Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

JV y elv tan ulással fegyverkezzünk 7 Önáiló lett a TIT nyelviskolája Á dolgozók iskolán kívüli művelődése, oktatása fontos állami feladat. A sokoldalú felnőttoktatás egyik fontos területe az idegen nyelvek tanítása. A népek közti érintkezés, az országok közti békés együttműködés legfőbb eszköze a nyelvismeret. Ezért a nyelvtanulás nemcsak jól felfogott egyéni érdek, hanem nemzeti ügy is. A dolgozók idegen nyelvi oktatása például Csehszlovákiában az állami nyelviskola feladata, mely az ország fővárosában Prágai Nyelviskola néven működik. Az iskolának a város középpontjában székháza van, és a város minden pontján, az iskolákban, az üzemekben és intézményeknél tanuló csoportjai működnek. Több mint 100 függetlenített tanára és mintegy húszezer hallgatója van. A jelentkezők választhatnak heti két-négy és hatórás tanfolyamok között. A hallgatók a tanfolyam végén vizsgáznak, és tudásuk szerint kerülnek új csoportokba. A prágaihoz hasonló intézmények működnek Csehszlovákia többi városában is. Nem múló divat többé A mi viszonyaink között talán korai lenne ilyen intézmény létesítésére gondolni, de e cél felé kell nekünk is haladni. Hazánkban az önkéntes nyelvtanulók számára a nyelvoktatást legnagyobb részt még a különböző társadalmi szervezetek biztosítják. A hallgatók száma és a szervezeti forma kiépítettsége alapján a legnagyobb ilyen nyelvtanfolyam a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) József Attila Szabadegyetemének keretében működik. Emellett nagy létszámú hallgatója van a Magyar—Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) és a Pedagógus Szakszervezet tanfolyamainak, a fővárosban és a vidéki városokban is. Az idegen nyelvek tanulása nem múló divat többé, világszerte a társadalom minden rétegében soha nem tapasztalt nyelvtanulási láz lüktet Nyelvi elszigeteltségünk miatt az idegen nyelvek tudása iránti igény nálunk általában fokozottabban jelentkezik. Azért csak általában, mert Csongrád megyében és Szegeden korántsem tanulnak annyian idegen nyelveket, mint például Baranyában, Pécsett. A TIT-nyelviskola többéves múltra tekint Szegeden vissza. Fejlődését a korábbi években főleg a tanfolyamok megfelelő elhelyezése akadályozta. Az elmúlt évben ez a probléma úgyszólván már minden igényt kielégítő módon megoldódott. Tanfolyamainkat ugyanis kivétel nélkül a Tömörkény István Gimnázium világos, jól fűtött tantermeiben helyezhettük el, amelyekben szinte kínálkozik a lehetőség a modern technika eszközeinek (magnetofon, diafilm, idegen nyelvű hanglemezek és tanszalagok) használatára. II legcélszerűbb módszerekkel Nyelviskoláink az idén az idegen nyelvek elsajátításának eredményesebbé tétele érdekében az ismeretterjesztés keretében, mint önálló szakosztály folytatja működését. Szakosztályi munkatervünk a tudatosan gyakorlati nyelvoktatás legcélszerűbb módszereinek tüzetes tanulmányozását, kidolgozását és alkalmazását tűzi ki célul. Szakosztályunk a megye és a város legjobb szakembereit egyesíti magában, akik elismerten fejlett beszédkészséggel, jó kiejtéssel, korszerű, módszeres eljárással és személyes ráhatással tanítanak. Az idén — jobban. mint eddig — homogén csoportokat igyekszünk alakítani. Fiatalkorú és felnőtt hallgatóinkat külön-külön