Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

Kádár János fogadta a norvég pártmunkás­küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta a hazánkban tartózkodó nor­vég pártmunkás-küldöttséget, amelyet Just Lippe, a Norvég Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára vezet. Versenyben az élüzem esmért A SZEGEDI RUHA­ÉS BŐRIPARI ÜZEMEK SIKEREI Már valamennyi szegedi üzemben beszámoltak a ve­zetők az első félévi munka eredményeiről. Kevés helyen szóltak azonban arról, hegy alakult, milyen sikert hozott az első fél évben az élüzem cím elnyeréséért, vagy meg­tartásáért folytatott verseny. Ismeretes, hogy a verseny célkitűzéseit, valamint a ki­tüntetés elnyerésének felté­teleit, az illetékes miniszte­rek a szakszervezetek el­nökségei együttesen határoz­zák meg. Már négy és fél hónapja, hogy a szegedi üzemek dol­gozói elmúlt évi jó munká­juk eredményeként május elseje alkalmával átvették a kitüntetéseket, köztük a Sze­gedi Ruhagyár is, ahol az örömöt tetézte a 13 napi keresetnek megfelelő nyere­ségrészesedés is. A kitüntető cím elnyerése és a jelentős nyereségrészesedés nagy len­dületet adott az első félévi munkának. Törekvésüket, hogy megtartsák az élüzem címet, siker koronázta az év első hat hónapjában. A Könnyűipari Értesítő leg­újabb száma közli, hogy a Szegedi Ruhagyár lett az első a ruhaipari vállalatok versenyében s teljesítette az élüzem cím feltételeket. Bőripari ütemeink közül, amelyeknek Budapesten van a központjuk, az első fél­évi munka eredményeként ugyancsak várományosai az élüzem címnek a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrme­konfekció Vállalat, valamint a Minőségi Cipőgyár. Isme­retes, hogy mindkét nagy­vállalatnak Szegeden műkö­dik gyáregysége. ülést tartott a népfront Felháborító, vagy természetes Szeged városi elnöksége Tegnap délután ülést tartott a Hazafias Népfront Sze­ged városi elnöksége. Tombácz Imre elnökhelyettes meg­nyitója után Oltvai Ferenc elnökségi tag ismertette a nép­front feladatait a tudományos ismeretterjesztő munká­ban, különös tekintettel a Hazafias Népfront Országos Tanácsának határozatára, miszerint a jövőben a Népfront­nak és a TIT-nek szorosabban együtt kell működnie. Hangsúlyozta Oltvai Ferenc, hogy a TIT és a Nép­front kapcsolata jelentős változást hozhat a népművelés, a tudományos ismeretterjesztés tartalmában és szervezeti formájában. Az eddigi alkalomszerű előadásokat a jövő­ben tudatosan irányítják és a népfront társadalmi meg­mozdulássá szervezi a kulturális eseményeket. A referá­tumot élénk vita követte, melyben részt vett dr. Kedvsssy György, Hofges,ang Péter, Sziládi Sándor, Kántor Gab­riella, Szalontai József, dr. Makai Lajos, Hampel Ferenc, Lácsán Mihályné és Farkas Istvánné. V alaki, valahol, valami- pusztulásával, a legerősebb szempontjából feltétlenül, ért mindig háborog, hajtóerő megszűnésével szín- hiszen ezért is emel panaszt panaszleveleket ír, ve- te a mindig jobbra, telje- ellene. De ha azt is figye­ri az asztalt. Ez vagy az nem sebbre törekvés is megreked- lembe vesszük, hogy az em­tetszik neki az élet zajlása ne, az pedig a -társadalom bereltet nemcsak á'talános, közepette, s véleményét el pusztulását jelentené. hanem olykor személyes kap­mondja kebelbarátnak, szom- Az élet természetes rend- csolatok is fűzik egymáshoz, szédnak, újságszerkesztőség- jéhez tartozik tehát, hogy szinte érthető, hogy a szíves­nek, hivatalos irodának. S soha ne legyünk elégedettek ségekben is tesznek kivétele­mivel az emberek nem hú- a