál a franciák döntő ve­reséget szenvedtek, s távozni kényszerültek Délkelet-Ázsi­ából. A Dien Bien Phut követő genfi értekezleten az imperi­alista hatalmaknak — bár fogcsikorgatva — de enged­niök kellett; Vietnam északi felében, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban el­kezdődhetett az újjáépítés, és a szocializmus alapjainak le­rakás*. Délen azonban az amerikaiak léptek a franci­ák örökébe, s életre erősza­kolták a nép által soha el nem ismert, úgynevezett Vi­etnami Köztársaságot. Kato­nai hídfőállássá építették ki ezt az országrészt a térség valamennyi népe és állama, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Laosz és Kam­bodzsa ellen. Miközben a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, az egész szocialista tábor segít­ségével, sikeresen haladt elő­az amerikaiakat. Nemzeti ünnepén teljes szolidaritásunkról biztosítjuk Vietnam hős népét, s kíván­juk, hogy példamutató sike­reket érjen el hazája felvi­rágoztatásában, s a harcoló országrész mielőbbi teljes felszabadításában. (h. n és Az őszinteség szókimondás jegyében A konzervgyári kommunisták tanácskozásáról A beszámoló, amelyet az elmondhattuk, hogy most itt üzemi pártszervezet titkára, voltak a kérdezettek, kom­Náczi János elvtárs ismer- r.iunisták, pártszeivezeti vi­tetett a Szegedi Konzerv- zetők, tömegszervezeti akti­gyár pártaktíva ülésén, az vák és többen a pártonkívü­első félévi tervteljesítésről liek közül is, főleg olyanok, szólt. Olyan adatokat, té­nyeket tartalmazott, amelye­ket június 30-a óta már sok­szor elmondottak az üzem­ben, de még ilyen fórumon nem. — A teljes termelési ter­vet 81 százalékra, az egy foglalkoztatottra jutó terme- datot jegyeztem füzetembe akik valamilyen vezető be­osztásban vannak az üzem­ben. A kérdést maguk is hallották. S mit válaszol­tak? A beszámoló hallatára 3— 4 bóbiskoló ember láttára önkéntelenül is néhány mon­lési értéktervet 77 százalék­ra teljesítettük. Nagyobb lété számmal dolgoztunk a terve­zettnél és mégis kevesebb értéket gyártottunk. Nem tettünk meg mindent a gaz­daságos termelés érdekében. Hol voltak a kommunisták? Ezt már elmondották né­hány nappal korábban a mű­szakiak tanácskozásán is. Akkor és most is azt kér­dezte az értekezleten részt vett Törköly Ferenc elv­társ, az MSZMP szegedi végrehajtó bizottságának tag­ja, hogy hol volt a pártszer­vezet, hol voltak a kommu­nisták, a tömegszervezetek vajon fáradtak ezek az em­berek, vagy már sokat hal­lották e felsorolást és unják? Majd magam vigasztalására írtam e két mondat mellé: nincs olyan szabály, hogy csupán a beszámoló dönti el a pártaktívaülés vitáját, me­netét. A többit már csak hozzágondoltam: Az is bi­zonyos, hogy a pártvezető­ség, vagy ez esetben a párt­titkár beszámolója nagyban befolyásolhatja az egész ta­nácskozás színvonalát. Va­jon az itt közölt tények gondolatébresztőek, vitára ösztönzőek-e? — Akadozik a nyersanyag­ellátás, s a középvezetők, a vezetői, aktívái, amikor ilyen Párt" és a tömegszervezeti ak­komoly gazdasági problé­mákkal kellett megbirkóz­ni? E tanácskozás alkalmával tívák példamutatásával is baj van. Még mindig nincs rendjén minden a vezetők és a munkások kapcsolatá­karó nem védi, csak rongál­ja. így mire használatba vesszük őket, újra javítás­ra szorulnak. Az első félévi tervteljesí­tés, pontosabban a nem tel­jesítés bizonyítványát töb­ben is igyekeztek magyaráz­ni. Török István, a termel­tetési osztály vezetője, pél­dául hozzászólását annyira részletezte, hogy szót ejtett a paradicsom és a paprika gombabetegségétől kezdve sok mindenről, de a nyers­anyagellátás akadályairól ke­veset szólt. Ábrahám. Antal­né igazgató meg is jegyezte: — Megtanultunk magya­rázkodni, és elfelejtettünk szervezni. A művezetők ne a létszámterv túlteljesítésé­nek okait keressék, s azt magyarázzák, miért volt er­re szükség, hanem az üzem­szervezés helyes módszereit kutassák, hogy ne kelljen később magyarázkodni. Volt, aki kimondta: nem számok, igaz, hogy munkaerő-hiány­nyal küzd a vállalat. Hi­szen ezt a napi létszám­jelentések is igazolják. Több dolgozót foglalkoztatnak a tervezettnél, de ha így ma­rad az üzem- és munka­szervezés, később