Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-30 / 229. szám

SZ SZEMMEL t. . «>' ...v ' é Ösztönző-e az eszközleköíési járulék ?" kérdése a gazdasági vezetés színvonalának növelése. A rutint fokozatosan felváltja a tudományos alapossággal elkészített elemzések egész sora. A döntéseknél a nagy­számú variációból az opti­málisát igyekszenek kivá­lasztani a vezetők. Az esz­közlekötési járulék is új színfolt a gazdasági vezetés­ben — a vezetés finomítását jelző konstrukció. Mint az anyagi ösztönzés rendszere, ez is az egyéni, illetőleg a vállalati és a társadalmi ér­dek összhangjának megte­ben. Az eszközlekötési járu­lék csökkentésével kapcsola­tos számos kérdést vezető műszaki, gazdasági szakem­bereinknek tisztázniok kell és minél előbb intézkedési teryeikben is meg kell ha­tározni az új konstrukció al­kalmazásával kapcsolatos el­képzeléseiket. Nem tekinthető olyan — Hozzászólás — Napjaink egyik legégetőbb amit az eszközöknek egy konkrét termelési folyamat­ban való lekötése jelent. Az eszközlekötési járulék legfontosabb szerepe a gaz­dasági döntések megfelelő differenciálásában, az opti­mális intézkedések meghoza­talára való ösztönzésben van. Érdekesen fejtegeti a cikkíró a műszakiak szere­pét, nézetét: „Találkozunk egyértelműnek az a felvetés olyan véleménnyel is — írja sem,, hogy „az eszközlekötési —, hogy az eszközlekötési járulék kifejezetten a terme­járulék kifejezetten közgaz- lésben résztvevő eszközök dasági téma és ezzel a mű- utan tegyen fizetendő". Az szakiaknak vajmi kevés dol- összevont vállalatoknál lehe­guk van. Ez téves nézet." tdsóg nyílik a tartalék gé­remtesét segíti elő. Marosi Ne féljünk kimondani, hogy Pek csökkentésére, erre ösz­Jánosnak a Dél-Magyaror- az eszközlekötési járulék ki- tönözni is kell a vállalato­•szagban megjelent Osztón- fejezetten közgazdasági téma kat> de érdemes limitálni a az eszkozlekotési jaru- mert ezzel a műszakiak 6Ze: mentesítendő — népgazdasá­"•Sfcáü? érintette ezt repét a kérdés megoldásában gl érdekből vállalatnál tar­semmivel sem csökkentjük tandó — gépek számát is, A legtöbb közgazdasági kér- mert elkerülhetetlen lesz a désnek, így ennek is meg­van a megfelelő műszaki ve­tülete, melynek megoldása a mérnökökre és technikusokra vár. ÚJj gépekkel, újításokkal Oj termékek gyártásával számosládák festési eljárása, nyomán most négyesével ke­kezdte a második fél évet is melyet Béres Antal, a ktsz rül a fa a marokesck közé. a Nívó Játék Tömegcikk festőrészleg-vezetője dolgo- A szövetkezet 102 szaza­Ktsz. Népi demokratikus és zott ki. Régebben ráégették lékkai teljesítette az első fel­tőkés országok részére kere- a ládára a festéket, az újítá- éves tervét Ez 9 millió 132 kes fajátékokat, törülköző- sí javaslat szerint egy festék- ezer forint termelési értékét tartókat, játékbútorokat és keveréket állították össze, jelent. Ez az elmúlt ev első vállfákat gyártanak, mint új amellyel az égetés felesle- feléhez viszonyítva — ami­termékeket. Ezenkívül bel- gessé vált. Ezzel az eljárás- kor a termelesi ertek 7 mil­iőidre politechnikai játékai- sal a festés termelékenységét lió 600 ezer forint volt — katrészeket, valamint ház- 20 százalékkal növelték. szép eredmény. A szolgálta­tartási eszközökhöz habverő-, a vállfagyártásnál is újí- ta?i terv teljesítéseve! sem burgonyazúzó- és késnyelet, tottak a közelmúltban. Eddig v°'t ba'-. A tel7 1 hajszárító hengerekhez pe- a ruhatartókat egyenkét dol- forint^volt, millió dig fagolyókat gyártanak. gozták ki. Halmi Imrének, a Az új tömegcikkek gyár- szövetkezet elnökének ötlete tásához több új gépet szer­500 ezer