csoportokban helyezzük el. Általános tapasztalat, hogy a felnőttek a rendszeres tanulásból gyakran már régebben kiszakadva, fáradságos napi munkájuk után összehasonlíthatatlanul nehezebben jutnak el az idegen nyelvi Kifejezési készség kialakításához. Először próbálunk az idén a tanulók számára olyan tanfolyamokat is szervezni, amelyeknek korrepetáló jellegük van. Szívesen szervezünk szakmai nyelvtanfolyamokat üzemekben és intézményekben olyan esetben is, amikor csak 4—5 hallgató vállalja a nem magas oktatási költséget. A gyorsabb előrehaladást kívánó, intenzívebb munkára vállalkozó hallgatók számára heti 4, esetleg 6 órás tanfolyamok szervezésével is megpróbálkozunk. Komoly szellemi munka Az idegen nyelvek tanulása az anyanyelvi ismeretek tudatos birtoklását tételezi fel. Az anyanyelvi alappal való összehasonlítás meggyorsítja az idegen nyelv sajátságainak felfogását. Viszont az idegen nyelv tanulása ráeszméletet bennünket a nyelv és gondolkodás dialektikus összefüggésének meglátására, s ez a felismerés visszahat az anyanyelv tudatosabb megismerésére is. Régebben az önkéntes nyelvtanulókat azzal áltatták, hogy „könnyen és gyorsan", vagy „játszva" tanulnak meg egy-egy nyelvet. Akik valamely idegen nyelv tanulására vállalkoznak, tudniuk kell, hogy a nyelvtanulás komoly szellemi munka. Vulgáris az a közmondás, hogy „ahány nyelvet tud, annyi ember", de találó megfogalmazása a nyelvtanulás' látókört bővítő, értelmet élesítő, érzelmeket keltő, műveltséget nyújtó, egészebb embereket alakító nagy kulturális jelentőségének. Lényegileg ugyanezt fejezi ki — a jól felfogott egyéni érdeket hangsúlyozva — a marxi mondás is: ..Eine fremde Sprache ist eine Waf fe im Kampíe des Lebens". (Az idegen nyelv fegyver az élet küzdelmében.) Fegyverkezzünk hát így: tanuljunk nyelveket! Rully János Négy lány egy udvarban ;filmek Négy tanítónő lakik az udvarban. Dolgoznak, kedvesen, lelkesen, de szomorúság és nyugtalanság van a tekintetükben, idegesség vibrál bennük minduntalan. Férjhez menendő koruk utolsó pillanatait élik. Egyikük elvirágzott, a másik oly csúnyácska, hogy végleg letett már a férjhezmenésről, begubózott a dolgozatfüzetek, és a továbbképzés cellájába. A harmadik kap férjül egy falusi legényt, a negyedik — Lenke — pedig megismerkedik egy véletlenül arra vetődő vadászemberrel. Ennek az ismeretségnek, hirtelen lázba szökő szerelemnek, vágynak és szemérmes tartózkodásnak, bizakodásnak és sóvárgó vágyakozásnak történetét adja a film java. Lenke vár, majd felutazván a pedagógus-közgyűlésre, Budapestre, keresi a „vadászt". Törőcsik Mari alakítja ezt a szeretetre méltó kis tanítónőt. Legjobb formáját talán akkor mutatja a filmben, amikor szemérem és szerelem között vergődve kereisi a férfit munkahelyén, jár a nyomába, míg egymásba nem botlanak. Kínosan feszélyező jelenetek következnek: a férfi nős és a lánytól csak szerelmet akar' egy kölcsönlakásoan. Lenke még reménykedik egy darabig, hogy nemcsak az ölelés vágya hozta ide a férfit, hanem a holtodiglan-holtomiglan szándéka. De aztán megbizonyosodik róla, hogy nem így van. A férfi csak nőt akar. S akkor Lenke szelíden, de elszántan kisurran az ajtón és visszatér a kis vidéki udvarba, hogy tovább nevelje a gyermekeket, dolgozzék. Vigaszul megmarad neki a „talán majd egyszer" lehetősége. Solymár József forgatókönyvéből a fiatal Zolnay Pál rendező hiteles légkörben játszatja le a felszín alatt meghúzódó drámát, sok finomsággal, és érzékenységgel. Jók a színészi alakítások. Törőcsik Mari mellett Dallos Szilvia, Nagy Anna és a főiskolás Parragi Mária játssza a tanítónőket. Gábor Miklós gazdag eszközökkel oldja meg a „vadász" szerepét. Nagyon élethű Gobbi Hilda vénkisasszonnyá aszalódott, kissé bogaras tanítónő szerepében. M. G. P. Tékozló szív Ne kerteljünk: a film nem tetézett. Nagyon sok szép részlete, figyelemre méltó megoldása, megkapó mozzanata van ugyan, az egész mégis alatta marad Francois Mauriac világhírű regényének. Alatta marad annak ellenére is, hogy a film forgatókönyvének megírásában részt vett a legilletékesebb, maga az író is. Mi a baj? Mindenekelőtt az, hogy a forgatókönyv és Georges Franju rendezése a cselekményt modern környezetbe helyezte át. A regény a század elején, 1907 körül játszódik, a filmben 1960-as Peugeot-val utaznak a szereplők. Ez az idővéltoztatás azonban nemhogy közelebb hozta volna a cselekményt a nézőkhöz, ellenkezőleg: eltávolította. A Tékozló szív eredeti történetének ugyanis nemcsak a helyszín, hanem az idő is, amelyben játszódik, fundamentuma. Ahogyan nem lehetne ezt a cselekményt vidékről városba helyezni, ugyanúgy nem lehet több mint ötven évvel előbbre hozni. Az elmúlt fél évszázadban megváltozott a világ, megváltozott a francia vidék is. Ami akkor megtörténhetett, nem biztos, hogy ma is úgy megtörténhet. Másképp gondolkodnak ma már az emberek szerelemről, házasságról, családról, mint akkor és másképpen is élnek. A film időijeli ugrása a történet hitelességét rontja. A másik — nem kisebb — baj, hogy a film csak a puszta történetet adja vissza, a szereplök jellemzésének regénybeli árnyaltságával jóval kevesebbet törődik. Márpedig a regényben nem a cselekmény az elsőrendűen fontos, hanem ami emögött van: a figurák, az emberek. Még Therese arca a legplasztikusabb — Emmanuele Riva kitűnő játékának köszönhetően — bár még az ő ábrázolása is alatta marad a regény színvonalának. A többi szereplőről pedig ne is beszéljünk. A férj például szinte ijesztően és meglepően kezdetleges. Mintha nem is művész alakítaná, annyira szájbarágóan igyekszik a mondanivalót közvetíteni. A mai filmművészetből sok olyan példát idézhetnénk, amelyek bonyolult lélek- és jellemrajzot nyújtottak. Franju rendezése nem használja ezeket az új eszközöket. Azokkal a konvencionális eljárásokkal viszont, amelyekkel ő dolgozik, nem lehet a oselekmény viszszaadásánál és valami minimális lélekrajznál többet nyújtani. Tulajdonképpen ez a film kudarcának legfőbb oka. ö. L. Levelek és emberek A figyelmeztetés nem használt — Protekció vagy hiánycikk ? — Ágnes óvodába megy Közel 700 házfelügyelő dolgozik a szegedi bérházakban. Nagy többségük becsülettel végzi feladatát, de sok gondot okoznak az ingatlankezelő vállalat vezetőségének, és sok bosszúságot a lakóknak, azok a házfelügyelők, akik gorombák, parancsolgatnak. Ilyen házfelügyelőre érkezett panasz szerkesztőségünkhöz a Dózsa György utca 4. számú ház lakóitól. „Lőrinc Józsefné viselkedése tűrhetetlen — írja az egyik bérlő —, állandóan kellemetlenkedik és nem hajlandó átadni mosáskor a mosókonyha és a padlás kulcsát." A napokban felkerestük a panaszost, s meggyőződtünk arról, hogy kétszer 4 méteres szobában mos és itt szárítja a ruháit is. A ház lakói kérték a házkezelőséget, hogy a házfelügyelőt, aki már évek óta bosszantja a ház bérlőit, váltsák le. Az ingatlankezelő vállalat a negyedik fegyelmi után nemrégen a következőket közölte Lőrincznével: „Ha a fegyelmi után sem változtat magatartásán, tovább is durva hangon beszél a bérlőkkel — amit a vállalat fegyelmi biztosa igazol —, egy újabb panasz esetén a munkakörét felmondjuk." Sajnos, Lőrincz Józsefnének ez az utolsó figyelmeztetés sem használt. Longa Józsefné és Morvái Sz. László olvasónk a BajcsyZsilinszky utcai 28. számú bútorüzlettel kapcsolatban írt panaszlevelet szerkesztőségünkhöz. Elmondták, hogy korábban „Mohács" elnevezésű kárpitozott garnitúrát akartak vásárolni. Tudomásuk szerint ebből nagyobb mennyisig érkezett pénteken, s ők amikor hétfőn meg akarták vásárolni, már netn kaptak. Emiatt panaszkodtak. Levélíróink megfeledkeztek arról, hogy a szállítás után egy egész nap telt el, és a nyolc garnitúrát azonnal elvitték a vásárlók. Arról is Hév-, induló- és csalakiáltás-választás Jól, mozgalmasan telt a nyár és eseményekben gazdagnak ígérkeznek a következő hónapok — mondták a Magyar Üttörők Országos Szövetségének elnökségénél az MTI munkatársának. Az előzetes adatok szerint 150 000 kisdiák táborozott a vakáció idején a Balatonnál, a hegyekben és az Alföldön. A jvövetkezö hónapokban elsősorban a tanulás lesz a mintegy 4500 csapat több mint egymillió tagjának a dolga, de bőven jut idő és alkalom az úttörőéletre is. Szeptemberben mindenütt újjáválasztják a mozgalom tisztségviselőit, s az egymillió kisdobos és úttörő mindegyike kap valamilyen feladatot. A következő napokban mindenütt megtartják az első őrsi összejöveteleket is. Felújítják, rendbe hozzák az őrsi jelvényeket, zászlókat és megnyitják az 1964/ 1965-ös fejezetet a gyermekközösségek életének legjelentősebb eseményeit megörökítő naplókban. Az elmúlt tanév végén 154 600-an nőttek ki a kisdobos sorból, s lépnek át az úttörők nagy családjába. Az új őrsök tagjai ezekben a napokban választanak maguknak nevet, indulót, csatakiáltást. Országszerte megkezdődnek az őrsök Ki mit tud? vetélkedői és meghirdetik a házi sportversenyek sorozatát. Októberben megnyílnak a szakkörök is. Az elmúlt tanévben 12 700 szakkörben 296 000 ezermester barkácsolt, ügyeskedett Az idén —- hangzott a tájékoztatás — a tavalyit is meghaladja majd a szakkörök tagjainak száma. Szeptembertől második esztendejébe lép az Úttörő expedíció a jövőbe-mozgalom, amelyben az 1963/1964-es tanévben 32 000 őrs nyerte el a kitüntető vörös csillagot Az expedíció országos parancsnokságának most kiadott felhívása arra szólítja a pajtásokat, hogy kutassák fel, gyűjtsék össze a felszabadulás és az elmúlt húsz észtendő történetének dokumentumait, jegyezzék fel szűkebb hazájuk fejlődésének. gazdagodásának legjelentősebb eseményeit. (MTI) szóltak, hogy „nem azok kapták meg a bútorokat, akik hamarább lefoglalták, hanem azok, akiket az eladók kiválasztottak." Erre csak azt tudjuk közölni, hogy nem lehet lefoglalni sem a bútort, sem más cikket. A panasszal kapcsolatban felkerestük Balázs Teréz elvtársnőt, a kiskereskedelmi vállalat igazgatóját, aki elmondta, hogy a bútor, néhány motorkerékpár-fajta, a hűtőszekrény és más hiánycikk értékesítése sok gondot okoz a kereskedelmi vállalatnak, és csak akkor lenne mindenki elégedett, ha ebből megfelelő mennyiség állna a kereskedelem rendelkezésére. Tájékoztatott bennünket az igazgatónő, hogy a kárpitozott bútorok iránt olyan nagy a kereslet, hogy az igényeknek csak egy töredékét tudják kielégíteni. Fábián Ferencné, Maros utca 43/b szám alatti lakos nagy gondja megoldásához kért segítséget a szerkesztőségtől. Elpanaszolta, hogy Ágnes nevű kislányát nem vették fel a Kis-Tisza utcai óvodába, pedig már két éve oda járt a gyermek. Az óvodában úgy tájékoztatták a szülőket, hogy nincs férőhely. Ez számukra komoly gondot jelent, mert nem tudják hol elhelyezni gyermeküket. Fábián Ferencné panaszával a városi tanács művelődésügyi osztályának főelőadóját, Kecskés Antalnét kerestük fel, aki közölte: — A művelődésügyi osztály utasítása szerint minden jelentkező gyermeket fel kell venni az óvodába. Ha valami probléma akad, akkor a szülők a vezető óvónőhöz forduljanak bizalommal. A válasz biztató, reméljük, ezek után nem lesz akadálya annak, hogy a kis Ágika a régi óvodájába járjon. Barát János Abdán szobrot állítanak Radnóti Miklósnak A Győr-Sopron megyei Abda községben egy kis márványtábla jelzi, hogy a község határában végezték ki a visszavonuló németek sokat szenvedett költőnket, Radnóti Miklóst. A győri Wilhelm Pieck Járműipari Művek fiataljai elhatározták, hogy Abdán szobrot állítanak a nagy lírikusnak, és rózsaligetet létesítenek az egykori tömegsír környékén. A vagongyári fiatalok tervének megvalósításához segítséget nyújt a megyei tanács és több győri üzem is, sőt a rózsaliget létesítéséhez hozzájárul az ország több nagy városa is. A győri üzem fiataljainak felhívására az ország minden részéből személyes ismerősei jelentkeztek, hogy szeretnének hozzájárulni a vagongyári fiatalok szép tervének megvalósításához. Szegedről, Veszprémből, Szombathelyről ajánlottak már fel rózsatöveket a készülő ligetbe, sőt a veszprémi főkertész a rózsák elültelésére is örömmel vállalkozott. A megyei tanács megbízásából a felállítandó szobrot Alexovits László győri szobrászművész készíti el. Száuá tcsszíílc! Egy szép ház foltja A Dugonics térről a Kárász utca felé haladó járókelőknek azonnal feltűnik a Somogyi-udvar feliratú bérház impozáns épülete, amely a korzó egyik építészeti nevezetessége is. Nem csoda, hogy a városukat szerető szegediek örömmel láttak, hogy tatarozzák a házat. Az állványokat gyorsan összeszerelték, a falakat, redőnyöket, s a tetőt újjávarázsolták. A Somogyi-udvar most szebb, mint valaha. Azaz, hogy mégsem egészen... A Szivárvány Áruház kirakatának „vakablakai", s a Sportbolt bejárati befejezetlen része ugyanis már hosszú idő óta éktelenkedik a szép épületen. Reméljük azonban, nem sokáig, mert intézkednek az illetékesek. Farkas István Mindennap friss birkapörkölt kapható a Mega Étteremben s. 96175 A VÁRPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT férfi munkaerőket VESZ FEL. 18—45 éves korig, mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, 2 hétnél nem régibb tanácsi igazolás, és katonakönyv Jelentkezni lehet október 30-ig a Várpalotai Szénbányászát) Tröszt munkaügyi osztályán. Z. 11 771 > Péntek. 1984, szeptember 4. DEL-MAGYARORSZAG 5