meglevővel. Amellett, hogy ket. zódhatnak csigaházba a az elért gazdasági és politi- A sz<jban ]evő panasz nem problémák elől, hanem ezer kai sikereket jóleső érzéssel az^rt születhetett meg, mert és ezer szál köti őket a je- könyveljük el magunknak, yz üzletvezető rokona kapott len valóságához, s bizonyos igazi forradalmárok módjára ánJt banem azért mert a jelenségekre azonnal reagál- kell a hanyagság, a tunyaság, mai3i'k nem kapott' s miVel nak, abszolút társadalmi a tudatlanság és minden szélcsendről nyilvánvalóan egyéb visszahúzó erő ellen beszélni sem lehet. De mire fellépnünk, hogy lehetőleg zöld utat" biztosítsunk a nép jólétéért kifejtett erőfe is volna ez jó? A kritika ki­Befagyasztott milliók nyomában Az öntözési terv csak terv marad Csongrád megyében Ebben az évben terv sze- ban, s ebből összesen 15 ezer jon a Lenin Tsz tagjai saját­rint 5365 hold öntözőtelepet holdat építettek meg. Ez kéz- juknak érzik-e majd ezt a kellett volna építenie az A1 ,, . ... , . só-Tiszavidéki Vízügyi Igaz- zelfoghatoan bizonyítja 2,7 gatóságnak Csongrád megyé- millió forint tervezői és 33,5 ben. A megyei költségvetés- millió forint kivitelezési ka­ben erre a célra 24,7 millió pacitás befagyasztását 1964­forint állami támogatást bo­csátottak a szövetkezetek ig. Mindebből következik: beruhc/.ast és gazdaságosan hasznesítják-e? Máshol a tervezés és a ki­vitelezés elkezdését a beru­házási programok felülvizs­gálásának elhúzódása okozza. rendelkezésére "~A ""vízügyi Szegeden és Csongrád me- A makói József Attila Tsz­iumu5tíK,aL. fl vízügyi » ben az idei tavaszon egy ket­igazgatosaggal 15 kozos gaz- gjeben ; z ontozeses gazdal- millió forint beruházást tar­daság 12,4 millió forint beru- kodás fejlesztéséről szóló or- talmazó szerződésen egv hó­hazas kivitelezesere kötött . nani" raita ültek a víxíícw szerződést. A legutóbbi szagos megvalósító- XJ fetruárto számbavétel alapján 1964- saban nagyfokú a lemaradás, megbeszélték a szövetkezet ben az ontozes fe.ilesztesere Szorosan összefügg ezzel az vezetőivel, hogy az öntözőte­rendelkezésre bocsátott 24 7 évn51 évre kísértetiesen je­milho forintbol 8,4 milliót , lentkezo szalastakar. my- és használnak fel, vagyis 16,3 milliót nem. Az a bírálat te- szemesabrak-hiány, az áru­hát, amely az Alsó-Tiszavi déki Vízügyi Igazgatóság körzetében gazdálkodó ter­melőszövetkezeteket és a me­lep építésére kijelölt táblák ba tavaszi kalászosok kerül­jenek, mert aratás után a tereprendezést és a csatornák ásását csak így tudják elkez­deni. A megbeszélés nem járt eredménnyel, mert a 460 hold jórészébe cukorrépa termelés — zöldség és állati termék — szervezésének le­hetőségeink közötti viszony­gye vezető szerveit a leg- tegos alacsony színvonala. A kukoric'aTkéré^őssterbetaka­utobb erte, helytálló. szövetkezetek jó részéből rításra kerülő növények ke­Csongrád megyében és már jelentős jövedelemhez rültek, ami viszont kizárja a Szeged megyei jogú város- jut a gazdatársadalom Ezt a júliusra ^ augusztusra ter­ban, egynéhány szerv kivéte- ;«„„,,„, . .. ... . ' vezett tereprendezést, csator­lével, nem kellően foglalkoz- ^veae/mer az ontozeses gaz- naÁsást. nak az öntözéses gazdálko- dálkodás tervszerű fejleszté­dás szervezésével. Csakis. így sével 20—25 százalékkal né­eshet meg évről évre, hogy hany éven belül tovább le­a vízügyi igazgatóságon ké- , . o „.„.„. szített tervek jó része terv hetne noveln!