forintot értek el. T. L. zett be a ktsz. A harmadik negyedévben automata fű­részköszörűgép, gyalukéskö­szörű és körfűrész került az üzembe. A kisebb gépeket „házilag" gyártották. Egy csaprész gömbölyítő és fasa­rok-készítő gépet a szövetke­zet lakatosai készítettek. Az új gépek lehetővé tet­ték, hogy a dolgozók kóny­nyítsenek az egyes munka­folyamatokon. Több újítási javaslat is született. Egyik sikeres újításuk volt a szer­Kizárólag kombájnnal... Az oroszlányi szénbánya jövesztő ég rakodó q—5-ös tizenhatos aknájában telje- kombájnokkal hajtják ki. sen gépesítették a termelést. Ebben a bányában tehát A bányában csak frontfejtés már nagyon ritkán veszik van és a frontokon már ki- kezükbe a lapátot a bányá­zárólag kombájnnal dolgoz- szok. Két hét múlva újabb naR, ezzel jövesztik és rak- oroszlányi aknán, a huszon­ják fel a szenet. Az elővá- egyesen fejezik be a frontok jásokat pedig az ugyancsak gépesítését. a kérdést, de csak „óvato­san" sejttette az eszközlekö­tési járulék lényegét, hasz­nosságát, hatását. A címben félvetett kérdés­re — ösztönző-e az eszköz­leikötési járulék? — a válasz egyértelmű: igen. Nem olyan egyértelmű azonban a vá­vállalatok azon törekvése, hogy minél több gépet a mentesített csoportba sorol­janak. Visszatérve a címben _ Nemrégen a textilművek h^'tztön^hát SSt lasz arra a kérdésre, hogy egyik vezető műszaki szak- köziékötési járulék? — most milyen hatásfokkal ösztönöz emberéve) beszélgettem. Kér. is éppen annyira ösztönöz, és mire irányul ösztönző désemre mit tettek az m'nt változatlan konstrukció ereje. Műszáki, gazdasági eszközlekötési ián.lék csök e„setén akár cgy év múlva, szakembereink erre még vá- bszK°zieKote« járulék csók- Az ösztönzés hatékonysága laszt várnak a tényektől, de centese érdekében? — gyors azonban attól függ, hogy mű­ügy gondolom, saját maguk- választ kaptam. „Nekünk szaki, gazdasági szakembere­dül 010 Kevés olyan vállalat van Szegeden, ahol a vezető kollektíva már megvitatta volna, hogy milyen intézke­nincs mit tennünk, mivel ink valóban „közgazdász­„, . , „. - ,, szemmel" vizsgálják-e ezt a gépeink három műszakban kérdést. szükséges, hogy a dolgoznak, a kapacitás ki- műszaki osztályok megnézzék használást már növelni nem a tartalékgépek helyzetét, tehet. A válaszból kitűnik', , rutocfóRJfft n.lyan dósek szükségesek ahhoz, hogy a textilművek műszaki átiutási időket' lerövidüik. A hogy az új költségtényező — dolgozói érzékelik a közgaz- beruházási osztályok alkal­dasági téma műszaki vetü- mázzák az új „mércét" fej­letét, azonban ezt a kérdést lesztési elképzelésük eldön­túlságosan egysíkúan fogják tésénél, általában vizsgálják fel, leszűkítik a kapacitás fe'úl a vállalatoknál a kész­kihasználásra. Az a tény, leteket, a gépek, berendezé­hogy az álló- és forgóeszkö- sek, épületek kihasználását, zök után egységes kulccsal törekedjenek a tartalékok vonják el a járulékot, azt feltárására. Az üj konstruk­is jelenti, hogy másodlagos ció igényesebb vezetést és kérdés lehet, vajcn a ko- a helyzet gyors felismerését rábbi munkaráfordítást tar­tós jellegű készletekben, vagy pedig gépekben kötik-e le. Ebből következik, hogy a gazdaságvezetőktől függ a kétféle eszközlekötés mér­legelése, a leggazdaságosabb változat megkeresése. Külföldi színházi esték Szegedi énekesnő útirajzai A januári bécsi rádiófelvé- A bratislavai operaház telem után már mint régi is- meghívására utaztam ki jü­merös köszöntöttem most Bécset. Az újonnan épült modern — belülről mű­anyaggal és faburkolattal bo­rított, ultramodern vasplasz­tikával díszített — Collegi­um Hüngaricum 400 szemé­niusban