Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-29 / 228. szám

Balástyán már elvetelték ^rozsot A balástyai egyesült ter­melőszövetkezetekben, me­gyek az Alkotmány nevet vették fel, vasárnap, szep­tember 27-én befejezték a rozs vetését. A gépekkel és a fogatokkal ezen az egy na­pon 140 holdba juttattak ve­tőmagot. Az Alkotmány Tsz igazga­tóságának határozata alap­ján az őszi munkákban hasz­nálatos gépeket összevontan üzemeltetik. Az 1638 hold őszi vetés talajelőkészítésé­ből még 238 hold van hátra. A búza és az őszi árpa terv­feladatot eddig 40 százalékra teljesítették, s a jelenlegi szervezéssel a búza vetését október 5—6-ra, az őszi árpa vetését ugyanerre az idő­pontra szintén befejezik. Korszerűsítik a legfontosabb útvonalakat Útépítő szakemberek nemzetközi konferenciája Budapesten Hétfőn kezdődött meg a Technika Házá­ban a Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében, a Magyar Kémikusok Egye­sületének közreműködésével az útépítő technológusok nemzetközi konferenciája. A tanácskozást dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter nyitotta meg, aki elsősorban a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium közlekedéspolitikai el­gondolásait ismertette, hangsúlyozva, hogy a közlekedési ágakat mindenkor arányo­san kell fejleszteni. A továbbiakban el­mondotta, hogy sokan és sokszor megálla­pították: Magyarországon a közúti közle­kedés elmaradt más közlekedési ágak rhö­gött, s hasonló a helyzet világviszonylat­ban is. A közlekedési kormányzat arra tö­rekszik, hogy már a következő években ki­elégítse az igényeket. Az általános közlekedésfejlesztésen be­lül — mondotta a miniszter — megkezdtük az úthálózat korszerűsítését is. A közúti hálózat hossza körülbelül már most megfe­lel az igényeknek, minősége azonban nem. A legforgalmasabb útvonalakat — az úgy­nevezett gerinchálózatot — kell a korszerű forgalom követelményeinek megfelelően kiépíteni, körülbelül 6000—6200 kilométer hosszban. Az idegenforgalom érdeke meg­kívánja autósztrádák, autópályák építését is. Ügy gondoljuk, hogy a harmadik ötéves tervben legalább az l-es úton Tatabánya és Győr között, a 3-as úton legalább Gyön­gyösig kell a legkorszerűbb utat kiképezni. Az ünnepélyes megnyitó után a konfe­rencián megkezdődtek az előadások. (MTL Második otthonunk Megemlékezés az L Internacionálé évfordulóján A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága és a Párttörtóneti Intézet hét­főn ünnepséget rendezett az Egyesült Villamosgépgyárban az I. Internacionálé megala­kulásának 100. évfordulója alkalmából. Megjelent és aa elnökségben foglalt helyet Kisházi Ödön, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Csikesz Jó­zsefné, az MSZMP budapesti bizottságának titkára. Részt vett az ünnepségen a mun­kásmozgalom sok régi har­cosa, politikai, gazdasági és kulturális életünk számos ve­zető személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja. A himnusz hangjqi után Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója nyitotta meg az ünnepséget, majd Szerényt Sándor, az MSZMP Köziponti Bizottságának tag­ja, a Pártfőiskola igazgatója mondott beszédet. Folytatódik a vénasszonyok nyara Á Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul közölték, hogy hazánkban vasárnap 19—23 fokig melegedett fel a talaj­közi levegő, hétfőn viszont már csak 18—21 fokot mér­tek. A hidegebb levegő szi­várgása egyelőre csak a ma­gasabb légrétegekben ész­lelhető. A legutóbbi jelenté­sekből a meteorológusok arra következtetnek, hogy bár ked­den felhőátvonulásokra, reg­geli ködképződésre, szórvá­nyos kisebb esőkre kell szá­mítanunk, a szél meg-meg­élénkül, s a napi maximu­mok csak 16—20 fokig emel­kednek. A hét közepén elő­reláthatólag visszatér a de­rült, szép idő. a nappali fel­melegedés fokozódik, vagyis folytatódik a vénasszonyok nyara. (MTI) Ünnepség Szegeden a fegyveres erők napján rendőr őrnagy. A honvédelmi miniszter Börcsök István honvédségi polgári alkalma­zottnak a Kiváló Dolgozó jelvényt adományozta. Az ünnepség első része Gudmon Mihály Társzavá­val, s az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Ezután a Szegedi Nemzeti Színház művészei: Bányász Hona, Bálint Ilona, Bókai Mária, Börcsök István, Frá­nyó Ferenc, Halász Éva, Huszár Ferenc, Kiss Gábor, Nagy Lajos, Szabó Kálmán, N. Szabó Sándor adtak nagy_ sikerű műsort. Zongorán kí­sért Csala Benedek. A kitüntetettek esti bará­ti összejövetelén Perjési László, Gudmon Mihály, M. Bacsenyin, Bán László és Kelemen Miklós mondtak pohárköszöntőt. É1 létünk nagy részét •*-J munkahelyünkön tölt­jük. S, hogy életünk vi­dám-e, vagy keservesen fo­lyik, örömünk több-e, vagy a bánatunk, szerényen szá­mítva is legalább felerész­ben a munkahelyünkön dől ei. A gyári műhely, a hiva­tal, vagy intézmény szűkebb kollektívájának légköre, a kollektívát alkotó emberek egymás iránti magatartása, a munkahelyek külső rendje és esztétikája a munkában gyelni rájuk. Jó indulattal és megértéssel kell segíteni őket, hogy megváltozzanak. De ha a türelmes, segíteni akaró szónak nincs foganat­ja, akkor a közösség érdeké­ben, keményebben is fel kell lépni velük szemben. A munkahelyek vezetői különösen sokat tehetnek azért, hogy kialakuljon a jó kollektív szellem. Ha a fáradozó ember jó vagy rossz vezető megfelelően törődik a közérzetének megannyi al­kotó eleme. Az emberek, akikkel mun­kahelyünkön találkozunk, többnyire „csak" munkatár­saink. Nem ismerjük beha­tóbban a magánéletüket, nem is illik kutatnunk azt, ha csak magatartásuk nem üt­közik a közösségi' élet tör­vényeivel. Egy célért küz­dünk: a társadalom, s ben­ne saját boldogulásunkért. Eközben sok örömet, de ha nem vigyázunk, sok keserű­séget is okozhatunk egymás­nak. A különféle munkahelye­ken sajnos nem ritka a be­feketftésre, kötekedés re al­kalamt kereső ember. S mennyi keserűséget okoznak környezetüknek. Legtöbb­ször maguk is elkesere­dettek. Ha kutatjuk az okát, miért békétlenek, gyakran rájövünk, hogy valamilyen balsiker törést okozott éle­tükben, lelkileg meghason­lottak. Ezért hajlamosak ar­ra, hogy mindenkiben rosz­szat lássanak. Ha tudva tud­ják valakiről, hogy becsüle­tes, jó érzésű, akkor is besá­rozzák: nem tudják megbo­csátani az illetőnek, hogy különb mint ők: Az ilyenek­kel nagyon nehéz bánni. A munkahelyi kollektívának, vezetőknek feladata üelfi­dolgozókkal. figyelmet tanú­sít gondjaik, örömeik iránt, ezzel sok baj, felesleges ide­geskedés, oktalan összeütkö­zés elkerülhetővé válik. Per­sze nem várhatunk mindent a vezetőktől... Nemcsak a bajkeverő irrt­rikusok, hanem a piszkos, rendetlen munkahely is el­kedvetlenít. Ezen segíteni pedig mindnyájunk feladata. Ne feledjük: a barátságos, higiénikus környezet fel­frissít, segít kialakítani a jó hangulatot Kevés fáradság­ba kerül, és esetleg néhány cserép virágba csupán alamennyien sokat te­y hetünk azért, hogy segít­sük a munkahelyi jó össz­hang kialakulását. Biztosít­hatjuk egymás számára a kiegyensúlyozottságot, az eredményes munkát, a nyu­godt, barátságos légkört. Egy kis jóakarattal megkímél­hetjük egymás idegeit, köl­csönösen elviselhetőbbé te­hetjük a munka közbeni fáradságot, és bosszúságok helyett munkahelyünk de­rűjével térhetünk haza ott­honunkba. Mindez apróságókon mű­lik. Tartsuk rendbe munka­helyünket és főként tartsuk tiszteletben egymást— és éle­tünk nagyobbik fele, a mun­kahelyen töltött idő kelle­mesebbé válik. R. R (Liebmann felvétele) Gudmon Mihály alezredes, helyőrségparancsnok átnyújtja a kitüntetést Bereczki József tizedesnek A Magyar Népköztársaság politikai helyettese tartott fegyveres erőinek napja al- beszédet, méltatta a fegyve­kalmából tegnap, hétfőn dél- res erők napjának jelentő­után ünnepséget rendeztek ségét. A. Varlamov alezre­Szegeden, a Kossuth lakta- des, az ideiglenesen hazánk­nya nagytermében. Az ün­nepségen a helyőrség kato­náin kívül ott voltak a fegyveres társalakulatok: a határőrség, rendőrség, kar­hatalom és munkásőrség tag­jai, továbbá hozzátartozók és a város dolgozóinak képvi­selői. Az ünnepség elnöksé­gében foglalt László, a megyei elnöke, Rózsa István, a me­gyei pártbizottság titkára, Perjési László, a Szeged vá­rosi pártbizottság első titká­ra, dr. Biczó György, a sze­gedi városi tanács vb elnö­ke, Kelemen Miklós alezre­des, a megyei rendőrfőkapi­tányság vezetője, Fcrka Mi­hály alezredes, a karhata­lom parancsnoka, Bán Lósz. ló alezredes, a megyei mun­kásőrség parancsnoka és Já­nosica Gergely őrnagy, az MHS megyei elnöke is. Az ideiglenesen hazánkban tar­tózkodó szovjet hadsereg képviseletében az elnökség­ben foglalt helyet A. Var­lamov és M. Bacsenyin al­ezredesek. A Himnusz hangjai után Gudmon Mihály alezredes, a helyőrség parancsnoka mondott megnyitót, köszön­tötte a résztvevőket. Ezután Mákos István őrnagy, a helyőrség parancsnokának Jugoszláv és magyar geológusok együttműködése Szeptember 25. és 27. között rendezték meg Baranyá­ban az első magyar—jugoszláv geológustalalkozot. A na­rom napon 48 jugoszláv és száznál több magyar szakember foglalkozott a Pannon-medence délnyugati területevek föld­tani kérdéseivel. A közeljövőben a két földtani tarsulat vezető szakemberei Budapesten találkoznak. A következő évben pedig Jugoszláviában rendeznek a mostanihoz ha­tonló, széles körű magyar—jugoszláv geológus találkozot. ban tartózkodó szovjet had­sereg képviseletében szere­tettel köszöntötte a magyar fegyveres erőket. Gudmon Mihály ismertet­te a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a mun­kásőrség országos parancs­^ nokának együttes parancsát, helyet- Török amelyben köszöntötték a tanács vb fegyveres erők tagjait az ün­nep alkalmából. Ezután át­adta az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetéseket. Kiváló Szolgálati Érdemér­met kaptak: Mihalik Ferenc alezredes, Virág Mihály, Ko­vács Károly és Petri József századosok. Szolgálati Ér­deméremmel tüntették ki Menyhárt József, Nagy Já­nos és Takács József szá­zadosokat. A Haza Szolgála­táért Érdemérmet kapták Bernáth Tamás főhadnagy, Tóth Tibor hadnagy, Dobos István őrmester és Bereczki József tizedes. A munkásőrség országos parancsnokának kitüntetését, a Munkásőr Emlékjelvényt Bán László nyújtotta át. A munkásőr Emlékjelvényt kapta Ágoston József, a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Bá­gyi János határőr alezredes, Bencsik János rendőr törzs­őrmester, Bódi János rend­őr őrnagy, Czene Mihály rendőr alezredes, Cseri Lajos főtörzsőrmester, Dómján Gyula, a Csongrádi Bútor­gyár igazgatója, Farkas Já­nos őrnagy, Ferka Mihály alezredes, Jójárt István fő­hadnagy, Kelemen Miklós, a megyei rendőr-főkapitány­ság vezetője, Kovács Imre, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese, Kurucz Márton, a szentesi járási pártbizottság első titkára, Mohos Imre, a határőrség őrnagya, Oszip József, a határőrség száza­dosa, Szabó János rendőr­százados és Tóth Kálmán Hollós Ervin: Emlék4 történetem tyy. cOfUiat a vitába s<zát,. Viták... Viták... Vi­ták ... Éjszakáig és hajna­lig. Mert sok mindent tisz­tába kellett ekkor tenni, sok mindent meg kellett érteni és értetni. Egyebek között azt is, hogy a harc akkor még Másnap délelőtt az ifjúsá­gi szervezet helyiségében többen összejöttünk és egy nagy térképen rögzítettük, hol, melyik kerületben, vá­rosrészben legyenek csopor­tok, az előző éjszakai vita kat, akik tudnak énekelni, szavalni, szeretik a sportot? — össze keil gyűjteni őket! Még akkor is, ha rosz­szat gondolnak rólunk, ha elhitték a fasiszta propagan­da hazugságait! — Ha látják, hogy törő­dünk velük, majd gondol­kozni is kezdenek politikai és társadalmi igazságokon, hát még ha segítünk is ne­kik ebben! Ezernyi név, ötlet, javas­lat... Pár hét alatt szerve­zeteinkben százával nőttek fel vezetők, akik hozzáadták elképzeléseiket a mozgalom­hoz. Az összeomlott világ romjain a fejekben is újat nem közvetlenül a proletár- eredményeként. Kiket bízunk diktatúráért folyt, hanem a meg a vezetésükkel, s mik független, demokratikus Ma- a feladatok, gyarországért Ezért nem­csak a Kommunista Ifjúsági Szövetséget kellett létrehoz­ni, meg kellett keresni és találni a kapcsolatot az if­júság egyéb rétegeivel is. Széles, demokratikus ifjúsá­gi szervezetre volt szükség, amely magában tömöríti a munkás, paraszt és értelmi­ségi ifjúság javát, mindazo­kat, akik a fasizmus ellen, a demokratikus Magyaror­szágért harcba- lendíthetök. Ez az elképzelés nem az égből pottyant, így fogal­mazta meg politikai prog­ramját a párt is. De ezzel nem mindenki értett egyet. Volt, aki csak szakszervezeti ifjúsági csoportokat akart. Mások azt szerették volna, hogy csak a kommunista pártnak legyen önálló ifjúsá­gi szervezete. Nyakig voltunk a vitában, egymás győzködésében, ami­kor egy röpirat beleszólt a disputába. Halász György hozta, még az illegalitás évei­ben adták ki, lehetséges, hogy Ságvári ék készítették. — Olvasd! — Minden nemzet jövőjé­nek egyetlen biztosítéka az egységes, művelt, szabadság­szerető és ezért áldozatokra kész ifjúság. Programunk va­lóra váltása tehát nemcsak ifjúsági feladat, hanem min­denkié, aki szabad, demok­ratikus, fejlődő és boldog Magyarországot akar. Meg­tanultuk, hogy célkitűzése­inkből csak akkor lesz való­ság, ha elsősorban magunk küzdünk érte. Ezért szólít­sunk egységes sorba minden hazáért aggódó, haladó gon­dolkodású fiatalt! rény és rendetlen köntösben is ünnepi. „Sorsunk fordulóponthoz érkezett A magyar ifjúság tudatosan, vagy csak ösztö­nösen, de mindenképpen fel akar szabadulni. Fel kell szabadulnunk, elsősorban ab­ból a szellemi tompultságból, amelybe fasiszta nevelőink — Ki ismer olyan fiatalo- süllyesztettek. Szabadulnunk kell az ostoba, korlátolt, ide­jétmúlt előítéletektől. Az átokként ránk nehezedő né­met náci politika gazdasár gi és hazánk nyugati felében még mindig érvényesülő ka­tonai elnyomatása alól!" Az agrárifjúságunk helyze­téről Halász György, a hor­thysta és náci jelentések ha­misításairól Vértes Imre írt cikket. Laczkó István, az ál­modozó szemű „újságíró" el­ső cikkéből is hadd idézzek. „Szabadságot akarunk, de ennek a szabadságnak nem egy áldemagóg frázisává kell lenni, hanem egy büszke, él­ni akaró nemzet élő valósá­gává. Azt akarjuk, hogy kezdtünk építeni, s ennek szabadon gondolkodhassunk új­értelmét és célját mind töb­ben vállalták. — Csináljunk valami ságot! Tetszett a gondolat. Laczkó István már a címén törte a fejét. — Legyen Szabad Ifjúság! — Ügy van! De hol nyom­juk? — Ez bizony nagy kér­dés. — Leírjuk géppel és sok­szorosítjuk! így lett. Az első számba a vezércikket Komócsin Zol­tán írta. A lap itt van em­lékeim között Mái szemmel nézve rendkívül primitív. az iskolában és a katedrán egyaránt, hogy olyan szoci­ális körülmények közé kerül­jünk, amely biztosítja szá­munkra a becsületes munkát. Tudnunk kell azonban, hogy problémáinkat teljesen kü­lönválasztva a munkásifjú­ság égető kérdéseitől megol­dani nem tudjuk". Hódi Elemér az antifasisz­ta diákegyesület megalakulá­sáról írt, tehát már a Sza­bad Ifjúság első számában érvényesült az ifjúsági ösz­szefogás gondolata. Később a Szabad Ifjúság már nyomdában készült és Öt gépelt lap van összefűzve! e7fr Pf'^nyban jelent a fejléce pedig piros, Ián- mee' Az elso goló piros betűkkel, de kissé elmaszatolódva. Valamilyen saját metszésű lapfej és olajnyomat. Több helyen szabályos ujjlenyomatok a szélén, ugyanazzal a piros festékkel. De a gondolat ebben a sze­meg. Az első nyomtatott if­júsági újság közölte a Ma­gyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség ideiglenes központi bizottságának felhívását és a DISZ ideiglenes, 10 pont­ból álló programját. Következik: A ZUGLÓI SZABÓ *«m. rni, szeptember 39. otlasímvérorszag 3

Next

/
Thumbnails
Contents