Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

A masszázs, mint gyógymód Költik a pénzt, de... MIBŐL ÉS MIRE ? A. masszázs a legrégibb emelkedés, a fertőző beteg- Az arcmasszázst úgy végez­ségek, a gyulladások, a vissz- zük, hogy • ujjaink hegyével cr-megbetegedés, a vér, a a szív irányába haladva, si­sziv- és az érmegbetegedcsek, mogatásszerüen masszírozzuk gyógymódok közé tartozik. Már a régi kínaiaknál és in­dusoknál is találunk rá uta­last. A régi egyiptomiak il­latos ólatokkal kenték bc testüket, ue az olajat nem gyógyszerként használták, hanem mert kellemesen hat a testre. A görögök cs a ró­maiak a tornászok esetében alkalmazták a masszázst. A bőr jobb vérellátása A középkorban a hivatalos orvosi álláspont gátat vetett e gyógymód fejlődésének, s csak a tizennyolcadik század­közepétől tartották ismét a niasszazst a megelőző egész­ségvédelem eszközének, de megint csak a sportolók ese­teben. Az utóbbi időben a masszázs önálló serkentő gyógymódnak bizonyult, kü­lönféle esetekben. A masszázs célja a bőr fo­cukorbaj stb. Mozdulatokkal.., A masszírozás bizonyos mozdulatokból áll, mint ami­kozottabb vérellátása. Masszí- kajmazzák ezt a masszírozási rozni mindig az anatómia szempontjából egésznek szá­mító testrészt kell. mégpedig a szív irányába haladva. Az egész lest masszírozása esetén figyelembe kell venni egyes olyan megbetegedéseket, amelyeken a masszázs eset­leg ronthat. Ilyenek például a különféle bőrbajok, a hö­az arcunkat. Hogy a masz­százs hatásosabb legyen, a zsíros arcbőrre alkoholos ol­datot, a száraz arcbőrre zsí­ros krémet alkalmazunk. Szakszerűen... A zsíros arcbőr alkohollal való lemosásakor jó hatása van a gyúrásnak is. Ujjaink­kal a bőr ráncait széthúzva kinyomjuk a faggyúmirigyek­böl a felgyülemlett faggyút. A masszírozás iránya ebben az esetben is olyan, mint előbb. Száraz1 bőrnek jót tesz az ütögetés. Ezt úgy végez­zük, hogy hol az egyik, hol a másik kezünk kissé behaj­lított ujjaival ütögetjük az arcunkat. Jó, ha az automasszázst az arc krémezésekor is alkal­mazzuk, s hogy hatásosabb , , legyen, az előírt módon vé­intézctek dolgozói foglalkoz- gezzük, hogy elősegítse a vár­nak vele. Az egyszerű, úgy- keringést. Ha nem vagyunk nevezett automasszazst ki-ki bizonyosak benne, hogyan maga elvégezheti. Segítségé- és mikor alkalmazzuk a vcl fokozhatjak az arcbor masszázst, inkább kérjünk vérelatasát, de nem potol- tanácsot szakembertől, mert hatjak vele a kozmetikai jn- a nem megfelelően alkalma­IP m lyen a simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, rázás (vib­rálás). A kozmetikában is al­niódot, főképp a kozmetikai tezetekben alkalmazott szak szerű masszázst. zott masszazs mint használ. többet árt, Iskolai kötények jü Az iskola-kötényt, köpenyt minden iskolástól elvárják. A sötétkék iskolaköpeny megóvja a ruhát a piszkoló­dástól, kopástól. Egyre gyak­rabban viselnek a kisfiúk is munkaruhát" az iskolában, cppen célszerűsége miatt. Az iskolakötényeket házi­lag is elkészíthetjük. 1. Ujjatlan, vállon gombolós kötény. Egyenes szabású, a szoknyácska alján 15 cm-es rátét, amely zse­bet is képez. 2. Piros szegéllyel díszített iskolaköpeny, nagy zse­bekkel. Gallér nélküli fa­zon az alatta viselt blúz nyaka bajtható ki rá. 3. Ing-szabású köpeny, fe­hér tűzés-dísszel. 4. Munkakabát fiúk számára. 5. Ujjatlan mellcnyke kisfi­úknak. újdonságok Legutóbbi áruházi sétán­kon apróságokat fedeztünk fel, amelyekkel jól kiegészít­hetjük háztartásunkat. Sok hasznos kisbútort és ötletes konyhai apróságokat láttunk. 1. Jóformáju, kovácsoltvas tclefonasztalka. Díszíti a lakást és praktikus. 2. Ötletes gyékény szőnyeg. összehajtva nem nagyobb, mint egy aktatáska, s ha kinyitjuk, kényelmesen fekhetünk rajta. Kirándu­láson vagy strandon hasz­használtó. - ....... . t „ i., ,1,4 3. Nem tengeri szivacs, nem is madár. „Flamingó" né­ven kapható; seprőnyélre erősítve portörlö, kisnyelű változata bútórtörlésre al­kalmas. Könnyen mosha­tó. 4. Kézihajlású turmix-gép. Krémet, habot, turmix italokat készíthetünk vele. 5. ötletes, zárt hagymavágó. Megkönnyíti a háziasszony munkáját. Veszélyes közömbösség Az orvostudomány már ré­gen bebizonyította, hogy mi­lyen szerepet játszanak egyes rovarok emberek millióit megbetegítő járványok terje­désében. Évtizedek kitaitó munkájának eredményeként Földünk jelentős részéről si­került már kiirtani a malá­riát terjesztő anopheles szú­nyogokat, a pestist tovahur­coló patkánybolhákat, a ru­hatetü által továbbított kl ütéses tífuszjárványt, de a rovarirtó hadjárat megtor­pant a legyek előtt. Talán az is hozzájárul a legyek iránti günkhöz, hogy terjesztett legveszedelmesebb betegségeket tömeges védőol­tásokkal, ma már meg tud­juk előzni. A kolera, a has­tífusz, a gyermekparalízis mind kevesebb embert bele­git meg, de e közömbösség mégsem indokolt. Nem sza­bad kézlegyintéssel napi­rendre térni a legyek szapo­rodása és egyes betegségek elterjedése közötti összefüg­gés előtt. Az. ősszel megtermékenyí­tett nőstény legyek telelés után lerakják első petéiket. Tavasszal és ősszel egy hó­nap kell ahhoz, hogy utódaik íelnövekedjenek. Amint a hőmérő higanyszála a 20 Celsius-fok fölé emelkedik, meggyorsul a peték megélé­sének ideje és egy héten be­A legyek veszedelmei Hármas előny lül újabb légynemzedék raj­zik ki. Egy-egy nőstény 50— 100 petét rak le. A legyek alkata különle­gesen alkalmas arra, hogy a betegségek parányi kóroko­zóit továbbvigyék. Táplálék­forrásuk és kedvenc tartóz­kodási helyük a trágyadomb, közömbössé- az állati és emberi ürülék. az általuk is Az ott található mérgező anyagok rárakodnak lábaik­ra és ügy szállítják tovább. Ezeket a mikróbákat dörzsö­lik az ennivalókra, elsősor­ban a húsféleségekre. Külö­nösen az aranyzöld dögle­gyek veszélyesek, melyek százával hemzsegnek a falu­si árnyékszékek körül, de gyakori vendégei a vásárte­reknek és elsősorban a nyers húsokat látogatják, de a gyümölcsöket sem kerülik eL Sura-Bura szovjet epide­mológus radioaktív anyaggal jelzett meg egy trágyadom­bot. Egy kilométer távolság­ban levő lakóházban a követ­kező napon már minden légy jelzett volt, ami azt bizonyít­ja, hogy megfordultak a trá­gyadombon! És arról se fe­ledkezzünk meg, hogy mi­lyen szapora a légy. Egy-egy nyári évadban 10—12 nemze­dék hordja a fertőzés vesze­delmét. A védekezés, a legyek ir­tása nem könnyű, de nem is reménytelen feladat. A meg­felelő permeíezőszerek hasz­nálata megtizedeli a legyeket és különösen a fő tenyészhe­lyeik, a trágyadombok és a falusi illemhelyek megfelelő kezelése véget vethetne a légyinváziónak. A trágyadombok letakará­sa nagyon költségesnek ígér­kezik, a szétszórás a trágya minőségét rontja. A legmeg­felelőbb a levegőmentes trá­gyakezelés lenne. Ez ugyan meglehetősen költséges beru­házást igényel, de hármas előnnyel jár: megszűnik a légyveszély, a trágya megőrzi értékes nitrogéntartalmát és a keletkező biogáz a falu energiaszükségletét is fedez­heti. Dr. Veres Pál Indiszkrát kérdések — Osztálylétszám harminc­hat, életkor tizennégy év. A magasság változó. Egyikük alig látszik ki a padból, míg a másik felül van a százhet­venötön és serked már a ba­jusza. Nyolcadikosok. — Fiúk, van kedvetek Kö­zösen írni egy riportot? Sustorgás, viháncolás, vi­dám beszólások, heherésző nevetés. Néhány elszórt igen is közben. Azután felzúg a kórus: — Igen. Még csak nyolcadikosok. És a tanrend szerint mate­matika lenne. Fehér papíron ceruzák fe­kete hegye. — Írjunk nevet? . — Nem, fiúk, nem kell. Csak őszinte válaszokra van szükség, • névre nem. Hökkent csend. Fürkésző tekintetek. Elgondolkodó ar­cok. Komolyak. Értenek. Hát hogyne! Elvégre már nyolcadikosok. Lapozom az íveket, olva­som a tizenkét kérdésre adott válaszokat. Magyarán: statisztikát állítok össze ar­ról, hogy a szegedi Dózsa György általános iskola nyolcadik osztályának har­minchat tanulója közül há­nyan tudják, mi a pénz? És beosztani, takarékoskodni tudnak-e? Egyértelmű választ szeret­nék adni — talán kényelem­ből, mert így egyszerűbb — persze, nem megy. Sokkalta bonyolultabb probléma ez az egész. Rakosgatom az íveket. Elsőnek a szülők fizetése alapján osztályozom a vála­szokat. Az cisszegek változók. Ezerkétszáztól ötezerig. Újabb kérdés: vannak anya­gi gondjaik? És íme az első meglepetés, nemmel kis fizetésnél, de sajnálkozó igennel is nagy jövedelem esetén. Ugye meg­lepő? De menjünk tovább! Másik kérdéscsoport. Dol­goztak a nyáron? Hát hogy­ne! Ha nem is mindenki, a legtöbb igen. Mert kell ... Mert szükség van rá a család létfenntartásához? Nem. Ha­nem mert manapság már pe­dagógiai követelmény a munka. Lapozzunk! A zsebpénz ..'. Ki mennyit és miért kap? Rendszeresen kapnak sokan, s meglehetősen sokat. Példá­ul egy-egy ötvenest. Néme­lyik százast. Ég kapnak ese­tenként is. Mozira, édesség­re, kiflire, tanszerekre. ga­lambvásárlásra ... Elszámoltatják? Már akit. Takarékoskodik? Már aki... Forgatom a la­pokat: ezt igen, ezt nem . . . Közben néhányszor a lap al­jára pillantottam és újra és újra a szemembe ötlött vala­mi. Tehát a véletlen veze­tett a nyomra: akit nem szá­moltatnak el, aki nem taka­rékoskodik, akinek felesleges holmi vásárlására megy él a pénze, az csaknem kivétel nélkül mind így válaszolt egy kérdésre: igen. Hogyan hangzik ez a kérdés? Így: a szüleinek vannak anyagi gondjai? Gondolhattam volna az összefüggésre. Hiszen lo­gikus. Van értéke a pénznek lehet, nagyon is divatos. Fri­zura Beatles-módra. Méretre készült a nadrágja, s csinos az inge. A cipője koszos. És persze, koszos a keze is. — Körmeidet ki vágja? — Senki. — Magad? — Hát... lerágom. Most pótvizsgázott. Külön­ben is gyenge tanuló, éppen, hogy csak átcsúszik minden évben. — Jövőre mit kapsz, ha si­kerül? — Biciklit. — De ezt megkapod akkor fe, ha... Megvonja vállát, mintha kérdezné; érdekes ez? Annyi pénzt kap, amennyit akar. Szülei módosak, igye­keznek mindent megadni. Mindent, kivéve egyet .. Hogyan is mondjam? Talán így: a lelki táplálékot. Pedig a pénz a legkevesebb. És a legrosszabb nevelési eszköz. Faggatom a gyereket, hát­ha mégis tudja, a pénznek értéke van, azért meg kell dolgozni, az nem terem, s rossz ha nincs. — Éheztél már? Rendes a kisöreg, segíteni akar, most .szinte felcsillan a szeme, s boldogan vágja ki, diadallal mondja: — Igen ..! Egyszer, amikor elmentek egy. hétre a szüle­im, vacsoravásárlásra csak ötven forintot hagytak. Reg­gelizni és ebédelni eljártam, de estére vásárolni kellett — És a zsebpénznek? volna. Elköltöttem a pénzt « nem vehettem vacsorák — És nem ettél semmit? — Csak szalámit ettem; meg ami a kamrában volt... Látja elkedvetlenedésem, nem érti, hiszen így van ez rendjén: teli a kamra, pénz pedig van, csak néha késik néhány napot. És « többiek? Fehér lapon gyerekes betűkkel mondanak nagy-nagy igazságokat. Olya­nok vagyunk, amilyenné ala­kítanak bennünket. A taka­rékoskodást is tanulni kell... — Mire megy el a havi százas? — Nem tudom. Elmegy. Elfolyik. — A szüleinek vannak anyagi gondjaik? Igen a válasz. Persze. Kicsiben ugyanaz, mint nagyban otthon. Elvég­re is a gazdálkodás tudomá­nyát otthon, a szüleitől .sajá­títja el a gyerek. A felnőtt, ha nem takarékoskodik: ön­magával szemben felelőtlen. De családjával szemben már búnt követ el. Mert hogyan is taníthatná erre a gyere­két? És mégis hányan teszik ezt? Az íróasztalomban őrizge­tek jónéhány bizonyítékot. Szavahihető, nagyon őszin­te emberek írták. Nyolcadi­kosok. . , , Szanto István Á legrátermettebbek kerülnek az új vezetőségbe A községekben a KISZ- választanak az alapszerveze­alapszervezetek most mérlc- tek éiéí'e. gelik munkájuk erényeit és A községi párt- és gazda­gyengéit. Algyő, Ásottha- sági vezetők nagy segítséget, löm. Balástya, Bordány es támogatást nyújtanak. Di­Deszk 23 KISZ-szerevezete csérétes a tsz-ek segédkezé­tartotta meg a vezetőségvá- 6e. Mint szülő a gyermeké­lasztó gyűlést. Az új veze- nek, oly készségesen ajánl­tök mércéje: a rátermett- ják a gyűlésező fiataloknak ség. Munkaszerető, szerve- • ^ly^JX^X zeti életben jártas, kezdemé- család) megvendégelésben is nyezésben példás fiatalokat részesítették őket. UDVARIASSÁG Heltai Jenő írta egyik re­gényében: „Az udvariasság nem kerül pénzbe, mégis sok mindet lehet vele elérni..." Móricz Zsigmondról mond­ják, hogy mindenkivel szem­ben mindig udvarias volt. Az udvarias felszólításra (nem is felszólilás volt, csak kijelentő mondat!) a kísérők szó nélkül tmegvásárolták-a peronjegyet. Igaz, akadnak az udvarias­ság tekintetében hiányossá­Amikor kiadójánál csengett gok is. Például, amikor az a telefon, és a vonal túlsó végéről azt hallották: „Ké­rem szépen" — tudták, hogy Móricz Zsigmond beszél. Azért nemcsak az irók ud­variasak. A napokban kinn voltam a szegedi Nagy állomáson. Egyik ismerősömet kisértem utcasaroknál némely gépko­csivezető kiszól a gyalogjáró­ra. Előfordul még itt-ott, hogy szemtelen fiatalembe­rek a nőket molesztálják. No, de az vigasztal, hogy ez a helyzet már nem sokáig tart. Legfeljebb máig. Ma, vasár­nap este ugyanis hazánkban majdnem mindenki a televí­ki. A váróteremből a peron- zid eiQtt ül. Akkor lesz a ra akartunk kijutni, amikor népszerű Feleki Kamill elő­az ajtónál álló vasutas meg- adása arról, hogy miképpen szólalt: viselkedjünk helyesen az ut­— A kísérők csak jeggyel cán... mehetnek ki... M. K. „Mélyhűtött" emberi vér Egy portré a többi közül. Bájos kis kölyök, haja gondozatlan ... Az amsterdami véradó központ egyik biokémikusa, dr. H. W. Krijnen, közölte, hogy eljárást dolgozott ki az emberi vér „mélyhűtésére". Ezzel lehetővé válik a vért Szőke korlátlan ideig konzerválni. Azaz, Az új módszer, dr. Krij­nen szerint arra is módot ad, hogy nagy mennyiségű mélyhűtött vért tároljanak súlyos katasztrófák, földren­gések, robbanások stb. ese­tére. Az amsterdami véradó központban már megkezdték nagymennyiségű mélyhűtött vér felhalmozást. Síemeiie® sokszorosítást rövid határidőre vállalunk , Universal Ktsz Szeged, Lenin körút 58. S 96 327 Takarmány és alom minőségben hálézoil smSmca nagy mennyiségben eladó. „Tiszatá/' MGTSZ, Tápé K 7422 8 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1964. szeph 13. /

Next

/
Thumbnails
Contents