Csehszlovákiába, majd néhány nap múlva a grázi rádió meghívására Ausztriába kellett mennem. Bratislavában már har­madízben voltam, énekmes­terem Imrich Godin, a bra­lyes színháztermében léptem tislavai zeneakadémia do­fel bécsi magyarok előtt cense. Jelentősebb énekfel­opera- és operettműsorom- adataim előtt mindig feike­mal. Kollégáimmal együtt — resem, hogy kiváló útmuta- „ _ Rátonyi Róbert, Mednyinsz- tásainak birtokában oldjam előtt felvittek a város szí­tébe öltözött férfiak, a nagy­és kisestélyis, prémstólás hölgyek ültek. Az előadás karigazgatója a magyar származású Ladis­laus Földes volt, aki külön­ben rádiófelvételemet is ki­sérte. Szabadtéri egy régi várbörtönben Amikor a következő dél­ky Agi,Demjén Éva, Csaja- meg a feladatokat. mert a vállalatok általában annak tekintik — csökken­jen. Amikor az illétmény­adó megjelent a vállalati költségek között és a költ­ségelemek súlyának válto­zása a munkabér-költségek­kel való differenciáltabb fog­lalkozásra hívta fel a gaz­dasági vezetők figyelmét, akkor nem egyik napról a másikra születtek/ meg a szükséges intézkedések, de az eredmény nem maradt el. Ehhez hasonló az eszközle­kötési járulék is. Az, hogy a műszaki és gazdasági szakembereink még nem ismerték fel e kérdés fontosságát, ez sem­miképpen sem jelentheti az új konstrukció ösztönző ere­jének csökkenését. Vélemé­nyem szerint ez a járulék kívánja a műszaki, gazda­sági szakembereinktől. Balogh István nyi György és Boros Jolán — el voltunk ragadtatva a meleg fogadtatástól és kü­lön örültünk, hogy az elő­adáson jelen volt Beöthy Ottó. a Magyarok Világszö­vetségének főtitkára is. A bratislavai opera Sajnos — nyári szünet lé­vén — színházi előadást nem A bratislavai operaház 43 szólistájával, 120 tagú zene­karával, 6 karmesterével, 7 korrepetitorával, nagy kóru­sával és balettjével igen ko­moly együttes. Két előadást láttam. Az első:' Csajkovsz­kij Picque Dame című ope­rájának bemutatója volt. G. Aiter dirigált, címszereplő egy kiváló fiatal énekesnő, Baricova volt, aki kulturált láthattam, s ezt igen sajná- éneklésével, szuggesztív elö­löm, bár ebben az évben nem panaszkodhatom, mert ugyancsak gazdagíthattam művészi tapasztalataimat. adásmódjával nagyvonalú alakítást nyújtott. Hermann vében levő Sohlosaberg­re, nagy meglepetés ért. Igen meredek különleges fogas­kerekű kocsin felérve az I. József császár korabeli vár­ba, a tetőzeten kiképzett te­raszos éttermen és kilátón kívül a valamikori várbör­tön udvarán kis nizőterű szabadtéri színpadot talál­tam. Rendkívül különöe mi­liő, szokatlan nézőtér, mond­hatom! Körben a valamiko­ri börtön cellák mélyedései páholyokká kiképezve, a színpadi oldalon pedig az Ha a textilművekben a gépkíhasznólóssal már nem lehet operálni, ott van még a késztetek csökkentése, a lehetséges variációk tömege és ami a legfontosabb, az átgondolt, elemző munka a hatásos és képes gondolko- döntések előtt. A kérdést az­dásra késztetni a vezetőket, zal elintézni, hogy „nekünk s befolyásolni döntéseiket. A már nincs tennivalónk" — gazdasági döntések csak ak- nem lehet. Az adott terme­kor lehetnek megalapozot- lőeszköz-állcmányhoz tartozó tak, ha a ráfordításokon fe- optimális termelési feladat lül azt a társadalmi áldoza- meghatározása üzemgazdasá­tot is figyelembe veszik, gi és műszaki feladat is egy­Rendelkezés a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásáról A művelődésügyi minisz- A most kiadott rendelke­ter — a munkaügyi minisz- zés lehetővé teszi, hogy a terrel, a pénzügyminiszter- nyugdíjas pedagógusok ké­rel és a pedagógusok szak- relmére a leadott órák szá­szervezetével egyetértésben mának megfelelő óradíjat — rendelkezést adott ki a akkor is kifizessék, ha a2 nyugdíjas pedagógusok fog- óraszám eléri vagy megha­lalkoztatásáról. Az intézke- ladja a heti kötelező óraszám dés átmeneti jellegű, s egye. 50 százalékát. lőre négy hónapra — a Kimondja a rendelet azt szeptember l-től decembc is. hogy az érintett nyug­végéig tartó időszakra — díjas pedagógusokat az Or­szól. szágos Nyugdíjintézetnél A rendelkezés értelmében nem kell bejelenteni, vi. a nyugdíjas szakképesített szent az alkalmazó hatóság pedagógusok nyugdíjuk köteles róluk nyilvántartást korlátozása nélkül vállalhat- vezetni. A nyugdíjintézeti nak oktató munkát, ha ha- bejelentés csak akkor szük­vonkénti díjazásuk nem ha- séges, ha a nyugdíjas peda­ladja meg óvónőknél a 720, gógus keresete az egves ka­tanítóRnál a 800. főiskolát tegóriákban megállapított végzett tanároknál — pél- összeget meghaladja, dául általános iskolai taná- A szeptember 1-én hatály­roknál a 900. egyetemet vég- ba lépő rendelkezés természe­zett — például gimnáziumi tesen nem befolyásolja azt — tanároknál a 950 forintot a korábbi állásfoglalást, A felsorolt kategóriákba tar- amely szerint a nyugdíjkor­tozó pedagógusokra tehát határt elért, de még megfe­ideiglenesen nem vonatko- lelően dolgozó pedagógusokat zik az 500 forintos kereseti csak kivételes esetben lehet határ. nyugdíjazni. (MTI) Szabályozták az építési engedélyek kiadásának módját Az építtetők az elmúlt évek- tűzrendészeti, műemléki ha­bén igen sokszor kifogásol- tóság) és közművek szakvé­ták, hogy átfogó és orszá- leményét ugyanis állami (ta­gosan egységes szabályozás nácsi) tervező szerv által ké« hiányában az építési engedé- szített műszaki tervek alkal­lyek megszerzése hosszadal- mazása esetében a tervező­mas és bonyolult. Az épí- nek, nem állami tervező ál­teni szándékozók többnyire tal készített műszaki tervek még azt sem tudták, hogy esetében pedig az építési en­milyen építési munkákra és gedély megadására jogosult mely hatóságtól kell építési tanácsi építési osztálynak kell engedélyt kérni, melyek azok beszereznie, az építési munkák, amelyek A rendelet tételesen meg­egyszerű bejelentés alapján határozza azt is, mely épí­is elvégezhetők, milyen mel- tési munkákra kell építési en lékleteket kell a kérelemhez gedélyt kérni és melyek azok* Csatolni, s hogy az engedé- amelyek bejelentés ' alapján lyezó hatóságnak mit kell elvégezhetők, továbbá, hogy vizsgálnia. az engedélykérelemhez mi­Az Építésügyi Minisztéri- iyen mellékletek szükségesek um az évek során szerzett Igen jelentős az a rendel­tapasztalatok alapján most kezés is, hogy az építési en­átfogóan szabályozta az épü- gedély megadása, vagv meg­lelek cs az általában velük tagadása felől harminc, ha összefüggő melléklétesi tmé- pedig szakhatóságok szakvé­nyek építési engedélyezési el- leményének beszerzése nem járását. szükséges (például típus-vagy Az új rendelet modot államilag' ajánlott terv alap­nyújt arra, hogy a megyei ján épülő lakóépületek ese­tanácsok elsőfokú építésügyi tében), tizenöt napon belül I hgtósági hatáskörrel ruház- határozni kell. A bejelentés zák fel a jelentősebb közsé- alapján végezhető építési gek tanácsait. Ezzel a leg- munkák tudomásul vételéről gyakrabban előforduló épí- nyolc napon belül kell ha­tési ügyek helyben tör- tározatot hozni, ténő elintézését teszik le- A rendelet nem szabálvoz­hetővé, es megrövidítik az za az út-, vasút-, híd- távve­eljárást. Ugyanezt a célt .... ... ... ' . , szolgaija az a rendelkezés is, zp1ek-' vuép.te, es mas ha­hogy az építtetőnek az