­marad. J A szakigazgatás szervei sem fordítanak megkülön­böztetett gondot erre a mun­kára. Bizonyság erre a sze­gedi Haladás Tsz esete. A Öntözés, árutermelés, takarmányozás Külföldi borászok a mezőgazdasági kiállításon Az Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás számottevő „nem­zetközi borászati forgalmat" bonyolít le. Csütörtökön a svájci Grundbacher AG bor­kereskedő cég tulajdonosa te­kintette meg a kiállítást, s tárgyalt magyar borászati és klükereskedelmi szakembe­rekkel. Látogatásával már ötre emelkedett a mezőgaz­dasági kiállítás alkalmából a magyar bortermelés és ex­port iránt érdeklődő svájci cégek száma. A napokban az olaszorszá­Az utóbbi időben többen felvetették — Csongrádban varosj tanács mezőgazdasági is és Szegeden is — az öntő- osztálya a Haladás Tsz 250 zéses gazdálkodás fejleszté- holdas öntözőtelepének ta­sének lassú ütemét. Keresték r.ulmánytervét július 29-én . ..,.., az okokat, s ebben a vizsgá- továbbította az építési és A mérnökök 1958-tól 25 lódásban azután az Alsó-Ti- közlekedési osztálvának­ezer holdra terveztek öntő- . _ ,, , KOZleKeaesi osztaiyanak. zéses gazdálkodást Csongrád- szavideki Vízügyi Igazgatosá- döntsék el, hogy a dél-űjsze­. got tették mindenért felelős- gedi határrészen építésre sé. Akik eként vetik fel a ajániott öntözőrendszer bele­dolgot, lényegében nem is- iüjk-e 15 év múlva az akkori merik a vízügyi építkezések városszéli képbe. A megyei szabályait. Kellemesen hely- jogú városi tanács két osztá­zetbe hoznak egy olyan in- iya között — szóértésben — tézményt, amely rendelteié- jgen nagy iehet a távolság, sénél fogva az öntözéses gaz- mert augusztus 31-én — te­dálkodásért — állami pénzen hát csak két hónap eltelté­— a legnagyobb anyagi, szel- ygj — méltatták egy hozzá ­lemi és technikai áldozatot juk nem illő válaszra a me­hozza. Ugyanis, nemcsak a zőgazdasági osztálytól érke­vízügyi igazgatóságon múlik zett levelet, az öntözéses termesztés szer- ^^ vezése, a beruházások kivite- H Burjánzó lezése, hanem a megyei jogú felületesség városi és a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak vezetőin és a mezőgazda­sáli osztályok dolgozóin, va­lamint mindkét tanács más gi Trentovidékről járt itt 45 termelő és kereskedő, akiknek borai a nemzetközi borver­senyen is részt vettek. Fel­keresték az ország fontosabb bortermő vidékeit is. Jelenleg is hazánkban tar­tózkodik és már több ízben megtekintette a kiállítást Mo­handu Abbes, az algériai Földművelésügyi Minisztéri­um osztályvezetője, aki a ma­gyar szőlőtermés és bőrfel­dolgozás tanulmányozására érkezett Magyarországra. (MTI) Vessző­arafás hllllllllllllllllllllllllllllllllll A Szegedi Háziipari Szövetkezei éven­te több mint egymillió forint értékű kosúrárut készít. Az ehhez szükséges füzvessző egy részéi a Szentesi Erdő­kémiai Vállalat telepeiről szállítják. Képünkön a kitermelés látható a Ti­sza menti fűztelepen A megyei tanács egyes szervei is hajlamosak ehhez hasonló ügyintézésre. A szentesi József Attila Tsz-t osztályain, továbbá, de nem jövőre 250 holdas öntözőtelep utolsósorban az öntöző vízre ..... kj A •• igényt tarló lermelőszüvetke- ep,tesere |eluUtk kl' A szo^ vetkezetet felvették a jövő zeteken évi létesítményjegyzékre és ezt elküldték a vízügyi igaz­gatóságnak. A beruházás elő­készítése közben a tervező­Sajnos. a szövetkezetek jó mérnök megállapíthatta, vésze még nem döntötte el, hogy a közös gazdaságban az Ahol „ülnek" a terven hogy a hozamok tovább nö­velésére öntözzön-e vagy sem. A szentesi Felszabadu­lás Tsz ötmillió forint beru­házásra — 1200 hold legelő öntözésére — kötött szerző­dést a vízügyi igazgatósággal. egészről mit sem tudnak. Mindezek után jogos an­rak felvetése, hogy Szeged megyei jogú városban és Csongrád megyében az önlö­ennek oka ez esetben nem spekuláció, hanem a kereslet és a kínálat közti differencia, nem biztos, hogy az eladó hibáztatható érte. Szokták Amikor a vízügyi igazgatóság zéses termesztés szervezésé­felkészült a munkára, felvo- ben felületesség oúrjánzik. gépeit * anyagot EIŐsegíti ezt a folyamatot a szállított a helyszínre, a , . ,, , , , szövetkezet melegen megkö- szakigazgalasban dolgozok szönte a fáradozást. Hasonló- laza munkakapcsolata, a me­an járt el a mindszenti Le- zőgazdasági osztályokról a nin Tsz is. ahol elnökcsere termelőszövetkezetekbe irá­etozte meg a tervek valóra- ,. , , , , . váltását. Itt mégis megépül nyul° sokoldalú szakpropa­az öntözőtelep, mert a fel- "inda hiánya. Ezek bizony sőbb szervek — a Földmüve- még igen sok tennivalót je­lé-sügyi Minisztérium és az lentenek a jövőben. Országos Vízügyi Főigazgató­ság — szorgalmazzák. De va- Dupsi Károly szítéseknek. Lenin az elet i]yenkor azt is mondani: az legnormahsabb rendjenex a vesse rá az el£Ő követ_ aki az forradalmat tartotta Ezt az ő helyében másképp csele­igazsagot azoknak illik el.so- kednc, A doIog kéts^kívül sorban elfogadni, akik kulo- bosszantó az érdekelt egyén nősen türelmetlenek a meg- szempontjából, de ha egy ki­levő negatív jelenségek lát tán csit gondolkodna, talán nem _ _ ,,. , , , . vonna le egy-egy ilyen eset­Valóban előfordulnak na- b6I messzemenő következte­téseket. Mondhatjuk azt, hogy például az olyan em­bernek, aki a közösség szol­gálatában áll, tárgyilagosnak, pártatlannak kell lennie. De ez csak vágyálom addig, amíg nem teremtettük meg lünk felháborító dolgok is, s teljesen mindegy, hogy ezek nemtörődömség, vagy tuda­tos rosszindulat következmé­nyei. Némelyik külvárosi boltból üres szatyorral kény­telen távozni a háziasszony. mert nem kap azt amit ker. enne!, a k(vánt objoktivit^. Pedig a keresett áruból van nak a feltételét Az iIyesféle bőven csak eppen „elfelej- panaszoknak csak árubőség­tettek' rendelni belőle. j lfibet e,z1ét vennj min_ Egyik-másik tsz-ben sok dra- denfp)c prédikáció csaknem ga lucerna megy veszendőbe, haszontalan. Kinek jut es'é­mert arra senki sem gondolt, vagy „nincs rá idő", hogy kint a földön a boglyák he­lyét fel is gereblyézzék. Meg­esik, hogy hasmos utasítá­sok sikkadnak el, porosod­nak az asztalfiókban, mert a be. hogy valakit elitében azért, mert az édesanyja kö­zelebb áll a szívéhez, mint e~" ide'm? Marától ér4-'?, dő. hory az előbbinek ked­vez akkor is, ha idő"''nt , , .. . .. , . feddést kap tőle. az utóbbi­íelelos üzemi tisztviselő nem nfik nedig a témd-ges nmb­érti a munkások kezdemé­nyező készségének óriási je­lentőségét. Egy ember jogos panaszt ad elő illetékes hi­vatalban, de dolgában hóna­pokig sem történik intézke­dés, mert az ügyintézők lé­lektelen bürokraták. Valahol százezreket költenek egy üz­képes rögtön léméit sem megérteni. Nyugodjunk bele tehát kivételezésekbe? Szó sinc­róla! Minden állampolgárna' kötelessége küzdeni a kijá rás, a protekcionizmus ellen de ne csapjunk lármát ott let felújítására, néhány hó- ahol — objektív tényezői­nap múlva azonban szétverik miatt — felesle'ges. Héborod­az egészet, mondván, hogy junk fel minden esetben a tévedés történt, nem ilyen nvílvánvaló csalás, a speku­boltot akartak. láció, vagy közömbösség lát­Minek soroljuk a többit? tan, ne tűrjük el soha a nyíl­Meggyőződésünk, hogy Sze- vánvaló és sokakat érintő ged száztízezer lakójának hibákat, de mindig mérlegel­legalább egyharmada tudna jük: valóban egyes emberek olyan példákat említeni, mulasztásával állunk-e szem­amelyek legalábbis fejcsóvá- ben, vagy olyan jelenségek­lást érdemelnek. Egy részük kel, amelyek csak társadalmi azonban — hangsúlyozzuk — összefogással küszöbölhetők felháborító, és amíg léteznek, ki. nem csillapítani kell a köz- Némeiyek e]ég könnyen velemenyt, hanem inkább to- ...... . ... vábbi kitartó türelmetlenség- kimondjak azt a szentenciát, re nevelni. Világos, hogy hogy nem érdemes becsüle­akinek „vaj van a fején", temek lenni, hiszen a csalás, vagy aki már nagyon meg- a kivéteiezés megy minde­szokta a következmény nel- .... „ _ ... , küli felelőtlenkedést, az meg- nutt Ez nem lgaz- Becsulete­sértődik a legjobb szándékú sen élni kétségkívül nehe­bírálat miatt is. Nem szabad zebb, mint rafinériával, má­azonban, hogy ez bárkit is sok becsapása árán, de az is megtevesszen es visszatart­son a bátor szókimondástól. b,z°ny°5. ^ csakis a tisz­Aki rendesen elvégzi a dol- tc:.:éges életmód nyújt igazi gát. annak tudnia kell, hogy boldogságot, biztonságot, jó a hibák leküzdésében nincs közérzetet. Milliók vallják egyedül. Mellette áll mindé- . . . , , , , nekelőtt a párt. őt védik a ezt az elvet azokkal a keve' törvények, neki ad igazat a sekkel szemben, akik a kö­közvélemény. zösséggel mit sem törődve, Kétségtelen, némi bátorság csök egyéni haszon érdeké­is szükséges ehhez. Ovecs- , . ,, , , A . .. kin hőse, amikor leírta, vagy ben ^utkodnak. Az elmondta jogos bíráló észre- bieknek társadalmi megbe­vételeit a hibák miatt, min- csülés, . irvényesen fokozódó dig felkészült még arra is, jobb megélhetés a perspektí­vájuk, míg az utóbbiak örök­hogy családjával egy ült hur­colkodnia kell arról a vidék­ről. Neki személyes kényei- ké amiatt nvugtalankodhat­ménél io fontosabb volt a fo- nak, hogy előbb-utóbb felel­gyatékosságok megszüntetése. r.;ök kell tetteikért. Nálunk ma már nehezen képzelhető el a bejelentő Kicsiny, bagatell ügyek, ilyen brutális üldözése. A lé- hibák is képesek megkeserí­nyeg az — számtalan példa teni a dolgozó emberek hét­va-n rá Szegeden is —, hogy ,.••„,„ „•. T - ••• > * t ,> a pártbizotíság és a kisebb köznapjait. Lepjünk fel elle­pártszervek is mindig ol- nuk minden erővel és ess> talmuk alá veszik azokat, közzel, mert ez elengedhete.'­akik a társadalom oldaláról jen feltétele céljaink gyoi­bírálják mindazt, ami kerék- bb elérésének Magunknak kötője az előrehaladásnak. e s eK. MagunKnaK Érdekes, hogy nem bürök- 1S l°bb azonban, ha nem rácia minden, ami annak lát- kongatunk vészharangot szik. Igen sokan olyasféle olyankor is, amikor a visszás tünetek miatt is háborognak, jelenségek lényegében ártal­ami — ha jobban megnezzuk , J 6 — majdnem természetes. Mi- matlanok a társadalomra, s ről van szó? Bemegy valaki egyrészt azért léteznek még, a szaküzletbe és kárpitozott mert a termelt javak nem bútort kér. Azt a választ állnak teljes bőséggel rendel­kapja, hogy nincs, mert ez a . .... . fajta áru hiánycikk. Később kezesunkre, másreszt mert a kiderül, hogy a kért bútor- kisebb-nagyobb funkcióban fajtából volt még egy darab levő emberek mindegyikének a raktárban de az elárusító öntudata sem üti meg min­azt a sogoranak tartogatta. . ,. . ° Helytelen dolog ez? A bútort dlg a szociallsta merteket, vásárolni szándékozó egyén F. NAGY ISTVÁN Bente*. 1964. szeptember 11. Q^'M^YAhORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents