Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

Negyvenéves a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet MUNKANAP - F ELVÉT E L F, K A TEXTIL MÜVEKBEN A figyelmeztető céd u 9a előtt A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 40 éves leváltását ünnepli. Amikor -10 év elmúltával visszatekintünk és számba vesszük az eddig megtett út eredményeit, tisztelettel adózunk a kutatómunkában fáradhatatlan nagy elődöknek. Baross László a magyar búzanemesítés ma is időt álló, kiemelkedő eredményét adta a Bánkúti I201-es. valamint 1205-ös őszi búzák előállításával. Az intézet egykori bánkúti telepén a búzákon kívül egy sor szántóföldi növény nemesítésében is kiemelkedő eredmények születtek. A bánkúti nemesítőtelepünkön dolgozott Székács Elemér is. aki kinemesítette a híres 31-cs őszi ár. pát, amely ma is termesztésben van. Mint az ország legdélibb, legmelegebb táján fekvő intézet, elsőként látott hozzá a höigényes, melegégövi növények — rizs, gyapot, földimogyoró, szójabab, cdescirok stb. — meghonosításához. Figyelemre méltó eredményeket ért el az intézet a homoki növénytermesztő; korszerűsítése. a kender ós len termesztése, nemesítése területén is. Az intézet felszabadulás előtti munkássága ismert volt az egész országban, s több vonatkozásban a határokon túl is (szjkjavítás, paprikanemesítés stb.). Uj utakon A felszabadulás után sokkal szélesebben bontakozott ki a hazai mezőgazdasági kutatás, s így intézetünk munkássága is. Ebből az időből származik egy sor alapvető fontosságú agrotechnikai eljárás kidolgozása, amelyek ma már általánosan elterjedtek. Ilyenek a helyes tarlóművelés, a zöld" trágyázással végzett homokjavítás, a nyári ültetésű burgonyavetőmag előállítása stb. Az intézet jelenlegi szervezeti formáját 1955-ben nyerté el. Ebben az időszakban is számos újonnan nemesített növényfajtát hoztak létre kutatóink, hogy közű-, lük csak a legfontosabbakat említsük: a Szegedi sárga lófogú kukorica, Szegedi Alfa és Szerepi olajlen. Szegedi 47—25,0®, 47—137-es, Várszegi l-es, Dokomlási 2710-es csípősség néküli, Szegedi 48—163-as csípős fú- • szerpaprika-fajták, Bánkúti seprúcirok, Mezőiregyesi sárgamagvú mohar, Makói hagyma, Muskotály cukordinnye. Szegedi keskeny levelű réti per je, a Szegedi tarackbúza és a Szegedi 9-es kenderfajtának az Országos Növényfajtaminősítő Tanács által történt elismerésére ezekben az években került sor. Intézetünk a szikes talajok genetikájának, javításának, hasznosításának problémakörében egész országra kiterjedő tevékenységet folytat Az elmúlt években jelentősen bővült intézetünk munkája a kukorica-, a búzanemesítés és az agrotechnikai kutatások szélesebb alapokra helyezésével. A munkának jelentős eredményei vannak. Az elmúlt évben ismerték el az első szegedi nemesitésú korai hibrid kukoricát, a Szegedi • 71-est. Bejelentettünk országos faj. takipróbálásra 3 új intenzív búzafajta-jelöltet, A nemesítéssel párhuzamosan széles körű agrotechnikni kísérletekkel kidolgoztuk a termesztésbe kerülő kukorica hibridek legjobb agrotechnikáját. Kiemelkedők az intézet eredményei a külföldi búzafajták dél-alföldi agrotechnikájának kidolgozása területén is. Mind a búza-, mind a kukorica nemesítésben Cjabb eredmények várhatók, mert a fajtajeUJJtek az országos ellenőrző kísérletekben kiemelkedő eredményt mutatnak. Hazai olajlen-termeisztésünk fejlesztésében nagy része van a nálunk kinemesített, nagy termőképességú fajtáknak. 1963-ban a „Maros" olajlent részesítették előzetes fajtaelismerésben. Kiváló rostminősége következtében ismerték el a Sze. gedi 9-es kendernemesítvényünket is. Korszerű feltételek A földművelésügyi kormányzat törekvéseinek megvalósításaként az ország déli részén a gabona termesztéséhez új neme&ítöbázist léte. sí tettünk. Kiszomboron gabananemesítő osztályt hozitunk létre. Ide költözött át a korábban Bánkúton működő nemesítóesoportunk is. A kiszombori csoport feladatköre kiszélesedett és munkájához korszerű tárgyi feltételeket biztosítottunk egyebek között azzal is, hogy megépült és ma már rendeltetésszerűen működik egy modern klímaház is. E csoport feladata a bánkúti búzák továbbnemesítésén kívül új, hazai szilártíszalmájú, rozadaellenálló, nagy termőképességű és télálló búzafajtiik előállítása. Üj, rövid tenyészidejű őszi árpa előállításán is dolgozunk. Foglalkozunk ezenkívül a eeprúcirok, lucerna, napraforgó, tákai; lányárpa. mohar, tarajos Lúzafú nemesítésével is. Növénytermesztési ós trágyázás! osztályunk a táj búza c-i kukorica agortechnikájának nagyüzemi fejlesztését tartja fő feladatának, de kiterjed tevékenysége a Duna —Tisza közi homoktalajok ós a mezőségi és réti agyagtalajok okszerű szervesi és szervetlen trágyázási rendszereinek kidolgozására is. Tartamkíséri eteket végeztünk vetésforgóban a legmegfelelőbb termőréteg-mélyítési eljárások kidolgozására. Nyolcadik éve vizsgáljuk a kukorica és búza vetévváltásának kérdését. Meg., állapításaink szerint a kukorica önmaga után is eredményesen termeszthető 4—5 éven át anélkül, hogy lényeges terméscsökkenést szenvedne. A búzát — megfelelő trágyázás esetén — 2—3 évig lehet egy helyen termeszteni. Talajjavítási osztályunk kutatóinak eddlgj munkássága külföldön is elismerést vívott ki a szikes talajok javításában azzal, hogy a szikes talajok hatékonyabb hasznosítását kidolgozták. Külön kutatócsoport tevékenykedik a Tiisizán túl, valamint a Duna—Tisza közének egymástól eltérő típusú szikes talajainak javításán és hasznosításán. Jó eredményeket értünk el a javított szikesen kialakítható legelők és rétek fű-, illetve szénahozamainak fokozása terén is. ka-nemesítő és -termesztő csoport. Az elmúlt 40 év során számos fajtát állítottak elő, igen sok termesztési és ipari feldolgozási kérdést oldottak meg. Alig néhány évre tekint vtesna intézetünk legfiatalabb kutatórészlege, a terme, lésfejleaztégl osztály. Tevékenysége keretében készült el legutóbb egy tanulmány „A mezőgaztrirági termelés fejlesztésének alapjai Csongrád megyében" címmel. Elkészült továbbá n szegedi járás mezőgazdasági fejlesztéséről. valamint Hódmezővásárhely város mezőgazdasági fejlesztéséről szóló tanulmány is. Az osztály jelentékeny mértékben részt vem a termelőszövetkezetek szám fira nyújtott sznk tanáceadá sban. Ezenkívül feladata elsősorban a 7. intézetünkben kidolgozott kutatási eredmények ökonómiai értékeiére, illetve azoknak n gyakorlatban való elterjesztése. Minőségi változás Így áttekintve intézetünk 40 évét, és éppencsak érintve a legfontosabb állomásokat és eredményeket, bátran elmondhatjuk, hogy nemcsak számszerű fejlődés következett be. hanem igen jelentős minőségi fejlődést is mondhatunk a magunkénak, amit az egyre növekvő fejlesztési beruházások, a jó anyag; ellátottság, a korszerű felszereltség támogat. A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kíésrieti Intézet valamennyi dolgozója meggyőződéssel vallja,. hogy eddigi eredményeinket további eredmények követik majd és ezekkel ázó1 gálhatjuk nemcsak a dél-alföldi táj, hanem az. egész magyar szocialista mezőgazdaság felvirágoztatását. DB. FÖRGETEG SÁNDOR, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója Itt a soha vissza nem térő alkalom: 6,50-ért azt csinál az ember, amit akar! Uzsonnázik a büfénél, üldögél, járkál, beszélget. Legfeljebb néhány nap múlva orra alá tesznek egy „munkanapfelvételt", mely kimulatja, hogy munkaintenzitása, terhelése alig több mint húszszázalékos. Azután kap egy figyelmeztető cédulát, később esetleg fegyelmit. A rekonstrukció következménye A szegedi textilműYekben vagyunk. Nem a fonodában vagy a szövődében, hanem a között a 150 segédmunkás között, aki az anyagmozgatást végzi. Mióta a nagy építkező- ehhez hozzákezdtek a gyárban, észrevehetően romlett a munkafegyelem. Sok idegen jár a kapun belül, észre sem igen lehet venni, ki sétál csak úgy, céltalanul. Kevés a segédmunkás a textilmúvekben. A nehéz rakodómunkát kevesen vállalják. Mégis meglepetést okozott, amikor a szokásos munkanpp- felvételek — me. lyeket a nyár óta egyre gyakrabban Irányították a segédmunkások terhelésének ellenőrzésére — kimutatták, hegy ugyan többségük becsületes munkát végez, egy jelentékeny részük nem használja ki munkaidejét, magyarán szólva: lóg. Sctálg^tás 6 50-ért Érdemes összehasonlítást tenni a gép mellett' dolgozó munkásnők és az anyaghordó munkások terhelése és keresete között, hogy még világosabbá váljék a probléma lényege. Az előfonó nyú j. tógép-kezelőjének munkaintenzitása például 100 százalékos, munkaterhelése 92,5 százalékos. Ez már maximális, ennél többet nem is leket követelni tőle. Az előfonó gépeseinek alapórabére 5,00 forint, umi természetesen változik a teljesítmény mértékétől függően. Az anyaghordók intenzitása és terhelése — most csak azokat számítva, akik rendezőn dolgoznak — 70—80 százaié, kos, órabérük 5,40, amin jnég 10 százalék minősééi prémiurtj jön. A gyűrűsfpnó dolgozóinak i; lapórabére 0,05, az anyaghordóké a prémiummal együtt 6,50. Nyilvánvaló tehát, hogy a .termelőüzemek dolgozói és a kiszolgáló részlegek között eleve feszültséget » teremt, hogy nem egyformán köti le őket munkájuk. Számtalan hasznos adat Ha a munka ésszerűségét, a szervezés ellenőrzését vég. zik a munkanap-felvételezők, arról tud a dolgozó is. De ha a munkaidő kihasználásának feltárása a cél, akkor bizony nem közlik vele, észre sem veszi, amint megfigyelik. Csak már a kész jegyzéket adják át, hadd lássa órára, percre kimutat, va, mennyi időt fecsérelt el. A munkanap-felvétel természetesen csak „diagnózis", a „kezelésnek" kell követnie. Ha másképp nem megy, kénytelenek a fegyelmezetlen dolgozót figyelmeztetni, fegyelmi elé állítani. A segédmunkások munkanapjainak felmérése azonban más haszonnal is jár. Az is kiderül például a „felvételek" lapjaiból, hogy mikor lógúzta a lábát egyegy dolgozó azért,. mert nem volt mit csinálnia: áruhiány, anyaghiány akadályozta munkáját. Erről nem ő tehet, hanem aki elmulasztotta az ellátás folyamatosságát megszervezni. Tehát a munka- és üzemszervezés is számtalan . figyelemreméltó adatot találhat a textilművek munkanap-felvételei között F. K. Elkészültek a szabadtéri színpad világítási rekonstrukciójának tervei Már hatodik nyáron teljesítettéit feladatukat a Dóm téri színpad villamos berendezései. Kitettek magukért, előbbutóbb sort kell keríteni rekonstrukciójukra. Hároméves munka és különböző változtatások után most elkészültek a szabadtéri energieallátása rekonstrukciójának, pontosabban teljes felújításának és korszerűsítésének tervel a budapesti Szerelőipari Tervező Vállalatnál. Tervek Dakartól Dzsakartúig Az osztály, amely a szabadtéri új energiaellátását és megvilágítását tervezte, speciális munkákkal foglalkozik, és nem kisebb feladatokat oldott már meg, mint a Népstadion pályavilágítása, a Rákóczi út—Erzsébet-híd „fónytengelye", a Halászbástya és a Mátyás-templom díszvilágítása, vagy a sportpályák eredményhirdető berendezéseinek tervezése világszerte — Dakartától Dzsakartáig. Jelenleg éppen a Parlament és a Citadella díszvilágításának tervein dolgoznak a mérnökök. A szegedi szabadtéri színpad energiaellátásénak és világításának rekonstrukciós Nagyüzemi módszerek Közismertek azok az eredmények. amelyeket kertészeti osztályunk a makói hagyma nemesítése és nagyüzemi termesztése terén elért. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően fontos feladattá vált a makói hagymatermesztő tájban a termesztéstechnológia gépesítése. Ezt a feladatot sikeresen oldottuk meg azáltal. hogy egyrészt kidolgoztuk a dughagyma hőkezelésének nagyüzemi módszereit, s ennek nyomán nemcsak Makón, hanem az ország más részein is modern hőkezelő üzemek létesültek. Szabadalmazott gépet, ebhez csatlakozó talajelőkészítő, vető és hagymakiemelő gépsort alakítottak kl makói gépműhelyünkben. A kertészeti osztály emellett a táj termesztői igényeihez igazodva kiterjesztette tevékenységét a homokterületek , őszibarack-termesztés fejlesztésére is azzal, hogy új, korai, sárga húsú, a kereskedelem igényeit messzemenően kielégítő fajták előállításán dolgozik. A nagy hagyományokra visszatekintő szegedi fűszerpaprika-termesztés világpiaci jó hírnevének megóvását szolgálja az intézet kötelékében működő fúszerpapriKollós Ervin: Emlék é o íste a páüUúx&at* Mindjárt az első délután felkerestük az akkori Kálvin tér 0-ban a Magyar Kommunista Párt szegedi szervezetének helyiségét. Megilletődve, tisztelettel mentünk fel a lépcsőn a kommunista párt legálisan működő szervezetének helyiségébe. Életünkben először adatott meg, hogy nem kellett körülnézni, konspirálni: emelt fejjel, nyíltan és nyugodtan mehettünk elvtársaink közé. Várakozás nélkül bekapcsolódtunk a párt és az ifjúsági szervezet munkájába. Péter György és Wolf László a pártszervezetben maradt, mi pedig Sárközivel az ifjúsági szervezetben kezdtünk dolgozni. Estére már sokan voltak a pártházban, ahol ezekben a napokban különösen élénk volt az, élet. Nyakig benne voltak a munkában az idősebb kommunista generációból Komócsin Illés és Mihály, Tombácz Imre, Katona András, Strack Ádám, Gombkötő Péter, s a fiatalabb elvtársak, a baloldali szocialista és az illegális kommunista mozgalom próbált harcosai. Csoportokban beszélték meg a tennivalókat a város ellátásáról, a polgárőrség tevékenységéről; mit lehetne tenni a szénhiánv ellen és azért, hogy mielőbb Induljanak a gyárak. Az üzemek és hivatalok régi gazdái elmenekültek. a városi szociális intézmények és a kommunális üzemek gazdátlanul maradtak. Már a földosztás is szóba került. Az ifjúsági szervezetben élénk vita folyt. A szervezők: Komócsin Zoltán, ifj. Komócsin Mihály, Halász György, Ladányi Benedek, Török István, Laczkó István, Törköly Ferenc, Strack Éva és a többiek már megalakították a Szervezetet, azokból, akik korábban az SZDP-ben, vagy a szakszervezetben dolgoztait és készek voltak legálisan is zászlót bontani. Vagy húsz kommunista fiatalból állt ntég ekkor a szervezet, akikhez Sárközi Sándorra! mi is csatlakoztunk. A Kálvin tér 0. egyik kis földszinti szobájában fogadták a jelentkezőket. Halász György magyarázta nekik nagy lelkesedéssel, milyen feladatot vállalnak, ha belépnek a KIMSZ-be, a KMP ifjúsági csoportjába. Ültünk Sárközivel és hallgattuk, ittuk a lelkes szavakat. Komócsin Zoltán is ott állt, epy asztal mellett, s néha egészítette ki Halászt egy-egy mondattal, Azután nagy beszélgetésbe melegedtünk és késő estig folyt közöttünk a tanácskozás: hogyan is kellene csinálni, miként lehetne nagyobb toborzómunkába kezdeni, hogy ne csak a kommunista fiatalokhoz jussunk el. hanem olyanokhoz is, akik egyelőre csak vonzódnak, rokonszenveznek velünk. Olyanokhoz is, akiket a fasiszta propaganda félrevezetett. — És kijebb is keresni kell a kapcsolatot, nemcsak a Belvárosban! — Fodortelepen, Alsó- és Felsővároson, Rókuson is meg keli szervezni az ifjúsági csoportokat! Arcok és képek villannak fel ezekből a lázas napokból, az események forgatagából. Mindenki sietett lázasan cselekedni, dolgozni, a legtöbbet nyújtani, így nem nagyon volt időnk egymásra figyelni, Néhány arc és epizód mégis él bennem ebből az időből. Sohasem felejtem el például Laczkó Istvánt, ezt az álmodozó szemű, költői lelkületű embert, aki oly nagy csodálkozással tudott körülnézni a sok-sok tennivaló között. Újságíró szeretett volna lenni, sokat gondolkozott és töprengett, s oly kedves aggódással tudta megkérdezni, ha valamit a rábízott dolgok közül elmulasztott: — Hát ezt is meg kellett volna csinálnom? Halász György szakszervezeti ifjúmunkás volt, gyors mozgású, tevékeny, nyugtalen ember, a szervezet építé-, sének, előrelendítésének egyik motorja. — Te gazdasági vezető leszel! — ezt parancsoltuk rá. És milyen jól csinálta! Ifj. Komócsin Mihály a para^ztfiatalok közé ment, járta a falvakat, hordta a felvilágosítás mécseseit és szervezte a falusi ifjúságot. Szenvedélyes és jó szónok volt Komócsin Zoltán. Gyűlésről gyűlésre ment. Ma tanonciskolásoknak, holnap egyetemistáknak, harmadnap munkásfiataloknak beszélt. Ki hol tanulta ezeket? Kl honnan szerezte a képességet? Akkor nem volt idő ezen gondolkozni. Azt hiszem, az ügy adta a hitelt is meg a szolgálatára való készségeket is. Következik: V"\ röpirat, a vitába szó!... tervét Gergely Sándor irodavezető és Sárközi György szakosztályvezető irányítása mellett Kőszegi László mérnök tervezte. Tíz kisfalu fénye A rekonstrukció több részre oszlik. Egyik része a színpad alá tervezett süllyesztett öltöző és műszaki helyiségek energiaellátása lenne. Továbbá a két meglevő reflektortorony rekonstrukciója mellett két új torony felállítása is szerepel a tervben a nézőtér két oldalán. Az új. négyszintes tornyok és villamosberendezéseik elbonthatók lesznek, ami a téli „állagmegóvás" szempontjából fontos. A teljes energiaellátás a templom pincéjéből új, körszerű germániumdiodás egyenirányító segítségével történik majd. A rekonstrukció után 500 kilowatt — azaz 500 ezer watt — teljesítményű lesz a színpad energiaellátása, ami tíz kisebb falu fogyaztásának felel meg. Ez a teljesítőképesség lehetővé teszi az új, erősebb fényfüggöny kialakítását is. Lyukkórtyáa fény orgona Néhány számadattal jellemezhetjük a rekonstrukció nagyságát. A villamosvezetékekről beszélve a mérnökök vagontételeket emlegetnek, — pontosabban: 42 kilométernyi vezetéket építenek be a tervek szerint. Az egyéb fényforrásokat nem említve 200 reflektor onthatja majd a fényt, nappali világosságot teremtve. A rekonstrukció a tervek szerint 3 millió 800 ezer forintba kerül, nem számítva ebbe az összegbe a legmodernebb — betervezett —• berendezést, amelyet NyugatNémetországból kell majd importálni. Ez az EAG szabályozó 120 áramkörrel működik, lyukkártyás rendszerrel. A tv hang-„keverőasztalához hasonló „íényorgona" lesz ez, amelybe a felvonás előtt be lehet programozni a kívánt kapcsolásokat, és aztán gombnyomással indítva automatikusan irányítja a játék alatt a villamosberendezések működését. A Szerelőipari Tervező Vállalat hosszas munka után egy hónapja kiadta kezéből a kész terveket. A többi már a „kereten" és azután a kivitelezőkön múlik. v. r. V«I-UI» 1QCJ ANUÜ VI. ITL . JUICVÁBOES7L6 S