épít- s°n'0 építmények engedélye­kezéshez a jövőben általában zésére vonatkozó eljárást, csak egy hatóságtól kell en- Ezekre az építményekre vo­gedelyt kernie. és a kerel- ., ...... ... , mére hozott határozat elleni natkozo ePítesl engedelyt te­esetleges fellebbezését is egy hat továbbra is az eddigi szervnél kell előterjesztenie szabályzatok szerire kell meg­még akkor is, ha fellebbezé- szerezni 'A rendelet a Ma­se több szakhatóság előírása „ T... ,.. . , , . , ellen irányul. Az építési enge- gyar Kozlony P«ntekl szama" délyezésben érdekelt szakha- ban megjelent, s ezzel ha­tóságok (pl. egészségügyi, tályba lépett. (MTI) szerepében egy kiváló teno- eredeti bástyafal, torony- és lépcsősor. És ebben a „dísz­let"-ben játsszák nyaranta Beethoven Fidellójét! Jelen­leg a Salome előkészületei folynak, melyet szintén itt mutatnak be nemsokára. ristát ismertem meg dr. Papp személyében. Annál jobban meglepett, amikor megtudtam, hogy ez a mű­vész aktív sebészorvos a bra­tislavai klinikán. Minden reggel hattól a próbáig dol­gozik, s mint orvos is szak­tekintély, a művészek csak vele operáltatják magukat. Az egész előadás fojtott, misztikus légkörét nemesen egyszerű, de annál kifeje­zőbb rendezés szolgálta, s külön élmény volt a zenekar és a kórus teljesítménye. Másnap az Aidát láttam. Rendezőjét — Wasserboueri — a Milánói Scala is meg­hívta vendégrendezésre. A dirigens Fresco átható szug­gesztivitással tartotta kéz­ben az előadást és egy újabb kiváló tenoristát ismerhettem meg Jakubek személyében. Igazi hőstenor: szabadon szárnyaló, fényes, dús maté­ria kiváló technikával. Im­rich Godin tanítványaként vegzett, s jelenleg is felkere­si minden fellépése előtt — nem csodálom, hogy a Staats­oper már tárgyal vele. E színházi élmények után még nagyobb örömmel vá­rom a novembert, amikor a Varázsfuvola Éjkirálynője mellett még egy 4'tálam a repertoárjukból szabadon ki­választott szerep eléneklésé­re hívtak meg. Estélyi ruhák a forróságban Hazaérkezésem után há­rom nappal indultam ki Grazba. Első utam — a rá­diópróba megbeszélése után — az operaházba vezetett. Kétszeres örömmel vártam az esti előadást, hiszen egy nálunk nem játszott Richárd Strauss-opera: Danaé szerel­me volt műsoron. A három éve renovált impozáns gyö­nyörűszép operaház nézőte­rén a nyári hőségben is feke­Hűtött nézőtér Még egy színházi élmé­nyem volt. Richárd Strauss: Ariadné Naxosban című ope­ráját láttam az újonnan át­épített Schauspielhausban. Csodálkoztam: miért játszik ugyanaz az együttes egy má­sik épületben, s nem tovább­ra is az operaházban. Amint azonban a fehér márvány­padlós, márvényfalú és osz­lopos, süllyesztett kristály­csillárok fényében esillogó előcsarnokból a nézőtérre léptem, rögtön rájöttem az okra; a nézőtér — mely kü­lönben igen impozáns az előadás alatt is letompított fényben égő kristályos, fali világításaival, redőzött se­lyemmel borított falával — központilag hűtve van. s így a nyári hőségben is kellemes hűvösben élvezheti a közön­ség az előadást. A rádiószereplés Ezek után nem hallgatha­tom el utam igazi céljának, a rádiófelvételemnek a b+ számolóját. Az Itthoni fel­készülés után — melvbeft Hagy segítségemre volt Vaszy Viktor igazgató — igen nagy öröm volt számomra, hogy az osztrákoknak mennyire tetszettek Kodály dalai. Ezt tanasztaltam már bécsi rá* diófelvételemkor ts. Miután elkészültünk a tervbe Vett műsoridővel, még egy dalt kértek ráadásként, s azon nvemban meghívtak egy úiabb felvételre — most már liszt dalaival — ez év vé­gére. Mére Ottftla Szombat, 1964. augusztus 89. DTL-MAGYARORSFAG 8

Next

/
Thumbnails
Contents