komoly gondot okozhat a munkaerő­Korszerű gépeket kapott a szegedi ecetüzem Mind több gyár, üzem kap ezer megtöltött üveg került Szegeden is korszerű, fél ki a szegedi üzemből. Ta­vagy teljes automata gépeket, valy az új gépek beszerelése, Nemcsak a nagyobb iparte- bejáratása nehezítette a ter­iepeket, hanem több kisebb melést. üzem gépparkját is felújít- Az idén júliusig 630 ezer ják. A többi között teljesen üveg ecetet palackoztak. Ér­új berendezést kapott az dekes megnézni a régi és utóbbi években a Szeszipari az új berendezés egy hónap Országos Vállalat 716. számú alatti teljesítményi. Tavaly szegedi ecetüzeme is. egy hónap alatt 110 ezer Tavaly új palaokozó, töltő üveg ecetet készítettek el, és palacköblítő gépet kapott míg az idén egy hónap alatt a vállalat. így az új gépek 131 ezerre növekedett a ter­segítségével óránként 400— melés. 500 üveg helyett ezer üveget A második negyedévben tudnak megtölteni. Két év- azonban nem teljesítette a vei ezelőtt az üzem két új vállalat a tervét. 350 ezer ecetképző kádat kapott, s üveg helyett csak 280 ezer tervbe vették, hogy még az üveg ecetet készítettek. A idén beállítanak egy 200 lemaradásnak különös óka hektoliteres képzőt és egy volt. A vállalat kénytelen tárolót is. Jelenleg 7 ecet- volt kevesebbet teljesíteni, lképző kád és 6 tároló mű- mert az üzletekbe szállított ködik. üvegeket nem kapták vissza, Az üzem felújításának je- s ísy nem tudtak mibe pa­lentősége a terv teljesítésé- lackozni. A második félév­ben mutatkozott meg legjob- ben már megfelelő mennyi­ban. Múlt évi terve 600 ezer ségü üveg áll az ecetüzem palack volt, de csak 549 rendelkezésére. ban. Ismételten panaszkod- hiány. Vannak ugyanis, aki­nak néhány vezető hangne- ket nem tudnak megfelelő­Beruházás nélkül 17 százalékkal nőtt a pozdorjalemez-termelés Megyei pártvezetö látogatása az új rostkikészítő tizemben Mióta felépült a Rostkiké­szítő Vállalat új üzeme Új­szegeden, sok vendéget kö­szönthettek a gyáregység dolgozói. Jöttek sokan szak­mabeliek és más vendégek, akiknek büszkén mutatták meg új, korszerű rostkiké­szítő üzemüket. így volt ez hétfőn is, amikor dr. Förge­ló az újszegedi üzem. gozásra, ezért a jövőben na­Ez csak a kezdet, amelyet az gyobb mennyiségben dol­ipar átszervezése után sze- gozhatnak fel rostlent. Az retnének megvalósítani min- átszervezés eredményeiről denütt. szólva elmondották, hogy je­A rostkikészítő vállalatnak lentősen csökkent a szállítá­12 megyében vannak telep­helyei. Az átszervezés lehető­vé teszi a jövőben a beruhá­zások koncentrálását. Az esz­teg Sándor elvtárs, az közök célszerűbb, gazdaságo­MSZMP Csongrád megyei sabb felhasználását. Ennek végrehajtó bizottságának nyoYnán pedig kedvezőbben tagja, a Délalföldi Mezőgaz- alakul majd a termelékeny­dasági Kísérleti Intézet igaz­gatója látogatta meg az üze­met. Elmondották a munká­sok és a gyár vezetői, hogy az új létesítmény berendezé­seit teljes egészében Szege­den készítették. Jóleső ér­zéssel újságolták, hogy az új berendezés teljesen felmenti őket a nehéz fizikai munka alól s ma már valóban szo­cialista körülmények között dolgozhatnak. Az üzemlátogatás során el­mondották Förgeteg Sándor elvtársnak a rostüzem dolgo­zói, hogy az ipar­ban még egyedülál­si költség. Mind több üzem­ben alkalmazzák a legkorsze­rűbb technológiát, a pozdor­jalemez-gyártásban pedig be­vezették a folyamatos gyár­tást, s így beruházás nélkül 17 százalékkal nőtt a terme­lés. A termelési és munkakö­ség, az önköltség. Amikor a __ megyei pártvezető megkér- Ti dezte, hogy milyen eredmé- ruImenyekro1 szoIva beszel" nyeket értek el a terv telje- tek a munkásellátás kérdé­sítésében, elmondották, hogy seiről, hogy néhány üzem­országos szinten, ahogy itt egységükben a géppark túl­nevezik nagyvállalati mére- ságosan vegyes, korszerűtlen tekben nem teljesítették a és a szociális létesítmények tervet. sem megfelelőek. Nincs meg­A vállalat több termelési oldva a vállalat szakmunkás­problémával küszködött az ellátottsága és képzése sem. első fél évben. Förgeteg elv- Az év eleji tervlemaradásról táns érdeklődött az ország tá- elmondották, hogy ezt rövi­volabbi vidékein levő üze- desen megszüntetik és előre­mek munkaja iránt is. El- .... . , . . mondották a vállalat vezetői, lathatoan az év vegére telje­hogy két kisebb kenderüze- fiítik az 1964- évi tervfelada­met átalakítottak lenfeldol- tokát. mére. Naponta megállapít­juk, hogy a kelleténél több létszámot használnak fel üzemrészeinkben, de ennél tovább alig-alig jutunk. A lemaradás okai Míg e szavakat mérlege­lem, és arra gondolok, hogy a vállalat kommunistái, s az itt megjelent pártonkívüliek vajon hogyan reagálnak az elhangzottakra, máris szóra emelkedett Bátyi Zoltán, a tervosztály vezetője, aki most egyben a munkaver­seny-szervezés, irányítás vállalati „vezetője" is. Első mondataiban előre tekint: — Négy hónap van még hátra, de már látjuk, hogy a 250 millió forint értékű tervből örülhetünk, ha 210— 220 milliót érünk el. Ezután általános feladatok megjelölése következett: Mindent el kell követni a termelési terv teljesítéséért. — Ezután sorra vette az egyes üzemrészeket. — Sok problémánk van a gépekkel, sokat állnak mű­szaki hiba miatt. Nem egyen­letes a nyersanyagellátás, ha pedig bőséggel van nyers­anyag, nincs rendben a munkaerő-elosztás. Sokan nem tartják be a technoló­giai fegyelmet, ezért van az, hogy az egyik gyártmánynál 4 millió forintos megtakarí­tást értünk el az anyag­költségben, a másiknál vi­szont 5 millióval túlléptük az engedélyezettet. A mun ka­fegyelemmel is hadilábon állunk, mert néhányan már műszak vége előtt tíz perc­cel indulásra készen állnak. Nincs, aki tanítsa az embereket Bódis József belső ellen­őr is a termeléssel kezdte hozzászólását. — Vannak munkások, akik nem sokat törődnek a ter­meléssel, még a maguk mun­kájával sem. Az ilyenek többnyire meggondolatlanul rosssz munkamódszerrel dolgoznak. Az a baj, hogy nincs, aki tanítsa őket, ma­gyarázza nekik, hogyan, s mit tegyenek. A következő felszólaló a TMK-részleg vezetője volt, aki igyekezett választ adni arra, miért van baj a gé­pekkel. — Ne a szezon elején, ha­nem a végén javítsuk ki a gépeket. A kijavítottakat pe­dig megfelelő helyen tárol­juk, ne dobjuk ki a szabad ég alá, mert ezeket a hóta­en ellátni termelőmunkával, ezért keveset keresnek és továbbállnak. Ez a hozzászólás élénkí­tette a vitát, hiszen hóna­pok óta részben a munka­erő-hiánnyal indokolták so­kan a gyenge termelési eredményeket, s most lám az egyik vezető mondta ki e nézet tarthatatlanságát Már csak 22 brigád versenyez Az igazgatónő hozzászólá­sában a termelés mennyisé­gi számainak elemzéséről át­tért a jobb, eredményesebb munka érdekében megvaló­sítandó feladatokra. Mert a konzervgyárban nemcsak mennyiségi mutatók vannak, hanem olyanok is, amelyek a minőség, az önköltség alaku­lását jelzik, s bizony ezek­kel sem dicsekedhetnek az üzemrészek vezetői. A töb­bi között beszélt arról, hogy éppen az előző napon 184­en hiányoztak a termelő­munkából, különböző okok miatt A munkaverseny gaz­dátlan a vállalatnál, a szak­szervezet nem törődik a munkások nemes vetélkedé­sével, de a pártaktívák egy részét sem izgatja a dolgo­zók versenye. Sőt a pártszer­vezet sem érez felelősséget az e téren mutatkozó hibá­kért. Nem értékelik rend­szeresen a szocialista bri­gádok versenyét sem. Ezt a megállapítást erősítette meg Kovács Józsefné is, mások elmondották, hogy az év ele­jén 52 brigád versenyzett, közülük többen a szocialista címért. Ma már csak 22 bri­gád van együtt, a többiek szétszóródtak, ez is a gazdát­lanság, a nemtörődömség je­le. Többen hangsúlyozták: csak akkor jut előbbre a vállalat, ha feltárják a kö­zös gondokat és kellő fon­tossággal mérlegelik az el­végzendő munkát Azt, hogy mit tudnak már ma 'megol­dani és mi az, aminek felté­teleit ezután kell megterem­teni. Mit tehet hozzá a hal­lottakhoz a külső szemlélő? Most arra van szükség, hogy a pártaktívaülés nyíltsága, őszintesége jusson el az üzem minden részébe, hogy a dolgozók ismerjék meg a tennivalókat, s a vezetők kérjék a munkások segítsé­gét a munka- és üzem­szervezésben meglevő hi­bák felszámolásához. A hátralevő négy hónap alatt ugyanis még sokat tehetnek az adósság törlesztéséért. Nagy Pál Szerda. 1964. szeptember 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents